BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ SZAKIRÁNY TÖRÖKORSZÁG ÉS AZ EU KAPCSOLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR-TÖRÖK GAZDASÁGI KAPCSOLATOKRA KÉSZÍTETTE: TÓTH ENIKŐ BUDAPEST, 2010
Bevezetés...4 1. Általánosságok Törökországról...7 1.1. Az ország történelme dióhéjban...9 1.2. Atatatürk, avagy az ország nyugatiassá válása...10 2. Közeledés az Európai Unió felé...13 2.1. A csatlakozás várható hatásai az EU-ra...14 2.2. A tagság problematikája...20 2.2.1. A politika...20 2.2.2. A gazdaság...21 2.2.3. A ciprusi konfliktus...23 2.2.4. Az emberi jogok...24 2.2.5. A kurdok helyzete...25 2.3. Törökország és az EU kereskedelme...26 2.3.1. Főbb exportpartnerei...27 2.3.2. Jelentősebb importpartnerei...29 3. Törökország és Magyarország gazdasági helyzete...31 3.1. A török-magyar kapcsolat útja...31 3.2. Törökország gazdaságának bemutatása...34 3.3. Isztambul, a török kereskedelem motorja...37 3.4. Törökország és a világgazdasági válság...37 3.5. Az ország gazdaságpolitikája...39 3.6. Turizmus...40 3.7. A török gazdaság jövőbeli tervei...41 3.8. A magyar gazdaság helyzet kilátásai...42 4. Kereskedelem a két ország között...44 4.1. Magyarország, mint gazdasági partner megítélése Törökországban...44 4.2. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok alakulása, a forgalom szerkezete...45 4.3. A kétoldalú tőkebefektetések alakulásának értékelése...52 4.4. Kiemelkedően fontos együttműködési terület a Nabucco gázvezeték...57 4.5. Törökország kereskedelempolitikai célkitűzései és a magyar törekvések...61 Befejezés...63 Irodalomjegyzék...64 Mellékletek...69 3
Bevezetés Ezzel a dolgozattal szeretném bemutatni Törökországot, mint az EU egyik legrégebbi kereskedelmi partnerét és külön foglalkoznék a magyar-török kereskedelmi kapcsolatokkal, mely a közös múlt leírásától egészen napjainkig egy átfogó képet nyújtana a két ország egymáshoz való viszonyáról. Lényegesnek gondolom a turizmus megemlítését, mely a török nép fő bevételi forrása és mely hozzájárult a gazdasági stabilitás megteremtéséhez. Törökország az Uniós csatlakozásra legrégebben váró tagjelölt, ezért is tartom érdekesnek azt a folyamatot, ahogy az ország lassan, de egyre érettebb lesz az együttműködésre. A témával kapcsolatban nemcsak az Unió tagállamai, de a török nép is ambivalens érzelmeket táplál, hiszen a csatlakozás a vitathatatlan gazdasági előnyök ellenére egy visszafordíthatatlan nyugatiasodást is eredményezne az iszlám ország számára. Mióta Törökország 2005. októberében hivatalos tagjelölt státuszt kapott, a közvélemény is szerepet játszik a tárgyalások menetében. Az EU tagállamainak többségében, az állampolgárok nagyon kritikussá váltak a török csatlakozással szemben, ezzel egyidejűleg pedig a törökök is kételkedni kezdtek az EU szívélyességében. Képes lesz-e befogadni az EU egy ennyire különböző és jelenleg sok problémával küzdő országot? Véleményem szerint, amennyiben Európa eltekintene a kulturális különbségektől, Törökország idővel teljesíteni tudná a szükséges kritériumokat. Az ország az EU hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere, így az Unió nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen egy ilyen fontos partnert. A csatlakozással további poltikai és gazdasági lehetőségek sora nyílna meg mindkét fél számára, mely egyrészt segítené Törökország fellendülését, másrészt az Unió szerepét növelné világgazdasági és világpolitikai szempontból. Törökország jelöltsége ezenfelül Európa számára történelmi lehetőséget kínál arra, hogy határairól és identitásáról tegyen fel kérdéseket. Ezen okokból kívánom áttekinteni a csatlakozás esetleges előnyeit és veszélyeit. A másik fontos kutatási célom hazánk és Törökország kapcsolata. A két ország egymással jó viszonyt ápol, gazdasági együttműködéseink száma évről-évre nő, melyet az eseleges EU-csatlakozás csak tovább javíthat. 4
Magam Törökország nagy rajongója vagyok, és bár régóta tanulmányozom az országot, mindig újabb és újabb dolgokat fedezek fel. Rendkívül érdekes és jó témának találom, hiszen közös történelmünk miatt mindenkinek van véleménye a törökökről, de úgy gondolom, hogy mindenkiben az Oszmán Birodalom maradt meg a régi korok török szokásaival és hatalmas haderejével, a mostani Törökországról pedig szinte alig tudunk valamit. Magyarországon is sajnos kevés szakember foglalkozik a témával, ezért a szakirodalmi feldolgozottsága sem jelentős. Ezért is kívánom összefoglalni kereskedelmi kapcsolatait és, hogy ezeket hogyan lehetne a jövőben még jobban kihasználni, hogy mindkét nemzet számára előnyöket teremtsen. Napjainkban országunk figyelme egyre inkább a törökök felé irányul, a fennálló gazdasági kapcsolataink erősödése mellett az ország politikai és kulturális jellemzői miatt is. Célom Törökországot jobban megismertetni, hiszen úgy érzem, keveset tudunk még róla, pedig gazdasági és katonai szempontból sem elhanyagolható előnyökkel rendelkezik. Szakdolgozatom témájának további aktualitását a Nabucco gázvezetékről jelenleg is folyó tárgyalások adják. A Nabucco gázvezeték terve hirtelen megnövelte Törökország presztízsét, mivel megépítéséhez az ország együttműködésére - tranzitországként - mindenképpen szükség van. Ez kihathat a az EU-csatlakozásra is, melyet később részletesebben kifejtek. Dolgozatom elkészítésében nagy segítségemre voltak a budapesti Török Nagykövetség munkatársai, akik hasznos anyagokkal láttak el. Emellett felhasználtam a könyvtárak (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), és az Internet nyújtotta lehetőségeket is. A Turkish Airlinesnál, ahol gyakorlati időmet töltöm szintén kaptam különböző török és angol nyelvű kiadványokat Törökországról és a cégről is. Online kérdőívet készítettem Törökország EU-csatlakozásáról, amit szintén felhasználtam diplomamunkám készítésekor. Főbb kutatási kérdéseim tehát: Mik alkotják Törökország gazdaságának alappillérjeit és ezek hogy váltak jelentőssé a történelme során? Kik a legfőbb kereskedelmi partnerei? 5
Mik a jellemző export import termékek? Magyarországgal mióta, milyen módon és milyen cikkekkel kereskednek? Milyen lehetőségei vannak a magyar termékeknek a török piacon és fordítva? Milyen török vállalatok vannak hazánkban? Hogy vélekednek az ott élők és más országok Törökország csatlakozásról? Az EU-tagságnak milyen előnyei és hátrányai lehetnek? Ezekre a kérdésekre szeretném megtalálni a választ a munkámmal és remélem, hogy a későbbiekben dolgozatommal a téma iránt érdeklődők segítségére lehetek. 6
