Földünk környezetünk Célok és feladatok A Nemzeti alaptanterv Földünk környezetünk műveltségi területében megfogalmazott tartalmi és követelmények szerint a műveltségi terület és az ezt megjelenítő földrajz tantárgy alapvető feladata, hogy megismertesse a tanulókat szűkebb és tágabb környezetünk természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel, folyamataival. Felismertesse a folyamatok között megfigyelhető alapvető összefüggéseket, kölcsönhatásokat. A földrajz tanulása során alakul ki a tanulókban a mindennapi élet szempontjából döntő fontosságú térbeli és időbeli tájékozódási képesség. A Földünk környezetünk műveltségi terület a napjainkban lejátszódó társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok vizsgálatát állítja a középpontba. A komplex, természeti és társadalmigazdasági jelenségeket, folyamatokat egyaránt bemutató tananyag feldolgozásának célja a tanulók szemléletének formálása, a földrajzi gondolkodás képességének megalapozása. Az általános iskolai földrajzoktatás során a pusztán tényközlő tananyagátadás helyett a hangsúlyt a természeti, társadalmigazdasági és a környezeti folyamatok vizsgálatára, az összefüggések és az általános törvényszerűségek megláttatására kell helyezni. A földrajztanítás kiemelten fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók környezeti érzékenységét, megértesse velük a helyi, a regionális és a globális környezeti problémák, az emberre veszélyes folyamatok felismerésének, mérséklésének és megakadályozásának fontosságát és lehetőségeit. A tantárgy tartalmának elsajátítása során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy az emberiség jövőjét meghatározó kihívások döntően földrajzi problémákból indulnak ki. A Nemzeti alaptanterv lehetővé teszi, hogy az önálló tantárgyi keretben történő földrajzoktatás, a Földünk környezetünk műveltségi területben megfogalmazott célkitűzések, a feladatoknak megfelelő tartalmak és képességek elsajátítása már az 5. évfolyamon megkezdődjön. Az első két évfolyam földrajztanításának feladata azonban továbbra is alapvetően a későbbi tantárgyi oktatás megalapozása. Ezért az 5. és a 6. osztályban az elsajátítandó ismeretek elsősorban a közvetlen földrajzi környezetben megfigyelhető jelenségekkel és folyamatokkal kapcsolatosak. A legfontosabb feladat, hogy a tanulók megismerkedjenek a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás alapvető eszközeivel és módszereivel. Az alapozás legfontosabb célja, hogy a tanulók elsajátítsák a megfigyelés, az információszerzés- és feldolgozás alapvető módjait, a legfontosabb földrajzi kompetenciákat, majd ezek fokozatos elmélyítésével képesek legyenek egyre sokoldalúbb alkalmazásukra a földrajzi tanulmányaik során. Az 5 6. évfolyamon a földrajzoktatás a közvetlen környezetből jellemzőiből kiindulva, a földrajzi tér fokozatos tágításával megismerteti a tanulókat Földünk legfontosabb jelenségeivel és azok következményeivel. A hangsúlyt azonban mindvégig a megfigyelésre, a közvetlen tapasztalatszerzésre és az alapvető összefüggések felismerésére helyezi. A 7 8. évfolyam feladata, hogy megismertesse a tanulókat az egyes kontinensek és országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel. A tananyag feldolgozása során a távoli tájak földrajzi jellemzőinek megismerése után jutunk el Európa, a Kárpát-medence és végül hazánk bemutatásához. Vizsgálódás középpontjában a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Földünk népeinek, országainak megismerése nagymértékben hozzájárul a különböző kultúrák iránti érdeklődés kialakításához, a másság megértéséhez és elfogadásához. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki a tanulókban nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól valamint európai integrációjáról. A Földünk környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A 557
műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot változásában, fejlődésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók környezetért felelős magatartása. Fontos, hogy a műveltségi terület, és így a tantárgyi oktatás tartalmi és képesség szempontból történő megalapozása már az alsó tagozaton az műveltségi területben megfogalmazottak alapján megkezdődik. A felső tagozaton azonban a Földünk környezetünk műveltségi terület tartalmi és képesség feladatai már nemcsak az Ember a természetben, hanem az műveltségi terület bizonyos elemeihez is szervesen kapcsolódnak. Ezek a kapcsolatok is hangsúlyozzák a földrajz integrált jellegét, valamint a természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok összefüggéseinek megláttatásában és kölcsönhatásainak feltárásában betöltött szerepét. A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai Évfolyam 5. 6. 7. 8. Földrajz 1,5 1 1,5 1 2 1,5 2 1,5 Összesen 1,5 1 1,5 1 2 1,5 2 1,5 A tanulók értékelése A tanulói teljesítmények értékelése három egymáshoz szorosan kapcsolódó részelemből tevődik össze: a földrajzi-környezeti az ismeretek, az ismeretek alkalmazásának képessége, a földrajzi kompetenciákban való jártasság. A tanulói teljesítmény értékelése szempontjából az alapvető ismeretelemek elsajátítása mellett döntő fontosságú, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a legfontosabb földrajzi kompetenciákat, kiemelten a földrajzi térben való tájékozódás képességét, a földrajzi tartalmú információszerzés és az információk feldolgozásának, értelmezésének képességét. A tanulói teljesítmény értékelésére sokféle lehetőség és mód kínálkozik: Az alapfogalmak és összefüggések megértésének ellenőrzése rövid írásos, illetve szóbeli felelet, frontális foglalkozás formájában. A nagyobb témaegységek feldolgozását követően az elsajátított ismeretek és képességek szintjének ellenőrzése írásbeli feladatlap segítségével. Egyéb tanulói tevékenységek értékelése: tanórai tevékenység; szerepvállalás a csoportmunka során; terepi munka, megfigyelések elvégzése és a tapasztalatok értelmezése, illetve egyszerű jegyzőkönyv készítése; gyűjtőmunka és az összegyűjtött információk különböző formában történő feldolgozása (írásbeli vagy szóbeli beszámoló, tabló, rajz stb.). Egy-egy kiválasztott témához kapcsolódó rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, leírás, rajz készítése. Tanári irányítással, csoportmunkában vagy egyénileg végzett egyszerű projektmunka. A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek A tanterv alkalmazásához elegendő az alapfokú oktatásra vonatkozó törvényi feltételek teljesítése. A tanterv minél sikeresebb alkalmazásához emellett javasoljuk a környezetei neveléshez kapcsolódó szakmai továbbképzésen való részvételt. Ugyancsak a tantervben megfogalmazottak teljesítését segíti, ha az intézmény szakmai közössége kidolgozza a terepi munka, valamint a lakóhelyen, illetve környékén található intézmény vagy üzem látogatásának módját és lehetséges beépítését a helyi programba. 558
