Tájékoztatások és közlemények AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 105 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. április 24. Közleményszám Tartalom Oldal IV Tájékoztatások AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK Európai Bizottság 2010/C 105/01 Euro-átváltási árfolyamok.......................................................................... 1 2010/C 105/02 Hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáról szóló határozat tagállam általi visszavonás után Állami támogatás Olaszország (az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 107 109. cikke) A Bizottság közleménye az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdése szerint bejelentés visszavonása C 36/08 (korábbi NN 33/08) sz. állami támogatás A Sulcis erőmű számára nyújtott állami támogatás ( 1 )....................................................................................... 2 V Hirdetmények A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK Európai Bizottság 2010/C 105/03 Állami támogatás Dánia Állami támogatás C 30/09 (korábbi N 328/08) Cementgyártásból származó hulladékra vonatkozó adómentesség Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 ).......................................................... 3 HU Ár: 3 EUR ( 1 ) EGT-vonatkozású szöveg (folytatás a túloldalon)

Közleményszám Tartalom (folytatás) Oldal 2010/C 105/04 Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5803 Eurovia/Tarmac) ( 1 )................... 11 EGYÉB JOGI AKTUSOK Európai Bizottság 2010/C 105/05 Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján 12 HU ( 1 ) EGT-vonatkozású szöveg

2010.4.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 105/1 IV (Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG Euro-átváltási árfolyamok ( 1 ) 2010. április 23. (2010/C 105/01) 1 euro = Pénznem Átváltási árfolyam Pénznem Átváltási árfolyam USD USA dollár 1,3311 JPY Japán yen 125,11 DKK Dán korona 7,4422 GBP Angol font 0,86730 SEK Svéd korona 9,5910 CHF Svájci frank 1,4355 ISK Izlandi korona NOK Norvég korona 7,8765 BGN Bulgár leva 1,9558 CZK Cseh korona 25,405 EEK Észt korona 15,6466 HUF Magyar forint 264,45 LTL Litván litász/lita 3,4528 LVL Lett lats 0,7077 PLN Lengyel zloty 3,8823 RON Román lej 4,1240 TRY Török líra 1,9763 AUD Ausztrál dollár 1,4464 CAD Kanadai dollár 1,3337 HKD Hongkongi dollár 10,3327 NZD Új-zélandi dollár 1,8702 SGD Szingapúri dollár 1,8260 KRW Dél-Koreai won 1 475,95 ZAR Dél-Afrikai rand 9,9440 CNY Kínai renminbi 9,0881 HRK Horvát kuna 7,2588 IDR Indonéz rúpia 11 993,66 MYR Maláj ringgit 4,2439 PHP Fülöp-szigeteki peso 59,006 RUB Orosz rubel 38,8592 THB Thaiföldi baht 42,881 BRL Brazil real 2,3447 MXN Mexikói peso 16,2215 INR Indiai rúpia 59,2170 ( 1 ) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

C 105/2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.4.24. HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS LEZÁRÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT TAGÁLLAM ÁLTALI VISSZAVONÁS UTÁN Állami támogatás Olaszország (az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 107 109. cikke) A Bizottság közleménye az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdése szerint bejelentés visszavonása C 36/08 (korábbi NN 33/08) sz. állami támogatás A Sulcis erőmű számára nyújtott állami támogatás (EGT-vonatkozású szöveg) (2010/C 105/02) A Bizottság úgy határozott, hogy az említett intézkedésre vonatkozóan lezárja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése (jelenleg az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdése) szerinti, 2008. július 16-án kezdeményezett ( 1 ) hivatalos vizsgálati eljárást, tekintettel arra, hogy Olaszország 2009. szeptember 30-án visszavonta bejelentését. ( 1 ) HL C 240., 2008.9.19., 14. o.

2010.4.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 105/3 V (Hirdetmények) A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLLAMI TÁMOGATÁS DÁNIA Állami támogatás C 30/09 (korábbi N 328/08) Cementgyártásból származó hulladékra vonatkozó adómentesség Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében (EGT-vonatkozású szöveg) (2010/C 105/03) 2009. október 28-i levelével, amelynek hiteles nyelvi változata megtalálható ezen összefoglaló végén, a Bizottság értesítette Dániát arról, hogy a fent említett támogatással kapcsolatosan az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott. A Bizottság ezenkívül a 659/1999/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése alapján felszólította Dániát, hogy nyújtsa be észrevételeit a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárás megindítására irányuló szándékával kapcsolatban. Az érdekeltek a bizottsági eljárás tárgyát képező intézkedésre vonatkozó észrevételeiket az alábbi összefoglaló és az annak végén található levél közzétételét követően egy hónapon belül tehetik meg az alábbi címen: European Commission (Európai Bizottság) Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) State Aid Registry (Állami támogatások hivatala) 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Fax +32 22961242 Az észrevételeket a Bizottság továbbítja Dániának. Az észrevételek benyújtói kérésüket megindokolva, írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését. ÉRDEMI ÖSSZEFOGLALÓ Az intézkedés leírása Dániában 1987 óta létezik egy olyan adó, amelynek célja, hogy csökkentse a hulladékot, valamint hogy az égetés helyett az újrafelhasználást, a hulladéklerakás helyett pedig az égetést ösztönözze. A bejelentett intézkedés tárgya olyan teljes adómentesség, amely egy vállalkozás saját cementgyártásából származó és saját telephelyén ártalmatlanított hulladékra például nyerslisztre, el nem égetett klinkerre, szűrésből származó porra, gyártásból visszamaradt betonra, gyártásból visszamaradt klinkerre, valamint kemenceporra kivetett hulladékadóra vonatkozik. A cementgyártásból származó említett hulladékfajták nem minősülnek veszélyes hulladéknak. A hulladékot, amelyből a vállalkozás a cementgyártás során használt meszet kinyeri, jelenleg a vállalkozás saját földterületén tárolják, és nem okoz különösebb környezeti problémát. A javasolt mentesség célja, hogy kompenzálja a cementipar azon megnövekedett költségeit, amelyek a nitrogén-oxid (NO x ) kibocsátására kivetendő adó 2010-es bevezetéséből származnak majd, ezáltal elkerülje a versenyképesség, illetve a piaci részesedés csökkenését, ugyanakkor kedvező környezeti hatással járjon. A mentességet a 2008. január 1-jétől 2018. január 1-jéig tartó időszakra, illetve a Bizottság jóváhagyásától számított 10 évre jelentették be, és várhatóan évente mintegy 10 millió DKK összegű állami bevételkiesést eredményez majd. A dán hatóságok csak egy olyan vállalkozásról, az Aalborg Portland A/Sről tudnak, amely előnyre tesz szert a mentességből.