1. Általánosságok Törökországról Törökország területe kisebb részben Európában, nagyobb részben Ázsia dél-nyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliaifélsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, Örményország és Irán, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja. Törökország népessége megközelítőleg 72 millió fő. 1 Az emberek 70,5%-a városban lakik, Isztambulban élnek a legtöbben, majdnem 10 millióan (a teljes populáció 17%-a). 1960 és 2000 között a népesség egyenletesen évi 1 millióval gyarapodott. Azonban az utóbbi években a tempó jelentősen lassult. 1.kép Törökország térképe A lakosság 99,8%-a iszlám vallású. Legtöbbjük a vallás szunnita ágához tartozik, de jelentős az alevi (síita) muszlimok száma is. Kisebb ortodox (görög keleti), örmény ortodox (monofizita), izraelita, római katolikus és protestáns csoportok is jelen vannak. A lakosság kb. 80%-a török etnikumú, akik csak az ország hivatalos nyelvét, a törököt beszélik. A legjelentősebb kisebbség a kurdoké, akik az ország népességének körülbelül 20%-át alkotják, főleg az ország keleti területein, valamint a nagyobb városokban élnek. Az iszlám vallás: a világ második legnagyobb vallása, alapjai a Koránban vannak lefektetve. Öt alappillére van, amit minden hívőnek be kell tartania, ezek: az isten (Allah) tisztelete, a napi ötszöri imádkozás, alamizsna a szegényeknek, a Ramadan azaz évi egy hónap önmegtartóztatás, a legutolsó pedig, hogy minden hívőnek egyszer életében el kell zarándokolnia Mekkába. Sok török vándorol külföldre a jobb megélhetés reményében. A tömeges kivándorlás az 1960-as és 70-es években kezdődött. A törökök legnagyobb számban a II. világháború után munkaerőhiánnyal küzdő Németországba költöztek. Az ott letelepedett törökök 1 http://www.turkishweekly.net/news/96430/turkey-39-s-population-rises-to-72-56-million.html 7
megközelítőleg 3 millióan vannak, köztük hétszázezren német állampolgárságúak. 2 A hetvenes-nyolcvanas években vendégmunkásként érkező törökök jó része ma vállalkozó, akiknek üzlete 2005-ben 29,5 milliárd EUR értékű eladást produkált. Németországon kívül sok török él Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Oroszországban és Ausztriában is, a tengerentúlon pedig az Egyesült Államokban és Kanadában jelentős a számuk. Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít. A legtöbb turista légiúton érkezik Törökországba, és gépe Isztambul, Ankara vagy Izmir repülőterén száll le. Mindhárom város más-más történelmi múltra tekint vissza. Nem véletlenül lettek nagyvárosokká, ugyanis már a Török Köztársaság első világháború utáni kikiáltásától kezdve megindult a fejlődésük, és a szociális és gazdasági élet jelentős központjaivá nőtték ki magukat. A városi lakosság 60%-a azonban faluvárosnak is nevezett házakban él a periférián. Az itt élő emberek azért költöztek fel vidékről a városba, mert életkörülményeik jobbrafordulását remélik. 3 Természeti erőforrásai tekintetében gazdag, változatos, több mint 60 féle különböző ásványi anyag található meg itt. Legfontosabbak: a króm, bauxit, és a réz. Emellett készletekkel rendelkezik vasból, mangánból, ólomból, cinkből, azbesztből, kénből, higanyból és mangánból. Ásványi anyagok exportja átlagosan mintegy 2%-a az exportbevételeknek. 4 Törökország demokratikus, szekuláris, az alkotmánya szerint magát nemzetállamként meghatározó ország, de élnek más kisebbségek is az ország területén.1923. október 29. óta köztársaság. Politikai rendszerének alapjai Musztafa Kemal Atatürk irányítása alatt az 1920-as és 30-as években szilárdultak meg, az Oszmán Birodalom felbomlása, illetve az első világháború után. 2 http://www.dw-world.de/dw/article/0,,4912475,00.html 3 A Török Köztársaság Kulturális- és Idegenforgalmi Minisztériumának 2009-es kiadványa alapján 4 http://www.worldwide-tax.com/turkey/turpopulation.asp 8
Az 1982. évi alkotmány demokratikus, világi, parlamentáris kormányformát ír elő, erős elnöki hatalommal és független bíróságokkal. Biztosítja a nemzetközileg elismert emberi jogokat, amelyeket vészhelyzetben korlátozni lehet, és nem lehet őket az állam egységének megsértésére vagy nem-szekuláris nem-demokratikus kormány létrehozására felhasználni. 1.1 Az ország történelme dióhéjban A törökök (oszmánok) története tulajdonképpen a XIV. század közepétől kezdődik, amikor a három évszázaddal korábban Kis-Ázsiában letelepedett törökök átkeltek a Dardanellákon és behatoltak Európába. 1453-ban Mohamed szultán elfoglalja Konstantinápolyt és az ezer éves Kelet-római Birodalom bukásával Konstantinápoly Sztambul néven a török birodalom fővárosa lesz. Az Oszmán Birodalom expanziós politikája révén, évszázadokon keresztül bővült. A vallás és a hatalom I.Szelim uralkodásától egy személyben összpontosult, mert a török szultán ezentúl a kalifa címet is felvette, azaz az iszlám vallás feje lett. A birodalom II.Szulejmán uralma alatt érte el csúcspontját, területe a Perzsa-Öböltől Lengyelországig és az Adriai-tengerig, a Kaszpitótól és Ukrajnától Algériáig és Szudánig terjedt. A fordulópontot az 1683-as esztendő jelentette, amikor a Bécset ostromló török hadsereg megsemmisítő vereséget szenved. Ezt követően a hanyatlás gyors ütemben indul meg: 1718-ig kiűzik a törököket Magyarországról, majd a Fekete-tenger északi vidékéről, elveszíti Görögországot, Moldvát és Havasalföldet. Az 1878-as orosz-török háború után elveszti birtokainak túlnyomó részét és Ciprust, gyakorlatilag az európai hatalmak félgyarmata lesz. A XX. század elejére megszűnnek Észak-afrikai területei is, mint ahogy Palesztína, Szíria, Mezopotámia és arábiai birtokai sem tartoznak hozzá az első világháború után. Törökország történelmének új korszaka Kemal Musztafa színrelépésvel kezdődik, aki 1919. május 5-én megalapítja a Török Függetlenségi Mozgalmat. 1921. január 21-én az ottomán birodalom nevét Törökországra változtatják. Nem sokkal később a győztes török polgári demokratikus forradalom nagy nemzetgyűlése eltörli a szultánságot. 1923. október 29-én kikiáltja a Török Köztársaságot, melynek Musztafa Kemál lesz az első államelnöke. Az átalakulás jelentős, mivel az addigi feudális viszonyok között élő társadalmat 9
