MOLNÁR ISTVÁN MÚZEUM KIADVÁNYAI 3. ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 2010/2011 PUBLICAŢIILE MUZEULUI MOLNÁR ISTVÁN 3. TRANSILVANIA ŞI RELAŢIILE EI ÎN EPOCA MIGRAŢIILOR TIMPURII PUBLICATIONS OF THE MOLNÁR ISTVÁN MUSEUM 3. TRANSYLVANIA AND ITS CONNECTIONS IN THE EARLY MIGRATION PERIOD MOLNÁR ISTVÁN MÚZEUM Székelykeresztúr, 2010/2011
MOLNÁR ISTVÁN MÚZEUM KIADVÁNYAI 3. ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 2010/2011 Főszerkesztő: Társszerkesztő: A kötetet szakmailag lektorálta: A borító tervezője: Tördelőszerkesztő: Körösfői Zsolt Sándor-Zsigmond Ibolya Dr. Istvánovits Eszter (Nyíregyháza), Dr. Vida Tivadar (Budapest) Scholtz Róbert Sándor-Zsigmond Dénes Molnár István Múzeum, 2010/2011 Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédelmi Közszolgálata, 2010/2011 Az egyes cikkek szerzői, 2010/2011 Román és angol nyelvű tartalmi kivonatokat fordították, ellenőrizték: Madár Xiména Sándor-Zsigmond Ibolya Az egyes tanulmányok szerzői Az első borítólapon: A hátsó borítólapon: A hátsó borítólap belső felén: Alapították: Kr.u. 4. századi tál Fiatfalváról (fotó: Boros György) Fiatfalván feltárt leégett földbeásott lakóház és feltárói (fotó: Czire Alpár) A fontosabb erdélyi lelőhelyek térképen (Kosza Antal) Körösfői Zsolt Luka Zsuzsánna Sándor-Zsigmond Ibolya Kiadja: Támogatók: Nyomda: F&F International Gyergyószentmiklós, Tudor Vladimerescu u. 4. ISBN 978-973-1879-14-7 2010/2011
MOLNÁR ISTVÁN MÚZEUM KIADVÁNYAI 3. ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN PUBLICAŢIILE MUZEULUI MOLNÁR ISTVÁN 3. TRANSILVANIA ŞI RELAŢIILE EI ÎN EPOCA MIGRAŢIILOR TIMPURII PUBLICATIONS OF THE MOLNÁR ISTVÁN MUSEUM 3. TRANSYLVANIA AND ITS CONNECTIONS IN THE EARLY MIGRATION PERIOD Főszerkesztő: Körösfői Zsolt MOLNÁR ISTVÁN MÚZEUM Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédelmi Közszolgálata F&F International SRL Székelykeresztúr, 2010/2011
MOLNÁR ISTVÁN MÚZEUM KIADVÁNYAI 3. ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN SZERZŐK Botár István, botaristvan@yahoo.com Dr. Coriolan Horaţiu Oprean, choprean@yahoo.com Dan Buzea, buzealuci@yahoo.com Demjén Andrea, demjenandi@yahoo.com Dobos Alpár, alpardobos@yahoo.com Dr. Gindele Robert, robigindele@yahoo.com Körösfői Zsolt, korosfoi@gmail.com Kelemen Imola, kelemenimola@csikimuzeum.ro Masek Zsófia, masekzso@googlemail.com Nyárádi Zsolt, nyaradi_zsolt@yahoo.com Dr. Prohászka Péter, prohaszkapeter1975@gmail.com Radu Zăgreanu, raduzagreanu@yahoo.com Sófalvi András, sofalvi@hotmail.com Dr. Tóth Endre, teutanus@gmail.com Vlad Lăzărescu, lazarescu_vlad@yahoo.com Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda (Muzeul Secuiesc al Ciucului, Mircurea Ciuc) Román Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Kolozsvár (Institutul de Arheologie şi Istoria Artei al Academiei Române, Cluj-Napoca) Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeuma, Sepsiszentgyörgy (Muzeul Naţional al Carpaţilor Răsăriteni, Sfântu-Gheorghe) Tarisznyás Márton Múzeum, Gyergyószentmiklós (Muzeul Tarisznyás Márton, Gheorgheni) PhD, ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Budapest Szatmár Megyei Múzeum, Szatmárnémeti (Muzeul Judeţean Satu Mare, Satu Mare) Jósa András Múzeum, Nyíregyháza Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda (Muzeul Secuiesc al Ciucului, Mircurea Ciuc) Magyar Nemzeti Múzeum. Régészeti Tár, Budapest PhD, ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Budapest Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely (Muzeul Haáz Rezső, Odorheiu-Secuiesc) Szegedi Tudományegyetem. Régészeti Tanszék, Szeged Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeuma, Sepsiszentgyörgy (Muzeul Naţional al Carpaţilor Răsăriteni, Sfântu-Gheorghe) Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely (Muzeul Haáz Rezső, Odorheiu-Secuiesc) Magyar Nemzeti Múzeum. Régészeti Könyvtár, Budapest Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár (Universitatea Babeş-Bolyai Cluj-Napoca) 7
TARTALOMJEGYZÉK CUPRINS CONTENTS ELŐSZÓ - PREFAŢĂ 10 BOTÁR ISTVÁN 15 A Marosszentanna Csernyahov kultúra régészeti emlékei a Csíki-medencében I. Urmele arheologice ale culturii Sântana de Mureş Cerneahov în bazinul Ciucului I. Archaeological finds of the Sântana de Mureş Cerneahov (4th century) culture in the Csík-Basin I. DAN BUZEA RADU ZĂGREANU 39 Posztrómai település Oltszem Homokbánya lelőhelyen (Kovászna megye). Előzetes megfigyelések Locuirea post-romană de la Olteni Cariera de nisip, jud. Covasna. Consideraţii preliminare The Post Roman habitation from Olteni, The sand quarry, Covasna County. Preliminary report DEMJÉN ANDREA VLAD LĂZĂRESCU 63 Római császárkori és kora középkori leletek Gyergyószárhegyen. A régi ásatások újraértékelése Descoperiri aparţinâd epocii romane imperiale târzii şi evului mediu timpuriu de la Lăzarea. Revalorificarea unor vechi săpături Late Roman and Early Medieval finds from Lăzarea. Re-evaluating some old excavations KÖRÖSFŐI ZSOLT 95 A Marosszentanna Csernyahov kultúra lelőhelyei a Nagy-Küküllő felső folyása mentén Siturile culturii Sântana de Mureş Cerneahov pe cursul superior al Târnavei Mari Archaeological sites of Sântana de Mureş-Chernyakhov Culture in the Upper Valley of the Nagy-Küküllő (Târnava Mare) River KELEMEN IMOLA 161 A Székelykeresztúr Felső-Lok-i Marosszentanna Csernyahov kultúrához tartozó kora népvándorlás kori település 1976 1978-as kutatásából származó állatcsontanyag vizsgálata Analiza oaselor animale provenite din campania 1976 1978 a cercetării sitului epocii timpurii a migraţiilor aparţinând culturii Sântana de Mureş Cerneahov la Cristuru-Secuiesc, punctul Felső-Lok The archaeozoological analysis of the animal bones coming from the 1976-1978 campaign of the excavation at the Early Migration period site of the Sîntana de Mureş Cerneahov culture at Cristuru-Secuiesc- Felső-Lok NYÁRÁDI ZSOLT SÓFALVI ANDRÁS 177 Vizigót településrészletek Telekfalván Urme de locuire ale vizigoţilor de le Teleac Remains of visigoth settlement in Telekfalva\Teleac CORIOLAN HORAŢIU OPREANU Az erdélyi Marosszentanna-kultúra vége: Szentgyörgy-kultúra vagy posztcsernyahovi horizont? 191 Sfârşitul culturii Sântana de Mureş în Transilvania: cultura Sfântu Gheorghe, sau orizontul post-cerniahovian? 8
GINDELE RÓBERT 205 A császárkori és kora népvándorláskori anyagi kultúra fejlődésének aspektusai Északnyugat-Románia területén Aspectele evoluţiei culturii materiale din spaţiul nord-vest al României în epoca romană şi începutul epocii migraţiilor Probleme betreffend die Entwicklung der Sachkultur in den 2-5. Jh. im Nordwesten Rumäniens MASEK ZSÓFIA 249 Adatok a Marosszentanna Csernyahov-kultúra és az alföldi késő szarmata hun kori kerámiaanyag kapcsolataihoz Date privind relaţiile ceramicii culturii Sântana de Mureş Cerneahov şi a ceramicii sarmatice târzii epocii hunice din Câmpia Maghiară Angaben zu den Beziehungen