Európa földrajza a gimnáziumok számára
Tartalom 1. Európa földrajzi helyzete, határai...3 2. Európa földtörténete, felszíne...5 3. Európa éghajlata, vízrajza, élővilága...7 4. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai...11 5. Észak-Európa...14 6. Franciaország...19 7. Nagy-Britannia...23 8. Olaszország...28 9. Közép-Európa...32 10. Németország...34 11. Ausztria...39 12. Szlovákia...42 2
1. Európa földrajzi helyzete, határai Általános adatok o Területe: 10,5 millió km2 o Lakosság: kb. 725 millió (2003) o Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) o Legalacsonyabb pont: Volga delta, Kaszpi-tenger (-28.0 m) o Legnagyobb folyó: Volga (3531 km) o Legnagyobb tó: Ladoga (17700 km2) Helyzete: Az É-i és K-i félgömb kontinense. (Kis része átnyúlik a Ny-i félgömbre.) Határai: o Nyugaton: az Atlanti-óceán, o Északon: a Jeges-tenger, o Keleten: az Urál-hegység és az Urál folyó, o Délkeleten: a Kaukázus és a Fekete-tenger, o Délen: Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati ötödrészét teszi ki. Felosztása: o Észak-Európa o Nyugat-Európa o Dél-Európa o Kelet-Európa o Közép-Európa Partvonala: tagolt Európa területének 35%-a jut félszigetekre és szigetekre. A félszigetekre és öblökre bontott partvonal hossza 37200 km, vagyis hosszabb, mint a háromszor ekkora területű Afrikáé. 3
Félszigetei: Szigetei: Szárazföldbe benyúló tengerei, öblei: Skandináv-, Pireneusi-, Appennini-, Balkán-félsziget, Izland, Brit-szigetek, Korzika, Szardínia, Szicília, Balti-tenger, Adriai-tenger, Égei-tenger, Botteni-öböl, Finn-öböl a) A tengervíz pusztító munkája (abrázió) mély vizű partokon 1. Ahullámverés a hullámok nekiütközése a magas és meredek partoknak. 2. Ahullámmarás a hullámzó víz által szállított törmelék koptató, csiszoló hatása. A pusztuló partvidékek felszíni formái: 1. abráziós fülke 2. abráziós terasz 3. abráziós partfal (kliff), 4. abráziós törmelék 5. abráziós torony, 6. pillérek. b) a tengervíz építő munkája sekély vizű partokon o A lapos, sekély vizű partokra kifutó hullámok jelentős mennyiségű törmeléket, hordalékot szállítanak a part felé. A lapos partra kifutó hullámok energiája lecsökken, a hullámok átbuknak, összeomlanak, a szállított törmeléket lerakják. o A lerakott hordalékból turzás keletkezik. o Ha ez közvetlenül a parton épül, akkor szegélyturzás a neve. o Ha a parttól távolabb keletkezik, akkor lídónak hívják. o A lídó és a part közötti sekély vízterület a lagúna. o Ha a turzás teljesen elzár a nyílt tengertől egy kisebb-nagyobb vízterületet (pl. öblökben), akkor rekesztőturzásról beszélünk. o Egy kisebb szigetet a parttal két oldalról összekapcsoló turzás turzásháromszöget alkot. o A partra ferdén kifutó hullámok a turzást vándoroltatják a part mentén, amíg egy mélyebb vizű részhez nem ér (pl. egy öböl bejárata), ahol már nem fejlődhet tovább, így kampószerűen elvégződik, ez a turzáskampó. 4
2. Európa földtörténete, felszíne Ősidő Ősmasszívumok jöttek létre. Pajzsképződés è erős lepusztulás è ásványkincsek (vasérc, nikkelérc, rézérc) a felszín közelében. Az ősi kőzetek a Kelet-Európai-síkság, a Balti-pajzs és a Cseh-masszívum területén bukkannak a felszínre. Óidő Jelentős hegységképződések. Kaledóniai-hegységképződés: Japetus-óceán bezáródása, Európa és Észak-Amerika összeütközött. Maradványai: Skandináv-hg., Brit-szigetek hegységei. Variszkuszi-hegységképződés: központja a Francia-középhegység (Massif Central), részei: Brit-szigetek déli része, Közép-Európai-rögvidék, Urál. Középidő Európa nagy részén tengerelöntés volt a jellemző, jelentős üledékképződés. Tethys tenger kinyílása, Pangea feldarabolódása megkezdődik, sekély tengeri üledékképződés. Atlanti-óceán kinyílása, Európa kialakulása megkezdődik. A középidő üledékes kőzetei: homokkő, mészkő, dolomit, kősó, kőolaj, földgáz, bauxit Újidő harmadidőszak Eurázsiai-hegységrendszer létrejön. Részei: Sierra Nevada, Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Appeninek, Dinári-hg., Balkán-hg., Krím, Kaukázus. A Közép-Európai-rögvidék hegységei elnyerik a mai helyzetüket. Barnakőszén-, földgáz és kőolajtelepek túlnyomó részének keletkezése. 5
