Az előadás főbb megállapításai

Válogatott diák

Az előadás főbb megállapításai 1. Népességeltartó képessége ellenére Európa magterületeitől ma is elmaradó népsűrűség, nagy belső eltérésekkel / változásokkal. 2. Természetes népmozgalom és migráció szerepe, a bevándorlás nyomán különböző etnikumok és vallások egymás mellett élése. 3. Eltérő irányú és arányú népességszám-változások a múltban: két demográfiai katasztrófa és egy demográfiai megújulás. 4. Nyugat-Európához képest megkésett demográfiai átmenet, 20. század elején kulmináló szaporulatot megcsapoló amerikázás. 5. Számos 20. századi döntés / esemény jelentős népességvesztést okozó, etnikai és vallási képletet egyszerűsítő hatása. 6. A népesség 30 millió fővel a 20. század végén kulminált, a természetes fogyás és a migrációs veszteség hatására azóta fogy. 7. Magyarország a Kárpát-medence teljes népességének közel 40%-át, a magyarság a lakosság több mint 40%-át képviseli.

http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/kepek/moneps-terkep_dka.jpg

Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2010/05/8.-t%c3%a9rk%c3%a9p1.png

Magyarország területének felosztása 1920-ban (Horvát- és Szlavónország nélkül); forrás: Püski L. 2010 Ország Terület (km2) Népesség (fő) Ausztria 4 020 292 000 Csehszlovákia 61 633 3 518 000 Lengyelország 580 25 000 Olaszország 21 50 000 Románia 103 093 5 257 000 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Jugoszlávia) 20 551 1 509 000 Magyarország 93 073 7 615 000 Összesen 282 971 18 266 000

1938 és 1941 között ideiglenesen Magyarországhoz csatolt területek; forrás: Püski L. 2010 Ország Csehszlovákia (1938. november 2.) Csehszlovákia (1939. március) Románia (1940. augusztus 30.) Jugoszlávia (1941. április) Terület (km2) Népesség (fő) Összesen 77 817 4 744 000 Magyarország 170 890 14 044 000 Terület Felvidék déli sávja 11 925 863 000 (87% magyar); 10 700 550 000 Kárpátalja (17% magyar); É-Erdély, É-Partium 43 591 2 186 000 (51% magyar); Bácska, D-Baranya, 11 601 1 145 000 Muraköz, Muravidék (32% magyar);

Forrás: Korfa Népesedési Hírlevél 2013/2.

Nemzeti kisebbségek által lakott települések Magyarországon; forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, 2005

A magyarországi cigányság területi elhelyezkedése forrás: OTK, 2005

Főbb vallási felekezetekhez tartozók területi eloszlása Magyarországon; forrás: Népszámlálás, 2001

Az előadás főbb megállapításai 1. Hazánk az 1960 előtti száz évben az első, az elmúlt évtizedekben pedig a második demográfiai átmeneten megy keresztül. 2. Negatív népesedési anomáliákat okoztak a világháborúk, pozitív anomáliák kötődnek a Ratkó-gyerekekhez és a Ratkó-unokákhoz. 3. A korábbi, változó mértékű természetes szaporodást 1981-től természetes fogyás váltotta fel (1993-tól 3-4 ezrelékes apadás). 4. A 20. század első felében intenzívebb, a szocialista időszakban lanyhább nemzetközi migráció jellemző, népességveszteséggel. 5. Az 1980-as évek végétől Magyarország befogadó országgá vált: a kevés külföldi állampolgár nagyobb része határon túli magyar. 6. Az utóbbi években hazánk befogadó jellege megkérdőjeleződött: a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egymást erősíti? 7. A mai országterület népessége 1980-ig 10,7 millió főre bővült, majd 2018-ig 9,8 millió fő alá apadt, erős a népesség elöregedése.

Demográfiai átmenet Magyarországon 1900 1950 Forrás: Süli-Zakar I.

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Élveszületés 1000 lakosra Halálozás 1000 lakosra Élveszületések és halálozások 1000 lakosra jutó száma Magyarországon (1960-2017); forrás: KSH

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2,5 2 1,5 1 0,5 0 A teljes termékenységi arányszám alakulása Magyarországon (1960-2017); forrás: KSH

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 Születéskor várható átlagos élettartam (férfiak) Születéskor várható átlagos élettartam (nők) Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon (1960-2017); forrás: KSH

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1949 1960 1970 1980 1990 2000 2010 0 14 15 19 20-39 40 59 60 69 70 A népesség korszerkezetének változása Magyarországon, az elmúlt hatvan évben; forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2009

13% 15% 13% 28% 5% 26% 0-14 éves 15-19 éves 20-39 éves 40-59 éves 60-69 éves 70- éves A népesség korszerkezete Forrás: Mikrocenzus, 2016

Fő 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009-5 000 Külföldi állam polgárok Magyar állam polgárok A Magyarországra érkező és az országot elhagyó külföldi és magyar állampolgárok vándorlási különbözete a rendszerváltás után; forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2009; Demográfiai évkönyv, 2009

40 000 40 000 35 000 35 000 30 000 30 000 25 000 25 000 20 000 20 000 15 000 15 000 10 000 10 000 5 000 5 000 0 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Bevándorló külföldi Kivándorló külföldi Bevándorló magyar Kivándorló magyar A Magyarországra érkező és az országot elhagyó külföldi és magyar állampolgárok vándorlási különbözete a 2010-es évtizedben; forrás: KSH, STADAT 2019