demokratikus államalakulattá változtatja. Az iszlám többé nem államvallás, az arab írást felváltja a latin ábécé. Ázsiai országnak maradni, vagy Európához csatlakozni? Ez volt a tét. Az Európához tartozás folyamata nem ment egyik napról a másikra, sok nehézség árán tudott megvalósulni, de a fejlődést a Kemal Atatürt által megszabott irány határozta meg. 5 1.2. Atatürk, avagy az ország nyugatiassá válása 2. kép Mustafa Kemal Atatürk Mustafa Kemal Atatürk (1881-1938) török katona és államférfi, a török függetlenségi háború hőse, a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke. 1934-ben a Török Nemzeti Országgyűlés adományozta neki vezetéknevét, melynek jelentése: a törökök atyja. Pályafutását katonaként kezdte, az ő nevéhez fűződik a törökök Gallipolinál aratott győzelme és az aleppói 7. hadsereg sikere az első világháborúban. A háború után erősen ellenezte a sèvres-i békeszerződés megkötését, mely csupán Anatólia egyes területeit hagyta volna meg a törökök számára. Az 1919 23-as török függetlenségi háború alatt fokozatosan kiszorította az országból a görög, olasz, francia és brit csapatokat, felszámolta a lázadásokat, eltörölte a szultánságot, majd 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot. 6 Atatürk hivatalba lépésekor egy sor radikális reformat kezdeményezett az ország politikai, társadalmi és gazdasági életben, melyek célja Törökország gyors átalakítása volt 5 Békési B. István: Törökország, Budapest Panoráma Kiadó,550 oldal (1983) 6 http://www.kultur.gov.tr/tr/genel/belgegoster.aspx?f6e10f8892433cffaaf6aa849816b2ef62979e3 18A6960C3 10
egy modern államá. A világi törvénykönyv, melyet az európai vonal mintájára vezették be, teljesen megváltozotta a nőket, a házasság és a családi kapcsolatokat érintő törvényeket. Atatürk polgártársait arra ösztönözte, hogy viselkedjenek és öltözkedjenek minél inkább úgy, mint az európaiak. 1928-ban bevezették a török nyelv fonetikájának jobban megfelelő latin ábécét, és megkezdődött a nyelv megtisztítása, főként az arab és perzsa szavaktól. Reformprogramjainak ideológiai alapja kemalizmus néven vált ismertté, melynek hat fő pontja volt: a republikanizmus, a nacionalizmus, a populizmus, a reformizmus, az etatizmus és a szekularizmus. Ezeket tekintették a köztársaság alapvető és megváltoztathatatlan elveinek, és ezek alapján írták az alkotmányt. 7 Az összes reform közül a legjelentősebb és a nemzetközi poltikai életben is legnagyobb visszhangot kiváltó az volt, hogy kizárta az iszlám hivatalos szerepét. Megszűnt a kalifátus, véget ért a kapcsolat az állam és a vallás közt. Az iszlám vallási rendeket elfojtották, a vallási iskolákat bezárták, az állami oktatás szekularizált lett. Ezek a változások a török nép szociális keretének teljes újraelosztását tették szükségessé. Atatürk a reformokat követő tüntetések hatására sem volt hajlandó elismerni a tradícionalistákat. Elnökségét többször is meghosszabbította a Közgyűlés és ő alapította a Köztársasági Néppártot (Cumhuriyet Halk Partisi) 1923-ban, hogy képviselje a nemzeti érdekeket a választásokon. 1934-ben eltörölték az eddig használatos olyan rangokat, címeket, mint a pasa vagy a bej, és bevezették a mindenkire kötelező érvényű családnév-törvényt: minden török állampolgárnak vezetéknevet kellett választania. Ekkor kapta Musztafa Kemal a török parlamenttől az Atatürk, minden törökök atyja vezetéknevet. Törökországban valóságos kultusza bontakozott ki már életében, mely a mai napig tart. Külpolitika Az atatürki külpolitika - melynek fő célja új köztársaság függetlenségének megőrzése volt -, óvatos, konzervatív, és sikeres volt. Az elnök törvényben megfogalmazta a "béke itthon és béke külföldön" elvét. Ez az iránymutatás Törökország és a külföld közti kapcsolatok sarokköve lett. 1925 végére már tizenöt állammal tárgyalt baráti szerződés megkötéséről. Ezek közé tartozott Szovjetunió, mellyel húsz éves barátsági szerződést írtak 7 http://workmall.com/wfb2001/turkey/turkey_history_ataturks_reforms.html 11
alá, majd ezt 1945-ben a szovjetek egyoldalúan megszűntették. Törökország ezt követően csatlakozott Görögországhoz, Romániához, Jugoszláviához a Balkán-paktumban, az egyre agresszívabb külpolitikát folytató fasiszta Olaszország ellen. Törökország szintén szerződést kötött Afganisztánnal, Irakkal és Iránnal 1937-ben, az agressziómentes kapcsolatok jegyében. 12
2. Közeledés az Európai Unió felé Törökország 1963 óta társulási viszonyban van az Európai Unióval ('63- ban még az Európai Gazdasági Közösséggel lépett ilyen kapcsolatra, melyből az Európai Közösség, majd az EU lett), illetve 1949 óta tagja az Európa Tanácsnak. Alapítása óta tagja az 1961- ben létrehozott Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) illetve alapító 3.kép Törökország és az EU tagja 1973-ban létrehozott Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (OSCE). 1992 óta társult tagja a Nyugat-európai Uniónak, 1995-ben pedig vámunióra lépett az EUval. 1959-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Gazdasági Közösséghez, 1963. szeptember 12-én pedig aláírta az ankarai egyezményt, mely gazdasági együttműködést (szabadkereskedelem illetve perspektivikusan vámunió) tett lehetővé. 1970. novemberében elkészült az időrendi táblázat a Törökország és az EGK között fennálló vámtarifák eltörléséről. 1987. április 14-én Törökország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez, 1989-ben az Európai Bizottság azzal válaszolt, hogy Törökország gazdasági és politikai helyzete, a török görög kapcsolatok illetve a ciprusi válság miatt az időpont nem alkalmas a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. 1995-ben Törökország vámunióra lépett az Európai Unióval, 1999 decemberében pedig az unió hivatalosan is elismerte Törökország jogosultságát a csatlakozásra. 8 A csatlakozási tárgyalásokat 2005. október 3-án kezdték meg Törökországgal, a ciprusi helyzet miatt azonban az EU 2006 decemberében felfüggesztette a tárgyalásokat, melyek 2007 márciusában indultak újra. A tárgyalások befejezése vélhetően még 2020 előtt megtörténik, de leghamarabb 2013-ban. Habár az EU szerint a csatlakozási tárgyalások 8 http://ec.europa.eu/enlargement/candidate-countries/turkey/eu_turkey_relations_en.htm 13
