A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* 1
|
|
- Henrik Juhász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Botár István A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* 1 1 A Csíki-medence régészeti kutatása hoszszú évtizedekig esetleges volt, helyi intézményi, szakmai háttér nélkül az ásatásokat az erre látogató kutatók jobbára csak expedíciószerűen végezték. Ezek a kutatások a kor szelleméhez igazodva az őskorra koncentráltak, és csak melléktermékként kerültek elő népvándorlás és középkori leletek. A népvándorláskori leletek gyűjtését, értékelését hoszszú ideig nem csak a hiányos kutatási háttér, de a dák-római-román kontinuitásra kihegyezett hivatalos ideológia is befolyásolta. Az amúgy is kevés adat téves interpretációja komikus módon oda vezetett, hogy egy ideig a Római Birodalomhoz soha nem tartozó Csíkban sem sikerült a dák korszakot követő időszakban települési folyamatosságot igazolni. Ez alapján sokáig úgy tűnt, hogy a viszonylag kiterjedt késő vaskori lakottság ellenére, melyet részben a helyi vasművesség kiemelkedő szerepével is öszszekapcsoltak, a dák királyság bukása, illetve Dácia provincia megalakulása és felhagyása után e lakatlanná vált térségben erőteljes visszaerdősödéssel kell számolni, amely hosszú ideig leszűkítette a megtelepedésre alkalmas területet és így évszázadokig tartó szinte teljes elnéptelenedést eredményezett. 2 A helyi múzeum megalakulása után még sokáig csak külső intézmények végeztek nagyobb ásatásokat a térségben, így a kutatások hiánya miatt népvándorláskori régészeti leletek jobbára csak véletlenül, vagy terepbejárások, leletmentések során a kerültek a felszínre anélkül, hogy a leletek lelőkörülményeiről használható dokumentáció készült volna. Ennek ellenére ki 1. * A szövegben az egyszerűség kedvéért a gót kifejezést az etnikailag és anyagi kultúra szempontjából is sokszínű Marosszentanna Csernyahov műveltség hordozóinak szinonimájaként használom. 2. FERENCZI , , kell emelni az akkori múzeumigazgató János Pál és az általa szervezett múzeumbarátok gyűjtőtevékenységének szerepét, aminek eredményeiről beszámoló is készült. 3 A háztáji gyűjtőmunka jellegéből fakad, hogy a kultúra székelyföldi leleteinek első feldolgozásában egyetlen lelőhely sem szerepel a Csíki-medencéből. 4 A 80-as évek második felében e korszak leleteit is felszínre hozó ásatások értékelése a kor szellemében fogantak ugyan, mégiscsak összefoglalták a legfrissebb adatokat. 5 Látható, közölt anyag hiányában ezen a helyzeten a magyarországi kutatás sem tudott sokat finomítani, így Erdély rövid történetében is fehér foltként tátong az Olt forrásvidéke. 6 A fordulat utáni években a delnei Csordajáró területéről begyűjtött 4. századi csonteszközöket (csont fésű töredéke, tűtartó és csontfüggő, ld. Corneliu Beldimán tanulmányát) immár, mint a Csernyahov Marosszentanna kultúra itteni emlékeiként tették közzé. 7 Az ezredfordulón kiadott Hargita-megyei régészeti repertóriumban, illetve az utólag építő településtörténeti összefoglalóban Csíki-medencéből mindössze nyolc lelőhely kapcsán tettek említést 4. századi, vagy Marosszentanna Csernyahov kultúrához tartozó leletekről (Csíkszenttamás Szádakút, Csíkjenőfalva Kósakert, Csíkdelne Csordajáró, Csíksomlyó Fodor-kert, Csíkszereda Mikó-vár, Csíkszentimre Henter-kúria, Csatószeg Görgős, Csíkszentsimon Homokbánya). 8 A Repertórium 3. JÁNOS-KOVÁCS SZÉKELY BELDIMAN 1987, BÓNA BELDIMAN REP.38., illetve BAJUSZ (szerk.) Mindezek fényében túlzásnak hat az a kijelentés, mely szerint a Gyergyói- és Csíki-medencéből mindössze a szárhegyi és 15
2 Botár István A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* településtörténeti összefoglalójában ennek ellenére a 3-4. század kapcsán szó sem esik arról, hogy az Olt felső forrásvidékén mentén valamikor germánok is éltek volna. A kutatás torz helyzetét azonban már akkor jól jelezte az a tény, hogy a kisebb alapterületű Keresztúr-széken, zömében Benkő Elek terepbejárásainak köszönhetően, több tucatnyi korabeli lelőhelyet lehetett felsorolni. 9 E kérdést illetően, a kutatásra fordítható források teljes hiánya miatt, a csíkszeredai múzeumban az ezredforduló után alkalmazásba kerülő régészek sem hoztak lényeges változást az első években. Igazi áttörést a fokozatosan megcsontosodó örökségvédelmi hivatal által kieszközölt leletmentések, és megelőző feltárások eredményeztek. Ezek nyomán Kosza Antal Hargita-megyei régészfelügyelő által összeállított térképen már tizenhét 4. századi lelőhely szerepel a Csíki-medencében (a korábban felsoroltakon kívül: Csíkkozmás-belterület, Csíkmindszent- Kicsi Boroszló, Csíksomlyó-árvaház, ill. -Barátok-kertje, Csíkszentgyörgy-Potovszky-kert, Csíkszentkirály-Karimósarka, Csíkszentkirály- Kőoldal, Csíkszentlélek-Bánátus, Csíkszentmártonbelterület, Csíkszereda-Mikó-vár). 10 (1. t.) A korszak kutatási helyzete, a közelmúltban zajlott biztató lépések ellenére, ma még igencsak elmaradottnak tartható, hiszen ismereteink jórészt terepbejárásokon alapszanak, mindössze féltucatnyi feltárt objektumot ismerünk, de nincs egyetlen teljesen feltárt lakóépület sem. Teljességgel hiányoznak a korszakhoz sorolható temetők, noha legalább tucatnyi lappang belőlük a föld alatt, remélhetőleg nem túl sokáig. A fentiek alapján az alábbiakban a legutóbbi időszakban előkerült lelőhelyek és leleteik ismertetése kapcsán néhány korábbi, a Csíki Székely Múzeum raktárában lappangó közöletlen leletet mutatok be. Ez utóbbi esetben dokumentáció híján esetenként kérdéses, hogy a raktárban található leletek ugyanabból az objektumból, rétegből tekerőpataki lelőhely sorolható ehhez a korszakhoz, ld. GÁLL BENKŐ 1992 (második összesítő térkép) 10. KÖRÖSFŐI-NYÁRÁDI-SÓFALVI A Csíkszenttamás-Taplocamező és -Szádakút tévesen került a lelőhelyek közé, itt ugyani nem kerületek elő 4. századi. leletek. származnak-e, avagy utólag összeválogatott együttesekről van szó. Hangsúlyoznom kell, hogy dolgozatom nem tekinthető tehát a Csíki-medence 4. századi településtörténeti összefoglalójának, de még az egyes lelőhelyek feldolgozásának sem, erre ugyanis az éppen átrendezés alatt álló régészeti raktár teljes anyagának átnézése lenne szükséges, amire egyelőre nincs és a közeljövőben sem lesz lehetőségem. Így több esetben az ismert lelőhelyek jellemző leleteit sem áll módomban most közzétenni. A címben jelzett sorszám ugyanakkor azt jelzi, hogy a kérdésre a Marosszentanna- Csernyahov lelőhelyeket is érintő tervezett, és egyéb leletmentések, illetve a raktár végleges átrendezését követően vissza kívánok térni. Mindaddig azonban, az egyértelműen hiányos forrásbázis ellenére, jelen közlést fontosnak és hiánypótlónak gondolom. Nagy alapterületű régészeti lelőhely húzódik Csíkdelne keleti szélén a Csordajáró nevű dűlőben, ahonnan egyéb korszakok leletei mellett Marosszentanna Csernyahov kultúrához sorolható