2009. június Szemes termények tárolástechnológiái és jelentőségük Bellus Zoltán, Komka Gyula FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő A tárolókapacitások jelenlegi helyzete Mezőgazdaságunk átlagos terméseredményeit figyelembe véve megállapítható, hogy a szemes termények tárolásához megfelelő menynyiségű tárolókapacitással rendelkezünk. Meg kell viszont jegyeznünk, hogy ezen tárolók egy részének műszaki színvonala nem megfelelő és a betárolt termények állagmegóvására hivatott tárolási módszerek, a létesítmények nagyobb részénél eleve hiányoznak. Ezt az alapvető technológiai hiányosságot a gazdaságok a termények túlszárításával igyekeznek pótolni, ami az ismert és jelentős mértékű energiafelhasználáson túl, a termények fizikai és beltartalmi minőségét is károsan befolyásolja. Az intervenciós tárolás követelményei és az átmenetileg megnövekedett készletek által szükségessé tett és 2004-től megvalósuló nagymértékű tárolótér-bővítéssel szemben, a minőséget előtérbe helyező korszerűsítés csak jóval kisebb mértékben került kidolgozásra. A pályázati támogatásoknak köszönhetően az elmúlt évek folyamán mintegy 3 millió tonna összkapacitásban létesültek új tárolók, melyeknek mintegy egyharmada toronytároló, míg kétharmada csarnoktároló volt. A toronytárolókra eső megközelítőleg egymillió tonna tárolótér nagyobb hányada a Hevesgép Kft. kivitelezésében, 2005-ben valósult meg. Ez a menynyiség 33 gazdaságban egyenként 15.000 tonna befogadóképességű Frame és Cordoba tornyokra alapozott telepkonstrukció formájában épült meg, és összességében mintegy ötszázezer tonnát tesz ki. Ezek a szemestermény-tároló telepek már korszerű és a minőséget is biztosító tárolási technológiái teljesen gépesített kivitelűek, azaz mind beépített szellőztető és hőmérsékletmérő rendszerrel el lettek látva. Az összkapacitás nagyobb hányadában azonban olyan csarnoktárolók készültek, melyek közül meghatározó szerepet töltött be az Adonyban megépült közel 550 ezer tonnás intervenciós gyűjtő gabonatároló és logisztikai központ. Szintén jelentős tételt tettek ki a KITEprogramban megvalósított 4x6 ezer tonnás tároló telepek, melyek összkapacitása szintén megközelítette a félmillió tonnát. Szemben a toronytárolókkal, e létesítmények be- és kitárolást végző anyagmozgató gépsorait már csak mobil berendezésekből alakították ki, sőt a tárolók a minőségi végtermékek előállításának legfontosabb elemét, a szellőztető rendszereket már nem is tartalmazták. Az említett és új beruházások keretében megépült létesítmények esetében 700-800 ezer tonna vasbeton silóval, 5,5-6,0 millió tonna fém silóval és 10-11 millió tonna csarnoktárolóval, valamint megközelítőleg 1 millió tonna olyan egyéb tárolási lehetőséggel rendelkezünk, melyek befogadóképesség tekintetében ki tudják elégíteni a még kedvező terménymennyiséget eredményező évek tárolási igényeit is. A tároló létesítmények felosztása és kialakításuk A toronytárolók szerkezeti anyagukat tekintve készülhetnek vasbetonból, fémből (1. kép), valamint műanyagból, míg szerkezeti kialakításukat tekintve kúpos vagy lapos fenékmegoldásokkal találkozhatunk. A tároló telepek a tornyok soros, vagy körkörös elrendezésével alakíthatók ki, ezen belül a tárolóegységek befogadóképessége az átmérőtől és a hengeres rész magasságától függően, tág határok között 1. kép 15.000 tonnás Frame toronytároló telep 24
