Budapest XXIII. Kerületi Fekete István Általános Iskola (1237 Budapest, Nyír u. 22.) OM azonosító: 035161 HÁZIRENDJE
Házirend tartalma: 1. Bevezetés 2. Általános rendelkezések 3. Tanulói jogviszony keletkezésének és megszüntetésének szabályai 4. A tanuló jogainak gyakorlása 5. A tanuló kötelességei 6. Általános működési szabályok 7. Az iskola munkarendje 8. Mulasztások igazolása 10. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 11. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 12. Tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje 13. A tanulók jutalmazásának elvei formái 14. Fegyelmező intézkedések 15. Fegyelmi büntetések 16. Osztályozó vizsga 17. A tantárgyválasztással összefüggő eljárás szabályozása 18. Étkezési díjak beszedése 19. Egyéb rendelkezések 20. Záró rendelkezések 1. Bevezetés Budapest XXIII. Kerületi Fekete István Általános Iskola Székhely: 1237 Budapest, Nyír u. 22. Jelen házirend a nevelőtestület és a tanulók közös akaratából, a szükséges egyeztetések lefolytatása után az iskola vezetőjének előterjesztése nyomán, a diákönkormányzat, az intézményi tanács és az iskolai szülői szervezet egyetértésével, a tantestület elfogadásával született meg 2017. február 13-án, Budapesten. 2. Általános rendelkezések 2.1. A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén, illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik. 2.2. A házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira egyaránt. 2.3. A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. 2.4. Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az iskola szervezeti és működési szabályzata, valamint pedagógiai programja. 2.5. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. 2
2.7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság és a szülői szervezet egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti (lásd: záró rendelkezések). 3. Tanulói jogviszony keletkezésének és megszüntetésének szabályai 3.1. A tanulók felvétele A tanulók felvétele jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A szakosított tantervű osztályba való beosztásról - a szülő kérése alapján - a munkaközösség javaslata alapján az igazgató dönt. Körzeten kívüli tanuló felvétele csak az igazgató engedélyével történhet, a jövendőbeli osztályfőnök véleményének meghallgatása után. Az első osztályosok elosztása az alsós munkaközösség vezető közreműködésével a nevelők között megegyezéses alapon történik, ügyelve a napközisekre, fiúk-lányok stb., számának arányára 3.2. Napközi-otthoni foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem Napközi, felvételi igény esetén valamennyi tanulónak biztosított. Szervezése elsősorban 1-6. évfolyamon történik. Csak ebédelő tanuló is lehet napközis. A csoportok kialakításának az évfolyamok szerinti működtetés és a létszám a szempontja. Az őszi, téli és a tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon, ha igény van rá, ügyelet működik. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16 00 -ig tart. A szülők kérésére ezt követően 17 00 -ig tartó összevont ügyeletet biztosítunk. 3.3. A tanulói jogviszony megszűnik azon a napon, amelyen egy másik intézmény hivatalos értesítése szerint a tanulót átvette, ill. tankötelezettsége megszűnt. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizenhatodik életévét betölti. Nappali rendszerű 8 évfolyamos általános iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a tizenhatodik életévét. Sajátos nevelési igényű tanuló esetén, vagy ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert a tanuló gyógykezelés alatt állt a nemzeti köznevelési törvény erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. 4. A tanuló jogainak gyakorlása A tanuló jogait és kötelességeit egymással összefüggésbe hozni nem lehet, azok rá külön-külön érvényesek. Jogainak gyakorlása nem sértheti mások tanuláshoz való jogát. 4.1. A tanuló jogai: A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, 3
segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, a szülői szervezethez, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, a szülői szervezethez, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál. A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, szakköri foglalkozás stb.). Ilyen irányú igényét az osztályfőnökének kell jeleznie, aki 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről. A tanulónak joga, hogy részt vegyen felzárkóztató vagy fakultációs órán, illetve a szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglalkozások). A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet jelentkezni a meghirdetett feltételek szerint. A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése a szaktanárok feladata, a jelentkezéseket a szaktanároknak kell leadni. A tanulónak joga, hogy