1 Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető H-8800 Nagykanizsa, Kossuth tér 25. Tel/Fax: +36 (93) 516-003 e-mail: nagykanizsa.kvk@katved.gov.hu Szám: 37030/342-8/2016.ált. Tárgy: Bírság kiszabása Ügyintéző: Horváthné M. Tünde tű. alez. Telefonszám: 93/516-003 HATÁROZAT Wilhelm Huber (Tartózkodási hely: 8800 Nagykanizsa, Erdész utca 28. sz.) a HEAT- GÁZGÉP Gázipari Gépgyár Korlátolt Felelősségű Társaság (8800 Nagykanizsa, Erdész utca 28. sz., Adószám: 11358187-2-20, Cégjegyzékszám: 20-09-063030) ügyvezető igazgatója terhére a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 200.000 Ft,- azaz Kettőszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 54.) címzett, de a hatóságomhoz benyújtandó, 8.000,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja, vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
2 INDOKOLÁS Wilhelm Huber (Tartózkodási hely: 8800 Nagykanizsa, Erdész utca 28. sz.) a HEAT- GÁZGÉP Gázipari Gépgyár Korlátolt Felelősségű Társaság (8800 Nagykanizsa, Erdész utca 28. sz., Adószám: 11358187-2-20, Cégjegyzékszám: 20-09-063030, a továbbiakban: HEAT- GÁZGÉP Kft.) ügyvezető igazgatóját (a továbbiakban: Ügyfél) ügyfelet 200.000 Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: ADR), valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM1 rendelet) megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltség (8800 Nagykanizsa, Kossuth tér 25., a továbbiakban: Kirendeltség) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján a veszélyes áru közúti szállítás előkészítésének ellenőrzését végezte 2016. február 23-án a HEAT- GÁZGÉP Kft. 8800 Nagykanizsa, Erdész utca 28. szám alatti telephelyén (a továbbiakban: Telephely). Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Ügyfél megsértette a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóra vonatkozó előírásokat. A Kirendeltség az ellenőrzés időpontjában az ellenőrzésről a helyszínen készített 37030/88-3/2016. ált. számmal ellátott jegyzőkönyv egy példányát Ügyfél képviselője részére a jegyzőkönyv készítésekor átadta. Az ellenőrzésről a helyszínen készített 37030/88-3/2016. ált. számmal ellátott jegyzőkönyv, valamint a helyszínen Ügyfél képviselői által bemutatott dokumentumok alapján többek között az alábbiak kerültek megállapításra: Az ellenőrzés előzetes kiértesítés követően került végrehajtásra. A HEAT-GÁZGÉP Kft. a Telephelyen a veszélyes áru szállítás viszonylatában feladó, csomagoló, berakó, kirakó, címzett tevékenységeket lát el. A telephelyen veszélyes hulladék keletkezik. Az ellenőrzés időpontjában a HEAT-GÁZGÉP Kft. által alkalmazott veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó (a továbbiakban: biztonsági tanácsadó) Paksa Beáta (bizonyítványának száma: 0850, BT-K azonosító: 02039UN/20-515/13). Szerződéssel alkalmazva: 2016. január 19. napjától határozott időre, egy év időtartamra. Korábban 2015. november 11-ig Kovács István munka- és tűzvédelmi előadó és biztonsági tanácsadó volt alkalmazásban, aki 2014. októbertől betegség miatt táppénzen volt. Kovács István ADR bizonyítványa száma:1451, érvényessége: 2013. 02.03-tól 2018. 02.03-ig, érvényes: közúton 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 8 és 9 osztály, 3 osztály UN1202, 1203, 1223, 1268, 1863, 3475 azonosító számú anyagok. Kovács István ADR bizonyítványa nem érvényes: közúton 1 osztály (robbanó anyagok és tárgyak), 2 osztály (gázok), 7 osztály (radioaktív anyagok). 2013. 02.03. előtt biztonsági tanácsadó nem volt alkalmazásban.
