Tűzvédelmi berendezések
Kockázatbecslés (észlelés, beavatkozás, kár)
Beépített tűzvédelmi berendezések
Beépített tűzvédelmi berendezések Előnyei: - folyamatos felügyelet - korai észlelés, riasztás - korai beavatkozás lehetősége - leghatékonyabb beavatkozási mód kiválasztása - emberi veszélyeztetés kizárása - emberi tényező csökkentése Hátrányai: - költséges - rendszeres felülvizsgálat, karbantartás kell - téves jelzések előfordulhatnak - állandó felügyeletet igényel - elavul, elromlik
Beépített tűzvédelmi berendezések Telepítés indokai: jogszabályi előírások: - OTSZ - kockázati tényezőt is vizsgál hatósági kötelezés önkéntes vállalás: - legritkább - pl. szerverszobák 150m 2 alatt - ok: nagy kockázat, értékvédelem biztosítói szempontok - díj csökkenthető
Beépített tűzvédelmi berendezések Beépített tűzjelző rendszer: helyhez kötött - épületben vagy szabadtéren kifejlődés korai szakaszában észlel, jelez megfelelő intézkedések: - vezérel - értesít Beépített tűzoltó rendszer: kár csökkentése lokalizálás továbbterjedés meggátlása helyhez kötött - épületben vagy szabadtéren beavatkozást könnyíti önműködő
Kockázatnövelő tényezők építészeti: - alapterület, szintszám, magasság - tűzveszélyességi osztály - tűzállósági fokozat - tűzszakaszolás használati: - tűzterhelés - közösségi, tömegtartózkodás - szociális vagy egészségügyi intézmény - tárolt anyagok éghetősége - tűzveszélyes technológia - épületbelső (pl. burkolat) egyéb
Beépített tűzjelző rendszer Felépítése: tűzjelző központ tápegység bemeneti oldal: - automatikus érzékelők - kézi jelzésadók kimeneti oldal: - hang- és/vagy fényjelzők - átjelzés - vezérlések grafikus felület
Beépített tűzjelző rendszer Jelzés: - érzékelők - kézi jelzésadók Riasztás: - hangjelzők - fényjelzők - másodkijelzők
Beépített érzékelők Tűz kísérőjelenségei: anyagi: - füst (érzékelők 90%-a) - korom (jelzésben nem jelentős) - gőzök (jelzésben nem jelentős) - bomlástermékek (jelzésben nem jelentős) - gázok (jelzésben nem jelentős) energia jellegű: - hő - láng - nyomás (jelzésben nem jelentős) - hanghullám (jelzésben nem jelentős)
Beépített érzékelők csoportosítása érzékelt jellemzők szerint: - füst - hő - láng - kombinált térbeliség szerint: - pontszerű - többpont - vonali jellemzők feldolgozása szerint: - küszöbérték - különbség - változási sebesség visszaállíthatóság szerint: - önműködően visszaálló - visszaállítható: távműködtetéssel helyben - nem visszaállítható: alkatrészcserével alkatrészcserével sem
Beépített hőérzékelők Előny: - várhatóan nagy hőnövekedéssel járó tüzeknél - nagy páratartalom, gőz esetén, füst esetén - korrozív, poros környezetben - magas hőmérsékletű környezetben - olcsó, egyszerű Korlátok: - ahol nem lehet jelzési késedelem - rosszul égő, parázsló tüzeknél - nagy belmagasság (>7,5m) - klimatizált tereknél - ha nem tehető a mennyezetre az érzékelő
Beépített hőérzékelők Küszöbhőmérséklet: - bimetál - gyorsműködéső korongtermosztát - olvadó kötés - törőüveg/kvarckörte - folyadéktöltésű szelence - termisztorok - termoelemek Hősebesség: - pneumatikus működésű: membrános rézcsöves - termoelektromos
Beépített füstérzékelők Csoportosítás: térbeliség alapján: - pont - vonalmenti - többpont érzékelésük alapján: - ionizációs - optikai: fényelnyelésen alapuló fényszóródáson alapuló: infra, lézeres
Beépített füstérzékelők - ionizációs
Beépített füstérzékelők - optikai Fényelnyelésen alapuló
Beépített füstérzékelők - optikai Fényszóródáson alapuló
Beépített füstérzékelők - pont Korlátai: környezeti feltételek: - nedvesség - szélsőséges hőmérséklet - gőz, por, kipufogó gáz - elektromágneses zavarok - szellőzőrendszer helyiség szabta feltételek: - magasság - nehezen megközelíthető helyek - berendezések egyedi felügyelete egyéb feltételek: - korai, gyors érzékelés - esztétika - műemlékvédelem