A tankönyvek kiválasztásának elvei A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak: Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és irányelveknek. A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse. Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra. A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését. Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illve a ismeretek alkalmazását igénylő, a földrajzi kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat. Megjegyzés A tantárgyi programban a kapcsolódást a műveltségterületben megfogalmazott célkitűzésekhez, követelményekhez az alábbi számok jelölik: Általános 1 Ismeretszerzés, tanulás: 2 Tájékozottság a földrajzi térben: 3 Tájékozottság az időben: 4 Tájékozottság a környezet anyagaiban: 5 Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban: 6 Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben: 7 Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben: 8 Tantárgyi tantervek Földrajz 5 6. évfolyam Célok és feladatok A tanulók ismerkedjenek meg a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás alapvető eszközeivel és módszereivel. Sajátítsák el térképen, illetve a térképpel való tájékozódás módját és eszközeit, ismerjék fel a különféle térképek szerepét, a mindennapi életben. Ismerjék fel a térképek, mint földrajzi tartalmú információforrások fontosságát. A tanulók sajátítsák el a megfigyelés, az információszerzés- és feldolgozás alapvető módjait, a legfontosabb földrajzi kompetenciákat, majd ezek fokozatos elmélyítésével legyenek képesek egyre sokoldalúbb alkalmazásukra a földrajzi tanulmányaik során. A tanulók ismerkedjenek meg a természeti, a környezeti és a társadalmi-gazdasági megfigyelések módszereivel és eszközeivel. Ismerjék meg a tapasztalatok feljegyzésének és érékelésének alapvető módjait. Legyenek képesek földrajzi tartalmú adatokat értelmezni, és azokból következtetéseket levonni, véleményeiket, észrevételeiket szabatosan megfogalmazni. Legyenek tisztában az adatok nagyságrendbeli különbségeivel. 559
Tartalmak Alakuljon ki a tanulókban a földrajzi térben és időben való tájékozódás életkori sajátosságuknak megfelelő szintű képessége Ismerjék fel a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeit. Ismerjék fel és nevezzék meg térképen a közvetlen földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Ismerjék fel a Föld mozgásának következményeit, lássák be ezek hatását saját mindennapi életünkre, illetve az egész a földi életre. Ismerjék meg a külső és a belső erők felszínformáló tevékenységének szerepét Földünk felszínének alakításában. Ismerjék fel a természeti folyamatokban megnyilvánuló alapvető összefüggéseket. Vegyék észre a természeti és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető kapcsolódásokat, kölcsönhatásokat. A közvetlen lakókörnyezete valamint a hazai nagytájak földrajzi sajátosságainak, természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek, értékeinek megismerése nyomán erősödjön a tanulókban a szülőföldhöz való kötődés. Ismerjék fel a földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások következményeit, értsék meg az egyéni felelősség fontosságát a környezetkárosító folyamatok mérséklésében. 560
5. évfolyam Szk, lk, egy, p, i. I, T 1. Amiről a térkép mesél 1.1. A térképi ábrázolás 4 3 Arányos kicsinyítés. Példák gyűjtése a térkép szerepére a mindennapi Alaprajz szerinti ábrázolás. életben. Mértékszám (arányszám). Térképvázlat készítése a tanteremről mérési A térkép jelrendszere. eredmény alapján. Térképvázlat készítése az Irány és távolság iskola környékéről. 1., 2., 3. meghatározása a térképen. A fénykép, a tájkép és a térkép ábrázolási Vonalas mérték. módszereinek összehasonlítása. Tájékozódás a térkép Különböző méretarányú térképi ábrázolások segítségével. összehasonlítása, a hasonlóságok és a Fő- és mellékvilágtájak. különbségek kiemelése. Az iránytű. Mérjünk és számoljunk: egyszerű terepi mérések ábrázolása különböző méretaránynak megfelelően. A valóság és a térkép Különféle térképi jelek gyűjtése és megfejtése. kapcsolata. Térképen mért távolságok megfeleltetése valós A méretarány és a térképi távolságokkal. Távolság meghatározása vonalas ábrázolás különbségei. mérték segítségével. A térkép nyelve = Az északi irány meghatározása iránytű jelrendszer segítségével az osztályteremben és a terepen. A fő világtájak irányának megállapítása az osztályteremben és a terepen. Az északi irány meghatározása különböző módjainak gyakorlása a terepen. A térkép tájolása iránytű segítségével. Játékos tájékozódási feladatok a terepen. Matematika 561
