Keveset tudunk az Európai Bizottság tagjairól, holott e testület kezében valamivel több, mint félmilliárd ember sorsa. A szervezet tagjaira jórészt valamilyen botránnyal kapcsolatban irányul a figyelem, vagy abban az esetben, ha valamelyikük alkalmatlannak bizonyul a feladatára. Elemzésünkben arra vállalkoztunk, hogy felvázoljuk a Jean-Claude Juncker vezetésével megalakuló bizottság karakterisztikáját. Mit kell tudni a biztosok jelöléséről és választási folyamatáról? A Lisszaboni Szerződés alkalmazásában az Európai Bizottságba minden tagállam delegál egy tagot. Az Bizottság tehát 27 tagból, egy elnökből és 26, egy bizonyos területtel megbízott biztosból áll. Az Európai Parlament jóváhagyási eljárását az Eljárási Szabályzat XVII. melléklete szabályozza a következő módon: 1. Az Európai Parlament megkapja a biztos-jelöltek önéletrajzát és a pénzügyi érdekeltségeikre vonatkozó nyilatkozatot. 2. A Parlamenti írásban eljuttatja kérdéseit a biztos-jelöltekhez, amelyek a saját területükre vonatkozó politikai prioritásokat érintik. A jelöltek írásban benyújtott válaszai a szóbeli rész meghallgatás alapjául szolgálnak. 3. Minden biztos-jelöltet meghívnak, hogy jelenjen meg az illetékes parlamenti bizottság vagy bizottságok előtt a tárcájával kapcsolatos kérdéseket felvető háromórás nyilvános meghallgatásra. A meghallgatások révén lehetőség nyílik arra, hogy a parlamenti bizottságok képet alkothassanak a biztos-jelölt személyiségéről és elmélyült eszmecserét folytathassanak a jelöltek jövőbeni illetékességi körére vonatkozó prioritásokról. 4. A parlamenti bizottságok ezt követően egyenként értékelik a biztos-jelölteket. A bizottságok nyilatkoznak arról, hogy alkalmasnak tartják-e a biztos-jelölteket mind a testületi tagságra, mind pedig a kijelölt feladatok ellátására. 5. A meghallgatások eredményeit továbbítják az Európai Parlament elnökének, majd azokat az elnökből és a képviselőcsoportok elnökeiből álló Elnökök Értekezlete és a Bizottsági Elnökök Értekezlete is megvizsgálja. 6. A Bizottság megválasztott elnöke a biztos-jelöltek teljes testületét és programjukat bemutatja a Parlament ülésén, amelyre az egész Tanács meghívást kap. A bemutatást vita követi 7. Az Európai Parlament végül szavaz az Európai Bizottság mint testület jóváhagyásáról. A Bizottságot hivatalosan az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel.
A négy gyenge láncszem A brüsszeli Europolitics négy gyenge láncszemnek nevezte az ír Phil Hogant, a brit Lord Jonathan Hillt, a spanyol Miguel Arias Cañetét és a magyar Navracsics Tibort. A sors iróniája, hogy a bírált négyesfogat együttesen olyan területekért felel, amelyek a jövőben várhatóan egyre fontosabbá válnak. Ilyen a klíma- és energiapolitika (Cañete), az oktatás, az ifjúság (Navracsics), a pénzügyi szolgáltatások és bankunió (Hill), valamint a mezőgazdaság (Hogan); utóbbi szorosan összefügg a klímavédelemmel, az energiapolitikával, valamint az elmaradott falusias régiók felzárkóztatásán keresztül az oktatással is. Mellettük még a szocialista francia Pierre Moscovici és a liberális szlovén Alenka Bratušek számított olyan jelölteknek, akiknek a szakmaiságával kapcsolatban súlyos aggályok merültek fel. Nem szerencsés, hogy éppen azoknak a szakpolitikáknak az irányítóira zúdul össztűz, amelyek jellegükből fakadóan lehetőséget nyújtanának a nemzetállamokat meghaladó jövőkép kialakítására, az integráció elmélyítésére. Félő, hogy a személyek negatív megítélése rövidtávon óhatatlanul kiterjed az érintett szakpolitikákra is, mert a biztosok tudnak a legtöbbet tenni azért, hogy az általuk vezetett szakterületek valós tartalommal telítődjenek. Bár tudjuk persze, hogy nak szakértők, tanácsadók, lobbycsoportok a biztosok körül, de azok láthatatlanok a közvélemény számára; azokkal ellentétben a miniszterek láthatóak, ellenőrizhetőek, az ő tevékenységükön keresztül ítélik meg az adott terület sikerességét, és ezért nem lehet mellékes, hogy a biztosok milyen képet sugároznak magukról, illetve a közvélemény milyen képet alakít ki róluk. Márpedig a személyeknél a viszonyítási pont csak a korábbi, nemzetállami szintű politikusi tevékenység lehet.