Újidő negyedidőszak Negyedidőszak: jelentős eljegesedés a Pleisztocénben. A Kárpátoknak csak egy része volt eljegesedve. A jégkor teljesen átalakította Európa képét, tómedencék, morénahátságok, magashegységek formakincse. Pl.: Skandináv-hg. Kelet-európai-síkság, Finn-tóvidék, Német-, Lengyel-alföld, Alpok. A Holocénban a folyótorkolatok előrenyomulása figyelhető meg. Kialakultak a mai feltöltött alföldek. Lösz keletkezése. 6
3. Európa éghajlata, vízrajza, élővilága Éghajlat: A kontinens nagy része az északi mérsékelt övezetben, a valódi mérsékelt övben helyezkedik el, egész évben a nyugati szelek hatása alatt áll. Jelentős az óceán hatása, +5-12 C hőmérsékleti anomáliát okoz télen a meleg tengeráramlás. Tagolt alacsony kontinens, az óceán a kontinens belső részein is érezteti hatását. A hegységek K-Ny-i irányúak, a nyugatias szeleknek nem állják útját, de az északi hideg szeleknek igen. Aktív tényezők: akciócentrumok (v. klímacentrumok), ciklonok ill. anticiklonok kialakulásában játszanak nagy szerepet, meghatározzák Európa időjárását. o Izlandi minimum: ciklonok kialakulása, enyhe csapadékos időjárást okoz, egész évben érezteti a hatását. o o Szibériai maximum: anticiklonok, zord, száraz teleket okoz. o o Azori maximum: anticiklonok, száraz, meleg idő, egész évben érezteti a hatását. o o Perzsa minimum: ciklonok, csapadékos, meleg időjárás, nyáron érezteti a hatását. Januári izoterma: DNy è ÉK irányban csökken è Atlanti-ó. fűtő hatása. 7
Júliusi izoterma: ÉNy è DK irányban növekszik è Atlanti-ó. hűtő hatása. (kevésbé érvényesül, mint a fűtő hatás) Csapadék: Hat éghajlati terület alakult ki: o tundra: főleg a kontinens É-i, ÉK-i szélén, o szubarktikus éghajlat: ÉK-en, K-re szélesedő sávban. o óceáni éghajlat o kontinentális éghajlat o nedves kontinentális éghajlat o mediterrán éghajlat 8
(Az éghajlatok jellemzői az általános természetföldrajznál, az éghajlati övezetek táblázataiban.) Helyi szelek: o főn szél: meleg, száraz, alábukó. o hideg, száraz, alábukó szelek: bora (Horváto.), mistral (Fro.), nemere (Erdély). o északias hideg szelek: sirokkó (Ión-szigetek), szolánó (Ibériai-fsz.). Vízrajz: A tagoltság miatt nincsenek nagy vízrendszerek. Jelentős: a Duna, ill. a Kelet-Európaisíkság folyói. A leghosszabb folyó: Volga 3690 km. A terület 17%-a lefolyástalan (a Volga-vízrendszere is ide tartozik.) A folyóhálózat és a tóhálózat is fiatal, a jégkorszakhoz kötődik. 9
Élővilág: A kontinens nagy része kulturtáj, az emberi tevékenység a meghatározó. o tundra: moha, zuzmó, cserjék, fajokban szegény állatvilág. o tajga: luc-, erdei és vörösfenyő, É-Eu-ban 40 fafaj található meg, Kanadában 400. Prémes állatok, hód, jávorszarvas. o vegyes erdők: é. sz. 60 -tól már lombos fák is megtalálhatók. o lombhullató erdők: Ny- és Közép-Európában széles sáv, K-re vékonyodik. Tölgyesek, bükkösök, nagy részük már történelem. o erdős és füves puszták: sztyep, csernozjom talaj, K-re félsivatagba megy át. o mediterrán keménylombú erdők: nagy részét kiirtották, bozótos növényzet: macchia, terra rossa talaj. o 10
4. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Jelenleg 27 tagállama van az Európai Uniónak. Ezek a csatlakozási dátumukkal: 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (alapító tag: 1952/58) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Észtország (2004) 8. Finnország (1995) 9. Franciaország (alapító tag: 1952/58) 10. Görögország (1981) 11. Hollandia (alapító tag: 1952/58) 12. Írország (1973) 13. Lengyelország (2004) 14. Lettország (2004) 15. Litvánia (2004) 16. Luxemburg (alapító tag: 1952/58) 17. Magyarország (2004) 18. Málta (2004) 19. Nagy-Britannia (1973) 20. Németország (alapító tag: 1952/58) 21. Olaszország (alapító tag: 1952/58) 22. Portugália (1986) 23. Románia (2007) 24. Szlovákia (2004) 25. Szlovénia (2004) 26. Spanyolország (1986) 27. Svédország (1995) 11
Az EU kialakulásában szerepet játszó tényezők: - Földrajzi fekvés, eltérő adottságok és erőforrások. Az adottságok kihasználásának lehetősége az együttműködés során. Pl. Német Francia vas- és acélipar összefonódása Ruhr-vidéki kőszén, lotaringiai vasérc. - A gyorsabb gazdasági fejlődés lehetősége: nemzeti piacok átlépése nagyobb mennyiség előállítása, üzemméret növekedés, fokozott specializáció (szakosodás) olcsóbb, versenyképesebb termékek előállítása. - Politikai okok a II. világháború után: o az USA nyomasztó gazdasági, politikai fölényének növekedése, o a Szovjetunió fenyegető katonai ereje, o a gyarmatbirodalmak elvesztése, együttműködésre ösztönözte a térség országait. - A kutatás és fejlesztés, az infrastrukturális fejlesztés költségeinek megoszlása. Az együttműködés legfontosabb területei: - Közös vámpolitika: Belső vámok és a mennyiségi korlátozások eltörlése, a határok elvesztették jelentőségüket. Egységes vámrendszer a nem tagországokkal szemben egységes belső piac kialakítása. Külkereskedelmük 60%-át egymás között bonyolítják le. Ez hátrányos megkülönböztetést jelent a kívül maradt országokkal szemben. - A tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása: beruházások lehetősége az integráció bármely országában a kedvezőbb feltételek kihasználása. Meggyorsította a nagy nemzetközi monopóliumok térhódítását. - Közös gazdaságpolitika: a nagyobb belső piac nyújtotta előnyök jobb kihasználása, a nemzeti fejlesztési programok összehangolása, a gazdasági együttműködés elmélyítése. Közös pénz összemérhetőség, könnyebb elszámolás. - A mezőgazdasági termelés összehangolása: a belső termelés védelme, támogatási-értékesítési rendszerek kidolgozása. - A kutatás, fejlesztés és az oktatás összehangolása: közös fejlesztési programok kidolgozása, költségek megosztása. - A területi fejlettségi különbségek felszámolása: a felzárkózást segítő támogatási rendszer kiépítése az újonnan csatlakozók felzárkózási lehetősége (regionális politika) 12
Az EU főbb intézményei: Miniszterek Tanácsa a legfontosabb döntéseket hozza. Az Európai Parlamenttel közösen alkotja az Európai Unió (EU) törvényhozó szervét. Minden tagállam kormányának a miniszterét tartalmazza. Európai Parlament főként tanácsadó és ellenőrző szerepe van. Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentális testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak öt éves időtartamra. A Miniszterek Tanácsával együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Két helyen ülésezik, Brüsszelben és Strasbourgban. Az Európai Parlament nem alkothat önállóan törvényt, de módosíthatja, vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottság munkáját, jóváhagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szavazással visszahívhatja. Ellenőrzi az EU költségvetését is. Az EP képviselői helyeinek felosztása nem csupán a tagállamok népessége alapján történik, a kisebb államok ennél több képviselőt küldhetnek, hogy megfelelően legyenek képviselve. Európai Bíróság az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve. Az Európai Bíróság székhelye Luxemburg. Az Európai Bíróság az Európai Unió legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve. Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügyeiben, főként alábbi esetekben: Az Európai Bizottság követelése, amikor egy tagállam nem hajt végre egy uniós direktívát vagy más jogi követelményt. Az Európai Bizottság hatáskör-túllépésével kapcsolatos követelések. A tagállamok egymás közötti vitás ügyei. Európai Bizottság az EU végrehajtó szerve. Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. 13
5. Észak-Európa Földrajzi helyzete, határai: Észak-Európa elnevezés alatt a legtöbb forrás egyszerűen Európa északi részét érti. Társadalom-földrajzi alapon Észak-Európa: Finnország - Helsinki Svédország - Stockholm Norvégia - Oslo Dánia - Koppenhága Izland - Reykjavík Határai: Északon a Jeges-tenger és Barents-tenger, Keleten a Fehér-tenger, Onyega-tó és Ladoga-tó, Délen a Balti-tenger, Kattegat-szoros, Skagerrak-szoros, Nyugaton pedig az Atlanti-óceán és a Norvég-tenger határolja a területet. És ne feledkezzünk meg a szigetekről sem. Kialakulása: A Prekambriumban mára lepusztult felületek, ősmasszívumok keletkeztek. Pl. a Balti-pajzs Európa legősibb magja. A Proterozoikumban (Előidő) keletkeztek Észak-Európa legjelentősebb ásványkincsei: a svéd magnetites vasérc, illetve a Kola-félszigeten található nikkel. A Paleozoikum idő (Óidő), szilur időszakában, a Yapetus-óceán kezdett bezáródni és ezzel kezdetét vette a Kaledóniai-hegységrendszer felgyűrődése. Észak-Európa mai területén a Skandináv-félszigeten (Skandináv-hegység) találjuk meg a Kaledóniaihegységképződés nyomait. 14
Felszíne: Észak-Európa jellegzetesen kétarcú nagytáj. Míg nyugati felén a Skandinávhegység, helyenként 2000 méter fölé magasodó csúcsaival emelkedik, addig keleti felén a Balti-pajzs idős, letarolt, alföldi jellegű felszíne terül el. Kialakulásától fogva folyamatosan ki volt téve a külső erők pusztító munkájának. A Paleozoikumban a Balti-pajzshoz gyűrődött hozzá részben rá is tolódva a Kaledóniai-hegységképződés idején a Skandináv-hegység. Korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a jégkorszak vége után a tenger elárasztott. Aharmad- és negyedidőszak alatt, ezek az eljegesedett területek, a jég hatására jelentősen átformálódtak. A pajzs lankásabb részeit a jég végiggyalulta, csiszolta, s ezzel jellegzetes formákat, vásott sziklákat hozott létre. Éghajlata: Akétarcúság igaz az éghajlati különbségekre is. Az Észak-atlanti-áramlás által melegített nyugati partok, illetve a zord, hideg térségek felé nyitott keleti vidékek között mindenképp vannak különbségek. A Skandináv-hegység éghajlatválasztó. Emiatt a partvidékeken a januári középhőmérséklet 0-1ºC, a Botteni-öböl térségében viszont már -10 ºC, ami azért érdekes, mivel a két pont közti távolság alig éri el a 400 km-t. Ajúliusi középhőmérsékletek már jóval kiegyenlítettebbek: a norvég partokon 12-14ºC, míg a Botteni-öböl térségében 15-17ºC. A csapadék mennyisége is ellentétes. A norvég partok közelében a csapadék mennyisége 1600-2000, de helyenként meghaladhatja a 3000 mm-t is évente. A Botteni-öböl környékén mindez csupán 400-600 mm-t jelent egy év leforgása alatt. Vízrajza: A Skandináv-hegység jelentős vízválasztó. Ettől nyugatra a folyók általában rövidek, sok helyen vízesésekkel tarkítva. Az itteni folyók annyira erősek, hogy elektromos áram termelésére is kiválóan alkalmasak. Észak-Európa rendkívül gazdag tavakban, melyek zömmel glaciális eróziós eredetűek. 15