Éves jelentést csak 2013. évre vonatkozóan tudtak bemutatni, korábbi, valamint 2014. évre vonatkozó éves jelentés nem áll rendelkezésre. A Telephelyen a HEAT-GÁZGÉP Kft. a működése óta (2011. év) foglalkozik veszélyes anyagokkal, a technológia azóta nem változott. A HEAT-GÁZGÉP Kft. alkalmazásában lévő, a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó dolgozók 2016. február 01. napján részesültek az ADR 1.3 szerinti oktatásban, azt megelőző, a vizsgált időszakra vonatkozó ADR szerinti oktatások megtartásáról dokumentumot bemutatni nem tudtak. Az ellenőrzéssel kapcsolatban az Ügyfél jelen lévő képviselői nem kívántak nyilatkozatot tenni. 3 Az ellenőrzés során tapasztaltak alapján hivatalból hatósági eljárás indult a HEAT-GÁZGÉP Kft. ellen, melyről a Kirendeltség 37030/295/2016. ált. számú 2016. február 29-én kelt végzésében tájékoztatta. Az eljárás során és az ellenőrzés alkalmával tapasztaltak, az Ügyfél adatközlése, valamint a belföldi jogsegély kérés eredményeképpen megküldött adatok alapján hivatalból hatósági eljárás indult Ügyfél ellen, melyről a Kirendeltség az Ügyfel-et a 37030/342/2016. ált. számú 2016. március 11-én kelt végzésében tájékoztatta. A Kirendeltség az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében adatközlésre kötelezte az Ügyfel-et a 37030/342-1/2016. ált. számú végzésben. Az Ügyfél adatközlésre kötelezése a 37030/342-1/2016. ált. számú végzésben az alábbiak szerint történt: a 37030/342/2016.ált. számon hatóságom előtt indult és folyamatban lévő eljárásban az érdemi döntéshez szükséges alábbiakban meghatározott adatokat jelen végzésem kézhezvételét követően 8 napon belül küldje meg hatóságom részére: 1. A vezetése alatt lévő 8800 Nagykanizsa, Erdész utca 28. szám alatti telephely (a továbbiakban: Telephely) vonatkozásában 2015. július 02. - 2016. február 23. közötti időszakban ki látta el a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói feladatokat? 2. Az 1. pont szerinti alkalmazott, illetve foglalkoztatott veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók alkalmazásának, illetve foglalkoztatásának időtartamát (kezdő és befejező időpontokkal) igazoló dokumentumokat mutassa be. 3. Ismertesse, hogy ki végezte a Telephelyen a veszélyes áru szállítását, kirakását, berakását, átvételét, csomagolását, stb. a 2015. július 02. - 2016. február 23. közötti időszakban? Ügyfél a 37030/342-1/2016. ált. számú kötelezésnek eleget tett, hatóságomhoz megküldött levelében az alábbi adatokat szolgáltatta: Kötelezés adatközlésre tárgyú levelére válaszolva a következő tájékoztatást adom: 1. A vezetésem alatt álló Telephelyen (8800 Nagykanizsa, Erdész utca 28. szám) 2015. július 02. 2016. február 23. közötti időszakban Kovács István munkavállaló volt a biztonságtechnikai tanácsadó. Mivel táppénzes állományban volt, nem tudta ellátni ezeket a feladatokat. Kovács Istvánt 2015. év végén leszázalékolták, elkezdtük keresni az utódját. 2016. februártól szerződést kötöttünk Paksa Beátával ADR tanácsadásra. Bejelentését mellékeljük. (2. sz. melléklet)
2. Hivatkozva mellékelten megküldöm Kovács István, a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz történő bejelentését igazoló dokumentumot. (1. számú melléklet) 3. A veszélyes anyagok kezelését Völgyi István és Fehér Béla kollegáink végezték a fenti időszakban. Kérem, hogy az ellenem folyó eljárás során szíveskedjenek a hiányosságokat méltányosan kezelni és az ügyet pozitívan elbírálni! Üdvözlettel: Wilhelm Huber ügyvezető igazgató Ügyfél adatközléséhez csatoltan megküldte a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott, Paksa Beáta biztonsági tanácsadó alkalmazásáról szóló tájékoztatásának, valamint Kovács István Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítványának másolati példányát. A jelen eljárás során a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltsége és Szolgáltató Központ, valamint a Zala Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály felé belföldi jogsegély kéréssel fordultunk. A belföldi jogsegély kérés eredményeképpen az ügy érdemében új adat, információ nem került hatóságom részére megküldésre. 