A tervezett Novo Virje vízerőműről rendezett nyilvános fórum jegyzőkönyve

A tervezett Novo Virje vízerőműről rendezett nyilvános fórum jegyzőkönyve Helyszín: Barcs, Polgármesteri Hivatal Időpont: 2003. október 17. Résztvevők horvát részről: Nenad Mikulic, Ministry for Environmental Protection and Physical Planning Vladimir Secen, dipl.ing.kt. Elektroprojekt Zagreb Dr. Stjepan Misetic, prof.biol. Elektroprojekt Zagreb Zdenko Mahmutovic, dipl.ing.grad. Elektroprojekt Zagreb Nenad Hecek, dipl.ing,grad. Elektroprojekt Zagreb Miljenko Ivica, dipl.ing.grad. Hrvatska elektroprivreda Janos Liko, dipl.ing.grad. tolmács Ankica Vlasic követ-tanácsos Horvátország Nagykövetsége, Budapest Résztvevők a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumából: dr. Gergely Erzsébet főcsoport főnök Bakonyiné dr. Moser Judit főosztályvezető-helyettes Radnai Anna osztályvezető Benkő Gyöngyi vezető főtanácsos Dancsokné Fóris Edina vezető tanácsos Csáki Zsuzsanna tanácsos Hasznos Gábor főtanácsos dr. Kalotás Zsolt osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól: dr. Iványi Ildikó igazgató Závoczky Szabolcs igazgatóhelyettes Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől: Tidereczl József igazgató Simsay Istvánné Dolgos Gergely Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól: Márk László 1

Résztvevő NGO-k: Babócsáért Egyesület 1 fő Barcsi Vizítúra Szakosztály1 fő Dráva Munkacsoport 2 fő Dráva Völgye Középiskola 3 fő Duna-Kárpát Program 1 fő Duna Kör 4 fő Dunántúli Környezetvédő Szövetség fő Fidesz - Zöld Tagozat 1 fő Green Pannónia Környezeti Nevelésért Alapítvány 1 fő Horvát WWF 3 fő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2 fő Misina Természet- és Állatvédő Egyesület 1 fő Nimfea Természetvédelmi Egyesület 10 fő Noé Bárkája Egyesület 1 fő Pécsi Zöld Kör 1 fő Reális Zöldek Klub fő Somogy Természetvédelmi Szervezet 1 fő Természetvédelmi Őrszolgálat 2 fő Védegylet Egyesület 1 fő WWF Világ Természetvédelmi Alap Magyarország Alapítvány 1 fő Zöld Forrás Környezetvédő Egyesület 3 fő Egyéb szervezet: Total Kft. 2 fő Pollack Mihály Műszaki Főiskola Környezetmérnöki Tanszék 1 fő Jelen volt Kuzma László országgyűlési képviselő Résztvevő Önkormányzatok: Feigli Ferenc polgármester, Barcs Kozma László polgármester, Vízvár Vida Imre polgármester, Heresznye Péter István polgármester, Babócsa Somogy megyei önkormányzat képviselője Baranya megyei önkormányzat képviselője Résztvevő érdeklődő lakosság: 18 fő 2

A következő szöveg a fórumról készített hangkazetta és a résztvevők jegyzetei alapján került összeállításra. Megnyitó, Bakonyiné dr. Moser Judit: Ennek a programnak a megszervezése az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatának keretében történik. A Horvát Köztársaság kormánya 1992-ben elhatározta, hogy vízerőművet tervez a Dráván Novo Virje térségében. Az Espoo-i Egyezmény azonban kimondja, hogy annak az országnak, amely olyan létesítmény tervez, amelynek esetlegesen határon átterjedő hatása lehet, a határon túli érintetteket tájékoztatni kell, észrevételeiket ki kell kérni, és ehhez lehetőséget kell biztosítani. Ennek megfelelően került tehát sor a magyarországi nyilvános fórumra, ahol a horvát fél Magyarországon tájékoztatja azokat, akik úgy ítélték meg, hogy ők érintettek, illetve véleményt kívánnak nyilvánítani a tervezett létesítménnyel kapcsolatosan. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata tehát a fórum létrejöttének elősegítése volt, az előkészítés, a szervezés. Önök kedves vendégeink az esetlegesen érintett magyarországi terület lakosainak a képviseletében, valamint civil szervezeteknek, települési önkormányzatoknak a képviseletében jelentek meg. Köszönöm, hogy érdeklődtek, köszönöm, hogy vették a fáradságot, hogy eljöttek ide, és részt vesznek a fórumunkon. Kérem, nyilvánítsanak véleményt, tegyék fel a kérdéseiket a horvát delegáció tagjainak, akiknek eddigi együttműködését megköszönöm. Használják jól ezt az időt, 19 óráig tart ez a fórum, a kérdések feltevési lehetősége a rendelkezésükre áll. Jó tanácskozást kívánok, és egyúttal szeretném átadni a szót a fórumunk vezető moderátorának. Köszönöm. Mediátor: Szeretném először bemutatni a kollégámat, Hága Antóniát a Partners Személyi Alapítványtól érkezett ő is akár csak én. Kertész Tibor vagyok. Mi a mai napon abban fogunk segíteni Önöknek, hogy ezt a rendelkezésükre álló időt a lehető leghatékonyabban töltsük együtt, a lehető legtöbb információt tudjuk átadni egymásnak. Ennek a fórumnak a célja a horvát fél álláspontjának a megismerése, valamint kérdések feltevése és ezen keresztül a magyarázat kialakítása. Azt szeretném kérni, hogy mielőtt még elkezdenénk a mai fórumunkat, este 7 óráig elég sok időt fogunk együtt tölteni, fontos lenne, ha néhány szabályt meg tudnánk 3

beszélni egymással, a hatékony munka érdekében. A fórumról hangfelvétel készül, ezért azt szeretném kérni, hogy minden hozzászóló használja a mikrofont felszólalás előtt. Kérem, hogy a nevüket mondják be, valamint azt a szervezetet, ahonnan érkeztek, illetve jelezzék a település nevét, ahonnan érkeztek. Szeretném kérni, hogy a felszólalások során hallgassuk végig egymást, figyeljünk oda az egymástól érkező információra is. Egymás véleményét, egymástól érkező javaslatokat, hozzászólásokat ne minősítsük, mivel a fórum elsődleges célja a horvát álláspont megismerése, a magyar álláspont kialakítása. Arra szeretnénk kérni mindenkit, hogy egy hozzászólás ne haladja meg a 3 percet, erre azért van szükség, mert ahogy látom, sokan érkeztek erre a fórumra, szeretnénk minél több embernek szót adni. A válaszadás ne haladja meg a 3-5 percet. Lehetőség szerint kerüljük a mobiltelefon használatát, erre többek között a technika jelenléte miatt van szükség, ha valaki fontos hívást vár, az természetes, megértjük, de kérjük szépen, hogy ebben az esetben az előtérben intézze el a telefonhívásait. Utána természetesen szeretettel várjuk Önöket vissza. A fórum tolmácsolás mellett zajlik, ezért azt szeretnénk kérni, hogy mindenki érthetően, lehetőleg rövid mondatokban fogalmazzon. Szeretném azt is kérni, hogy lassan, a tolmácsolás figyelembevételével tegyék fel kérdéseiket, fejtsék ki álláspontjukat. Szeretnénk kérni, hogy a felszólalásoknál maradjunk a meghallgatás témájánál, tehát a Vízerőművel kapcsolatos kérdéseket tegyünk fel. Szeretném megkérdezni, hogy ezek a szabályok elfogadhatóak-e az Önök számára a közös munka során? Van-e esetleg más fontos szabály, ami a hatékony munka érdekében fontos lenne? Nincsen más ilyen szabály. Köszönöm. Akkor hogy ezt így elfogadtuk, mielőtt elkezdenénk, szeretném kérni a környezetvédelmi minisztérium képviselőit, hogy jelezzék a nevüket, kik ők és a horvát feleket is szeretném megkérni, hogy mondják el, milyen szerepben járnak el. Radnai Anikó vagyok, a Környezetvédelmi Minisztérium stratégiai főosztályán dolgozom. Bakonyiné dr. Moser Judit, Társadalmi kapcsolatok főosztálya a Környezetvédelmi Minisztériumban. Dr. Kalotás Zsolt vagyok, a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának osztályvezetője, 4