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015 2017 138 ezer fő 207 ezer fő 162 ezer fő Egyéb kontinens Ázsia Egyéb európai Horvátország Lengyelország Szerbia Ausztria Oroszország Szlovákia Ukrajna Németország Románia A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok származási hely szerinti megoszlása a jelölt évek januárjának 1-jén; forrás: KSH, STADAT 2019

TOP 5 (48%): Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs, Nyíregyháza Vése: 16% Parádsasvár: 14% Külföldiek aránya Magyarország településeinek lakónépességében (2001, %); forrás: Kincses 2014

TOP 5 (50%): Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs, Kecskemét Rajka: 37% Somogysimonyi: 26% Külföldiek aránya Magyarország településeinek lakónépességében (2011, %); forrás: Kincses 2014

Domináns külföldi állampolgárok Magyarország településein (2001); forrás: Kincses 2014

Domináns külföldi állampolgárok Magyarország településein (2011); forrás: Kincses 2014

1. Fiatalok 2. Felsőfokú végzettségűek és szakmunkások 3. Munkavállalási cél 4. Még félmillió tervezi? Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/ebbe-belerokkanhat-magyarorszag-tobb-szazezres-kivandorlasi-hullam-fenyeget.293014.html

Az előadás főbb megállapításai 1. A Kárpát-medence hosszabb távú településfejlődését változatos, időnként átértékelődő helyi és helyzeti energiák, illetve pozitívan és / vagy negatívan ható történelmi körülmények határozzák meg. 2. A nyugat-európai minták követése meghatározó, a 15. század végéig érdemi konvergenciával, de megkésettség és fejletlenség. 3. Középkori városfejlődés térbeli kétarcúsága: peremi hegyvidékek szabad királyi és bányavárosai vs. medencebelső mezővárosai. 4. Sokáig egypólusú modern urbanizáció, Budapestet ma is csak részben ellensúlyozni képes fővárossá vált Zágráb és Pozsony. 5. II. világháború után kiteljesedő városrobbanás, majd relatív és abszolút dekoncentráció, sőt, reurbanizáció: csaknem mindenütt 50% feletti, Magyarországon 70% feletti városlakó népesség. 6. Sűrűségben, átlagos méretben, funkciókban, épített környezetben térbeli eltéréseket mutató, differenciált településhálózat jellemző.

Természeti és politikai, társadalmi, gazdasági tényezők, illetve helyi és helyzeti energiák; forrás: részben Mendöl T. 1963 alapján saját szerkesztés. Természeti tényezők Helyi energiák (1) ármentes térszínek; (2) védhető magaslatok; (3) délies kitettségű lejtők; (4) klimatikus gyógyhelyek; (5) víznyerési lehetőségek; (6) hévízforrások, termálkutak; (7) felszíni vizek: élelemforrás, víznyerés, védelem, rekreáció; (8) erdők: energiahordozó; (9) ásványi nyersanyagok: építőkő, só, nemes- és színesércek, szén, bauxit, szénhidrogének; Helyzeti energiák (1) medenceközpontok; (2) vásárvonal városai; (3) szoros- és hágókapuvárosok; (4) vízi utak; (5) folyami átkelőhelyek, hídvárosok; Politikai, társadalmi, gazdasági tényezők Közvetett hatások: megteremtik bizonyos helyi energiák kiaknázásának feltételeit; (1) államhatáron felnőtt települések; (2) vasúti csomópontok; (3) közigazgatási központok;

A magyarországi városok hierarchiája 1910-ben (Beluszky P. 2007)

Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció középfokú és magasabb szerepkörű központrendszere; forrás: Hajdú Z. 2004

Forrás: OFTK 2014

A Kárpát-medence legnépesebb városai Város Ország Lakosság (1910, fő) Lakosság (2011, fő) Budapest Magyarország 880 371 1 729 040 Zágráb Horvátország 79 038 700 717 Pozsony Szlovákia 78 223 411 228 Kolozsvár Románia 60 808 324 576 Temesvár Románia 72 555 319 279 Brassó Románia 41 056 253 200 Kassa Szlovákia 44 211 240 688 Újvidék Szerbia 33 590 231 798 Debrecen Magyarország 92 729 211 320 Nagyvárad Románia 64 169 196 367 Szeged Magyarország 118 328 168 048 Miskolc Magyarország 51 459 167 754 Arad Románia 63 166 159 074 Pécs Magyarország 49 822 156 049 Nagyszeben Románia 33 489 147 245

Az előadás főbb megállapításai 1. Magyarország a Kárpát-medence urbanizáltabb része, a városlakók száma és aránya természetes szaporodással, pozitív migrációs mérleggel és a városok körének bővülésével nőtt. 2. A funkcionális és közigazgatási szempontok szerint városnak tekinthető települések köre a rendszerváltásig inkább az előbbiek, majd az utóbbiak felé billenve tér el egymástól. 3. Budapest korábban kialakult dominanciáját részlegesen sem sikerült ellensúlyozni: a szocialista időszak középvárosok erős hálózatát és a nagy város vidék ellentétet hagyta maga után. 4. Nagyságrendi, funkcionális és hierarchikus szempontból színes, jelentős belső átalakulásokat mutató városhálózat jellemző. 5. A városrobbanás, majd szuburbanizáció Magyarországon is agglomerálódó térségek kialakulását eredményezte: Budapest mellett Győr, Miskolc és Pécs agglomerációja a legfejlettebb.

