Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

TarTalomjegyzék 1 Előszó 4 2 kordonművelés metszése és zöldmunkái az év során 6 3 7 3.1 A tőke részei és a tőkeművelésmódok változatai 7 3.2 A kordonművelésű ültetvények szerkezete 9 4 A tőkeművelésmód 14 4.1 1. év metszése és zöldmunkái 15 4.2 2. év metszése és zöldmunkái 15 4.3 3. év metszése és zöldmunkái 16 4.4 4. év metszése és zöldmunkái 18 5 Termőkorú ültetvények metszése és zöldmunkái 19 5.1 Metszés 19 5.2 Metszést kiegészítő műveletek 21 5.2.1 Venyigekezelés 21 5.2.2 Idős fás részek rögzítése 22 5.3 Zöldmunkák 23 5.3.1 Törzstisztítás 23 5.3.2 Hajtás-/rügyválogatás 24 5.3.3 Hajtások elhelyezése a támaszon 25 5.3.4 Csonkázás 27 5.3.5 Hónaljhajtások kezelése 28 5.3.6 Lelevelezés 29 5.3.7 Fürtválogatás 30 6 Összefoglalás 31 7 Irodalomjegyzék 32 8 Ábrajegyzék 33 A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 3

1 előszó A szőlőtermesztés, a szőlőtőkékkel való foglalatoskodás, a folyamatos gondoskodás az egyik legnemesebb és legnagyobb szakértelmet igénylő kertészeti szakág. Különösen igaz ez a Tokaji borvidéken, ahol az évszázadokon keresztül világhírű borok alapanyagának szüretelése a fő célkitűzésünk. Az összetett, évről évre előre nem látható kihívásokat és kockázatokat rejtő feladatot nehezíti, hogy a borvidék zászlósbora, az aszú készítésén kívül napjainkban a tokaji termőhelyek adottságait határozottan megjelenítő száraz fehérborok készítése is előtérbe került. A különböző végtermékekkel összefüggésben megállapított minőségi követelmények eltérnek egymástól, ezért a tudatos termőhelyválasztáson túl az éves termesztéstechnológia különböző lépései is komoly megfontolást igényelnek. A Tokaj Kereskedőház Zrt. jelentős átalakuláson megy keresztül. Egy borászati üzem fundamentumát azonban a szőlőtermés adja. A Társaság ezért kiemelten fontosnak tartja a szőlősgazdák számára is gazdaságos, hosszú távon fenntartható minőségi szőlőtermesztést. 4 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

A hegyaljai szőlősgazdák, szőlőtermelők kiváló ismerőik termőhelyeiknek és a szőlőnövénynek, a tőkék művelésével még a nehéz időkben sem hagytak fel. A füzettel, amelyet most kezében tart, célunk, hogy segítséget nyújtsunk munkájához. Gondosan elkészített ábrákkal, és a szőlészet iránt elhivatott szakértők által készített részletes leírásokkal számos már jól ismert és begyakorolt, valamint részben újszerű szőlészeti fogást mutatunk be. A borvidék elismert szőlészei lektorálta füzet olvasásával felfrissíthetik régi tanulmányaikat, magyarázatot találhatnak a rutinszerűen alkalmazott műveletekre. Sőt abban bízunk, hogy a sorok között új gyakorlati megoldásokra is felfigyelhetnek, melyeket ki is próbálhatnak az éves szőlészeti munkák során. A rövid kiadványt nemcsak a Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti vezetőjeként, hanem mint helyi termelő is ajánlom. Forgassák sokszor, vegyék nagyító alá a sorok között megbúvó részleteket, és ha további kérdésük vetődik fel, keressék a Társaság szakembereit bizalommal. További jó munkát kívánva: Balassa István Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti igazgató A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 5

A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái 2 az alacsony és kordonművelés metszése és zöldmunkái az év során Műveletek/hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Metszés Venyigekezelés Idős fás részek rögzítése Törzstisztítás Hajtás-/rügyválogatás Hajtások elhelyezése a támaszon Csonkázás Hónaljhajtások kezelése Lelevelezés Fürtválogatás 6 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

3 az alacsony és bemutatása 3.1 A tőke részei és a tőkeművelésmódok változatai Közös jellemzők: Törzsmagasság: a közös jellemzője a függőleges törzs és a vízszintes kar. a tőketörzs az alacsony kordon esetén 60 cm alatti, a kordon esetében pedig legfeljebb 80 cm (1. ábra). Termőalapok, metszési elemek: a kordonkarokon szabályos elrendezésben elágazódásokat, termőalapokat alakítunk ki. A metszési elemek a termőalapokon foglalnak helyet. Kialakíthatók egytörzses egykarú és egytörzses kétkarú tőkék is. Termőalapok Kordonkar Törzs Tőkenyak 1. 2. 1. ábra: A kordonművelés változatai (1. egytörzses kétkarú; 2. egytörzses egykarú) és a tőkék részei zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 7

A tőkeművelésmód Alacsony (Royat-) kordon: Az alacsony kordonművelés jellemzője az alacsony (30-60 cm-es) tőketörzs. Egy- és kétkarú változata is ismert. A kordonkaron lévő termőalapokon (1-2 rügyes) rövidcsapos metszést folytatunk. A rövidcsapok száma fajtától, termőhelytől és a tőtávolságtól függően változhat (3-8 db). A hajtásokat a kar fölött elhelyezett huzalpárok között helyezzük el vékony, szellős lombfal formájában. Középmagas kordonművelés: A kordonművelésre általában az egy törzs (70-80 cm) és az egy kar a jellemző. A termőalapokon rövidcsapos metszést végzünk; a rövidcsapok száma ezúttal is változó lehet. A hajtások elhelyezése szintén vékony lombfal alakban történik. zöldmunkái metszése 8 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