legalább 15 évig tartanak még, Ankara 2013-at tűzte ki maga elé a csatlakozási feltételek teljesítésére. 9 2.1. A csatlakozás várható hatásai az EU-ra Törökországa csatlakozása mellett több érv szól, az első meghatározó jelentőségű tényező az ország fekvése. A Törökország csatlakozását támogatók egyik érve, hogy Törökország régiós hatalom, stratégiai szempontból is fontos mind az Európai Unió, mind az Amerikai Egyesült Államok számára. Az ország fekvése (hozzáférés a Földközitengerhez, a Fekete-tengerhez, kapcsolatok a Közel-Kelettel és Közép-Ázsiával), történelme és külkapcsolatai segíthetik az EU geopolitikai helyzetét. Főként ennek köszönhető, hogy viszonylag elmaradott gazdasági viszonyai, valamint az európai hagyományoktól jelentősen különböző társadalmi és kulturális öröksége ellenére számos euroatlanti intézmény mellett az Egyesült Közösségnek is társult tagjává válhatott. A társulás másik érve az lehet, hogy az EU esetleg ki akar lépni az eddigi keretei közül, így az Unió 60 éves fejlődésének folytatásaként valóban egy külpolitikailag és versenyképesség szempontjából is új szerephez juthat. A gazdasági, politikai integráció mellett Törökország geográfiai kiterjeszkedése és elhelyezkedése miatt az Unió teljesen új megítélésben és közel-keleti befolyásoltsággal rendelkezhetne. Szem előtt tartva azt a tényt is, hogy Törökország szerepe a térségben kiemelkedő jelentőségű. Tehát ha az EU befolyását és érdekeinek közvetlen képviseletét szeretné a közel-keleti térségben biztosítani, Törökország lehet a megfelelő katalizátor. Gazdasági szempontból is lényeges szerepet tölt be, a Nemzetközi Valutaalap 2009-es, a világ országainak (nominális) GDP szerinti ranglistájában Törökország a 17. helyen áll, Németország (4.), Franciaország (5.), Nagy-Britannia (6.), Olaszország (7.), Spanyolország (9.) és Hollandia (16.) mögött. Magyarország itt az 50. helyen szerepel. 10 Tehát 21 EU tagállamot szorít maga mögé a török gazdaság. Abszolút számokban Németországhoz mért GDP lemaradása körülbelül egy az öthöz. Az ország lakosainak száma 1999-ben még 65 9 http://www.terebess.hu/keletkultinfo/oszmaniii.v%e9gleges.pdf 10 Az IMF 2009-es adatai szerint. 14
millió volt, 2009-re már 72 millióra nőtt. Ez majdnem felér az EU legnagyobb tagállamának és gazdaságának, Németországnak a lakosságával. Képzeljük el, hogy az Európai Parlamentbe egy Németországnyi tagállam küldhet képviselőket, a többi intézményt nem is említve. Adatok Törökország gazdaságáról 1.táblázat Megnevezés 2007 2008 2009 A GDP értéke folyó áron Mrd USD 658,7 746 863 A GDP növekedése változatlan áron % 4,5 1,1-5,6 Az egy főre jutó GDP folyó áron USD/fő 9300 10400 11200 Az infláció mértéke % 8,4 10,1 6,5 Munkanélküliségi ráta % 10,6 13,6 14,5 A folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd USD -38,2-41,6-308 11 A költségvetés egyenlege a GDP %-ában % -1,6-1,1-5,5 Forrás: Turkish Statistical Institute (TürkStat), Kincstári Államtitkárság (HM) Törökország fiatal népessége a XXI.században az elöregedő európai országokkal szemben jelentős előnyt biztosíthat az ország számára (2.sz. táblázat). Európának hamarosan munkaerő-hiánnyal kell szembenéznie, amit a török munkások tudnának ellensúlyozni. A török társadalom 37 százaláka 20 év alatti, s ez az arány csaknem kétszerese az európai átlagnak. A népesség növekedési üteme 1,4 %-os, ami 2010 és 2015 között várhatóan mérséklődik, de az erre az időszakra prognosztizált 1,05 %-os népességnövekedési szint is jóval az európai átlag fölött van. 12 11 http://www.worldbulletin.net/news_detail.php?id=56886 12 Szigetvári Tamás:Törökország - félhold a csillagok között Kelet-Európa Tanulmányok I. szám, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2007, pp. 53-72. 15
A népesség növekedése az EU-ban és Törökországban (millió fő) 2. táblázat 1950 2000 2015 2025 EU-15 292,4 377,3 348,2 383,9 EU-27 370,4 482,7 485,7 481,8 Törökország 21,5 68,3 82,2 89,0 EU-27 százalékában 5,8 14,2 16,9 18,5 EU-15 százalékában 7,3 18,1 21,4 23,2 Forrás: ENSZ, Európai Bizottság (2004) alapján A relatíve magas népességnövekedési ütem csak akkor tartható fenn, ha a gazdasági növekedés megfelelő ütemű, és a gazdaság képes felszívni az újonnan a munkaerőpiacra lépő fiatalokat. A gyors technológiai változások korában azonban mindenképpen igaz, hogy a fiatalok rugalmasabban képesek alkalmazkodni, gyorsabban tudják elsajátítani az új ismereteket. Természetesen mindez csak potenciális erősséget jelent. Ennek érvényesüléséhez alapvető szükséglet a megfelelő képzési rendszer, amely versenyképes ismeretekkel ruházza fel a nagyszámú török fiatalt. Az ellenzők egy csoportja hatalmi pozícióit féltheti, hiszen Törökország hatalmas népességével az Európai Unió második legnagyobb állama lenne a delegált európai parlamenti képviselők számát tekintve. A demográfiai előrejelzések szerint 2020-ra a török parlamenti képviselők száma meghaladná Németországét az Európai Parlamentben. Előnyös adottság a modernizációra képes társadalom. A török társadalom a huszadik század során óriási változáson ment kersztül. A század elején az elmaradott oszmán birodalom megújítása céljából végrehajtott reformok alapvető változásokat jelentettek a törökök számára. A jogrendszert teljesen új alapokra helyezték: a korábbi iszlám törvénykezés helyett a svájci polgárjogot, az olasz büntetőjogot, a német kereskedelmi jogot, valamint a francia pénzügyi rendszert és alkotmányt adoptálták. Emellett nem elhanyagolható az ország jelentős katonai ereje, hiszen hadserege a NATO második legnagyobbja. Fontos a világ és Európa szempontjából, főként a hathatós külpolitikai szerepvállalás miatt, hogy ez a jól képzett és jól felszerelt hadsereg milyen utat választ, kinek az oldalán áll. 16
Az Európai Unió szintjén, illetve a tagországok esetében Törökország csatlakozása eltérő megítélés alá esik. Törökország EU tagsága a tagországok belpolitikai kérdése, mindenekelőtt Németország és Franciaország esetében. Mindkét ország lakossága, de az ott élő török kisebbség is inkább a csatalkozás ellenzője, mint támogatója. A török bővítés egyik legnagyobb ellenzője, Nicolas Sarkozy francia elnök szerint Törökországnak nincs helye az Európai Unióban, határokat kell szabni a bővítésnek, mert a határtalan bővítés az európai politikai egység lerombolását kockáztatja. A nagyrészt Ázsiában fekvő Törökország felvétele például Marokkó felvételéhez is vezethetne, akinek jelentkezését éppen földrajzi fekvése miatt utasították el. Franciaország mellett Ausztriában uralkodik a leginkább török-ellenes hangulat. Ezt csak fokozza, hogy a 200 000-es török kisebbség integrációja nem halad előre. Tovább növeli a törökök EU-csatlakozását ellenzők táborát az