Db 350 300 250 200 150 100 50 0 1945 1960 1970 1980 1990 2000 2010 Városi rangú települések száma Magyarországon (db); forrás: KSH

Megye / régió Városi népesség (fő) Össznépesség (fő) Városlakók aránya (%) 1.1. Hajdú-Bihar 434 771 541 298 80,32 1.2. Jász-Nagykun-Szolnok 276 749 390 775 70,82 1.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg 303 527 560 429 54,16 1. Észak-Alföld 1 015 047 1 492 502 68,01 2.1. Bács-Kiskun 358 670 528 418 67,88 2.2. Békés 276 402 366 556 75,41 2.3. Csongrád 318 444 423 240 75,24 2. Dél-Alföld 953 516 1 318 214 72,33 3.1. Borsod-Abaúj-Zemplén 405 803 692 771 58,58 3.2. Heves 142 888 311 454 45,88 3.3. Nógrád 85 635 204 917 41,79 3. Észak-Magyarország 634 326 1 209 142 52,46 4.1. Baranya 258 988 393 758 65,77 4.2. Somogy 167 058 320 578 52,11 4.3. Tolna 131 437 233 650 56,25 4. Dél-Dunántúl 557 483 947 986 58,81 5.1. Győr-Moson-Sopron 267 550 448 435 59,66 5.2. Vas 156 358 259 364 60,29 5.3. Zala 163 371 288 591 56,61 5. Nyugat-Dunántúl 587 279 996 390 58,94 6.1. Fejér 249 927 427 416 58,47 6.2. Komárom-Esztergom 205 181 312 431 65,67 6.3. Veszprém 222 250 358 807 61,94 6. Közép-Dunántúl 677 358 1 098 654 61,65 7.1. Budapest 1 721 556 1 721 556 100,00 7.2. Pest 806 164 1 229 880 65,55 7. Közép-Magyarország 2 527 720 2 951 436 85,64

Forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

Városok településhierarchiában elfoglalt pozíciójának hosszú távú változásai; forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

Forrás: KSH, 2014 Vidéki agglomerációk: Terület 15%-a; Települések 15%-a; Lakónépesség 27%- a;

Forrás: KSH, 2014 Települések (2003, db) Települések (2014, db) Lakónépesség (2013, fő) Központ súlya (%) Budapesti agglomeráció 81 81 2 541 835 68 Debreceni településegyüttes 9 13 267 949 76 Miskolci agglomeráció 13 36 256 713 63 Győri agglomeráció 29 68 227 704 56 Szegedi településegyüttes 12 15 204 301 79 Pécsi agglomeráció 21 41 183 406 81 Székesfehérvári települése. 13 35 167 908 59 Nyíregyházi településegyüttes 5 10 148 416 80 Békéscsabai településegyüttes 10 9 135 779 45 Kecskeméti településegyüttes 9 8 133 434 84 Szombathelyi aggl. térség 31 52 117 815 66 Szolnoki településegyüttes 6 12 101 996 72 Zalaegerszegi aggl. térség 29 51 87 852 68 Tatabányai településegyüttes 12 11 86 151 78 Kaposvári településegyüttes 14 23 84 259 78 Veszprémi településegyüttes 10 18 83 708 73 Egri agglomerálódó térség 10 17 77 861 70 Soproni településegyüttes 6 12 75 313 80 Nagykanizsai települése. 0 24 62 290 79 Dunaújvárosi települése. 0 5 59 438 79 Salgótarjáni települése. 9 10 50 975 73 Szekszárdi települése. 5 10 48 112 70

Az előadás főbb megállapításai 1. A magyar faluállomány 20-21. századi fejlődése többnyire a hagyományos falu-sztereotípiáktól távolodás jegyében telt. A faluállomány népességvesztését a szuburbanizáció megállítja. 2. A rendszerváltás előtt és után eltérő tényezők játszanak szerepet a falvak differenciálódásában: az intézmények és infrastruktúra helyét átveszik a helyi jövedelemszerzési lehetőségek 3. Korábban a falvak általában hátrányos helyzete vertikális differenciálódással, később a nem egyértelműen hátrányos helyzet inkább regionális különbségekkel párosul: falutájak! 4. A 18. századtól kiterjedő, belterjesebb földhasznosítás céljával született tanyavilág 1 millió ember lakhelyeként jelentős differenciálódást mutatva a II. világháború után ér zenitjére. 5. A II. világháború után a tanyavilág visszafejlődését a gazdasági szerkezetváltás, a mezőgazdasági üzemszervezet-váltás, illetve adminisztratív intézkedések (új települések is) befolyásolták.

Forrás: Beluszky P. Sikos T. T. 2007

Forrás: Balogh A. 2014

Forrás: Nagy Dudás 2016

Tanyás tér ségek K ü lterü leti n ép esség szám a legalább 200 fő, és ar án ya mi ni mu m 2% (2001) Forrás: OTK, 2005

Az előadás főbb megállapításai 1. Magyarország mindenféle mérsékelt övi kultúra művelésére alkalmas agroökológiai potenciálja a hazai lakosság ellátása mellett jelentős kivitelt tesz lehetővé, felértékeli a külpiacokat. 2. Az agrárium és a köré épülő iparágak meghatározó szerepet játszottak a modern tőkés gazdaság kialakulásában, miközben a szektor a 20. század második felében sokat veszített súlyából. 3. A szocialista időszak szovjet piacra, illetve nagyüzemi és háztáji gazdaságok együttműködésére épülő, támogatott rendszerét piaci zavarok, szervezetlenség (dekoncentráció), erőforráshiány követi. 4. A rendszerváltás után a mezőgazdaság visszaesése és külterjes irányba történő szerkezetváltása jellemző: kevesebb öntözés és műtrágya, kertkultúra és állat, hozzáadott érték és foglalkoztatott. 5. Az EU-ban előnyösek a természeti adottságaink és olcsóságunk, hátrányos a műszaki elmaradás, szervezetlenség, infrastruktúra állapota és az alacsonyabb támogatottság. Jobb tőkeellátottság.