Beépített füstérzékelők - többpont Felhasználása: - műemlékek - nagy belmagasságú terek - álmennyezetek - szélsőséges hőmérsékletű terek - magasraktárak
Beépített füstérzékelők - vonalmenti Hőérzékelő kábelek: - olvadó szigetelésű: viszonylag későn jelez (68-105 C) szigetelés megolvad zárlat - félvezető szigetelésű: összesodort réz vezető + szigetelés vezetőképesség a hőmérséklettel változik - multiszenzoros: kábelbe bizonyos távolságokra érzékelő Pneumatikus rézcsöves: - nyomásváltozást érzékelő membrán
Érzékenységi karakterisztika
Beépített tűzoltó rendszerek Oltóanyag szerint: folyadék: - víz - hab - halon gáz: - inert gáz - halon szilárd: - por robbanás elfojtására
Beépített tűzoltó rendszerek Oltásmechanizmus: fizikai: hígítás hűtés melegedés fojtás kémiai: inhibíció (ld. később) Elsődleges oltóhatás Másodlagos oltóhatás víz hűtés hígítás inert gáz hígítás hűtés halon inhibíció hűtés por inhibíció felmelegedés hab fojtás hűtés
Vízzel oltó rendszerek Oltóhatás: - hűtés - hígítás - inhibíció - mechanikai (ütő) hatás Alkalmazás korlátai: - feszültség alatti berendezések - éghető folyadékok tüze - fémek, fémoxidok robbanásveszély - izzó szén - ahol nagyobb vízkár nem megengedhető
Gázzal oltó rendszerek Csoportosítás: passzív (inert): CO 2, N, Ar aktív: halonok, halonhelyettesítők Előnye: károsodás nélküli védelem elektromosan nem vezet Passzív gázok: levegő oxigéntartalmát lecsökkenti 12-14% alá hőt von el nagy nyomáson tárolják nincs ózonréteg károsító hatásuk nincs toxikus bomlástermék lassan szellőzik ki Aktív gázok: inhibíció/hőelvonás/kiszorítás
Gázzal oltó rendszerek CO 2 legelterjedtebb cseppfolyós állapotban engedik ki a palackból (60bar) felette gáz állandó nyomás biztosítása kiáramolva szilárd lesz száraz jég tulajdonságai: nem éghető, nem vezeti az elektromosságot könnyen cseppfolyósítható, kémiailag stabil könnyen kezelhető, hajtógázt nem igényel szétáramlik, mindenhova behatol > 9%-os koncentráció = eszméletvesztés (oltási koncentráció halálos) alkalmazása: - zárttéri tüzek - értékes tárgyak védelme - elektromos környezet (pl. szerver központ) nem alkalmas: - izzó fémek - robbanóanyagok
Gázzal oltó rendszerek halonok halon = halogénezett szénhidrogén (F, Cl, Br, I) lángok oltására alkalmas csak (izzáshoz nem) inhibíció (lánczárás): gyökök számának csökkenése, hőtermelés csökken halon aktiválási energia hatására gyököket ad le, amik reakcióba lépnek a lángban található H és OH gyökökkel, így azok mással nem tudnak reakcióba lépni leghatásosabb: 1 C, 3 F, 0 Cl, 1 Br kevesebb kell belőle, mint a CO 2 -ből halon helyettesítők: ma ezeket használják alkalmazása: elsősorban folyadékok elektromos berendezések számítógép központoknál lánggal égés esetén nem alkalmazható: O 2 nélkül is égő anyagoknál (pl. acetilén) hátránya: toxikusság ózonbontó képesség
Porral oltó rendszerek hatóanyag: - NaHCO 3 (nátrium-hidrogén-karbonát) - KHCO 3 könnyen bomlik HCO 3 erősen nedvszívó, ezért segédanyagokat kevernek hozzá (kerámia, karbamid) elnevezése: milyen tüzet tud oltani: A, B, C, D, (E) hatékony olvadékot képez
Habbal oltó rendszerek kolloid rendszer óriási felülettel rendelkezik nagy az energiája idővel eltűnik (leadja az energiáját) instabil min. fél órán keresztül állnia kell a habnak oltómechanizmus: - hártyák közti víz lecsurog - oldat összegyűlik a felületen film - hőelvonó képessége nagy hűt felhasználása: - elárasztás: gyorsabb, mint gázzal (berobbanás ellen) O 2 kiszorítás - nehézhabok: nagy a víztartalma