Ennek a régóta kutatott, de mindeddig megoldatlan problémának a feltárására és megoldására több konzorciumi kutatást indított a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézete, és folytatódik a Ceglédi Kutató Állomáson zajló nemesítés is. Európai Innovációs Partnerség pályázat keretében a legnagyobb hazai kajszi-forgalmazó termelői értékesítő szervezettel, a Gyümölcsért Kft.-vel indították el a vizsgálatokat, egyelőre saját erőből. Partnerük még az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara. 1. oldal (összes: 6)
2. oldal (összes: 6)
A csonthéjasok európai sárgulása fitoplazma hatására termésérés idején kezdenek hervadni a fák A Gyümölcsért Kft. nemcsak a mostani pályázat keretében, hanem már évek óta együttműködik a kutatóintézet több munkatársával, a termelői szervezet tagjai ugyanis körülbelül 500 hektár kajsziültetvényt gondoznak, ezért az ő kérdéseikre igyekeznek gyakorlati megoldásokat találni. A fapusztulás fölmérésére és okainak kivizsgálására 2012-ben szervezték az első tanácskozást Boldogkőváralján. A pusztulásért a csonthéjasok európai sárgulása fitoplazmás betegséget okolták, az évtizedekkel korábban azonosított gutaütés kórokozóegyüttesére ugyanis odafigyelnek a termesztők a növényvédelem során. Azóta is több közös rendezvényt, kísérletet folytatott a kutatóintézet és a Gyümölcsért Kft., az idén az érdi és a ceglédi tanácskozás is ilyen volt. Éveket kell várni A NAIK és a Gyümölcsért Kft. két közös EIP pályázatának témái (lásd az Európai Innovációs Partnerségről szóló részt) felölelik a kajszitermesztéssel kapcsolatos fontos kérdéseket, az egyikben a termelői szervezet, a másikban a kutatóintézet a konzorciumvezető. Legnagyobb volumenű az alanykísérlet, amivel olyan fajtaalany kombinációkat szeretnének találni, amelyek kevésbé érzékenyek a fitoplazmára. Foglalkoznak még a betegséget terjesztő szilva-levélbolha elleni védekezési lehetőségekkel, fitoplazmás betegséggel kapcsolatos kutatásokkal, illetve a hazánkban nemrégiben megjelent baktériumos betegség, a Xanthomonas arboricola pv. pruni viselkedésével, terjedésével. Nem vártak a pályázat elbírálására, megkezdődtek az előkísérletek, amelyeket a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet és a Gyümölcsért Kft. finanszíroz. Annyira égető kérdések ezek a kajszival kapcsolatban, hogy mielőbb megoldást kell találni rájuk, hangsúlyozta egybehangzóan Lakatos Tamás, a kutatóintézet igazgatója és Szabó Zoltán, aki a tésznél irányítja a kutatásokat. Gyümölcstermesztésben az első eredményekre éveket kell várni, tehát nem lehetett halogatni az első lépéseket. Összetett alanykísérlet Boldogkőváralján és Balatonvi-lágoson két évvel ezelőtt már elültettek egy alanykísérletet, amiben a Bergarouge fajtát 11 alanyon vizsgálják. Az első eredmények szerint például a vegetatívan szaporított olasz mirabolán, a 29C sokkal jobb alanynak bizonyult, mint a magonc mirabolánok, erősen és egyöntetűen fejlődnek rajta a fák. Erős növekedést váltott ki a GF 677 alany is, mandulán azonban alig nőttek a kajszioltványok. Az alanykísérlet jelentősége azért nagy, mert különböző az ellenálló képességük a fitoplazmával szemben és eltérően alkalmazkodnak a különböző termőhelyekhez. Fontos tulajdonságuk még a sarjadzási hajlam, mert a szilva-levélbolha és a kajszihimlő vírust terjesztő levéltetvek is jobban szeretik a mirabolán-sarjat, mint a kajszit. Ilyen alanyok az őszibarackok és a Wavit szilva, de nem alkalmasak minden talajra. Az őszibarack a levegősebb talajt szereti, a Wavit pedig gyenge növekedést vált ki, ezért jobb talajokra való. Francia példára közbeoltást is végeztek GF 677 alanyon, őszibarack törzzsel, amivel az egyes kajszifajták és a GF 677 közti összeférhetetlenséget lehet kiküszöbölni. A GF 677 erős növekedésű alany, újratelepítésre is alkalmas. Borsodban vörös szilvákat is szelektáltak, mert a gönci termőtájban valaha sok kajszit szilvaalanyon termesztettek, és a kutatóintézetben kórokozómentesítették, szaporították azokat. 3. oldal (összes: 6)