Forrás: KSH

4,4% A mezőgazdaság súlya az egyes megyék gazdaságában (2017); forrás: KSH 2,6% Megye Bruttó hozzáadott érték (%) Alkalmazásban állók (%) 1.1. Borsod-Abaúj-Zemplén 4,3 2,8 1.2. Heves 5,5 2,8 1.3. Nógrád 4,8 2,7 1.4. Hajdú-Bihar 11,2 5,5 1.5. Jász-Nagykun-Szolnok 9,7 3,5 1.6. Szabolcs-Szatmár-Bereg 10,7 5,0 1.7. Bács-Kiskun 10,3 5,7 1.8. Békés 16,5 7,7 1.9. Csongrád 9,1 4,8 2.1. Baranya 10,0 5,1 2.2. Somogy 11,5 5,1 2.3. Tolna 11,0 5,5 2.4. Fejér 5,3 3,5 2.5. Komárom-Esztergom 4,9 3,0 2.6. Veszprém 5,6 3,9 2.7. Győr-Moson-Sopron 4,0 2,8 2.8. Vas 5,5 3,4 2.9. Zala 6,6 4,0 3.1. Budapest 0,2 0,1

Forrás: KSH

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Művelés alól kivont terület Nádas, halastó Erdő Gyep Szőlő Gyümölcsös Konyhakert Szántó 10% 0% 1895 1935 1990 2000 2009 A földterület használata művelési ágak szerint; forrás: Süli-Zakar I. 1996; KSH

A földterület megoszlása művelési ágak szerint (2018. június 1. %); forrás: KSH Területi egység neve Szántó Konyhakert Gyümölcs Szőlő Gyep Erdő Nádas Halastó Művelés alól kivett terület 1.1. Borsod-Abaúj-Zemplén 35,6 0,5 1,1 0,9 8,9 31,4 0,1 0,0 21,4 1.2. Heves 36,8 0,8 1,5 3,0 8,6 24,0 0,0 0,1 25,2 1.3. Nógrád 24,1 0,6 0,9 0,1 9,6 39,8 0,1 0,0 24,8 1.4. Hajdú-Bihar 52,6 0,5 0,5 0,1 18,4 11,4 1,0 1,0 14,3 1.5. Jász-Nagykun-Szolnok 57,2 0,3 0,3 0,2 7,9 5,4 0,3 0,3 28,2 1.6. Szabolcs-Szatmár-B. 41,6 0,5 4,9 0,1 9,3 20,6 0,5 0,1 22,3 1.7. Bács-Kiskun 41,4 0,4 1,2 2,5 12,7 20,8 0,5 0,2 20,2 1.8. Békés 72,0 0,5 0,2 0,0 7,8 4,6 0,1 0,3 14,5 1.9. Csongrád 55,2 0,5 0,8 0,4 8,9 8,7 0,3 0,9 24,5 2.1. Baranya 50,8 0,4 0,3 0,8 4,8 25,8 0,1 0,4 16,6 2.2. Somogy 43,2 0,4 0,6 0,6 5,9 32,3 0,6 0,6 15,8 2.3. Tolna 62,2 0,6 0,6 1,2 5,2 19,7 0,2 1,0 9,3 2.4. Fejér 55,5 0,6 0,6 0,5 5,6 11,8 0,8 0,3 24,2 2.5. Komárom-Esztergom 45,3 0,7 0,3 0,7 6,5 26,5 0,1 0,4 19,6 2.6. Veszprém 31,4 0,4 0,3 1,0 9,3 31,5 0,4 0,1 25,7 2.7. Győr-Moson-Sopron 54,0 0,5 0,5 0,5 5,2 19,2 0,7 0,0 19,4 2.8. Vas 46,7 0,4 0,5 0,2 4,0 28,0 0,1 0,0 20,0 2.9. Zala 32,6 0,5 0,9 0,6 7,6 32,4 0,0 0,0 25,4 3.1. Budapest 22,8 0,0 1,2 1,6 8,4 3,7 1,1 1,8 59,3 3.2. Pest 44,6 0,5 1,3 0,3 8,0 26,4 0,3 1,0 17,5 1-3. Magyarország 46,6 0,5 1,0 0,8 8,6 20,8 0,4 0,4 20,9

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 250 200 150 100 50 0 Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdasági termék A növénytermesztés, az állattenyésztés és az összes mezőgazdasági termék bruttó termelése az 1960. évi érték %-ában (1960-2016); forrás: KSH

Forrás: KSH

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Árpa: 1,6 mió t, búza: 5,6 mió t, kukorica: 8,7 mió t, rizs 12 e t, rozs 84 e t (2016). Búza Kukorica Egyéb gabonaféle A gabonafélék termésének alakulása (1960-2016, ezer tonna); forrás: KSH

