Vidékfejlesztési politika kialakulása az Európai Unióban

Vidékfejlesztési politika kialakulása az Európai Unióban

EU vidékfejlesztési politikája Vidéki térségeket segíti a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokra történő válaszadásban. Közös Agrárpolitika (KAP) második pillére első pillért egészíti ki Első pillér: mg-i termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések és a mg-i piacok szervezését érintő intézkedések Vidékfejlesztési politika több célkitűzése megfelel az európai strukturális és beruházási alapok célkitűzésének. Közös Agrárpolitika

Phil Hogan KAP céljai Növelje a mezőgazdaság termelékenys égét Mezőgazdasá gból élők méltányos jövedelemhez jussanak Piacok stabilizálása Élelmiszerellát ás biztonsága Fogyasztók megfizethető árakon jussanak élelmiszerhez

1958 Stresa (Olaszo.) KAP alapelvei Egységes piac elve Közösségen belül mg-i termékek szabad mozgása Versenyszabályok, piaci rendtartások, árszabályozás egységesítése Közösségi preferencia elve Közösség belső agrárpiacának védelme a külső versennyel és világpiaci árak hullámzásával szemben Pénzügyi szolidaritás elve Közös agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alap létrehozása

KAP története 1962: megkezdődik a KAP működése (Közös Agrárpolitika = KAP, Common Agricultural Policy=CAP) Politika finanszírozására közös alap (1962-ben): Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) European Agricultural Guidance and Guarantee Found (EAGGF) Garancia részleg: piaci és az ártámogatási politika (alap költségvetésének 90%-a) Orientációs részleg: az agrárstruktúrát átalakító politika eszköze 1967: létrejön a mezőgazdasági közös piac Belső vámok és mennyiségi korlátozások lebontása Egymás közötti kereskedelem liberalizálása Nemzeti agrártámogatási rendszerek felszámolása. Egységesítik az agrárszabályozást Különböző termékekre közös piaci rendtartás Egységes védelmi rendszer a kívülállókkal szemben. Valódi közös politika döntéshozatal közösségi szinten, tagállamok végrehajtók

KAP eszközei Közösségi árak világpiaci ártól való függetlenítése Ártámogatással közösségi szinten megállapított nagykereskedelmi ár a legkedvezőtlenebbül termelő régió árait alapul véve határár v. küszöbár Határár 2-3-szorosa a világpiacinak Lefölözés importőrnek be kellett fizetnie a közös kasszába az importár és határár közötti különbséget Bizottság határozta meg Világpiaci árak függvényében naponta változtathatta Intervenciós ár adott termék ára az előre meghatározott intervenciós ár alá megy, akkor a Közösség ezen az áron automatikusan felvásárolja a termelők feleslegét garantált felvásárlás Export támogatás intervenciós ár miatt felhamozódott készletek piacra juttatása érdekében paradoxon: külső piacon a belsőnél alacsonyabb áron jelenik meg a termék

KAP első három évtizedének eredményei és problémái Előzetesen megfogalmazott célokat elérte, viszont számos probléma merült fel. Eredmény Probléma Mezőgazdaság termelékenysége és termelés volumene folyamatosan nőtt Gazdálkodók jövedelme emelkedik Támogatási rendszer Élelmiszer ellátás garantált Stabilan önellátóvá vált a Közösség Világ legnagyobb agrárexportőre (világexport 13%-a) Hetvenes évek végéig olyan ütemben, mint más foglalkoztatási csoportoké Világ legnagyobb importőre is (világimport 15%-a) kereskedelmi egyenlege negatív Hetvenes évek után mezőgazdaságban dolgozók bére elmarad más foglalkoztatási csoportokétól (régiónként eltérő) Sok egyenlőtlenséget eredményezett

