ÁLTALÁNOS KOVÁCS PÉTER GONDOLATOK A MAGYAR HONVÉDSÉG FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZERÉNEK KUTATÁSI TÉMAKÖRKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTELMEZÉSÉHEZ Az emberi történelem folyamán az aktív testmozgás és a hozzá kapcsolódó fizikai kondíció alapvető jelentőséggel bírt. A nemzetségi és törzsvezér kiválasztó és ellenőrző próbák szertartásai óta hosszú évszázadok teltek el, amíg az orvostudomány, a sporttudomány, a hadtudomány, valamint az egyéb érintett diszciplínák fejlődésének eredményeként kialakult a napjainkban használatos fizikai alkalmasság-vizsgálati protokoll. 1 A fizikai alkalmasságot befolyásoló tényezők kutatása és elemzése egységes terminológiát kíván, így a téma tudományos igényű vizsgálata szükségessé teszi a legfontosabb ALAPFOGALMAK értelmezését. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint az alkalmas szó jelentése valamire megfelelő, felhasználható, az alkalmasság szóé pedig valakinek, valaminek az a tulajdonsága, hogy alkalmas valamire. 2 Béleczki Lajos a következőket írja: MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG VIZSGÁLAT annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben, munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni. 3 A FIZIKAI ALKALMASSÁGOT az érvényben lévő 4/2003. (I. 31.) HM rendelet a 2. (1) pontban a következőképpen határozza meg: Hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra (a továbbiakban együtt: hivatásos katonai szolgálat) egészségileg, pszichikailag és fizikailag azok alkalmasak, akiknek nincs olyan fizikai vagy pszichikai elváltozásuk, betegségük vagy fogyatékosságuk, amely a katonai szolgálat teljesítését nem teszi lehetővé, illetve annak során egészségi állapotuk jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható. 4 Az 1 Kovács Péter: A terhelés és teljesítmény szerepe a különböző korokban és társadalmakban. Tanulmány, EVI belső nyilvántartott, 2004.; Kovács Péter: A Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének továbbfejlesztési lehetőségei. Kard és Toll, 2004/2. sz., 13 22. o. 2 Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémia Kiadó, Budapest, 2003, 27. o. 3 Ungváry György: Munkaegészségtan. Medicina, Budapest, 2000. In.: Béleczki Lajos: Munkaköri alkalmassági vizsgálatok. 710. o. 4 4/2003. (I. 31.) HM rendelet a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről, 2. (1). 195
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK előbbiekben leírtak szerint adott munkakör betöltésére fizikailag az a személy alkalmas, aki egy adott munkafeladat elvégzéséhez szükséges egészségi, pszichikai és terhelés-élettani követelményeknek megfelel. A Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézet (MH EVI) Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Osztály megalakulása (1998) óta alkalmazott gyakorlat alapján beigazolódott, hogy a fizikai alkalmasság és vizsgálatának fogalma csak a háromirányú egészségi, pszichikai és terhelés-élettani vizsgálatok egységében értelmezhető. 5 Az előző meghatározások és a gyakorlati tapasztalatok alapján a fizikai alkalmasság vizsgálat olyan egészségi, pszichológiai, teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összességeként értelmezhető, amelyek egy adott munkakör betöltéséhez, illetve adott munkafeladatok elvégzéséhez szükséges adottságok és képességek meglétét (pályaalkalmasság) vizsgálja. Végrehajtására csak a fizikai alkalmasság vizsgálat elvégzésére létrehozott egészségügyi intézmény keretein belül kerülhet sor (MH EVI Alkalmasság-vizsgáló Osztályok, Kecskeméti Repülőkórház). A Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Bizottság által végezhető vizsgálat során fizikailag alkalmas illetve fizikailag alkalmatlan minősítés adható. 