Természetes növényzet: A Skandináv-félsziget déli részén, lombhullató erdők. a Tölgy, juhar, kőris és hárs, bükk és szilfákkal. Észak-Európa földrészünk legerdősültebb nagytája. Északabbra tajga. Főleg lucfenyő, erdeifenyő és vörösfenyő fordul elő. A tajgát az erdős tundra követi, melyet nyírrel kevert ritkás fenyőcsoportok alkotnak. Ezek észak felé egyre kisebbek, apróbb növésűek. Főleg törpefűzek, törpenyírek és törpefenyők fordulnak elő. Az erdős tundrát a Lappföld északi része táján már felváltja a fátlan, rideg tundra. Főleg mohák, zúzmók alkotják. Természeti erőforrások: Tenger: tagolt, fagymentes tengerpart hajózás; halászat; (Norvégia, Izland, Dánia). Északi-tengeri szénhidrogénmezők (Norvégia) Óceáni éghajlat, bővizű zuhatagos folyók villamosenergia-termelés; (Norvégia, Svédország) Ércek: vasérc (Svédország) Erdőállomány (Svédország, Finnország) Művelésre alkalmas szántóföldek (Dánia) Társadalmi adottságok: Történelmi, kulturális összefonódás. A lakosságot közeli rokonságban álló északi germán népek alkotják. Nyelvi rokonság kivétel a finnek. Viszonylag kevés háborús pusztítás. A két világháború itt kevés pusztítást okozott. Korán kialakuló gazdasági együttműködés (EFTA Európai Szabadkereskedelmi Társulás), szoros gazdasági kapcsolat, illetve uniós tagság (Dánia, Svédország, Finnország) Kis népességszám kis belső piac exportorientált gazdaságpolitika. Fejlett szolgáltatás és infrastruktúra. Magas életszínvonal. 16
Gazdasági tevékenységek: A természeti adottságokat kihasználó specializálódás. Különböző gazdasági szerkezet. A gazdaság központjai főleg a kedvezőbb éghajlati adottságú déli területeken és a tengerparton alakultak ki. Példák az adottságokra épülő jellemző gazdasági tevékenységekre: Kőolaj, földgáz és származékaik exportja (Norvégia). Minőségi vas és acélipar sokoldalú gépipar (gépkocsi, hajó, fegyver) (Svédország) Olcsó energia alumíniumkohászat, színesfémkohászat (Norvégia). Nagy szaktudást igénylő elektronikai ipar (Svédország, Finnország). Fa-, papír- és bútoripar. (Svédország, Finnország) Halászat (Norvégia, Dánia, Izland). Tengeri fuvarozás (Norvégia). Élelmiszeripar és élelmiszeripari gépek gyártása (Dánia). 17
18
6. Franciaország Franciaország (hivatalosan Francia Köztársaság, nyugat-európai állam. Atomhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a NATO és az Európai Unió alapító tagja. Fővárosa Párizs. Adatok: Hivatalos nyelv: Francia Területe: 675 eze km² Népesség: 63,5 millió Népsűrűség: 112 / km² (89.) GDP (2005): Teljes: 1,830 milliárd $ (7.) Egy főre jutó GDP 29 316 $ (20.) Természetföldrajza Domborzata: A röghegységek a Variszkuszi-hegységrendszerhez tartoznak. Francia-középhegység (Massif Central) a hegységrendszer csomópontja, többször tönkösödött a felszíne. Az óidei kristályos kőzeteket sok helyen középidei üledékek (főleg mészkő) és harmadidőszaki vulkáni anyagok borítják. A főként gránitból felépülő Vogézek keleti oldala meredeken szakad le a Rajnaárok felé. Bretagne és Normandia óidei kristályos kőzetein kevéssé tagolt tönkfelszín jött létre. AFrancia-lépcsővidék az angliai lépcsők folytatása, elsősorban középidei üledékekből épülnek fel, a lépcsők legjellemzőbb kibukkanása Champagne területén található. A lépcsővidék központja a Párizsi-medence. A folyóvizek által feltöltött Loire-, Rhone- és Garonne-medence a mezőgazdasági termelés legfontosabb területei. AFrancia-Alpok Olaszország felé és a Pireneusok Spanyolország felé képeznek természetes magashegységi határvonalat. Éghajlata: Éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben. Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelennek. A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán. 19
A magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos hegyvidéki éghajlat alakul ki. Vízrajza: Az éghajlatnak megfelelően az ország folyóit egyenletes vízjárás és bő utánpótlás jellemzi. Az egyes vízrendszereket fejlett csatornahálózat köti össze. Legnagyobb folyói: Szajna, Loire, Rhone, Garonne. Természetes növényzet: Aföldközi-tengeri partvidéken mediterrán növényzet van. Örökzöld tölgyesek, píneák, ciprusok és olajfák a táj jellegzetes szárazságtűrő növényei. A magyaltölgy mindenütt elterjedt, a paratölgy főként a kavicsos felszíneken található. Az erdőket sok helyen macchiák váltják fel. Az ország többi része, a magashegységeket kivéve a Ny-európai kevert tölgyés bükkerdők övezetébe tartozik. Ezekhez a Vogézek lejtőin szelídgesztenyések csatlakoznak. A vizet át nem eresztő talajokon lápi és mocsári növénytársulások jöttek létre. Bányászat: feketeszén: Massif Central peremén (egyre kevesebb bánya üzemel) vasérc: Lotharingia (kis vastartalmú, ezért bányászata erősen csökkent) uránérc: Massif Central (Európai szinten a legtöbbet itt termelnek ki) kőolaj, földgáz: Afrikából és a Közel-Keletről importálják Energiagazdaság: Franciaország a világ második legnagyobb atomenergia termelője, az Amerikai Egyesült Államok után. A teljes áramellátás eloszlása: Nukleáris energia : 85% (az atomenergia hányadát az össz áramtermeléshez viszonyítva Franciaország tartja az első helyet); Megújuló energiaforrások : 14% ; (Alpokból és a Pireneusokból érkező folyókon számos vízerőmű, árapályerőmű. Kőolaj és földgáz : 1%. 20
Feldolgozóipar: vaskohászat: északi iparvidék (Lille, Dunkerque), Lotharingia (Nancy), kikötők (Caen, Le Havre) kőolajfinomítás: kikötőkben (Marseille, Bordeaux, Nantes, Le Havre, Dunkerque) autógyártás: Párizs elővárosi övezetében (Citroën, Renault, Peugeot) repülőgépgyártás: Párizs környékén és Toulouse-ban (Concorde) hajógyártás: Marseille, Le Havre vegyipar: Lotharingia (Nancy, Strasbourg) textilipar, ruházati ipar: Párizs, Lyon, Lille, Strasbourg elektromos berendezések gyártása: Grenoble (csúcstechnológia) élelmiszeripar: tejtermékek, sajt (Bretagne, Normandia), bor (Burgundia, Bordeaux), pezsgő (Champagne), borpárlatok (Cognac) Mezőgazdaság: Párizsi-medence, Loire-völgy: búza, cukorrépa, takarmánynövények (sertés és szarvasmarhatenyésztés) Garonne-medence: kukorica, napraforgó Normandia, Bretagne: állattenyésztés (tejelő szarvasmarha, sertés, baromfi), halászat Rhône-völgy: gyümölcs- (citrusfélék, füge, olajfa), zöldség- és szőlőtermelés, virágkertészetek Középhegységek, Alpok és Pireneusok lejtői: hegyvidéki állattartás (szarvasmarha, juh), fakitermelés 21
22
7. Nagy-Britannia Adatok: Államforma: alkotmányos monarchia Hivatalos nyelv: nincs (de facto az angol) Főváros: London Terület: 244 820 km² Népesség: 60 441 457 fő Népsűrűség: 246 fő/km² Pénznem: Angol font (GBP) Nyugat-európai ország, az Európai Unió tagja. Országrészei: Anglia, Wales, Skócia, Észak-Írország. Az előbbi három országrész a Brit-szigeten, míg az utóbbi az Ír-sziget északi részén helyezkedik el. Természetföldrajza Fekvése, partvonala: Kedvező fekvése, fjordos öblei, tölcsértorkolatok. Átjárás Amerika felé. Domborzata: Skócia északnyugati részén még ősmaszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, amelynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). ASkót-alföld kaledóniai szerkezetű denudációs felszín, helyenként bazalt táblahegyek tarkítják. ADél-skót-felföld szintén kaledóniai eredetű, legmagasabb része a Cheviot Hills képezi Skócia és Anglia természertes határát. APennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei (karbon) mészkőből áll a fő tömege, a peremén kőszénkészletek találhatók. 23