kerámia, vassalak egy kétsoros (?) csont fésű töredékei, illetve egy csont függő is előkerült egy ban János Pál által vezetett mentőásatás során (ltsz: 2951, 2957 a csont leletekről részletesen Corneliu Bledimán e kötetben közölt tanulmánya). A leletmentés dokumentációjából mindössze egy kerámiatöredékeket ábrázoló mappa maradt meg, de ennek lapalji megjegyzései alapján legalább két lakóház maradványaira bukkantak, illetve öt (?!) gödörre. (2. t.) A lelőhely Darvas Lóránt 2010-es terepbejárásai alapján egészen a faluig behúzódik, a pálfalvi út menti házak udvarán nem mennyiségben található vassalak, kohótöredék és jellegzetes gót kerámia. Felcsíkon északabbra is találhatók nagy kiterjedésű, 3-4. századi lelőhelyek. Ezek közül a csíkjenőfalvi Kósakertben (Barabás Áron telke, Tsz istállók) János Pál a 60 -as években szondázó ásatást is végzett, amely során állítólag egy kőkemencés házból nagyszámú kerámiatöredéket gyűjtött be: egy nagy tárolóedényt, gyorskorongolt, simított bikónikus edényeket (ltsz: 137, 138, ), ill. kézzel ké- 16
3 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN szített edények töredékeit. Egy későbbi terepbejárás során salak is került elő, így előfordulhat, hogy ez esetben is számolni kell a 4. században vasművességgel. 11 (3-4. t.) Alcsíkon a Marosszentanna- Csernyahov települések jelentős része az Olt árterének árvízmentes magas teraszain terültek el, de az ártértől távolabb, a mellékpatakok felsőbb szakaszai mentén is találunk lelőhelyeket. Ilyen, nagy kiterjedésű 3-4. századi település található Csíkkozmás belterületén, ahol a polgármesteri hivatal kertjében, illetve a délkeletről befolyó patak túloldalán a kertekből is (Csillag Ottó telke) szép számmal kerülnek elő korabeli edénytöredékek, míg a korábbi terepbejárások során a falu nyugati szélén (Borbélyok) is kerültek elő 3-4. századi leletek. 12 Egy korabeli, vasművességgel (is) foglalkozó település nyomait szintén egy mellékvölgyben Csíkmindszent határában találtuk meg. A 2005-ben folytatott terepbejárások során a falu Boroszlónak nevezett rész északkeleti felén egy gázvezeték árkából gyűjtöttem átégett agyagdarabból és ráolvadt salakból álló kohótöredékeket. Ettől a helytől kissé távolabb, mintegy 200 m délre a Mindszent patak partján 2008-ban végzett magnetometriás felmérés több anomáliát is azonosított, itt 2009-ben két kis szondával ellenőriztük az anomáliák okát. 13 Mindkét szondában jelentkezett egy meglehetősen vastag, salakdarabokat tartalmazó réteg, amelyből őskori kerámia mellett 4. századi cserepek is előkerültek, egyebek mellett egy tárolóedény oldaltöredéke. Noha a szondák apró mérete miatt (1x1 m) elsietett lenne harsány következtetéseket levonni, úgy tűnik, hogy itt valószínűleg egy nagyobb, huzamosabb ideig használt, kiterjedt alapterületű vasfeldolgozó rejtőzik, lappang a gyep alatt. 11. JANOVITS JÁNOS-KOVÁCS (pl. XV/53). Itt köszönöm meg Csillag Ottó csíkkozmási iskolaigazgató segítségét. 13. A kutatásokat Hargita Megye Tanácsának régészeti programja keretében végeztük. E lelőhelytől mintegy 6 km-re északi irányban, a Somlyó hegy túloldalán a Csíksomlyón átfolyó patak jobb, északi partján húzódó nagy kiterjedésű településen is intenzív vasolvasztás folyt (Fodor-kert, Barátok-kertje, Kájoni utca, Tsz istállók). Az 50-es évek elején, amikor a terület beépítése megindult Kovács Dénes több rendben végzett itt terepbejárást, és az általa begyűjtött leletanyagot több kortárs régész (Ferenczi István, Constantin Preda) népvándorláskorinak határozta meg. Kovács feljegyzései szerint az akkoriban épülő házak alapjaival hamuval, szénnel, csontokkal és cserépdarabokkal telt gödröket bolygattak meg, kérdés, hogy ezek szemetesgödrök, vagy hamvasztásos sírok lehettek-e, esetleg teljesen más korhoz köthetők. A jelenleg is folyó ásatáson a 4. századi településnek több objektuma került elő: tárolóvermek, egy lakóház, és talán vasolvasztó kohó is késő őszén a patak bal, déli oldalán az árvaház kertjében csatornaásáskor bolygattak meg legalább négy-öt vasolvasztó kohót, melyek mellől esetenként jellegzetes nagyméretű tárolóedények töredékeit azonosítottuk. Innen délnyugatra mindössze 3,5 km távolságra Csíkszereda belterületén az Olt árterébe benyúló félszigeten a Mikó-vár környezetében is található egy kiterjedt 4. századi település. Ennek egy nagy tárolóedényt is tartalmazó objektumát a múzeum skanzen részlegén bolygatták meg egy ház elhelyezésekor, de hasonló korú objektumok kerültek elő a Mikó-vár udvarán, és a vár előtti, keleti parkban is. 14 A gót település jelentős részét a Mikóvár felépítésekor bolygatták meg, de a vártól nyugatra eső ártéri teraszon közel egy hektáros felületen a jövőben még kerülhetnek elő objektumok ban terepbejárás során Csíkszentimrén Bedecs falurész nyugati szélén, az Olt lejtős teraszán hasonló salaktömbre bukkantunk (Kosza Antal, Botár István terepbejárása). Természetesen elsietett volna ezt a leletet is automatikusan a gótokhoz kötni, de ennek esélyét a falu belterületén, a salaktömb lelőhelyétől alig 300 méternyire délnyugatra, az Olt 14. Darvas Lóránt közöletlen kutatásai. 17
4 Botár István A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* első teraszán 2010 folyamán feltárt 4. századi objektum legalábbis lehetségessé teszi. A kutatás előzménye ez esetben a szennyvízcsatorna ásásának 2007-es felügyelete volt, amikor az árokkal több más objektum mellett egy kemence sütőfelületét is átvágták a Kúria-utcában, mintegy 60 méterre nyugatra a Henter-kúriától. A kemence sütőfelületén egy teljesen ép kézi malom volt helyezve, míg a platniból Marosszentanna- Csernyahov kultúrához köthető kerámiát bontottam ki ben ennek a kemencének a bolygatatlan másik felét szerettük volna feltárni, de az előzetesen nyitott, 1,5x3 méteres szondából egyértelművé vált, hogy a sérült, illetve egy további kemence egy nagyobb objektum részei. A megnagyobbított szelvényben mintegy -80 centiméterre a jelenlegi felszíntől egy nagy gödör sötét foltja bontakozott ki, amelyhez több kisebb, vörösre égett folt kapcsolódott. A kemencebokorhoz hét kemence tartozott, melyek mérete, formája és szintje is eltérő volt (5-6. t.). Ez alapján valószínűnek tűnik, hogy nem egy időben, kisiparszerűen folyt itt a sütés, hanem a gödör oldalában a kemencéket egymás után, sorban alakították ki. A sütőfelületek alá azonban nem minden esetben tapasztottak edénytöredékeket, a legtöbb kemencének egyszerű agyagból kialakított sütőrésze volt, kettőbe tapasztottak edénytöredékeket, egy továbbiba egy széttört malomkő darabjait, illetve egy esetben figyeltük meg a platni agyaggal történő újrasikárolását, megújítását (8. t.). A gödör betöltéséből, illetve a sütőfelületekből származó kerámia is a Marosszentanna Csernyahov kultúrához köthető. Ezek között a kézzel készített zsákalakú és bikónikus edények, illetve korongozott, nagyobb tárolóedények töredékei, és finomabb, besimított asztali kerámia töredékei egyaránt megtalálhatóak voltak. A kézzel készített kerámia díszítetlen, hacsak nem számítjuk dísznek a perem bevagdosását. (7-8. t.) A meginduló leletmentések első eredményeként 2007-ben sikerült Csíkszentkirály határában Kencseszeg nyugati szélén, az Olt magas teraszán, az úgynevezett Kőoldalon több 4. századi objektumot feltárni viszonylag gazdag leletanyaggal. 