Dancsokné Fóris Edina vagyok, a Környezetvédelmi Minisztérium hatásvizsgálati osztályán dolgozom. Horvát képviselők Nenad Mikulic: Engedjék meg, hogy Ivan Vanyec miniszterünk üdvözletét adjam át önöknek, és engedjék meg, hogy egy pár bevezető szóval köszöntsem önöket. Ahogyan tudják, Horvátországban 1996-ban a horvát kormány hozott egy olyan határozatot, amely szerint javítani kell a Dráva a hajózhatóságán. Azzal a céllal is, hogy a már megépített vízlépcsőknek a káros hatását próbáljuk kiküszöbölni. A vízlépcsősorban a legalsó, a Dudravai nem azzal a szándékkal, feladattal készült, hogy az legyen az utolsó vízlépcső a folyón. Azokat a negatív hatásokat, amelyeket a mellette lévő vízlépcsők fejtettek ki, ez a vízlépcső nem képes kiküszöbölni. Ezek a káros hatások pedig azok, amelyek a Dráva folyónak esése romlott, valamint... Mediátor: Egyszavas bemutatkozást kérnénk utána Önöké a szó... Nenad Mikulic, Környezetvédelmi és Területi Tervezési Minisztérium, Zágráb Vladimir Secen, dipl.ing.kt. Elektroprojekt, Zágráb Dr. Stjepan Misetic, prof.biol. Elektroprojekt, Zágráb Mr.Zdenko Mahmutovic, dipl.ing.grad. Elektroprojekt, Zágráb Nenad Hecek, dipl.ing,grad. Elektroprojekt, Zágráb Miljenko Ivica, dipl.ing.grad. Hrvatska elektroprivreda Janos Liko, dipl.ing.grad. tolmács Mediátor: Köszönöm a horvát fél bemutatkozását. Szeretném akkor röviden ismertetni a mai délután programját. 20 perc áll rendelkezésre a horvát fél számára, hogy ismertesse az erőmű technikáját, működését. Ezt követően a horvát fél ismerteti a vízerőmű várható környezeti hatásait. Ezt követően tarthatunk egy negyedórás szünetet, ami kb. 1 óra múlva lesz. Ezt követően pedig hozzászólásokra nyílik lehetőség kb. 1 órás időkeretben, ezt követően ismét tartanánk egy negyedórás szünetet, visszajönnénk, és este 7 órakor zárjuk le a fórumot. 5

Szeretném megkérni a horvát felet, hogy tartsa meg beszédét. Nenad Mikulic: Nagyon szépen köszönöm, köszönöm szépen, hogy visszakaptam a szót, sajnálom, hogy félreértés történt, az előzetes egyeztetések során arról beszéltünk, hogy az elején módom lesz egy kis ismertetésre. Folytatnám, amit elkezdtem, a folyón feljebb lévő vízerőművekből fakadó negatív hatások, illetve folyamatok kiküszöbölésére a horvát kormány elhatározta, hogy kikutatja egy több funkciós vízi létesítmény építésének lehetőségét. Nem arról van szó, mint amiről már ma is hallottam, hogy építésre vonatkozó határozatot hoztunk volna, itt arról van szó, hogy vizsgáljuk az építés lehetőségét. Ennek keretében különböző javaslatokat hoztunk, ezeket a javaslatokat fogjuk bemutatni, amelyek a horvátországi környezeti hatástanulmányra épülnek. Mi gyakorlatilag Horvátországban arra törekszünk, hogy az Espooi egyezménnyel összhangban Magyarország is benne legyen a folyamatban, ezért tartjuk ezt a tájékoztatást is. Ezt követően természetesen a kérdés nyitott, intervenciókra, esetleges koncepcióváltásra is lehetőség van. Természetesen, figyelembe véve a horvát-magyar jó szomszédi kapcsolatokat, és az Espooi egyezmény előírásait. Az Espooi egyezmény szerinti eljárás után lesz döntés a továbblépésről. Köszönöm szépen. Mediátor: Most pedig felkérném az erőmű képviselőjét, hogy kezdje meg az előadást. Vladimir Secen: Még egyszer üdvözlöm a jelenlévőket, s nagy örömömre szolgál, hogy magyar részről ilyen nagy érdeklődést tanúsítanak. A horvát fél elkészítette a Novo Virje-i több funkciós vízi létesítmény prezentációját, ahogy ezt látni fogják. A prezentáció első részét én fogom megtartani, Misetic úr pedig a másik részt. A horvát kormány 1992-ben határozatot hozott arról, hogy elkezdi a Novo Virje-i többfunkciós vízlétesítmény létrehozását, annak előkészítését, elsősorban horvát területen, elsősorban horvát érdekből. Ahhoz, hogy láthassák, hogy mi is történt valójában, föl kell, hogy fogják azt, hogy a folyó egy élő organizmus. Ezt ez a kép nagyon szemléletesen mutatja. Azonban a civilizáció vívmányai láthatók, itt pedig az emberi tevékenység nyomait láthatjuk a Mura torkolatától felfelé. Ausztria saját területén a 6

jelen képen 1-12-ig jelzett objektumokat hozta létre a saját területén. A Szlovén Köztársaság, illetve annak jogelődje, a Jugoszláv tagállam, a saját területén a fenti sorszámokkal jelzett 8 létesítményt hozta létre, a saját Dráva szakaszán. A Mura torkolatáig a Horvát Köztársaság három létesítményt teremtett meg. Az ilyen létesítmények létrehozása a regionális és állami fejlesztési tervekbe illeszkedik. Nagy örömünkre szolgál, hogy használhattuk a Magyar Köztársaság térképét, ugyanis ez tanúskodik arról, hogy a Magyar Köztársaság és a jelenlegi Horvát Köztársaság vízügyi kérdésekben együttműködtek. Most pedig következzék az, ami tulajdonképpen az egész történet alapját jelenti. Az utóbbi 120 évben Gyékényes másik oldalán regisztráltuk a vízállásokat, legkisebb, közép és legnagyobb szinten. Mindenki számára látható, Botovonál folyamatosan csökken a Dráva vízszintje. Természetesen az ilyen tendenciák, trendek a folyó medrére is kihatással vannak. Az egyik ilyen mérőhely - egyébként 200 mérőhely van -, tehát az egyik helyen talajvízszint esés tapasztalható és ez más mérőhelyeken is előfordul. A magyar határtól délre fekvő Répási erdőben történt tudományos elemzés során bebizonyosodott, hogy az erdei tavak nedvességszintje csökkent, ezt a képen kék, illetve sötétített árnyalatokkal láthatjuk, a világosabb színek pedig az aszályos időszakot mutatják. A matematikai szimulációs modell 1900-1990-ig terjedő időszakot foglalja magába. Egyben szeretném megköszönni a Magyar Állami Levéltárnak azokat az adatokat, amelyeket a vízállásra vonatkozóan kaptunk. Az összkép ebben az esetben az, hogy a talajban lévő víz szintje a Répási erdőben folyamatosan csökken. A Répási erdő környezetében, a Magyar Köztársasághoz tartozó részeken a folyó felé gravitál. Ezt egy tölgyfa jelképezi. A talajvíz csökkenésével a tölgyfa arra törekszik, hogy vízhez jusson és ezért lejjebb és lejjebb növeszti a gyökereit. A küzdelme sokszor hiábavaló, és ilyen formában a fa elhal, kiszárad, a horvát erdőgazdálkodás adatai szerint sokkal nagyobb számban az eddigi populációnál. Ezen a részen mezőgazdasági területek is fekszenek, úgy gondolom, hogy ezen területen az államhatárral nincs különösebb probléma, a horvát falu és a magyar terület között fényképezett légi felvételen gyakorlatilag ezen struktúra alapján. Másrészt a Dráva közvetlen közelében olyan területek vannak, ahol egyfajta többlet környezeti vizek vannak. Ez a Novo Virje község, ez nem a Dráva, ez egy mocsár, ami közvetlenül a falu mellett fekszik. 7