AWalesi-(Cambriai-) hegység északi része még kaledóniai eredetű, déli része variszkuszi. ADélkelet-Angliai-lépcsővidék középidei (triász-júra-kréta) üledékekből áll, teknőszerűen megsüllyedt, a lépcsők a tengerpartra futnak ki és a Kontinensen Franciaországban folytatódnak. ALondoni-medencét harmadidőszaki üledékek töltik ki. Éghajlat: A nedves óceáni éghajlat az uralkodó, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. Az uralkodó nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 es -4 C, a júliusi 14-17 C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY-K-i irányban csökken, átlagosan 1000mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén. Vízrajz: A bőséges csapadék hatására sűrű a vízhálózat. Folyói: Shanon, Severn, Temze, Gazdasági jelentőségük nagy. Természetes növénytakaró: Lombhullató erdő: kevert tölgy- és bükkerdők. Gazdasági élet: Kedvező fekvése, fjordos öblei, tölcsértorkolatai hatalmas gyarmatbirodalom kiépítését és a tengeri kereskedelem évszázados egyeduralmát tette lehetővé. A gyarmatbirodalom kirablásából, az élénk tengeri kereskedelemből származó bevételekből a 19. század vezető gazdasági hatalma lett. A szigetországban bontakozott ki az ipari forradalom. Bányászat: A technikai újítások mellet az ipari fejlődését az ország ásványkincsekben és energiahordozókban való gazdasága (kőszén, kőolaj, földgáz, vasérc, ón, ólom, rézérc) és gyarmatbirodalmának nyersanyagai segítették elő. 24
Energiagazdaság: Ipar: A villamos energia 3/4 részét széntüzelésű hőerőművekben állítják elő, amelyek a szénmedencék környékén találhatók. Kisebb részben kőolaj alapú hőerőművek és atomerőművek biztosítják az energiaellátást. Mai iparszerkezetében még nagy súllyal szerepelnek a múlt században kialakult hagyományos iparágak (kőszénbányászat, textilipar, hajógyártás, vaskohászat). Azonban ezeknél gyorsabban fejlődnek a versenyképesebb, jövedelmezőbb, exportra termelő ágazatok (elektronika, autógyártás, repülőgyártás, vegyipar). A II. világháború után elvesztette gyarmatbirodalmát (nyersanyagbeszerzési gondok, piacvesztés stb.). A hazai energia- (kőszén) és nyersanyagforrások (vasérc) kimerülése miatt az iparágak a kikötővárosokba,,költöznek. Feldolgozóipar: vaskohászat: Skócia (Glasgow környékén), Északkelet-Anglia (Newcastle, Sunderland, Middlesbrough környékén), Dél-Wales (Swansea, Cardiff környékén) acélgyártás: Közép-Anglia (Sheffield-minőségi acéláruk, Leeds, Birmingham) színesfémkohászat: Liverpool (ón), Swansea (ón, ólom, cink, réz), London (ólom, cink), Birmingham (réz), Newcastle (ólom, cink) hajógyártás: Newcastle, Sunderland, Middlesbrough, Glasgow autógyártás: London és környéke (Oxford, Coventry), Derby, Birmingham, Nottingham, Bristol szerszámgépgyártás: Sheffield, Birmingham kőolajfinomítás: kikötőkben - Aberdeen, Cardiff, Swansea, Bristol vegyipar: Közép-Anglia (Liverpool, Manchester), Dél-Wales (Swansea), Északkelet-Anglia (Newcastle, Sunderland, Middlesbrough), Bristol, London (finomvegyészet, gyógyszergyártás) 25
textilipar: pamutipar - Liverpool, Manchester, gyapjúipar - Leeds, Bradford, Halifax, Nottingham Mezőgazdaság: A népesség kb. 2 %-a dolgozik a mezőgazdaságban. Északnyugaton - Skócia, Wales: a legelőkön ("zöld Anglia") szarvasmarha- a hegyekben juhtenyésztés; burgonya- és árpatermesztés (takarmány, whisky, sör) Londoni-medence: gabonatermő körzet ("sárga Anglia"), búza, cukorrépa, zöldség- és gyümölcstermesztés. Ahalászflotta jelentős mennyiségű hallal látja el az országot Kereskedelem: Nagy-Britannia legnagyobb kereskedelmi partnerei az EU társadalmak, de hatékony kereskedelmet folytat az Unión kívüli Európai országokkal, az USA-val, Kanadával, és Japánnal is. 26