3.2 A kordonművelésű ültetvények szerkezete A kordonművelésű ültetvény szerkezeti elemeit a 2. ábra szemlélteti. 1,4 m 2,2 m 2. ábra: Példa a kordonművelésű ültetvény szerkezetére (a= alacsony kordonművelés: 30-60 cm; kordonművelés:70-80cm) a 0,8 m zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 9

A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Sor- és tőtávolság: Az ajánlott sor- és tőtávolság alacsony esetén 1,5-2,2 m x 0,8-1,2 m, míg esetén1,8-2,5 m x 0,8-1,2 m. Az ajánlott sor- és tőtávolságok hektáronkénti tőkeszámértékeit az 1 2. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Alacsony kordonművelésű ültetvény hektáronkénti tőkeszáma a sor- és tőtávolság függvényében Tőtávolság (m) Sortávolság (m) 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 0,8 8333 7813 7353 6944 6579 6250 5952 5682 0,9 7407 6944 6536 6173 5848 5556 5291 5051 1 6667 6250 5882 5556 5263 5000 4762 4545 1,1 6061 5682 5348 5051 4785 4545 4329 4132 1,2 5556 5208 4902 4630 4386 4167 n.a.* n.a. *nem ajánlott 2. táblázat: Középmagas kordonművelésű ültetvény hektáronkénti tőkeszáma a sor- és tőtávolság függvényében Tőtávolság (m) Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 0,8 6944 6579 6250 5952 5682 5435 5208 5000 0,9 6173 5848 5556 5291 5051 4831 4630 4444 1 5556 5263 5000 4762 4545 4348 4167 4000 1,1 5051 4785 4545 4329 4132 n.a.* n.a. n.a. 1,2 4630 4386 4167 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. *nem ajánlott 10 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

Sorirány megválasztása: Támaszrendszer: A szőlősorok tájolásakor az É D-i vagy az ÉNy DK-i irányt célszerű választani. A sorok égtáji tájolását módosíthatják a terület terepviszonyai. Lejtős területen makro- és mikroteraszoknál a sorok szükségszerűen a teraszok kialakítását követik. Lejtő irányú sorvezetésnél a sorok irányát a lejtő kitettsége határozza meg. Kisebb parcellák esetében a sorok irányát a sorok lehetséges hossza is meghatározza; szabálytalan vagy elnyújtott területeken olyan sorvezetést célszerű alkalmazni, amely a lehető legnagyobb sorhosszúságot eredményezi. kordonművelés támaszrendszerét a 3. ábra szemlélteti. 60 cm 30 cm 30 cm 40 cm 3. ábra: Az alacsony kordonművelésű tőke támaszrendszere Hajtástartó huzalok Kartartó huzal 40 cm 30 cm 30 cm 60 cm zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 11

A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Az alkalmazott közös támaszrendszer egysíkú függőleges kialakítású. A tőke karját, karjait a törzsmagasságnak megfelelő magasságban kifeszített kartartó huzalhoz rögzítjük. A tenyészidőszakban a hajtásokat a kartartó huzal fölött kifeszített hajtástartó huzalpárok támasztják meg, amelyek javasolt száma 1,7 m sortávolság alatt 2 pár, 1,7 m-es sortávolság fölött 3 pár. A hajtástartó huzalpárok száma csökkenthető, amennyiben a huzalok emelhetők. A huzalpárok kiosztásánál célszerű figyelembe venni, hogy az első huzalpár és a kartartó huzal közötti távolság ne haladja meg a 30 cm-t. A tőkék törzsét törzstámasz, azaz karó mellett neveljük, mely legalább a kartartó huzal magasságáig érjen, de legfeljebb 10 cm-rel haladja meg azt. Különösen fontos ez előmetsző gép alkalmazásakor. Alacsony kordonművelés esetén a törzstámasz a tőkék 5. éves kora után elhagyható, a kordonművelésnél a törzstámaszt az ültetvény teljes élete során megtartjuk. Az ökológiai adottságok optimális kihasználásához és az önárnyékolás elkerüléséhez a támaszrendszer méretezésekor célszerű figyelembe venni, hogy a lombfalmagasság és a sortávolság aránya 0,5 és 0,7 között legyen (4. ábra). A lombfalmagasságon a kartartó huzal és a tervezett csonkázási magasság közötti távolságot értjük. A sortávolság és a kialakítható lombfalmagasság értékeit a 3 4. táblázat szemlélteti. Lombfalmagasság (cm) / Sortávolság (cm) = 0,5-0,7 Lombfal magasság (cm) Sortávolság (cm) 4. ábra: A lombfalmagasság és a sortávolság arányának meghatározása kordonművelés esetén 12 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

3. táblázat: A lombfalmagasság, a hajtástartó huzalpárok száma és a sortávolság közötti összefüggés alacsony kordonművelésnél Sortávolság (m) 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 Ajánlott lombfalmagasság: legalább (cm): 75 80 85 90 95 100 105 110 legfeljebb (cm): 105 112 119 126 133 140 147 154 Hajtástartó huzalpárok száma (db): 2 2 3 3 3 3 3 3 4. táblázat: A lombfalmagasság, a hajtástartó huzalpárok száma és a sortávolság közötti összefüggés -kordonművelésnél Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 Ajánlott lombfalmagasság: legalább (cm): 90 95 100 105 110 115 120 125 legfeljebb (cm): 126 133 140 147 154 161 168 175 Hajtástartó huzalpárok száma (db): 3 3 3 3 3 3 3 3 Javasolt fajták: Elsősorban a Furmint, a Hárslevelű és a Kövérszőlő, de valamennyi, a Tokaji borvidéken engedélyezett szőlőfajtával kialakítható. Az alacsonyabb tőkénkénti rügyszám miatt ez a metszésmód elsősorban az alsó rügyeiben is termékeny, nagyobb fürtátlagtömegű fajták számára alkalmas. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 13