der Sîntana de Mureš-Černjachov-Kultur und des spätsarmatisch-hunnenzeitlichen Keramikmaterials auf dem Ungarischen Tiefebene TÓTH ENDRE 293 A pannoniai késő római besimított kerámia eredetéről (Carpok a Dunántúlon) Despre originea ceramicii fine (netezite) romane târzie din Panonia (Carpii dincolo de Dunăre) Über die Herkunft der spätrömischen eingeglätteten Keramik in Pannonien (Karpen in Transdanubien) NYÁRÁDI ZSOLT 321 Gepidák a Nagy-Küküllő felső folyásának dombközi medencéiben Gepizi din bazinul dintre zona deluroasă aflată pe cursul superior al Tărnavei Mari Gepids in the basins found between the hills of the upper flow of the Nagy-Küküllő River DOBOS ALPÁR 377 Az erdélyi soros temetők lovastemetkezései Înmormântările cu cal în cimitirele cu morminte dispuse în şiruri paralele din Transilvania The horse burials of the row-grave cemeteries from Transylvania PROHÁSZKA PÉTER 405 Római aranypénzforgalom Erdély és Partium területén a Kr. u. 3. és 6. század között Circulaţia monedelor romane din aur în regiunea Transilvaniei şi a Parţiumului în secolele 3-6 d. Hr. Römisches Goldmünzverkehr auf dem Gebiet von Siebenbürgen und Partium zwischen dem 3. und 6. Jahrhundert n. Chr Bakayné Perjés Judit (1941-2011) (Puskás Katalin, Domokos Levente) 427 RÖVIDÍTÉSEK 428 Abrevieri Abreviations/Abkürzungsverzeichnis A FONTOSABB ERDÉLYI LELŐHELYEK AZONOSÍTÓJA 431 Identificatorul siturilor arheologice mai importante din Transilvania Identification of the main Transylvanian Sites 9
ELŐSZÓ Annak ellenére, hogy a Marosszentanna Csernyahov kultúrának egyik nevét adó temetőjét (Marosszentanna/Sântana de Mureş, Maros megye) 1903-ban Erdélyben tárták fel, az itteni népvándorláskori kutatás nemhogy kiteljesedett volna az azóta eltelt több mint egy évszázad alatt, hanem inkább megtorpant. Az elkövetkező évtizedekben a dákoromán kontinuitás jegyében zajló romániai kutatások elsősorban a római, dák és szláv kori emlékeket célozták, a kora népvándorláskori, középkori lelőhelyek tervásatására pedig ritkán került sor. Amikor véletlenszerűen, vagy leletmentéssel népvándorláskori lelőhelyek kerültek napvilágra, gyakran értelmezték azokat a továbbélő dákok, vagy a helyben maradt, római lakosság régészeti hagyatékának. Az aktuálpolitika nyomására a régészet egyik fő feladata a román nép etnogenezisének bizonyítása lett. Így jöttek létre a népvándorlás korát túlélő dákoromán népesség régészeti kultúrái, mint Erdélyben a 4. századra keltezett Szentgyörgy- (cultura Sfântu-Gheorghe), a Baráthely- (cultura Bratei, Kr.u. 4-6. század), a Fiatfalva- (cultura Filiaşi), Baráthely Fiatfalva-kultúrák (cultura Bratei-Filiaşi), valamint ezek Kárpátokon kívüli megfelelői, az Ipoteşti-Gândeşti (Kr.u. 6-7. század) és a Dridu-kultúrák (Kr.u. 9. század). 1989 óta a romániai régészeti kutatás kezdi elvetni az említett, prekoncepciókra felépített régészeti kultúrák létezését, vagy legalábbis nem említi. A népvándorláskori lelőhelyek feltárásának legfőbb akadályát az elmúlt évtizedekben az erdélyi múzeumok akkut pénzhiánya képezi. Úgy tűnik azonban, hogy az utóbbi pár évben a meginduló építkezések és a műemléki előírások következetesebb ellenőrzésének köszönhetően a régészeti kutatásokban pozitív elmozdulás történt. Ezzel egy időben több erdélyi múzeumba fiatal, szakmailag jól felkészült régész került, akik a megelőző feltárások, leletmentések mellett folyamatosan terepbejárásokat is végeznek. Az erdélyi népvándorláskori