is, hogy Ausztria két legnagyobb pártja és a média döntő többsége erősen török-ellenes nézeteket vall. A média támogatásával ráadásul a nem tábor aránytalanul több nyilvános kommunikációs lehetőséghez jut. 13 Németország ad otthont Európa legnagyobb török kisebbségének. Bár itt csak nagyon ritkán kerül sor a franciaországihoz hasonló zavargásokra, a törökök jó híre igen alacsony. Nagy számuk, a német gazdaságban betöltött szerepük ellenére úgy tekintenek a törökökre, mint a legnehezebben integrálható csoportra. Ennek részben az az oka, hogy miközben Törökország egyre nyitottabbá, modernné és sokszínűvé válik - a török bevándorlók többnyire szigorú hagyományaikhoz kötve élnek, melyek nyomán nem ritkák becsületbeli gyilkosságok sem. Kérdéses, hogy Törökország feltételezett Uniós tagsága után a kulturális és világnézeti, vallási különbségek miatt megvalósulhat-e az az integráció, amely az Unióban elvárt minden tagállamtól? Az Egyesült Királyságot gyakran nevezik lehetséges mintának, hiszen itt a másfél milliós muszlim közösség többé-kevésbé megfelelően tudott integrálódni a társadalomba. Ez sem volt elég azonban ahhoz, hogy ne zuhanjon le a török csatlakozás támogatottsága. A britek körében két év alatt 15 %-kal (23 %-ra) esett az igen oldaliak száma. 14 13 http://eu.blog.vg.hu/2010/02/27/torokmez/ 14 http://www.euractiv.hu/kulpolitika/linkdossziek/trkorszag-az-europai-unioban--mit-gondolnak-azallampolgarok 17
Törökök az EU tagállamaiban, 2008 (ezer fő) 3.táblázat Összesen Török állampolgár EU honosított Németország 2642 1912 730 Franciaország 370 196 174 Hollandia 270 96 174 Ausztria 200 120 80 Belgium 110 67 43 Nagy-Britannia 70 37 33 Dánia 53 39 14 Svédország 37 14 23 Forrás: külső konzulenstől kapott anyag alapján Online kérdőívet készítettem (1.sz. melléklet), hogy megtudjam, mi, magyarok, hogyan vélekedünk Törökország EU-csatlakozásáról. A kérdőívet 80 ember töltötte ki, életkoruk 16 és 62 év között volt. A kitöltők között hozzávetőlegesen ugyanannyi férfi és nő szerepelt, az iskolai végzettséget tekintve voltak nyolc általalánossal rendelkezők és mester képzést végzettek. Kutatásomban az Unió bővítéséről és Törökország helyzetéről tettem fel kérdéseket. A megkérdezettek 65,9%-a támogatná az EU kibővítését és az újonnan csatlakozó országok között Norvégia (55%) és Horvátország (50%) esetleges EU tagsága lenne a legnépszerűbb. Ezzel szemben a kitöltők 25%-a javasolta Törökországot, mint az Unió jövőbeli tagját. Törökország csatlakozásáról megoszlanak a vélemények, de a többség (43,1%) mégis támogatná. Viszonylag magas a száma, 29,2% azoknak, akik Nem tudom - mal válaszoltak. Én ebből a tájékozottság hiányára következtetek, hiszen nem mindenkihez jutnak el az erről szóló hírek. A csatlakozás legnagyobb problémáit a megkérdezettek szerint az ország eltérő vallása(15%), az ország poltikai helyzete (14%) jelentené, emellett többek szerint az EU részéről túl nagy pénzügyi támogatást igényelne az ország felzárkóztatása az Uniós kritériumok teljesítésére. A vélemények alapján a tagság pozitívuma az lenne, hogy az ország földrajzi elhelyzkedéséből adódóan megnyílna az út Ázsia felé, ezt 47% gondolja lényegesnek, a másik legtöbbet adott válasz szerint a magyar termékek számára egy új piacot jelentene Törökország (40%). A válaszadók nagy többsége, kb. a fele úgy véli, hogy a csatlakozás 5-10 éven belül megvalósulhat. 18
Az Uniós tagállamok politikai akarata tehát nem mondható egységesnek a török belépéssel kapcsolatban. Belpolitikai szinten a tagállamokban nehéz képviselni az EU-s szinten fontosnak tartott lehetőséget. Akarjuk-e, hogy az EU közvetlenül határos legyen Szíriával, Irakkal, Iránnal, Örményországgal és Grúziával? Akarjuk-e, hogy a többségében keresztény Unióba egy 99,8%-ban muzulmán vallású 70 milliós tagállam csatlakozzon? Ezekre a kérdésekre kell először magunkban megtalálni a választ és aztán ennek megfelelően, ha felvállalható mindez akkor az aktuális török politikai, gazdasági és demokratikus állapotoknak megfelelően lehetőleg gyorsan elősegíteni a tagságot. Európa gyakran megfeledkezik a tárgyalasztal másik felén ülő félről. A legtöbb elemzésből így kimarad a törökök uniós csatlakozással kapcsolatos véleménye. Nézzük ők hogyan vélekednek! A legfrissebb felmérések alapján a török társadalom több, mint 50%-a az uniós csatlakozás mellett tenné le a voksát és csak 25%-uk ellenezné ezt. 15 Ez az adat jóval meghaladja az előző évi 26%-os eredményt és a 2004-ben felvett tíz tagállam csatlakozási hajlandóságát. A magas támogatási arány nem mentes a belső ellentmondásoktól sem a poltikusok között, sem a társadalom különböző rétegeiben. A leginkább unióbarát réteget a kurdok képezik. Ez érthető, hiszen a kisebbségi és emberi jogok bővülése helyzetüket jelentősen javítaná. Azoknak érveit hallgatva, akik a török Uniós tagságot nem támogatják sem könnyű szemet hunyni afelett a tény felett, hogy az Uniónak szüksége van a növekvő török piacra, gazdaságra és erőforrásokra. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint a 1995-ben megszületett közös vámunió. A 2008-as pénzügyi és gazdasági válságot megelőző években a gazdasági növekedés 5-10% között mozgott minden évben. A telített európai piacok után ez a piac több szektorban is kitörést ígérhet. Ezt támasztja alá az a tény, hogy 2009-ben az EU és Törökország közti kereskedelem értéke elérte a 100 millárd EUR dimenziót. Törökország ezzel jelenleg az EU 7. legnagyobb kereskedelmi partnere. Törökország kereskedelmének a felét pedig az Unióval bonyolítja le. Minden jogi, politikai vagy a berendezkedésükből fakadó akadály ellenére ez a viszony magáért beszél. Egyértelműsíti azt, hogy nem csak Törökországnak van szüksége az EU-ra, de az Uniónak is ugyanennyire szüksége van Törökországra. 15 Az Eurobarometer 2007. őszi felmérése alapján. 19