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 6 000 5 000 4 000 Napraforgó: 1,9 mió t. Repce: 0,9 mió t. 3 000 2 000 1 000 0 Cukorrépa Olajos magvak Burgonya Néhány ipari növény termésének alakulása (1960-2016, ezer tonna); forrás: KSH

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Zöldségféle Gyümölcs Szőlő A kertészeti ágazat termelésének alakulása (1960-2016, ezer tonna); forrás: KSH

Fontosabb termelt gyümölcsök és zöldségek Magyarországon (2016); forrás: KSH Gyümölcs Betakarított termés (t) Hol? Zöldség Betakarított termés (t) Hol? Alma 497 108 SZSZB, HB, BAZ Fejes káposzta 52 939 PE, SZSZB Körte 23 083 SZSZB, BAZ Paradicsom 173 095 BE, CS Őszibarack 39 544 CS, PE Uborka 34 418 SZSZB Kajszibarack 23 528 BAZ, BK Görögdinnye 184 572 BE, SZSZB Cseresznye 10 660 SZSZB, PE, HE, JNSZ Zöldpaprika 137 332 CS, BK Meggy 73 591 SZSZB, BK Vöröshagyma 62 120 BE, BK, CS Szilva 47 560 BK Torma 13 420 HB Málna 1 232 PE, NO Zöldborsó 111 231 HB Szamóca 6 002 CS, BK, SO Csem. kukorica 502 305 HB Csemegekukorica-termelés (EU): MO, FRO; Export: USA, MO

Forrás: http://bekesmegyeital.mconet.biz/news_images/borvidekek1_882_20080423154517_794.jpg

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Az állatállomány létszámának alakulása (1960-2016, ezer darab); forrás: KSH A baromfiállomány 10 ezer darabban értendő.

Élő állatok és állati termékek termelése (2016); forrás: KSH 2013 2014 2015 2016 2017 Szarvasmarha-állomány (ezer db) 782 802 821 852 870 Vágómarha (tonna) 76 770 80 197 86 613 91 819 91 373 Tejtermelés (millió liter) 1 726,2 1 826,4 1 890,3 1 867,8 1 915,8 Juhállomány (ezer db) 1 214 1 185 1 190 1 141 1 146 Vágójuh (tonna) 18 329 18 848 19 003 19 277 19 210 Gyapjú (nyers, tonna) 3 843 3 887 3 840 3 739 3 744 Sertésállomány (ezer db) 3 004 3 136 3 124 2 907 2 870 Vágósertés (tonna) 523 215 557 489 586 775 595 549 571 160 Tyúkállomány (ezer db) 29 474 30 521 32 432 32 027 31 844 Vágótyúk (tonna) 404 142 425 459 476 500 507 322 514 989 Tyúktojás (millió db) 2 468,6 2 419,7 2 554,6 2 527,2 2 440,8 Lúdállomány (ezer db) 1 631 1 027 1 023 1 257 1 189 Vágólúd (tonna) 44 779 44 064 37 114 44 068 35 271 Kacsaállomány (ezer db) 4 265 4 295 4 028 4 033 4 695 Vágókacsa (tonna) 106 290 116 562 120 848 128 213 88 090 Pulykaállomány (ezer db) 2 530 2 756 2 851 2 868 2 905 Vágópulyka (tonna) 132 524 137 735 147 829 150 011 144 453

Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/5734 20,7% erdősültség (2012)

Forrás: Pálvölgyi T (szerk.) et.al. 2011

Forrás: Magyarország élelmiszergazdasági programja 2016-2050

Forrás: KSH

Az előadás főbb megállapításai 1. Magyarország energiahordozókban alapvetően szegény ország, mégis magas fajlagos energiafelhasználással működik. 2. Energiafelhasználása nem megújuló energiahordozókra épül: az összesben a fosszilis, a villamos energiában az atom dominál. 3. Az energiaszektor egésze nagyrészt import energiahordozókon alapul, a hazai villamosenergia-fogyasztás egyharmada import. 4. Az energiafogyasztás hatékonyságának javítására és az elavuló erőművek felének kiváltására egyszerre van szükség a következő 15 évben, de a koncentrált szerkezet nem látszik változni. 5. A rendszerváltás után az ágazat részleges privatizációjában, 2010 után inkább a visszaállamosításban látják a jövőt: az energiaszektor óriásai (MOL, MVM) a legnagyobb cégek között. 6. A rendszerváltás után az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság céljai mind hangsúlyosabbakká váltak.

A magyar primer energiafelhasználás alakulása; forrás: Vajda Gy. 1999

2015: 1012 pjoule; 2016: 1072 pjoule; 2017: 1115 pjoule;

A hazai energiafelhasználás fogyasztók szerint A 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. A lakosság által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne (A legolcsóbb energia, amit fel sem használunk. Hol tart Magyarország az energiahatékonysági célok teljesítése terén? 2018. március 13. VL

A primer energiafelhasználás forrásszerkezete 1. Részesedés az összes termelésből és behozatalból együtt, fűtőérték alapján (%) 1921 1939 1960 1980 1990 2000 Szénféleségek 68,3 81,7 72,4 28,8 19,1 13,9 Kőolaj 0,2 4,7 18,6 37,4 32,8 32,1 Földgáz 0,0 0,0 2,6 26,2 28,4 36,5 Egyéb* 31,5 13,6 6,4 7,6 19,7 17,5 Behozatal aránya 25,9 52,2 54,6 59,3 Forrás: Perczel Gy. 2003 * Tűzifa, faszén, vízenergia, import villamos energia, atomenergia