A konzervatívok és reformerek (ECR) pártcsaládjához tartozó brit politikus Lord Jonathan Hill meghallgatása ugyanolyan végeredménnyel zárult, mint Navracsics esetében, de a média beszámolója alapján a légkör több esetben oldottabb volt, azonban a szakmai megítélésben hiányságokat fogalmazott meg a gazdasági és pénzügyi bizottság. David Cameronnal jó kapcsolatot ápoló jelölt szakmai felkészültségét többen is megkérdőjelezték, többek között Sven Giegold, német zöldpárti képviselő is. A német politikus azt is aggályosnak tartotta, hogy Nagy-Britannia bankunión kívüli státusza miatt hitelességi probléma is adódik a jelölt esetében, ahogy ő fogalmazott: A felelősségnek és a hatalomnak együtt kell járnia. Ha az Egyesült Királyság csatlakozna a bankunióhoz, akkor más lenne a helyzet. Ennek fényében és több megnyilvánulása miatt is, mint amikor szakmai kérdésekre úgy reflektált, hogy mindössze két hete volt a felkészülésre a pénzügyi szabályozás és a bankunió felelős pozíciójáért Hillnek ismételten részt kell vennie a meghallgatáson. Azonban végül Hill átment a vizsgán. Rebecca Harms, a zöldek társelnöke Hill, Cañete és Navracsics személyével kapcsolatban fogalmazott meg kritikát. A zöldek már azt is nehezményezték, hogy a klíma- és energiapolitika egy portfólióba került. Cañete komoly olajipari érdekeltségekkel rendelkezik, ez pedig összeférhetetlen a klímaügyekkel, tekintve, hogy ezen a poszton éppen a szén-dioxid emisszió elleni küzdelem lenne a biztos feladata. Ő volt a zöldek legnagyobb célpontja, furcsa módon mégis bizalmat kapott mind az ipari és energiaügyi, mind a környezetvédelmi bizottságban. Az interneten aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy ne Cañete vigye a klímaügyi portfóliót.
Alenka Bratusek biztosi kinevezése meghiúsult. A liberális szlovén jelölt meghallgatását követően 13-an voksoltak igennel, 112 politikus pedig elutasította a jelölt személyét. Szintén egy olyan jelöltről szó, akinek személyét már a meghallgatás előtt kritikák kisérték végig. Szlovéniában a korrupció-ellenes hatóság vizsgálatot is indított ellene, azonban a szlovén kormány egyszerre három személyt jelölt ki, köztük Bratuseket is, akit Jean-Claude Juncker választott ki, azonban lényegében a kormány vezetőjeként magát jelölte a szlovén politikus. Az EP ipari és energiaügyi és a környezetvédelmi bizottsága utasította el Bratusek személyét a két szakbizottság együttes ülésén lezajlott meghallgatás után. A zöldek és a néppártiak kevés dologban egyeztek meg, de abban igen, hogy egyik csoport sem kultiválta Pierre Moscovicit. A szocialista gazdasági és pénzügyi biztos-jelöltet Moscovicit személyét már a meghallgatás előtt éles kritikák érték, mivel Franciaország hosszú ideje nem képes teljesíteni a költségvetési előírásokat, és ez idő alatt Moscovici is pénzügyminisztere volt az országnak. A biztosi jelölt kommunikációját elsősorban ideológiai meggyőződése alkotta, hogy elkötelezettje az európaiságnak és ennek szerves részét képezi a francia, illetve a szocialista identitása is. A kritikák nem is a szemléletét érintették, hanem a szakmai rátermettségét, mint amikor a strukturális reformok hiányát, illetve azt vetették a szemére, hogy és az általa bevezettet kiigazító intézkedések ellenére sem javult Franciaország gazdasági helyzete. Liberális oldalról is neki szegezték a kérdést, hogy biztosan ő-e a legalkalmasabb erre a posztra. A francia politikus kiemelte, hogy a nominális hiány mellett fontos a strukturális átalakítások megkezdése is "A reformokhoz idő kell", összegezte a megoldásainak elképzeléseit.
Baloldali és zöld képviselők egy csoportja (köztük Jávor Benedek) levélben kifogásolták Navracsics Tibor jelölését, és a meghallgatás előtt arra kérték képviselőtársaikat, hogy szavazzák le a magyar jelöltet. Összesen negyvenöt kérdést kapott az EP-képviselőktől, akik közül néhányan szerették volna kellemetlen helyzetbe hozni a biztos-jelöltet. A magyar ellenzékből egyedül az Együtt-PM-ben politizáló Jávor Benedek kapott lehetőséget a kérdezésre. Navracsics a következőkkel indította előadását: tudom, hogy a magyar-európai viszony nehéz időszakon ment át". Ezután a biztos-jelölt megtartotta tizenöt perces expozéját. Navracsics, mint kifejtette, el akarja érni, hogy az oktatás az európai fejlesztés szíve legyen. Az alábbi célokat fogalmazta meg: nyomásgyakorlás a kormányokra, hogy fektessenek be az európai oktatásba, a kulturális sokszínűség fenntartása, az egyetemek fejlesztése, a társadalom és egyetemek közötti kapcsolatok megszilárdítása, az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem. Hozzátette, hogy az Erasmus+ az integráció egyik legsikeresebb programja. Navracsics Tibort szembesítették a médiatörvénnyel. A jelölt azzal ütötte el a kérdést: a médiatörvény tekintetében konszenzusos döntés született. Teljes mellszélességgel kiállok a sajtó szabadsága mellett" jelezte a magyar jelölt. Liberálisként beszél, de otthon nem liberálisként működik" vetette fel egy kérdező, aki szerint nem gyakorolhatná szabadon újságírói hivatását, civil szervezet tagjaként félnie kellene a kormánytól Magyarországon. Az ön országában megfélemlítik a civil szervezeteket. Hogyan képzeli el, hogy működő munkakapcsolatot épít velük európai szinten?" kérdezte az olasz szélsőbaloldali Curzio Maltese.