6 A fizikai alkalmasság időszakos ellenőrzése a fizikai állapotfelmérés, a- melynek fogalmát a mindennapi gyakorlat alapján célszerű pontosan meghatározni. A fizikai állapotfelmérés olyan vizsgáló eljárások összessége, amelynek célja az adott munkakör betöltésére alkalmas katona aktuális edzettségi állapotának meghatározása. A megfelelő színvonalú edzettségi állapot a fizikai felkészülés és kiképzés folyamatának eredménye, amely jelentősen befolyásolja a munkaköri feladat végrehajtását és annak minőségét. A fizikai állapot megfelelő színvonalának meglétét az arra kijelölt Fizikai Állapotfelmérő Bizottságok az állományba kerülés után évente ellenőrzik. 7 A fizikai alkalmasság megállapításának folyamata (1. sz. ábra) indokolja a szorosan egymáshoz kapcsolódó két fogalom differenciált meghatározását. 8 A fizikai alkalmasságot érintő legfontosabb fogalmak között szerepel a kondíció, az edzettség és a sportforma. 5 Kovács Péter: A fizikai alkalmasság-vizsgálatokhoz tartozó jogszabályok, és normatívák ismertetése. Előadás, Orvos Rezidensképzés Katonai megelőző orvostan, Budapest, 2004. március 27.; Kovács Péter: A katonai feladatok végrehajtására kijelölt állomány fizikai alkalmasság vizsgálata. A módszer alkalmazásának lehetősége a katasztrófa ellátásra kijelölt intézményeknél. Magyar Katonai- és Katasztrófaorvostani Társaság VII. Tudományos Konferenciája, Budapest, 2004. október 14. 6 A MH EVI Fizikai Alkalmasság Vizsgáló Osztály fizikai alkalmasság vizsgálathoz és a fizikai állapotfelméréshez kapcsolódó követelményrendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslata. EVI belső nyilvántartott, 2003. 7 Uo. 8 Kovács Péter: A Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének id. m. 196
ÁLTALÁNOS Fizikai alkalmasság-vizsgálat Fizikailag alkalmas Fizikailag alkalmatlan A fizikai alkalmasság felülvizsgálata katonai szolgálatra alkalmatlan Korlátozással alkalmas Javasolt: fizikai állapota megfelelő kifejezés fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő hat hónapon belül ismételt állapotfelmérése szükséges Időszakos fizikai állapot felmérés első fok Időszakos fizikai állapot felmérés másodfok Fizikailag alkalmatlan, javasolt: fizikai állapota nem megfelelő kifejezés 1. sz. ábra. A fizikai alkalmasság-vizsgálat folyamata a Magyar Honvédségben A kondíció szó jelentése a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint testi, egészségi állapot, a sportban pedig erőnlét, amit a küzdő és teljesítőképesség állapotaként definiál. 9 Nádori László az erőnléten a sportoló edzettségének fizikai-pszichikai összetevőjét érti, sportformán pedig az edzettség aktuális megjelenését. 10 Dr. Frenkl Róbert az edzettséget a következőképpen definiálja: az edzettség a szervezet olyan pszichofiziológiai harmóniája, amely egyidejűleg jelenti az ember optimális teljesítőképességét (sport), szilárd egészségi egyensúlyát (prevenció) és lelki, szellemi teherbírását (mentális hatás). 11 Dr. Malomsoki Jenő és dr. Pucsok József az erőkifejtés hatására a szervezetben kialakult adaptációt értelmezi edzettségként. 12 A fenti meghatározások alapján az edzettség az erőkifejtés hatására fiziológiai és pszichológiai szinten bekövetkező adaptációként értelmezhető. Ennek megfelelően a fizikai kondíció a teljesítmény összetevőkön (teljesítőképesség és teljesítőkészség) 13 keresztül megnyilvánuló edzettségi állapot, amelyet a 9 Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémia kiadó, második átdolgozott kiadás, 2003, 728. és 318. o. 10 Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem, jegyzet, Budapest, 1991, 71 72. és 76. o. 11 Dr. Frenkl Róbert: Sportélettan. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 1995, 16. o. 12 Dr. Malomsoki Jenő: Kiegészítő tananyag a légzésfunkciós és sportegészségügyi asszisztensek szakosító képzéséhez. Egészségügyi Minisztérium, Budapest, 1986, 8. o.; Dr. Pucsok József: Kommentár Howard g. Knuttgen, PhD Mit jelent a testedzés? című közleményéhez. Orvostovábbképző Szemle, X. évf. 8. sz., 2003. augusztus, 104. o. 13 Harsányi László: Edzéstudomány II. Dialóg Campus kiadó, Budapest Pécs, 2001, 28. o. 197
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK funkcionális szervek és szervrendszerek működésének (terhelésre adott élettani válasz) adott tevékenységbeli színvonala (aktuális forma) jellemez. A fizikai alkalmasság-vizsgálat témakörének megismerésekor kiemelt szerepet kap a téma TUDOMÁNY-RENDSZERTANI ELEMZÉSE, illetve értelmezése. Az UNESCO 1980-as ajánlása, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, az 1997-ben az ENSZ által közé tett tudományok fája és az Országos Doktori és Habilitációs Tanács 2000-ben megjelölt tudományterületei a tudományok rendszertani értelmezésében nem képviselnek egységes álláspontot. A rendszertani elemzésnél így igen fontos szempont, hogy a tudományok struktúrája nem állandó, a tudományos életben jelenleg is tartanak a diszciplínákról folyó viták. 14 Rendszerszemléletű és fejlődéstörténeti megközelítés alapján célszerű tanulmányozni a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi struktúráját 15, és ennek alapján elvégezni a téma tudomány-rendszertani meghatározását. 16 Az MTA 4 tudományterület alapján 9 tudományos osztályt működtet, amelyek a fő tudományos diszciplínáknak felelnek meg. Az osztályokon belül tudományos bizottságok, mint szubdiszciplínák végzik tevékenységüket, a- melyekhez különböző interdiszciplínák tartoznak. A feltáró szándékkal elvégzett kutatómunka és a jelenlegi MTA struktúra alapján a kutatási témát interdiszciplinaként lehet értelmezni, hiszen többek között a hadtudomány, a testnevelés és sporttudomány, valamint az orvostudomány egyes kérdéseivel egyaránt foglalkozik, és több irányból megközelíthető, illetve értelmezhető. A leírtak alapján a fizikai alkalmasságvizsgálat témaköre a társadalomtudományok és az élettudományok területi halmazának közös részén helyezkedik el. Jelen felosztás alapján, a társadalmi tudományok területén belül a jogi és gazdasági fődiszciplína, azon belül a hadtudomány szubdiszciplína dominál. Az élettudományok területén belül pedig az orvostudományi fődiszciplína, ezen belül a testnevelés és sporttudományos terület érvényesül hangsúlyosan. A megnevezett tudományos területek közös halmazában helyezkedik el az alkalmasság vizsgálat, mint tudományszak, és ezen belül a fizikai alkalmasságvizsgálat témacsoport. (2. sz. ábra) A fejlődésből adódó változásból kiindulva nem szabad figyelmen kívül hagyni a tudomány fejlődésének törvényszerűségeit, az önállóságot, a folytonosságot, a fokozatosságot, és a kritika szabadságát. Mindezek mellett a fejlődés mai jelenségeiként értelmezhető a differenciálódás, az integrálódás, a tematizálódás, az ipari jelleg erősödése és a tudományok fejlődésének felgyorsulása, amelyek egyaránt megjelennek a témában. 17 14 Dr. Szilágyi Tivadar: A tudományok rendszertani elemzése. Tansegédlet. ZMNE, Budapest, 2001. 15 Magyar Tudományos Akadémia Honlapja. www.mta.hu. 16 Kovács Péter: A fizikai alkalmasság-vizsgálatokhoz tartozó jogszabályok id. m. 17 Dr. Szilágyi Tivadar: id. m. 198