a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, amennyiben az intézménybe postai küldeménye érkezik. A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön (például: étkezési támogatás). Igényeit a megfelelő űrlapon kell előterjesztenie, és a Soroksári Intézményellátó Központban kell leadnia. A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselő útján a jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. E joga érvényesülése érdekében az iskolában diákönkormányzat működik. A tanuló e szervekbe választó és választható, melynek részletes szabályait a diákönkormányzat SZMSZ-e tartalmazza. A tanulónak joga, hogy az iskola vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola szülői szervezetéhez forduljon kéréseivel, javaslatával, véleményével. A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. A tanuló az iskola igazgatójától írásban kérhet felvilágosítást arról, hogy az iskola mint adatkezelő szerv milyen, a személyes adatok biztonságáról szóló törvényben meghatározott nyilvános, személyes, különleges adatokat kezel a tanulóról. Ezzel összefüggésben a tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. 4
A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 5 munkanappal hamarabb megismerje, és azt a szaktanár 5 munkanappal hamarabb a naplóba ceruzával beírja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor több (végső esetben kettőnél több) témazáró dolgozat íratására. A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit a következő tanórán, de legkésőbb 10 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Amennyiben a dolgozatot javító tanár a 10. munkanapon sem mutatja be a tanulónak, csak később, a diák szabadon eldöntheti, hogy kéri-e a dolgozatra adott érdemjegyet vagy sem. Ha a tanuló úgy érzi, hogy a dolgozat javítása során a javító tanár hibát követett el, vagy tartalmi részt nem vett figyelembe, akkor erre való rámutatással kérheti a javító tanártól a hiba orvoslását. A tanulónak joga, hogy a hatályos jogszabályok figyelembevételével - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét a tanulónak írásban, a tanév, illetve félév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja kérelmét az illetékes szervhez. A tanulónak kiskorú esetén a szülőnek - joga, hogy részben vagy egészben kérje felmentését a tanórák látogatása, illetve értékelés alól. Az erre vonatkozó írásos kérvényét indoklással együtt, szakvéleménnyel alátámasztva az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnöke tájékoztatja a tanulót. A tanulók jogainak gyakorlására vonatkozó részletes szabályok a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség című fejezetben találhatóak. 5. A tanuló kötelességei A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ, a dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékeli. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait a házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell. A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be. A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 5
A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, tanárainak utasításait teljesítse. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezésében, létesítményében okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek. 6. Általános működési szabályok 6.1. Az iskola területén és a szervezett iskolai rendezvényeken, beleértve az utazási időszakot is tilos a dohányzás és tudatmódosító szerek fogyasztása. A tanórán kívüli iskola által szervezett foglalkozásokon, rendezvényen, programokon az utazási időszakot is beleértve, és az iskolán kívüli tartózkodás során az iskolai magatartási szabályokat be kell tartani. 6.2. Tilos a mobiltelefon használata az iskolában tanórákon és szünetekben is. A szülő engedélyével behozott, kikapcsolt állapotú mobiltelefonért elvesztése, rongálódása esetén felelősséget nem vállalunk, használata esetén elvesszük, a páncélszekrényben őrizzük. Az iskolavezetőség a szülőnek személyesen adja át előre egyeztetett időpontban. Tilos az iskolában minden kép- és hangrögzítésre és adatátvitelre alkalmas eszköz használata. Használata esetén elvesszük és személyiségjog megsértése miatt büntetésben részesítjük a tanulót! 6.3. Mindenki ügyeljen arra, hogy ruházata, külleme legyen tiszta, rendezett, ápolt, kerülni kell a megütközést keltő, vagy gondozatlan öltözködést, hajviseletet. A haj-, köröm-, szem festése, a tanulók körében a mi iskolánkban nem engedélyezett. 6.4. Ünnepélyeinken lányoknak sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, a fiúknak sötét nadrág, fehér ing és az öltözékhez illő cipő az illendő viselet. 6.5. Testnevelés órán piros nadrág, fehér póló és fehér zokni, valamint tornacipő a kötelező viselet. Testnevelés órára a ruha és cipő váltása kötelező minden tanuló számára. 6.6. Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselete a testnevelésórákon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol beleakadhat bármilyen tárgyba. 6.7. Az iskola helyiségeinek szabályai tartalmazhatnak egyéb olyan megszorító előírásokat, amelyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, és amelyeket a tanulóknak be kell tartaniuk (például: számítógépterem, könyvtár stb.). A helyiségek szabályzatát a felelős pedagógus készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A jóváhagyás során a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. 6