A médiatörvény mellett a másik rázós téma a civil szervezetekkel szemben megfélemlítés ügye volt. Navracsics a legtöbb válaszát arra a gondolatra fűzte föl, hogy a legfontosabb európai érték a tárgyalásra való képesség, az egyetértés keresése. Óriási probléma, hogy a magyar fiatalok elmennek a jobban fizető országokba - mondta a biztos-jelölt. - Különösen ott nagy a probléma, ahol költségigényes az oktatás." állította határozottan. Navracsics elmondása szerint tudta, hogy a hallgatói szerződés nem jó megoldás, de legalább rugalmas a törvény. A biztos-jelölt kényszer szülte megoldásnak nevezte a magyar törvényt. A kérdés azért került szóba, mert mindez ellentétes a munkaerő szabad vándorlásának európai elvével. Cecilia Wikström svéd liberális képviselő így foglalta össze a vita tanulságait: Ön építője volt a mostani magyar rendszernek, amely korlátozta az alapjogokat, a bíróságok függetlenségét." Navracsicsot szembesítették Orbán szavaival. Azt várom, hogy a magyar biztos a magyar kormány érdekeit képviselje majd Brüsszelben" - idézték a magyar miniszterelnököt. Kérdésem, hogy Orbán nem érti az Uniót, vagy Navracsics úr nem akarja majd betartani a biztosi kötelezettségeit?" Navracsics azzal kerülte ki a kínos kérdést, hogy csak a saját szavaiért felel. Elmondta, hogy független és lojális biztos lesz, tudja a jogait, és kötelességeit. "Egy biztos nem szolgálhat nemzeti érdeket, csak közösség érdekben tevékenykedhet." 14-en szavaztak Navracsics kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és uniós polgári biztosi feladatra való jelölése ellen, 12-en mellette, 1 képviselő pedig tartózkodott. Sokáig lehetett hallani, hogy Navracsicsot esetleg űrügyi biztossá nevezik ki, ám végül a volt külügyminiszter egy soványabb portfóliót nyert el. Meghagyták számára az oktatás és kultúra ügyét, de Dimitrisz Avramopulosz kapta meg végül az uniós állampolgársági ügyeket.
Egyéb rázós biztos-jelöltek Az osztrák politikus Johannes Hahn jelenleg még a regionális politikáért felelős EUbiztos új pozíciót tölt be a meghallgatás után, amelyik a szomszédságpolitikát és bővítést foglalja magába. Kifejtette a csatlakozás feltétele a jogállamiság, a demokratikus intézményrendszer, az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint a versenyképesség. Az EU-Törökország tárgyalással, Szerbiával és Montenegróval kapcsolatban is kifejtette, hogy reálisan nézve az öt év végére egyik tagjelölt sem lesz teljes jogú tagja a közösségnek. Hahn a meghallgatás alatt kitért az EU-orosz viszonyra: szerinte amíg nem áll helyre Ukrajna területi integritása, nem nyitnak Oroszország felé. A meghallgatás után a Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S+D) frakciója egyaránt nyilatkozatban támogatták a jelöltet, a Néppárt szerint az osztrák biztos-jelölt felkészültséget és elkötelezettséget mutatott. A román Corina Cretu regionális fejlesztésért biztos-jelölt meghallgatásán kiemelte a kohéziós politika válságkezelésben betöltött szerepét. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az uniós költségvetésből származó bevételeket hatékonyan kell felhasználni, hogy a legnagyobb pozitív gazdasági hatást lehessen elérni. Klaus Johannis és Vasile Blaga, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) két társelnöke úgy vélte, a jelölt európai uniós biztossá való jelölése törvénytelenül történt. Érvként azt hozták fel, hogy a hatályos törvények értelmében a jelöltet előbb a román parlament illetékes szakbizottságainak is meg kellett volna hallgatniuk.
A meghallgatás eredménye Végül október közepén felállt a Juncker-bizottság. Csak Alenka Bratusek biztosjelölt esett ki. A biztosi területekben voltak kisebb-nagyobb változások. Navracsics esetében a változásról már írtunk. Avramopulosz feladatköre jelentősen kibővült: átvette Navracsicstól az állampolgárságot, valamint a sport területét (noha, szigorúan szakpolitikai szemmel nézve, ennek a területnek inkább az oktatáshoz köze). A Juncker-bizottság 423 igennel, 209 nem és 67 tartózkodás mellett áll fel. Említésre méltó, hogy az első Barroso-bizottságot annak idején alig valamivel több voksot kapott (449 igen, 149 nem és 82 tartózkodás). A három legnagyobb frakció, a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok nagyjából konszenzussal megállapodtak. Ám a zöld frakcióvezető, Rebecca Harms közölte, hogy nem fogja támogatni a bizottságot.