4 a Tőkeművelésmód kialakítása A különböző kordonművelésű tőkék nevelésének alapelvei teljesen azonosak (5. ábra). Az alacsonyabb a méretkülönbségek okán valamivel gyorsabb lehet, mint a magasabbaké, de ez nem törvényszerű. metszése zöldmunkái A tőkeművelésmód 1. év 2. év 3. év 4. év 5. ábra: A kordonművelésű tőkék alakító metszése 14 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

4.1 1. év metszése és zöldmunkái Őszi ültetés esetén: Tavaszi ültetéskor: Aggató kötések: Az első év őszén: a szaporítóanyag vesszőjét nem vágjuk vissza, csak a tavaszi metszés idején. A fiatal tőkéket befedjük olyan magasságig, hogy az oltásforradás helye és a beérett vesszők alsó 1-2 rügye védve legyen a téli hidegektől. a szaporítóanyag vesszőjének visszavágása jelenti az első éves metszést. Akár őszi, akár tavaszi ültetést végzünk, a vessző visszametszési hosszúsága 1-2 világos rügy. Első évben a fiatal tőkék lombfelületét hajtásválogatással és a hajtások visszavágásával lehetőleg ne korlátozzuk. a fakadó hajtásokat célszerű aggató kötözéssel a támaszhoz rögzíteni. Ennek előfeltétele, hogy (nyár elejéig) a támaszokat vagy legalábbis a karókat a telepítés első évben kihelyezzük. a fiatal tőkéket ismét befedjük. Minden tevékenységünk arra irányul, hogy a törzsnevelést már a második évben megkezdhessük. 4.2 2. év metszése és zöldmunkái Nyitás: a második évben a metszést megelőzően ki kell nyitni a befedett tőkéket. Ezután a vesszők közül egyet kiválasztva azt két rügyre metsszük azért, hogy erős hajtások fejlődjenek. A feleslegessé vált vesszőket tőből csonkmentesen eltávolítjuk. Törzs- és karnevelés: már hajtás korban, zölden megkezdhetjük. Ilyenkor két hajtást hagyunk a tőkén, és az egyikükről lehetőleg az alsóról folyamatosan eltávolítjuk a hónaljhajtásokat. A legjobb megoldás, ha azokat még zsenge állapotukban kézzel kicsipkedjük. Gondoskodni kell a hajtás egyenes vezetéséről is, amit szükség szerinti kötözéssel (2-5-ször 25-30 cm-ként) érünk el. Korai hónaljhajtások eltávolítása: a törzsnek szánt hajtás korai hónaljazásával, a törzs lehetőleg egy menetben történő kialakításával az a célunk, hogy minél kevesebb sebzés és csonk maradjon a törzsön. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 15

A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Kötözőanyag: Hajtásvisszavágás: a hajtásnevelés időszakában a hajtások kötözésére bármilyen rugalmatlan és olcsó kötözőanyag megfelel. A művelet hatékonyabb elvégzésére javasolt a speciális rugalmatlan kötözőanyag kihelyezésére alkalmas kötözőgép használata. a hajtások növekedését visszavágással, csonkázással lehetőleg ne korlátozzuk. 4.3 3. év metszése és zöldmunkái Előnevelt vessző: A másik vesszőt a két vessző egyikét lehetőleg a gondosan előneveltet a kialakítandó magasságban törzsként és karként lekötve meghagyjuk. Az előző évben az alsó hajtásról távolítjuk el a hónaljhajtásokat, és vessző korban is ezt igyekszünk meghagyni, mert így a törzsön nem marad sebhely. Ha a felső vesszőt hagyjuk meg és az alsót távolítjuk el, akkor nagy sebet ejtünk a törzsön. A vágás nyoma éveken át megmarad, ez pedig kórtani következményekkel járhat. tőből eltávolítjuk. A törzsnek meghagyott vesszőről feltétlenül le kell vágni a kacsokat és az esetleges hónaljvesszőket. A karnak a vízszintesen lekötött vesszőrész hossza lehetőleg ne haladja meg a 6-10 rügyet, amelyek szinte teljes biztonsággal kifakadnak. A kart jó kondíciójú erős vessző esetén kialakíthatjuk egyszerre is; ha azonban nem ez a helyzet, a nevelést két részletben végezzük. A törzsnek és karnak meghagyott vesszőt rugalmas, hosszabb élettartamú (5-7 év) műanyag kötözőanyaggal szorosan a támaszhoz rögzítjük. A rögzítésnél célszerű arra törekedni, hogy a törzs támasztását szolgáló karó a kar lehajtásának irányával ellentétes oldalon helyezkedjen el. Könyök: a kar kinevelésére szánt vesszőt úgy kell a kartartó huzalra fektetni és azon rögzíteni, hogy annak kis könyöke legyen. Szakszerű, szoros kötözéssel és a vessző rögzítés előtti megropogtatásával elérhetjük, hogy a kar már a törzstámasz végén ráfeküdjön a huzalra. Hiba, ha a kart a kartartó huzalhoz túl közel indítjuk. Ugyanis a túl közelről indított vesszőt nehéz vízszintesen a huzalra fektetni és szorosan rögzíteni. A kar eleje ilyenkor gyakran púposodik, görbe. Szintén helytelen, ha a törzs 16 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