6.8. Az iskola tornatermében csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. Utcai cipőben a tornateremben tartózkodni tilos. 6.9. A termekben lévő tv-, videó készülékek és IKT eszközök csak tanári felügyelettel működtethetők. 6.10. Az iskola területét a tanuló csak az iskola igazgatójának engedélyével hagyhatja el. Az igazgató engedélyét írásban adhatja meg. 6.11. A tanulók igénybe vehetik az iskolában működő étkezőt, melyben az iskola térítéses étkezést kínál fel. Az ebédlőben a rendszabályokat be kell tartani, kulturáltan, higiénés szabályokat betartva kell étkezni. 6.12. A tanulók az iskola területén folyosói szekrényeket kapnak, melyeket lakattal lehet zárni. Amennyiben zárják a szekrényt, a lakat egy kulcsát az osztálytermekben őrzik. 6.13. A tanulók kabátjukat, a kijelölt folyosói szekrényben helyezhetik el. 6.14. A tanulóknak és a dolgozóknak lehetőségük van arra, hogy az iskolába kerékpárral érkezzenek. A kerékpárokat lezárva, saját felelősségre helyezhetik el a kerékpártárolóban. Az iskola udvarán a kerékpárokkal játszani, versenyezni tilos (vonatkozik a délutáni időszakra is). 6.15. Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencse- és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása, különböző tárgyak adás-vétele. 6.16. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portájára kell leadni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja. 6.17. Tilos a tanulóknak olyan tárgyakat hozni az iskolába, ami veszélyeztetheti a társai testi épségét. A dezodor használata sem engedélyezett. 6.18. Az ellenőrző könyvnek mindig a tanulónál kell lennie, hogy bármely iskolai munkával kapcsolatos közleményt be lehessen vezetni. Az ellenőrzőbe bevezetett információkat a szülőkkel alá kell íratni, ennek kéthavonkénti ellenőrzését az osztályfőnök végzi el. 6.19. Az igazgatóságon és a titkárságon található telefonokról csak közérdekű és sürgős hívások kezdeményezhetők. 6.20. Tilos a tanítási órákon étkezni és innivalót fogyasztani. Tilos továbbá a tanítási órákon az iskolában rágógumizni, szotyolázni, egyéb magvakat, energiaitalt fogyasztani! 6.21. Ételt kihozni az étkezdéből tilos! Kivétel az az eset, ha a tanuló nem az iskolában kívánja elfogyasztani a kihozott süteményt, gyümölcsöt. 6.22. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával kapcsolatba nem hozható káreseményekért. A tanuló az iskolába érkezéskor eldöntheti, hogy értéktárgyait megőrzésre leadja-e a portán. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és állagának megőrzését vállalja. 7
6.23. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszereléseken túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik. Ellenkező esetben az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek átadni tanáruknak. Első alkalommal az engedély nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. 6.24. Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. A fegyelmező intézkedések fajtáit és ismérveit jelen dokumentum 14. pontja tartalmazza. A fegyelmi eljárás és a fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait jogszabály határozza meg, az SZMSZ, részletesen taglalja. 6.25. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 6.26. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két két hetes, folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek, tantárgyi felelősök. 6.27. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük (terem berendezése, visszarendezése, stb.). 7. Az iskola munkarendje 7.1. Iskolában a tanítás 8 órakor kezdődik. A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb 7 óra 45-re kell beérkezniük. Csengetési rend 8 00 8 45 9 00 9 45 10 00 10 45 11 05 11 50 12 10 12 55 13 05 13 50 14 00 14 45 14 50 15 35 7.2. Azon tanulókra, akik órarendje eltér az előző pontban foglaltaktól, a fenti időpont nem vonatkozik. Ők kötelesek az első tanóra előtt legalább 15 perccel korábban megérkezni. Tanítás előtt a gyülekezés helye a betonozott udvar, rossz idő esetén a földszinti zsibongó. 8