A bizottság karaktere Egy korábbi tanulmányban feszegettük azt a problémát, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjának betöltésére az esélyes személyek a Benelux-államokból és Németországból érkeznek, ez pedig felveti, hogy egy Benelux-német zenekar húzza a muzsikát az Európai Unióban. A Bizottság többi tagjának esetében nem áll fenn ez az aránytalanság, hiszen valamelyik biztos révén mindegyik tagállam képviselteti magát Európa kormányában. A biztos-jelöltek között egyaránt találhattunk olyanokat, akik elsősorban politikusok, azon belül szakpolitikusok (az adott portfólió szakértői) vagy pártpolitikusok, és olyanokat, akik a gazdasági vagy tudományos életből érkeztek a politikába. Az utóbbiak közé tartozik a spanyol Cañete, az osztrák Hahn, a portugál Moedas, a szlovák Šefčovič, a szlovén Bulc, vagyis a biztosok 18%-a. A többiek mindvégig hivatásos politikusként tevékenykedtek. Míg a jelöltek nagy része kezdőnek számít, addig nak olyanok, akik már a Barroso-bizottságnak tagjai voltak, és volt alkalmuk beletanulni a biztosi feladatba. Ilyen régi motoros a bolgár Georgieva, a német Oettinger, a svéd Malmstörm és az osztrák Johannes Hahn, tehát az összes jelölt 11%-a. A bal- és jobboldali biztosok számának megállapítása nem könnyű feladat, már csak azért sem, mert nem minden országban értik ugyanazt a bal- és jobboldal alatt (nem beszélve, hogy legalábbis
elvileg a politikai preferencia irreleváns az európai biztosi funkció ellátása szempontjából). A jobboldali jelző annyiban félrevezető, hogy egy biztos Hill nem az Európai Néppárt, hanem az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége tagja. A biztosok 50%-a jobbközép, konzervatív, kereszténydemokrata pártban politizál, 32%-a a szocialista, szociáldemokrata pártokban és 18%-a a liberális pártokban. A Juncker-bizottság tehát egyértelműen jobbközép többséggel rendelkezik. Feltűnő, és bizonyos szempontból meglepő, hogy egyetlen zöld politikus sem kapott jelölést a bizottságba. Ami a nemi megoszlást illeti, az Európai Parlament képviselői nem vitte túlzásba, hogy ügyeljenek az arányokra: a biztosok 32%-a nő. A második Barroso-bizottsághoz képest ez halvány előrelépés: ott 27% volt a nők aránya, igaz, abban a bizottságban működése alatt 33 személy fordult meg. A biztosok 21%-a foglalkozott már miniszterként azzal a szakterülettel legalábbis érintőlegesen, amelyiket a biztosi hatáskörbe tartozik. Feltűnő, hogy olykor milyen logikátlan módon jelöltek személyeket. Például Karmenu Vella máltai biztos kapta a környezetvédelem, tengeri ügyek és halászat kérdését, noha ezzel soha korábban nem foglalkozott. Málta tengeri országként persze érdekelt ebben a szakpolitikában, de ez még nem jelenti, hogy Vella személyesen érdeklődik a téma iránt. Vella kaphatta volna a közszolgáltatások, az ipar vagy a turizmus kérdését is, ugyanis mindhárom
poszton volt már miniszter. Hasonlóan, Málta érintett más témákban is, például a turizmusban, de akár az oktatás vagy a migráció kérdésében is. Avramopulosz turisztikai miniszteri, egészségügyi és szociális, majd nemzeti védelmi miniszteri és athéni polgármesteri háttérrel bármi lehetett volna. Kérdés, miért éppen állampolgársággal és migrációval foglalkozik persze, a kérdés költői, Görögország igencsak érintett a migráció kezelésében, hiszen három országgal határos, amelyik egyelőre nem EU-tag (Albánia, Macedónia, Törökország), nem beszélve földrajzi fekvéséről (Kis-Ázsia közelsége). Věra Jourová regionális fejlesztéssel foglalkozott korábban, ami ugyan nem áll távol a fogyasztóvédelemtől és a nemi egyenlőségtől, de magától értetődően nem is következnek belőle. Úgy látszik, az Európai Bizottság abban a filozófiában leledzik, hogy aki jó vezető, az bármely poszton helyt áll. Phil Hogan, Johannes Hahn és Pierre Moscovici azok, akik a legjobb helyen nak, akiknek az esetében a miniszteri tapasztalat és a biztosi hatáskör szerencsésen találkozik egymással. Juncker nevetve mondta, hogy nem diktátornak készül, és nem vakfegyelmet vár el a biztosoktól. De hangsúlyozta, hogy az új bizottságnak politikusabbnak kell lennie, mint amilyen az elődje, a második Barroso-bizottság volt.
Konklúzió Magyarország európai utat mutat? A jelöltekkel és a portfóliókkal szemben számos kritika fogalmazódott meg. Sokan bírálták a portfóliók összevonását (leginkább a klíma- és energiapolitika integrálását). Egy jelölt elbukott a vizsgán, ami ne szépítsünk kínos a jelölő szlovén kormány számára. Felvetődik a kérdés, hogy vajon minden tekintetben megfelelő-e a biztosok személyének kiválasztási módja. Mi úgy gondoljuk, hogy nem. Alternatívaként egy kétlépcsős kiválasztási folyamatot javasolnánk. A jelölt-kiválasztás módjának hatékonyságát növelné, ha a nemzetállami kormányok mindegyike nem egy, hanem három biztos-jelöltet nevezne meg, és ezek közül a személyek közül az Európai Parlament illetékes szakbizottsága választaná ki szigorúan szakmai kritériumok alapján azt a személyt, akit a legalkalmasabbnak tart a posztra, majd az ő elképzeléseit, terveit meghallgatná. A magyar történelem is nyújt példát erre a megoldásra: a dualizmus (1867-1918) idején Budapest főpolgármesterét a főváros közgyűlése választotta meg három személy közül, akiket a király, Ferenc József jelölt, a belügyminiszter előterjesztésére. Ez azt is jelentette, hogy a székesfőváros vezetője kevésbé függött a kormánytól, mint a megyékben a főispán, aki ténylegesen a mindenkori kormány eszköze volt. Az Európai Bizottság esetében ez úgy nézne ki, hogy a kormányok által jelölt személyek közül az Európai Parlament illetékes szakbizottsága választaná ki a biztosjelöltet három jelölt közül. Ezután következne a második lépcsőben a jelölt meghallgatása. Ezen a fórumon a jelölt kifejthetné, milyen elvek mentén képzeli el a biztosi munkát, milyen intézkedéseket látna helyesnek. A szakbizottság felmérhetné a jelölt szakmai kompetenciáit, jártasságát az adott szakterületen. Amennyiben az illető mégsem felelne meg, akkor még mindig lehet választani a maradék két jelöltből.