15 Ugyanazon a lelőhelyen, mintegy 150 méterre nyugatabbra 2010-ben folytattam az előző kutatáshoz képest jóval nagyobb felületen megelőző feltárást, de mindössze két 4. századi objektumot (gödröket) sikerült részben feltárni. Ezek egyrészt arra nyújtottak támpontot, hogy noha a település súlypontja a 2010-es feltárástól keletre és délre lokalizálható, ahol nagyobb sűrűségben sikerült 2007-ben objektumokat dokumentálni, régészeti jelenségekkel északi, és nyugati irányban is számolni kell a továbbiakban. E bizonytalan topográfiai feltevés mellett azonban az objektumok jelentőségét az növeli, hogy az úgynevezett 3. gödörből előkerült egy vasolvasztó kohó töredéke. A lelet arra utal, hogy az Olt mentén ebben a korszakban is foglalkoztak vasművességgel. Szintén megelőző feltárás keretében került napvilágra Csíkszentmihályon egy olyan 4. századi objektum, amely minden kétséget kizáróan igazolja, hogy a gótok rendszeresen foglalkoztak vasolvasztással ebben a térségben is. A falu központjában, a két patak által határolt lelőhelyet már régóta ismeri a kutatás, de az eddig begyűjtött anyag alapján késővaskori településnek tartották. Az ide tervezett új óvoda alapterületének feltárásakor a kutatási felület szélén egy nagyobb, köríves alaprajzú (?!) mélyített objektum került elő, melynek egykor, a hatalmas cölöplyukak alapján, masszív tetőszerkezete is lehetett. A mindössze negyed-harmadrészben feltárt gödörben (ún. 3. gödör) hat darab nagyméretű (kerületük egy és másfél méter között ingadozik), esetenként gomba alakú salaktömb volt egy halomba elhelyezve, ami egyértelműen arra utal, hogy a közelben huzamosabb ideig, rendszeresen végeztek vasolvasztást, aminek a felhasználhatatlan végtermékét ide depózták el. (9. t./ 1.) A gödör betöltésében a Marosszentanna Csernyahov műveltség edényművességének jellegzetes kerámiája került elő természetesen töredékekben: simított felületű szürke, gyorskorongolt asztali kerámia, bikónikus tálak továbbá szürke és vörösre égetett nagy tárolóedények, illetve a kézzel készített tálak, fazekak. (10. t.) 15. KÖRÖSFŐI-DARVAS
5 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN A helyi viszonyok között nagy alapterületűnek számító feltáráson (512 m²) csupán egy további ebbe a korszakba sorolható, sekély, bizonytalan kontúrú 4. századi gödör került elő (9. t./ 2.) Ebből teljesen hasonló kerámiatöredékek kerültek elő, mint a fent ismertetett 3. gödörből. ( t.) A tölcséres nyakú, finom, szürke, gyorskorongolt asztali kerámia, a bikónikus testű edények, a nagy korongolt tárolóedények, illetve a kézzel készített, olykor benyomkodott fenékkel ellátott mély tálak párhuzamait a Maroszentanna-Csernyahov műveltség területéről ismerjük. Gyanítható tehát, hogy a vasolvasztás a település szélén folyhatott, a terepbejárások tanúsága szerint a település a mai óvoda területén, illetve attól nyugatra és északra húzódik. Hasonló salaktömbök másutt is kerültek elő Csíkban, de eddig kivétel nélkül a dákokhoz kötötték őket. Tekintettel arra, hogy az előzetes terepbejárási adatok alapján a szentmihályi lelőhely is dák településként volt ismert, nem tartható kizártnak, hogy néhány további, salakot, kohótöredékeket is tartalmazó lelőhely a Marosszentanna- Csernyahov kultúrához köthető. Erre gyanakszunk egy további alcsíki lelőhely esetében is. Csíkszentsimon északi felén a régi Tsz istállóktól a felhagyott homokbányán túlnyúlóan észak felé majd egy kilométer hosszan gyűjthetők 3-4. századi cserepek. A lelőhelyről már jó néhány évtizede folyamatosan kerülnek be, több más korszak leletei mellett, 3-4. századi cserepek ban Corneliu Beldimán folytatott itt ásatásokat, de eredményeit csak rövid közleményekben tette közzé. 16 Az általa begyűjtött leletanyagban szép számmal találhatók gót tárolóedények, korongozott, simított felületű asztali kerámia és kézzel készített egyszerű edények töredékei is. 17 ( t.) Ez utóbbi lelőhely azért is érdekes, mert a Tsz istállók udvarán 1978 folyamán Szőcs János több vasolvasztót is feltárt. Dokumentáció híján csupán az ásatási napló és a leletes tasakok, dobozok feliratainak fel- 16. BELDIMAN 1987., Itt köszönöm meg Corneliu Beldimannak, hogy az általa ásott leletanyag egy részét itt közzétehetem. használásával magam igyekeztem a rétegviszonyokat rekonstruálni és a raktárba került kohótöredékeket és leleteket értelmezni. 18 Az akkor rendelkezésemre álló adatok alapján arra jutottam, hogy a kohók a dák és a 3-4. századi rétegek felett lehettek és késő népvándorlás koriak lehetnek. Ezt a többé-kevésbé hipotetikus rekonstrukciót hiteles ásatás igazolhatja, vagy helyesbítheti. Nem hagyható figyelmen kívül az az új adat, hogy nagyon hasonló, vastag agyagsávokból felrakott kohó töredékeit találta meg Darvas Lóránt és Kosza Antal (2010) ettől a helyszíntől mintegy 600 méterre délre, szintén a terasz szélén 3-4. századi, illetve közelebbről meghatározott, de talán szintén korabeli, kézzel készített kerámia környezetében. 19 A település hatalmas kiterjedésére jellemző, hogy a terasz szélétől (Homokbánya, Tsz istállók) keleti irányba több száz méternyire a Kismezőn még gyűjtöttek 4. századi leletanyagot. (14. t./ 6-9.) Ma már egyértelműnek kijelenthető, hogy a Csíki-medencében nem lehet szó települési hiátusról Dácia provincia feladását követő időszakban, a betelepedő gótok emlékei egyre több falu határában azonosíthatók. A lelőhelyek jelenleg ismert száma nagy valószínűséggel módosulni fog a jövőben, hiszen egyrészt a Csíki Székely Múzeum régészeti raktárában is jóval több lelet található, másrészt a terepbejárások során rendre kerülnek elő újabb lelőhelyek. Ugyanakkor az eddig ismert csíki lelőhelyek kivétel nélkül települések, így a hozzájuk tartozó egyelőre ismeretlen temetőkkel a tényleges korabeli lelőhelyek száma minimum a duplájára, közel félszázra tehető. Fontos megemlíteni, hogy e lelőhelyek kiterjedt, nagy településekre utalnak, amelyek demográfiailag is jelentős lakosságot jeleznek, amely a medence egészét belakta, nem csak az Olt mentén, de a fontosabb mellékvölgyeket is. (1. t.) A szórványos adatokból (malomkövek, sütőkemencék) is egyér- 18. BOTÁR Erre utal az is, hogy a fent említett csíksomlyói lelőhelyen jelenleg is folyó ásatáson (2011 május) egy 4. századi gödörben megtaláltuk e agyagsávokból épített kohótöredékek testvéreit. 19