ÁLTALÁNOS Természettudományok területe Élettudományok területe Orvostudományág Testnevelés és Sporttudomány ágazat Alkalmasság vizsgálat tudományszak KSZTFAV témacsoport Hadtudomány ágazat Gazdaság és jogtudományi ág Társadalomtudományok területe MTA 2003-as felosztása alapján 2. sz. ábra. A katonai szolgálatra történő fizikai alkalmasság-vizsgálat kutatási témakör tudomány-rendszertani értelmezése A témakör gyakorlati alapokon történő vizsgálatához elengedhetetlen a fizikai alkalmasság-vizsgálat helyének meghatározása a Magyar Honvédség egészségügyi támogatási rendszerében. Az Egészségügyi Parancsnokság a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar közvetlen alárendeltségében helyezkedik el. Az Egészségügyi Parancsnokság irányításával a központi és a csapattagozatban valósulnak meg a NATO katonaegészségügyi alapelveinek megfelelően az egészségügyi ellátás szintjei (ROLE 1-4). A központi tagozatban a költségvetési intézetek és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott intézetek végzik működésüket (ROLE 3-4). A csapattagozatban az egészségügyi parancsnok irányításával a dandár egészségügyi szolgálatok alárendeltségében a segélyhelyek látják el feladataikat. (ROLE 1-2). (1. sz. táblázat) A egészségügyi szolgálat fő feladataiként jelenik meg a prevenció, a gyógyítás, a kiürítés, valamint a kutatás és fejlesztés. A kiemelt prevenciós feladatok között szerepel az egészségügyi alkalmasság meghatározása a személyi állomány hadműveleti alkalmazhatóságára. 18 18 Dr. Svéd László: A Magyar Honvédség egészségügyi biztosítása elvének és gyakorlatának változásai, különös tekintettel a haderő átalakításra, a NATO-ba történő integrálásra, a különböző fegyveres konfliktusok, valamint a békefenntartó, béketeremtő és támogató tevékenységekre. Doktori (PhD-) értekezés tézisfüzete, 2003, 9. o. 199
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK 200
ÁLTALÁNOS A prevenciós tevékenység hármas tagozódása alapján 19 elsődleges prevencióként értelmezhető a megfelelő kondíció megszerzésére és fenntartására irányuló tevékenység. Szekunder prevencióként értelmezhetőek a háromirányú alkalmassági vizsgálat részeként történő terhelés- és teljesítmény-élettani vizsgálatok. A harmadlagos prevenció a felülvizsgálati (FÜV-) rendszerben valósulhat meg. A prevenciós feladatok végrehajtásáért az Egészségügyi Parancsnokság alárendeltségében az Egészségvédelmi Intézet a felelős. Az Egészségvédelmi Intézet Alkalmasság-vizsgáló Osztályai végzik az állományba jelentkezők és a hivatásos, valamint szerződéses katonák háromirányú, összetett pályaalkalmassági vizsgálatát. Az egészségi Alkalmasság-vizsgáló Osztály, a Pszichológiai Alkalmasság-vizsgáló Osztály és a Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Osztály vizsgálatainak eredményei alapján történik a pályaalkalmasság elbírálása. 20 A fizikai alkalmasság elbírálása egyszerű és összetett teljesítmény-élettani vizsgáló eljárásokkal történik a Fizikai Alkalmasságot-vizsgáló Osztály teljesítmény és terhelés-élettani laboratóriumaiban. 21 Az osztály további fő feladatai a Magyar Honvédség testneveléssel foglalkozó területeinek sportegészségügyi és egészségvédelmi szakmai felügyelete, valamint a témakört érintő tudományos kutatómunka. 22 A fent leírt gondolatok hozzátartoznak a fizikai alkalmasság-vizsgálat kutatási témakörként történő értelmezéséhez. A témakör kutatása nagy aktualitással bír, hiszen alapvető részét képzi a haderő jelenleg folyamatban lévő minőségi átalakításának. 