C 105/4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.4.24. Értékelés A Bizottság álláspontja szerint a javasolt adócsökkentés az EK- Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást jelent a dániai cementgyártás javára. Az intézkedések összeegyeztethetőségének értékelésére a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás (a továbbiakban: környezetvédelmi iránymutatás) alapján kerül sor ( 1 ). A Bizottság úgy véli, hogy a hulladékadó alóli mentesség legalább közvetett hatással van a környezetvédelemre abban az értelemben, hogy lehetővé teszi Dánia számára nemzeti adójának viszonylag magas szinten való fenntartását, és nem hátráltatja az adó általános céljának elérését. Az intézkedés tehát összhangban áll a környezetvédelmi iránymutatás 151. pontjával. A szóban forgó adókedvezményhez hasonló adókedvezmények vonatkozásában a Bizottságnak továbbá különösen azt kell megvizsgálnia, hogy az intézkedés szükséges és arányos-e. Ebben az ügyben a Bizottság megkérdőjelezi, hogy a hulladékadó alóli mentesség szükséges-e, mivel nem bizonyított, hogy az adó a termelési költségek jelentős emelkedéséhez vezet. Ezenfelül a Bizottságnak kételyei vannak, hogy a mentesség arányosnak tekinthető-e, mivel a kedvezményezett számára nem maradna ösztönző arra, hogy teljesítse a hulladékadó célkitűzéseit. E kételyekre való tekintettel a Bizottság úgy határozott, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást. A LEVÉL SZÖVEGE Kommissionen skal herved meddele de danske myndigheder, at den efter at have undersøgt deres oplysninger om ovennævnte støtte har besluttet at indlede den formelle undersøgelsesprocedure efter EF-traktatens artikel 88, stk. 2. 1. SAGSFORLØB 1. Den 27. juni 2008 anmeldte de danske myndigheder ovennævnte foranstaltning, som går ud på, at affald fra cementproduktion fritages for affaldsafgiften. 2. Den 14. august 2008 anmodede Kommissionen om supplerende oplysninger, som den modtog den 22. oktober 2008. 3. Der blev den 27. november holdt et møde mellem Kommissionens berørte tjenestegrene og de danske myndigheder. 4. Ved brev af 19. december 2008 anmodede Kommissionen om yderligere supplerende oplysninger, hvoraf den modtog nogle ved brev af 27. marts 2009, efter at svarfristen var blevet forlænget. 5. Da Kommissionen ikke havde modtaget alle de ønskede oplysninger, anmodede den for tredje gang de danske ( 1 ) HL C 82., 2008.4.1., 1. o. myndigheder om oplysninger den 28. maj 2009. De danske myndigheder besvarede anmodningen ved brev af 2. september 2009. 2. BESKRIVELSE 6. Siden 1987 er der i Danmark blevet opkrævet en afgift, som tager sigte på at nedbringe affaldsmængden, fremme genbrug i stedet for forbrænding og forbrænding i stedet for deponering i overensstemmelse med EU's affaldshierarki. Når affald bortskaffes ved deponering, betales en afgift på 375 DKK pr. ton. 7. Med den anmeldte foranstaltning vil affald fra en virksomheds egen cementproduktion, dvs. råmel, uforbrændte klinker, filterstøv, kasseret cement, kasserede klinker og ovnudhugning fra cementproduktion, der deponeres på virksomhedens egen grund, blive fuldstændig fritaget for den danske affaldsafgift. Der findes kun én cementproducent i Danmark. De nævnte affaldsfraktioner fra cementproduktion er ikke klassificeret som farligt affald. Affaldet deponeres for øjeblikket på virksomhedens egen grund, hvor den udgraver kalk, som anvendes i cementproduktionen, og dette medfører ingen særlige miljøproblemer. 8. Fritagelsen er omfattet af den energiaftale, som den danske regering indgik med en række partier i Folketinget den 21. februar 2008. Aftalen består bl.a. i, at der fra 2010 indføres en afgift på udledning af kvælstofoxider (NO X ). Da NO X -afgiften vil ramme den danske cementindustri hårdt, var det ifølge de danske myndigheder afgørende i forbindelse med dens udformning at sikre cementindustrien en rimelig afgiftsbelastning. For at sikre, at cementindustrien pålægges en afgift, som den vil kunne leve med uden at miste konkurrenceevne eller markedsandele, og samtidig skabe en miljøeffekt, vil de danske myndigheder indføre to afgiftsforanstaltninger for denne industri, nemlig et bundfradrag i forbindelse med NO X -afgiften og fuldstændig fritagelse af visse typer af affald for affaldsafgiften. De to foranstaltninger blev anmeldt til Kommissionen hver for sig ( 2 ), men de danske myndigheder mener alligevel, at de bør vurderes under ét. 9. Det nationale retsgrundlag for foranstaltningen er Lov om ændring af lov om afgift af affald og råstoffer. 10. Danmark har givet tilsagn om at fremlægge årsrapporter, som indeholder love og/eller andre bestemmelser om indførelsen af støtten og en nærmere angivelse af, hvilke virksomhedskategorier der kan opnå afgiftslempelser og -fritagelser, og hvilke økonomiske sektorer der berøres mest af afgiftslempelserne og -fritagelserne. Endelig har Danmark forpligtet sig til at udarbejde detaljerede opgørelser over støtten, at sikre, at disse detaljerede opgørelser opbevares i 10 år fra det tidspunkt, hvor støtten blev ydet, og at fremlægge dem på Kommissionens anmodning. ( 2 ) Lempelsen af NO X -afgiften behandles i statsstøttesag N 327/08 og vil blive genstand for en særskilt kommissionsbeslutning.

2010.4.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 105/5 11. Fritagelsen anmeldes for perioden 1. januar 2008 til 1. januar 2018 eller, hvis Kommissionen ikke har godkendt den på dette tidspunkt, for 10 år fra godkendelsestidspunktet. Fritagelsen forventes at give staten et provenutab på ca. 10 mio. DKK årligt eller på 100 mio. DKK i den tiårige periode, som anmeldelsen omfatter. 12. Som nævnt ovenfor findes der kun én cementproducent i Danmark, og de danske myndigheder forventer derfor, at fritagelsen kun kommer til at omfatte en enkelt virksomhed, nemlig Aalborg Portland A/S (herefter kaldet»aalborg Portland«). 2.1. Oplysninger om støttemodtagerens situation 13. Som anført ovenfor ville indførelsen af NO X -afgiften ifølge de danske myndigheder ramme cementindustrien (Aalborg Portland) hårdt. Aalborg Portland fremstiller grå og hvid cement. Grå cement anvendes som bindemiddel i beton, der bruges som byggemateriale ved infrastrukturer, broer og bygninger, havne og lufthavne. Hvid cement anvendes hovedsagelig til dekorationsformål og, blandet med beton eller mørtel, som bindemiddel i hvide fugematerialer til badeværelser, til swimmingpools, bygninger og vejbarrierer. Som det fremgår nedenfor, indgår både grå og hvid cement i samhandelen mellem EU-medlemsstaterne og den internationale handel. 14. Aalborg Portland udleder årligt over 8 mio. kg NO X ( 1 ). De danske myndigheder har oplyst, at cementindustrien har særlig store udledninger pr. energienhed fra stationære anlæg og risikerer at blive særlig hårdt ramt af indførelsen af en NO X -afgift, når det gælder dens omsætning eller energiforbrug. Som illustration heraf har de danske myndigheder fremlagt oplysninger, der viser, at cementindustrien selv med det planlagte bundfradrag vil udlede betydeligt større mængder end den øvrige industri og off-shore aktiviteter i Nordsøen og dermed skal betale en højere afgift end disse ( 2 ). 15. Det indgår allerede i Aalborg Portlands miljøpolitik, at udledningen og energiforbruget skal reduceres, og at der skal udvikles og anvendes renere teknologier, hvor det er muligt ( 3 ). 16. De danske myndigheder har fremlagt oplysninger, der viser, at Aalborg Portland på trods af det planlagte bundfradrag skal afholde meromkostninger på ca. 17 mio. DKK som følge af NO X -afgiften. Det svarer til 53 % af den afgift, der skulle have været betalt uden fradraget ( 4 ). De danske myndigheder har desuden påpeget, at cementindustrien forventes at bidrage til NO X -reduktionen med 0,56 mio. kg, dvs. ca. 10 % af den samlede NO X -reduktion, som afgiften forventes at medføre. 17. Ifølge de danske myndigheder skulle Aalborg Portland allerede i 2007 betale miljøafgifter på 50,2 mio. DKK, og indførelsen af NO X -afgiften pålægger yderligere virksomheden en tung finansiel byrde. For at lette den byrde, som den nye NO X -afgift vil medføre, ønsker Danmark at fritage støttemodtageren for affaldsafgiften. 18. Som bevis på, at affaldsafgiften udgør en betydelig omkostning for Aalborg Portland har de danske myndigheder fremlagt følgende oplysninger: 2007 2008 Produktionsomkostninger (DKK pr. ton) [ ] (*) [ ] Gennemsnitlig affaldsafgift (DKK pr. ton) 4,33 2,84 Affaldsafgift i forhold til produktionsomkostningerne 1,1 % 0,7 % (*) Omfattet af tavshedspligten. Tabel 1: Aalborg Portlands affaldsafgift i forhold til produktionsomkostningerne 19. Ifølge de danske myndigheder er cementindustrien ikke i stand til at vælte de betydelige omkostningsstigninger over på sine kunder, fordi markedsprisen på cement fastsættes på det internationale marked, og konkurrerende importeret cement ikke i samme omfang pålægges tilsvarende afgifter, såsom NO X -afgiften. 20. Udviklingen i importen, eksporten og omsætningen i Danmark i perioden 1999-2008 (i mio. EUR): 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Import 9,91 12,49 11,74 12,68 10,04 10,58 13,48 16,19 14,47 18,80 Eksport [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] Skøn over omsætning [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] Handelsintensitet (import + eksport)/(import + omsætning) 35 % 37 % 37 % 40 % 35 % 29 % 39 % 37 % 41 % 42 % Tabel 2: Den danske cementindustris handelsintensitet i perioden 1999-2008 Kilde: Danmarks Statistik ( 1 ) I 2004 havde Aalborg Portland et brændselsforbrug på ca. 14 mio. GJ og udledte 8,1 mio. kg NO X (ca. 575 g NO X pr. GJ). I 2006 var virksomhedens brændselsforbrug på ca. 15 PJ, hvilket medførte en udledning på ca. 8,2 mio. kg NO X. ( 2 ) Efter det planlagte bundfradrag, vil støttemodtageren stadig have NO X -udledninger på ca. 260 g/gj. Den tilsvarende mængde for andre virksomheder med særlig store NO X -udledninger vil være 185 g/gj for off-shore i Nordsøen, 85 g/gj for raffinaderier og 63-135 g/gj for centrale kraftværker. ( 3 ) Virksomheden har således etableret et processtyringssystem, der opfylder følgende miljøstandarder: ISO 14001 og EMAS. 21. Ifølge disse tal steg den danske cementindustris gennemsnitlige handelsintensitet fra 35 % i 1998 til 42 % i 2008. 22. Med henblik på en analyse af handelen pr. produkt har de danske myndigheder fremført, at Aalborg Portland eksporterer [ ] % af sin produktion af hvid cement og [ ] % af ( 4 ) Uden fradrag skulle cementvirksomheden have betalt en NO X -afgift på 32 mio. DKK. Efter fradraget, der anslås til ca.15 mio. DKK, skal virksomheden betale en afgift på 17 mio. DKK, dvs. ca. 53 % (17 mio. DKK/32 mio. DKK) af den fulde afgift.