A mezőgazdasági területek hasznosítását ezzel a fotóval szemléltetjük. Kazettán nem hallatszik, jegyzet alapján bekerült szöveg: Az intenzív mezőgazdasági tevékenységet vízrendezéssel segítették, így épült meg a Dombó-csatorna, mint a vízelvezetés tengelye. Az általunk regisztrált problémát, miután ezt megbeszéltük a horvát állami szervekkel, úgy döntöttünk, hogy egy többfunkciós vízerőmű létesítmény létrehozásával fogjuk orvosolni. Ez gyakorlatilag egy tározótó, illetve egy deregulációs csatorna. A mi kívánságunk és az Espoo-i egyezmény szerint kötelezettségünk is, hogy a mai napon bemutassuk a Magyar Köztársaság területén jelentkező esetleges hatásokat, ezért ábrákkal készültünk 1., 2., és 3. számú ábrák. Az 1. terület a deregulációs csatorna, a 2. terület a botovoi hidaktól felénk lévő terület, a 3. terület gyakorlatilag a magyar területet mutatja. Ezen a felvételen, ami híven tükrözi azt, hogy milyen szoros kapcsolatban van a létesítmény a horvát területtel, a profiltól a deregulációs csatornáig terjedő területeket látjuk. Elnézést kérünk a magyar feliratért. Ezen a képen szintén történelmi együttműködés nyomait láthatjuk, mechanikai átvágásról van szó, ez a másik, amit láthatunk pedig a Drávának az egyik holtága. Az államhatár két ponton metszi, 1100 méter hosszú. A másik rész, amiről szólni kívánok, a botovoi hídtól felfele lévő szakasz, illetve a másik átvágás Gyékényesnél. Ennek a célja ugyanaz volt, a vasúti töltés védelme. A harmadik rész, amiről beszélünk az államhatáron túl fekszik, a Magyar Köztársaság területén húzódik ez a terület, és ezen a területen részben a Duna-Dráva Nemzeti Park fekszik. Természetes, hogy minden emberi vállalkozásnak nyoma van a környezeten is. A könnyebb megértés céljából közvetlen és közvetett hatásokra osztottuk fel ezeket. A közvetlen hatások a Horvát Köztársaság területén jelentkeznek, ezt ezen az ábrán láthatják. A közös hatások a Novo Virje-i profiltól lefele jelentkeznek, ezeket pedig a Dráva jellegével, illetve a jövőn belül közös mélységében tudjuk illusztrálni. Kazettán nem hallatszik, jegyzet alapján bekerült szöveg: A hatásterület kb. 2600 Ha. Az alvízi csatorna térsége. A következő hatás a tározótó esetében jelentkezik. Erre a horvát kormány egy vizsgálatot végzett a tározótóban keletkezett vízgyorsulásra nézve. Itt egy elemzés, a matematikai modellezés lassulási fokot mutat. Ez a lassulás nyomon követhető, a botovoi hidaktól egészen a magyarországi Dráva szakaszig, addig a pontig, amíg a folyó teljes egészében elhagyja a területet. A 8

lassulás kiválasztásakor műszaki és gazdasági szempontokat is néztünk. Azt, hogy a vízlassulás milyen változásokat jelent a Dráva fő medrében, ezt a jelen képpel tudnám szemléltetni. 526 m³/sec. átfolyáshoz képest ezek a maximális változásoknál az átfolyási sebesség létrejön. A harmadik dolog, amiről beszéltem, északra fekszik a horvát államhatártól, a Lankóci erdőben, Berzence és az előbbi területek. Mint említettem a legmagasabb színtű matematikai modellt használtunk, most gyakorlatilag csak a végeredményt mutatjuk be. Ebben a modellezésben a talajvíz változások vizsgálatakor 35 év adatait vettünk figyelembe, azon kívül ezeket a Magyar Köztársaság területére vonatkoztatjuk. Ugyanis az adatokra nézve magyar területről nincs ilyen átfogó hosszú időszakra terjedő adatunk. Ilyen módon megkaptuk a talajvízszintre vonatkozó adatokat, arra vonatkozólag, hogy mi történne akkor, ha a Novo Virje nem épülne meg. Itt gyakorlatilag csak egy dologra utalnék, bízom abban, hogy mindenki észrevehette a talajvízszint adatok csökkenő tendenciát mutatnak. Ezen a területen lévő lakosság ugyanúgy tapasztalta az aszály hatásait, mint a horvát Dráva menti község. A többfunkciós vízilétesítmények célja, hogy az aszály problémája is kezelhető lehet. Köszönöm szépen figyelmüket és örülni fogok a kérdéseiknek. Mediátor: Köszönöm szépen a tájékoztatót és akkor kérem, hogy 25 perc időkeretben hallgassuk meg a következő prezentációkat. Dr. Stjepan Misetic: Secen kollega úr már szólt a közvetlen hatásokról a létesítendő objektum ügyében. Mintegy 2600 hektár területről van szó, különböző élőhelyekről. Ugyanúgy szólt a közvetett hatásokról is, azonban a tanulmányokban figyelembe vettünk bizonyos élőhelyvédelmi programokat is, és az aszályhatást szintén. Itt szintén kevés vizet találhatunk, úgyhogy itt már a csatornát hoztunk létre a kis és nagy csatornák között. Az év nagy részében a csatornáknak nincs közvetlen kapcsolata a Dráva medrével, ami korábban még teljesen természetes volt. Egyúttal javasoltunk bizonyos lépéseket, mert közvetett hatások felléphetnek, ezek elvezető csatornák építése mind a két oldalon, tehát a horvát oldalon, a szigetelést a gát környékén, aztán a 9

vízhatlan réteget egyharmad magasságban vertikális irányban, illetve a mezőgazdasági területek víztelenítési rendszerét. Gyakorlatilag olyan negatív hatásokra is fel vagyunk készülve, amit a víz csökkenése okoz. Mindenhol, ahol csak ez lehetséges védeni kell a vizes, mocsaras élőhelyeket. Ezek lehetnek különböző tócsák, holtágak, állóvizek. Itt találhatók fűzfások, fűzfaligetek, a nedves legelők. A szárazföldi élőhelyek közül pedig a következőket kell védeni: a kocsányos tölgyerdőket, szintén a réteket, melyek szárazföldi élőhelyeket rejtenek. Aztán tervezzük különböző élőhelyek létrehozását veszélyeztetett fajoknak, illetve mindkét oldalon elvezető csatornákat tervezünk, úgyhogy ez törekvésünk szerint a lehető legjobb módon illeszkedne a természetes viszonyokhoz. Már most vizsgáljuk a talajvíz szintjét, minőségét. A megfigyelésünk a Répási erdőre is kiterjed. Előkészítés alatt vannak más törekvési módozatok is, hiszen értékes természeti területekről van szó. Kazettán nem hallatszik, jegyzet alapján bekerült szöveg: Ilyen a meredek partok fenntartására és a monitoringra vonatkozó javaslat. Ami a határon átnyúló hatásokat illeti, a magyar fél javaslatai alapján egy külön utólagos hatástanulmány készült. A kiegészítő anyag vizsgálatával kapcsolatban a magyar fél nem vonta kétségbe a horvát fél álláspontját a gát fölötti szakaszokkal kapcsolatban, mely a hatások elfogadhatóságára vonatkoznak. Egyfajta félreértés van azonban az álláspontok között, ezt a magyar fél előadásából tudom. Ebből ki kell emelnünk azt, hogy a tanulmány végén az szerepel, hogy a programozott és a részben felállított megfigyelések, melyek az idevonatkozó környezeti hatásvizsgálat jelez, kihatással lehetnek és módosíthatják a projectet a tervezett létesítmény esetében. Vladimir Secen: El kell mondani azt, hogy a magyar-horvát együttműködés keretében, mely az Espoo-i egyezmény végrehajtásáról szól, készült egy kérdéssor, amelyre a horvát fél elkészítette a válaszlistáját. 2002-ben is és 2003-ban négy tanulmány készült, amelyek választ adnak a magyar fél által feltett kérdésekre. Az ilyen formában létrehozott tanulmányokat a magyar Környezetvédelmi Minisztérium szakmai stábja vizsgálta meg. Az ő kérésükre pedig a horvát fél az ötödik ilyen kötetet is elkészítette. 10