Közvetlen ártámogatásból fakadó problémák Intervenciós ár nem a termelékenység, hanem a mennyiség növelésére ösztönöztek túltermelés, termékfelesleg több milliárd ECU értékben Intervenciós ár haszonélvezői: Termékek felvásárlói Nagyobb termelők Gazdagabb országok Pareto-elv érvényesült: Támogatások 80%-a a gazdák 20%-nak jutott, akik a termőterület 50%-val rendelkeztek termelés bővítésében voltak érdekeltek Kinek érdeke a rendszer konzerválása? nagygazdák, agrárlobbyk Támogatott termékek köre a kontinentális termékeknek kedvezett (alapító országok) gabonafélék, tejtermékek, marhahús bár a támogatott termékek köre a mediterrán államok felvételével bővült

Közvetlen ártámogatásból fakadó problémák Mezőgazdasági alap (EMOGA) veszteségfinanszírozó támogatásként működött Garancia rész a kiadások 95%-át teszi ki Szerkezetátalakítási cél háttérbe szorul KAP kiadásai a közös költségvetés 2/3-át tették ki KAP hozzájárult a mezőgazdasági világpiac torzításához: függetlenítette magát a világpiaci áraktól Saját termékeit áron alul adta el külföldön Folyamatos konfliktusok a nemzetközi piacon a 80-as évek végére

Első reformkísérletek KAP okozta probléma - túltermelés 1968: Sicco Mansholt Mansholt terv (http://europa.eu/about-eu/eu-history/founding-fathers/pdf/sicco_mansholt_hu.pdf ) Gazdák számának csökkentése (tíz millióval öt év alatt) Idősebbeknek életjáradék, ha eladják a földeket, fiataloknak az átképzésük finanszírozását 5 mió ha-ral csökkenteni a termőföldet (4 mió erdősítés, többi rekreációs célú) Árpolitika: a túltermelést mutató termékek árának befagyasztása addig, amíg a kereslet meg nem haladja a kínálatot. Végül nem szavazták meg, de lényegesen csökkent a mg-i foglalkoztatottak száma.

Első reformkísérletek Mg helyzete tovább rosszabbodott, a termelők az árak emelése mellett álltak ki. Fokozódtak a környezetszennyezési problémák: vegyszerek, probléma a trágya elhelyezése, csökken a talaj tápanyagtartalma. 1971. febr újabb Mansholt terv több javaslatot az eredeti koncepció megvalósítására Egyszeri, magas nagyságú pénz azoknak, akik földjüket eladják, vagy tevékenységet módosítanak Meg akarta akadályozni, a mezőgazdaságilag hasznos földterületek növekedését is. Cél volt: a termelékenység fokozása, az agrártermelés költségeinek csökkentése, valamint a családi munkaerővel ellátott, kellően gépiesített farmrendszer kiépítése is. A Mansholt tervet a Bizottság végül 1972-ben fogadta el, a költségeket pedig az EMOGA fedezte.

KAP reformok 1986. szept. - Uruguay, GATT nyolcadik forduló - A protekcionalista agrárpolitikában döntő változást hozott első kísérlet az agrár-világkereskedelem átfogó szabályozására GATT (General Agreement of Tariffs and Trade, Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, 1947) GATT egyezmények az országok a következőket vállalták: 1. A piacra jutási lehetőségek kölcsönös bővítése, a korlátok (lefölözés) vámtarifákká történő alakítását, a vámtarifák 36%-os átlagos csökkentése 2. Az exporttámogatások értékének 30%-os, a támogatott export volumenének pedig 21%-os csökkentése (Ekkoriban exporttámogatások 80%-át az Európai Közösség alkalmazta. ) 3. A nemzeti agrártámogatások 20%-os csökkentése. 4. Növényvédelmi és állategészségügyi egyezmény. A célja növényvédelmi illetve állategészségügyi szempontok ne korlátozhassák a kereskedelmet. 5. A megállapodás jelentős kedvezményeket nyújtott a fejlődő országoknak. Ez a kedvezmény kifejezésre jutott mindenekelőtt a tarifacsökkentési megállapodás hosszabb végrehajtási idejében, valamint a belső támogatások csökkentésére vállalt kisebb kötelezettségben (20 százalék helyett 10 százalék)

WTO tagok 2005 WTO (Kereskedelmi világszervezet, GATT jogutódja, 1995-, jelenleg 161 ország tagja, tagok 2/3 fejlődő ország)