6 Botár István A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* telműnek tűnik, hogy a gótok nagy területeken foglalkoztak gabonatermesztéssel. A települések nagy részében adatolható vasművességre utaló adatok arra utalnak, hogy a Marosszentanna Csernyahov kultúra hordozói kiterjedt vasművességet is folytattak, ehhez nem csak az Olt alcsíki ártereinek gyepvasát, de a felcsíki felszínközeli vasérctartalmú kőzeteket is felhasználták. A majdani temetőásatások és a nagyobb felületű telepásatások nyújthatnak támpontokat azokra az időrendi és értelmezési kérdésekre, amelyekre jelenleg még nem válaszolhatunk. Mikor indult meg a gótok betelepedése a Csíki-medencébe, mennyiben számolhatunk a korábbi dák lakosság jelenlétére ebben a korszakban, illetve milyen további etnikai-kulturális összetevőkkel számolhatunk a csíki Marosszentanna- Csernyahov lelőhelyek esetében? 20 Nem mellékes kérdés, hogy hogyan alakult e települések sorsa, mikor hagyták el a gótok véglegesen a területet. A 4. századot közvetlenül követő korszak(ok) leletanyaga gyakorlatilag hiányzik Csíkból, ami egyértelműen arra utal, hogy ez a korszak települési mélypontot jelent. 21 Egyetlen bepecsételt, szürke színű (ltsz: 4338), illetve egy további besimított gyorskorongolt edénytöredék (ltsz: 4354) utalhat talán arra, hogy a gepidák, ha szórványosan is, de megtelepedhettek e keleti medencében. (11. t./ ) A vélhetően nem csak kutatási hiányosságokat, de a drasztikusan megváltozott demográfiai, települési viszonyokat jelző, hiátus után a 6-7. (?!) századtól adatolhatók azok a szórványos, új telepnyomok, amelyek a medence településtörténetének újabb fejezeteihez kapcsolódnak. 20. Egy Csíkszentimréről előkerült leletegyüttes szerint a karp megtelepedéssel is számolni lehet a 2-3. századtól, ld. CRIŞAN BÓNA 1989., ill. ezzel egyezően BENKŐ
7 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN IRODALOMJEGYZÉK BAJUSZ István (szerk.) 2004 A Csíki-medence településtörténete a neolitikumtól a XVII. Század végéig a régészeti adatok tükrében. Kolozsvár. 29 BELDIMAN, Corneliu 1987 Cercetări privind sec. III-IX. În estul Transilvaniei (judeţul Harghita). SympThrac 5. Miercurea Ciuc Descoperirile arheologice din sec. III-V e. n. în estul Transilvaniei. SympThrac 7. Tulcea Descoperiri arheologice din sec. VI-VII e. n. în estul Transilvaniei. SympThrac 8. Satu Mare Piese de toaletă şi podoabă din secolul al IV-lea e. n. descoperite în estul Transilvaniei. SCIVA BENKŐ Elek 1992 A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. Varia Archeologica Hungarica V. Budapest BOTÁR István 2001 Népvándorláskori vasművesség nyomai Csíkszentsimonban I. ACTA BÓNA István 1989 Daciától Erdőelvéig. Erdély és a Kelet-Alföld a népvándorlás korában ( ). In: Erdély rövid története. Budapest CRIŞAN, Viorica 1996 Aşezarea dacică de la Sântimbru La pomii verzi. ActaMN 33 I GÁLL Erwin 2005 Néhány gondolat a tekerőpataki kincs kelezéséről és elrejtésének okairól. Nyíregyházi Józsa András Múzeum Évkönyve XLVII FERENCZI István 1957 A Csíki-medence települései az Ókorban. A Csíki Múzeum Közleményei Consideraţii de ordin arheologico-istoric privind importanţa Depresiunilor Ciucului în epoca romană şi postromană. ActaHarg I JANOVITS, István 1999 Noi periegheze arheologice din depresiunea Ciucului. Angustia JÁNOS Pál - KOVÁCS Dénes 1967 Periegheză arheologică în bazinul Ciucului. Marisia II KÖRÖSFŐI Zsolt DARVAS Lóránt 2009 Egy Kr. u. 4. századi ház feltárása Csíkszentkirályon. CSSZMÉ I KÖRÖSFŐI Zsolt NYÁRÁDI Zsolt SÓFALVI András 2010 Bronzkori népek és vizigótok Székelyudvarhely határában. Kiállítás- és szakkatalógus. Székelyudvarhely REP Repertoriul arheologic al judeţului Harghita. Szerk..: Valeriu Cavruc. Sfântu Gheorghe SZÉKELY Zoltán 1969 Materiale ale culturii Sântana de Mureş din sud-estul Transilvaniei. Aluta I
8 Botár István A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* Urmele arheologice ale culturii Sântana de Mureş Cerneahov în bazinul Ciucului I. (Rezumat) Până în anii 80 cercetarea arheologică a bazinului Ciucului în general şi cea a epocii migraţiilor din zonă în special a fost destul de lacunară din cauza lipsei de specialişti şi a barierelor ideologice. Cercetarea arheologică s-a limitat la periegheze şi săpături de salvare nedocumentate. Din această cauză zona Ciucului lipseşte în totalitate din sinteza orizontului de secol IV d. Chr. din Estul Transilvaniei. O parte a materialului colectat în această perioadă a fost publicat după 1989 ca urme a culturii Sântana de Mureş - Cerneahov şi tot atunci au fost menţionate opt situri de unde în urma perieghezelor s-a colectat un material arheologic aparţinând aceleaşi culturi. Ca urmare a activităţii direcţiunii de patrimoniu cultural şi a săpăturilor preventive din ultimii ani lista a fost completată la şaptesprezece situri de tip Sântana de Mureş Cerneahov. Chiar şi aşa numărul siturilor şi cercetarea din bazinul Ciucului nu se compar cu cele din judeţul Covasna sau zona Cristuru Secuiesc, în momentul actual nu este cunoscut şi publicat nici o casa sau mormânt care ar putea fi încadrat în secolul IV., materialul fiind în general neprelucrat, nepublicat. Ca înlocuitor intermediar a unei sinteze locale articolul prezintă rezultatele cercetărilor noi şi o selecţiune din materialele colectate în perioadele anterioare. Acestea din urmă nu au o documentaţie în Muzeul Secuiesc al Ciucului astfel deseori este incertă relaţia pieselor şi contextul arheologic. Pe baza datelor prezente se poate afirma, faptul că în majoritate siturilor de secol IV d. Chr. s-a atestat prelucrarea zăcămintelor de fier, metalurgia fiind o activitate importantă a comunităţilor culturii Sântana de Mureş - Cerneahov din Ciuc. Ca materii prime în partea nordică a bazinului s-a folosit zăcămintele colectate din suprafaţă, iar pe partea sudică zăcămintele din zona izvoarelor minerale şi mlaştinile Oltului. La Sântimbru a fost cercetat un complex din aşezare care conţinea şapte cuptoare pentru uz casnic cu dimensiuni diferite. De pe teritoriul satului sunt cunoscute două situri de secol IV. d. Chr. astfel o bucată mare de zgură găsită în zonă poate fi atribuită cu mare probabilitate culturii Sântana de Mureş Cerneahov. La câţiva kilometri mai la sud, la Sânsimion se extinde un sit mare, care cuprinde şi o aşezare a goţilor. Urme metalurgice din mai multe epoci sunt cunoscute şi din acest perimetru. La Mihăileni într-o groapă datată în secolul al IV-lea d. Chr. au fost găsite şase blocuri de zgură care atestă o activitate intensă şi îndelungată de metalurgie. Astfel de urme au fost identificate şi la Ineu în săpăturile din anii 60. Aşezările culturii Sântana de Mureş Cerneahov nu se limitează doar la terasele Oltului, situri cu suprafeţe întinse sunt cunoscute şi din Şumuleu, Mihăileni, Cozmeni, Misentea. În concluzie putem afirma că în secolul IV. nu poate fi vorba de un hiat a habitatului în bazinul Ciucului, ci din potrivă purtătorii culturii Sântana de Mureş Cerneahov au înfiinţat numeroase aşezări de dimensiuni mari în care, între altele, s-au ocupat cu minerit şi prelucrarea zăcămintelor de fier. Deşi deocamdată nu cunoaştem mici un cimitir al acestor aşezări, şi nici măcar un mormânt din aceasta epocă, împreună cu acestea numărul siturilor din sec. IV d. Chr. poate fii estimat la circa 50. În prezent nu avem date locale privind începuturile şi înfiinţarea aşezărilor, nici date privind componentele etnice, sociale a siturilor din zonă. Aceste întrebări, cât şi identificarea cimitirelor va fi sarcina viitoarelor cercetări. 22