Gyenge tőkék: folytatásaként meghagyott vesszőt nagy ívben kötjük le, mivel ekkor a kartartó huzalon nagy kihasználatlan rész marad. A kordonkar lehajtásakor arra törekedjünk, hogy a karnak szánt vesszőt a kartartó huzal karó felőli oldalán fektessük a huzalra. Kerüljük a vessző huzalra csavarását. A kart rugalmas kötözőanyaggal legalább 3 helyen rögzítsük. a fejlődésben elmaradt, a ceruzavastagságot el nem érő vesszőket nevelő tőkéket hogy megerősödjenek újra rövidre metsszük. Ezzel elkerüljük a törzs és a kar sok szakaszból álló kinevelését, egyúttal csökkentjük a sebfelületek számát is. A törzsön fakadó hajtásokat korán, 3-5 cm-es állapotukban ledörzsöljük. Ha elkésünk a munkával, csonkok, rajtuk pedig kihajtásra alkalmas rügyek, valamint sebek maradnak vissza. A törzstisztítást szükség szerint a következő években ismételjük meg. Hajtásigazítás, csonkázás: a hajtások támaszon való elhelyezését és a csonkázás műveletét a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. Hónaljhajtások kezelése: a gyengén fejlődött, erősen visszametszett tőkék törzsnevelésekor a 2. év során leírtak az irányadók. A lehajtott karról fakadó hajtások hónaljazásáról a tőkék kondíciója és az alvamaradási % alapján célszerű dönteni. Erős hajtásnövekedés, esetleg nagy alvamaradási % esetén a hónaljakat célszerű meghagyni és a támaszrendszerbe fűzni. Gyenge hajtásnövekedésnél, illetve hiánytalan fakadásnál a célszerű a hónaljhajtásokat kitörni fürtzónából. Virágfürt eltávolítása: minthogy a törzs és a kar kialakításához a vesszők felsőbb, több fürtkezdeményt tartalmazó rügytartományát használjuk fel, a harmadik évben már jelentős, esetenként nemkívánatosan bő terméssel számolhatunk. A nagy termékenység miatt a karkialakítást hajtásválogatással és lehetőleg a virágfürt-eltávolítással kell kiegészíteni. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 17

4.4 4. év metszése és zöldmunkái A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Termőalapok : az alakítás utolsó évében befejeződik a karnevelés, és egymástól kb. 20 cm-es távolságra kialakítjuk a termőalapokat. A kordonkaroknak nem kell összeérniük, a termőalapok közti távolság megmaradhat közöttük. A termőalapok abból áll, hogy a kívánt távolságúra ritkított vesszőket 2 rügyre visszametsszük. Kétkarú kordon Kétkarú kordon két lépésben: ha kétkarú kordont akarunk kialakítani, akkor a második kart az első kar könyöki részén fejlődött vesszőből neveljük ki. A törzs végén célszerű két vesszőt nevelni, s közülük az alkalmasabbat lekötni. Sikeres lekötés után a másik vesszőt vágjuk le. A másik kar nevelését már hajtás korban, zölden elkezdhetjük. Kétkarú kordon egy lépésben: nevelhetjük a két kart egy időben is. Ekkor a törzsnek meghagyott részről a duzzadó rügyeket ledörzsöljük, vagy a hajtásokat korán néhány cm-esen eltávolítjuk a felső kettő (biztonsági okokból esetleg három) hajtás kivételével. A következő év tavaszán a három vessző közül két megfelelőt egyet jobbra, egyet balra a kartartó huzalon vízszintesen rögzítünk. Ha ezt a műveletet sikerült úgy elvégeznünk, hogy közben egyik vessző sem tört le, a harmadik (tartalék) vesszőt tőből eltávolíthatjuk. A karok nevelését ebben az esetben is megkezdhetjük már hajtás korban. A továbbiakban az egykarú kordonművelésű tőke alakításával leírtak szerint járunk el, mivel másban az egy- és a kétkarú kordon nevelése nem tér el. Zöldmunkák: a 4. év zöldmunkáit a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. 18 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

5 Termőkorú ültetvények metszése és zöldmunkái 5.1 Metszés Mikor? Hogyan? Nyugalmi időszakban. Rövidcsapos metszés alkalmazása esetén kizárólag egy vagy kétrügyes elemeket hagyunk a tőkéken. Termőalaponként természetesen ez mindössze egy-egy rövidcsapot jelent. Kétrügyes metszési elemek esetén a felső vesszőt a hozzá tartozó cserrésszel együtt eltávolítjuk, az alsót pedig kétrügyes csapra metsszük (6 8. ábra). Cser Termőalap Kordon kar 6. ábra: A szőlővessző rügyei Második világos rügy Első világos rügy Sárrügy rügy Alapi rügyek 1. 2. 3. 7. ábra: Kordonművelésű tőkék metszése (1. szabályos két világos rügyes metszés, 2. felmagasodott termőalap leváltása egyrügyes biztosítócsap meghagyásával, 3. szabálytalan két világos rügyes metszés) zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 19