Válsággá súlyosbodó problémák 1980-as évek elején KAP korrekciói: Csökkentették a felvásárlási árakat Kvóták bevezetése Országokra megállapítva, majd termelőkre lebontva Betartatásuk nehézkes leginkább a tej és cukorágazataban alkalmazták Termőterület-pihentetés bevezetése Agrárköltségvetés GNP-arányos növekedési korlátozását 1%-os GNP növekedés esetén agrárpiaci és ártámogatási kiadás max. 0,74%-kal növekedhet

KAP reformjai Öt nagy reformja volt 1992: a nagy fordulópont - MacSharry reform Agenda 2000: 1992. évi reform kiegészítése 2003. júniusi reform: egy függetlenített támogatásokon alapuló KAP megteremtése A 2009. évi állapotfelmérés : a 2003. évi reform keretének megerősítése 2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton

1992: a nagy fordulópont - MacSharry reform 1992: MacSharry reform (Ray MacSharry) Termelés visszafogására irányuló széleskörű módosítása A reform főbb pontjai: Termékek támogatásától (ártámogatás) a termelők támogatása felé mozdul (jövedelmük támogatása) Célja az EU mezőgazdasági versenyképességének növelése A mezőgazdasági piacok stabilizálása Termelés diverzifikálása, környezet védelme Bevezette a közvetlen kifizetéseket a gabona intervenciós árának 35 és a marhahúsénak 15 %-kal történő csökkentésének enyhítésére Agrár-környezetvédelmi programok támogatása Idősebb gazdáknak, korengedményes nyugdíjazás Kötelező termőföld pihentetés

1992: a nagy fordulópont - MacSharry reform Támogatások területi differenciálása is megjelenik Első forgatókönyv az ágazatiról a területi agrárpolitikára történő áttérésre LFA (less favoured areas) térségek kijelölése 3 típus: Hegyvidéki és dombvidéki térségek tengerszint feletti magasság és lejtők csökkentik a hozamot Az egyszerű kedvezőtlen adottságú térségek kedvezőtlen a föld termőképessége és alacsonyak a mg-i jövedelmek A halmozottan hátrányos térségek kettő vagy több kedvezőtlen körülmény is jelen van pl: kisgazdaság, amelyet egyik évben az árvíz, másik évben a szárazság sújt mg-ot a rendezett tájért kell fenntartani.

Agenda 2000 1997. Luxemburg új stratégiai célok Európai mezőgazdaságnak Többfunkciósnak, fenntarthatónak és versenyképesnek kell lennie Reform lényegi pontjai: Belső árak világpiaci árakhoz igazítása termelőknek nyújtott közvetlen támogatásokkal kompenzáltak Környezetvédelmi feltételek tiszteletben tartásának bevezetése az államok által a támogatások odaítélése során Támogatások csökkentésének lehetősége a vidékfejlesztési célok finanszírozásának céljából Corki Nyilatkozat következtében KAP második pilléreként bevezetik a vidékfejlesztési politikát Költségvetés stabilizálása egy a 2000-2006-os időszakra vonatkozó szigorú pénzügyi keret révén

Corki Nyilatkozat (1996) Az élhető vidék Vidék kulturális és természeti értékeire való odafigyelés követelése különféle mozgalmak és civil közösségek által Eredményük Európai Bizottság 1996 őszén két napos konferencia a vidékfejlesztés előmozdítása érdekében Európának a jövőben olyan vidékre van szüksége, ahol megfelelőek az életfeltételek. 10 pontban foglalja össze a vidékfejlesztési politika elveit. (lsd. Később).