4 A fentiek, valamint a megküldött dokumentumok vizsgálata alapján az alábbiak kerültek megállapításra: A HEAT-GÁZGÉP Kft. a veszélyes áru szállítás viszonylatában feladó, csomagoló, berakó, kirakó, címzett tevékenységeket lát el. Az ellenőrzés időpontjában a HEAT-GÁZGÉP Kft. által alkalmazott biztonsági tanácsadó Paksa Beáta (bizonyítványának száma: 0850, BT-K azonosító: 02039UN/20-515/13). Szerződéssel alkalmazva: 2016. január 19. napjától határozott időre, egy év időtartamra. a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal Képzési és Vizsgáztatási Főosztály (a továbbiakban: Közlekedési Hatóság) a nyilvántartásában a HEAT-GÁZGÉP Kft. Telephelye vonatkozásában az alábbi adatok szerepelnek: 2013. december 13.-án postán feladott, a Hivatalhoz 2013. december 18.-án érkezett bejelentés alapján a HEAT-GÁZGÉP Kft. biztonsági tanácsadója Kovács István. Alkalmazásának kezdete: 2013. december 1. Bizonyítványának sorszáma: 1451, érvényességi ideje: 2018. február 3. A bizonyítványa az alábbi árucsoportokra érvényes: 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 8 és 9 osztály, 3 osztály UN1202, 1203, 1223, 1268, 1863 és 3475 azonosító számú anyagok. A 2016. február 5.-én postán feladott, a Hivatalhoz 2016. február 11.-án érkezett bejelentés alapján a HEAT-GÁZGÉP Kft. biztonsági tanácsadója Paksa Beáta. Alkalmazásának kezdete: 2016. február. Bizonyítványának sorszáma: 0850, érvényességi ideje: 2018. június 1. A bizonyítványa az alábbi árucsoportokra érvényes: 2 osztály (gázok) 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 8 és 9 osztály, 3 osztály UN1202, 1203, 1223, 1268, 1863 és 3475 azonosító számú anyagok. A Telephelyen biztonsági tanácsadóként kinevezve Kovács István munka- és tűzvédelmi előadó és biztonsági tanácsadó volt alkalmazásban, aki 2014. októbertől betegség miatt táppénzen volt. Kovács István a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó dolgozók ADR 1.3 szerinti oktatását 2015. évben megtartani nem tudta, a dolgozók ilyen oktatásban nem részesültek.
2014. évi (2015.-ben készítendő) éves jelentést Kovács István a betegségéből kifolyólag nem tudta elkészíteni, így azt nem tudták bemutatni. A HEAT-GÁZGÉP Kft. működése Kovács István betegségével nem változott. A veszélyes anyagokat, illetve azok hulladékait a meghatározott SZ jegyekkel adták át a szállítóknak. Az említett időszakban (2015.07.02-2016.02.23.) a Telephelyen a veszélyes áruk kezelése a korábbiak szerint, az előírásoknak megfelelően lett elvégezve. A beérkezett veszélyes anyagokat Völgyi István raktárvezető és Fehér Béla raktár anyagdiszponáló kezelte, míg a keletkezett veszélyes anyagok a rendszeresített SZ jegyekkel kerültek átadásra a szállítmányozóknak. A Telephelyre beszállított veszélyes árut 2015. július 02. - 2016. február 23. közötti időszakban Völgyi István és Fehér Béla vették át, rakták ki, adták fel és csomagolták. A vállalkozás vezetője 2015. július 02. 2016. február 23. közötti időszakban Wilhelm Huber (születési hely: Wien, sz. idő: 1947. június 13, anyja neve: Maria Petz, tartózkodási hely: 8800 Nagykanizsa, Erdész utca 28, állampolgárság: osztrák, adóazonosító jel: nincs). A Telephelyen a biztonsági előírások betartásáért/betartatásáért a 2015. július 02. - 2016. február 23. közötti időszakban Wilhelm Huber ügyvezető felelt. A HEAT-GÁZGÉP Kft.