Ennek a kétlépcsős folyamatnak az előnye a jelenlegi rendszerrel szemben az, hogy szakmailag mélyebb merítést tenne lehetővé; gyengítené a kontraszelekciót, és emelné a biztosok szakmai színvonalát, továbbá elejét venné a kínos incidenseknek, a Bizottság szakmai lejáratódásának. Mivel a jelölteknek versenyezniük kellene egymással, kénytelenek lennének komolyan venni a feladatukat és konkrét elképzelésekkel megjelenni az illetékes bizottság előtt. Megfontolandó, hogy az egy területre pályázó biztos-jelöltek még a szakbizottság előtti megmérettetésüket megelőzően egy televíziós vitában is összemérjék szakmai tudásukat és rátermettségüket. A Méltányosság Politikaelemző Központ korábban ajánlatot tett az Egyesült Államokban bevett előválasztás (primary) intézmények magyarországi bevezetése mellett, angol, francia és német minták alapján. Nemzetállami szinten a biztosjelöltek televíziós vitái az előválasztások gyakorlóterepei lehetnének. Például lehetőséget kellene adni az állampolgároknak, hogy maguk is kifejezzék véleményüket egyik vagy másik jelölt személyéről és programjáról. Ennek előnye lehetne, hogy az állampolgárok jobban bevonódnának az Európai Bizottság tagjainak jelöltállítási folyamatába, és ez csökkenthetné az Európai Bizottsággal szembeni bizalmatlanságot, az állampolgárok megismernék az Európai Bizottság működését, tehát az uniós politikai szocializáció szempontjából is hasznos lenne. Végső soron a biztos-jelölteknek meg kellene tanulniuk, hogyan tudják elképzeléseiket, koncepciójukat olyan módon kommunikálni, hogy az a polgárok számára is érthető legyen, anélkül, hogy lemondanának a szakmaiság kritériumáról.
A biztosokról röviden Az alábbiakban röviden bemutatjuk a biztosokat, akik kevéssé ismertek Magyarországon, ám nem árt tudatosítani, hogy a jövőben az ő kezükben lerakva tízmillió magyar állampolgár sorsa is
Jyrki Katainen Kristalina Georgieva Frans Timmermans 1961-ben született. A liberális, majd szocialista pártban politizáló Frans Timmermans egyike a legfelkészültebb jelölteknek. A holland Balkenende-kormányban európai ügyekért felelős államtitkári (2007 2010), majd a Rutte-kormányban külügyminiszteri pozíciót töltött be (2012 ). 1998 óta tagja a képviselőháznak. Korábban a külügyminisztérium integrációs osztályán dolgozott, majd 1990-ben a Moszkvába akkreditált nagykövet helyettes titkára lett. Alelnök Területe: nemzetközi kapcsolatok, minőségi jogalkotás Balközép 1953-ban született. Szófiában szerzett politikai gazdaságtani és szociológiai diplomát. Diplomamunkáját az amerikai környezetvédelmi politika és a gazdasági növekedés összefüggéséről írta. A Világbankban dolgozott 1993 és 2010 között, a szervezet környezetvédelmi osztályának a vezetője lett. 2004 2007 között a Világbank oroszországi képviselője volt. A bolgár környezetvédelmi közgazdász tagja volt a második Barroso-bizottságnak (2010-2014) is, mint nemzetközi együttműködésért, humanitárius segélyezésért és válságkezelésért felelős biztos. Alelnök Területe: költségvetés és emberi erőforrások jobbközép 1971-ben született. Finnország volt miniszterelnöke a konzervatív, jobbközép Nemzeti Koalíció elnöke. Diplomáját politikatudományból szerezte Tampere egyetemén. Politikusi pályáját 1993-ban kezdte városi tanácsosként. 1999-ben parlamenti képviselővé választották. 2007 2011 között a pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes posztot is betöltötte. 2011 2014 között Finnország miniszterelnöke. Kormányzása idején egy hat pártból álló, igencsak változatos összetételű a szociáldemokratáktól a zöldeken át a svéd kisebbség liberális színezetű pártjáig húzódó koalíció élén egyensúlyozott. Ez a kormány sok szempontból elutasította a brüsszeli politikát, például elvetette az európai tranzakciós adó bevezetését; otthon és külföldről is kritikákat kapott, hogy nem kerül sor a strukturális reformokra. A Katainen-kormány a finn hagyományok és konszenzus szellemében jelentős összegeket költött az oktatás fejlesztésére. Alelnök Területe: munkahelyteremtés, növekedés, beruházások és versenyképesség jobbközép