2003. júniusi reform: egy függetlenített támogatásokon alapuló KAP megteremtése 1999. Európa Tanács berlini ülése Agenda 2000 elfogadása és a Bizottság felkérése a KAP 2002-es felülvizsgálatára (a legutóbbi KAP reformok félidős értékelése) Máig legjelentősebb KAP reform, új név CARPE Common Agricultural and Rural Policy for Europe/ Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika Alapvető célkitűzései: Európai mezőgazdaság nagyobb mértékű hozzákapcsolása a világpiachoz EU bővítés előkészítése Megfelelőbb választ kell adni a környezet megóvása és a termékek minősége terén jelentkező társadalmi elvárásokra (egészségügyi válságok felborzolták a közvéleményt) KAP összehangolása harmadik országok követeléseivel

2003-as reform új elvei Támogatások függetlenítése a termelés volumenétől egységes területalapú kifizetések jövedelmek stabilitása érdekében célja: mg-i üzemek piacorientáltabbá tétele Kölcsönös megfeleltetés egységes kifizetés környezetvédelmi és közegészségügyi kritériumok betartásának függvényévé vált válaszul a társadalmi elvárásra Összeegyeztethetőség a WTO szabályaival egységes támogatási rendszer ne torzítsa a piacot Vidékfejlesztés erősítése érdekében lehetséges a KAP két pillére közötti átcsoportosítás 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi fegyelem elvének értelmében a bővítés kihívásai miatt a KAP első pillérének költségvetését befagyasztották, kötelező éves felső korlátott vezettek be

Közös Agrárpolitika és vidékfejlesztési politika viszonya

A 2009. évi állapotfelmérés : a 2003. évi reform keretének megerősítése a támogatások teljes függetlenítésének megerősítése: a termeléstől függő utolsó támogatások fokozatos megszüntetése révén beépítve a mezőgazdasági üzemek egységes támogatási rendszerébe az első pillér pénzeszközeinek vidékfejlesztésre történő részleges átcsoportosítása: a közvetlen támogatások átcsoportosítható (modulációs) mértékének növelése révén az állami intervencióra és a kínálatszabályozásra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele: ne fékezzék a mezőgazdasági termelők piaci jelzésekre való válaszadását

2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton A 2013-as reform a KAP alkalmazkodási folyamatának utolsó, még nyitott és befejezetlen állomását jelentette A 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó KAP fő irányvonalai az alábbiak: áttérés a függetlenített támogatásokról a multifunkcionális támogatási rendszerre jövedelemtámogatást az eszközök különleges célkitűzésekhez való kapcsolásának időszaka váltja fel

A mezőgazdasági üzemeknek folyósított egységes támogatási összegeket szintekre vagy rétegekre épülő, 7 összetevőből álló kifizetési rendszer váltja fel: 1) hektáronkénti alaptámogatás ; 2) a piac által nem ellentételezett környezetkímélő közjavak szolgáltatásához kapcsolódó költségek kompenzálására szolgáló kiegészítő támogatás (ökológiai vagy zöld összetevő); 3) a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott kiegészítő támogatás; 4) átcsoportosítással nyújtható támogatás, amellyel tovább erősíthető a mezőgazdasági üzemek első 30 hektárját illető támogatás; 5) kiegészítő jövedelemtámogatás a hátrányos természeti adottságú területeken; 6) a gazdasági vagy társadalmi okok miatt a termeléstől függő támogatások; 7) végül létrehozható egy egyszerűsített rendszer a 1250 eurónál kisebb összegű támogatásra jogosult mezőgazdasági kistermelők számára. Emellett, az egyes tagállamok rendelkezésére álló közvetlen kifizetési keretek fokozatos kiigazításra kerülnek.

2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton a KAP két pillérének megerősítése: az első pillér a közvetlen támogatásokat és a piaci intézkedéseket finanszírozza, teljes egészében az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap terhére; a második pillér a vidékfejlesztést szolgálja társfinanszírozási rendszer szerint. A közvetlen támogatásoknak a második pillér javára történő modulációja megszűnik helyette: alapkifizetések kötelező fokozatos csökkentése lép 150 000 eurótól kezdődően Növekedett a pillérek közötti rugalmasság: 2015 óta a tagállamoknak jogában áll átcsoportosítani az eredetileg mindkét irányban elkülönített forrásokat az első pillérből a másodikba 15%-ig, a második pillérből az elsőbe akár 25%-ig bizonyos tagállamok esetében