A tőkeművelésmód A tőkéken rövidcsapos metszést végzünk, vagyis termőalaponként (kb. 20 cm-enként) egy-két rügyes elemet hagyunk meg tőkénként. Ez a tőtávolságtól, vagyis a kar hosszától függően 3-6 1-2 rügyet jelent (6. ábra). Az egy világos rügyes rövidcsapoknál a sárszem kifakadására is feltétlenül számíthatunk. Ezzel a hajtásszám tehát nem változik, de a kartól való eltávolodás folyamata lassul. Fontos, hogy sem a törzs és a kar találkozásánál (a kanyarban), sem a kar legvégén ne hagyjunk rövidcsapot. Miért? Karok leváltása: Mivel? A tápanyagtorlódás következtében ezek a részek gyorsabban növekednének, túlzottan megerősödnének a többi karrész rovására, ami előbb-utóbb egy középen felkopaszodott ablakos tőkéhez vezetne. a metszésmóddal együtt járó nagy sebzési felületek miatt időközönként szükségessé válhat a karok leváltása. Ezt lehetőleg ne egy menetben végezzük, hanem termőalaponként, vagyis nagyjából 20-20 cm-enként. Karhosszabbításkor is hasonlóképpen járjunk el. Kézi metszőollóval, ágvágó ollóval, kézifűrésszel, pneumatikus vagy elektromos metszőberendezésekkel, előmetsző gépekkel. metszése zöldmunkái 10 cm 20 cm 20 cm 20 cm 20 cm 8. ábra: Az egy- és kétkarú kordonművelésű tőkék metszés előtt és metszés után 20 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

5.2 Metszést kiegészítő műveletek 5.2.1 Venyigekezelés Mikor? Nyugalmi időszakban. Hogyan? Aprítás, talajba való bedolgozás: a venyigét a szőlősorok közt hagyni, felaprítani, majd a talajba dolgozni a növény-egészségügyi aggályoktól (vírusok, baktériumos golyvásodás és egyéb gombás betegségek terjesztése) eltekintve jótékony hatású a szőlőtalajok tápanyagtartalmára, gyarapszik általa a humusztartalom, javul a talajszerkezet. A téli időszakban az eróziós károkat csökkentő hatásával is számolni lehet a helyben hagyott, aprított vagy aprítatlan venyigének. Az aprítás ideális időszaka fagyos napokra tehető. Egyrészt kevésbé tömörödik, jól járható a talaj, másrészt a venyige is jobban törik. Bálázás, brikettezés: amennyiben a venyigét nem akarjuk az ültetvény sorai közt hagyni, eljárhatunk úgy is, hogy a sorközben bálázzuk, brikettezzük az aprított venyigét, amit az erre alkalmas kazánokban a használati meleg víz előállítására vagy fűtés céljára égethetünk el. Helyben égetés: környezetvédelmi szempontból a helyben égetés a legrosszabb megoldás. Igaz, egyszerűsége (aprítást nem igényel a levágott vesszőtömeg, nem kell tárolni, mint a bálákat stb.), olcsósága, kórokozó-, kártevőgyérítő hatása miatt elterjedt. Az Európai Unió jelenleg érvényes rendtartása szerint az integrált szőlőtermesztést folytató gazdák csak akkor kaphatnak támogatást, ha a venyigét nem égetik el, hanem a szőlősorok közt bedolgozzák. Mivel? Előmetsző gépekkel, venyigezúzókkal, venyigetolókkal, bálázó-, brikettezőgépekkel. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 21

5.2.2 Idős fás részek rögzítése zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Metszést kiegészítő művelet még az idős fás részek rugalmas, több évet kibíró kötözőanyaggal való rögzítése. Minőségtől függően a rugalmas kötözőanyag 5-7 év alatt elfárad, ezért gondolni kell a kötések megújítására. A rugalmatlanságát elveszítő kötözőanyag a tőke fás részeiben bevágást okoz, ami tápanyagtorlódáshoz vezethet. Ennek jele a kötözőanyag eltávolítása után a törzsön, karon maradt gyűrűszerű bevágás. Mikor? Nyugalmi időszakban Hogyan? Méretétől függően a tőke törzsét 2, illetve 3 helyen rögzítjük. A kordonkarokat kb. 25-30 cm-enként kötjük a kartartó huzalhoz. Ekkor rögzítjük a karleváltásoknak meghagyott veszszőket is. Mivel? Az idősebb tőkerészek rögzítésére rugalmas kötözőanyagot alkalmazunk. 22 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

5.3 Zöldmunkák 5.3.1 Törzstisztítás A művelet a tőkenyak és a törzs tisztítása, az itt fakadó nemes, illetve alanyhajtások eltávolítása. Mikor? 20 cm-es hajtáshosszúságnál, de a műveletet virágzás után célszerű megismételni. Hogyan? A rejtett rügyekből előtörő fattyúhajtásokra általában nincs szükség, a feladat ezért a hajtások válogatás nélküli leszedése. Nagy kondíciójú, alacsony terhelésben részesített, illetve elemi kárt szenvedett ültetvények esetén a tőkék aljának tisztán tartása az átlagosnál több odafigyelést igényel. A törzstisztítás lehet törzsdörzsölés vagy a fiatal hajtások leválogatása, leperzselése. Mivel? Végezhetjük kézzel, de ezt a munkát kiválthatjuk törzstisztító gépek, illetőleg speciális vegyszerek alkalmazásával is. A vegyszeres törzstisztítás sok szempontból előnyösnek ígérkezik. A vegyszer kijuttatása a gépi törzstisztításnál viszonylag nagyobb menetsebességgel végezhető, jóllehet kizárólag magas gyomoktól mentes soralján, s legfeljebb 20 cm-es hajtáshosszúságig eredményes. A leválasztott, leperzselt hajtásokat rendszerint újabbak követik, ezét nem érdemes túlságosan korán munkához látni, s a műveletet rendszerint még egy-két alkalommal meg kell ismételni. Engedélyezett vegyszer: Spotlight Plus; hatóanyag: karfentrazon-etil; dózis: 0,3-0,4/100 l víz/ha zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 23