K, szk, lk, p, i. I., T 1.2 A domborzat ábrázolása 3 2 Domborzati formák: síkság, Domborzati elemek felismerése színfokozatos domb, hegy. jelölés alapján a tanulói atlasz térképlapjain. A térkép színei: barna, zöld Egy elképzelt táj lerajzolása majd a tájról 1, 2, 3. és árnyalatai. térképvázlat készítése, egyszerű magassági Barna és árnyalatai: színkulcs összeállításával. dombság, középhegység, Magassági adatok leolvasása és összevetése magashegység. domborzati térképeken. Zöld és árnyalatai: síkság. Magyarország dombortérképének és domborzati Mélyföld, alföld fennsík. térképének összevetése. Magassági számok. Példák gyűjtése különböző tengerszint feletti magasságban fekvő tájakra. A színárnyalatok használata és a tengerszint feletti magasság összefüggései. 562
Szk, lk, p, i. H, I, T 1.3. Felszíni vizek 2 1 Kék szín Példák gyűjtése különféle felszíni vizek térképen Forrástól a torkolatig: történő ábrázolására. csermely, ér, patak, folyó, A Duna és a Tisza mellékfolyóinak 1, 2, 3. folyam. leolvasása térképről. Főfolyó, mellékfolyó. Tavak, tengerek vízmélységi adatainak Folyásirány leolvasása a térképről, az adatok Tó, tenger. összehasonlítása. Kék és árnyalatai: a Példák gyűjtése a térkép alapján csatornákra, tengerek, tavak mélysége víztározókra. Mocsaras területek megnevezése Mesterséges vízfolyások, hazánk domborzati térképén. tavak. Terepi séta: a környező patak vagy folyó Mocsaras területek. folyásirány meghatározása egyszerű eszközök segítségével. A jelölés vastagsága és a folyó szélességének összefüggése. A színárnyalatok használata és a vízmélység összefüggései. 563
K, n, lk, p, i. H, I, TE, T 1.4. Települések 4 2 Tanya, falu, város. A településtípusok jelölése a térképen. Település- és várostérképek. A településtérképek sajátos jelei. 1, 2, 3, 7. Az egyes településtípusok jellegzetességei (városrészek, telepközpont, jellegzetes épületek). Élet a tanyán, a faluban és a városban. A település jele és a település méretének, szerepének összefüggései. A településszerkezet, a gazdasági tevékenység és az életmód kapcsolata. Különböző típusú és méretű települések jelölésének összehasonlítása hazánk közigazgatási térképén. Adatok, információk leolvasása hazánk közigazgatási térképéről, várostérképekről. Tanyákról, falvakról és városokról készült légifelvételek, fényképek összehasonlítása. Az egyes településtípusok jellemzőinek bemutatása képek, leírások alapján. Egy-egy település bemutatása saját élmények felhasználásával. Rajz készítése az egyes településtípusokról saját vélemény, élmény, elképzelés alapján. Város- és településtérképeket tartalmazó prospektusok gyűjtése, ezek felhasználásával egy-egy település bemutatása. Térképvázlat készítése a saját lakóhelyről, jelkulcs összeállítása. A városi, a falusi és a tanyasi élet, a gazdálkodás összehasonlítása képek, leírások, filmrészletek alapján. Életvitel és gyakorlati ismeretek 564