2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton a vidékfejlesztés integráltabb, célirányosabb és területibb megközelítése került előtérbe Tervben van a vidékfejlesztési intézkedéseknek a többi strukturális alappal való jobb összehangolása A KAP második pillérében meglévő eszközök széles palettája egyszerűbbé válik a célok könnyebb elérésének érdekében 2016-ban elindítottak egy második tejtámogatási csomagot a kínálat csökkentése, valamint az európai tenyésztők által a kvóták 2015-ös eltörlését követően elszenvedett árválság leküzdése érdekében A Bizottság - 2016 szeptemberében megszervezte a Cork 2.0 elnevezésű konferenciát Újraindította a 2020-as időszakot követő vidékfejlesztési politikáról szóló vitát A Bizottság is javasolt a KAP alapjául szolgáló jogi aktusokra vonatkozó néhány egyszerűsítési intézkedést

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája

Vidékfejlesztési politika alapelvei A közös agrárpolitika (KAP) legutóbbi reformja fenntartotta a KAP két pillérre épülő szerkezetét, és továbbra is a vidékfejlesztési politika képviseli azt, amit a KAP második pillérének nevezünk. Második pillért az Agenda 2000-es reformjával vezették be Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozzák (EMVA) E pillér alapelvei változatlanok maradtak: Társfinanszírozás európai intézkedéscsomag kínálatából választható lehetőségek alapján kialakított többéves nemzeti vagy regionális programozás Az új rendszer még nagyobb rugalmasságot nyújt a tagállamok számára.

Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) European regional development fund (ERDF) Európai Szociális Alap (ESZA) European social fund (ESF) Kohéziós Alap (KA) Cohesion fund (CF) Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, The European Agricultural Guarantee Fund (EAGF) Megjegyzés Minden régió Vidékfejlesztési politika finanszírozása Minden régió Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap(EMVA) European agricultural fund for rural development (EAFRD) Európai Halászati Alap (EHA) European maritime and fisheries fund (EMFF) További Alapok Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) Előcsatlakozási alapok (IPA) Csak a kevésbé fejlett régiók számára KAP finanszírozás. primarily finances direct payments to farmers and measures regulating or supporting agricultural markets. (Eredetileg 1962-ben: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) European Agricultural Guidance and Guarantee Found (EAGGF) - Garancia részleg: piaci és az ártámogatási politika (alap költségvetésének 90%-a) Orientációs részleg: az agrárstruktúrát átalakító politika eszköze)) Vidékfejlesztés (KAP finanszírozás) (Agenda 2000-rel vezették be) Tagállami vidékfejlesztési programok társfinanszírozást az EMVA biztosítja társfinanszírozás aránya az adott régió és az érintett intézkedés függvényében változik. súlyos természeti katasztrófák esetén nyújt segítséget. Az EU-tagjelölt és potenciális tagjelölt országok az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretében juthatnak támogatáshoz.

Vidékfejlesztési politika finanszírozása

EMVA rendeltetése Európa 2020 stratégia (a növekedést és a munkahelyteremtést támogató uniós stratégia) megvalósításához történő hozzájárulás A vidéki területeken előmozdítja a fenntartható vidékfejlesztést Hozzájárul a területi és környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozott, éghajlatbarát, az éghajlatváltozással szemben ellenálló, versenyképes és innovatív mezőgazdasági ágazat kialakításához

Az új vidékfejlesztési politika prioritásai 2014-2020: az ismeretátadás és az innováció ösztönzése a mezőgazdaságban és az erdészetben a tudásalap kifejlesztése a vidéki térségekben a kapcsolatok megerősítése a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a kutatási ágazat között valamennyi típusú mezőgazdasági tevékenység életképességének és versenyképességének megerősítése az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása a szervezett élelmiszerlánc, az állatjólét és a kockázatkezelés előmozdítása a mezőgazdaságban

Az új vidékfejlesztési politika prioritásai 2014-2020: a mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és megerősítése biológiai sokszínűség, vizek, talaj a források (víz, energia) hatékony felhasználásának előmozdítása és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás a megújuló energiaforrások használata, az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátásainak csökkentése, a szén-dioxid megkötése és tárolása támogatása a társadalmi befogadás, a szegénység csökkentése, a gazdasági fejlődés előmozdítása a munkahelyteremtés megkönnyítése a helyi fejlődés előmozdítása a tájékoztatási és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés javítása