7.3. A tanítási órák 45 percesek. A tanítási óra végét csengő jelzi, ami az órát tartó szaktanárnak jelzi, hogy az órát minél hamarabb fejezze be. Becsengetés előtt 5 perccel a jelzőcsengő jelzi a közelgő becsengetést. A második szünet tízórai, a harmadik szünet udvari. Az udvari szünetben rossz idő esetén a tanulók a folyosókon, vagy felügyelettel a tanteremben tartózkodnak. Szünetekben az ügyeletes nevelők, és a diákügyeletesek ügyelnek a rendre, akiknek minden tanuló köteles engedelmeskedni. 7.4. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15 óra 35 percre be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontokban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Az óraközi szünetek időtartama: 10, 15, 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. A 3. óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, a legkisebb időtartama 10 perc. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti. 7.5. A tanulónak lehetőségük van arra, hogy az iskolai ebédlőben ebédeljenek. Ebédet kap az a tanuló, alkalmazott, aki befizette az étkezési díjat. Az étkezés előre (félévente) meghatározott rend alapján, tanári felügyelettel történik. Az ebédeltetés 11:50 órától 14 óra 30 percig történik. 7.6. Az iskola könyvtára az ajtaján elhelyezett nyitvatartási rend szerint tart nyitva. A könyvtár használatának részletes szabályairól beiratkozáskor a tanulók oktatásban részesülnek, melyet aláírásukkal igazolnak. 7.7. Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek kivételével -, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék. Az iskola ezeket a könyveket a tanulók és a pedagógusok számára a könyvtári kölcsönzési rend szabályainak megfelelően igény esetén rendelkezésre bocsájtja. 7.8. Az iskola titkársága minden tanítási napon reggel 9 és 12 óra között tart ügyfélfogadást. Egyéb időpontokban a titkárság a tanulók és az iskola egyéb adminisztratív ügyeit intézik, ezért nincs ügyfélfogadás. 9
8. Mulasztások igazolása 8.1. A tanév hosszát, az évközi szüneteket jogszabály határozza meg, és az iskola tanévi helyi rendje egészíti ki. 8.2. A szülő gyermeke hiányzása esetén tanévenként legfeljebb 3 napot igazolhat. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet. Az eredeti dokumentumot az iskola megőrzi, azt a tanuló nem kapja vissza. 8.3. A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, legkésőbb az azt követő ötödik munkanapon be kell mutatnia az osztályfőnökének, aki a naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. 8.4. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén az elmulasztott órák igazolatlan óráknak minősülnek. 8.5. Három igazolatlan óra elérése esetén a tanulót osztályfőnöki figyelmeztetésben kell részesíteni. A tízedik igazolatlan óra elérése esetén a gyermek igazgatói figyelmeztetésben részesülhet. 8.6. Az első, a tízedik és a huszadik igazolatlan óra elérése után az iskola vezetője levélben értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőit a mulasztások tényéről, továbbá felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztások következményeire. 8.7. Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 150 órát, az iskola, írásban értesíti e tényről a tanulót, és szüleit. Az értesítésben felhívja a figyelmet a mulasztott órák következményeire is. Ezt az értesítést a 200. elért óra esetén meg kell ismételni. 8.8. Az a tanuló, akinek igazolt hiányzása eléri a 250 órát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve, ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tehessen. A fentiek érvényesek abban az esetben is, ha egy adott tantárgy óraszámának 30 %-át eléri a mulasztott órák száma. 8.9. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje összeadható, amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt, vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 8.10. Ha a tanuló tanítási időben az iskolaorvos rendelésén vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha független orvosnál jelent volna meg vizsgálaton. Az osztályfőnök megkövetelheti, hogy az iskolai orvosi rendelésen részt vett tanuló hiányzását az iskolaorvos írásban igazolja. 8.11. Ha a tanuló sportversenyen vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha a tanuló hivatalos ügy miatt maradt volna távol. Hiányzását a tanuló utólag, a sportverseny rendezői által adott eredeti igazolással igazolja. 8.12. A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától, ha a tanuló előreláthatólag legalább 2 hétig hiányozni fog. A távolmaradási engedélyt az iskola igazgatója indoklással elutasíthatja, ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti. 10