Neven Mimica Vytenis Povilas Andriukaitis Vladis Dombrovskis 1971-ben született, lengyel ősökkel rendelkezik. A rigai egyetemen mérnökigazdasági diplomát szerzett. 1995 1996 között asszisztensként dolgozott a mainzi egyetem fizikai intézetében. A lett politikus, aki a jobbközép Új Korszak Pártban politizál, 2002 2004 között Einars Repše kormányában pénzügyminiszterként tevékenykedett, 2009 2014 között Lettország miniszterelnöke. Dombrovskis miniszterelnökségének a rigai szupermarket épületének összeomlása vetett véget, ami 54 ember halálát okozta. Az ügy Dombrovskis lemondásához vezetett. Alelnök Területe: euró és szociális párbeszéd Jobbközép 1951-ben született. Orvosi diplomát szerzett a kaunasi egyetemen. Az egészségügyért és élelmezésért felelős biztosi posztra jelölt litván Andriukaitis a tudományos világból érkezett. Eredeti foglalkozására nézve fizikus. A Kaunasi Egészségügyi Egyetemen szerzett orvosi diplomát, emellett történelem és politikatudományi diplomával is rendelkezik. 1989 előtt tagja volt a szovjetellenes mozgalomnak. 1999 2001 között a litván Szociáldemokrata Párt elnöki tisztét töltötte be. 2001 2004 között a litván parlament házelnökeként tevékenykedett. 2013 decemberétől egészségügyi miniszter. Területe: egészségügy, élelmiszerügy balközép 1953-ban született. A diplomáját közgazdaságtanból szerezte a zágrábi egyetemen. A horvát politikus külügyekkel foglalkozott, egyebek között szolgált ankarai és kairói nagykövetként is. 2003-tól a horvát parlament tagja. Európai integrációs miniszteri posztot töltött be (2001 2003), 2008-tól a horvát parlament európai integrációért felelős bizottságának az elnöke, 2011- től a horvát parlament bel-, kül- és Európa-politikáért felelős miniszterelnökhelyettese, majd 2013-tól a fogyasztóvédelemért felelős biztos az Európai Bizottságban. Területe: nemzetközi együttműködés és fejlesztés balközép
Johannes Hahn Miguel Arias Cañete Andrus Ansip 1956-ban született. A tartui egyetemen szerzett vegyészi diplomát. 1991 előtt a Kommunista Párt tagja volt. 1998-ban Tartu polgármesterévé választották. Andrus Ansip a klasszikus liberális arculatú Észt Reformpárt és az Európai Parlamentben a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért frakció tagja. Gazdasági ügyekért és kommunikációért (2004 2005) felelős miniszter volt, majd észt miniszterelnök (2005 2014). Kormányon a szociáldemokratákkal kormányzott közösen. Elkötelezett a kisebbségvédelem ügyéért, legalábbis erre utal, hogy legutóbb felszólalt az iraki és szíriai kérdésben, s követelte a szunnita szélsőségesek által üldözött vallási csoportok védelmét. Alelnök Terület: digitalizált egységes piac liberális 1950-ben született, spanyol arisztokrata családban. Jezsuita egyetemen tanult, ahol jogtudományt hallgatott. A jobbközép Néppárt tagja, mezőgazdasági, élelmezési és környezetvédelmi miniszter (2011 2014). 1978-ban a cádízi egyetemen jogprofesszorrá nevezték ki. Az andalúz parlament tagja (1982 1986), majd 1999-ig az Európai Parlamentben tevékenykedett a mezőgazdasági és regionális politikai bizottság tagjaként. Felesége révén is szorosan kötődik az andalúziai arisztokráciához. Akárcsak Hogan, Arias is a Juncker-bizottság gyenge pontja a politikus pénzügyei miatt. Emellett többen különösnek, a zöldek egyenesen felháborítónak találták, hogy egy olyan embert bíznak meg az európai szintű klímavédelemmel, aki az olajiparban is érdekeltséggel rendelkezik. Cañete elfogadta e kritika jogosságát, s sietve túladott azokon a részvényeken, amelyeket két olajtársaságban birtokolt. Területe: klíma- és energiapolitika jobbközép Technokrata 1957-ben született. A bécsi egyetemen szerzett doktori fokozatot. Politikusi pályáját az Osztrák Néppárt ifjúsági szervezetében kezdte. 1992-ben a Néppárt bécsi szervezetének titkára lett, majd 1996-ban a bécsi városi tanács képviselőjévé választották. Közben a Novomatic nevű cégnél dolgozott. 2004-től a Néppárt bécsi csoportjának a vezetőjévé választották. 2007-től a tudományért és kutatásért felelős szövetségi minisztériumban dolgozott. Johannes Hahnnak ez lesz a második ciklusa az Európai Bizottságban, mivel 2010-től kezdve a regionális politikáért felelős biztosi posztot töltötte be. 2004 óta az Osztrák Néppárt bécsi szervezetének az elnöke. 2007-ben plágiumbotrányba keveredett, megvádolták azzal, hogy diszszertációja több lapját máshonnan vette át. Területe: európai szomszédságpolitika és EU-csatlakozási tárgyalások jobbközép
Dimitrisz Avramopulosz Maroš Šefčovič Günther Oettinger 1953-ban született. Diplomáját a tübingeni egyetemen szerezte jogtudományból és közgazdaságból. A kereszténydemokrata német politikus rendelkezik tapasztalattal az Európai Bizottság működéséről, hiszen tagja volt José Manuel Barroso kormányának is. Pályáját a CDU ifjúsági szervezetének tagjaként kezdte: 1983 1989 között az ifjúsági szervezet baden-württembergi csoportjának volt a vezetője. 1984-ben beválasztották a Baden-Württembergi tartományi gyűlésbe. 2005 2009 között a Kereszténydemokrata Unió baden-württembergi szervezetének lett az elnöke, 2005 2010 között pedig a tartomány miniszterelnöke. A második Barroso-bizottságban energiaügyi biztos volt (2010-2014). Területe: digitális gazdaság és társadalom Jobbközép 1966-ban született. Az energiaunióért felelős szlovák politikus Szlovákia korábbi izraeli nagykövet volt. A Barroso-bizottságban 2009 2010 között egy mega-posztot vitt, amelybe az oktatás, az ifjúság, a szállítás és a kultúra témaköre tartozott. 