23 FELHASZNÁLT IRODALOM 4/2003. (I. 31.) HM rendelet a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről 2. (1). FRENKL RÓBERT: Sportélettan. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 1995, 16. o. HARSÁNYI LÁSZLÓ: Edzéstudomány II. Dialóg Campus kiadó, Budapest Pécs, 2001. KOVÁCS PÉTER: A fizikai alkalmasság-vizsgálatokhoz tartozó jogszabályok, és normatívák ismertetése. Előadás, Orvos Rezidensképzés Katonai megelőző orvostan, Budapest, 2004. március 27. KOVÁCS PÉTER: A Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének továbbfejlesztési lehetőségei. Kard és Toll, 2004/2. sz. KOVÁCS PÉTER: A katonai feladatok végrehajtására kijelölt állomány fizikai alkalmasság vizsgálata. A módszer alkalmazásának lehetősége a katasztrófa ellátásra kijelölt intézményeknél. 19 Ungváry György: Munkaegészségtan. Medicina, Budapest, 2000, 81 84. o. 20 Kovács Péter: A katonai feladatok végrehajtására kijelölt állomány id. m. 21 Dr. Malomsoki Jenő dr. Martos Éva: Teljesítményélettani vizsgáló eljárások OSEI 15. Módszertani Levél, Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest, 1994. 22 Kovács Péter dr. Szenkovits Adeodát: A fizikai alkalmasság vizsgálatának időszerű kérdései az önkéntes haderőre történő áttérés küszöbén. MH Orvosi Tudományos Tanács Tudományos Konferencia, Budapest, 2004. március 17. 23 Kovács Péter: A Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének id. m. 201
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Magyar Katonai- és Katasztrófaorvostani Társaság VII. Tudományos Konferenciája, Budapest, 2004. október 14. KOVÁCS PÉTER: A terhelés és teljesítmény szerepe a különböző korokban és társadalmakban. Tanulmány, EVI belső nyilvántartott, 2004. KOVÁCS PÉTER SZENKOVITS ADEODÁT: A fizikai alkalmasság vizsgálatának időszerű kérdései az önkéntes haderőre történő áttérés küszöbén. MH Orvosi Tudományos Tanács Tudományos Konferencia, Budapest, 2004. március 17. Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémia Kiadó, Budapest, 2003. Magyar Tudományos Akadémia honlapja. www.mta.hu. A MH EVI Fizikai Alkalmasság Vizsgáló Osztály fizikai alkalmasság vizsgálathoz és a fizikai állapotfelméréshez kapcsolódó követelményrendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslata. EVI belső nyilvántartott, 2003. MALOMSOKI JENŐ: Kiegészítő tananyag a légzésfunkciós és sportegészségügyi asszisztensek szakosító képzéséhez. Egészségügyi Minisztérium, Budapest, 1986. MALOMSOKI JENŐ MARTOS ÉVA: Teljesítményélettani vizsgáló eljárások OSEI 15. Módszertani Levél, Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest, 1994. NÁDORI LÁSZLÓ: Az edzés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem, jegyzet, Budapest, 1991. PUCSOK JÓZSEF: Kommentár Howard g. Knuttgen, PhD Mit jelent a testedzés? című közleményéhez. Orvostovábbképző Szemle, X. évf. 8. sz., 2003. augusztus. SVÉD LÁSZLÓ: A Magyar Honvédség egészségügyi biztosítása elvének és gyakorlatának változásai, különös tekintettel a haderő átalakításra, a NATO-ba történő integrálásra, a különböző fegyveres konfliktusok, valamint a békefenntartó, béketeremtő és támogató tevékenységekre. Doktori (PhD-) értekezés tézisfüzete, 2003. SVÉD LÁSZLÓ SZOLNOKI LÁSZLÓ: Változások a Magyar Honvédség egészségügyi ellátórendszerében a NATO elvek tükrében. Honvédorvos, 1998. (50) 1. sz. SZILÁGYI TIVADAR: A tudományok rendszertani elemzése. Tansegédlet, ZMNE, Budapest, 2001. UNGVÁRY GYÖRGY: Munkaegészségtan. Medicina, Budapest, 2000. In.: Béleczki Lajos: Munkaköri alkalmassági vizsgálatok. 202