5.3.2 Hajtás-/rügyválogatás A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Hajtásválogatással eltávolítjuk a szükségtelen fattyúhajtásokat, ikerhajtásokat, meddő hajtásokat, valamint az egymáshoz túl közel álló, illetve a gyengén növő termőhajtásokat. Mikor? Miért? Hogyan? A válogatást már a rügyek duzzadásakor vagy néhány centiméteres hajtáshossz elérésekor is elvégezhetjük. Ekkor rügyválogatásról beszélünk. Általában érdemes kivárni a 15 25 (30) cm-es hajtáshosszúságot, amikor a fürtkezdemények, a meddő hajtásoknál az első kacsok már egyértelműen felismerhetők. A 60-70 cm-es átlagos hajtásméret elérése után a beavatkozás több szempontból is hátrányos. A felesleges hajtások hosszú ideig vonják el a tőkétől a vizet és a tápanyagot. A hajtások tövi része fásodni kezd, ezért már nem pattannak le könnyen. Az elkésett válogatás után viszonylag nagy sebek maradnak. Az idő múlásával a hajtásszerkezet mind áttekinthetetlenebbé válik, ezért a munkavégzés üteme lelassul. Ráadásul a megkésett válogatással számos hajtást szándékunk ellenére is kitörhetünk. A 20 40 cm-es hajtások könnyűszerrel lepattinthatók, illetve csavaró mozdulattal viszonylag egyszerűen eltávolíthatók, az ennél hosszabb hajtások levágása azonban nehézkesen, csak késsel vagy metszőollóval végezhető. A szükségtelen hajtásokat a meghagyottak sérülését kerülve mindig tőből távolítsuk el. Folyóméterenként átlagosan 8-12 hajtás legyen. Kis kondíció, gyenge növekedés esetén legfeljebb 6-8, erős növekedés esetén pedig 12-15 hajtást indokolt meghagyni. A termőalapok kor rendszerint eltávolítjuk az elágazások közti karrészből eredő hajtásokat. A felkopaszodott karszakaszból előtörő normális fejlettségű meddő hajtásokat azonban feltétlenül kíméljük meg! Meghagyásuk nem kizárólag a művelésmód fenntartása miatt fontos; szénhidráttermelésük a szomszédos hajtások fürtjeinek beérését is segíti. 24 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

5.3.3 Hajtások elhelyezése a támaszon A kordonművelésű tőkék hajtásait függőlegesen felfelé, egy síkba rendezve vezetjük. Lehetőleg olyan lombozatot hozzunk létre, amely nem hézagos, de nem is zsúfolt, a levelek egyenletesen, legfeljebb három rétegben helyezkednek el. Mikor? Hogyan? Huzaltartók használata: A hajtásigazítást, -bújtatást, illetve -befűzést a körülményektől függően 2-4 alkalommal végezzük el. A hajtásokat nem kell kötözni, csupán egymástól elválasztani, elrendezni, és a páros huzalok közé igazítva a támasz síkjában továbbvezetni. A beavatkozásokat akkor végezzük, amikor a szőlő hajtásai kb. 30 cm-rel túlnőtték a huzal magasságát (9. ábra). a huzalpárok közt elhelyezett távtartók segítségével megkönnyíthetjük a hajtásigazítás munkáját. A huzaltartók szétfeszítik a két huzalt, a hajtások könnyen közéjük nőhetnek. A kellő hajtáshoszszúság elérése után a huzalrögzítőket kialakításuktól függően elfordítjuk vagy felcsapjuk. Huzalösszefogó szemek használata: a szélmozgás és az érdes felületű rozsdás huzalok könnyen horzsolási károkat okozhatnak. A hajtások kidörzsölését mérsékelhetjük, ha a huzalpárokat rögzítő szemekkel ezeket összefogjuk. Mivel? Kézzel, emelhető huzalpárokkal, hajtásterelő és -rögzítő gépekkel. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 25

30 cm 30 cm A tőkeművelésmód metszése 140 cm 140 cm zöldmunkái 9. ábra: Az egy- és kétkarú kordonművelésű tőkék hajtásbefűzés és csonkázás után 26 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

5.3.4 Csonkázás A csonkázás vagy tetejezés a tőkén lévő összes hajtás visszavágását jelenti. A művelet alapvető célja a hosszanti növekedés megakadályozása. Ezzel elsősorban azt kívánjuk elérni, hogy a szőlő az asszimilációs termékeket ne további hajtásnövekedésre, hanem a termés és a vesszők jobb beérésére, valamint a tartalékok képzésére fordítsa. Mikor? A csonkázást általában július elején-közepén kezdjük el. A korai csonkázás a termőhajtás bekurtításához hasonlóan növeli a terméshozamot, viszont gyengébb minőségű beérést eredményez. A hajtásnövekedés alakulásától függően a virágzás után mintegy 20-30 nappal végzett csonkázás többnyire nem jár kiugróan magas hozammal, de kedvező hatású a termés minőségére. Erős növekedésű ültetvényben gyakran előfordul, hogy néhány hosszúra megnyúlt hajtás akadályozza a sorok bejárását. Célszerű ezeket viszonylag korán visszavágni. A bekurtítást azonban ne vigyük túlzásba, minél több hajtást hagyjunk érintetlenül. A csonkázást a nyáron egy vagy két alkalommal megismételjük. Hogyan? A visszavágás magassága a legfelső huzal, illetve huzalpár fölött mintegy 20-30 cm legyen. Első alkalommal a felső huzalpárhoz viszonylag közel csonkázzunk, de másodjára hagyjuk valamivel hosszabbra a hajtásokat. Így technikailag könynyebb a munka kivitelezése, és nem mennek veszendőbe a fő hajtásban időközben felhalmozódott tápanyagok sem. Milyen mértékben? A csonkázás mértékének a megállapítása ugyanolyan fontos, mint a megfelelő időzítés. Fő hajtásonként átlagosan mintegy 12-16 levél szükséges. A felső fürt fölött a csonkázás után kis fürtű fajtáknál legalább 8, a nagy fürtűeknél pedig legkevesebb 10 levél maradjon meg. Mivel? Késsel, metszőollóval, sarlóval, rövid nyelű és pengéjű kaszával, sövénynyíró ollóval, egyoldalas, kétoldalas, sort áthidaló vagy sétapálca elrendezésű csonkázógépekkel zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 27