2010-ben a nemzetközi kapcsolatokért felelt, majd 2012-ben megkapta az egészségügyért és a fogyasztási politikáért felelős biztosi posztot is. Alelnök Területe: energiaunió balközép Technokrata 1953-ban született. A migrációért és honosítási ügyekért felelős Avramopulosz változatos politikusi pályát mondhat magáénak. Katonai pályán indult, a görög légierőnél szolgált. A jobbközép, konzervatív Új Demokrácia párt tagja. 1995 2002 között Athén polgármestere volt. A 2000-es években állt a turisztikai (2004 2006), az egészségügyi és szociális (2007 2009), a nemzetvédelmi (2011 2012, 2013 2014), valamint a külügyi tárca (2012 2013) élén. 2010 óta az Új Demokrácia párt elnökhelyettese. Területe: migráció, honosítási ügyek és állampolgárság Jobbközép
Phil Hogan Corina Creţu Federica Mogherini 1973-ban született. A bizottság legkevesebb szakmai előélettel rendelkező tagja. 1988-ban az olasz kommunista ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Az Olasz Kommunista Párt szétválását követően a Fiatal Baloldal szövetséghez tartozott. 2001-ben tagja lett a Baloldali Demokraták nemzeti tanácsának. 2003- tól a párt külügyi bizottságának a vezetője. 2007-ben a megalakuló balközép Demokrata Pártban a vezető testület tagja lett. 2013 februárjában Emilia- Romagna tartomány egyéni választókerületében választották meg. 2013 óta Mattio Renzi kormányának a külügyminisztere. Alelnök Területe: kül- és biztonságpolitika balközép 1967-ben született. A román Szociáldemokrata Párt tagja. 1989-ben szerezte a diplomáját kibernetikából. Közgazdászként, újságíróként és politikai kommentátorként dolgozott. 2000 2004 között elnöki tanácsadóként és elnöki szóvivőként tevékenykedett. 2005-ben a jordániai kormány meghívására részt vett egy szóvivői tréningen Irakban. 2007. január 1-jétől az Európai Bizottság tagja. 2013-tól a Szociáldemokrata Párt alelnöke. Területe: regionális fejlesztés balközép 1960-ban született. Oktatástudományból szerzett diplomát. Phil Hogan az egyik legnagyobb ír párt, a Fine Gael soraiban politizál. A három nagy párt által dominált ír pártrendszerben a Fine Gael a jobbközép pozíciót foglalja el, identitásában a kontinentális kereszténydemokrata pártokhoz áll közel, ennek megfelelően az Európai Néppárt tagja. Hogan több miniszteri posztot is betöltött az ír kormányokban. 1987 1989 között szenátor,1989-2014 között képviselő, 2011 2014 között a környezetvédelemért, közösségért és helyi önkormányzatért felelős miniszteri tárca birtokosa. Terület: mezőgazdaság, vidékfejlesztés jobbközép
Marianne Thyssen Pierre Moscovici Violeta Bulc 1964-ben született. Alapítója és tulajdonosa a Vibacom Ltd.-nek, kutatási területe a fenntartható fejlődés, az organikus növekedés és az innovatív ökoszisztémák. Az egyik legkevesebb politikai előélettel rendelkező biztos-jelölt. Szlovén mérnök és politikus, a Miro Cerar vezetésével 2014-ben felálló kormányban miniszterelnök-helyettes. Jelenleg is a Miro Cerar Pártja nevű politikai szervezetben tevékenykedik. Terület: közlekedés liberális Technokrata 1957-ben született. A francia Szocialista Párt tagja. Közgazdaságtanból és filozófiából szerzett oklevelet. A Kommunista Liga tagja volt, majd csatlakozott a Szocialista Párthoz. 1988-ban a Lionel Jospin vezette kormány oktatásügyi minisztériumában dolgozott. Ő vezette a közszolgálat modernizációjáért és a pénzügyi finanszírozásért felelős osztályt (1990 1994). 1994 és 1997 között az Európai Parlament tagja. 1998 és 2004 között Franché-Comté régió tanácsának tagja. Európai ügyekkel foglalkozó miniszter (1997 2002), Jean-Marc Ayrault miniszterelnök kormányának pénzügyi és gazdasági minisztere (2012 2014). Terület: pénzügy balközép 1956-ban született. Diplomáját jogtudományból szerezte, belgiumi flamand politikus, a Kereszténydemokrata és Flamand nevű jobbközép párt tagja. Az egyetemi szférában dolgozott. 1991-ben került be az Európai Parlamentbe. Az Európai Néppárt női alelnöke volt. Két évig a Kereszténydemokrata és Flamand pártelnöki tisztét töltötte be (2008 2010). Helyettesként részt vesz az EU-Ukrajna Parlamenti Együttműködési Bizottság munkájában. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság helyettese, az EU-Ukrajna Parlamenti Együttműködési Bizottság tagja és az EU-Törökország csatlakozási tárgyalásokról folytatott bizottság helyettese. Területe: foglalkoztatás, szociális ügyek, munkavállalói készségek és mobilitás jobbközép