Vidékfejlesztési politika megvalósulása Tervezés Tagállamok programokat készítenek Programok az európai intézkedéscsomag kínálatából álló intézkedéseken alapulnak azok kombinálhatók Finanszírozási tervet és az eredmények mérésére indikátorokat és célértékeket kell tartalmazzanak Programokat az Európai Bizottság hagyja jóvá Finanszírozás Társfinanszírozást az EMVA biztosítja társfinanszírozás aránya az adott régió és az érintett intézkedés függvényében változik 2014-2020-as időszakra a különböző alapok (strukturális és beruházási) integrált felhasználása lenne a cél

Vidékfejlesztési intézkedések európai kínálata termelői csoportok és szervezetek létrehozása; a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási ágazatok, a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozással valamint az élelmiszer-lánc közötti együttműködés szembeni küzdelemhez kedvezően hozzájáruló ösztönzése (csomópontok és hálózatok létrehozása, a mezőgazdasági gyakorlatok fenntartása és az e mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát tekintetben szükséges változtatások ösztönzése ( agrárkörnyezetvédelmi és éghajlathoz kapcsolódó célzó Európai Innovációs Partnerségi Hálózat (EIP) operatív csoportjai); intézkedések ); Ezen intézkedéseket kötelező Kockázatkezelési eszköztár : termény-, állat- és belefoglalni a vidékfejlesztési programokba. növénybiztosítási díjak fizetése; kedvezőtlen éghajlati Kötelezettséget kell vállalni a kötelező szabványok jelenségek, állat- és növénybetegségek, túlteljesítésére; kártevőfertőzések, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok; a biogazdálkodás támogatása (a biogazdálkodásra való jövedelemstabilizáló eszköz (pénzügyi hozzájárulások áttérést vagy a biogazdálkodás gyakorlatainak olyan kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, amelyek fenntartását támogató kifizetések); ellentételezést nyújtanak arra az esetre, ha a Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez mezőgazdasági termelők jövedelme jelentős mértékben kapcsolódó kifizetések; visszaesik); hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések Horvátország hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített számára; kifizetések; a helyi fejlesztés támogatása a Leader ( A vidéki állatjóléti kifizetések; gazdaság fejlesztésére irányuló fellépések közötti kapocs Liaison Entre Actions de Développement de erdészeti, környezetvédelmi és éghajlati l'economie Rural) elnevezésű megközelítés keretében; szolgáltatásokat és erdővédelmi intézkedéseket támogató kifizetések; technikai segítségnyújtás.

Hálózatok a vidékfejlesztésben EMVA finanszírozza Unióban a vidékfejlesztés területén működő nemzeti hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek hálózatba szervezése pl: ELARD LEADER ernyőszervezet - http://www.elard.eu/ EIP hálózat: a mezőgazdasági szereplőket és a kutatókat kapcsolja össze az ismeretek cseréjének előmozdítása érdekében - http://ec.europa.eu/eip/agriculture/ További célkitűzések: tagállamok tematikus alprogramokat valósíthatnak meg a fiatal gazdálkodókkal, a kisméretű gazdaságokkal, a hegyvidéki területekkel, a rövid ellátási láncokkal, a vidéki övezetekben élő nőkkel, az éghajlatváltozás következményeinek enyhítésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel bizonyos mezőgazdasági ágazatok szerkezeti átszervezésével kapcsolatban.

Vidéki térségek előtt álló globális kihívások

A félév eddig elhangzott témái alapján Milyen helyi és globális kihívásokra kell reagálnia a vidékfejlesztésnek/mezőgazdaságnak? Mik vezettek ezekhez a problémákhoz? Javasoljatok eszközöket a különböző problémák sikeres kezeléséhez nemzetállami szinten.