változik. Betárolásuk serleges felhordókkal, láncos szállítókkal, fokozott munkaminőség esetén szállítószalagokkal, kisebb kapacitások és alacsonyabb szintű munkaminőség esetén pedig, szállítócsigákkal valósítható meg. Kitárolásuk legpraktikusabb, és így legelterjedtebb módja a gravitációs ürítés, valamint az ezt kiegészítő mechanikus és pneumatikus eljárások. A toronytárolók nagy részének ma már szerves tartozéka a korrekt állagmegóvást biztosító szellőztetőrendszer. Ennek szerves részét képező szellőztető padozat kialakítását alapvetően a tornyok konstrukciója határozza meg, így a lapos fenekű egyedek esetén szint alatti, míg a kúpos fenékkiképzésű egyedek esetén a szint feletti megoldások a jellemzők. A csatornarendszer a tárolók kapacitásának függvényében egy- vagy kétkörös megoldású, míg a nagy nyomású és nagy szállítási kapacitású ventilátorok általában mobil kivitelűek. A rendszer elengedhetetlen része a tárolt szemes termények hőmérsékletét kontrolláló mérőegység, melynek a tárolók átmérője és magassága által meghatározott számú érzékelői egy vagy több kábelen kerülnek elhelyezésre. A hazai tárolókapacitás nagyobb hányadát azok a már említett csarnoktárolók (2. kép) képezik, melyek legelterjedtebb típusai előre gyártott vasbeton vagy acél tartó- és vázszerkezetből kialakított különböző szélességű és hosszúságú egyvagy többhajós egyszintes létesítmények. Az épületek tetőszerkezetének kialakítását az illesztett anyagmozgatási technológia és a betárolt terményhalmaz rétegvastagsága (egyenletes, vagy a rézsűszögnek megfelelő méret) határozza meg. A csarnoktárolók be- és kitárolási rendszere stabil vagy mobil anyagmozgató berendezésekkel, vagy az említett konstrukciók kombinációjával (stabil be- és mobil kitárolás) valósítható meg. Szemben a toronytárolókkal, ebben az esetben csak elvétve találkozhatunk a terményhalmazok szellőztetésével. Ennek megfelelően az állagmegóvást beépített padlószint alatti, vagy telepíthető padlószint feletti csatornarendszerrel biztosító csarnoktárolók száma jelentéktelen. Ugyanez a helyzet a tárolt halmazok hőmérsékletének mérése tekintetében is. Így a létesítmények nagy befogadóképességéhez is igazodó többkábeles korszerű hőmérsékletmérő és szellőztetésvezérlő rendszerek kiépítése csak ritkán fordul elő, az időszakos hőmérsékletmérés kézi hőmérsékletmérőkkel, vagy a terményhalmazokba szúrt kézi 2. kép Stabil betárolású 2500 tonnás csarnoktároló hőmérsékletérzékelő szondákkal valósul meg. A szemes termények tárolhatóságának feltételei és megoldásai A száraz szemestermény-halmazok tárolhatóságának jellemzésére alapvetően fizikai jellemzőiket (nedvességtartalom, hőmérséklet, tisztaság, törtszem-tartalom), valamint mikrobiológiai szennyezettségük és rovarfertőzöttségük mértékét használjuk. Figyelembe véve a tároláshoz kapcsolódó és az azt megelőző technológiai folyamatok (szárítás, elő- és utótisztítás, anyagmozgatás) hatását és színvonalát, a tárolt halmazok sem nedvesség-, sem hőmérséklet-eloszlás tekintetében nem tekinthetők homogénnek. Ismeretes az a folyamat is, miszerint a betárolt terményféleségek élő anyagként viselkednek, melynek köszönhetően szénhidrátjaik a levegő oxigénjének hatására hőképződés közben szén-dioxiddá, illetve vízzé bomlanak le, megemelve ez által a tárolt tételek nedvességtartalmát, valamint hőmérsékletét. Ezt a hatást káros irányban növeli még a raktári gombapopulációk, valamint a rovarkártevők elszaporodása is. Légszáraz állapotban a légzés gyakorlatilag megszűnik, intenzívvé akkor válik újra, ha a nedvességtartalom meghaladja a 15 %-ot. Ennek ellenére a nem egyenletes nedvesség- és hőmérséklet-eloszlási viszonyok, valamint az inhomogén tisztasági állapot miatt a hoszszú ideig tárolt és nyugalmi állapotú halmazokban is romlási gócok alakulhatnak ki. Ezeknek köszönhetően felerősödhetnek azok az oxidációs folyamatok, melyek egyben növekvő szárazanyag-veszteséget is okoznak. Ezek a problémák helyesen megválasztott, hosszú idejű tárolást biztosító állagmegóvási technológiák alkalmazásával küszöbölhetők ki. Míg ezeknél a technológiáknál alapvetően az a cél, hogy a termények hőmérsékletének csökkentésével, illetve azok nedvesedésének megakadályozásával minimalizáljuk az oxigén jelenlétében lejátszódó kémiai folyamatokat, addig a szemes termények kül 25