27
8. Olaszország Adatok: Államforma: Parlamentális köztársaság Hivatalos nyelv: olasz Főváros: Róma Terület: 301 318 km² (71.) Népesség: 60 millió fő Népsűrűség: 197 fő/km² Pénznem: Euró Természetföldrajza Fekvése, határai: Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appenini-félszigeten és a hozzá tartozó két nagy (Szicília, Szardínia) és sok kis szigeten terül el. A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger, a Tirrén-tenger, a Jón-tenger és a Ligur-tenger. Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Domborzata: Alpok: Olaszországban az Alpok két nagyobb részre osztható: a Nyugati-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak. A hegyláncok között hágók biztosítják évszázadok óta a közlekedés lehetőségét. A Keleti-Alpok legszebb vonulatai mészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok vonulata, melynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, melyek vonzzák a turistákat is, mint a Garda-tó, a Lago Maggiore, a Comói-tó vagy a Luganói-tó. Appeninek: A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó Appenninek vonulata. A hegység észak-déli itányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). 28
Területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív: a Vezúv, az Etna és a Stromboli. Pó-alföld: A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára. Éghajlat: A félszigeten mediterrán. A nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen. Pó-síkságon nedves kontinentális. A hegységekben hegyvidéki. Vízrajz: Folyói: Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyója a Pó (652 km). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 m) és a Tevere (az egykori Tiberis). Tavai: a Garda-tó, a Lago Maggiore és a Cómói-tó, az Alpok lábánál fekszenek. Természetes növénytakaró: Jórészét kiirtották. Píneák, ciprusfélék, macchia. Gazdasági élet: Észak és dél ellentéte jellemzi. A gyarmatbirodalom kirablásából, az élénk tengeri kereskedelemből származó bevételekből a 19. század vezető gazdasági hatalma lett. A szigetországban bontakozott ki az ipari forradalom. Bányászat: Olaszország területe szegény ásványkincsekben. Kőolaj és földgáz a Pó-alföld déli részén található. 29
Energiagazdaság: Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítják az ország villamosenergia-termelését. Feldolgozóipar: vaskohászat: Torino, Genova, Milánó, Nápoly, Bari, Siracusa színesfémkohászat: Velence - Porto Marghera autógyártás: Milánó (Alfa Romeo), Torino (Fiat) kőolajfinomítás: Genova, La Spezia, Nápoly, Brindisi, Augusta, Messina vegyipar: Milánó (Pirelli), textilipar: Milano, Torino, Varese, Bergamo, Cremona Mezőgazdaság: APó-alföld a legjelentősebb mezőgazdasági terület: búza, kukorica, cukorrépa, rizs termesztése folyik. Emellett gyümölcsösök teszik változatossá az egyhangú tájat. Az állattenyésztés ágazatában kiemelkedő a tejelő szarvasmarha tenyésztése. Adéli területeken jellemző a citrusfélék (narancs, citrom), a korai zöldségfélék, a szőlő és az olajfa termesztése, nevelése. Ahegyvidékeken csak juh- és kecsketartásra van lehetőség. Kereskedelem: Az ország külkereskedelmi forgalmának jelentős részét az Európai Unió tagországaival bonyolítja, fő külkereskedelmi partnerei: Németország, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok. 30