C 105/6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.4.24. sin produktion af grå cement. Ved anvendelse af samme formel som i tabel 2 ovenfor opdelt på de enkelte produkter opnås følgende handelsintensitet i perioden 1999-2008: 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Hvid cement [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % Grå cement [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % Tabel 3: Den danske cementindustris handelsintensitet for hvid og grå cement i perioden 1999-2008 Kilde: Danmarks Statistik 23. Ved at forhøje cementprisen med de stigende NO X -afgifter ville Aalborg Portland derfor miste markedsandele til udenlandske konkurrenter. Aalborg Portland har planer om en mindre prisstigning på ca. [ ] % til næste år samt de følgende år. Stigende priser på energi og råmaterialer vil medføre omkostningsstigninger svarende til [ ] % af Aalborg Portlands omsætning næste år. En NO X -afgift uden bundfradrag ville yderligere skade virksomhedens konkurrenceevne på det danske marked til fordel for udenlandske konkurrenter og ramme dens eksport hårdt. For 2009 ventes Aalborg Portlands faste produktionsomkostninger at stige med mindst [ ] %, og NO X -afgiften vil med bundfradraget tegne sig for 1,78 % af virksomhedens omsætning. 24. I 2004 havde virksomheden en hjemmemarkedsandel på [ ] %, som siden er faldet gradvis hvert år til [ ] % i 2008 ( 1 ). Med hensyn til markedsandelen i andre lande i samme periode, steg den fra [ ] % til [ ] % i de nordiske lande (Norge, Sverige og Finland), holdt sig konstant på ca. [ ] % i Tyskland og [ ] i USA, mens den faldt fra [ ] % til [ ] % i Det Forenede Kongerige. Ifølge de oplysninger, de danske myndigheder har fremlagt, indstillede Aalborg Portland sin eksport til [ ] fra [ ], fordi priserne på dette marked er lavere end dens variable produktionsomkostninger. 25. Hvad angår Aalborg Portlands gennemsnitlige salgspriser og markedsandele, har de danske myndigheder fremlagt oplysningerne i tabel 4 nedenfor, som viser, at de gennemsnitlige salgspriser ser ud til at være negativt korreleret til virksomhedens hjemmemarkedsandel. 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Omsætning (mio. DKK) 1 486 1 605 1 466 1 453 1 391 1 375 1 453 1 807 1 960 1 793 Salgsvolumen (1 000 ton) 2 552 2 621 2 658 2 685 2 619 2 917 2 891 2 889 2 838 2 558 Gennemsnitspris pr. ton (omsætning/salgsvolumen) 582 612 551 541 531 471 502 625 690 700 Hjemmemarkedsandel [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % [ ] % Tabel 4: Aalborg Portlands gennemsnitspriser og markedsandele i perioden 1999-2008 26. Aalborg Portlands faldende hjemmemarkedsandel har givet andre virksomheder, der sælger cement, mulighed for at ekspandere på det danske marked. Ifølge de danske myndigheders oplysninger findes der en række aktive sælgere på det danske cementmarked, bl.a. Heidelberg Zement (Randers Zement) og Dyckerhoff Zement ( 2 ). Disse opererer med prisstigninger på omkring 2-3 %, og Aalborg Portland kan forvente at miste kunder, hvis ikke den kan matche sine konkurrenters prisstigninger. I så fald mener de danske myndigheder, at Aalborg Portland kan forvente en salgsnedgang på omkring [ ] %. punkt 155-159 om miljøafgiftslempelsers eller -fritagelsers nødvendighed og proportionalitet. Hvad især angår nødvendighed og proportionalitet, fremfører de danske myndigheder, at fritagelsen for affaldsafgiften bør ses i sammenhæng med den nævnte lempelse af NO X -afgiften for cementindustrien, da begge foranstaltninger var afgørende for aftalen om indførelse af NO X -afgiften. 3. DANMARKS HOLDNING 27. De danske myndigheder mener, at ordningen opfylder betingelserne i EF-retningslinjerne for statsstøtte til miljøbeskyttelse ( 3 ) (herefter kaldet»retningslinjerne«), kapitel 4, ( 1 ) Oplysningerne vedrører kun fem år, da der i Danmark er en forpligtelse til at opbevare regnskabsmateriale i fem år, og det derfor er vanskeligt at få pålidelige oplysninger for en længere periode. ( 2 ) De to virksomheder er tyske. ( 3 ) EUT C 82 af 1.4.2008, s. 1. 4. VURDERING 4.1. Statsstøtte 28. Efter EF-traktatens artikel 87, stk. 1,»er statsstøtte eller støtte, som ydes ved hjælp af statsmidler under enhver tænkelig form, og som fordrejer eller truer med at fordreje konkurrencevilkårene ved at begunstige visse virksomheder eller visse produktioner, uforenelig med fællesmarkedet i det omfang, den påvirker samhandelen mellem medlemsstaterne.«