9. Tanórán kívüli foglalkozások 9.1. A tanuló a tantervi anyagon túlmenően tudományos, technikai, művészeti, szakmai stb. érdeklődésének kielégítése, alkotóképessége fejlesztése céljából részt vehet iskolai tanórán kívüli foglalkozásokon (pl. szakkör, énekkar, sportkör, korrepetálás, egyéb). 9.2. A foglalkozások szeptember elején kezdik meg működésüket, és a tanév végéig tartanak. A lehetőségekről év elején az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat. 9.3. A foglalkozásra történő jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási év időtartamának idejére a foglalkozáson részt venni. 9.4. Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 19 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább 1 felnőtt pedagógus felügyeljen. Ilyen irányú programok megszervezéséhez legkésőbb a rendezvény előtti ötödik munkanapon egyeztetni kell az iskola igazgatójával a szükséges termeket és felszereléseket. Az iskola igazgatójának engedélyével a program 19 óránál később is befejeződhet. 10. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A tanuló által elkészített dolgok tulajdonjoga az intézményé addig, amíg azt nem értékesíti az intézmény. Amennyiben értékesíti, a rajta keletkezett hasznot meg kell osztani a tanulóval, akkor is, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. Az értékesítés során keletkezett hasznot a következőképpen osztjuk meg: tanuló 50 % - iskola 50 %. Jogviszonyban álló tanuló esetében a szülő készpénz formájában veheti át a tanulót megillető összeget, melyről átvételi elismervény készül. A megszűnt jogviszonyú tanuló utolsó az intézmény által ismert címre küld ajánlott tértivevénnyel ellátott értesítést. A haszon megosztása megegyezik az előzőekkel átvételi elismervény ellenében. Amennyiben az értesítés a címzett ismeretlen vagy ismeretlen helyre költözött jelzéssel visszajön, illetve 15 napon belül nem veszi fel a kapcsolatot az intézménnyel, az iskola rendelkezik az összeg 100 %-ával. 11. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Az étkezési térítési díjkedvezményt, nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatást a szülő írásban igényelhet. A szociális kedvezmény igényét dokumentálni kell. A kedvezmény elbírálását jövedelemigazolás megtekintése, esetleg környezettanulmány után az igazgató és az osztályfőnökök bírálják el, a rendelkezésre álló adatok alapján. A kedvezmény felosztása a rászorultság alapján történik. Az elbírálás alapja a jövedelemigazolás, a családok körülményei. Az igazgató a Budapest Főváros XXIII. Ker. Soroksár Önkormányzatának Szociális és Gyermekjóléti Intézmény (SZGYI) felé írásban javaslatot tesz az étkezési kedvezmény megadására. 12. Tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje Évente legalább három alkalommal iskolagyűlést kell tartani, ahol lehetőség van a véleménynyilvánításra, tájékoztatásra, értékelésre. 11
Összehívja: igazgató Jelen vannak: tanítók, tanárok Osztály véleményét adott témában elmondhatja: az arra megválasztott személy Tájékoztatás egyéb módja: - osztályfőnökökön keresztül - körlevél formájában - e-naplón keresztül Véleménynyilvánítás egyéb módja: - kérdőívre adandó válaszok formájában, - osztályfőnök felé történő jelzéssel - honlapon keresztül - e-naplón keresztül 13. A tanulók jutalmazásának elvei formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: eredményes, kulturális tevékenységet folytat kimagasló sportteljesítményt ér el a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez 8 éven át kiemelkedő tanulmányi eredményt tanúsít Kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: szaktanár napközi vezetői osztályfőnöki diákönkormányzat-vezetői igazgatói igazgató helyettesi nevelőtestületi Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett 12
kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. A jutalmazásokat az intézmény faliújságán, honlapján ki kell hirdetni. Csoportos jutalmazási formák Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház vagy kiállítás látogatáshoz). 14. Fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmező intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek: szaktanári figyelmeztetés szaktanári intő osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intő osztályfőnöki rovó igazgatói figyelmeztetés igazgatói intő igazgatói rovó igazgató helyettesi figyelmeztető, intő, rovó nevelőtestületi figyelmeztetés nevelőtestületi intés nevelőtestületi megrovás A fegyelmező intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az e-naplóba be kell írni. A fokozatosság elvét érvényesíteni kell. Elv: az intőnek, rovónak legyen komoly indoka, egy fokozat többször is adható. 15. Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A kezdeményező és a Diákönkormányzat, valamint az osztályfőnök közösen indíthatnak fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást. Ennek célja a rendbontáshoz vezető események feltárása, értékelése, a rendbontó és az érintettek közötti megállapodás kialakítása. Amennyiben az egyeztető eljárás nem hoz eredményt, fegyelmi eljárást lehet elindítani. Az egyeztető és a fegyelmi eljárás részletes szabályait az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. A fegyelmi büntetés lehet: megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás a tanév folytatásától kizárás az iskolából 13