Navracsics Tibor Elżbieta Bieńkowska Cecilia Malmström 1968-ban született. Irodalomtudományból szerzett doktori oklevelet. 1999-ben került be először a parlamentbe. 1999-től a svéd Nemzetközi Ügyek Intézetében dolgozott. Európai uniós ügyekért felelős miniszteri pozíciót töltött be a svéd Friedrik Reinfeldt jobbközép kormányában (2006 2010). Kevesen tudják, hogy Malmström pályafutása rendelkezik magyar és horvát vonatkozásokkal. Tagja volt a Magyar- és Horvátországra delegált parlamenti bizottságnak. A Liberális Párt-Néppárt színeiben politizál. Ösztönözte az euró bevezetését az országában. 2010-ben a José Manuel Barroso által vezetett Európai Bizottság tagja volt. Területe: kereskedelem liberális 1964-ben született. 1989-ben keleti nyelvtudományból szerzett diplomát a krakkói Jagelló Egyetemen. Pályáját a katowicei városi tanácsban kezdte el, a gazdasági ügyekért felelős osztály vezetője volt. Később Szilézia tartomány regionális osztályának volt a vezetője. A jobbközép, konzervatívliberális Tusk-kormány regionális fejlesztési minisztere (2007-2013), infrastrukturális és fejlesztési ügyekkel foglalkozó miniszter (2013-2014), 2013- tól pedig miniszterelnök-helyettes. Magát technokrataként jelöli, ami pozitív és negatív kicsengést is kaphat: a technokrata jelző felfogható a pártok bírálataként, de éppígy a szociálisan érzéketlen szinonimájaként is. Területe: belső piac, ipar, vállalkozás jobbközép Navracsics Tibor 1966-ban született Veszprémben, horvát származású családban. 1999- ben PhD fokozatot szerzett politikatudományból. 2006-2014 között a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője volt. 2006-2010 között a Fidesz frakcióvezetője, 2010-2014 között miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014. június 6 és szeptember 22 között Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Navracsics Tibor tehát szintén azok közé a biztosok közé tartozik, akik a tudományos életből érkeztek a politikába, de nem az európai politikába oda már hivatásos politikusként érkezik. Korábban nem foglalkozott azzal a portfólióval, amelyet kapott a Junckerbizottságban (az oktatás és kultúra kérdése), de tény, hogy felsőoktatási tapasztalata. Területe: kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügy jobbközép
Karmenu Vella Margharete Vestager Věra Jourová 1964-ben született. Eredeti foglalkozása szerint ügyvéd és üzletasszony. Třebíč városának önkormányzati képviselőjeként kezdte politikai pályáját, ezen a poszton dolgozott 1995 2000 között, majd Vysočina régió önkormányzati tanácsában tevékenykedett. Jourová azon biztosok közé tartozik, akiknek az adott területen sokéves szakmai tapasztala. 2014. január 1-jétől Bohuslav Sobotka kormányában a regionális fejlesztésért felelős miniszteri hivatalt tölti be. Területe: jogérvényesülés, fogyasztópolitika és a nemek közötti esélyegyenlőség liberális 1968-ban született. Közgazdász végzettséggel rendelkezik. A dán szociálliberális Radikális Venstre pártban politizál. 21 évesen a párt felügyelőbizottságának a tagjává választották. Politikusi pályája során változatos posztokon szolgált: 1998 2000 között egyházi ügyekkel foglalkozó miniszter, 1998 2001 között oktatási miniszter, 2011-2014 között gazdasági és belügyminiszter, dán miniszterelnök-helyettes. Területe: európai versenyjog liberális 1950-ben született. A máltai politikus a Munkáspártban tevékenykedik. Végzettségére nézve építész, egyetemi tanár. Politikai szocializációját 1968-ban a Munkáspárt ifjúsági szervezetében kezdte. Képviselővé választása előtt nem töltött be jelentős pártfunkciókat. 2007-ben elnöke lett a Máltai Török Üzleti Tanácsnak. 2007 és 2013 között kinevezték a Vodafone Máltai Tanácsának az elnökévé. 2011-ben felügyelte a Munkáspárt választási programjának a kidolgozását. Területe: környezetvédelem, tengerészeti ügyek és halászat jobbközép
Carlos Moedas Christos Stylianides 1958-ban született. A ciprusi politikus, a konzervatív, keresztényszocialista Demokratikus Gyülekezet tagja a hosszú politikai előélettel rendelkező biztos-jelöltek sorát bővíti. 1998 1999-ben kormányzati szóvivőként tevékenykedett. 2006 2013 között tagja volt a ciprusi képviselőháznak. 2013 2014 között ismét kormányzati szóvivőként tevékenykedett, ebben a minőségében kidolgozta a kormányzati kommunikációs stratégiát és felügyelte a sajtó és információs hivatalt. Terület: humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés jobbközép A portugál politikus karrierje is elsősorban szakmai, nem pedig politikusi. Diplomáját a Harvard Egyetem üzleti tanulmányok szakán szerezte. Több banknál dolgozott (Golden Sachs, Eurohypo). A politikusi pályán az euróövezeti válság indította el, ekkor a Portugál Szociáldemokrata Párt gazdaságkutató egységének a koordinátorává nevezték ki. 2011-ben miniszterelnökségi államtitkári kinevezést kapott. Területe: kutatás, tudomány, innováció jobbközép Technokrata