Iparszerű mezőgazdálkodás Cél: tömegtermékek növelése A piac és tömegtermékek iránti kereslet igényeinek kielégítése érdekében Iparszerű, energia-intenzív, nagy mennyiségű, mesterséges, ipari eredetű anyag- és energiafelhasználás. Versenyképességet tőkehatékonysággal mérik mindent ez mozgat Minőségromlás, mesterséges anyagok, mesterséges erőforrások Birtokkoncentráció A figyelem csak a termelési feladatokra irányul a tér egyéb szerepeinek (biológiai és társadalmi) rovására

Iparszerű mezőgazdálkodás Az iparszerű mező- és élelmiszer gazdaság legfontosabb eredményei, érvei Terméktömeg és termésátlag növekedése Falvakat viszonylagos anyagi jólét, szociális biztonság jellemzi Különböző üzemi formák együttműködése Élelmiszeripari nagyüzem a térség jelentős foglalkoztatójává válik Nőt az élelmiszerexport

Iparszerű mezőgazdálkodás Az iparszerű mező- és élelmiszergazdaság problémái, kockázatai Termelési alapokat romboló hatások Az emberi létfeltételek és a természeti környezet veszélyeztetettségét eredményező hatások Az iparszerű gazdálkodás ellehetetlenülését előrevetítő jelenségek

Többfunkciós agrárgazdálkodás modellje

Környezeti kihívások Klímaváltozás, éghajlati szélsőségek erősödése Az ivóvíz, a vízkészletek kulcsfontossága Génmódosított növények veszélye Környezeti fenntarthatóság, biológiai sokféleség, tájfenntartó mezőgazdaság Ökológiai lábnyom: http://www.kothalo.hu/labnyom/ Túllövés napja

Gazdasági kihívások Élelmiszerellátás és az élelmiszerlánc biztonsága Az energiaellátás biztonsága, energetikai rendszerproblémák Átalakuló város vidék kapcsolatrendszer Globalizáció és lokalizáció

Társadalmi kihívások Demográfiai válság, népesedési trendek Társadalmi és térbeli egyenlőtlenségek Információs kor, tudás alapú társadalom Hagyományalapú tudástársadalom

Vidékfejlesztési programok uniós keretrendszere (2014-20) Tagállamok, vagy régiók írhatnak vidékfejlesztési programot Hat prioritás közül, négyet kell érvényesíteni ösztönözni kell a tudásátadást és az innovációt a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; életképesebbé és versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdasági termelés minden típusát, valamint támogatni kell az innovatív agrártechnológiák alkalmazását és a fenntartható erdőgazdálkodást; elő kell mozdítani az élelmiszer-ellátási lánc megszervezését, az állatjólétet és a mezőgazdasági kockázatkezelést; helyre kell állítani, illetve meg kell őrizni és erősíteni kell a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatban álló ökoszisztémákat; ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, és támogatni kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságra való átállást a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdészetben; elő kell segíteni, hogy erősödjön a társadalmi befogadás, csökkenjen a szegénység és lendületet kapjon a gazdasági fejlődés a vidéki térségekben Minden prioritás intézkedési területekre van felosztva. Intézkedési területekhez számszerűsített célokat kell megfogalmazni ezeket milyen eszközökkel érik el és mekkora összeget irányoztak elő az adott eszközhöz Minden egyes vidékfejlesztési program esetében a finanszírozásból legalább 30%-ot környezetvédelmi és éghajlatváltozás elleni intézkedésekre, legalább 5%-öt pedig LEADER-projektekre kell fordítani. Vidékfejlesztési programok gyakorlati megvalósulása: https://enrd.ec.europa.eu/projects-practice_en

LEADER program Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében)

EU közösségi kezdeményezések Név Terület Fő célja(i) EQUAL országos szinten, és transznacionális diszkrimináció és egyenlőtlenségek megszüntetése, munkanélküliség csökkentése INTERREG határmenti térségek, és transznacionális együttműködés, kapcsolatok bővítése a regionális fejlesztés érdekében URBAN elhagyott városi területek lepusztult városi negyedek gazdasági és szociális újjászületése, innovatív fejlődése LEADER vidéki térségek vidéki életminőség, gazdaság javítása, felzárkóztatása, fenntartható fejlődés előtérbe helyezése