-nél 2015. december közepéig Kovács István (ADR tanácsadó) állományban volt. Az ADR oktatás 2015-ben Kovács István betegsége miatt nem lett megtartva. 5 A HEAT-GÁZGÉP Kft. ellenőrzés alá vont Telephelyére eltérő mennyiségben különféle, az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áru érkezett, illetve a Telephelyen keletkezett veszélyes hulladék került elszállításra. Az ellenőrzés során bemutatott, valamint az adatközlés során megküldött szállítólevelek, K és SZ jegyek alapján például: - Argon (UN1006 ARGON, SŰRÍTETT 2) 128,4 m 3 mennyiségben, - Oxigén (UN 1072 OXIGÉN, SŰRÍTETT, 2) 120 m 3 mennyiségben, - Acetilén (UN1001 ACETILÉN, OLDOTT, 2) 15 kg mennyiségben. - Nitrogén (UN1066 NITROGÉN, SŰRÍTETT, 2) 120-240 m 3 mennyiségben; - Corgon (UN1956 SŰRÍTETT GÁZ M.N.N. (Argon, Szén-dioxid) 2) 106,2 m 3 mennyiségben - Fáradtolaj 2000 liter mennyiségben; Az ADR 1.2.1 szakasz meghatározása szerint: Címzett: a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi; Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti; Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe, nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz; Berakó: az a vállalkozás, amelyik a) a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a járműre, a járműbe vagy konténerbe berakja; vagy b) a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a járműre rakja;
6 Kirakó: az a vállalkozás, amelyik: a) a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a járműről lerakja; vagy b) a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a járműről lerakja, a járműből vagy konténerből kirakja; vagy c) a veszélyes árut tartányból (tartányjárműből, leszerelhető tartányból, mobil tartányból vagy tankkonténerből), battériás járműből, MEMU-ból vagy MEG-konténerből lefejti, ill. az ömlesztett veszélyes árut a járműből, nagykonténerből, kiskonténerből vagy ömlesztettáru-konténerből kirakja; Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe, nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz; A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait többek között az ADR 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik: A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. Az ADR 1.8.3.1 bekezdése alapján: Minden vállalkozásnak, amely veszélyes árut közúton szállít, fuvaroz vagy ahhoz kapcsolódó csomagolást, berakást, töltést vagy kirakást végez, egy vagy több veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kell kineveznie,aki azért felelős, hogy segítse megelőzni, hogy e tevékenységek veszélyeztessék az embereket, az anyagi javakat vagy a környezetet. Az NFM1 rendelet 1. 5. és 6. pontja alapján: 5. vállalkozás: az ADN, az ADR és a RID által meghatározott vállalkozás, aki vagy amely veszélyes áru szállítással kapcsolatos tevékenységet végez; 6. veszélyes áru szállítással kapcsolatos tevékenység: veszélyes áru nemzetközi vagy belföldi szállítása, fuvarozása vagy ahhoz kapcsolódó áru feladás, csomagolás, berakás, kirakás, töltés vagy ürítés, függetlenül attól, hogy a vállalkozás a saját nevében vagy megbízásból végzi a tevékenységet. A biztonsági tanácsadó feladatait az ADR 1.8.3.3 bekezdése rögzíti: A tanácsadó fő feladata, hogy a vállalkozás vezetőjének felelőssége mellett minden lehetséges módon és ténykedéssel elősegítse, hogy a vállalkozás az érintett tevékenységét a hatályos szabályoknak megfelelően és a lehető legbiztonságosabb módon végezze. A tanácsadónak a vállalkozás tevékenységére vonatkozóan a következők a feladatai: annak figyelemmel kísérése, hogy betartják-e a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokat; tanácsadás a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását illetően; éves jelentés készítése a vállalkozás vezetősége, vagy adott esetben a helyi hatóság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére be kell mutatni. A tanácsadónak ezen kívül kötelessége figyelemmel kísérni a vállalkozás érintett tevékenységére vonatkozóan a következők gyakorlati végrehajtását és az ezzel kapcsolatos eljárásokat: a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását;
