10. óra: Településhálózat és településhierarchia Népesség- és településföldrajz II. (TTGBG6505-GY-01) gyakorlat 2018-2019. tanév
A térbeli társadalmi rendszerek kialakulása Peter Haggett szerint: Terjedési folyamatok (diffúzió) Térbeli mozgás (áramlás) Régiók Térbeli hálózatok Hierarchikus rendszerek Hálózati csomópontok Forrás: Haggett, P. 2006 alapján
A centrum-periféria dichotómia A centrum-periféria fogalompár háromféle módon értelmezhető: helyzeti (földrajzi) centrum-periféria, ahol a centrum egy kitüntetett hellyel azonos, míg a periféria a peremhelyzetű településeket jelenti, fejlettségi (gazdasági) centrum-periféria, melynek hátterében a gazdasági fejlettség, illetve elmaradottság áll, hatalmi (társadalmi) centrum-periféria, amelyben a hatalmi függés és az érdekérvényesítés egyensúlytalansága jelenik meg (Nemes Nagy J. 1996).
A centrumperiféria dichotómia szintjei
A városi terek szerkezetének fejlődési szakaszai Friedmann szerint John Friedmann elmélete: 1. Pre-indusztriális korszak 2. Meginduló indusztrializáció időszaka 3. Kiteljesedő indusztrializáció időszaka 4. Poszt-indusztriális korszak Forrás: Friedmann, J. 1966 alapján
A települések térbeli eloszlása A létező típusok: 1. egy központ körül koncentrálódó eloszlás (a) 2. véletlenszerű eloszlás (b) 3. egyenletes eloszlás (c)
Az egyes típusok elkülönítése A legközelebbi szomszéd indexe (L) A mutató alkalmazása: az egyes országok településhálózata fejlődésének nyomon követése különböző területi egységek összehasonlítása
A központi helyek elmélete (Walter Christaller hatszöges-rendszere) Bizonyos feltételek megléte esetén a központi helyek konfigurációja hatszöges rendszert eredményez, vagyis egy magasabb rendű központot mindig hat alacsonyabb rendű vesz körül. Ezek a hatszögek így elvileg a teret tökéletesen lefedő rendszert alkotnának. A központi helyek elméletének hatszöges modellje a piaci rendszer szerinti szerveződésben Forrás: Trócsányi A. - Pirisi G. 2012
Világvárosok és kapcsolataik (Forrás: Friedmann 1995 nyomán szerk.: Pirisi G.)
Globális szintű differenciák A globális városok három hierarchikus csoportja Forrás: J.V. Beaverstock, R.G. Smith és P.J. Taylor 1999 nyomán szerk.: Pirisi G.
Globális szintű differenciák Globális városok Forrás: Globalization and World Cities Research Network, 2008 1.Alpha++ London, New York; 2.Alpha+ Hong Kong, Paris, Singapore, Tokyo, Shanghai, Chicago, Dubai, Sydney; 3.Alpha Milan, Beijing, Toronto, Sao Paulo, Madrid, Mumbai, Los Angeles, Moscow, Frankfurt, Mexico City, Amsterdam, Buenos Aires, Seoul, Kuala Lumpur, Brussels, Jakarta, San Francisco, Washington D.C.