A magyar szakértői csapat a mostanit megelőző menetben a határokon átnyúló hatások esetében a horvát fél által létrehozott kiegészítő anyagra egy kommentárt készített el. Szeretnénk ezt a munkát megköszönni a magyar Környezetvédelmi Minisztérium szakértőinek, akik hozzájárultak az együttműködéshez és egyúttal bíztunk abban, hogy az együttműködés folytatódni fog. Köszönöm szépen. Moderátor: Köszönjük szépen, akkor amennyiben horvát fél részéről nincsen több hozzászólás, akkor tartsunk egy szüntetet, fél ötkor folytatjuk a munkát. Szünet: NGO-k sajtótájékoztatója Akkor elkezdenénk a sajtó képviselőinek a rövid sajtótájékoztatót. Röviden szeretnénk összefoglalni a Dráva-menti NGO-k álláspontját, illetve ellenérveit, kételyeit az előzőekkel kapcsolatban. Ezek a civil szervezetek a Dráva Szövetség, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, WWF Magyarország, illetve Duna-Kárpát Program képviselői a horvát társaival, illetve egyéb szakértők. A különböző kutatómunkákkal felméréseket és szakmai vizsgálatokat végeztünk, amivel bizton állíthatjuk, hogy különböző természetvédelmi, gazdasági, jogi fenntartásaink vannak. Szeretnénk kihangsúlyozni, ami talán nem tűnik ki az előadásokból, hogy nem csupán egy szakaszról beszélünk, hanem arról, hogy a Dráva egy egységes élő rendszer kezdve az eredéstől egészen a Dunába torkolásig. És itt nem csak különböző természetvédelmi, gazdasági, társadalmi érdekek sérülnek. Ha Horvátország csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor figyelembe kell vennie olyan ökológiai kérdésekkel foglalkozó irányelveket és egyezményeket is, amelyet az ökológiai állapot megőrzését célozzák meg. Még a sajtónak szeretném elmondani, hogy amennyiben bármilyen képanyagra lenne szüksége, Sáfrán József felajánlotta a saját, illetve Sallai Zoltán is rendelkezésre bocsát később képeket. Több részletben szeretnénk elmondani álláspontunkat, fenntartásainkat. Elsőként a természetvédelmi ellenérveket foglalja össze nagyon röviden Toldi Miklós és Sallai Zoltán. 11

Sallai Zoltán Természetvédelmi Egyesület elnökhelyettese: 1999 óta végzünk monitor célú méréseket a Dráva folyó hazai szakaszán. Ez a Mura torkolatától egészen a magyarországi kivezetésig, ahol az országhatárt elhagyja, tehát teljes szakaszt felöleli. Jelen ismereteink alapján a Dráva hazai szakaszán 57 halfaj jelenlétét sikerült kimutatnunk, amelyek közül ki szeretném emelni, hogy 23 természetvédelmi oltalom alatt álló fajok. Ugyancsak szeretném ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy a Dráva teljes hazai szakasza javasolva lett a Natura2000 hálózat részeként, amelynek alapját ez a 23 természetvédelmi oltalomban szereplő faj adta. Néhány halfajt szeretnék kiemelni, amelyek többnyire a Drávához kötődnek, egyik kimondottan áramláskedvelő faj, Magyarországon mindössze három lelőhellyel rendelkezik, másik a dunai hingola. Akkor a dunai galóca, utolsó előfordulása ahhoz a helyhez köthető, ahol a horvát erőmű megépült. Az utolsó példányát 1998-ban fogták. Szeretném megjegyezni, hogy a Dráva itteni szakaszán az áramláskedvelő fajok kimondottan ehhez az áramláshoz kötődnek, kimondottan az iszapmentes aljzaton tudnak szaporodni, amennyiben a Novo Virje-nél tervezett erőmű megépítésre kerül, elveszítjük a szaporodásukhoz szükséges iszapmentes aljzatot, állományuk lecsökken, majd végül teljesen kipusztulnak. Ennyit szerettem volna a halakról elmondani. Esetleg mit tud még a növényvilágról, illetve az élővilág egyéb elemeiről kiegészíteni? Rendben erre visszatérünk. A következő rész a gazdasági, illetve a társadalmi álláspont, amelyet a horvát területek képviselője foglalt össze: Jó napot kívánok! Néhány olyan fontos momentumra szeretném felhívni a figyelmet, amely meglátásunk szerint alapjaiban kérdőjelezi meg ennek az erőműnek a megépítését, illetve a létjogosultságát. Ahogy a kollégáim korábban említették, itt valóban pótolhatatlan értékek mehetnek veszendőbe és az emberiség közös örökségével játszunk. A nagy kérdés az az, hogy hogyan viszonyuljunk Európa egyik legutolsó természetes, szinte természetes állapotban megmaradt folyószakaszához, amelyből a természetvédők szerint három hasonló van összesen Európában. Kétségkívül nagyon jelentősek azok a problémák, amelyek indokolják a vízügyi szakemberek 12

javaslatát az erőmű a létrehozására, ugyanakkor a hatásvizsgálat nem terjed ki alternatív megoldások vizsgálatára, például más jellegű üzemeltetés, illetve más, tehát nem erőmű, nem duzzasztómű létesítése mellett megvalósítható megoldások. Tehát a folyó mindenképpen természetes állapotához közeli megoldások vizsgálatával nem találkozhatunk, ezek alapvető hiányosságok, amelyek nem teszik egyszerűen lehetővé azt, hogy dönthessünk ebben a kérdésben. Meggyőződésünk, hogy vannak olyan megoldások, amelyek képesek természetbarát módon kezelni a Dráva mentén a talajvízszint csökkenését és az hozzá kapcsolódó ökológiai problémákat. És végezetül még egy fontos tény az, hogy a horvát fél 2003. júniusában folytatott tárgyalás során kötelezte magát arra, hogy a vízminőség megőrzésének irányelveit alkalmazni fogja az eljárás során. Márpedig ez azt jelenti, hogy köteles olyan megoldásokat is javasolni, amelyek a vizek jó állapotban való tartására törekszenek. Nagyon fontos, hogy ez a bizonyos irányelv 2015-ben kötelezővé teszi a hatálya alá tartozó országok számára, hogy a beavatkozások, illetve vízhasználat teljes költségét beépítsék az árba. Tehát, ami alapvető hiányosság ebben a hatástanulmányban az az, hogy nem látszik, az építési költségeken túlmenően milyen egyéb költségeket értékeltek fel hogyan jelennek meg ebben az árban az ökológiai értékek, melyekből az erőmű ki fog épülni. Köszönöm a figyelmet! Most pedig a horvát féltől Helena Hercigovic szeretne néhány társadalmi álláspontot, kérdést elmondani: Mindenkit szeretettel üdvözölök Koprivnica megye, illetve Koprivnica település nevében. A Dráva liga 8 civil szervezetet tömörít a Dráva mentén. Ez a Koprivnica megye az a szerencsétlen megye, ahol meg fog épülni ez az erőmű, ami reméljük, hogy nem fog megtörténni, de mindenesetre így tervezik. Senkinek az érzelmeit nem szeretném megsérteni, de ez a szakasz a legszebb. Ez a leggazdagabb élővilággal rendelkező rész, tájképileg is a legszebb, ez épült be legdirektebben a nép kulturális hagyományaiba. Ez mind meg fog semmisülni, amennyiben megépül ez a vízerőmű. Amikor elsőként bemutatták a környezeti hatástanulmányt, mind szakértők, mind pedig a helyiek véleményezték ezt az anyagot, és azt hitték, hogy ez a hangos kiáltás elég lesz ahhoz, hogy ne teljesüljön be ez a terv. Több projektjük is van, de a 13