azt, hogy a vállalkozás figyelembe veszi-e a szállítójárművek vásárlásánál a szállítandó veszélyes áruval kapcsolatos különleges követelményeket; a veszélyes áruk szállítására, be-és kirakására használt felszerelések ellenőrzésére szolgáló eljárásokat; a vállalkozás alkalmazottainak megfelelő képzését, beleértve az előírások változásainak nyomon követését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását; a szállítás vagy a be-és kirakás biztonságát veszélyeztető baleset vagy rendkívüli esemény esetén a megfelelő veszély-elhárítási eljárások alkalmazását; a szállítás vagy a be-és kirakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, vagy amennyiben szükséges, jelentés készítését; a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazását; az alvállalkozók vagy harmadik felek kiválasztásakor és igénybevételekor a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogi előírások és különleges követelmények figyelembe-vételét; annak ellenőrzését, hogy a veszélyes áruk szállításában, be-és kirakásában résztvevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak; a veszélyes áruk szállításakor, be-és kirakásakor fennálló veszélyek tudatosítását szolgáló intézkedések meghozatalát; olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek azt hivatottak biztosítani, hogy a járműveken a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók; olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek a be-és kirakással kapcsolatos szabályok betartását biztosítják; az 1.10.3.2 bekezdésben meghatározott közbiztonsági terv meglétét. 7 I. Kovács István betegsége miatt, az adatközlésben foglaltak értelmében a biztonsági tanácsadói feladatokat 2014. év vége óta ellátni nem tudta, valamint nem rendelkezett a 2 osztály (gázok) árucsoportra vonatkozó bizonyítvánnyal. A fentiek alapján megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette a biztonsági tanácsadó alkalmazására vonatkozó előírásokat, mivel több hónapig nem alkalmazott olyan biztonsági tanácsadót, aki az Ügyfél vezetése alatt lévő Telephelyen a biztonsági tanácsadói feladatokat el tudta volna látni és rendelkezik a 2 osztály (gázok) árucsoportra érvényes bizonyítvánnyal. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. alapján az 5. mellékletében került meghatározásra a kockázati kategóriákba sorolt cselekmények, mulasztások bírságolási összege, valamint a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők köre. Megállapítható azonban, hogy az elkövetett szabálytalanság személyi sérülés kockázatával és a környezet károsításával járhat. A biztonsági tanácsadói feladatok elvégzésének hiányában a veszélyes áruk szállítását, kezelését szabályozó előírások betartása nem biztosított. Előfordulhat, hogy a telephelyen a veszélyes anyagokkal és veszélyes hulladékokkal kapcsolatos feladatot végeznek, amelynek során egy nem kívánt esemény (baleset, tűzeset) észlelése során az érintett dolgozó a szükséges intézkedéseket nem tudja megtenni, vagy helytelen cselekvést folytat a kellő ismeretek hiánya miatt. A fent meghatározottak szerint, figyelembe véve a R2 5. számú melléklet 5. táblázat 3. sorában foglaltakat, az adott alágazatra vagy veszélyességi osztályra nem terjed ki a bizonyítvány érvényessége bírságolással érintett cselekmények, mulasztások esetén a bírság összege 100.000,- forint.