2.2. A tagság problematikája 2.2.1. Politika Súlyos problémák tornyosulnak Törökország esetleges EU tagsága körül mind politikai, mind szociológiai téren. E problémákat éppen a csatlakozási kérelem hozta felszínre. Kevéssé tisztázott a kulturális-vallási kérdés, az iszlám és Európa kompatibilitása, holott ez az a probléma, amely a legtöbb megfigyelő érdeklődését felkeltette. A politikai alapprobléma az, hogy Törökország rendelkezik a demokrácia bizonyos jegyeivel, amelyek azonban nem elégségesek ahhoz, hogy az EU jelenlegi kritériumai szerint demokráciának legyen minősíthető, mivel ezek a kritériumok idővel egyre szigorúbbak lettek. A követelmények merevebbé válásával kételyek merülnek fel az ország demokratikus voltát illetően. Az alapvető politikai kérdés az ország intézményes berendezkedése. Atatürk a szekularizmus védelmezőjeként a hadsereget helyezte az első helyre, a demokráciát és az európai elköteleződést csak a másodikra. Ha konfliktus támadna a szekularizmus és egyéb tényezők között, a szekularizmus megőrzése felülírná a demokráciát és az európai elköteleződést. 1945 óta a hadsereg - közvetve vagy közvetlenül - négyszer lépett fel a kormány ellen, mert a tábornokok úgy találták, hogy a kormány vagy túlságosan korrupt, vagy túlságosan iszlámista. A török táradalom átalakulása lassú folyamat. Atatürk nyolc évtizeddel ezelőtt kezdte el és utódai a mai napig nem voltak képesek modern, nyugati típusú demokratikus társadalommá alakítani Törökországot. Az önmagukat kiválasztó elitek, amelyek az országot vezették - valószínűleg jogos félelmükben - nem akarták a hatalmat átruházni a népre, mert attól tartottak, hogy az a hatalmat olyan cél érdekében használná fel, amely eltér a nyugati típusú modernitásra irányuló törekvésektől. Recep Tayyip Erdoğan kormánya bizonyos iszlám árnyalattal és ezen az alapon népi támogatással bír. Erdoğan törekvése az EU tagságra részben hasznos, mert demonstrálni akarja demokratikus és európai elkötelezettségét a tábornokoknak és eloszlatni kormánya iránti gyanakvásukat. A katonák ellenkező okból akarják Törökországot bejuttatni az EU- 20
ba: annak biztosítására, hogy egy iszlám kormány, vagy ami még ennél is rosszabb, egy iszlám típusú modernizáció alapvetően változzék meg az EU feltételek által. 16 2.2.2. A gazdaság A következő sokat hangoztatott ellenérv a török csatlakozással szemben, hogy Törökország túl nagy terhet jelentene az uniós költségvetés számára. Egy, a volt török pénzügyminiszter, Kemal Dervis által írt tanulmány szerint a török csatlakozás összköltsége korántsem jelentene elviselhetetlen terhet. Szerinte ugyanis, ha Törökország 2015-ben csatlakozna, akkor az akkori feltételezett gazdasági viszonyok között számolva az EU GDP-jének maximum nettó 0,2%-át 17 kapná meg. Azonban az is tény, hogy a sok embert foglalkoztató és elmaradott mezőgazdaság miatt Törökország lenne a legnagyobb nettó haszonélvezője az uniós támogatásoknak. Ezért mind az unió, mind pedig Törökország részéről szükséges lépes lenne a jelenlegi agrárfinanszírozási rendszer újragondolása. Probléma emellett még az, hogy az ország gazdasági fejlettsége nem egységes. A nyugati területek rendkívüli fejlettséget mutatnak, az isztambuli és az Égei-tenger környéki területek GDP-je majdnem másfélszerese az átlagos török GDP-nek, azonban Anatólia és a kurd területek gazdasági mutatói a fekete-afrikai országokéval vetekszenek. Itt rendkívül magas a munkanélküliség, amit a kormányzati szektorban felajánlott álláslehetőségek sem tudnak enyhíteni, ezért ezekről a területekről magas a migrációs hajlam. Léteznek ugyan bizonyos programok a terület felzárkóztatására, mint a Southeastern Anatolia Project (Délkelet-Anatólia Projekt), ami több ezer munkahelyet teremtett és fog teremteni az elkövetkező néhány évben, azonban ezek megvalósulása a térség elmaradottságán csak enyhíteni fog majd, telesen nem tudja megoldani. 18 16 http://www.budapestanalyses.hu/docs/hu/elemz%c3%a9sek_arch%c3%advum/analysys_159_hu.html 17 Azonban ez az EU összköltségvetésnek már megközelítőleg 20%-át jelentené. 18 http://www.terebess.hu/keletkultinfo/oszmaniii.v%e9gleges.pdf 21
Regionális egyenlőtlenség Törökországban 4.táblázat Területi egységek Népesség GDP/fő a török GDP/fő az EU 27 (millió fő) átlag %-ában átlagának %-ában Márvány-tengeri (Isztambul) 17,3 153 43 Égei-tengeri 9,0 130 36 Közép-anatóliai 11,6 97 27 Földközi-tengeri 8,7 94 26 Fekete-tengeri 8,4 76 20 Délkelet-anatóliai 6,6 54 15 Kelet-anatóliai 8,1 28 8 Forrás: Török Statisztikai Évkönyv Szintén kifogásolható, hogy Törökország az emberi fejlődési index (HDI, Human Developement Index) tekintetében nem foglal el kielégitő helyet. A mutatószám a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. Általánosan elfogadott eszköze a jólét mérésének, különösen a gyermekjólétének. 2009-es felmérés alapján 0,798-as értékével a 76. a világ országai között. Magyarország ezzel szemben 0,879-es HDI indexével a 43. a listán. 19 Pozitív gazdasági hatásként kell ugyanakkor megemlíteni, hogy az Európai Unió befolyása a gazdag nyersanyagforrást jelentő területek irányába jelentősen megnövekedne. A unió kőolaj és földgáz szükségletének 60 %-a a Törökországgal szomszédos államokból származik. Hatalmas gazdasági befektetések indultak meg Törökország területén, melyek Európa szénhidrogén ellátásához nagyban hozzájárulhatnak. Az egyik legfontosabb lesz a Nabucco-vezeték, melyről később részletesebben is írok. 19 http://www.fita.org/countries/turkey.html 22
2.2.3. A ciprusi konfliktus Törökország politikai helyzetének elemzésekor fontos megemlíteni a Ciprusi kérdést, mely az egyik legnagyobb megoldásra váró probléma az EU bővítésének hatodik szakaszában. Törökország 1974-ben katonai erővel megszállta a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő sziget északi részét, válaszul arra, hogy a görög nacionalisták Athén támogatásával puccsot kíséreltek meg Ciprus Görögországhoz csatolásának céljából. Az akkori török miniszterelnök Bülent Ecevit mintegy 35 ezer katonát küldött a ciprusi törökök védelmére. A török csapatok megszállták a sziget egyharmadát és 200 ezer görögöt űztek el a török csapatok ellenőrzése alá vont országrészből. Jelenleg mintegy 40 ezer katona állomásozik a sziget északi felén. Az intervenciót a nemzetközi közvélemény elítélte és a török-európai közeledés évekre megtorpant. A törökök 1983-ban megalapították az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot. Ettől kezdve megosztott az állam, habár számos kísérletet tettek arra, hogy a görög és török ciprióta vezetők agy tárgyalóasztalhoz üljenek. Ciprus 2004. május 1-jén vált az EU tagjává. Brüsszel felajánlotta, hogy a tagságot az egész szigetre kiterjeszti, ha a két országrészben párhuzamosan rendezett népszavazáson az állampolgárok elfogadják az ENSZ újraegyesítési tervét. Mivel azonban a földközi-tengeri sziget déli, görögök lakta területén a szavazók túlnyomó többsége nemmel szavazott, az európai integrációs szervezet csak a nemzetközileg elismert ciprusi görög államalakulatot fogadta be a 2004-es bővítés során. 20 Törökország továbbra sem nyitotta meg kikötőit és reptereit az általa el nem ismert Köztársaság előtt. Ennek következtében 2006. november 29-én a Bizottság több fejezet esetében felfüggesztette a tárgyalásokat a törökökkel. A konfliktus megoldására talán a legjelentősebb kísérletet az ENSZ főtitkára, Kofi Annan által kidolgozott terv volt, mely a terület egyesítését célozta. Ez azonban a már említett népszavazás következtében kudarcot vallott. A Bizottság tehát egyértelműen a Ciprusi Köztársaság elismerését sürgeti a törökök részéről, melynek következtében a kereskedelmi kapcsolatok is helyreállhatnának. 21 Amíg azonban az ország nem fogadja el, lehetetlen előrébb jutni a csatlakozási tárgyalásokban. 20 http://www.euractiv.com/en/enlargement/turkey-accession-cyprus/article-135940 21 Az EU bővítési biztosa Olli Rehn véleménye alapján 23
2.2.4. Az emberi jogok Az Európai Unió az emberi jogok tiszteletben tartását a csatlakozás egyik alappilléreként definiálta Törökország számára. A koppenhágai kritériumok szerint új tagállamok csak akkor csatlakozhatnak az EU-hoz, amennyiben érvényesül az emberi jogok és kisebbségek védelme. A nők jogainak kiszélesítése különösen sürgető feladat. Habár az utóbbi évtizedekben nagyfokú javulás tapasztalható ebben a kérdésben és az uniós felmérés szerint is Törökország rendelkezései a nők jogaról általában véve kielégítőek, azért kiegészítésekre szükség van. A nők jogainak kiterjesztése csak a 2000-es évek első felében valósult meg, addig például a férj szava számított a házasságban a válás, a vagyonmegosztás és a gyermekelhelyezés tekintetében. 2001-ben fogadta el a parlament az új polgári törvénykönyvet, mely a házastársakat már egyenlő feleknek tekinti, illetve eltörölték az addig érvényben lévő törvénytelen gyermek fogalmát is. Azonban hosszú időnek kell eltelnie, míg a törvényben garantált jogok a kultúra részévé válnak. Többek szerint a nők helyzete a törvényi egyenlőség ellenére sem mondható megfelelőnek, a képviselőknek alig 9%-a nő és még mindig általános az országban a nők sérelmére elkövetett, családon belüli erőszak, amiről a legtöbben hallgatnak. A nők jogaiért küzdő aktivisták szerint a társadalom változóban van, régebben a megkérdezett tíz emberből kilenc a nők ellen elkövetett családon belüli erőszakot helyénvalónak tartotta, ma már tíz emberből kilenc elítéli, és a média is nagyobb figyelmet fordít az ilyen erőszakos cselekményekre. Mindazonáltal azt is megemlítették, hogy a török kormánynak nagyobb figyelmet kellene fordítania a civil szervezetekre, mert az együttműködés még hiányzik. 22 22 http://www.bpb.de/themen/qzwe6q,0,menschen_und_minderheitenrechte%3a_die_t%fcrkei_und_die_ europ%e4ischen_standards.html 24
2.2.5. A kurdok helyzete Az etnikai konfliktusok már régóta a török társadalom szerves részét képezik. A török állam homogén egységként kezeli a népességet, és az etnikai kisebbségek létét is megkérdőjelezi. Az 1923-as Lausanne-i egyezmény hatására Törökország kénytelen volt elismerni a nemiszlám vallású közösségek kisebbségi jogait, de az iszlám-vallásúakat továbbra sem volt hajlandó. Ettől az intézkedéstől leginkább a legnagyobb 4.kép A képzeletbeli Kurdisztán törökországi etnikai kisebbség, a kurd szenvedett, mely a Kurd Munkáspárton (a PKK-n) keresztül vívja több évtizedes harcát. Az európai vélemények szerint nem szabad a törököket felvenni az Unióba, addig amíg nem rendezik a kurd problémát, különösen annak kiterjedtsége miatt. 23 A kurdok a világ legnagyobb kisebbsége, melynek nincs önálló állama. A Törökországban élő 10-12 millió 24 kurd helyzete alapvetően meghatározza a török-eu viszonyt, sőt a kilencvenes végén részben emiatt is állt le a csatlakozási folyamat. Mára változások kezdenek kibontalkozni, a jelenleg kormányon lévő Erdogan a csatlakozást célozva jogszabályi, társadalmi reformokat hajtott végre az emberi és szabadságjogok tekintetében, illetve a kisebbségek jogainak kiszélesítése is halad előre. A megszületett reformok még csak a folyamat eléjét jelentik és semmiképpen sem többek, mint a csatlakozáshoz szükséges változások első lépése. A kisebbségek jogainak kiterjesztése mind hotizontálisan, mind vertikálisan messze van még a kívánatostól. 25 23 Csizmadia Szilárd: A páneurópai mozgalomtól az euróig, Széchenyi István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, Tudoményos füzetek 9. kötet (2005) 24 Török hivatalos adatok szerint, azonban más források alapján számuk elérheti a 15-20 milliót is. A kurdok száma a világban körülbelül 30 millió. 25 http://www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4217 25
2.3. Törökország és az EU kereskedelme A Török Köztársaság külkereskedelmi forgalma (2006-09) 5. táblázat Megnevezés 2006 2007 2008 2009 Export Mrd USD 85,5 107,2 132,0 111,0 Import Mrd USD 139,6 170,0 201,8 134,2 Forrás: Turkish Statistical Institute (TürkStat) A 80-as években megindult strukturális illeszkedési politika alapvetően az exportexpanzióra épített, ezen belül is a feldolgozott termékek részarányának növelését tűzte ki célul. A török kivitel földrajzi orientációja és termékszerkezete jelentősen megváltozott az elmúlt években: a kereskedelmi liberalizációnak köszönhetően a Közel- Kelet helyett egyre inkább Európába irányul és jelentősen megnövekedett benne a hozzáadott értékű, technológia-intenzív termékek (elsősorban a gépek és szállítóeszközök) aránya. 26 A külkereskedelmi mérleg hiánya 69,8 milliárd USD volt; az ország exportja 23,0%-kal 132,0 milliárd USD-ra, importja 18,6%-kal 201,8 milliárd USD-ra növekedett 2008-ban. Az exportban az agrártermékek aránya 3,0%-ra csökkent, míg a feldolgozott termékeké 94,8%-ra emelkedett. Az importban a beruházási javak aránya 2,0%-kal csökkent, a félkész termékeké pedig 2,4%-kal emelkedett 2008-ban az előző évhez képest. Bár az EU-ba irányuló török kivitel 2008-ban 39,4%-kal maradt el az előző évi értéktől, Törökország legfontosabb exportpiaca 48%-os részarányával továbbra is az EU maradt (ugyanakkor részesedése jelentősen csökkent az előző évekhez képest, 2007-ben még meghaladta az 56%-ot). Ezen belül a kivitel 9,8%-a Németországba, 6,2%-a Nagy Britanniába, 5,9%-a Olaszországba, 5,0%-a pedig Franciaországba irányult. Az ország további fontos exportpartnerei: Egyesült Arab Emirátusok (6,0%), Oroszország (4,9%) és 26 http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1494926/torokorszag.pdf 26
az USA (3,3%). Törökország főbb exporttermékei: fémipari termékek, szállítóeszközök, élelmiszer, textíliák, ruházati cikkek. Törökország legnagyobb importpiacai: Oroszország (15,5%), Németország (9,3%), Kína (7,8%), USA (5,9), Olaszország (5,5%), Franciaország (4,5%). Az EU-ból származó behozatal 27,0%-kal visszaesett, az Unió részesedése a török összimportból 37,6%-ra olvadt 2008-ban. Törökország főbb importtermékei: gépek és berendezések, szállítóeszközök, félkész termékek, vegyi anyagok, energiahordozók. Az EU és Törökország között 1996-tól működő vámunió alapján az ipari és a feldolgozott mezőgazdasági termékek teljes körű vámmentességet élveznek. Egyes mezőgazdasági termékek piacra jutását az 1998-ban hozott, 2006-ban módosított Társulási Tanácsi határozat könnyíti. Törökország az EU-n kívüli országokból származó importra a közösségi külső vámtarifát (CCT) alkalmazza, amely az uniós exportőröknek súlyozottan 5% körüli vámelőnyt biztosít. A vámkedvezmény nem vonatkozik szolgáltatásokra és a közbeszerzésekre. Az ország uniós tagságáról folytatott tárgyalás tovább javítja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok feltételeit. 27 2.3.1. Főbb exportpartnerei Németország A körülbelül három millió török lakos Németországban számottevő jelentőségű a két ország közötti kapcsolatban. Emellett pozitívan befolyásolja együttműködésüket az a tény is, hogy 2008-ban több, mint négy millió német látogatott el Törökországba. Emellett az egyetemek közötti együttműködésekben is Törökoszág legnagyobb partnere. Németország már rég óta Törkország legfontosabb kereskedelmi partnere, mind az export, mind az import tekintetében. 2008-ban a kereskedelem nagysága nem változott az előző évhez képest mely 32 milliárd USD volt -, a világgazdasági válság hatásai ellenére sem. A török export Németországba 13 milliárd USD volt, főbb termékei a textil- és bőráruk, élelmiszeripari termékek, és a gyorsan növekvő számú elektronikai termékek. 27 http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=tr 27
1980. óta Németország több, mint 7 milliárd USD-nek megfelelő működőtőkét fektetett be az országba, ezzel Törökország legnagyobb külföldi befektetőjévé vált. A törökországi német vállalatok és a német alaptőkével redelkező vállalatok száma 3900-re nőtt. A Német-Török Kereskedelmi és Iparkamara több, mint 10 éve működik, feladata a kettős adóztatás kiküszöbölése, a befektetők védelme. 2009-ben a két ország együtt ünnepelte kétoldalú együttműködésük 50 éves évfordulóját. A német-török fejlesztési megállapodás keretében több mint 400 projektet valósítottak meg. 1960 óta Németország 5,6 milliárd USD kölcsönt nyújtott a török kis-és középvállalkozásoknak. 650 millió USD értékű tartalékalapot hoztak létre mega projektekre, 2001-től 16 millió USD fejlesztési támogatást adtak a környezeti, a szennyvíz elvezetési és a regionális fejlesztési programokra. A török-német egyetemek közt 69 hivatalos együttműködés jött létre, széleskörű a német nyelvű és németalapítású iskolai hálózat. Jelenleg 23600 hallgató tanul német egyetmeken, ebből megközelítőleg 5000 törökországi születésű. 28 Nagy-britannia Az Egyesült Királyság széleskörű kapcsolatokat tart fenn Törökországgal. Az angolok az ország második legnagyobb exportpartnerei. A legnagyobb kereskedelmi volumen a két ország között 2007-ben volt, amikor is 8,8 milliárd USD-nyi exportforgalmat bonyolítottak le. Domináns szerepet játszik a török pénzpiacokon és erőteljesen bekapcsolódott a privatizációs folyamatokba is. Németország után ők a legnagyobb tőkebefektetők az országba. Az angol tőkével megalapított vállalatok száma 2007 végén 18000 körül mozgott és további külföldi tőkebefektetésekkel kíván részt venni az ország modernizálásában. Nagy-Britnnia támogatta a Világ Bank és az IMF stabilizációs programjait is. Annak ellenére, hogy Törökország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország, a 2004. május 17-én aláírt brit-török együttműködési szerződés teljes körű politikai és gazdasági együttműködést prognosztizál. Az angol turisták száma is jelentős Törökországban, 2007-es évi adatok szerint 1,9 millióan látogattak el, és ezzel ők lettek az ország célközönsége az üdülési hírdetések szempontjából. 29 28 http://www.auswaertiges-amt.de/diplo/en/laenderinformationen/01-laender/tuerkei.html 28
Olaszország A kereskedelmi kapcsolatok a két ország között mindig is intenzívek voltak, ezt jelzi az a tény is, hogy az olaszok Törökország harmadik legnagyobb exportpartnerei és jelentőségük az import szempontjából sem elhanyagolható. Az export nagysága 2007-es adatok szerint 7 milliárd USD körül mozog. A főbb Olaszországba szállított cikkek a hajók és más vízi járművek, emellett az autók, ruhák is fontosak, az élelmiszerek közül pedig a hal és a mogyoró jelentős. Az olasz és török üzletemberek kedvelik egymást ezzel is magyarázható a nagy számú olasz befektető a török gazdaságban. A szimpátia erre persze nem elegendő magyarázat, hozzájárult még az állam gazdasági beavatkozásának csökkentése és a törvényi előírások megszületése. Ezek és persze az EU-csatlakozás kilátása vonzza egyre inkább a külföldi befektetőket az országba. 30 2.3.2. Főbb importpartnerei Oroszország A két ország regionális kapcsolatait a rivalizálás mindvégig jellemezte. A közelmúltban azonban felismerték, hogy az együttműködés mindekettőjük érdeke. Érthető módon innen importál Törökország a legnagyobb mennyiségben, hiszen, ha csak az üzemanyag- és energia termékeket nézzük, azt 72%-ban onnan szerzi be, ezenkívül fémeket, vegyi árukat vesznek a törökök. Törökország viszont textilt, gépeket és járműveket, és élelmiszeripari-termékeket ad el az oroszoknak. Jelentős számban találhatunk török építőipari és kiskereskedelmi cégeket Oroszországban. Az orosz befektetések nagysága Törökországba 2008-ban 350 millió USD volt, a török befektetések Oroszországba pedig elérték a 1,5 milliárd USD-t. A két ország fontosnak tartja a többdimenziós együttműködést, különösen az energia, a közlekedés és a hadsereg terén. Oroszország célja, hogy a török üzemanyag - és energetikai iparba fektessen be. A stratégiailag fontos energetika szektorban 29 http://www.turkisheconomy.org.uk/economy/uk_trade.htm 30 http://files.splinder.com/d106820823e0b6ec6c3c26184cdd0564.pdf 29