A világvárosok rangsorolása az irányító és ellenőrző funkciójuk alapján, és a formálódó új gazdasági erőközpontok (Csomós, 2015) A globális gazdaság csomópontjában 147 világcég áll. Nagy fokú területi koncentráltság egyes városok előnyben ezek a világgazdaság irányító és ellenőrző központjai. J. Friedmann világvárosai: London, Párizs, Rotterdam, Frankfurt, Zürich, New York, Chicago, Los Angeles, Tokió. S. Sassen szerint: New York, London, Tokió, Frankfurt, Párizs. Adatok a Forbes: The 2006 Global 2000 és a The 2014 Global 2000 rangsorok. Irányítás és ellenőrzés index (IEI): forgalom, profit, eszközök, piaci érték)
Peking erősödése állami óriásvállalatoknak köszönhetően Washington és Zürich kivételek növekedtek az értékeik a fejlett országok általános trendjéhez képest
Az új gazdasági világrend erőközpontjai Kelet-Ázsia Peking pénzügy és energiaszektor miatt Hatalmas állami tulajdonú gáz- és olajipar. Hatalmas vagyonú Bankok, Biztosító és brókercégek. Észak-AmerikaSan Fransisco- San José Gazdaságszerkezeti átrendeződés nyugati irányba IT iparág Szilícium-völgyi vállalatok piaci értékének jelentős bővülése Apple Inc, Google, Facebook, Oracle, Intel Komoly kutatás-fejlesztésen alapuló üzleti stratégia Európa:Párizs-London Megmaradt Európa gazdaságirányítójának Tevékenységük minden szektort lefed Pénzügyi szektoruk a globális és az európai folyamatokat is befolyásolják.
Településhierarchia Magyarországon Országrész - 3 Tervezési-statisztikai régió - 7 Megye -19 és 23 kerület Járás - 197 Főváros -1 Megyei jogú város - 23 Város - 322 Nagyközség - 127 Község - 2682 Összesen 3155 (Forrás: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1.)
Magyarország megyéi és járásai
Településhierarchia Magyarországon Forrás: Beluszky P. - Győri R. 2004, 10. p.
A vonzáskörzet Definíció: egy település központi funkciójú intézményei által rendszeresen ellátott, kiszolgált terület A vonzáskörzet-meghatározás módszerei: matematikai-statisztikai módszer gravitációsmodellek empirikus vizsgálat (a települések körüli komplex vonzáskörzet meghatározása) A vonzáskörzet nagyságát befolyásoló tényezők a központ nagysága a közlekedésföldrajzi viszonyok a térség településhálózata
GYÖNGYÖS VÁROS VONZÁSKÖRZETÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT NEGYEDSZÁZADBAN (BUJDOSÓ, 2009) Vonzáskörzet rendszer alakult ki. Egyik legnagyobb probléma a megfelelő adatok gyűjtése. KSH, statisztikai évkönyvek, népszámlálási adatok, kórházak-, önkormányzatok adatai, MÁV, Volán, saját adatgyűjtés; A vizsgálat célja: Kovács Z. 1984-es vizsgálatában leírt állapot mennyit változott 2009-re?
Gyöngyös komplex vonzáskörzete
Gyöngyös komplex vonzáskörzete
Köszönöm a figyelmet! Felhasznált források: Beluszky P. 2004: Fel is út, le is út (városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a XX. században. Tér és társadalom, 18 (1) pp. 1-41. Bujdosó Z. 2009: Gyöngyös város vonzáskörzetének változása az elmúlt negyedszázadban. Földrajzi Közlemények, 133 (1) pp. 59-74. Csomós Gy. 2015: A világvárosok rangsorolása az irányító és ellenőrző funkciójuk alapján, és a formálódó új gazdasági erőközpontok. Tér és Társadalom, 29 (3) pp. 115-134. Friedmann, J. 1966: Regional Development Policy: A Case Study of Venezuela. The MIT Press, Cambridge, Massachusetts and London, England. pp. 20-38. Haggett P. 2006: Geográfia Globális szintézis. Typotex Kiadó, Bp. 836 p. Kovács Z. 2015: Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 239 p. Lengyel, B. Varga, A. Ságvári, B. Jakobi, Á. Kertész, J. 2015: Geographies of an Online Social Network. PLOS ONE 10 (9): doi:10.1371/journal.pone.0137248 Szalkai G. 2012: A járások kialakításának módszertani megalapozása. Területi Statisztika, 15 (52) (3) pp. 215-229. Trócsányi A. - Pirisi G. 2012: Általános társadalom- és gazdaságföldrajz: http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz2/