lelőhelyek kutatásáról kevés összefoglaló munka vagy tanulmánykötet létezik, éppen ezért ezt a kötetet a szükség hozta létre. Az itt szereplő tanulmányok témájuk alapján változatosak, ugyanakkor egymáshoz is kapcsolódnak. A történelmi-földrajzi értelemben vett Erdélyben (nem a mai használatban lévő Nyugat-Romániát) és Partium-ban (jelenleg Romániai nyugati határsávja) feltárt újabb/ régebbi lelőhelyek közlése mellett, kisebb régiók (Felső-Tisza vidéke, Nagy-Küküllő mente, Csíki-medence) régészeti kutatásainak összegzése is bekerült kötetünkbe. Bizonyos részproblémák régészeti módszerrel végzett elemzésével (a Marosszentanna Csernyahov kultúra és a hun kori szarmata kerámia közti kapcsolat, a dunántúli karpok kérdése) két tanulmány is, Erdély, szomszédos területekkel való kapcsolatára reflektál. A kötetbe egyaránt kerültek fél évszázada feltárt, de még közöletlen vagy csak részben közölt (Fiatfalva/ Filiaşi Disznóhizlaldó/Felhágó, Gyergyószárhegy/Lăzarea Lázár-kastély, Székelykeresztúr/Cristuru- Secuiesc Felsőlok), illetve kisebb, újabban kutatott lelőhelyek (Csikszentimre/Sântimbru, Fiatfalva/Filiaş Nagyerdő-földje, Telekfalva/Teleac), amelyek csak rövid ásatási beszámoló formájában jelentek meg ez idáig. A kötet valósághű bepillantást nyújt az erdélyi népvándorláskori kutatások jelenlegi állapotába, módszereibe és eredményeibe. Fontosnak tartok még egy dolgot megemlíteni, éspedig azt, hogy a tanulmányok magyarul jelennek meg egy olyan témában, amelynek Erdély tekintetében jelenleg a román és a német a hagyományosan használt szakmai nyelve. Annak érdekében, hogy a más nyelven értő kollégák is forgathassák a kötetet, bővebb, idegen nyelvű kivonatok kerültek a tanulmányok végére. A táblák kétnyelvűek, a fontosabb lelőhelyek 10
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN gyorsabb megtalálása érdekében helységnév-azonosítót és hozzá kapcsolódó térképmellékletet is szerkesztettünk. Ahogy lenni szokott, egy ilyen nagyméretű munka mögött több ember háttérmunkájára, közreműködésére is szükség volt. Jelen kiadvány egy kis székelyföldi múzeum két évvel ezelőtt létrehozott kiadványsorozatának harmadik száma. A kötet kiadását a Nemzeti Kulturális Alapprogram, Hargita Megye Régészeti Programja és Székelykeresztúr Város támogatásával sikerült megvalósítani. A kötet szerkesztésében, ahogyan a korábbi kiadványok esetében is nagy érdemei Sándor-Zsigmond Ibolyának és Sándor-Zsigmond Dénesnek vannak. A kötet tanulmányait szakmailag dr. Istvánovits Eszter (Nyíregyháza) és dr. Vida Tivadar (Budapest) véleményezte. Köszönettel tartozom Székely Attilának, Székelykeresztúr és környéke lelőhelyeinek kiváló ismerőjének, aki az elmúlt négy évtizedben több Nagy-Küküllő-menti népvándorlás kori lelőhely feltárásában is részt vett, s az azokból előkerült leletanyag feldolgozásában komoly segítséget nyújtott. Az elmúlt öt év közös munkájáért rendkívül hálás vagyok, önzetlen, soha nem lankadó régészeti munkásságának pedig csodálója. Köszönöm Kosza Antalnak, Hargita megye régészfelügyelőjének (Csíkszereda) a segítségét, aki a térképmellékletek nagy részét készítette. Hálával tartozom még Orbán Lívia (Székelykeresztúr), Szinyéri Péterné restaurátoroknak és Beleznai Gabriella rajzolónak (Nyíregyháza), akik önzetlen és szép kivitelezésű munkáikkal járultak a kötethez. Legutoljára Szász Viktor (Székelyudvarhely) és Burszán Károly (Fiatfalva) neveit szeretném megemlíteni, akiknek bejelentése nyomán igen fontos népvándorlás kori lelőhelyek felfedezését köszönhetjük. Kérem, forgassák érdeklődéssel a kötetet. Körösfői Zsolt 11