ső levegő kizárásával, illetve ellenőrzött gáztérben történő tárolásával, maguknak a kémiai folyamatoknak a megszüntetésére törekszünk. Egyensúlyi nedvességtartalmú termények állagmegóvási technológiái Az állagmegóvás legegyszerűbb módja az átforgatás, melynek következtében kiegyenlítődnek a hőmérséklet- és nedvességeloszlási különbségek. A forgatásos árukezelés történhet egyszerű átmozgatással, vagy tisztítással kombinált formában is. Az átforgatás hátrányait (üres tárolóegység fenntartása, szemtörést fokozó hatás, többlet energiafelhasználás stb.) a szellőztetéses állagmegóvás azon felismerés alapján küszöböli ki, miszerint egyszerűbb és olcsóbb a szemek közötti levegő kicserélése, mint a teljes halmaz átmozgatása. Hosszú időtartamú tárolás esetén a környezeti levegő hasznosítására alapozott állagmegóvó szellőztetési technológia feltétele a tárolókban eredetileg kialakított, vagy utólag beépíthető szellőzőpadozat megléte, valamint az állagmegóváshoz szükséges tonnánként 10-15 m 3 /h nagyságú légcsereszám biztosítása (3. kép). 26 3. kép Toronytároló állagmegóvó szellőztetéssel 2009. június Az eljárás célszerűen akkor alkalmazható, ha a környezeti levegő hőmérséklete alacsonyabb a tárolt halmazokénál. Alkalmazásakor ezért fontos, hogy ismerjük a szellőztető levegő relatív páratartalmát és a szellőztető levegő, illetve a termény hőmérsékletét, mivel ezek a terményhalmazok nedvességtartalmától függően, együttesen fogják meghatározni a szellőztető levegő állapotjellemzőinek határértékét. Az állagmegóvás teljes folyamatához azonban még a szellőztetés időtartamának (a szellőztető levegő sebességének és a légcsereszámnak a függvénye) és az átszellőztetések időközének (a termény hőmérsékletének és nedvességtartalmának a függvénye) ismerete is szükséges. Az automatikus szellőztetésszabályozóval kiegészített állagmegóvó szellőztetési technológia az üzemeltetést végző dolgozói szubjektivitást hivatott kiküszöbölni. Ebben az esetben a vezérlőrendszer a termény hőmérsékletének és a környezeti levegő állapotjellemzőinek ismeretében csak a beállított értékek megvalósulása esetén engedélyezi a szellőztetést. A terményhalmazok javasolt maximális és minimális hőmérséklete 20-25 C, illetve 15-18 C, míg a levegő relatív páratartalma <65-70 % értéktartományban adható meg. Leghatékonyabb módszer a hűtött környezeti levegőre alapozott szellőztetéses állagmegóvási technológia (4. kép). Megvalósításakor a szellőztető csatornarendszerrel és hőmérsékletmérő egységgel ellátott tárolókhoz a szellőztető ventilátorok helyett a legkorszerűbb kivitelű és széles, 30-400 t/24h teljesítménytartományú hűtőgépeket (Sulzer, Goldsaat, Schmidt) kell csatlakoztatni. Az eljárás lényege a szellőztető levegő lehűtési hőmérsékletének, illetve utómelegítésének helyes 4. kép Csarnoktárolóhoz illesztett Granifrigor hűtőgép