Összevont primer energiahordozó-mérleg (2018) Forrás: KSH

Villamosenergia-termelő kapacitások és termelés 1938 1960 1980 2000 2009 Beépített teljesítmény (MW) 493 1479 5197 7810 8800 Villamosenergia-termelés (TWh) 1,4 7,6 23,0 34,2 35,9 Forrás: Perczel Gy. 2003; KSH; Export (2009): 5,5 milliárd kwh; Import (2009): 11 milliárd kwh;

2018: 45,42 TWh fogyasztás 2018: 31,07 TWh termelés 2018: 14,35 TWh import

Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

http://mno.hu/gazdasag/palagaz-aki-mer-az-nyer-1277988

Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030

Forrás: KSH

Forrás: http://www.szigetkoz.biz/tervek/eredeti/main.htm

Forrás: http://www.alternativenergia.hu/wpcontent/themes/alternativenergia/tudjmegtobbet.php?catid=11

A legnagyobb geotermikus energiatermelő és közvetlen felhasználó országok (2015) Ország Elektromos áramtermelés (GW) Ország Közvetlen hőfelhasználás (GW) USA 3 450 Kína 17 870 Fülöp-szigetek 1 870 USA 17 416 Indonézia 1 340 Svédország 5 600 Mexikó 1 017 Törökország 2 886 Új-Zéland 1 005 Németország 2 849 Olaszország 916 Franciaország 2 347 Izland 665 Japán 2 186 Kenya 594 Izland 2 040 Japán 519 Svájc 1 733 Törökország 397 Finnország 1 560 Costa Rica 207 Kanada 1 467 Salvador 204 Norvégia 1 300 Nicaragua 159 Olaszország 1 014 Oroszország 82 India 986 Guatemala 52 Magyarország 906 Világ összesen 12 636 Világ összesen 70 329 Forrás: IGA International Geothermal Association, 2017

Az előadás főbb megállapításai 1. Megkésett, a magyar gazdaság szerkezetéhez igazodó, az állami beavatkozások mellett külföldi vállalkozókra, szakemberekre és tőkére támaszkodó iparosodás, II. világháború utáni kiteljesedéssel. 2. Kezdetben Budapest-központú, néhány szénmedencére és elszigetelt központra koncentrálódó iparosodás, II. világháború után megerősödő ipari tengely, majd munkaerő-bázison dekoncentrált iparosítás. 3. Az 1970-es évektől előbb lassú, majd a transzformációs válság idején nagyarányú deindusztrializáció, melyet a KMT alapú export-orientált gazdasági növekedési modell keretében újraiparosodás váltott fel. 4. Az ipar telephelyeként felértékelődött az Észak-Dunántúl, Budapest iparirányító és K+F profilja erősödött, az ipari tengely keleti felének éledezésével az Észak Dél különbségek látszanak kiújulni. 5. A TNC-k révén globális termelési hálózatokba integrálódott nagyipar a hazai gazdaság külső függőségének tipikus reprezentánsa, belső dualitásának, területi egyenlőtlenségeinek fontos okozója.

Magyarország foglalkozási szerkezete forrás: népszámlálási adatok 2011: Mezőgazdaság: 4,5%; Ipar, építőipar: 28,3%; Szolgáltatások: 67,2%

Az ipar és építőipar súlya az egyes megyék gazdaságában (2017); forrás: KSH Megye Ipar és építőipar a bruttó hozzáadott értékben (%) Ipar és építőipar a foglalkozási szerkezetben (%) 1.1. Borsod-Abaúj-Zemplén 48,7 30,9 1.2. Heves 43,8 41,9 1.3. Nógrád 29,4 31,0 1.4. Hajdú-Bihar 26,0 28,0 1.5. Jász-Nagykun-Szolnok 40,9 41,1 1.6. Szabolcs-Szatmár-Bereg 29,3 27,2 1.7. Bács-Kiskun 38,9 38,5 1.8. Békés 26,1 29,2 1.9. Csongrád 26,7 30,8 2.1. Baranya 23,8 27,0 2.2. Somogy 25,2 35,6 2.3. Tolna 39,0 37,1 2.4. Fejér 52,2 41,7 2.5. Komárom-Esztergom 55,7 53,7 2.6. Veszprém 38,3 41,7 2.7. Győr-Moson-Sopron 56,1 48,5 2.8. Vas 48,7 44,4 2.9. Zala 33,4 31,5 3.1. Budapest 15,3 15,6 3.2. Pest 32,5 31,7

Külföldi működő tőke a gazdaságban A külföldi leányvállalatok aránya az iparág teljes árbevételében Iparág (2014) Arány (%) Számítógép, elektronika 97,3 Közúti járműgyártás 96,3 Villamosgép-gyártás 87,9 Gépgyártás 87,3 Fémalapanyag-gyártás 85,2 Bőr- és lábbeligyártás 83,1 Egyéb járműgyártás 82,4

A hozzáadott érték megoszlása a ruházati ipar értékláncai mentén forrás: Fernandez-Stark, K. et al. 2011 alapján

CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3% 11% 2% CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 30% 3% 4% 6% 3% CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 8% CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 7% CJ Villamos berendezés gyártása 4% 12% 7% CK CL Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Az értékesítés feldolgozóipari alágak szerinti megoszlása (2016, %); forrás: KSH

CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 8% 14% CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 14% 7% CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás 9% 6% 2% 1% CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 6% 7% 10% 3% CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása 13% CL Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Az alkalmazásban állók feldolgozóipari alágak szerinti megoszlása (2016, %); forrás: KSH

TOP-10 iparvállalat árbevétel alapján (2017) 1. MOL Nyrt. (olaj- és gázipar) 2. Audi Hungaria Zrt. (autógyártás) 3. MVM Zrt. (villamosenergia-ipar) 4. Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (autógyártás) 5. Flextronics International Kft. (elektronikai ipar) 6. GE Infrastructure Hungary Holding Kft. (gépgyártás) 7. Samsung Electronics Magyar Zrt. (elektronikai ipar) 9. Magyar Suzuki Zrt. (autógyártás) 12. Robert Bosch Elektronika Kft. (autóelektronika) 16. BorsodChem Zrt. (vegyipar)

Az ipari növekedés megyei szintű különbségei forrás: Nemes Nagy Lőcsei 2015

A magyar ipar térszerkezetének átalakulása a rendszerváltás után: az ipari tengely újjáéledése? forrás: Molnár Lengyel 2015

Az ipari termelés és az ipari termelékenység területi különbségei (2016) forrás: KSH adatok alapján szerkesztette Németh G.

Ipari robotok alkalmazásához kötődő cégek a foglalkoztatottak létszáma alapján, illetve a közúti járműgyártás és elektronikai ipar / villamosgép-gyártás aránya a feldolgozóipari foglalkoztatásban; forrás: KSH és saját gyűjtés alapján szerkesztette Németh G.

Az ipar és építőipar aránya a helyi munkaerő-piaci körzetek foglalkozási szerkezetében, 2001; forrás: Molnár Pénzes

Az ipar és építőipar aránya a helyi munkaerő-piaci körzetek foglalkozási szerkezetében, 2011; forrás: Molnár Pénzes

Ipari és építőipari foglalkoztatás a munkaerőpiaci körzetek kategóriái szerint LLS Forrás: népszámlálási adatok alapján Ipar aránya (2001, %) Ipar aránya (2011, %) Budapest 25,2 9,9 Magas foglalkoztatási rátájú körzetek (nemzetgazdasági átlag felett) Közepes foglalkoztatási rátájú körzetek (nemzetgazdasági átlag 75-100%-a) Alacsony foglalkoztatási rátájú körzetek (nemzetgazdasági átlag 75%-a alatt) 39,8 36,1 33,7 30,1 33,1 31,3 Nemzetgazdasági átlag 32,9 25,2 LLS Forrás: népszámlálási adatok alapján Ipar aránya (2001, %) Ipar aránya (2011, %) Budapest 25,2 9,9 Magas jövedelmű körzetek (nemzetgazdasági átlag felett) Közepes jövedelmű körzetek (nemzetgazdasági átlag 75-100%-a) Alacsony jövedelmű körzetek (nemzetgazdasági átlag 75%-a alatt) 42,6 38,7 33,9 30,5 34,3 29,8 Nemzetgazdasági átlag 32,9 25,2

300 280 260 240 220 300 280 260 240 220 Győr 200 180 160 Győr 200 180 160 Székesfehérvár 140 Székesfehérvár 120 Szeged 100 Pécs Kecskemét Debrecen 80 Nyíregyháza 60 Miskolc 40 40 50 60 70 80 90 100 140 120 100 80 Debrecen Kecskemét Nyíregyháza 60 Pécs Szeged Miskolc 40 40 50 60 70 80 90 100 Debrecen relatív pozíciója a magyar nagyvárosok mezőnyében (1995, 2015) függőleges tengely: egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték a csoportátlag százalékában; vízszintes tengely: komplex szerkezeti mutató az export aránya, a vállalatok átlagos mérete és az ipari társas vállalkozások aránya alapján: balról jobbra növekvő export- és ipari társas vállalkozás-arány, illetve növekvő átlagos vállalatméret

Az előadás főbb megállapításai 1. A rendszerváltás idején a már korábban is növekvő jelentőségű szolgáltató szektor a termelő ágazatok leépülése és a tercier szektor egyes területeinek (kereskedelem, turizmus, pénzügyi szolgáltatások, infokommunikáció) növekedése miatt látványosan megerősödött. 2. Miközben a fővárosban, nagyobb városokban, illetve idegenforgalmi térségekben a piaci szereplők élénkülése hozzájárult a gazdasági megújuláshoz, kevésbé dinamikus térségekben és településeken az állami szolgáltatásokhoz kötődő gazdaság tompította a válságot. 3. A szolgáltató szektor aránya a piaci és állami szféra összeadódó jelentősége miatt Budapesten a legnagyobb, míg vidéken a regionális központok vezetnek. A fejlettebb vidéki térségek újraiparosodás-alapú fejlődése a szolgáltató szektor legkisebb súlyát eredményezi. 4. A szolgáltató szektor különböző ágazatai is markáns globalizációs folyamatok részesei, melyek leglátványosabban talán az SSC szektorban és a turizmusban ragadhatók meg a kreatívnak tartott, jellemzően szolgáltató tevékenységek a nagyvárosokban tömörülnek.