2010.4.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 105/7 29. Den planlagte afgiftsfritagelse giver staten et provenutab, dvs. at den finansieres ved hjælp af statsmidler. 30. Der foreligger nyere retspraksis ( 1 ) vedrørende fortolkningen af begreberne fordel og selektivitet. I Gibraltardommen blev der fastlagt en standardstatsstøtteanalyse i skattesager. Retten fastslog, at en sådan analyse skulle bestå i: (1) identifikation af referenceordningen, (2) fastlæggelse af undtagelsen fra referenceordningen og (3) muligheden for at erklære undtagelsen berettiget på grundlag af systemets karakter og almindelige opbygning (dvs. spørgsmålet om, hvorvidt fordel og selektivitet er afledt direkte af de grundlæggende eller ledende principper i den pågældende medlemsstats skattesystem). 31. Hvad angår begrebet selektiv fordel, skal Kommissionen således først fastlægge referenceordningen. I den foreliggende sag mener Kommissionen i overensstemmelse med standardanalysen, at referenceordningen er affaldsafgiftsordningen, da den er det eneste afgiftssystem, der er relevant for afgiftsreduktionen og -håndteringen. 32. Da fritagelsen reducerer de omkostninger, der normalt er indbefattet i den pågældende virksomheds driftsomkostninger, giver den cementproducenterne en økonomisk fordel frem for andre afgiftspligtige virksomheder. 33. Referenceordningens formål er at afgiftsbelaste affald efter bestemte miljømæssige kriterier og ud fra et bestemt affaldshierarki. Den fuldstændige fritagelse for affaldsafgiften betyder, at støttemodtageren kommer til at stå uden for ordningen. Afgiftens incitament, nemlig at nedbringe affaldsmængderne og følge affaldshierarkiet, vil således forsvinde. Kommissionen mener derfor ikke, at den planlagte fritagelse for affaldsafgiften i forbindelse med affald fra cementproduktion kan anses for at være i overensstemmelse med det nationale afgiftssystems karakter og opbygning. 34. Den planlagte afgiftslempelse for cementindustrien fordrejer eller truer med at fordreje konkurrencen på de relevante markeder, hvor cement konkurrerer med andre produkter. Foranstaltningen vil også kunne påvirke samhandelen mellem medlemsstaterne, da cement indgår i samhandelen såvel i EU som på verdensplan. 35. Af ovennævnte årsager mener Kommissionen, at den anmeldte fritagelse for affaldsafgiften på cementproduktion skal betragtes som statsstøtte, der er omfattet af EF-traktatens artikel 87, stk. 1. ( 1 ) Dom afsagt af Retten i Første Instans den 10. april 2008 i sag T-233/2004 (NO X -dommen), Sml. 2008 II, s. 591, Domstolens dom af 22. december 2008 i sag C-487/2006 P (British Aggregates Association mod Kommissionen), Sml. 2008 (nummer foreligger ikke), og Rettens dom af 18. december 2008 i de forenede sager T-211/2004 og T-215/2004 (Gibraltar-dommen), Sml. 2008 (nummer foreligger ikke). Både NO X -dommen og Gibraltardommen er appelleret. Appellen vedrører dog ikke den nævnte tretrinsanalyse som sådan. 36. De danske myndigheder har opfyldt deres forpligtelse efter EF-traktatens artikel 88, stk. 3, ved at anmelde støtteforanstaltningen, inden den gennemføres. Det var på anmeldelsestidspunktet planlagt, at ordningen skulle begynde den 1. januar 2008. Den indeholder dog en»standstill«-klausul, som gør dens ikrafttræden betinget af Kommissionens godkendelse. 4.2. Støttens forenelighed 37. Retningslinjerne, især kapitel 4 vedrørende»støtte i form af afgiftslempelser eller afgiftsfritagelser«, omhandler den type miljøafgiftslempelse, som anmeldelsen i den foreliggende sag vedrører. Kommissionen vil derfor lægge retningslinjernes kapitel 4, og nærmere bestemt punkt 151-159, til grund for sin vurdering af, om foranstaltningen er forenelig med fællesmarkedet. 4.2.1. Miljøfordele 38. I henhold til retningslinjernes punkt 151 vil støtte i form af miljøafgiftslempelser eller -fritagelser blive betragtet som forenelig med fællesmarkedet, forudsat at den i det mindste indirekte bidrager til at forbedre miljøbeskyttelsesniveauet, og at afgiftslempelserne og -fritagelserne ikke underminerer det overordnede mål. 39. De danske myndigheder fremfører, at fritagelsen for affaldsafgiften var en væsentlig del af aftalen om energipakken, idet cementindustrien så ville få et afgiftsniveau på især miljøområdet, som den generelt set kunne leve med. Herved ville Danmark få mulighed for at fastsætte høje nominelle afgiftssatser. Ifølge de danske myndigheder vil indførelsen af NOX-afgiften således indirekte forbedre miljøbeskyttelsen. Kommissionen betvivler, at fordelen ved en anden miljøafgift med et andet formål kan tages i betragtning i denne forbindelse. Uanset NOX-afgiften vil den planlagte fritagelse for affaldsafgiften sætte Danmark i stand til at opretholde de nuværende forholdsvis høje affaldsafgifter. Det indebærer derfor en indirekte miljøfordel, at det generelle affaldsafgiftsniveau kan opretholdes. 4.2.2. Afgiftslempelser, der overstiger Fællesskabets harmoniserede minimumsafgiftssatser, og andre afgiftslempelser 40. Statsstøttereglerne for miljøafgiftslempelser og -fritagelser bygger på det princip, at man accepterer situationer, hvor Fællesskabets afgiftssatser overholdes, men at man indtager en strengere holdning i situationer, hvor støttemodtagerne ikke får de lige vilkår, som minimumsafgiftssatserne skal sikre, eller hvor den pågældende afgift ikke er blevet harmoniseret på fællesskabsplan. 41. Efter retningslinjernes punkt 154 sammenholdt med punkt 153 og157 betragtes støtte i form af lempelse af eller fritagelse for miljøafgifter, der ikke er harmoniserede, som forenelige med fællesmarkedet som omhandlet i EF-traktatens artikel 87, stk. 3, litra c), i en tiårig periode, forudsat at de er nødvendige og proportionelle, jf. retningslinjernes punkt 158 og 159.