Prefaţă În pofida faptului că cimitirul (Sântana de Mureş/Marosszentanna, judeţul Mureş) care şi-a dat numele culturii Sântana de Mureş Cerneahov a fost descoperit în 1903 în Transilvania, în secolul trecut de atunci cercetările perioadei migraţiei nu că s-au dezvoltat, dar se pare, că s-au oprit. În următoarele decenii cercetările din România efectuate sub zodia continuităţii daco-romane au ţintat mai ales vestigiile din epoca romană, dacică şi slavă, foarte rar fiind efectuate săpături sistematice pe siturile ale perioadei timpurii a migraţiei, sau epocii medievale. Descoperire ocazională sau în urma săpăturilor de salvare a unor situri din perioada migraţiei, acestea au fost des explicate ca moştenirea arheologică lăsată în urmă de către populaţia dacică, sau a romanilor rămaşi pe loc. La presiunea politicii actuale, una dintre sarcinile principale a arheologiei a devenit dovedirea etnogenezei a poporului român. Aşa s-au născut culturile arheologice ale populaţiilor daco-romane care au supravieţuit perioada migraţiei: în Transilvania cultura Sfântu-Gheorghe datată la secolul 4., cultura Bratei (sec. 4-6 e.n.), cultura Filiaşi, cultura Bratei-Filiaşi sau echivalenţii extracapatici ai acestora: Ipoteşti- Gândeşti ( sec.6-7 e.n.) şi culturile Dridu din sec. 9. e.n. Din 1989 cercetarea arheologică din România începe să respingă existenţa culturilor arheologice preconcepute astfel, sau cel puţin nu le menţionează. Cea mai de seamă piedică în ultimile decenii în cercetarea siturilor ai perioadei migraţiei, o constituie lipsa acută de fonduri financiale a muzeelor din Transilvania. Se pare însă, că datorit construcţiilor începute în ultimii ani şi verificărilor mai consecvente ale regulamentelor privind monumentele istorice, s-a făcut un pas pozitiv. Simultan cu acesta, în mai multe muzee din Transilvania au fost angajaţi arheologi tineri, bine pregătiţi, care pe lângă săpăturile preventive şi de salvare, efecuează cercetări de teren continuu. Există prea puţine volumuri de studii sau lucrări de rezumare despre cercetarea perioadei migraţiilor din Transilvania, iar acest volum a luat naştere din cauza acestei lipse. Studiile, ce le conţine, sunt variate tematic, totodată se şi leagă unul de celălalt. Pe lângă publicarea siturilor mai vechi şi mai recenţi din Transilvania luată în sensul istoric-geografic (nu folositul în uzul contemporan Vest-România) şi Partium (în prezent zona de graniţă vestică a României), am redactat în acest volum şi nişte studii rezultând din cercetări arheologice efectuate în regiuni mai mici, (zona Tisei-Inferioare, Valea Târnavei-Mari, Bazinul Ciucului). Două studii se ocupă de relaţiile Transilvaniei cu teritoriile învecinate prin analiza efectuată cu metodele arheologiei a unor probleme de detalii (legătura între ceramica culturii Sântana de Mureş Cerneahov şi ceramica sarmatică din epoca hunică, sau problema carpilor dincolo de Dunăre). În volum se găsesc atât locuri de descoperire încă nepublicate sau parţial publicate, cercetate mai mult de o jumătate de secol (Filiaşi Disznóhizlalda/Felhágó, Lăzarea Lázár-kastély, Cristuru-Secuiesc Felsőlok,) cât şi situri mai mici, cercetate recent (Sântimbru, Filiaş Nagyerdő-földje, Teleac), care până în prezent au fost publicate doar ca scurte rapoarte de săpătură.
ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN Volumul reflectă o imagine reală asupra stadiul actual, metodele şi rezultatele cercetărilor perioadei migraţiei din Transilvania. Este important să menţionez încă un lucru, şi anume că, studiile apar în limba maghiară într-o tematică, a cărei limbă de specialitate folosită de obicei în prezent - cu privire la Transilvania- este cea română şi germană. În interesul colegilor, care nu vorbesc limba maghiară, ca să poată utiliza volumul nostru, la sfârşitul studiilor am anexat rezumaturi mai detaliate în limbă străină. Tabelele sunt bilingve, iar o listă a localităţiilor împreună cu hărţi referitoare ajută identificarea locurilor de descoperire. Cum se întâmplă de obicei, în spatele unei asemenea munci voluminoase, am avut nevoie de sprijinul şi colaborarea mai multor oameni. Volumul prezent constituie numărul trei al seriei de publicaţii fondată acum doi ani de un mic muzeu din Ţinutul Secuilor. Publicarea volumului a fost posibilă cu sprijinul comun al Fondului Cultural Naţional Maghiar, Programul Arheologic al Judeţului Harghita şi Oraşul Cristuru-Secuiesc. În redactarea cărţii, ca şi în cazul volumelor anterioare, au un rol de apreciat Sándor-Zsigmond Ibolya şi Sándor-Zsigmond Dénes. Studiile au fost profesional lectorate de dr. Istvánovits Eszter (Nyíregyháza) şi dr. Vida Tivadar (Budapest). Mulţumesc d-lui profesor Székely Attila, cunoscătorul de excepţie al locurilor de descoperire din Cristuru-Secuiesc şi împrejurimea oraşului, care în cei patru decenii trecuţi a participat la mai multe săpături ale perioadei migraţiei din Valea Târnavei Mari, şi a ajutat în mod serios în prelucrarea materialului rezultat din aceste lucrări. Pentru cei cinci ani petrecuţi împreună în muncă comună îi sunt foarte recunoscător, iar pentru munca lui perseverentă şi dezinteresată îl apreciez mult. Mulţumesc lui Kosza Antal, arheolog in cadrul Direcţiei de Patrimoniu Harghita (Miercurea-Ciuc), pentru că a executat marea parte a anexelor de hartă. Sunt recunoscător faţă de restauratorii Orbán Lívia (Cristuru-Secuiesc), Szinyéri Péterné şi desenatoarea Beleznai Gabriella (Nyíregyháza), pentru că prin munca lor frumoasă şi amabilă au contribuit la acest volum. În sfârşit trebuie să amintesc de dl. Szász Viktor (Odorheiu-Secuiesc) és dl. Burszán Károly (Filiaşi), datorit atenţiei lor au fost descoperite situri foarte importante din perioada migraţiei. Doresc, să vă fie utilă acest volum! Körösfői Zsolt 13
14