térség fejlesztésével kapcsolatosan az egyetlen, ami a térség lakosságának egyáltalán nem megfelelő. Az egész helyi lakosság a terv ellen van, ezt szeretném hangsúlyozni és a környezetvédelmi szervezetek is és a szakértők is a terv ellen vannak, és a miniszterelnök is. Több mint 110.000 kártyát kaptak Koprovnicában élő iskolás gyermek aláírásával. A környezetvédelem minisztere is kifejezte jóakaratát Koprovnicával kapcsolatban. A magyar miniszterelnökkel együttműködve kifejezték azt, hogy a Dráva menti települések fejlesztése szükséges. Nagy tapsot kapott, hiszen az összes újságban megjelent, hogy mindenképpen meg fogják akadályozni azt, hogy megépüljön ez az erőmű. A következő hozzászóló Jánossy András, aki a jogi kételyekkel, súlyos ellenérvekkel kapcsolatban szeretne néhány szót szólni. Köszönöm szépen a lehetőséget és üdvözlöm Önöket! Nem fogok ezzel a lehetőséggel élni abban a mértékben, ahogy felkínálták nekem, ugyan nyilvánvalóan látják, hogy csak ismertetni fogjuk azt, hogy milyen kérdésekkel fogunk hozzászólni. Megjelölök két címet, amiről majd később beszélni fogunk. Látható, hogy a magyar fél védekezik és a horvát fél próbálja mutatni, hogy nem támad csak következetesen képvisel szakmai és gazdasági álláspont. Ennek lehet egy másik lehetősége is, hogy a magyar fél ajánljon fel megoldásokat azokra a problémákra, amelyekkel pillanatnyilag indokolják ezt a beruházás, illetőleg, hogy a magyar fél aktív jogi fellépéssel segítse érvényesülni azokat a nemzetközi természetvédelmi, ökológiai, gazdasági érdekeket, amelyek jelenleg háttérbe szorulnak. Amit én most nem fogok elmondani az az, hogy mik azok a nemzetközi jogi lehetőségek, amelyek a magyar fél kezében vannak. Ezeket a magyar fél elsősorban saját érdekében lenne célszerű, ha használná. Ez a mostani beszélgetésünk itt nyilvános volt, arról szólt, hogy hogyan védekezzen a magyar fél, Magyarország saját nemzeti területén szivárgó, sugárzó vagy közvetlen hatásokkal szemben. A kemény törvény nem az egyetlen lehetőség, de ha más nincs, élni fogunk vele. Éppen azért, olyan megoldásokat kell keresni, amelyekben a magyar fél nem csak szemléleti, nem csak jogi, nem csak együttműködési lehetőséget tud biztosítani, hanem azt is, hogy olyan megoldásokat keressen magának a problémáira, amelyek az itt felkínáltaktól eltérő, tartósabb. 14

Köszönöm szépen a figyelmüket! Köszönjük a sajtónak a figyelmet! Szünet után: kérdések, hozzászólások Kérdés magyar részről: Toldi Miklós vagyok magyarországi és horvátországi természetvédelmi szervezeteket képviselem, nagyon röviden, pár szóban szeretném elmondani az álláspontunkat. Úgy érezzük, hogy nem szabad ezen a Dráván vízerőművet építeni, mert a Dráva nem csak Horvátországé, nem csak Magyarországé, hanem egész Európáé, és felbecsülhetetlen természeti értékeket találhatunk itt. A folyó itt eredetihez közeli állapotú, kavics-zátonyokat épít a Dráva, falakat rombol, úgy viselkedik, mint egy folyó. Úgy gondoljuk, hogy egy vízerőmű felépítését elfogadhatatlannak tartjuk. Elsőként szeretném megkérdezni, hogy milyen veszélye, lehetősége van egy gátszakadásnak, tudjuk, hogy korábban 1995-ben átszakadt a gát, azt szeretném megtudni, hogy ez ellen mit tudnak tenni, ki tudják-e védeni? Válasz horvát részről: Amennyiben ez nem ismert, a Dráva folyó Olaszországban ered, Ausztrián, Szlovénián, és Horvátországon keresztül, Magyarországon folyik, tehát egy nemzetközi vízfolyamról van szó, a biztonsági előírások a Horvát Köztársaság területére is érvényesek. A prezentáció során is láthatták, a Dráva felsőfolyásáról volt szó, most pedig az alsófolyásáról beszélünk. A Dráva folyó teljes mértékében szabályozott a felső folyásától fogva. A kollega nagyon szemléletesen beszélt a Dráva folyóról, és kiemelte azt, hogy a Dráva folyó természetes formájában működik, de ez csak az alsó folyására igaz. Ami a gátszakadás kérdésére vonatkozik, egy ilyen történés valóban megesett, 1989-ben került erre sor, a gátszakadás veszélye nem volt olyan mértékű, mint ahogy azt közvéleményben mutatták, itt a hullámok hatásáról volt szó elsősorban, ezt pedig az erős széljárás váltotta ki a tározókban. Gátvédőket állítottak fel végig a tározók mellett, s ilyen formában nem áll fenn a gátszakadás és a vízáradás veszélye. Mint minden nagy létesítménynek, így a dubravai vízerőműnek is van saját állománya, dolgozói, akik a fenntartásról gondoskodnak, és meg is tesznek minden olyan lépést, ami ahhoz szükséges, hogy az ilyen balesetek elkerülhetőek legyenek. 15