A Cegléden nemesített kajsziknak kimagaslóak a beltartalmi értékeik Az idén tavasszal újabb nagyszabású kísérletet állítottak be több termőhelyen. A legnagyobb és legösszetettebb kísérlet Cegléden létesült 7 alany és 16 nemes kombinációiból másfél hektáron. Az alanyok szilva, kajszi, őszibarack, barackmandula és mirabolán fajúak, a nemes fajták közt megtalálhatók a ceglédi fajták, a Magyar kajszi fajtakör, valamint világfajták is. További kombináció a szemzési magasság: gyökérnyakba 20, illetve 40 centiméter magasságban. A ceglédi telepítés füvesített sorközű, öntözött, 5 3 méter térállású, javított váza koronával. A szemzési magasságot azért vizsgálják külön, mert francia kísérletben a magasan szemzett oltványok sokkal kevésbé fertőződtek, mint a normál magasságban szemzettek, igaz, ott a Pseudomonas volt a pusztulás legfőbb oka. Immunizálás Az MTA ATK Növényvédelmi Kutatóintézettel közösen a baktériumos betegséggel kapcsolatosan kutatnak, valamint ígéretes a hipovirulens fitoplazmatörzsekkel való beoltás, amivel Süle Sándor kísérletezik. Öreg, egészséges kajszifákból szedtek oltóvesszőket Gönc és Pomáz környékén, és úgy vitték át a feltételezett hipovirulens kórokozót a beteg növényekre. Ez a módszer hasonlít a szelídgesztenye beoltására, ami már bizonyítottan jó megoldás a kéregrák leküzdésére. Azt is feltételezik, hogy ez az immunizálás akkor is működik, ha a fák már kigyógyultak a betegségből és nincs bennük kórokozó. A fitoplazmák jellegzetessége, hogy télen a gyökérbe húzódnak, a legjobban július augusztusban lehet kimutatni a kórokozót a növényekből. Osztrák kísérletben azt találták, hogy nyári szemzéssel 70 százalékban lehet átvinni a kórokozót, téli kézben-oltással viszont csak 20 százalékban. Nagyon fontos az adatfelvé-telezés a betegség terjedésének, súlyosságának fölmérésére, ezért a termesztőknél minden évben följegyzik a fák fajtáját, korát, alanyát, művelését, az alkalmazott 4. oldal (összes: 6)
növényvédelmet és a fapusztulás mértékét. Ebből az adathalmazból a fajták ellenálló képességére lehet következtetni. Kevéssé pusztul például a Goldrich és a Tardif de Valence, viszont elég érzékenynek mutatkozik a Kioto, a Bergarouge és a Bergecot. Az együttműködés keretében a fapusztulásért felelős más kórokozókat is vizsgálnak. Az előtérben második nyaras Bergarouge fák Myrobalan 29C alanyon, utána a sorban mandula alanyon Mikroszaporítás Termesztők tapasztalata szerint sokszor egymás melletti fák pusztulnak ki, ami fölveti a gyökérátvitel lehetőségét. Ennek vizsgálatára kezdtek fitoplazmás és egészséges egyedek laboratóriumi fönntartásával foglalkozni. Preininger Éva elmondta, hogy a kutatóintézet állami feladatként kórokozómentesíti a fajtákat, illetve rendszeresen föl kell újítani a központi törzsültetvény állományát, amire szövettenyésztési módszereket alkalmaznak. In vitro szövettenyészetben kis növényeket hoznak létre, azokat hőkezeléssel mentesítik a kórokozóktól, a hajtáscsúcsból pedig merisztématenyészetet készítenek, ami már biztosan nem tartalmaz himlővírust, sem más kórokozókat. Ebből a tenyészetből teljes növénykét nevelnek föl, majd 10-20 egyedre szaporítják és növényházban gondozzák tovább. Ezekből ültetik ki a prebázis egyedeket izolátorháló alá a központi törzsültetvénybe. A fitoplazma- és himlővírus-kísérletekhez hasonló módszerekkel tartanak fönn biztosan beteg és biztosan egészséges növénykéket. Próbálkoznak ugyanis a vírusmentesítés kémiai módszereivel is, ahhoz pedig fertőzött kísérleti növényre van szükség. A mikroszaporítás egyébként a csonthéjas alanyoknál nagy tömegben alkalmazott gyakorlati eljárás, 5. oldal (összes: 6)
hogy egységes növekedésű, garantáltan egészséges alanyokat kínálhassanak a faiskolák. Fontos a fajta Cegléden Mendel Ákos vette át a kajszinemesítést, aki új célokat is megfogalmazott. Természetesen megőrzik Nyujtó Ferenc és Kerek Mária Magdolna munkájának eredményeit, tovább vizsgálják a meglévő hibridanyagot, és felhasználják a további nemesítéshez. A ceglédi fajták finom ízükről és viszonylagos ellenálló képességükről ismertek, ezeket a tulajdonságokat mindenképp meg kell tartani, de gyümölcsméretben, szép megjelenésben és pulton tarthatóságban fejleszteni kell a fajtákat. A termesztők érdekét szolgálja, hogy könnyen kezelhető és legalább vírustoleráns fákat hozzanak létre, ezért a szülőfajták közül az egyik toleráns vagy rezisztens az új keresztezésekben. A jó íz és a kimagasló beltartalom megőrzésére pedig az egyik szülő mindig ceglédi fajta, ahhoz keresnek a célnak megfelelő partnert. Ebben együttműködnek a Gyümölcsért Kft.-vel, ahol sok új fajtáról rendelkeznek tapasztalatokkal. A magyar kajszik legnagyobb, külföldön is elismert előnye a beltartalmuk, lekvár- és párlatfőzésre nagy a kereslet irántuk. A külföldi nemesítők ugyan gyorsan dolgoztak, rengeteg az új kajszi, de fő céljuk a szép külső, a jó tárolhatóság és a nagy méret volt, ezért elvesztették a jó ízvilágot. Relatív hátrányunk így vált most előnnyé, mondja Mendel Ákos. Szerző: Horváth Csilla Közzététel ideje: 2018. 11. 24., szombat, 16:00 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2018/11/24/kihal-kajszi-kutatastermesztokkel-egyutt 6. oldal (összes: 6)