C 105/8 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.4.24. 42. I den foreliggende sag er der ikke tale om en affaldsafgift, som er harmoniseret på fællesskabsplan, og Kommissionen skal derfor foretage en indgående analyse af fritagelsens nødvendighed og proportionalitet, jf. retningslinjernes punkt 158 og 159. 4.2.3. Støttens nødvendighed 43. Efter retningslinjernes punkt 158 er støtten nødvendig, hvis følgende tre betingelser alle er opfyldt. 1) O b j e k t i v e o g k l a r e k r i t e r i e r 44. For det første skal valget af støttemodtagere baseres på objektive og klare kriterier, og støtten skal i princippet ydes på samme måde for alle konkurrenter i samme sektor, hvis de er i samme faktuelle situation, jf. retningslinjernes punkt 158(a). 45. Fritagelsen for affaldsafgiften gælder en bestemt type affald, og kriterierne er fastsat ved lov. Kommissionen finder, at fritagelsen i den foreliggende sag opfylder betingelsen vedrørende objektivitet og klarhed. 2) B e t y d e l i g s t i g n i n g i p r o d u k t i o n s o m k o s t n i n g e r n e 46. For det andet skal miljøafgiften uden lempelser føre til en betydelig stigning i produktionsomkostningerne, jf. retningslinjernes punkt 158(b). 47. De danske myndigheder fremfører, at den stigning i produktionsomkostningerne, som indførelsen af NO X - afgiften medfører, bør tages i betragtning ved vurderingen af, om den planlagte fritagelse for affaldsafgiften er nødvendig. Selv om NO X -afgiften af politiske årsager i Danmark kan være relevant for fritagelsen for affaldsafgiften, er der dog ingen logisk forbindelse mellem NO X - afgiften og affaldsafgiften. De to afgifter har ganske vist begge miljømæssige formål, men mens den ene tager sigte på nedbringelse af NO X -udledningen, tager den anden sigte på at opnå en bedre affaldshåndtering og en reduktion af affaldsmængderne. Kommissionen tvivler derfor på, at der ved vurderingen af den planlagte fritagelse for affaldsafgiften kan tages hensyn til de øgede produktionsomkostninger, som indførelsen af NO X -afgiften medfører. Umiddelbart mener Kommissionen i stedet, at det i forbindelse med fritagelsen for affaldsafgiften er den finansielle byrde, som affaldsafgiften medfører, der skal tages i betragtning. At fritagelsen for affaldsafgiften og nedsættelsen af NO X -afgiften skal vurderes særskilt, støttes også af, at fritagelsen for affaldsafgiften efter planen skulle træde i kraft før indførelsen af NO X -afgiften, dvs. at omkostninger, som indførelsen af NO X -afgiften måtte medføre, endnu ikke ville være opstået på det tidspunkt, hvor det var planen, at fritagelsen for affaldsafgiften skulle træde i kraft. Da affaldsafgiften ikke ændres, er der ingen»stigning«i produktionsomkostningerne. Ifølge de fremlagte oplysninger udgør affaldsafgiften 0,7-1 % af produktionsomkostningerne. Kommissionen betvivler, at en så lille andel kan anses for betydelig, og er derfor foreløbig af den opfattelse, at den anmeldte fritagelse for affaldsafgiften ikke opfylder denne betingelse. 3) U m u l i g t a t v æ l t e d e n b e t y d e l i g e s t i g n i n g i p r o d u k t i o n s o m k o s t n i n g e r n e o v e r p å f o r b r u g e r n e 48. For det tredje må ovennævnte betydelige stigning i produktionsomkostningerne ikke kunne væltes over på forbrugerne, uden at det fører til betydelig salgsnedgang, jf. retningslinjernes punkt 158(c). I denne forbindelse kan medlemsstaterne fremlægge skøn over bl.a. den berørte sektors priselasticitet på det relevante geografiske marked samt skøn over mistet salg og/eller lavere fortjenester for virksomhederne i den berørte sektor eller kategori. 49. De danske myndigheder har fremlagt oplysninger, der viser, at støttemodtageren har en handelsintensitet på ca. 40 % (se tabel 2). Ifølge disse oplysninger vil handelsintensiteten for grå cement være på [ ] %, mens den for hvid cement vil være på [ ] %. Til sammenligning skal der som led i vurderingen af risikoen for kulstoflækage for visse energiintensive industrier efter Europa-Parlamentets og Rådets direktiv 2009/29/EF af 23. april 2009 om ændring af direktiv 2003/87/EF med henblik på at forbedre og udvide ordningen for handel med kvoter for drivhusgasemissioner i Fællesskabet ( 1 ) foretages tilsvarende beregninger af omkostningsstigningen som følge af CO 2 -omkostningerne. Efter dette direktivs artikel 10a, stk. 15, udgør en stigning i produktionsomkostningerne på mindst 5 %, beregnet som en andel af bruttoværditilvæksten, sammen med en handelsintensitet på mindst 10 % en risiko for industriens konkurrenceevne i forhold til konkurrenter, der er underlagt mindre CO 2 -restriktioner. Danmark har vist, at handelsintensiteten ligger langt over 10 % for cementproduktionen i gennemsnit, og for hvid og grå cement betragtet særskilt. Kommissionen mener derfor, at cementindustrien, hvis der skulle ske en betydelig omkostningsstigning, har en tilstrækkelig høj handelsintensitet til, at der er risiko for industriens konkurrenceevne i forhold til konkurrenter i lande såvel i som uden for EU. 50. Dette støttes af de danske myndigheders udtalelse om, at den høje handelsintensitet og det forhold, at markedsandelene på udenlandske markeder er lave ([ ] %), gør det umuligt at vælte en så betydelig stigning i produktionsomkostningerne over på kunderne. I denne forbindelse skønner de danske myndigheder, at Aalborg Portlands omsætning vil falde med [ ] %, hvis virksomheden udsættes for en betydelig omkostningsstigning. 51. Endvidere bemærker Kommissionen, at oplysningerne i tabel 4 viser, at der er negativ korrelation mellem hjemmemarkedsandelen og gennemsnitsprisen som illustreret i nedenstående figur. En sådan korrelation kan være tegn på, at en prisstigning medfører, at virksomheden mister markedsandele. Andre faktorer end prisstigningen kan dog naturligvis også have forårsaget nedgangen i hjemmemarkedsandelene. Denne konklusion tager navnlig ikke højde for Aalborg Portlands konkurrenters prisadfærd. For så vidt som disse konkurrenter var udsat for de samme omkostningsudsving som Aalborg Portland og havde matchet Aalborg Portlands prisændringer, er følgerne af en ensidig prisændring fra Aalborg Portlands side undervurderet i denne figur. ( 1 ) EUT L 140 af 5.6.2009, s. 63.

2010.4.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 105/9 Figur 1: Aalborg Portlands hjemmemarkedsandele set i forhold til gennemsnitsprisen 52. Som det fremgår af tabel 4, er det forhold, at hjemmemarkedsandelen svinger en del, også tegn på konkurrence på markedet, hvilket naturligvis begrænser muligheden for at vælte omkostningerne over på forbrugerne. 4.2.4. Støttens proportionalitet 55. Med hensyn til proportionalitet skal de enkelte støttemodtagere ifølge retningslinjernes punkt 159 opfylde en af følgende betingelser: 53. Endelig ser det ikke ud til, at Aalborg Portland ville være i stand til at vælte betydelige omkostningsstigninger over på kunderne ( 1 ). For som påpeget ovenfor forventes stigningerne i omkostningerne ved råmaterialer og energi at udgøre [ ] % af virksomhedens omsætning i 2009. Desuden menes Aalborg Portlands faste produktionsomkostninger at stige med mindst [ ] % i 2009. NO X - afgiften vil tegne sig for ca. 1,78 % af omsætningen, selv med det planlagte fradrag. På trods af disse omkostningsstigninger, og som anført i punkt 35, har de danske myndigheder også forklaret, at Aalborg Portland ikke vil kunne forhøje sine hjemmemarkedspriser med mere end de 2-3 % om året, som konkurrenterne også vil forhøje priserne med, og de har derved ladet forstå, at virksomheden ikke vil kunne vælte samtlige omkostningsstigninger over på forbrugerne, selv uden NO X -afgiften. 54. På denne baggrund er Kommissionen nået frem til den foreløbige konklusion, at det ganske vist kan være vanskeligt for støttemodtageren at vælte en betydelig stigning i produktionsomkostningerne over på kunderne, men at det ikke er påvist, at affaldsafgiften medfører en betydelig stigning, jf. punkt 47. Kommissionen betvivler derfor, at den anmeldte fritagelse er nødvendig. ( 1 ) Med hensyn til situationen uden for Danmark ville den omstændighed, at virksomheden altid har små markedsandele på sine eksportmarkeder, gøre det vanskeligt for den at vælte sine omkostningsstigninger over på kunderne på disse markeder. a) de skal betale en andel af den nationale afgift, der stort set svarer til hver enkelt støttemodtagers miljøresultater sammenlignet med resultaterne for den bedste teknik inden for EØS-området. Støttemodtagerne kan højst opnå en lempelse, der svarer til stigningen i produktionsomkostningerne som følge af afgiften, med anvendelse af den bedste teknik, og som ikke kan væltes over på forbrugerne b) de skal betale mindst 20 % af den nationale afgift, medmindre en lavere sats kan begrundes c) de kan indgå aftale med medlemsstaterne, hvorved de forpligter sig til at nå miljøbeskyttelsesmål, der har samme virkning, som hvis punkt 1 eller 2 eller minimumsafgiften i Fællesskabet blev anvendt. 56. De danske myndigheder har ikke kunnet bevise, at den anmeldte fritagelse for affaldsafgiften opfylder nogen af ovennævnte betingelser. Hvad den første betingelse angår, har de forklaret, at de ikke er i besiddelse af oplysninger om den bedste teknik, og at dette heller ikke er et krav i forbindelse med den planlagte foranstaltning. Da foranstaltningen indebærer fuldstændig afgiftsfritagelse for det pågældende affald, kan anden betingelse heller ikke anses for at være opfyldt. Den planlagte fritagelse for affaldsafgiften er ikke afhængig af, at der indgås miljøaftaler, dvs. at den tredje betingelse heller ikke er opfyldt.