5.3.5 Hónaljhajtások kezelése A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái A hónaljhajtások kezelésén a másod-, esetleg harmadrendű hajtások eltávolítását vagy visszavágását értjük. Mikor? Hogyan? Miért? Mivel? A hajtásigazítással egy menetben is elvégezhető. Erős növekedésű ültetvényben a másodrendű hajtások már a virágnyílás előtt jelentkeznek, gyengébb növekedésű szőlőben csak az elvirágzást, illetve a csonkázást követően nőnek meg annyira, hogy kezelésük szükségessé válik. A kezelést addig célszerű elvégezni, míg a hónaljhajtások nem nőttek meg túlságosan hosszúra. A zsenge hónaljhajtásokat könnyen ki is törhetjük. Megerősödött állapotukban azonban már ne próbálkozzunk ezzel, mert nagy sebet ejtenénk; inkább késsel vagy metszőollóval dolgozzunk. A fürtzónában képződött hónaljhajtások nagymértékben árnyékolnak, kedvezőtlenné teszik a mikroklímát, ezért tőből távolításuk el őket. A másodrendű hajtások teljes eltávolítása akkor is javasolt, ha elegendő nagyságú lombfelület áll rendelkezésre, és ha az oldalhajtások kifejlődése túlságosan zsúfolt hajtásszerkezetet idézne elő. A fürtzóna fölött képződött hónaljhajtásokat ideális esetben 5-6 leveles hosszúság elérésekor 2-3 vagy 3-4 levélre vágjuk vissza. A hónaljhajtások alsó leveleik kifejlődése után nagymértékben hozzájárulnak a tőke szénhidráttermeléséhez. Levélzetük fotoszintetikus aktivitása a nyár végi, őszi időszakban többszörösen felülmúlja a fő hajtásokét. A másodtermést nem nevelő oldalhajtások termelte asszimiláták nagy része a fő hajtások fürtjeibe kerül. A hónaljhajtások nemcsak a termés minőségét javíthatják, de elősegítik a téli rügyek virágzatkezdeményeinek kifejlődését, a tartalék tápanyagok képződését, javítják a vesszők beérését. Kézzel, késsel, metszőollóval. 28 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

5.3.6 Lelevelezés A fürtzóna lelevelezése a fürtök körüli levelek egy részének az eltávolítását jelenti. A nedvesség (eső, harmat) a levélritkításnak köszönhetően gyorsabban felszárad, ezáltal csökken a szürkerothadás kialakulásának gyakorisága és mértéke. Miért? Kockázata: Mikor? Milyen mértékben? A kezelés hatása a fürtzóna mikroklímájának módosításával, a légsebesség, a hőmérséklet, a páratartalom és a levélnedvesség értékeinek kedvező változásával magyarázható. A lelevelezés a szürkerothadás ellen a leghatásosabb, de mérsékli a lisztharmat, a peronoszpóra és a szőlőmolyok káros hatását is. A kezelés után a fürtökhöz jobban hozzá lehet férni, ezért megnő a növényvédelem és a szüret hatékonysága. Aszú alapanyag készítésekor a művelet elvégzését nem javasoljuk. a szakszerűtlen levélritkítás napperzselést okozhat, és a szabadon maradt fürtöket a jégverés is nagyobb mértékben károsíthatja. A levélritkítás hátrányai elsősorban túlzott mértékű lelevelezéskor jelentkeznek. A sor mindkét oldalán elvégzett levélritkítás növényvédelmi szempontból kedvezőbb, ugyanakkor fokozza a napperzselés veszélyét. A virágzás után kb. három héttel, a bogyók zöldborsó nagyságának elérésekor végzett kezelés hatására vastag, a betegségekkel szemben ellenálló héjszerkezet alakul ki. Sokan csak zsendüléskor tartják időszerűnek a fürtök körüli levelek leszedését. A kevéssel a szüret előtt történő lelevelezéstől azonban már nem várhatunk jelentős minőségi javulást, sőt a fürtzóna funkcióképes leveleinek leszedésével lassíthatjuk a beérés folyamatát. Ne csupaszítsuk le teljesen a fürtzónát; a lombozat zsúfoltságától függően hajtásonként 1-2, legfeljebb 2-3 levelet távolítsunk el, és a lombozat belső részét sűrűsítő leveleket. A lombfal keleti oldala többnyire szélárnyékos, ezért itt szükség szerint nagyobb mértékben is beavatkozhatunk. Levélritkítást elsősorban zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 29