Kérdés magyar részről: Prof. Mayer József vagyok, a Baranya Megyei Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek az elnöke, az egyesületről annyit kell tudni, hogy több mint 600 tagja van, Baranyában a legnagyobb zöld szervezet vagyunk. A prezentációval kapcsolatban több kérdésem is volna, a vízminőséget egyáltalán nem érintette, tudvalevő az, hogy a víz folyásának a lassulásával a víz trofitását mindenképpen növeljük, mert a víz átlátszósága növekszik és így a biológiai produkció jelentősen emelkedik ezzel, hogy a trofitás emelkedik és a biológiai produkció nő, a szaprobitás is növekedni fog, mert ezek az élőlények elhalnak. A másik az, hogy semmi értelmét nem látom, itt felhozni azt, hogy hány vízi erőmű van a Dráván, mert ebből csak három síkvidéki, ez éppen a horvát területen. A kérdésem az, hogy vajon megéri-e Horvátországnak a Dráva minőségét tartósan rontani, vajon megéri-e visszafordíthatatlan természeti folyamatokat előidézni, és végül annyit mondanék befejezésül, hogy ami nem jó a horvátoknak, az a magyaroknak sem jó. Válasz horvát részről: Nagy örömömre szolgál, hogy feltették ezt a kérdést is, azonban a prezentáció szűk volt ahhoz, hogy minden tényezőt felhozzunk, ami szerepel a tanulmányban, azonban utalnom kell arra, hogy a tanulmány részletesen foglalkozik a vízminőség kérdésével, tehát nem csak a felszíni, hanem a talajvizek minőségével. Információink szerint, illetve a nálunk lévő vízlépcsőknél folytatott folyamatos megfigyelés eredményeképpen aztán a tározóban lévő víz sebességváltozásának függvényében a vízminőségével összefüggésben, a tározóban lévő víz sebességének függvényében azt a következtetést vontuk le, hogy a tározó szélességének függvényében, amelyet keskenyként jellemezhetünk, tehát mindezek alapján felelősséggel állíthatjuk, hogy a tározóprogram nem okoz vízminőség romlást. Ez nem a saját állításom, bár én is foglalkozom a vízminőséggel, ezt az állítást egy szakértő képviseli, akit pontosan a vízminőség kérdésében vontunk be, és ez a kérdés gyakorlatilag a tanulmány részét képezi. Tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelent a vízminőség romlása, és teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy nem érdekünk egy ilyen fejlemény, hogy ha a vízminőség biztosítása érdekében bármilyen lépéseket javasolni kellett volna, akkor ezeket egész biztosan megtettük volna. 16

Kérdés magyar részről: Jánossy András. Üdvözlöm kedves horvát vendégeinket, én a magyarországi oldalon működő környezetvédő szervezetek csoportjának vagyok a felkért szakértője. 1991- ben a Magyarország is elfogadta a 98 sz. határozatot, amely egyebek között egy közös magyar és horvát nemzeti park kezdeményezését javasolta mind a két oldalon. Ennek a határozatnak én voltam az kidolgozója, és elmondhatom, ez a vízkészletek és a vízminőség védelmére szolgált természetvédelmi eszközökkel. A vízerőmű tehát nem igazán természetvédelmi célú. Ennek ellenére a természetvédelmi érték a horvát területen nagyobb legalábbis az ismereteimben. 1994 óta a két állam között van egy vízgazdálkodási együttműködési egyezmény, ennek kidolgozásában nem vettem részt, viszont annak a helsinki, szófiai egyezménynek, amelynek hatására lett ez, szintén munkatársa voltam. Ezért úgy érzem, hogy hitelesen tudom azt mondani, hogy nem vitapartnerek vagyunk itt a határ két oldalán, hanem együttműködésre, egymás segítségére vagyunk utalva. Úgy gondolom, hogy azon biológiai problémákat, amelyeket fölvetettek a projekt indokolása során, nem csak a sajátunknak érezzük a közös terület okán, hanem valószínűleg az országban mindenki, akit érdekel ez a kérdés, szívesen segítene technikailag szakértelmével megoldani. A helyzet úgy hozta, hogy a nemzetközi jog a segítségünkre van, nevezetesen az Európai Unió olyan korszerű szemléletű víz irányelvet dolgozott ki, amely modernebb és hasznosabb, mint amiket említettem. Válasz horvát részről: Elnézését kérem, ha nem értettem teljes egészében a kérdését, azonban szeretném hangsúlyozni, hogy bármilyen hozzászólást, bármilyen kérdést úgy fogunk értelmezni, ahogyan az felmerült, ez a teljes projektre vonatkozik, nem csupán a magyar vagy a horvát oldalra. Ami a mai feladatunk, ami a nemzetközi jogról, nemzetközi jogi alapról beszélünk, ezzel kapcsolatban azt szeretném kérni, hogy elsősorban azokra a lényeges hatásokra koncentráljunk, amelyek a magyar oldalon jelentkezhetnek. Természetesen ezzel nem azt kívánom mondani, hogy a jelenlévőknek nincs közük ahhoz, ami a horvát oldalon történik, ugyanis ahogyan már a bevezetőnkben említettem, 1996 óta egy új folyamat van érvényben nálunk és ez figyelembe vesz minden észrevételt, ami a környezeti hatásokra vonatkozik. Még egyszer szeretném kiemelni a magunk nevében, az Espoo-i egyezmény kapcsán vagyunk jelen, és hogy ha a tervezett projektnek kialakult környezeti hatásai vannak 17

az érintett államokra, tehát a magyar oldalra is, Horvátország egészen biztosan nem kéri az egyezmény feloldását. Ezért számunkra a legfontosabbak azok a kérdések, melyek az esetleges magyar oldalon jelentkező jelentős környezeti hatásokat jelentik. Ha bebizonyosodik, hogy jelentős hatások lesznek, Horvátország nem fogja erőltetni a javasolt megoldást. A válasz folytatása horvát részről: Engedjék meg, hogy Mikulic úr mondanivalóját egy pár mondattal kiegészítsem. Természetes az, hogy a Horvát Köztársaság területén lévő a Novo Virje-i projekt által érintett helyi közösség hozzájárulása nélkül nem lehetséges egy ilyen befektetés. Egyidejűleg ez Magyarországra is igaz, tehát az itteni helyi közösség jóváhagyása nélkül sem valósulhat meg. Szeretnék utalni arra, hogy mi csak tényekről beszélünk, tehát olyan pontos adatokról, amelyekkel folyamatosan alátámasztani kívánunk, hogy a talajvíz szintje esik a 100 évvel ezelőtti állapotokhoz képest, és ez bizonyítható. Itt nem csak talajvízről van szó, hanem a folyóvíznek a vízszintjéről is. Gyakorlatilag ez a legfontosabb kérdés, amit felhoztak a zöld szervezetek. Ugyanis nyáron nagyon nagy halelhullást tapasztalhattunk a Dráva folyón. A halelhullás legfontosabb oka pontosan a Dráva folyó alacsony vízszintje. Oxigén hiány lépett fel, a halak szárazra kerültek és elpusztultak. Az ilyen folyamatokra pedig minden évben számíthatunk. Az általunk javasolt megoldás ezekre a problémákra kizárólag a vízszint megnövelése, mind a felszíni mind a talajvíz esetében, és ez ilyen értelmű vízgazdálkodás. És erre épül a jelenlegi projekt koncepciója is. Kérdés magyar részről: Szilvási Zoltán vagyok, nyugdíjas vízépítő mérnök, a Reális Zöld Klub tudományos munkatársa, műszaki gazdasági tanácsadója. A természet- és környezetvédőktől egy kérdésre szeretnék választ kapni, mivel óhajtják a meder bevágódását megakadályozni és ezzel a talajvízszint süllyedését megelőzni? Különös tekintettel arra, hogy világszerte elfogadott a környezet változásának a ténye. A Dráva viszonylag kiegyenlített vízhozamát az Alpok gleccsereinek köszönheti. Ha elolvadnak a gleccserek, akkor sokkal hosszabb kisvizes időszakokra lehet számítani, és akkor pontosan duzzasztás nélkül azok az értékek fognak tönkremenni, amiket a környezetvédők meg akarnak védeni. Röviden 18