C 105/10 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.4.24. 57. Med fritagelsen for affaldsafgiften ville støttemodtageren ikke længere have noget incitament til at opfylde afgiftens formål. Kommissionen er derfor nået frem til den foreløbige konklusion, at den planlagte fritagelse for affaldsafgiften ikke er proportionel. 4.3. Konklusion 58. På grundlag af denne foreløbige undersøgelse betvivler Kommissionen både støtteforanstaltningens nødvendighed og proportionalitet. 59. Kommissionen finder henvisningen til indførelsen af NO X - afgiften irrelevant, idet den NO X -afgift, som støttemodtageren skal betale, på ingen måde vil bidrage til at opfylde affaldsafgiftens formål. At der ikke er nogen objektiv forbindelse mellem de to foranstaltninger, støttes desuden af, at deres planlagte varighed kun delvis falder sammen. 60. Med hensyn til vurderingen af, om støtteforanstaltningen er nødvendig, betvivler Kommissionen desuden, at affaldsafgiften kan anses for at føre til en»betydelig stigning i produktionsomkostningerne«. 61. På nuværende tidspunkt tvivler Kommissionen derfor på, at den planlagte foranstaltning er forenelig med fællesmarkedet, og den har i overensstemmelse med artikel 4, stk. 4, i forordning (EF) nr. 659/1999 besluttet at indlede den formelle undersøgelsesprocedure og opfordre Danmark til at fremsætte bemærkninger dertil. 5. BESLUTNING 62. På baggrund af ovenstående opfordrer Kommissionen efter proceduren i EF-traktatens artikel 88, stk. 2, Danmark til senest en måned efter modtagelsen af dette brev at fremsætte bemærkninger og fremlægge alle de oplysninger, der måtte være nyttige for vurderingen af foranstaltningen. De danske myndigheder bedes omgående sende de potentielle støttemodtagere en kopi af dette brev. 63. Kommissionen skal minde Danmark om, at EF-traktatens artikel 88, stk. 3, har opsættende virkning, og henviser til artikel 14 i Rådets forordning (EF) nr. 659/1999, hvor det er fastsat, at ulovligt udbetalt støtte kan kræves tilbagebetalt af støttemodtageren. 64. Kommissionen advarer Danmark om, at andre interesserede parter vil blive underrettet ved offentliggørelse af dette brev og et fyldestgørende resumé heraf i Den Europæiske Unions Tidende. Kommissionen vil også underrette interesserede parter i de EFTA-lande, der har undertegnet EØS-aftalen, ved offentliggørelse af en meddelelse i EØS-tillægget til Den Europæiske Unions Tidende, samt EFTA-Tilsynsmyndigheden ved fremsendelse af en kopi af dette brev. Alle interesserede parter vil blive opfordret til at fremsætte bemærkninger senest en måned efter offentliggørelsen.

2010.4.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 105/11 Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5803 Eurovia/Tarmac) (EGT-vonatkozású szöveg) (2010/C 105/04) 1. 2010. április 19-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet ( 1 ) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Vinci-csoport (a továbbiakban: Vinci, Franciaország) irányítása alá tartozó Eurovia SA társaság (a továbbiakban: Eurovia, Franciaország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján részleges irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Tarmac International Holding BV és a Tarmac Deutschland International GMBH (együttesen: Tarmac, Egyesült Királyság) felett. 2. Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő: az Eurovia esetében: utak, vasutak, valamint repülőtéri infrastruktúra építése és karbantartása, aszfalt és adalékanyagok gyártása és értékesítése, a Tamac esetében: adalékanyagok gyártása és értékesítése. 3. A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. 4. A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5803 Eurovia/Tarmac hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry J-70 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË ( 1 ) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

C 105/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.4.24. EGYÉB JOGI AKTUSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján (2010/C 105/05) Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK ( 1 ) tanácsi rendelet 7. cikke alapján létrejön a módosítás iránti kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számított hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz. MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE Módosítás iránti kérelem a 9. cikk alapján LIMONE DI SORRENTO EK-szám: IT-PGI-0105-0098-06.11.2007 OFJ ( X ) OEM ( ) 1. A módosítással érintett termékleírás szakaszcíme: A termék elnevezése A termék leírása Földrajzi terület A származás igazolása Az előállítás módja Kapcsolat Címkézés Nemzeti előírások Egyéb (kérjük, határozza meg) 2. Módosítás típusa: Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása Azon bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentumot, sem az összefoglalót nem tették közzé A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése) ( 1 ) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

2010.4.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 105/13 A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése) 3. Módosítás(ok): 3.1. Az előállítás módja: A 4. pont (3) bekezdésében módosították a hatályos termékleírásban említett azon állványzat leírását, amely alatt a Limone di Sorrento növényeket termesztik, továbbra is előnyben részesítve a gesztenyefából készített facölöpöket, azonban lehetővé téve más fafajta és/vagy fémötvözet alkalmazását is (mivel az állványzat cölöpének anyaga nincs befolyással a termék minőségére). Mivel a hatályos termékleírás szövege alapján nem egyértelmű, hogy a Limone di Sorrento hagyományos előállítási technikája szerint a növényeket cölöpökből készült, fedett állványzat alatt vagy a citromtól eltérő növényfajták árnyékában termesztik, az alapelv egyértelművé tétele érdekében megváltoztatták a mondatban a szavak sorrendjét. A 4. pont (5) bekezdésében és az 5. pont (4) bekezdésében módosították a citrom betakarításának kezdő időpontját. Tekintettel az utóbbi években az egész világon tapasztalható éghajlati változásokra, a termék tényleges érési ideje megváltozott, ezért a citromok betakarításának kezdő időpontját egy hónappal előbbre hozták, azaz a hatályos termékleírásban szereplő február 1. helyett január 1-re módosították. A 4. pont utolsó előtti bekezdését megelőző bekezdésében módosították a hektáronkénti citromtermelés maximális értékét. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elismerését követően, a hagyományos termesztési technikák javításával és a jogvédelemmel megbízott konzorcium által kinevezett mezőgazdászok segítségével, a megváltozott éghajlati viszonyok mellett a Limone di Sorrento terméshozama kiugróan megemelkedett. Az öregedő vagy botrioszfériás betegség által megtámadott növények teljesen termőképes növényekkel való helyettesítése, valamint a szerves trágyázáshoz való visszatérés jelenleg jóval magasabb növényenkénti éves termésátlagot eredményez, a termék minőségének megváltozása nélkül. Következésképpen a termékleírásban a jelenlegi lehetőségnek megfelelően módosították a hektáronkénti maximális citromtermés mennyiségét, a jelenlegi 35 tonnás értéket 45 tonnára növelve. A 6. pont utolsó bekezdésében megváltoztatták a citrom léhozamát, 30 %-ról 25 %-ra csökkentve azt. Figyelemmel kísérve a termelési hozamokat gépi préselésnél, a berendezés préselési nyomását úgy szabályozták, hogy a szilárd anyag mennyiségét és következésképpen a zavarosságot korlátozzák, így alkalmanként 30 % alatti, de mindig 25 % feletti hozamokat mértek. A fenti vizsgálat miatt vált szükségessé a hatályos termékleírásban szereplő adat frissítése. 3.2. Kapcsolat: A módosítás az Európai Unió Hivatalos Lapjának számában (HL C 77., 2000.3.17., 5. o.) közzétett kérelem 4.6. pontjának újraszövegezését is tartalmazza. Az újraszövegezés egyrészről a Sorrentói-félszigeten a Limone di Sorrento ősidőktől való jelenlétét alátámasztó egyes elemekre és termesztésének a helyi lakosság körében elért jelentőségére, másrészről a pergolák készítéséhez használt cölöpök fafajtájára vonatkozó hivatkozások eltörlésére vonatkozott. Azon kikötés eltörlése, amely szerint a pergolákhoz kizárólag gesztenyefa használható, logikus következménye az előállítási módra vonatkozóan kért módosításnak, amelynek értelmében a pergolák készítéséhez a gesztenyefától eltérő anyagú cölöpök és állványzatok is használhatók. A szóban forgó módosítást alátámasztja az a tény, hogy 1800-tól napjainkig a tájra mindig is jellemzőek voltak a pergolák alatt vagy magas növésű növények árnyékában termesztett citromligetek, amelyek megóvták a citromfákat a téli időjárás viszontagságaitól.