K, n, lk, p, i. H, I, T, P 1.5. Közlekedési hálózat 3 2 Autótérkép. Útiterv összeállítása autóbusz és vasúti Az úthálózat jellemzői. menetrend segítségével. Autópálya, főútvonal, Melyik úton induljak? utazási játék autós mellékútvonal. térkép segítségével. Az autósok számára készült Autópálya, főútvonal és mellékútvonal térképek sajátos jelei. jellemzése képek alapján. 1, 2, 3, 7. A főbb vasútvonalak Beszámoló, vázlatrajz késztése egy családi Átszállás, csatlakozás. utazásról. Közlekedési csomópont. Milyen messze van? távolság meghatározás az Menetrend használata. útszakaszok kilométer-adatainak Az útvonalak jelölésének szabályszerűségei. Mellékút főút autópálya úthálózat A közlekedési csomópontok kialakulása. A közlekedés szerepe a mindennapi életben. felhasználásával. Tablókészítés a különféle közlekedési eszközökről. Tanulmányi séta: a vasútállomás vagy az autóbuszállomás életének, az ott dolgozók munkájának megismerése. Múzeumlátogatás: közlekedéstörténeti kiállítás, Közlekedési Múzeum Életvitel és gyakorlati ismeretek 565
K, n, d, lk, p, egy, i. H, I, T 1.6. Tájékozódás Magyarország térképén 3 2 Magyarország nagytájai, Torpedójáték a keresőhálózat használatának folyók, tavak. Megyék, megyeszékelyek, régiók, 1, 2, 3, 7. régióközpontok. Az autópályák és fő közlekedési utak. Keresőhálózat. Az információk mennyisége, részletessége és a térkép méretaránya közötti kapcsolat. előkészítésére. Különböző földrajzi helyek megtalálása a térképen a keresőhálózat segítségével. Csoportok közötti vetélkedő a névmutató használatának gyakorlására. Tájékozódási feladatok hazánk térképén keresőhálózat segítségével Párosító játék megye megyeszékhely. Puzzle készítése hazánk domborzati és közigazgatási térképének felhasználásával. Csoportok közötti vetélkedő a puzzle kirakásával. Útvonaljáték: melyik úton menjek? Nagytájak, megyék, régiók és nevük összekapcsolása, területük kiszínezése kontúrtérképen. 566
K, d, lk, p, i. H, K, I, TE, T 1.7. Kiránduljunk! 3 2 A turistatérkép sajátosságai. Szintvonal. A turistatérképen közölt információk. 1, 2, 3, 7. Idegenforgalmi körzetről, látnivalókról pl. kiállításokról, vásárokról készült bemutató térképek (szórólaptérképek). A szintvonalak sűrűsége és a lejtő meredeksége közötti összefüggés. A térkép kiadásának célja és az ábrázolási mód, valamint tartalom közötti kapcsolat. Túra útvonalának megtervezése, az útvonal jellemzése turistatérkép segítségével. Légvonalbeli és tényleges távolság meghatározása turistatérképen. Magasságkülönbség meghatározása térkép adatai alapján. Példák gyűjtése a turistatérképen található információkra, jelekre. Térképvázlat készítése egy elképzelt kirándulás útvonaláról, jelkulcs összeállítása. Tájékozódási feladatok a terepen turistatérkép alapján. Tabló készítése idegenforgalmi körzeteket, látnivalókat bemutató szórólaptérképekből. Matematika 567
K, d, lk, é, egy, p, k, i. H, K, I, TE, T 1.8. A lakóhely és környéke 4 2 A régió, a megye és a lakóhely térképe. Tájékozódás a lakóhelyen és a lakóhelyről készült térképeken. 1, 2, 3, 7. Méretarány és az ábrázolt terület nagysága, illetve az ábrázolás részletessége Ki találja meg hamarabb? tájékozódási verseny a lakóhely térképén. Ki talál oda? tájékozódási verseny a terepen. Egy célpont elérése megadott helyek érintésével. Térképvázlat készítése a lakóhelyről, nevezetességek, látnivalók, fontosabb üzletek bejelülése. Egy vásárlás (élelmiszer, könyv, háztartási eszköz, ruha stb.) útvonalának megtervezése, erről vázlatrajt készítése. Információ, szórólapgyűjtés az igénybe vehető szolgáltatásokról, szolgáltató intézményekről. Tájékozató térkép készítése egy oda látogató idegen részére. Életvitel és gyakorlati ismeretek 568