reflektálva a vízminőség kérdésre, a csunyi tározó kimutatható vízminőség romlást nem okoz. Válasz horvát részről: Szeretnék a könnyebb megértés érdekében az előzetesen feltett kérdésekre elmondani pár mondatot. Kétségtelen az, hogy vízszint csökkenést tapasztalhatunk a Dráva folyóban, a mellékfolyamokban illetve a talajvízszintben egyaránt. Itt nem foglalkoztunk vele, de rendelkezünk konkrét adatokkal, melyek különböző keresztmetszetekben az átfolyási vízhozamokra vonatkoznak. A vízhozam esetében azt mondhatjuk, hogy a korábban vizsgált keresztmetszet esetében jelentős változások nincsenek. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy a meder mélyítéssel elértük azt a vízhozamot, ennél a keresztmetszetnél, ami a Dráva folyót legutóbbi 130 évben jellemezte. Gyakorlatilag idáig csak környezetvédők egyesülete részéről hallottunk véleményeket, itt szeretném kérni őket, hogy saját maguknak tegyenek fel egy kérdést, hogyan lehet megállítani a negatív folyamatokat, amelyekről itt beszéltünk. Ha pontosak az információink, akkor elsősorban a Duna-Dráva Nemzeti Park területéről beszélgetünk, ezért szeretnék kiemelni néhány olyan tényezőt, amit mindenkinek figyelembe kell vennie. A Duna-Dráva Nemzeti Park javasolt területének 3,6%-a a Szlovén Köztársaság területén lett volna, 13,93% a Magyar Köztársaság területén, 83,93%-a a Horvát Köztársaság területén, aki pedig hivatalosan nem vett részt nemzeti parkkal kapcsolatos tárgyalásokon. A válasz folytatása horvát részről: Csak egy adatot szeretnék hozzátenni, több éves megfigyelések alapján. Bár a vízmennyiség azonos, a legkisebb vízállások csökkenek, méghozzá 2,5 cm/év-nél többet, a középső vízállásoknál pedig 1,7 cm majdnem 2 cm-t évente. Ha ez a trend ilyen formában folytatódik - és ez biztosan folytatódni fog - felteszem a kérdést, hogy előre látható-e az, ami a folyóval történi fog, tekintettel a talajvízszintekre, és ez milyen hatással lesz a környezetre? Ez csak egy kérdés felvetés volt. Kérdés magyar részről: A kérdésem az, a horvát országból idejött hölgy elmondta, hogy a hatásterületen a lakosság döntő többsége a projekt ellen van. Ha ez így van, akkor a kérdésem az, hogy végeredményben minek vagyunk itt, miért vitatkozunk, hiszen úgy sem lehet megépíteni? 19

Válasz horvát részről: Nagyon sajnálom, hogy egy félreértés történt, a Magyar Köztársaság szuverén módon a saját területén hozta létre a Nemzeti Parkot. A Horvát Köztársaság a saját területén a tervezett nemzeti park területének 83,3%-án nem hozott létre nemzeti parkot. S én arra kérném, hogy csak arról beszélgessünk, amit bizonyítani is tudunk. Kérdés magyar részről: Nem kaptam választ a kérdésemre. Tartottak-e lakossági fórumokat Horvátországban erről a témáról? Válasz horvát részről: A hatásvizsgálati eljárás már 8-9 éve tart ez idő alatt, a Horvát Köztársaság területén számos fórumot szerveztünk. A bizottság figyelembe vette álláspontjaikat. Minisztériumi szinten nem zárult még le a folyamat. Szeretnénk elkerülni, hogy meggondolatlan lépést tegyünk. Segítsenek felismerni a magyar oldalon jelentkező fontos környezeti hatásokat. Mi ezt a horvát részen megtettük. Kazetta csere közben kimaradt rész: - Helena Hercigovic, Dráva liga: Kaproncai konferencia. A folyó vízszintje apad. - Mediátor kéri, hogy engedje a magyar álláspontokat érvényesülni, a mai napnak ez a célja. - Helena Hercigovic: Dráva-szabályozás, kavicsbánya kérdése Túlzott kavics bányászat rontja a helyzetet. A horvát kormány kérte fel őket, hogy a felmerülő problémákat kezelni lehessen. - Bérczes Viktória (Dunántúl Körny.v., Noé Bárkája): Megoldja-e a duzzasztással a víz visszapótlást? A duzzasztómű alatt tettek-e intézkedéseket a víz visszapótlására? Minden természeti beavatkozás következményekkel jár. Itt a negatív hatások csökkentéséről van szó mondták. A negatív környezeti hatásoknak társadalmi hatásai is vannak. Javaslat: Építés és egy Barcs nagyságú település energia ellátása. Ökoturisztikai nemzeti parkot ajánlok. Horvát főtervező: Vízszinteket újra létre lehet-e hozni? Megállítható-e a talajerózió a lejjebb fekvő részeken? Biztosítaná-e egy Barcs méretű település áremellátását? Lehetséges a parti területek talajvízszint csökkentése. A vízszint változást 305 napig produkálni kell. Az említett vízhozam kis vízállásnak felel meg. A vízcsere minden nap biztosított. Az elektromos energia az egyik fő haszna. 20

A válasz folytatása horvát részről: Bizonyítékokhoz tudományos módszerekkel jutottunk, illetve bizonyítékul szolgáltak a feljebb fekvő létesítmények tapasztalatai is. A Novo Virje-i létesítménytől lejjebb fekvő meder kérdése tulajdonképpen szorosan kapcsolódik a létesítmény működéséhez is. Az itt tervezett működési rendszer, gondolva a tározótóra, garantálja a vízszint változást egész évben, amit egy éves időszakon belül 305 napig produkálni kell. Ugyanis a működési rendszer olyan, hogy 182,6 m³/sec mértékben töltődik fel a tározó. Tehá, ha azt vesszük figyelembe, hogy a középvízállás 526 m³/sec, akkor az említett vízhozam tulajdonképpen egy kis vízállásnak felel meg, amely éves időszakban egy 50 napos időszakra vonatkozik. Ugyanis ebben a kisvizes időszakban, ebben az 50 napban sem nulla az érték, hanem a bejövő érték fölött 100 m³/sec, tehát a vízcsere így is biztosított. Teljesen biztosan látjuk azt, hogy az elektromos energia létrehozása a tervezett többfunkciós objektum egyik várható haszna, egyúttal teljesen biztos az is, hogy ha nem jön létre ez a haszon, nem szűnik meg a Dráva mentén tapasztalható vízszint süllyedés sem. És pontosan ennek megállítása a célja ennek a több funkciós létesítménynek. Kérdés magyar részről: Nagy tisztelettel köszöntöm horvát vendégeinket, Kuzma László országgyűlési képviselő vagyok. Nagyon nehezen tudom kettéválasztani az alapszakmámat, ami építőmérnök és azt az országgyűlési tevékenységet, ami alapjában véve társadalompolitikai tevékenység. Ezért nézzék el nekem, ha a kettő össze fog folyni. Az első ilyen fontos kérdés, hogy ma egy ilyen beruházást nem lehet úgy megvalósítani, hogy annak társadalmi hatásait ne vizsgáljuk. Kettéválasztanám ezt a részt, az egyik a beruházás időszakára, a másik a beruházást követő időszakra vonatkozik. Történtek-e ilyen hatástanulmányok? A következő kérdésem, hogy korábbi nemzetközi egyezmények következtében befolyásolta-e a horvát felet a jelenlegi helykijelölés? A Dubrava alatti szakaszon hiszen az eredeti terv szerint a Dubrava-i erőmű egy csúcsra járatott erőmű volt, így is üzemelt, és a tervezett erőmű ugyancsak csúcsra járatott erőmű lesz, a rendelkezésünkre álló információink szerint. Ez rendkívül káros hatású az alatt lévő mederszakaszra és ennek társadalmi hatásai is vannak. 21