9 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN Archaeological finds of the Sântana de Mureş Cerneahov (4th century) culture in the Csík-Basin (Abstract) Csík-basin lays in the East Carpathians by the sources of the Olt-river. It s archaeological research was very deficient before the 80-s of the previous century, specially the those regarding the migration and medieval period. During these decades archaeology meant only field work and poorly documented rescue excavations. Therefore the sites of Csík-basin did not figured in the first synthesis about the remains of the 4 th century Sântana de Mureş Cerneahov culture from East Transylvania. After the political turn more finds from this culture were published and the even the previously identified 4 th century sites were also listed. Thanks to the activity of the ofice for cultural heritage and the newly beganed rescue excavations in the last synthesis of such sites seventeen such sites could have been mentioned. Even so the research of the Csík-basin is definitely behind comparing with the neighbour regions such as Covasna county or the valley of Târnava-river. There is no data about the cemeteries of the culture, not even one house was published, and naturally there is no local synthesis about the sites and findings of the culture. As a intermediary substitution of a synthesis the present paper presents the results of the recent excavations and some material of the previous researches. These have no additional documentation in the Szekler Museum of Ciuc therefore is uncertain if the finds belong to a single complex or there were sorted later. It looks quite certain that iron smelting was a important activity of the Goths in the Csík-basin, sign of metallurgy can be found in almost all 4 th century sites. As raw material for smelting they used siderits and limonits collected from the surface and surroundings of marshes. Recently more 4 th century sites were researched in this region. In Sântimbru, on the terrace of Oltriver the tranches of a sewer crossed a oven. During the control excavation a big pit was found which was surrounded by seven ovens with different shape and dimensions. The baking surface of the ovens and the loading of the pit contained 4th century ceramics. This is the second Sântana de Mureş Cerneahov site on the territory of the village, therefore a iron slag found in the neighbourhood is thought to belong to the same horizon. Just few kilometres away to south, in Sânsimion a big site is known, where among others 4 th century material can be collected. In this area several signs of historical metallurgy are known. Such signs were documented in Mihăileni, where in a Sântana de Mureş Cerneahov pit six huge iron slag blocks were found, as a clear proof of intensive iron smelting. In the 60-es in Ineu a 4 th century house was excavated, with also slag pieces in the collected material. Near the village the iron smelting is documented also from later periods. Goth settlements can be found not just along the terraces of Olt, but also near the smaller side brooks, fro example in Mihăileni, Misentea, Cozmeni, Şumuleu, therefore we have to count in Ciuc with quite dense settlemet system in the 4th century. More of the Sântana de Mureş Cerneahov sites have remarkable extension which suggests existence of big, densly populated villages. The belonging cemeteries are yet unknown, but counting with them, in the present the total number of Sântana de Mureş Cerneahov sites can be estimated around 50. So far there is no local data about the beginnings end, and (ethnical, social) composition of Sântana de Mureş Cerneahov culture. Such data can be expected from future researches. 23
10 24
11 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 1. tábla. Marosszentanna Csernyahov lelőhelyek a Csíki-medencében (Sântana de Mureş Cerneahov sites in the Csík-Basin) 25
12 Botár István A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* 2. tábla. Csíkelne/Delniţa Csordajáró (János Pál, 1967) 26
13 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 3. tábla. Csíkjenőfalva /Ineu Kósa-kert (János Pál, 1966). Korongozott edények töredékei (fragments of wheel-thrown pottery) 27
14 Botár István A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* 4. tábla. Csíkjenőfalva /Ineu Kósa-kert (János Pál, 1966). Kézzel formázott edények töredékei (fragments of hand-made pottery) 28
15 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 5. tábla. Csíkszentimre/Sântimbru Kúria utca (2010). 4. századi kemencebokor (Szintadatok az ásatás +/- 0,0 pontjától mérve/ /) 29
16 Botár István A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* 6. tábla. Csíkszentimre/Sântimbru Kúria utca (2010). 4. századi kemencebokor 30
17 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 7. tábla. Csíkszentimre/Sântimbru Kúria-utca (2010). Edénytöredékek a kemencék sütőfelületéből 31
18 Botár István A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* 8. tábla. Csíkszentimre/Sântimbru Kúria-utca (2010). Edénytöredékek a kemencebokor gödrének betöltéséből 32
19 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 9. tábla. Csíkszentmihály/Mihăileni új óvoda. 1: a 3. gödör alaprajza és metszete, 2: a 14. gödör metszete és alaprajza 33
20 Botár István A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* 10. tábla. Csíkszentmihály/Mihăileni új óvoda (2010). Kerámiatöredékek a 3. gödörből (pottery fragments from pit 3) 34
21 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 11. tábla. Csíkszentmihály/Mihăileni új óvoda (2010). Kerámiatöredékek a 14. gödörből (pottery fragments from pit 14) 35
22 Botár István A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* 12. tábla. Csíkszentmihály/Mihăileni új óvoda (2010). Kézzel formázott kerámiatöredékek a 14. gödörből (fragments of hand-made pottery from pit 14) 36
23 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 13. tábla. Csíkszentsimon-Homokbánya 37
24 Botár István A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* 14. tábla. Csíkszentsimon/Sânsimion. 1-5, 10-12: Homokbánya, 6-9: Kismező 38
Új régészeti leletek délkelet Erdélyben. Kiállításkatalógus. Sepsiszentgyörgy, 2003, 68 o., 14 tábla.