K, szk, lk, p, i. K, I, TE, T 2. Napsugár, víz, levegő 2.1. Az éltető napsugár 4 3 A Nap. A napsugárzás Irányított információgyűjtés a Napról az életkori szerepe. sajátosságoknak megfelelő ismeretterjesztő A levegő felmelegedése. kiadványokból. A levegő felmelegedését Megfigyelés, egyszerű kísérlet és mérés a befolyásoló tényezők. napsugár melegítő hatásának, az egyes anyagok A levegő hőmérséklete, a eltérő felmelegedésének bizonyítására. 1, 2, 5, 6. hőmérséklet változása. Kísérlet és tapasztalatgyűjtés a felmelegedő Veszélyes napsugarak. levegő mozgásának személtetésére. Beszélgetés a túlzott napozás veszélyeiről. Példák gyűjtése a napsugárzás földi életre gyakorolt hatásaira. A hőmérséklet mérése, az adatok feljegyzése, a hőmérséklet-változás megfigyelése. A napsugárzás és a földi élet. A napsugárzás és a levegő felmelegedése. A felmelegedést befolyásoló tényezők szerepe a hőmérséklet alakításában. A felmelegedő levegő mozgása. Matematika Életvitel és gyakorlati ismeretek 569
K, n, szk, lk, p, i. K, I, TE, T K, szk, lk, p, i. K, I, TE, T 2.2. Esik, nem esik? 2.3. Merről fúj a szél? 3 2 Halmazállapot-változás. Kísérletek a halmazállapot-változás Levegő, légkör. megfigyelésére. Vízkörforgás. Egyszerű kísérlet a csapadékképződés Felhő, köd, csapadék. szemléltetésére. A leggyakoribb Képek gyűjtése különböző formájú felhőkről, csapadékfajták. ködös tájakról. 1, 2, 5, 6. Beszélgetés a témakörben megismert jelenségek szerepéről a mindennapi életünkben (pl.: ködös lehűlés felhő- és idő, havazás stb.) csapadékképződés. Irányított információgyűjtés a felhőkről és a csapadékfajtákról az életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretterjesztő kiadványokból. Mese, történet írása: Egy vízcsepp élete Fénykép, rajz készítése egy-egy jelenségről és ezekből tabló összeállítása. 2 2 Légnyomás, a légnyomás változása. A szél kialakulása. A szél iránya és erőssége. Eltérő hőmérséklet eltérő légnyomás szél Egyszerű kísérlet a légnyomás jelenségének bemutatására. Egyszerű légnyomásmérő összeállítása, a légnyomásváltozás megfigyelése. A légnyomásváltozás és a hőmérsékletváltozás kapcsolatának bemutatása egyszerű kísérlettel. Légnyomásváltozás leolvasása barométerről. A légkörzés kialakulásának szemléltetése kísérlet és magyarázó rajz alapján. Információ és tapasztalatgyűjtés a légnyomásváltozás és a szél mindennapai életünkre gyakorolt hatásáról. Irányított információgyűjtés a szélről az életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretterjesztő kiadványokból. Matematika Életvitel és gyakorlati ismeretek Matematika Életvitel és gyakorlati ismeretek 1, 2, 5, 6. 570
K, szk, lk, egy, p, i. K, I, TE, T K, lk, egy, i. H, K, I, TE, T 2.4. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenti 2.5. Hazánk éghajlata 3 2 Időjárás, időjárási tényezők. Egyszerű időjárási megfigyelések és mérések Időjárás-előrejelzés, elvégzésére alkalmas megfigyelőhely kialakítása, időjárás-jelentés. közös, illetve irányított egyéni mérés, Időjárási térkép. adatgyűjtés, az adatok feljegyzése. Az adatok Hőmérsékleti és csapadék ábrázolása és értelmezése. 1, 2, 5, 6. értékek. Időjárás-előrejelzések, egyszerű időjárási Sokéves átlag, időjárási térképek gyűjtése napilapokból, internetről az rekordok. adatok közös értelmezése. Az időjárás hatása a Egyszerű számolási feladatok megoldása. mindennapi életünkre. Információ és tapasztalatgyűjtés az időjárás mindennapi életünkre gyakorolt hatásairól. Tanulmányi séta egy meteorológiai Az időjárás és a mindennapi mérőállomásra. élet. Látogatás az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Adatgyűjtés az Országos Meteorológiai Szolgálat internetes honlapjáról tanári irányítással. 3 2 Éghajlat. Éghajlati diagram. Nedves kontinentális éghajlat. Az évszakok jellemzői. A hőmérséklet és a csapadék időbeli, illetve térbeli különbségei. Csapadéktérkép, hőmérsékleti ábrázoló térképek. adatokat Az időjárás és az éghajlat kapcsolata. Hazánk éghajlati diagramjának megrajzolása megadott adatok alapján, a diagram adatainak értelmezése tanári irányítással. Szerepjáték: évszakok bemutatkoznak. Tematikus térképek adatainak leolvasása, értelmezése, törvényszerűségek megfogalmazása. Adatgyűjtés különféle írott és elektronikus források felhasználásával érdekes időjárási adatokról, rekordokról, a népi időjárási megfigyelésekről Matematika Matematika 1, 2, 5, 6, 7. 571