A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Mivel? 5.3.7 Fürtválogatás az erőteljesen növekedő zsúfolt hajtásrendszerű szőlőkben végezzünk. Hibát követünk el, ha a lelevelezés módszerét túlterhelt, gyenge növekedési erélyű, eredetileg is csekély lombfelülettel rendelkező ültetvényben alkalmazzuk. Kézzel, nyomó- vagy szívólevegős, bordás tépőhengeres vagy forgódobos lelevelező gépekkel. Fürtritkítással a tőkéken képződött fürtök számát csökkentjük, ezzel a művelettel pontosan beállítható a tőkék fürtterhelése. A fürtválogatással csökkenthető az egységnyi levélfelületre jutó termésmennyiség nagysága, tehát a tőke egyes részeinek (pl. fürtök) szénhidrát-ellátottsága növekszik. A fürttermés csökkentésével jelentős és kedvező változást lehet előidézni a must és a bor jellemzőiben. Mikor? Milyen mértékben? Hogyan? A fürtritkítást legtöbbször a kötődést követően, a nyári hónapokban zöldszüret formájában hajtjuk végre. A kötődés és a fürtzáródás időszakában beállított fürtterhelés a must cukortartalmának szempontjából a legkedvezőbbnek ítélhető. Ekkor azonban nagyobb bogyómérettel, illetve kisebb bogyóhéj/bogyóhús aránnyal kell számolni. A fürtritkítás mértékét a legtöbb gazdaságban hajtásonként egy fürtös terhelésben határozzák meg. Olykor meddő hajtásokat is kialakítunk, ekkor a gyengén fejlődő hajtásokról az összes fürtöt eltávolítjuk. Általában az első fürtöt hagyjuk meg. A hajtásokon képződött alsó fürt ugyanis hamarabb érik, és előnyösebbek a beltartalmi mutatói, mint ugyanazon hajtás 2. vagy 3. fürtjének. A hosszú fürtű fajtáknál a fürtvég visszacsípését is alkalmazhatjuk. A fürtfelezést a kötődést követően érdemes végrehajtani, a műveletet azonban a fürtzáródásig el kell végezni, ugyanis a tömött fürtű fajtáknál a vágással a bogyók megsérülhetnek. 30 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

6 összefoglalás A Előnyei: Hátrányai: A metszés gyorsan végrehajtható, melyhez előmetsző gépek is felhasználhatók. Egyszerűen elvégezhető a soraljaművelés. A bakműveléssel szemben nem szükséges a hajtások kötözése. Viszonylag nagy a tápanyagokat raktározó idős fás részek aránya. Csak olyan fajtáknál alkalmazható, amelyeknél az alsó helyzetű rügyek is termékenyek. A tőke az ívelt szálvesszős, illetve Guyot-műveléshez képest több időt vesz igénybe. Idővel szükségessé válhat a kordonkarok ifjítása. A fürtök beérése egyenlőtlen lehet. Az alacsony kordon magyarországi elterjedése hegy- és dombvidéki termőhelyeken várható, ha megvan a szükséges feltételekkel rendelkező ültetvényháttér. Előnye a jó gépesíthetőség, az egyszerű metszés. Hátránya a sok sebfelület, ami a tőkeelhalásos betegségek elterjedésével egyre komolyabb problémákat jelenthet. A kis egyedi tőketerhelés kifejezetten alkalmassá teszi ezt a művelésmódot a minőségi termelésre. Magyarországon ez a nagy hozamú, késői érésű fajtáknál különösen figyelemre méltó. A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 31

7 irodalomjegyzék BAUER, K. 2002. Szőlősgazdák könyve, integrált szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó és a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara közös kiadása. BÉNYEI F. LŐRINCZ A. (szerk.) 2005. Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és -alanyok. Budapest, Mezőgazda Kiadó. BÉNYEI F. LŐRINCZ A. SZ. NAGY L. 1999. Szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó. CSEPREGI P. 1968. A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P. 1982. A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P. 1997. Szőlőtermesztési ismeretek. Budapest, Mezőgazda Kiadó. KOZMA P. 2000. A szőlő és termesztése I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. Budapest, Akadémiai Kiadó. KOZMA P. 2001. A szőlő és termesztése II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó. KRISZTEN GY. 1979. Tavasztól tavaszig a szőlőben. A termő szőlő gondozása. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. KRISZTEN GY. 1991. A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. LŐRINCZ A. BARÓCSI Z. (szerk.) 2010. A szőlő metszése és zöldmunkái. Budapest, Mezőgazda Kiadó. PROHÁSZKA F. 2003. Szőlő és bor. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 32 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

8 ábrajegyzék 1. ábra: A kordonművelés változatai és a tőkék részei 2. ábra: Példa a kordonművelésű ültetvény szerkezetére 3. ábra: Az alacsony kordonművelésű tőke támaszrendszere 4. ábra: A lombfalmagasság : sortávolság arányának meghatározása kordonművelés esetén 5. ábra: A kordonművelésű tőkék alakító metszése 6. ábra: A szőlővessző rügyei 7. ábra: Kordonművelésű tőkék metszése 8. ábra: Az egy- és kétkarú kordonművelésű tőkék metszés előtt és metszés után 9. ábra: Az egy- és kétkarú kordonművelésű tőkék hajtásbefűzés és csonkázás után A L A C S O N Y É S K Ö Z É P M A G A S K O R D O N M Ű V E L É S 33

jegyzetek 34 ALACSONY ÉS KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS

Írta: Lukácsy György egyetemi adjunktus Zanathy Gábor egyetemi docens Lőrincz András egyetemi adjunktus Lektorálta: Butella László Id. Szepsy István A rajzokat készítette: Eplényi Anna Vivien egyetemi tanársegéd Borító fotó Tarcal, Szarvas dűlő: Miklóska Zoltán Az előszó: Balassa István szőlészeti igazgató Összefoglalás: Bisztray György Dénes egyetemi tanár Layout: Posztós János Kiadja: Tokaj Kereskedőház Zrt. Tokaj Kereskedőház Zrt. 3934 Tolcsva, Petőfi Sándor u. 36-40. Tel: 47/384-164 Fax: 47/384-816 e-mail: marketing@tkrt.hu honlap: www.tokajwinetrade.com