Bordi Zsigmond Lóránd - Publikációk Szerkesztés A székelyek. A kereszténység védelmezői Secuii. Apărătorii creştinătăţii. Kiállításkatalógus. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2009, 82 o. (Írta,
Részletesebbenrégészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról
M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti
RészletesebbenFeltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a
RészletesebbenJELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL
JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és
Részletesebben2006. november 28-ig végzett munkáiról
Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról Július 3-án megkezdődött
RészletesebbenKutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról
Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén 2009. május 11. és 2009. május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar Kertm vészeti tanszéke szisztematikus
RészletesebbenVandálok a Hernád völgyében
Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,
RészletesebbenVELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL
BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVII. 2003. ZÁDOR JUDIT VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL A Károlyi palota (Budapest, V Károlyi Mihály utca 16.) udvarán 1997 őszén rövid szondázó
RészletesebbenFeltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala
Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti
RészletesebbenA középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján
Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,
RészletesebbenMOLNÁR ISTVÁN MÚZEUM KIADVÁNYAI 3. ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 2010/2011
MOLNÁR ISTVÁN MÚZEUM KIADVÁNYAI 3. ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 2010/2011 PUBLICAŢIILE MUZEULUI MOLNÁR ISTVÁN 3. TRANSILVANIA ŞI RELAŢIILE EI ÎN EPOCA MIGRAŢIILOR TIMPURII PUBLICATIONS
Részletesebbenemlékei Kézdialbisban (Csernáton község, Kovászna megye)
Székely Zsolt ACTA SICULICA 2007, 225 230 A Marosszentanna Csernyeahov-kultúra emlékei Kézdialbisban (Csernáton község, Kovászna megye) Az 1997 és 2003 közt Kézdialbis területén végzett régészeti kutatások
RészletesebbenÖsszefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22
Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches
RészletesebbenA törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
RészletesebbenLENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének
RészletesebbenSajószentpéter-Vasúti őrház, 2008
Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Projekt: 26. sz. főút négynyomúsítása 9+600 és 12+000 km szelvények között Ásatási beszámoló Csengeri Piroska (ásatásvezető régész) - A két ismert régészeti lelőhelyen
RészletesebbenPomáz, Nagykovácsi puszta
Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az
RészletesebbenSándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication
Sándor Imre PR-díj 2015 Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Néhány kép az ásatásról Az Index-Indavideó anyaga Tömegsírt találtak, csak nem olyat Indavideó 2015.05.25. A régészeti magánvállalkozás,
RészletesebbenÚJABB ADATOK A BADEN-PÉCELI KULTÚRA KELTEZÉSÉHEZ
ÚJABB ADATOK A BADEN-PÉCELI KULTÚRA KELTEZÉSÉHEZ Horváth Tünde- S. Svingor Éva - Molnár Mihály 1 1. melléklet: A mintavételre kijelölt objektumok rövid jellemzése: - 203. gödör, 33-34/4 szelvény: a többrétegű
RészletesebbenBogyoszló településrendezési tervének módosítása
Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási
RészletesebbenJelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Kováts István Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról 2012 A Heves Megyei Múzeumi Szervezet,
Részletesebben(A településről készült katonai felmérés1785-ből)
(A településről készült katonai felmérés1785-ből) Egercsehi község településrendezési tervéhez készült Régészeti örökségvédelmi hatásvizsgálat 2007. Dokumentáció: (településismertetés, régészeti érintettség,
RészletesebbenSmaller Pleasures. Apróbb örömök. Keleti lakk tárgyak Répás János Sándor mûhelyébõl Lacquerware from the workshop of Répás János Sándor
Smaller Pleasures Apróbb örömök Keleti lakk tárgyak Répás János Sándor mûhelyébõl Lacquerware from the workshop of Répás János Sándor Smaller Pleasures Oriental lacquer, or urushi by its frequently used
RészletesebbenRÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN
A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.
RészletesebbenCsörög Településrendezési terv
Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település
RészletesebbenUtolsó frissítés / Last update: február Szerkesztő / Editor: Csatlós Árpádné
Utolsó frissítés / Last update: 2016. február Szerkesztő / Editor: Csatlós Árpádné TARTALOM / Contents BEVEZETŐ / Introduction... 2 FELNŐTT TAGBÉLYEGEK / Adult membership stamps... 3 IFJÚSÁGI TAGBÉLYEGEK
RészletesebbenA jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli
RészletesebbenElõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 36. számú lelõhelyén 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról
Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 179 184 Kaposvár, 2004 Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 36. számú lelõhelyén 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról A 36. számú lelõhely Kaposvár és Taszár
RészletesebbenUtolsó frissítés / Last update: Szeptember / September Szerkesztő / Editor: Csatlós Árpádné
Utolsó frissítés / Last update: 2018. Szeptember / September Szerkesztő / Editor: Csatlós Árpádné TARTALOM / Contents BEVEZETŐ / Introduction... 2 FELNŐTT TAGBÉLYEGEK / Adult membership stamps... 3 IFJÚSÁGI
RészletesebbenRészvétel az In memoriam Gábor Áron kiállítás megszevezésében 2010.
Bordi Zsigmond Lóránd - Szakmai tevékenység I. Kiállítások Részvétel az In memoriam Gábor Áron kiállítás megszevezésében 2010. Részvétel a 160 éves a háromszéki magyar sajtó című időszakos kiállítás megszervezésében
RészletesebbenOn The Number Of Slim Semimodular Lattices
On The Number Of Slim Semimodular Lattices Gábor Czédli, Tamás Dékány, László Ozsvárt, Nóra Szakács, Balázs Udvari Bolyai Institute, University of Szeged Conference on Universal Algebra and Lattice Theory
RészletesebbenKéső bronzkori urnasírok Galambok-Hársas-erdő lelőhelyen
2008 Z A L A I M Ú Z E U M 17 65 Száraz Csilla Késő bronzkori urnasírok Galambok-Hársas-erdő lelőhelyen A publikáció leletközlés, a G a l a m b o k - H á r s a s - e r d ő l e l ő h e l y e n folytatott
RészletesebbenKéső római temető, Lussonium
Lussonium, késő római temető kutatása 2009 Lussonium római kori erődjének kutatása szempontjából mindig is kiemelt figyelmet kapott a római kori temető megtalálása, mely rendkívül fontos a terület római
RészletesebbenAZ AQUINCUMI ORGONA KÁBA MELINDA
KÁBA MELINDA AZ AQUINCUMI ORGONA Nagy Lajos régészeti kutatásai a tudomány számára sok újat, addig ismeretlen eredményeket nyújtottak. Az általa feltárt ókori emlékek és publikációk külön-külön is jelentősek,
Részletesebben2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda
Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban
RészletesebbenGyulafehérvár 9-11. századi temetői
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok Doktori Iskola Régészet Doktori Program Gál Szilárd Sándor Gyulafehérvár 9-11. századi temetői Doktori disszertáció tézisei Budapest
RészletesebbenA V Á R B Ű V Ö L E T É B E N
exkluzív LUXUSREZIDENCIA LUXURY RESIDENCE A V Á R B Ű V Ö L E T É B E N Mi lehetne különlegesebb, mint egy Budai Vár előterében megvalósuló elegáns rezidencia? A Vienna Gate Residence egyszerre testesíti
RészletesebbenElőzetes programterv
Előzetes programterv Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest Szigethalom, 2010. október 28-30. 2010. október 28. Csütörtök Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium
Részletesebben(Budapest, III. ker., Harsánylejtő, Hrsz.: 20646/42, 20646/49, 20655/67, 20655/68, 20655/69, 20655/72)
Feltárások a Harsánylejtőn 2013-ban Excavations on Harsánylejtő in 2013 (Budapest, III. ker., Harsánylejtő, Hrsz.: 20646/42, 20646/49, 20655/67, 20655/68, 20655/69, 20655/72) (Budapest III, Harsánylejtő,
Részletesebben72007.(...) rendelet 1. számú függeléke
72007.(...) rendelet 1. számú függeléke Budapest XVI. kerület részterülete Örökségvádelmi hatástanulmány Archeosztráda Kft. 2005. 05. 22. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI
RészletesebbenDecs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007
Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 A középkori Ete mezőváros a Tolna megyei Sárközben, Decs község határában, a Báta árteréből 1-5 m-rel kiemelkedő, hosszan elnyúló dombháton található,
RészletesebbenTestLine - Angol teszt Minta feladatsor
Minta felaatsor venég Téma: Általános szintfelmérő Aláírás:... Dátum: 2016.05.29 08:18:49 Kérések száma: 25 kérés Kitöltési iő: 1:17:27 Nehézség: Összetett Pont egység: +6-2 Értékelés: Alaértelmezett értékelés
Részletesebbenmár mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk
Budapest Régiségei XLII-XLIII. 2009-2010. Vecsey Ádám Fémeszterga versus viaszesztergálás Bev e z e t é s A méhviaszt, mint alapanyagot nehéz besorolni a műtárgyalkotó anyagok különböző csoportjaiba, mert
Részletesebbenó Ú ő ó ó ó ö ó ó ő ö ó ö ö ő ö ó ö ö ö ö ó ó ó ó ó ö ó ó ó ó Ú ö ö ó ó Ú ú ó ó ö ó Ű ő ó ó ó ő ó ó ó ó ö ó ó ó ö ő ö ó ó ó Ú ó ó ö ó ö ó ö ő ó ó ó ó Ú ö ö ő ő ó ó ö ö ó ö ó ó ó ö ö ő ö Ú ó ó ó ü ú ú ű
RészletesebbenThe Crisis Year in Seklerland: 1949
The Crisis Year in Seklerland: 1949 In Romania, the political turning point was 1948, but on the local level the political, economic and social changes could be felt only by 1949. Going through the events
RészletesebbenPattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások
Archeometria Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások Földrajzi környezet - földtani környezet 1 Legfontosabb
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 269-277. MIKROKLIMATOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRÖSRÉVI ZICHY- BARLANGBAN KAFFAI ORSOLYA-IMECS ZOLTÁN
KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 269-277. MIKROKLIMATOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRÖSRÉVI ZICHY- BARLANGBAN KAFFAI ORSOLYA-IMECS ZOLTÁN BBTE-Kolozsvár, Földrajz Kar, 400006, Clinicilor u. 5-7 kaffaiorsi@yahoo.com;
Részletesebben7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland
7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland Október 13-17 között került megrendezésre a Hollandiai Alphen aan den Rijn városában található Archeon Skanzenben a 7. Vasolvasztó Szimpózium. Az öt napos rendezvényen
RészletesebbenA MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA LELŐHELYEI A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSA MENTÉN. Körösfői Zsolt
A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA LELŐHELYEI A kultúra délkelet-erdélyi lelőhelyei a nemzetközi, de még a romániai kutatás számára is viszonylag ismeretlenek. Ennek számos oka van, amelyek közül a feltárások
RészletesebbenA modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében. Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató
A modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató How to apply modern e-learning to improve the training of firefighters Jenő Dicse Director of
RészletesebbenJelentés az aquincumi polgárváros területén folytatott műszeres leletkutatás, ásatás és lelőhelyvédelmi munkák első üteméről
Jelentés az aquincumi polgárváros területén folytatott műszeres leletkutatás, ásatás és lelőhelyvédelmi munkák első üteméről 2013. június 24. én, valamint 2014. június 7. és 23. között szisztematikus leletkutatást
RészletesebbenA SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor
A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő.
RészletesebbenDarnózseli TRT. Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet. Archeo Art Bt.
Darnózseli TRT Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Darnózseli település Szerkezeti és Szabályozási Tervének módosításához és a helyi
RészletesebbenGottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI
Myocardial Infarction Registry Pilot Study Hungarian Myocardial Infarction Register Gottsegen National Institute of Cardiology Prof. A. JÁNOSI A https://ir.kardio.hu A Web based study with quality assurance
RészletesebbenKerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések
Kerámiák archeometriai vizsgálata Régészeti szempontok T. Biró Katalin MNM tbk@ace.hu Kerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések 1 Kerámia - fogalma
RészletesebbenGyál Településrendezési eszközei
Gyál Településrendezési eszközei Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány a Pestterv Kft. megbízásából Gyál rendezési
RészletesebbenPROGRAM PÉNTEK, 2010. NOVEMBER 5.
PÉNTEK, 2010. NOVEMBER 5. 12.00 17.00 Regisztráció (Bod Péter Diakóniai Központ Recepció) 17.30 18.00 A VIII. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia megnyitója A konferenciát megnyitják: Bajusz István egyetemi
RészletesebbenEN United in diversity EN A8-0206/419. Amendment
22.3.2019 A8-0206/419 419 Article 2 paragraph 4 point a point i (i) the identity of the road transport operator; (i) the identity of the road transport operator by means of its intra-community tax identification
RészletesebbenKÜLSÕ CÉGEK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTOTT, 4GL ÉS CASE ESZKÖZÖKRE ALAPOZOTT KÉPZÉS A SZÉCHENYI ISTVÁN FÕISKOLÁN
KÜLSÕ CÉGEK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTOTT, 4GL ÉS CASE ESZKÖZÖKRE ALAPOZOTT KÉPZÉS A SZÉCHENYI ISTVÁN FÕISKOLÁN dr. Kovács János, kovacsj@rs1.szif.hu Hartványi Tamás, hartvany@rs1.szif.hu Széchenyi István
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1999. március 19-20. Zsákolt áruk palettázását végző rendszer szimulációs kapacitásvizsgálata Kádár Tamás Abstract This essay is based on a research work
RészletesebbenSTUDENT LOGBOOK. 1 week general practice course for the 6 th year medical students SEMMELWEIS EGYETEM. Name of the student:
STUDENT LOGBOOK 1 week general practice course for the 6 th year medical students Name of the student: Dates of the practice course: Name of the tutor: Address of the family practice: Tel: Please read
RészletesebbenA Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON. - Rózsa Zoltán -
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON - Rózsa Zoltán - Az avarok telepeinek emlékanyagát először Farkas Sándor találta meg Csongrádon. 1 Az általa feltárt
RészletesebbenA Herman OTTÓ MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1976-BAN
A Herman OTTÓ MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1976-BAN GÁDOR JUDIT HELLEBRANDT MAGDOLNA Abaújvár-Vár (encsi j.) Az abaújvári földvárban folytattuk az 1974. évtől folyó feltárásokat. A sánc átvágása után
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata Régészeti szempontok
Archeometria Kerámia 1. régészeti vonatkozások Archeometriai és kapcsolódó adatbázisok, gyűjtemények (Litotéka, Történeti kőbányák, Schafarzik gyűjtemény, Miss Marble, CERAMIS) Kerámiák archeometriai vizsgálata
RészletesebbenTo 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km)
Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról A szondázó ásatások
Részletesebben3. melléklet a 8/2008. (II. 29.) rendelethez
A régészeti örökségvédelem szempontjából érintett ingatlanok 3. melléklet a 8/2008. ( 29.) rendelethez A B C D 1 KÖH azonosító Lelőhely neve Helyrajziszám Lelőhely jellege - kora 2 27425 Kőeszköz, őskor
RészletesebbenKERÜLETI DIÁKHETEK VERSENYKIÍRÁS 2017.