K, n, d, lk, egy, p, i. K, I, T K, lk, egy, p, i. E, I, T 3. A külső erők felszínformáló munkája 4. Amiről a földgömb mesél 4.1. Óceánok, szárazföldek 5 3 Felszínformálódás: A szél és a víz felszínformáló munkájának lepusztulás, elszállítás, modellezése terepasztalon. felhalmozódás. A hőingadozás hatásának modellezése. 1, 2, 3, 4, 6. A hőingadozás, a szél, a víz Képek gyűjtése a szél és a folyó felszínformáló felszínformáló munkája. munkájáról. Üledékes kőzetek és A felszínformálódás különböző típusainak ásványkincsek. felismerése képeken, leírásokban. A mészkőhegységek sajátos Üledékes kőzetek és ásványkincsek vizsgálata. formakincse. Rajzok készítése, meseírás a külső erők munkájával kapcsolatosan. A karsztformákat bemutató képek és ábrák A felszín anyaga irányított értelmezése. felszínformáló erő a Hazai példák gyűjtése a karsztformák felszín formálódása. előfordulására. 3 2 Gömb (geoid) alak. Óceánok: Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán. Tengerek. Földrészek (kontinensek): Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália és Óceánia., Déli-sarkvidék (Antarktisz). Nevezetes szélességi körök. A Föld gömb alakjának bizonyítása egyszerű kísérlettel. Bolygónkat ábrázoló képek gyűjtése, a felvételek közös értelmezése. Szerepjáték: Milyennek látja egy távoli bolygóról érkező űrgyerek a Földet? A kontinensek és az óceánok azonosítása világtérképeken és a földgömbön. A kontinensek és az óceánok bemutatása a domborzati térképekről leolvasható információk felhasználásával. Adatgyűjtés a kontinensekről és óceánokról, rendszerezés, sorrendbe állítás az adatok alapján. Térképvázlat készítése és színezése. Kontúrtérképen a kontinensek és az óceánok azonosítása. 1, 2, 3, 5, 8. 572
Szk, lk, egy, p, i. I, T Szk, lk, egy, p, i. I, T 4.2. Nappal vagy éjszaka? 4.3. Tél vagy nyár? 4 3 Tengely körüli forgás. Nappalok és éjszakák váltakozása. Napi időszámítás. 1, 2, 3, 4, 6. Napkelte, delelés, napnyugta. A Nap látszólagos mozgása. A tengely körüli forgás és a napi időszámítás kapcsolata. A tengely körüli forgás és a Nap látszólagos mozgása az égbolton. A Nap látszólagos járása és a hőmérséklet változásának kapcsolata. 3 2 Nap körüli keringés. Évi időszámítás. Tavasz, nyár, ősz, tél. Napéjegyenlőség, napforduló. Március 21., június 22., szeptember 23., december 22. Az évi időszámítás és a keringés kapcsolata. Az évszakok váltakozása és a Nap körüli keringés kapcsolata. A Föld tengely körüli forgásának és a mozgás következményeinek modellezése. A tengely körüli forgás következményeinek értelmezése magyarázórajz alapján. A nap látszólagos járásának szemléltetése egyszerű kísérettel. Napóra készítése. Tapasztalatok, megfigyelések megbeszélése a nap látszólagos járása és a hőmérséklet változásának kapcsolatáról. A Föld Nap körüli keringésének modellezése. A keringés következményeinek értelmezése magyarázórajz, modell alapján. A Nap delelési magasságának változásával kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése. Matematika Matematika 1, 2, 3, 4, 6. 573