A szolgáltatások súlya az egyes megyék gazdaságában (2017); forrás: KSH Megye Szolgáltatások BHÉ-aránya (%) Szolgáltatás a foglalkoztatásban (%) 1.1. Borsod-Abaúj-Zemplén 47,0 66,3 1.2. Heves 50,7 55,4 1.3. Nógrád 65,8 66,2 1.4. Hajdú-Bihar 62,8 66,5 1.5. Jász-Nagykun-Szolnok 49,4 53,9 1.6. Szabolcs-Szatmár-Bereg 60,0 69,3 1.7. Bács-Kiskun 50,7 55,8 1.8. Békés 57,4 63,1 1.9. Csongrád 64,2 64,4 2.1. Baranya 66,3 67,9 2.2. Somogy 63,2 59,3 2.3. Tolna 50,0 57,4 2.4. Fejér 42,5 54,8 2.5. Komárom-Esztergom 39,4 43,3 2.6. Veszprém 56,1 54,4 2.7. Győr-Moson-Sopron 39,8 48,7 2.8. Vas 45,7 52,2 2.9. Zala 60,0 64,5 3.1. Budapest 84,5 84,3 3.2. Pest 64,8 66,7

3% 4% A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B+C+D+E Ipar összesen 17% F Építőipar 9% 8% 28% 4% G+H+I Kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K L M+N Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Üzleti szolgáltatások 4% 5% 18% O+P+Q Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás R+S+T+U Egyéb szolgáltatás A szolgáltató szektor különböző ágazatainak a súlya a magyar gazdaságban, a bruttó hozzáadott érték megoszlása alapján (2015, %); forrás: KSH

A Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat B+C+D+E Ipar összesen 12% 1% 1% 3% F G Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás 9% 25% I J Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 10% 6% 3% 1% 2% 3% 3% 7% 12% 4% L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabadidő S Egyéb szolgáltatás A szolgáltató szektor különböző ágazatainak a súlya a magyar gazdaságban, az alkalmazásban állók száma alapján (2015, %); forrás: KSH

A kreatív gazdaságban foglalkoztatottak száma a 20 ezer főnél népesebb városokban (2007); forrás: Kovács Egedy Szabó 2011

A 20 ezer főnél népesebb városok sorrendje a kreatív gazdaság összesített súlya alapján; forrás: Kovács Egedy Szabó 2011

2018 6,8% 10,7% 10,0 % 13,2%

Forrás: Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról 2017, KSH

2018: 6,6 millió fő / 15,6 millió véj 2018: 5,9 millió fő / 15,3 millió véj

Forrás: Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról 2017, KSH

Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség, A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 2018-as

Az előadás főbb megállapításai 1. Magyarország gazdaságában a földrajzi elhelyezkedésből fakadó tranzit szerepből adódóan (is) a közlekedési és kommunikációs szektornak fontos szerepe, a logisztikának perspektívái vannak. Budapest Kelet-Közép-Európa egyik meghatározó gócpontja. 2. Az áruszállítási teljesítmények a konjunktúrák és dekonjunktúrák hullámaihoz igazodnak, hosszabb távon azonban gazdasági szerkezeti okokból és a közlekedési alágak rendszerjellemzőiből adódóan markáns eltolódás van a közúti közlekedés irányába. 3. Komoly közlekedésszervezési problémákat okoz a közút- és vasúthálózat monocentrikussága, minőségi hiányosságai, illetve a dunai és tiszai átkelőhelyek korlátozottsága. A vízi közlekedés szerepe marginális, a légi forgalom ugyanakkor felértékelődő. 4. Magyarország legtöbb infokommunikációs mutatóját tekintve az EU-országok mezőnyének harmadik harmadában foglal helyet, miközben a szektor jelentős országon belüli különbségeket mutat.

1. Nyugati főfolyosó; 2. Adria főfolyosó; 3. Borsod-Galícia másodrendű tengely;4. Tátra-Krakkó melléktengely; 5. Kárpátalja-Podólia főtengely; 6. Pontus-Levante tengely; 7. Szuezi tengely; 8. Szlavón tengely (Erdősi F.);

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Áruszállítás indexe (tonna) Áruszállítás indexe (tonnakilométer) A magyarországi áruszállítási teljesítmények változása; forrás: KSH

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Távolsági személyszállítás indexe (utasszám) Távolsági személyszállítás indexe (utaskilométer) Helyi személyszállítás indexe (utasszám) A magyarországi személyszállítási teljesítmények változása; forrás: KSH

Forrás: KSH

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Vasút Közút Belvízi szállítás Légi szállítás Csővezeték Összesen Belföldi forgalom Behozatali forgalom Kiviteli forgalom Átmenő forgalom A különböző áruszállítási viszonylatok jelentősége közlekedési ágazatonként, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény alapján (2007); forrás: KSH

A nemzetközi személyközlekedés ágazati szerkezete; forrás: KSH A helyközi személyközlekedés ágazati szerkezete (belföld); forrás: KSH

Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Vasúthálózati fejlesztések

Forrás: KSH

Forrás: KSH 2013

Magyarország autópályái 2017 Forrás: http://www.wikiwand.com/hu/magyarorsz%c3%a1g_aut%c3%b3p%c3%a1ly%c3%a1i

Forrás: KSH 2013

Forrás: KSH

350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A debreceni repülőtér utasforgalma (fő) forrás: KSH adatai alapján

Forrás: KSH

https://www.telegeography.com/telecom-maps/global-internet-map.html