Paradigmaváltás a vidékfejlesztésben Exogén fejlesztés Endogén fejlesztés Kulcstényező méretgazdaságosság, és koncentráció helyi erőforrások (természeti, humán és kulturális) kihasználása a fenntartható fejlődésért Dinamizáló tényező városi növekedési pólusok, hajtóerők helyi kezdeményezések és vállalkozások Rurális területek funkciói Fő vidékfejlesztési problémák A vidékfejlesztés fókusza élelmiszer és alapvető termékek a városi gazdaság kiszélesítéséért alacsony termelékenység és periferikusság mezőgazdasági modernizáció, a munkaerő és a tőke mobilitásának ösztönzése sokszínű, szolgáltatásokon alapuló gazdaság a térségek/csoportok korlátozott képessége a gazdaságba való bekapcsolódásra a kapacitások fejlesztése (szakképzettség, intézmények, infrastruktúra), a kirekesztettség legyőzése

Célok és eszközök Integrált, alulról jövő fejlesztési kezdeményezések támogatása Vidéki szereplők ösztönzése és támogatása partnerségen alapuló helyi fejlesztések megvalósítására Természeti és kulturális adottságok gazdagítása Gazdasági környezet megerősítése Közösségek önszervező képességének javítása Együttműködések ösztönzése Forrás: Póla P. Forrás: Udvardy P. (2010): Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 7

LEADER történet 1991-1994: LEADER I. kísérleti jelleggel 5000-100000 fő népességgel rendelkező területek (alulról szerveződve alakították ki) fő cél: tapasztalatszerzés és információgyűjtés 1995-2000: LEADER II. 100000 fő alatt 2000-2006: LEADER+ 10000-100000 fő, népsűrűség kisebb 120 fő/km 2 2007-2013: (mainstream, eddig csak kísérleti) LEADER 10000-100000 fő, <150 fő/km 2

A program megnevezése Fő irányelvek Változó fókuszok LEADER I innováció a vidékfejlesztésben, nemzetek közötti együttműködés, projekt tapasztalatok átadása. LEADER II helyi modellértékű kezdeményezések támogatása, innovatív új vidékfejlesztési irányok átvétele, tapasztalatcsere és know-how átadása. NŐTT AZ INNOVÁCIÓ SÚLYA LEADER + kísérleti jellegű integrált vidékfejlesztés támogatása, vidéki térségek együttműködésének támogatása országhatárokon belül és túl az érintettek közötti kapcsolatrendszer fejlesztése. EKKOR MÁR AZ EU ÖSSZES KISTÉRSÉGE JOGOSULT

A program megnevezése Programozási időszak Kedvezményezett térségek száma az EUban EU tagállamai száma Forrás LEADER I 1991-1994 217 akciócsoport 12 ország 400 millió ECU LEADER II 1995-1999 1086 akciócsoport 15 ország 1,7 milliárd LEADER + 2000-2006 893 akciócsoport 24 ország 2,1 milliárd LEADER 2007-2013 2282 akciócsoport 28 ország 5,5 milliárd

LEADER Akciócsoportok Magyarországon 2004-2006-as programozási időszakban Forrás:https://www.google.com/ maps/d/viewer?mid=1gyoiawt- TuP6u4Dl0kcyeNYdxmw&ll=47.10 8073320354386%2C19.548631& z=7

Jelenlegi LEADER Akciócsoportok LEADER Akciócsoportok Magyarországon 2014-2020-as programozási időszakban Forrás:https://www.google.com/ maps/d/viewer?mid=1gyoiawt- TuP6u4Dl0kcyeNYdxmw&ll=47.10 8073320354386%2C19.548631& z=7

Működési keretek és nehézségek Helyi Vidékfejlesztési/Fejlesztési Stratégia Források Feladatok Helyi kapacitásnövelés Helyi gazdaság erősítése Társadalmi tőke fokozása, együttműködések támogatása Helyi értékek és hagyományok megőrzése Innovatív megoldások/társadalmi innovációk erősítése Tudástranszfer elősegítése.. révén.

Együttműködések Térségen belüli Térségek közötti https://youtu.be/7zdgtzee5fu Nemzetközi https://youtu.be/dxosfylueq8 Látóutak Konferenciák, tudásátadás Közös projektek https://youtu.be/eocj9m1lfjs