1183. Budapest, Thököly u. 11. Tel.: 290-0642 Fax: 290-8222. KERÜLETI DIÁKHETEK VERSENYKIÍRÁS 2017. Kapcsolattartó: Dobner Tímea Erzsébet dobner.timea@gmail.com Játékos irodalmi és nyelvi vetélkedő 1183
RészletesebbenSárközújlak, református templom
Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban
RészletesebbenNógrád megye uránkutatása
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium
RészletesebbenELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
RészletesebbenKőeszközök, kerámiák és fémek archeometriája Csiszolt kőeszközök, szerszámkövek. BSc alapok:
Kőeszközök, kerámiák és fémek archeometriája Csiszolt kőeszközök, szerszámkövek BSc alapok: http://www.ace.hu/curric/eltearcheometria/2010-03-30.pdf Csiszolt kőeszközök 1. Csiszolt kőeszközök vizsgálata
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Petra Petrovics Correlation & Linear Regression in SPSS 4 th seminar Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Correlation
RészletesebbenElőzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről
ZALAI MÚZEUM 14 2005 Költő László Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről 1987. május 21.-én a pusztaszemesi Új Kalász Tsz homokbányájában Kerekiben (1. kép 1-2), homokkitermelés
RészletesebbenKőzetek felhasználása a régészeti korokban
Egyéb kőzetfelhasználások 1. szerszámkövek, öntőformák, márvány, építő-és díszítőkövek - régészeti vonatkozások Kőzetek felhasználása a régészeti korokban 1 Szerszámkövek Kevéssé ismert, gyengén kutatott
RészletesebbenElõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 29. számú lelõhelyén, Kaposújlak-Várdomb-dûlõben 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról
Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 165 178 Kaposvár, 2004 Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 29. számú lelõhelyén, Kaposújlak-Várdomb-dûlõben 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról SOMOGYI KRISZTINA
RészletesebbenTÖMB, UTCAKÉP - ÉRTÉKELŐ ADATLAP FIŞĂ DE CARTARE - ZONĂ, TRAMĂ STRADALĂ Település / Localitate Almás / Merești
1/9 1. Általános adatok / Date generale Keltezés / Data nov. 2011 Adatgyűjtő neve/nume responsabil András Alpár, Lőrincz Barna Aláírása/Semnătura Rajz azonosítója/nr. desen Fotók azonosítója/nr.identificare
RészletesebbenRégészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban
Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. Az archeometria tárgya, témakörei,
RészletesebbenEgyházaskesző településrendezési tervének módosítása
Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási
RészletesebbenA Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása
DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenDomoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés
Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Helyszín: Domoszló, Kisnána Időpont: 2012. 07.02-09. Résztvevők: T. Biró Katalin, Péterdi Bálint, Regenye Judit, Tóth Zoltán Henrik, Domoszló,
RészletesebbenINTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system
INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD WP4: Deliverable 4.5 Development of voluntary qualification system Quality label system 1 INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS
RészletesebbenRÉZKORI ÉS CSÁSZÁRKORI LELETEK MEZÖZOMBORON SIMÁN KATALIN
RÉZKORI ÉS CSÁSZÁRKORI LELETEK MEZÖZOMBORON SIMÁN KATALIN 1980 szeptemberében Bajcsi József jelentette a Herman Ottó Múzeumnak, hogy Mezőzombor mellett az új vasúti sínpár lefektetése során régészeti leletekre
RészletesebbenUSER MANUAL Guest user
USER MANUAL Guest user 1 Welcome in Kutatótér (Researchroom) Top menu 1. Click on it and the left side menu will pop up 2. With the slider you can make left side menu visible 3. Font side: enlarging font
RészletesebbenN+DL System Kft. Kácsor Ferenc. Út Finis Kft.
Karakter 95 Építő és Szakipari Kft. Nyíregyháza N+DL System Kft. Kótaj Kácsor Ferenc Eger Út Finis Kft. Fót Mérték Építészeti Stúdió Kft. Budapest Nóra 97 Kft. Polgár Tiszántúli Református Egyházkerület
RészletesebbenRégészet Napja május 26. péntek,
Nomádok a Kárpát-medencében Damjanich János Múzeum I. emelet, konferenciaterem Régészet Napja 2017. péntek, 10.30-13.30. DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM SZOLNOK RÉGÉSZET 2017 NAPJA Mali Péter Hoppál Krisztina Felföldi
RészletesebbenCastrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
RészletesebbenSomogy megyei népdalok és gyermekjátékok egy Győrött őrzött kéziratban
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 299 304 Ka pos vár, 2013 Somogy megyei népdalok és gyermekjátékok egy Győrött őrzött kéziratban Xántus János Múzeum, H-9022 Győr, Pf. 93., e-mail: perger.gyula@gymsmuzeum.hu
RészletesebbenPÉNTEK, 2010. NOVEMBER 5. SZOMBAT, 2010. NOVEMBER 6. VASÁRNAP, 2010. NOVEMBER 7. PROGRAM
PÉNTEK, 2010. NOVEMBER 5. 12.00 17.00 Regisztráció (Bod Péter Diakóniai Központ Recepció) 17.30 18.00 A VIII. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia megnyitója A konferenciát megnyitják: Bajusz István egyetemi
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ P. BARNA JUDIT A LENGYELI KULTÚRA KIALAKULÁSA A DNY-DUNÁNTÚLON TÉZISEK
RészletesebbenEötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Az Árpád-kori Kána falu állatcsontjainak vizsgálata
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Daróczi-Szabó Márta Az Árpád-kori Kána falu állatcsontjainak vizsgálata Történelemtudományi Doktori Iskola Dr. Székely Gábor DSc,
RészletesebbenSALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG
SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG A természet mindenkit elbûvölõ tökéletességeivel nem versenyezhetnek a nyelvek mondhatjuk Petõfi szavaival. Örökségünk kincsestárában azonban mindezekkel a varázsos
RészletesebbenKépleírási segédlet középszintű angol nyelvi vizsgákhoz. Horváth Balázs Zsigmond, Lövey Zoltán. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!
Képleírási segédlet középszintű angol nyelvi vizsgákhoz Horváth Balázs Zsigmond, Lövey Zoltán 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Tisztelt Olvasó! Az önálló témakifejtés vagy más néven képleírás a
RészletesebbenA teszt a következő diával indul! The test begins with the next slide!
A teszt a következő diával indul! The test begins with the next slide! A KÖVETKEZŐKBEN SZÁMOZOTT KÉRDÉSEKET VAGY KÉPEKET LÁT SZÁMOZOTT KÉPLETEKKEL. ÍRJA A SZÁMOZOTT KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZT, VAGY A SZÁMOZOTT
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI BOTÁR ISTVÁN A CSÍKI-MEDENCE KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE A Történelemtudományok Doktori Iskola Dr. Székely Gábor DSc.,
RészletesebbenAz ásatás és a feldolgozás eredményei
Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek
RészletesebbenAngol Középfokú Nyelvvizsgázók Bibliája: Nyelvtani összefoglalás, 30 kidolgozott szóbeli tétel, esszé és minta levelek + rendhagyó igék jelentéssel
Angol Középfokú Nyelvvizsgázók Bibliája: Nyelvtani összefoglalás, 30 kidolgozott szóbeli tétel, esszé és minta levelek + rendhagyó igék jelentéssel Timea Farkas Click here if your download doesn"t start
Részletesebbenzetes házait tártuk fel. (ENDRŐ DI 2002/2, ) A Duna fő ágától körülbelül 250 méterre húzódó, négyzetméter nagyságú területen
Az Albertfalva, 6-os számú főút bővítését megelőző régészeti feltárás eredményei The results of the excavations preceding the enlargement of route 6 by Albertfalva (Budapest, XI. ker., Hunyadi János út,
RészletesebbenRövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014
Részletesebben