C 105/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.4.24. A gesztenyefából készített facölöpökre való utalás a citromtermesztésnek csupán egy műszaki-történelmi aspektusát jelenti, amely a termék és a környezet közötti kapcsolat szempontjából lényegtelen. Ennek kapcsán célszerű hangsúlyozni, hogy a tájat és a területet átalakította a helyi földművesek ösztönös megérzése, akik leleményességük révén az akkori legjobb anyagokkal tervezték meg és hozták létre a citromligetek megóvására alkalmas szerkezeteket, így biztosítani tudták a gyümölcsök megfelelő érését. A gesztenyefát kizárólag technikai jellemzői miatt választották a földművesek, mivel sokkal keményebb, megmunkálhatóbb és tartósabb az égerfánál, ezért alkalmasabb volt a cölöpök, majd a pergola készítésére. A fentiek alapján látható, hogy a környezet és a Limone di Sorrento közötti kapcsolatot a pergolák jelentik, mivel mindig is a termesztési technika szerves részét képezték és szerepük a gyümölcsök védelme és a fokozatos érés biztosítása volt. Tehát joggal tekinthetjük úgy, hogy a cölöpök készítéséhez használt fafajtára vonatkozó előírások csak történeti jelentőségűek, a földrajzi terület és a Limone di Sorrento minősége közötti okozati kapcsolat szempontjából teljesen közömbösek. A fenti megállapítások alapján az egységes dokumentum 5.3. pontjához javasolt új szöveg megfelel a földrajzi jelzés bejegyzésének alapját képező feltételeknek. 3.3. Címkézés: A 7. pont első bekezdését kiegészítették a termék forgalomba hozatalára vonatkozó részletes leírással. A hatályos termékleírásban csak a merevfalú tartókban történő kereskedelmi forgalomba hozatal szerepel, ezzel szemben különösen a zöldség- és gyümölcsforgalmazók között elterjedt gyakorlat, hogy a terméket ömlesztve hozzák forgalomba. A Limone di Sorrento ömlesztett formában történő forgalomba hozatalát lehetővé tevő előírás szükségessé tette a termék címkézésének szabályozását annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben azonosíthassák a terméket és a termék könnyebben nyomon követhető legyen. A termékleírás módosított változata tehát előírja, hogy amennyiben a Limone di Sorrento OFJ-t ömlesztett formában hozzák forgalomba, a termék 80 %-án címkét kell elhelyezni. Szintén a feldolgozott termékekről szóló 7. pontban törölni kellett az összetevők kifejezést annak érdekében, hogy a bekezdés megfelelő értelmet nyerjen és elkerülhető legyen a téves értelmezés. A hatályos termékleírásban az szerepel, hogy a feldolgozott termékek címkéjén használni kell az oltalom alatt álló jelzést, azonban nem úgy, ahogy a hatályos termékleírás olvasata helytelenül sugallná, azaz hogy a Limone di Sorrento -t fel kell sorolni a feldolgozott termék összetevői között. A hatályos termékleírásban szereplő összetevők kifejezés egyszerűen a szövegszerkesztésben elkövetett hiba eredménye, hiszen a következő bekezdésben helyesen úgy szerepel, hogy a feldolgozott és átalakított termékeken ellenőrizni kell a»limone di Sorrento«OFJ megfelelő használatát. A 7. pont utolsó előtti bekezdésében törölték a konzorciumok szót a Limone di Sorrento OFJ címkéjén feltüntethető kifejezések közül, mivel a földrajzi jelzések jogvédelmével megbízott konzorciumokról szóló nemzeti jogszabály, vagyis az 1999. december 21-i 526/1999. számú törvény előírja, hogy minden egyes jelzéshez csak egyetlen jogvédelemmel megbízott konzorcium kaphat felhatalmazást. Mivel már van a Limone di Sorrento jelzés jogvédelmével megbízott, a fenti törvényben elismert konzorcium, nyilvánvalóan helytelen lenne a nemzeti jogszabály értelmében más konzorciumok feltüntetése a címkén. Végül szintén a 7. pontban kijavították a jelzés logójának grafikai ábrázolásában megjelenő Limoni feliratot, és a logó leírásában megjelölték a 2000. november 6-i 2446/2000/EK rendeletben rögzített pontos feliratot: Limone. Alaki hiba kijavításáról van szó, mivel maga a hatályos termékleírás csak a logó leírásában említ Limoni di Sorrento -t, míg a szöveg további részében mindig helyesen Limone di Sorrento -t használ. 3.4. Nemzeti előírások: A hatályos termékleírás 4. pontjának második és ötödik bekezdéséből töröltek két olyan mondatot, amelyek lényegében feljogosították a tartományt a termékleírás megváltoztatására.

2010.4.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 105/15 Pontosabban a 4. pont második bekezdéséből törölték azt a mondatot, amely a tartományi ellenőrző szerveket felruházta azzal a joggal, hogy a termékleírásban előírt Limone di Sorrento termesztési formától eltérő termesztési formákat engedélyezzenek. Míg a fenti pont ötödik bekezdésében törölték azt a mondatot, amely Campania tartományt feljogosította arra, hogy az éghajlati viszonyoktól függően rendelettel módosítsa a citrom betakarításának időpontjait. Azért vált szükségessé a fenti két mondat törlése a hatályos termékleírásból, mert azok az Európai Bizottság helyett helytelenül a tartományt jogosították fel a termékleírás módosítására. Módosították az 5. pont első bekezdését és törölték ugyanezen pont második bekezdését. Mindkét bekezdés helytelenül Campania tartománynak biztosított olyan hatásköröket, amelyek helyesen az ellenőrző szerveket illetik meg. Ezért az 5. pont első bekezdésében a Campania tartomány által létrehozott, vezetett és frissített nyilvántartás, közvetlenül jelen pont mondatot az alábbi váltotta fel: az ellenőrző szerv által vezetett jegyzék, a szerv jelen esetben az IS.ME.CERT. A fenti pont harmadik bekezdésében és a 7. pont 4) alpontjában a nyilvántartás szó helyett a jegyzék kifejezés használata a fent leírtak logikájába illik. 3.5. Egyéb: Végül a hatályos termékleírásból törölték a 8. pontot, amellyel törvény szerinti büntetést helyeztek kilátásba a termék jogtalan használatának esetére. Ezt a pontot azért törölték, mert teljesen lényegtelen. Nyilvánvaló, hogy a csalást elkövető alanyokat a törvény szerint megbüntetik. Pontosabban a 297/2004. számú törvényerejű rendelet rögzíti a 2081/92/EGK rendelet, jelenleg az 510/2006/EK rendelet alkalmazása során joghátrányt kimondó rendelkezések -et. A termékleírás módosítását a Consorzio di Tutela Limone di Sorrento I.G.P. (székhelye: Vico Equense 80069 (NA) Via Domenico Caccioppoli 25) kezdeményezte, amelynek ehhez törvényes érdeke fűződik, mivel az 525/1999. számú törvény értelmében olyan elismert konzorcium, amelyet a Limone di Sorrento OFJ termelésével foglalkozó és az ellenőrző szerv által rendszeresen ellenőrzött termesztők hoztak létre. EGYSÉGES DOKUMENTUM A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE LIMONE DI SORRENTO EK-szám: IT-PGI-0105-0098-06.11.2007 OFJ ( X ) OEM ( ) 1. Elnevezés: Limone di Sorrento 2. Tagállam vagy harmadik ország: Olaszország 3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása: 3.1. A termék típusa: 1.6. osztály. Zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva 3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik: Forgalomba hozatalakor a Limone di Sorrento OFJ elliptikus alakú, szimmetrikus, enyhén kiemelkedő kocsánnyal és közepes körmérettel.

C 105/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.4.24. Mérete közepes, illetve közepesen nagy, súlya legalább 85 g. A 85 g-ot el nem érő, de a jelen pontban meghatározott egyéb jellemzőkkel rendelkező citrom feldolgozható. A citrom kocsánya közepesen vastag és közepesen hosszú, a kocsány kötődése erős; dudora (csúcsa) van, de nincs sulcus apicalisa (termésbarázdája) és bibemaradványa. A belső termésfal tengelye kerek, közepes és félig telt. A Limone di Sorrento OFJ héja felületének legalább 50 %-ában citromsárga színű, közepesen vastag (flavedó és albedó); a flavedó illóolajokban gazdag, erős aromája és illata van; a gyümölcshús szalmasárga színű, közepes szövetszerkezetű, leve szalmasárga színű, dús (létartalma 25 % feletti), savassága magas (3,5 g/100 ml feletti). 3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén): 3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén): 3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni: 3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok: 3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok: A Limone di Sorrento OFJ ömlesztve, a termék 80 %-át címkével ellátva, vagy legalább 0,5 kg és legfeljebb 15 kg befogadóképességű, növényi eredetű anyagból, kartonpapírból vagy más, az uniós jogszabályokban megengedett, újrahasznosítható anyagból készült, merevfalú tartókban hozható forgalomba. Az OFJ jelzéssel ellátott csomagoláson vagy a rajta elhelyezett címkén világos, olvasható, azonos méretű betűkkel kell szerepelnie a Limone di Sorrento és az Indicazione geografica protetta ( Oltalom alatt álló földrajzi jelzés ) feliratnak (vagy I.G.P. OFJ betűjelének), továbbá a csomagoló vagy gyártó cég nevének, címének, a csomagolásban ténylegesen elhelyezett termék mennyiségének, a hatályos jogszabályoknak megfelelő mértékegységben kifejezve. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés mellett elválaszthatatlan egységben fel kell tüntetni továbbá az egyedi és egyértelmű logó művészi kialakítású grafikus jelképét. A grafikai kép három leveles citromból áll, amelyek közül az egyik nagy, a másik kettő pedig kicsi, enyhén oldalt elhelyezkedő citrom. A nagy citrom belsejében a Punta Scutolo-ig tartó sorrentói tengerpart panorámája látható. A táj Pantone 360 CV zöld színű, a levelek Pantone 362 CV zöld színűek, a két kis citrom és a Limone di Sorrento feliratot tartalmazó négyszög Pantone process yellow sárga színű, a tenger Pantone 284 CV világoskék, a Limone di Sorrento felirat fekete színű.