8 A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők közül (vállalkozás vezetője, tanácsadó) az Ügyfelet (vállalkozás vezetője) tettem felelőssé, mivel a mulasztás az általa alkalmazott személyt érinti. A bírságolással érintett mulasztás elkövetése miatt az Ügyfelet 100.000,-Ft azaz egyszázezer forint bírság fizetési kötelezettség terheli. II. Kovács István betegsége miatt, az adatközlésben foglaltak értelmében a biztonsági tanácsadói feladatokat 2014. év vége óta ellátni nem tudta, emiatt a 2014. évre vonatkozó éves jelentést elkészíteni nem tudta. A fentiek alapján megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette a biztonsági tanácsadó alkalmazására vonatkozó előírásokat, mivel 2014. évre vonatkozó éves jelentést nem készíttette el. Az NFM1 rendlelet 4. (3) bekezdése alapján: Az éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-éig kell elkészíteni. A jelentést öt évig kell megőrizni, és az ellenőrzésre jogosult hatóság kérésére be kell mutatni. Az R2. 6. alapján az 5. mellékletében került meghatározásra a kockázati kategóriákba sorolt cselekmények, mulasztások bírságolási összege, valamint a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők köre. A fent meghatározottak szerint, figyelembe véve a R2 5. számú melléklet 5. táblázat 5. sorában foglaltakat, az éves jelentés hiánya bírságolással érintett mulasztás esetén a bírság összege 100.000,- forint. A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők közül (vállalkozás vezetője) az Ügyfelet (vállalkozás vezetője) tettem felelőssé, mivel a mulasztás a vezetése alatt lévő Telephelyre vonatkozik. A bírságolással érintett mulasztás elkövetése miatt az Ügyfelet 100.000,-Ft azaz egyszázezer forint bírság fizetési kötelezettség terheli. III. A bírságolással érintett cselekmények elkövetéséért az Ügyfelet (vállalkozás vezetője) bírságolással érintett cselekmények, mulasztások elkövetése miatt összesen 200.000,-Ft azaz kettőszázezer forint bírság fizetési kötelezettség terheli. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. (5) bekezdés b) pontja alapján a veszélyes áruk közúti szállítása során elkövetett szabálytalanságok tekintetében az R2. 5. mellékletében meghatározott cselekmények, szabálytalanságok esetén az eljáró hatóság nem mérlegelhet, és szankcióként nem élhet figyelmeztetéssel, kizárólag bírságot szabhat ki. Előzőekre tekintettel határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. Mivel az R3. alapján határozatomat nem mérlegelési, méltányossági jogkörben hoztam, ezért hatósági döntésem indokolás részében nem szerepeltettem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. (1) bekezdés ec) pontjában, valamint a Ket. 94/A. (1) bekezdésében meghatározott mérlegelési körülményeket és szempontokat.
A Kkt. 20. (1) bekezdés e) pontja alapján a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. Az R1. 5. (1) bekezdése alapján, ha az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos szabálytalanságot állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni és az ott meghatározott szankciókat alkalmazni. Az R2. 6. - a alapján a Kkt. 20. (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki c) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, g) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló jogszabályban, k) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti. 9 A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R4.) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Az eljárás során vizsgáltam továbbá az ADR ben meghatározott mentességek alkalmazásának lehetőségét, azonban azok feltételei a fentiekben meghatározott szabálytalanságokkal kapcsolatban nem voltak adottak. Tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanság a III. kockázati kategóriába sorolandó, így a kockázati kategória általános leírása alapján a tényállás emberi élet, egészség veszélyeztetésével jár. Emiatt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 12/A. (1) bekezdésébe foglalt figyelmeztetés, illetve a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. tv. 12/A. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt, mivel a feltárt jogszabálysértés az emberi életet, testi épséget vagy egészséget veszélyezteti. Ennek okán az ügyfél kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. A fentieken túl az R3. 2. (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a Kkt. 20. (1) bekezdés e) pontja alapján a R2. 5. mellékletében foglalt esetekben van helye. Megállapítom, hogy a hatósági felhívás erre tekintettel is kizárt.
A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak biztosítják. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdésében előírtak alapján állapítottam meg, a megfizetés lehetőségéről a 73. (1), valamint (7) bekezdéseiben előírtak alapján tájékoztattam. Felhívom az ügyfél figyelmét, a Ket. 98. (1a) bekezdése alapján a fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A Ket. 102. (3) bekezdés d) pontja alapján az elsőfokú hatóság a Ket. 98. (1a) bekezdése megsértésével benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel, ezért annak megfizetéséről nem rendelkeztem. Határozatom a Kkt. 20.. (4) bekezdésében, az R1. 3. (1) bekezdésében, az R2.-ben, valamint az R4.-ben és a Ket.-ben foglalt rendelkezésein alapul. 10 A Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az R4. 2. bf) pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4/A. a) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) c) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése alapján az 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Nagykanizsa, 2016. év május hó 02. nap Dobos István tű. alezredes tanácsos katasztrófavédelmi kirendeltségvezető Készült: 2 példányban, egy példány: 5 lap Terjedelme: 10 oldal Kapja: 1., Wilhelm Huber (8800 Nagykanizsa, Erdész utca 28. sz.) 2., Irattár Gépelte: Horváthné Molnár Tünde tű. alezredes Irattár: