EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG D Igazgatóság Élelmiszerbiztonság: termelési és forgalmazási lánc D2 Biológiai kockázatok SANCO/1688/2005 Rev.1 Munkadokumentum (2005.7.15) ALAPFELMÉRÉS A SZALMONELLA ELŐFORDULÁSÁRÓL A GALLUS gallus BROJLERÁLLOMÁNYBAN AZ EU-BAN ------------------- MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK AZ ÉLELMISZERLÁNC- ÉS ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG 2005. JÚLIUS 19-I ÜLÉSÉN KERÜLT ELŐTERJESZTÉSRE
ALAPFELMÉRÉS A SZALMONELLA ELŐFORDULÁSÁRÓL A GALLUS gallus BROJLERÁLLOMÁNYBAN AZ EU-BAN MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK 1. fejezet A felmérés célkitűzései A felmérés célja a Salmonella spp. előfordulásának becslése az Európai Unió tagállamaiban található brojlercsirke-állományokban (Gallus gallus). Tekintettel arra, hogy a felmérés kifejezetten a zoonózist okozó szalmonellát vizsgálja, a Salmonella Pullorum és a Salmonella Gallinarum nem tartozik vizsgálati körébe. A felmérés különböző tagállamokban kapott eredményeinek összehasonlíthatóaknak kell lenniük. A felmérésnek a 2005. október 1-jével kezdődő egyéves időszakot kell átfognia. 2. fejezet A mintavétel kerete A mintavétel keretének elsősorban a brojlerállomány legalább 80 %-át képviselő gazdaságokra kell kiterjednie. Ez általában úgy érhető el, hogy a felmérésbe be kell vonni az összes olyan gazdaságot, amely egy adott időpontban legalább 5000 szárnyassal rendelkezik. Célszerű gazdaságonként csak egy állományból mintát venni. Azokban az országokban, ahol a mintázandó állományok (lásd a 3. fejezetet) számított száma magasabb a legalább 5000 szárnyassal rendelkező gazdaságok számánál, ott a állományok számított számának elérése érdekében több, de legfeljebb négy állományból vehető minta ugyanabban a gazdaságban. Ebben az esetben az állományoknak egy adott gazdaságban lehetőség szerint különböző istállókból kell származniuk, a mintavételt pedig különböző évszakokban kell elvégezni. Ha a mintázandó állományok száma még így sem elegendő, fokozatosan kisebb mérekategóriába tartozó gazdaságok is választhatók (3000 4999, majd 1000 2999 brojlert tartó gazdaságok stb.), amíg el nem érik a megengedett legkisebb (154) állományszámot, amennyiben lehetséges. Ha az állományok száma még mindig nem elegendő, akkor egy adott gazdaságban több mint négy állományból is vehető minta, elsősorban a nagyobb gazdaságnál. Azokban az országokban, ahol a brojlerállomány kevesebb mint 80 %-a található az 5000-nél több brojlert tartó gazdaságokban, a felmérésbe kezdetben fokozatosan kisebb méretű, lehetőleg 1000-nél több szárnyassal rendelkező gazdaságok is bevonhatók.
A gazdaságok kiválasztásánál figyelembe kell venni annak kockázatát, hogy egyes kezdetben kiválasztott gazdaságokban nem lehet mintavételt végezni (pl. kényszervágás vagy a tenyésztés leállítása miatt), ezért kezdetben valamivel több gazdaságot kell figyelembe venni. A szárnyasok mintavételét a levágásuk előtti 3 héten belül kell elvégezni. Amennyire lehetséges, a mintavételezést az év során egyenlően kell elosztani, hogy minden évszakban történjen mintavétel. A mintavétel megszervezésére a hatóságoknak olyan rendszert kell kialakítaniuk, amely lehetővé teszi számukra, hogy az állományokat a megfelelő időben keressék fel. A mintavételt az illetékes hatóság végzi el, illetve az annak felügyelete alatt történik. A gazdaság meghatározása: brojlercsirkék nevelésére vagy tartására használt létesítmény. Az állomány meghatározása a 2160/2003/EK rendelet 2. cikkében foglaltak szerint: valamennyi azonos egészségügyi állapotú baromfi, amelyeket ugyanazon helyiségben vagy elkerített területen tartanak, és amelyek egyetlen járványügyi egységet alkotnak; nagyüzemi baromfitenyésztés esetében ez az egy légtérben tartózkodó összes baromfit jelenti. 3. fejezet Mintanagyság és az állományok kiválasztása Először a vizsgálandó állományok (mintanagyság) számát kell kiszámítani. Ez az alábbi kritériumok alapján történik: megcélzott előfordulás: 50 % kívánt megbízhatósági szint: 95 % pontosság: 5 % Az országoknak a fenti kritériumok alapján kiszámított számú állományból kell mintát venniük, figyelmen kívül hagyva az országban a korábban végrehajtott más intézkedések folytán megállapított előfordulást. A mintázandó állományok számának kiszámítása a populáció méretét (vagyis az állományok teljes számát) veszi figyelembe. Véges populációk esetében a mintanagyság kisebb lesz, mint a nagy (végtelen) populációknál (ez utóbbi a 100 000 egységet meghaladó populációkra érvényes), ezért szükség lehet a mintanagyság populációnagysághoz való hozzáigazítására, figyelembe véve a következőket: Az 1. melléklet tartalmazza a szükséges, hozzávetőleges mintanagyság kiszámításának képletét. A populációnagyság kiszámítása (egy adott tagállamban az állományok teljes száma) Várhatóan átlagban: gazdaságonként 2 istálló található istállónként évente 6 brojlerállományt nevelnek Következésképpen, a populációnagyság (az állományok teljes számának) megállapításához az adott tagállamban található gazdaságok számát 12-vel kell megszorozni. Ha az adott országban részletes adatok állnak rendelkezésre, a populáció becslését még részletesebben lehet elvégezni.
Amennyiben a populációnagyság 10 000 állomány alatti, a mintanagyságot korrigálni kell a számított populációnagyság alapján. Az egyes országokban legalább 154 állományt kell mintázni. Ez szükséges ahhoz, hogy az előfordulás 50 %-ról 40 %-ra történő csökkenése 80 %-os biztonsággal megállapítható legyen. Rétegzés A brojlerállományt minden egyes tagállamban a gazdaságok mérete és a régió alapján kell rétegezni. A mintáknak reprezentatívan kell tükrözniük a brojlerállományt, így reprezentatívnak kell lenniük a gazdaságok és állományok számára, valamint mind a négy évszakra nézve. A 2. melléklet tartalmazza a mintázandó állományok számának becslését, a gazdaságok méretkategóriája szerinti bontásban. 4. fejezet Minták A mintavételezés érzékenységének maximalizálása céljából 300 darab 1 grammos ürülékdarabnak megfelelő mennyiségű bélsárból kell mintát venni. Ennek eléréséhez valamennyi kiválasztott állományban 5 pár csizma- /zoknitamponnal (boot/sock swab) kell mintát venni. Ezzel a mintavételi eljárással elméletileg az állományban a szalmonella 1 %-os előfordulása 95 %-os megbízhatósági szinttel állapítható meg, feltéve hogy a vizsgálat 100 %-os érzékenységű. Valamennyi termelési típusra alkalmazható ugyanaz a mintavételi megközelítés. A szabadtartású állomány esetében csak az istállón belül kell mintát gyűjteni. Bármely kiválasztott állományból 5 gyűjtőmintát kell venni. Valamennyi gyűjtőmintának tartalmaznia kell egy pár csizmatamponra (vagy az azzal egyenértékű zoknimintára ) tapadt bélsarat. Az ilyen típusú minta egyenértékű 300 egyenként begyűjtött és 5 gyűjtőmintába egyesített mintával. A kislétszámú állományoknál (pl. a 100 egyednél kisebb brojlerállományok), ahol a csizma-/zoknitamponok nem használhatók az istállók hozzáférhetetlensége miatt, ezek a mintavevő eszközök helyettesíthetők kézzel húzott tamponokkal. Ilyen esetben a csizma-/zoknitampont egy kesztyűre rögzítik és azt kézzel friss bélsárral szennyezett felületekhez dörzsölik, illetve amennyiben ez nem lehetséges más bélsár-mintavételi módszert alkalmaznak. Amennyire lehetséges, 5 külön mintát kell venni. Csak a szabványos mintavételi eljárások terén képzett személyzet vehet mintát. A mintavételi eljárások részletei A gazdaságban valamennyi mintázandó állományban öt pár csizma-/zoknitamponnal kell mintát venni. 1. A csizmatampon kereskedelmi forgalomban kapható, lábbelire felhúzható abszorpciós papír-/textilcipő. A zoknitampon 20 cm hosszú Tubegrip kötszer, amelyet a talpnak a lábujjak és az ív közé eső párnázott része köré kell tekerni. A zoknitampont a mintavétel alatt háromszor 90 fokban el kell forgatni, úgy hogy tiszta tamponfelülettel vegyünk mintát; a csizmatampont ezzel szemben nem kell elforgatni. 2. Biztosítani kell, hogy a mintavevő tamponok ne szennyeződjenek használat előtt, illetve ne érintkezzenek fertőtlenítővel pl. nejloncsizma a lábbelifertőtlenítést követően vehető fel, nem pedig előtte.
3. Lépjünk be a mintavételre kijelölt istállóba és a csizma-/zoknitampon felhelyezése előtt húzzunk fel egy pár új nejloncsizmát. Ezeket általában egyszerűbb felhúzni a korábbi nejloncsizmára. Gondoskodni kell arról, hogy minden egyes mintához új nejloncsizmát húzzunk fel, valamint arról, hogy a nejloncsizmák vagy csizmatamponok cseréjekor a mintavevő tamponok között ne történjen keresztszennyeződés kéz útján. A nejloncsizmák vagy csizmatamponok minden cseréjekor legjobb egyszer használatos kesztyűt használni. 4. A csizma-/zoknitamponok felhúzása előtt: nedvesítsük be a csizmatamponok felületét maximális kinyerést biztosító oldószerrel (MRD) (0,8% nátrium-klorid, 0,1% pepton steril ionmentes vízben), fertőtlenített vízzel vagy a nemzeti referecialaboratórium által jóváhagyott más oldószerrel. Kerülni kell az antibiotikus hatású vagy egyéb fertőtlenítő szereket tartalmazó, a gazdaság területén belüli víz használatát. A csizmatamponok benedvesítésének legegyszerűbb módja az, ha folyadékot öntünk beléjük mielőtt azokat felhúznánk a nejloncsizmára. Alternatív megoldásként a csizmatamponok és zoknik használat előtt autoklávban oldószerrel benedvesíthetők arra alkalmas zacskóban és edényben. Az oldószert a csizma felvétele után is fel lehet vinni a felületre szóró- vagy mosópalack segítségével. 5. Az istálló területét mintavétel céljára fel kell osztani öt egyenlő szektorra. Ha az istálló belső tere fel van osztva, gondoskodni kell arról, hogy a vett mintában az istálló valamennyi része arányosan legyen reprezentálva. 6. Oly módon mozogjunk, hogy egy pár csizma-/zoknitamponnal legalább 100 lépést tegyünk meg a kiválasztott szektorban az almozott és a nem almozott területeket egyaránt beleértve, a szabadtartású állományok esetében kivéve azonban a kinti területeket így biztosítva, hogy a mintavétel a szektor minden részére kiterjedjen. 7. A kiválasztott szektor mintavételének befejezésekor óvatosan vegyük le a csizma-/zoknitamponokat oly módon, hogy ne váljon le az azokra rátapadt anyag. A zoknitamponok befordíthatók, hogy megtartsák a mintát. Ezeket helyezzük zacskóba vagy edénybe, és gondoskodjunk ezek felcímkézéséről. A zoknitamponok azokba a steril edényekbe is gyűjthetők, amelyek később a minta kitenyésztésére fognak szolgálni. 8. A mintákat gyorspostával vagy futárral kell a megfelelő laboratóriumba küldeni. 5. fejezet Vizsgálat A szalmonellával foglalkozó nemzeti referencialaboratóriumok azok a laboratóriumok, ahol a kimutatást és a szerotipizálást végzik. Amennyiben a nemzeti referencialaboratórium nem tudja elvégezni az elemzéseket, vagy az nem az a laboratórium, amely a kimutatást rutinszerűen végzi, az illetékes hatóságok az elemzések végrehajtására korlátozott számban kijelölhetnek más, a szalmonella elleni védekezési programba bevont laboratóriumokat. E laboratóriumoknak igazolniuk kell gyakorlatukat az előírt meghatározási módszer alkalmazása terén, rendelkezniük kell a 17025 ISO szabványnak megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel, és a nemzeti referencialaboratórium felügyelete alatt kell állniuk. A laboratóriumban a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig, amit a beérkezéstől számított 48 órán belül el kell végezni. A csizma-/zoknitamponok laboratóriumi feldolgozása 1. A gazdaságban a csizma-/zoknitamponok azokba a steril edényekbe is gyűjthetők, amelyek később a minta kitenyésztésére fognak szolgálni. 2. A laboratóriumba érkezéskor az edény külső felületét 70 %-os alkohololdat permetezésével fertőtlenítsük, legalább egy percig hagyjuk állni, majd adjunk a mintához minimum 225 ml szobahőmérsékletű pufferolt peptonvizet (BPW). Ha a tamponokat zacskókban szállítják, azokat gondosan fordítsuk ki úgy, hogy a
zoknitamponok és a leváló bélsár belehulljon a legalább 225 ml BPW-be. A mintát keverjük meg az edény óvatos körkörös mozgatásával, majd helyezzük az edényt az inkubátorba. Meghatározási módszer A hollandiai Bilthoven-i Közösségi Szalmonella Referencialaboratórium (CRL) által ajánlott módszert kell használni: a módszer az ISO 6579 (2002) módosított változata, ahol egyedül egy félfolyékony közeget (MSRV) használnak szelektív táptalajként. A félfolyékony közeget 41,5 +/-1 C-on kell inkubálni 2x (24 +/-3) órán keresztül. Szerotipizálás: Minden egyes pozitív mintából legalább egy izolátumot kell tipizálni a szalmonellával foglalkozó nemzeti referencialaboratóriumban. A szalmonellával foglalkozó nemzeti referencialaboratóriumnak a Kauffmann- White módszert kell követnie. Minőségbiztosítás céljából a nem tipizálható izolátumok egy részét, legfeljebb 16 nem tipizálható izolátumot el kell küldeni a CRL számára. Ezeknek az izolátumoknak egy részét negyedévenként kell elküldeni a CRL számára. A törzsek tárolása: Az izolált törzseket az NRL szokásos tenyészettárolási módszerét alkalmazva kell tárolni, amennyiben az legalább 2 évig biztosítja a törzsek épségét. Fágtipizálás: Határozottan ajánlott, hogy minden egyes típusból az S. Enteritidis és S. Typhimurium legalább egy izolátumának meg kell határozni a fágtípusát a londoni HPA Colindale által meghatározott protokoll szerint. Az antibiotikum-rezisztencia vizsgálata: Epidemiológiai célokból ajánlatos, hogy ahol lehetséges, állományonként és szerotípusonként egy izolátumot antibiotikum-rezisztencia vizsgálatára használjanak. Amennyire lehetséges, kvantitatív módszereket kell alkalmazni és a CLSI (korábban NCCLS) szabványokat kell használni. 6. fejezet Jelentéstétel E felmérés alkalmazásában egy állomány akkor tekinthető pozitívnak, ha a Salmonella spp. jelenlétét legalább a minták egyikében észlelik. A 2003/99/EK irányelv 9. cikke szerint az állatokban fellelhető Salmonella spp. megfigyeléséről szóló éves nemzeti jelentés elkészítéséért felelős nemzeti hatóságnak kell összegyűjtenie és kiértékelnie az eredményeket, valamint minden szükséges adatot és az értékelést jelentenie kell a Bizottság számára. Valamennyi szerotípust (amelyet e felmérés keretében vizsgálni kell) külön-külön kell bejelenteni, a nem tipizálható szerotípusokat is beleértve. A tagállamoknak az összes mintavételezett állományra vonatkozóan minden adatot jelenteniük kell a Bizottság számára, köztük az alábbi adatokat is. Az űrlapot amely alapján ezeket az adatokat be kell mutatni a Bizottságnak kell kidolgoznia a tagállamokkal és az érintett felekkel (CRL-szalmonella és az EFSA) együttműködve.
A felmérés céljából a tagállamok által összegyűjtött fontos adatokat a Bizottság kérésére át kell adni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság számára. A tagállamok által átadott adatokat a tagállamok előzetes beleegyezése nélkül nem szabad e tanulmány elkészítésén kívül más célokra felhasználni. Az összesített nemzeti adatok és eredmények olyan formában kerülnek nyilvánosságra, amely biztosítja a titkosságot. A bizottsági jelentés a Bizottság, az EFSA, a CRL-szalmonella és a tagállamok közötti konzultáció mellett készül el. 2006. január végéig a Bizottság számára jelentést kell készíteni a tanulmány megvalósításában elért haladásról a 2005. október-decemberi mintavételezési időszakra vonatkozóan, amelyben ki kell térni a szervezési kérdésekre, a feldolgozatlan és szerkesztett adatokra és a felmerült nehézségekre is. 2006. október 31-ig be kell nyújtani a zárójelentést és az azt alátámasztó pénzügyi dokumentumokat. A következő információkat kell jelenteni a Bizottság számára: 1. A program megvalósításának általános ismertetése a felmérés alá eső brojlerállomány leírása üzemméret szerint rétegezve; a randomizálási eljárás leírása, beleértve a bejelentési rendszert és a mintavételezett gazdaságok regionális eloszlását; a gazdaságok méretére vonatkozó információ forrása; a számított és megvalósított mintanagyság; a mintavételezésbe/vizsgálatba/tipizálásba bevont hatóságok és laboratóriumok részletes adatai; a tanulmány általános eredményei, különösen a Salmonella spp. előfordulása; a Salmonella Typhimurium, a Salmonella Enteritidis és más szerotípusok előfordulása; ha további mintavételt is végeztek, közölni kell a minták és a vizsgálati módszerek részleteit, valamint az eredményekhez fűzött megjegyzéseket. 2. Minden egyes mintázott gazdaság/állomány összes adata és a megfelelő vizsgálati eredmények: a gazdaság azonosítója a gazdaság termelési típusa szabadtartás (az állatok kimehetnek a szabadba) szabadtartás, biotermelés (az állatok kimehetnek a szabadba és egy elismert biotermelési szabványszabályozó szervezet (Organic Standard Regulatory Organisation) azokat nyilvántartásba vette) hagyományos (az állatokat az istállón belül tartják) a gazdaság mérete (kategóriája) a brojlercsirkék száma a gazdaságban bármely adott időpontban maximális kapacitás a brojlercsirkék száma a gazdaságban a mintavétel időpontjában az állományok száma a gazdaságban maximális kapacitás bármely adott időpontban Hízlalási ciklusok (állományciklusok, minden új ciklust figyelembe véve) száma évente a vizsgált állományban lévő brojlerek száma az állomány termelési típusa: a vizsgált állomány típusa, azaz hagyományos/szabadtartású szabványos/szabadtartású biotermelési mód a mintavétel dátuma és helye (xx/yy/zz; baromfiistálló) a brojlerek életkora a mintavétel idején (napokban) várható vágási kor (napokban) a minták azonosítója a vett minták típusa: csizma-/zoknitampon; egyéb kiegészítő mintavétel esetén külön részletes ismertetést kell adni a brojlerek szalmonella elleni vakcinázási státusza
a szülőállományok szalmonella elleni vakcinázási státusza, ha rendelkezésre áll antibiotikus hatású szerek alkalmazása az előző 2 hét során A tagállamokban az alábbi információkat kell összegyűjteni a laboratóriumban vizsgált minden egyes mintáról: A laboratórium azonosítója (amennyiben több laboratóriumot is bevontak) a gazdaság/állomány azonosítója, amelyből a mintákat vették a minták szállítási módja a vizsgálat kezdetének dátuma a kiegészítő minták esetében a minta típusa a kiegészítő minták esetében a minta tömege és térfogata az egyes vizsgált minták eredménye (negatív vagy szalmonella szerovar, vagy nem tipizálható), amennyiben további mintákat vettek, ezek részletes adatait külön kell ismertetni, beleértve az alkalmazott módszert vagy módszereket (szerológia, por stb.) az antibiotikum-rezisztencia vizsgálatának és/vagy fágtipizálásnak alávetett törzsek esetében: eredmények.