Válasz horvát részről: Köszönöm a képviselő úrnak a kérdést. A kérdést két részre oszthatjuk, természetes, hogy ha ilyen rendszereket hozunk létre, akkor társadalmi hatások is felmerülnek. Ha jól értelmeztem, akkor a kérdés a kiépítés idejére vonatkozott, illetve az építés utáni időszakra. Szeretném hangsúlyozni, hogy a környezeti hatástanulmányokat mindkét időszakon szimuláltuk, tekintettel a rendelkezésre álló időre és az Espoo-i egyezményből következő kötelezettségeinkre, csak a Novo Virje-i működési rendre fogok hivatkozni a válaszomban. A Novo Virje-t soha egy pillanatig sem úgy terveztük, mint egy csúcsrajáratott létesítményt, ugyanis ez műszaki értelemben nem lehetséges. Azonban ezt a kérdést úgy is értelmezhetjük, vajon szolgálhat-e befejező láncszemként a Novo Virje-i vízerőmű a 23, korábban létesített vízerőművek láncolatában. A válaszom erre az, amennyiben ilyen igények merülnének fel, és a horvát kormány így határozna, akkor ez a rendszer alkalmas egy ilyen jellegű működésre. Végezetül a Novo Virje-i rendszer egy kompenzációs átfolyó rendszerként fog működni. Ezt Horvátországban egy ún. üzemszabályzat szabályozza. Ezek bírják az illetékes horvát szervek jóváhagyásait. Kérdés magyar részről: Nagyon rövid kérdésem volna, Orosz Zoltán vagyok, Dráva Szövetség. Az itt elhangzottak elsősorban Novo Virje-t környező magyar településekre vonatkoztak. Bár kétségeim vannak, el tudom képzelni, hogy ott valamilyen pozitív hatása is lehet ennek, de egy biztos, hogy itt Barcson, illetve a lentebbi területeken nem lehet fenntartani ezt az állapotot. A kérdésem tehát az, hogy lemondott-e a horvát fél arról a tervéről, amely szerint Barcson, Tornyiszentmiklóson, és Eszéken tervezett még vízlépcsőt. Ezen a területen a bemutatott erőmű tervével kapcsolatban az a meglátásom, hogy csak akkor lehetne megoldani azokat a hatásokat, amelyek az előbbiekből következnek. Ez viszont azt jelenti, hogy tisztában vannak-e azzal, hogy Barcson meg további másik kettő erőmű megépítésére is szükség van. Az viszont biztos, hogy ennek lesz egy nemzetközi hatása, és ez már nem csak horvát oldalt fogja érinteni. Válasz horvát részről: Minden országban létezik területrendezési terv. A jelenleg érvényes horvát területrendezési tervben egy helyet foglaltunk le az esetlegesen később létrehozandó 22

vízlépcsőkre, a Horvát Köztársaságban hamarosan változni fog a helyzet a területrendezési tervet illetően. Ahogy Ön is említette, a magyar és a horvát Dráva szakasz ebben a térségben közös, tehát a magyar felet megkerülve, ilyen megoldások nem lehetségesek. Meglátásaink szerint a jelenleg létező problémák a Dráva alsó folyási szakaszán a jövőben is meg fognak maradni, még abban az esetben is, ha megépül a vízlépcső, ez nem fogja ezeket a problémákat elhárítani. 1989-ig államközi tervek léteztek a Dráva lenti szakaszán történő összes beruházásról, ezek a barcsi, monszlavinijai és eszéki vízlépcső elnevezés alatt futottak. Tehát azt tudjuk válaszolni, hogy bizonyos területek lefoglalásra kerültek Horvátországban ennek érdekében, de ezen kívül semmilyen konkrét lépések nem történtek. Kérdés magyar részről: Köszöntöm a horvát képviselőknek azt a kijelentését, hogy a minisztérium nem tart ki mindenáron az erőmű megépítése mellett. Döntésüket szeretném azzal elősegíteni, hogy Lengyel Szabolcs kollegámnak jelent meg egy olyan publikációja, ami a vízerőművek káros hatásait vizsgálja. Nagyon szívesen rendelkezésükre bocsátom. Ebben megállapítják, hogy az esetek több mint 95%-ban káros társadalmi és ökológiai hatásokkal számolhatunk. Konkrét kérdéseim az alábbiak lennének: Egyesületünk 1999. óta folytat halfaunisztikai monitorozást a Dráva folyó hazai szakaszán: a halak szállítására az erőműben milyen műszaki megoldásokat terveznek? Olyat, amelyeket használnak is halak, mivel a hallépcsők többsége a halak számára nem átjárható. Számba vették-e a horvát oldalon előforduló nemzetközi egyezményben szereplő halaknak a számát, készülte-e halleltár? Ugyanis a magyar oldalon a Dráva hazai szakasza 23 nemzetközi egyezményben is szereplő halfajnak ad otthont. Ebben a nemzetközi egyezményben szereplő halfajokra vonatkozóan Magyarországnak kötelezettsége van, mivel jövőre az Európai Unió tagországa lesz, hogy ezek állományait fenntartsuk. Nem fél-e attól Horvátország, hogy Európai Uniós csatlakozását veszélyezteti, hogy ha ezeknek a halfajoknak az élőhelyét károsítja? Többször elhangzott, hogy talajvízszint csökkenés figyelhető meg a Dráva mentén. Vizsgálták más horvátországi folyóknál ugyanezt, ugyanis véleményünk szerint egy drávai erőmű nem feltétlen okoz gyógyírt erre a kérdésre. Halpusztulásról volt szó, amit oxigén hiány okozott. Egy duzzasztott szakaszon nyilvánvalóan az oxigén viszonyok sokkal mostohábbak, mint egy áramló 23

vízben, ahol a víz turbulenciájánál fogva jóval magasabb oldott oxigén van biztosítva az áramlást kedvelő fajok számára. Végeztek-e arra vonatkozó vizsgálatot, hogy milyen mértékű lesz a feliszaposodás, és a duzzasztás meddig lesz érezhető a magyar szakaszon, mert véleményünk szerint a Murára is kiterjedne, ami a másik nagy halkészletünket veszélyeztetné. Válasz horvát részről: Az első válaszom a halak útvonalára, illetve a halak migrációjának a biztosítására vonatkozik. Figyelembe vettük ezt a kérdést, tanultunk a feljebb fekvő vízlépcsők tapasztalataiból. Itt egy útvonal egyesítést terveztünk, az elvezető csatornákon keresztül, ami így gyakorlatilag összeköttetést jelentene az eredeti Drávával. Ugyanis az bizonyosodott be, hogy ha a halak útvonalát a tározótól és az elvezető csatornákon keresztül biztosítjuk, a migráció halmazatilag kisebbé válik, még abban az esetben is, ha a halak útvonalát a régi Dráva meder és a tározó között biztosítjuk. Azonban itt mindkét lehetőséget terveztük. Ezen kívül lifteket is igénybe vennénk lehetőség szerint, ami szintén egy módja a halak útvonalának biztosítására, különösen az ívás ideje alatt. A másik kérdés a hajózásra vonatkozik, itt szintén figyelembe vettük azt a legkisebb vízhozamot Közbeszólás magyar részről: Ilyen kérdés nem volt. A válasz folytatása horvát részről: Tehát a kérdés harmadik része a többi horvátországi folyam vízszintjének a vizsgálatára vonatkozott. Arról kell tájékoztatnom Önöket, hogy ez folyamatosan az összes folyó esetében végrehajtjuk, tehát a Dráva folyón ilyen értelemben több száz mérőpont van, ezek folyamatosan figyelik a vízszintet és a vízminőséget egyaránt. A víz oxigén tartalmával kapcsolatban a következőket kell kihangsúlyoznom, a vizet két módon tudjuk gazdagítani oxigénnel, egy biokémiai eljárással, ez inkább az állóvizekre vonatkozik, valamint egy mechanikus jellegű levegőztetés, és ez fontossággal bír a folyóvizek esetében. Különböző módszerek vannak, de a feljebb fekvő vízerőműveken végrehajtott eljárás azt bizonyította, hogy ebben az esetben az ilyen eljárások nem szükségesek, főleg akkor, ha elegendő vizünk van. Természetesen csak akkor, ha kizárjuk a külső hatásokat, a szennyezéseket is, amelyeket a törvény tiltja. Bizonyos halpopulációkban változások keletkeztek, a fenti 24