16. Osztályozó vizsga Az intézményben az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 %-a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt, - tanulmányait magántanulóként teljesítette - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a köznevelési törvény 47. (1)-(4) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a Pedagógiai Program helyi tanterve tartalmazza. Vizsgára jelentkezés az intézményvezetőnél személyesen történik, a tantestületi határozat alapján, a vizsga előtt egy héttel. Tantestületi határozatról az osztályfőnök ad tájékoztatást a tanulónak, kiskorú tanuló gondviselőjének. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, akkor a tantestület határozata alapján javítóvizsgát tehet vagy a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 17. A tantárgyválasztással összefüggő eljárás szabályozása Az iskola helyi pedagógiai programjában foglaltak szerint bizonyos évfolyamokon választható tantárgyak is szerepelnek a tanulóknak biztosított lehetőségek között. Amennyiben a 14 éves kor alatti tanuló szülője (gyámja), a tanév megkezdése előtti tanév végén május 20-ig nyilatkozik arról, hogy gyermeke (a tanuló) számára a választható tantárgy tanítását, tanulását igénybe kívánja venni, tantárgyi orientáció, választott profil tantárgystruktúrája alapján akkor valamennyi következő tanév kezdetétől tanév végéig a tanuló számára kötelező a választott tantárgy tanóráinak látogatása, illetve a tananyag elsajátítása, tanulása. 14
18. Étkezési díjak beszedése Térítési díj befizetésének rendje: A térítési díj befizetéséről a szülőket 1 héttel korábban értesíti az iskola hirdetőtáblán és az iskola honlapján keresztül. A térítési díjat megjelölt nap a térítési díj pontos összegével, lezárt borítékban a tanuló vagy szülő hozza magával és a Budapest Főváros XXIII. Ker. Soroksár Önkormányzatának Szociális és Gyermekjóléti Intézmény (SZGYI) gazdasági ügyintézőjének fizeti be. A lerendelést és pótbefizetést is a gazdasági ügyintéző rendezi. A térítési díj befizetésére két időpontot jelöl meg. Az első befizetés a hónap első felében, a pótbefizetés a hónap végén lehetséges ügyintéző kiírása alapján. A befizetés ellenében a számlát a szülő, illetve tanuló megkapja. 19. Egyéb rendelkezések 19.1. A tanulók a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat működését, feladatait, jogkörét a hatályos jogszabályok és a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 19.2. Az iskolai és iskolán kívüli szervezett iskolai rendezvényeken a tanulóknak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük. 19.3. Ha az osztályfőnök nem tartózkodik az iskolában, döntéshozatali jogát a pótosztályfőnök veszi át. Amennyiben a pótosztályfőnök nem elérhető, akkor jogkörét az igazgató vagy az igazgató helyettese veszi át. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 19.4. A diákönkormányzat és a szülői szervezet a közoktatásról szóló törvény által biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, ha a tanulók 50 %-át + 1 tanulót érinti. 20. Záró rendelkezések 20.1. A házirend a kihirdetést követően, elfogadása után lép hatályba, és visszavonásig érvényes. 20.2. Az elfogadott vagy módosított házirendet nyilvánosságra kell hozni. A házirend elfogadását, módosítását követően egy-egy példányát diákönkormányzatnak és az iskolai szülői szervezetnek át kell adni, az iskola könyvtárában, az iskola honlapján közzé kell tenni úgy, hogy azt bárki szabadon megtekinthesse. E feladatokért az iskola igazgatója a felelős. 20.3. A házirend 1 példányát beiratkozáskor a tanulónak és szülőjének át kell adni. 20.4. A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot a diákönkormányzatnál, vagy az iskola igazgatójánál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 20.5. A tanév megkezdését követő 4 héten belül az iskola vezetősége és a diákönkormányzat vezetősége áttekinti a házirendet, és határoz arról, hogy a házirendet szükséges-e módosítani, az utolsó házirend-módosítás óta felmerült-e szabályozási probléma, illetve a diákközgyűlés, a diákönkormányzat, vagy az iskola más szerve javasolta-e a házirend módosítását bármely kérdésben. 15
20.6. Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kéréssel az intézmény igazgatójához, helyetteséhez, valamint a diákönkormányzat vezetőjéhez. Az illetékes személyeket az iskola titkárságán kell keresni. 20.7. Jelen házirend 2017. február 13. naptól hatályos, egyúttal a 2014. június 1. jóváhagyott és 2014. szeptember 1. naptól érvényes házirend hatályát veszti. 20.8. Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül az osztályfőnökökön keresztül gondoskodik. Budapest, 2017. február 13. Horváth László Istvánné igazgató 16