1. melléklet A szükséges hozzávetőleges mintanagyság Frankena K, Noordhuizen JP, Willeberg P, van Voorthuysen PF, Goelema JO. EPISCOPE: számítógépes programok az állatorvosi epidemiológiában. Vet Rec 1990; 126: 573-576. A szükséges hozzávetőleges mintanagyság A cél a szükséges mintanagyság becslése, ha adott a kívánt megbízhatósági tartomány: x+w A normál közelítést használva végtelen sokaságon: w = z α p( 1 p) n ahol p=előfordulás és zα = az α valószínűséghez tartozó standardizált normál eloszlás értéke. Ezt n-re kifejezve az alábbi egyenletet kapjuk: n = 2 zα w p(1 p). Véges sokaságra: 1 n = 1 n + 1 N ahol N= a tényleges sokaság mérete n = a mintanagyság végtelen sokaságnál n= egyszerű minta véges sokaságnál
2. melléklet: mintavételi összefoglaló Gazdaságok <5000 Gazdaságok >5000 Mintázandó állomány 1_99 100_999 1000_2999 3000_4999 5000_9999 10000_49999 50000_99999 ge_100000 Mintavételek Brojlerek sz. Brojlerek sz. Brojlerek sz. Brojlerek sz. Brojlerek sz. Brojlerek sz. Brojlerek sz. 100000 v. Össz. száma Össz. 1 99 100 999 1000 2999 3000 4999 5000 9999 10000 49999 50000 99999 több >5000 Ország idő között között között között között között között brojler 385 5000_9999 Brojlerek 5000 9999 között 10000_4999 9 Brojlerek 10000-49999 között 50000_9999 9 Brojlerek 50000-99999 között ge_100000 100000 vagy több brojler Pl Lengyelország 2004 2.788 2.788 2.788 381 381 be Belgium 2005 3 28 52 114 90 682 115 13 1.097 900 372 37 282 48 5 dk Dánia 2003 150 20 70 60 30 330 160 321 0 140 120 61 de Németország 2003 9.316 475 62 18 46 643 208 89 10.857 986 373 17 243 79 34 ee Észtország** 2003 4 4 4 154 gr Görögország 2005 30 91 463 653 44 22 1303 1182 375 147 207 14 7 es Spanyolország 2003 65.820 240 220 100 630 2.750 350 80 70.190 3.810 382 63 276 35 8 fr Franciaország 2003 77.590 3.620 1.760 2.060 2.430 3.060 500 70 91.090 6.060 383 154 193 32 4 ie Írország 2003 760 20 10 30 150 50 10 1.030 240 340 42 212 71 15 it Olaszország 2003 85.480 2.570 470 200 200 700 430 260 90.310 1.590 377 47 166 102 62 lv Lettország** 2003 426 5 1 3 435 4 154 lt Litvánia** 2003 37.150 170 37.320 0 154 lu Luxembourg (Grand-Duché)*** 2005 9 8 2 1 1 1 22 2 40 hu Magyarország 2003 270 70 50 60 90 160 30 30 760 310 349 101 180 34 34 mt Málta** 2003 80 60 20 20 20 200 40 154 nl Hollandia 2004 2 11 9 14 460 377 124 997 975 373 5 176 144 48 at Ausztria 2005 7 13 16 73 280 22 3 414 378 356 69 263 21 3 pt Portugália 2000 160.780 460 160 280 430 510 40 30 162.690 1.010 373 159 188 15 11 si Szlovénia 2005 3 17 92 252 7 2 373 353 352 92 252 7 1 sk Szlovákia 2004 5 3 9 49 21 48 135 127 308 22 119 51 116 fi Finnország 2004 4 102 32 3 141 141 314 9 227 71 7 se Svédorsz. 2004 30 60 30 120 120 304 0 76 152 76 uk Egyesült Királyság 2003 650 140 40 20 60 490 270 380 2.050 1.200 375 19 153 84 119 no Norvégia 2000 90 30 120 160 10 410 290 347 143 191 11 0 CZ Cseh Köztársaság 2005 3 9 3 18 190 54 47 324 309 349 20 214 61 54 CY Ciprus 2005 1 7 21 104 20 153 145 315 46 226 43 0 **Észtországnak, Máltának és Litvániának (országok, ahol nincs elegendő >5000 üzem) 154 állományt kell mintáznia, lehetőleg nagyobb üzemekben (üzemenként legfeljebb 4-szer), majd később a kisebb létszámú állományokat is. ***Luxembourgnak 40 állományt kell mintáznia. Országadat frissítése 2005/06/01 után. 10