2010.4.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 105/17 A citrom feldolgozásából származó termékek jelölésében szerepelhet a Sorrento földrajzi névre való utalás, az alábbi feltételek teljesítése esetén: a termék elkészítéséhez használt citrom kizárólag Limone di Sorrento OFJ, kifejezetten megjelölték a Limone di Sorrento OFJ mennyiségének és a feldolgozott termék mennyiségének súlyarányát, a citromok feldolgozása és/vagy átalakítása kizárólag a 4. pontban meghatározott települések területén történik, a Limone di Sorrento OFJ használata igazolható a jegyzékbe bejegyzett termelőktől származó beszerzési számlák beszerzésével és megőrzésével, valamint a hivatalos iratokba történő bejegyzéssel. A Limone di Sorrento oltalom alatt álló földrajzi jelzés esetén tilos bármely, a fentiektől eltérő kiegészítő minősítés feltüntetése, beleértve a következő mellékneveket is: típusú, ízű, felhasználású, osztályozott, válogatott és hasonlók. Megengedett azonban a cégre, névre vagy cégnévre vagy magánvédjegyekre utaló megjelölések használata azzal a kikötéssel, hogy ez utóbbiaknak ne legyen dicsérő jelentésük, vagy ne legyenek alkalmasak a fogyasztó megtévesztésére. A fenti megjelöléseket az oltalom alatt álló földrajzi jelzés felirathoz használt betűk magasságának és szélességének felénél kisebb betűkkel lehet a címkén feltüntetni. 4. A földrajzi terület tömör meghatározása: A Limone di Sorrento OFJ termőterülete az alábbi települések teljes területét foglalja magába: Vico Equense, Meta, Piano di Sorrento, Sant Agnello, Sorrento, Massa Lubrense, Capri és Anacapri. 5. Kapcsolat a földrajzi területtel: 5.1. A földrajzi terület sajátosságai: A Sorrentói-félsziget a Tirrén-tenger felé húzódó, a Nápolyi- és a Salernói-öblöt elválasztó földnyelvből áll. Kelet felől a Monte Faito és Sant Angelo sziklái zárják le, míg középtengelyét egy dombvonulat képezi, amelyből kiemelkedik néhány magaslat, köztük a Monte Comune és a Monte Vico Alvano. Geológiai szempontból a mészkőalap olyan sorrentói szürke tufarétegekkel váltakozik, amelyek az úgynevezett Sorrentói-fennsíkot, vagyis a Metától Sorrentóig tartó sík területet alkotják. Bizonyos részeken (mint Massa Lubrense és Sorrento) homokkő is található. A felszínt túlnyomórészt vulkáni eredetű anyagok módosulásával létrejött rétegek alkotják (andoszol talaj). A lávakő rétegek biztosítják a talaj jó vízelvezető képességét. A talaj vulkanikus jellege jó kationcserélő-képességet biztosít, olyan ásványi elemeket tartalmaz, mint a kálium, a kalcium és a szilícium, amelyek a mezőgazdasági termelés szempontjából különösen előnyösek, lehetővé téve a magas cukormennyiség képződését. Éghajlati szempontból a terület csapadékossága jó (kb. 800 mm évente), a csapadék elsősorban az őszi és a tavaszi időszakra koncentrálódik. A terület tehát nem száraz, a citrusfélék termesztéséhez csekély öntözés szükséges. A téli legalacsonyabb hőmérséklet ritkán süllyed nulla fok alá, míg nyáron a frissítő tengeri szellők a hőmérsékletet általában 30 C alatt tartják.

C 105/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.4.24. 5.2. A termék sajátosságai: A Limone di Sorrento többször virágzik: öt fő virágzását különböztethetjük meg, biológiai jellemzője az erős polimorfizmus. A gyümölcs formáját, méretét, héjvastagságát, a termésfal finomságát és a magok számát tekintve igen változatos. Ez a sokszínűség az eltérő virágzási időn kívül függ a klónok eltéréseitől és a termőterület sajátos talajtani és éghajlati jellemzőitől. A fenti tényezők azonban nem módosítják a Limone di Sorrento jellemző érzékszervi és reológiai tulajdonságait. A citromot az oldódó cukrok és a szerves savak (citromsav és almasav) közötti kiegyensúlyozott arány jellemzi. A káliumban gazdag talajnak köszönhető nagyobb káliumfelszívódás eredménye, hogy a héj illóolajmirigyei jelentős mennyiségben tartalmaznak értékes illóolajakat. 5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat: Nem vonható kétségbe az a hírnév, amelynek a Limone di Sorrento évszázadok óta nemcsak termőterületén, hanem Olaszország többi részén és külföldön is örvend, mivel ez a termék Olaszország kultúrájának és történelmének szerves részét képezi, valamint jellegzetes pergolás védőszerkezetével meghatározó eleme a Sorrentói-félsziget tájképének. A Sorrentói-félszigeten a citrusfélék termesztése a távoli múltba nyúlik vissza; Pompei régészeti területén, az i. sz. 79-ből származó Casa del frutteto ókori római mozaikjain két világos és szép citromfa látható, ami lehetővé teszi az összehasonlítást a Sorrento területén ma termesztett sorrentói citrommal. A Sorrentói-félszigeten az 1700-as évekbeli gouache festmények citromot és narancsot, valamint túlnyomórészt diót, olívabogyót és szőlőtőkét ábrázolnak. Már ebben a korban elkezdődött a citrom tengeri exportja az óceán másik partján lévő országokba is. A termesztés intenzív fejlődése 1800-ban kezdődött, a kizárólag ezen a területen használt védőszerkezet, a sorrentói pergola alkalmazásával. A XIX. század során nyárfaládákban szállították a sorrentói citromot Európába és Amerikába (ahogy ezt az ebből az időszakból származó vaskos eladási és szállítási dokumentáció bizonyítja). A sorrentói citrom olyan pénzforrást jelent, amely jelentős beruházásokat tett lehetővé a turisztikai ágazat fejlesztése érdekében. A klasszikus sorrentói naranccsal is kevert, sorrentói citromliget ebben az időben kapcsolódik össze Sorrento városképével és idegenforgalmi gazdagságával. Már a XVIII. században, a nagy utazások időszakában Goethe is felidézte és dicsőítette Sorrentót, azt a földet, ahol a citromok virágoznak. A piacon a Limone di Sorrento a más termőterületekről származó citromokhoz képest mindig sokkal magasabb eladási árat ért el, amely bizonyítja a termék sajátos jellemzőit és értékét. Héjának kivételes aromája miatt a Limone di Sorrento citromot használják a hagyományos sorrentói citromlikőr, a limoncello készítéséhez. A Limone di Sorrento OFJ speciális minősége a terület sajátos talajtani és éghajlati jellemzőinek kombinációjából, a pergola vagy a magas növények nyújtotta védelemből és a helyi földművelők által az évszázadok során végzett klónszelekcióból ered. Mindez olyan gyümölcsöt eredményez, amelynek a héjában az illóolaj-tartalom igen magas, levében a savak és a cukrok aránya egyensúlyban van, olyan sajátos érzékszervi tulajdonságokat biztosítva a terméknek, amelyeknek köszönhetően a gyümölcs cukor hozzáadása nélkül is fogyasztható.