6. évfolyam Szk, d, egy, p, i. I, T 1. Tájékozódás a térképen és a földgömbön 1.1 A földrajzi fokhálózat 6 4 Északi, déli, keleti és A félgömbök színezése és a nevezetes szélességi nyugati félgömb. körök bejelölése rajzgömbön. Szélességi kör, hosszúsági Vázlatrajz készítése a nevezetes szélességi körök kör, bejelölésével. 1, 2, 3, 6. Nevezetes szélességi és A fokhálózat modellezése labdaháló hosszúsági körök. segítségével. Földrajzi fokhálózat A szélességi és a hosszúsági körök jellemzőinek (koordináta-rendszer). összevetése a földgömb fokhálózata alapján. Helymeghatározási földrajzi helyek azonosítása koordináták alapján, egy földrajzi hely koordinátáinak megadása. Csoportverseny: Ki talál meg hamarabb? Egy földrajzi hely azonításához szélességi és hosszúsági adatok szükségesek. Matematika 574
K, lk, p, i. I, T 2. Az éghajlati övezetesség 2.1. Az éghajlati övezetesség kialakulása 4 3 A napsugarak hajlásszöge. Egyenlítőtől való távolság. A napsugarak hajlásszöge 1, 2, 3, 6. alapján megrajzolható övezetek. Az óceántól való távolság és a domborzat módosító hatása. Éghajlati övezetek kialakulása. Forró, mérsékelt és hideg övezet. A napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés. A gömb alak és a az eltérő felmelegedés. A módosító tényezők és a valódi övezetek határának alakulása. A napsugarak eltérő hajlásszögének bemutatása egyszerű gömbmodellen. A különböző hajlásszögben érkező sugarak eltérő felmelegítő hatásának magyarázata egyszerű vázlatábra segítségével. Vázlatábra készítése színezéssel az övezetek elhelyezkedéséről, a nevezetes szélességi körök kiemelésével. A Föld éghajlati térképének tanulmányozása, az övezetek tényleges határainak összevetése a vázlatábrával, az eltérések magyarázata. 575
K, n, d, lk, egy, p, i. K, I, T 2.2. Forró övezet 3 2 A forró övezet Vázlatrajz készítése az övezet tagolódásáról. elhelyezkedése, határai. Éghajlati térkép irányított elemzése. Az övezet tagolódása. Éghajlati diagramok irányított összehasonlítása. A hőmérséklet alakulásának Videofilmrészlet, diaképek, fotók irányított 1, 2, 3, 4, 6, 8. és a csapadék időbeli feldolgozása. eloszlásának változásai. Térképvázlat és applikációs kártyák Jellegzetes tájak, felhasználásával az övezet jellemzése. életközösségek. Szerepjáték az övezet öveinek bemutatására. Mit vinnék magammal? kiválasztó, csoportosításos játék. Az Egyenlítőtől való Rajz, leírás készítése egy elképzelt tájról. távolság szerepe a jellemzők Gyűjtőmunka az életkori sajátosságoknak kialakulásában. megfelelő nyomtatott és elektronikus információhordozókból az övezethez kapcsolódóan, tanári irányítással. Tabló, beszámoló készítése a gyűjtött anyagok felhasználásával. 576
K, n, d, lk, egy, p, i. K, I, T 2.3. Mérsékelt övezet 3 2 A mérsékelt övezet Vázlatrajz készítése az övezet tagolódásáról. elhelyezkedése, határai. Éghajlati térkép irányított elemzése. Az övezet tagolódása. Éghajlati diagramok irányított összehasonlítása. A hőmérséklet alakulásának Videofilmrészlet, diaképek, fotók irányított 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8. és a csapadék időbeli és feldolgozása. térbeli eloszlásának Térképvázlat és applikációs kártyák változásai. felhasználásával az övezet jellemzése. Jellegzetes tájak, Szerepjáték az övezet öveinek bemutatására. életközösségek. Történet írása, szituációs játék: Milyen lenne, ha ott élnék? címmel Az Egyenlítőtől való Mit vinnék magammal? kiválasztó, távolság szerepe a jellemzők csoportosításos játék. kialakulásában. Rajz, leírás készítése egy elképzelt tájról. Az óceánoktól való távolság Gyűjtőmunka az életkori sajátosságoknak szerepe a jellemzők megfelelő nyomtatott és elektronikus kialakulásában. információhordozókból az övezethez kapcsolódóan, tanári irányítással. Tabló, beszámoló készítése a gyűjtött anyagok felhasználásával. 577