meghatározása, mivel ezzel biztosítható az a relatív páratartalom, mely a terményhalmazok optimális nedvességtartalmát fogja eredményezni. A berendezések a környezeti levegő állapotjellemzőitől függő hűtendő levegőmennyiség szabályozásával, automatikus üzemmódban működtethetők. A légtér-szellőztetéses technológia esetében az automatikus szellőztető rendszer az elhasználódott levegő kicserélését a tárolóegység termény feletti légterének <5 C hőmérséklet vagy >75 % relatív páratartalom értékeinél hajtja végre. Ezzel gyakorlatilag megakadályozható, hogy a terményhalmazok felszínén, valamint a létesítmények tetőszerkezetén olyan káros kondenz párakicsapódás történjen, mely a tárolt tételek romlását idézi elő. Mivel ez a technológia a terményrétegek belsejében előforduló felmelegedéseket, valamint az ebből adódó romlási folyamatokat nem tudja megakadályozni, ezért ezt a hiányosságot egyedi kezeléssel (átforgatás, vagy lokális szellőztetés) szükséges orvosolni. Az egyszerűbb kialakítású és más állagmegóvó technológiával nem rendelkező tárolókban elhelyezett tételek fertőzöttségének megakadályozására szolgál a szemes termények szerves savas tartósítása (5. 5. kép A szerves savas tartósítás adagolóegysége kép). Az eljárás megvalósításához szükséges tartósítószerek mind hazai, mind külföldi piacról egyaránt beszerezhetők, kijuttatásuk a rendelkezésre álló és viszonylag egyszerű tartósítószer-adagoló berendezésekkel megoldható. Míg a propionsav tartalmú gombaölő szerekre alapozott kezelések a szántóföldi penészflóra kialakulását csak bizonyos mértékig csökkentik, addig a tárolási penészflóra kialakulását hatásosan megakadályozzák. Nálunk a külső levegő kizárására alapozott tárolási eljárás szakirodalmi adatok alapján ismert. Az erre a célra épített létesítmények hermetikusan záródó celláiban lévő terményhez környezeti levegő nem juthat, mivel a be- és kifolyónyílások légmentes lezárásra kerülnek. A halmazok addig lélegeznek, míg a szemek közötti levegő oxigénjét nagy részben fel nem emésztik, majd a tárolás bizonyos mértékű hőmérsékletemelkedés és nedvességnövekedés mellett a légzési folyamat eredményeként képződő, szén-dioxid közegben valósul meg. A fellépő oxigénhiány miatt a penészek nem szaporodnak, és a kártevők is elpusztulnak. Ugyancsak a szakirodalomból ismert az ellenőrzött gáztérben történő tárolási technológia is. A szabályozott atmoszférájú eljárás a tárolt gabonahalmaz hézagtérfogatában elhelyezkedő természetes atmoszférának, gáz eleggyel való helyettesítésén alapszik. Ennek az inert atmoszférának a teljes tárolási periódus alatti fenntartása a tároló megfelelő elgázosítását igényli. A hézagtérfogati levegő kicserélése speciális generátorral táplált állandó teljesítményű és szabályozott túlnyomású inert gázzal történik. A szabályozott gáztérben lévő szemes termények tápanyagtartalma nem csökken, sőt a rovarok elszaporodása és a penészesedés folyamata is kizárt. A 18 % körüli nedvességtartalmú termények állagmegóvási technológiái A szemes termények nedvességelvonására alapozott szellőztetéses szárítási technológia csak a tonnánként 80-100 m 3 /h légcsereszámú rendszerekben alkalmazható gazdaságosan. Ez azzal magyarázható, hogy a toronytárolóknál a szárítási idő azonos terménytömegre vetítve többszöröse a csarnoktárolókénak, illetve azonos légcsereszámot alapul véve a fajlagos nyomásnövekedésből adódó nagyobb ventilátor teljesítményszükséglet miatt nagyobb a beruházási és üzemeltetési költség is. Ezért a 4-6 % nedvességelvonást biztosító és környezeti levegőre alapozott szárítási eljárás csak a kisebb kapacitású és megfelelő csatornarendszerrel ellátott csarnoktárolók esetén javasolható. A 2-4 m-es halmazmagasságra alapozott módszerrel száraz levegő egységre vetítve 1,5-2,5 g fajlagos vízelvonás érhető el. Mivel a terményrétegek száradásának egyenletességét a környezeti levegő jellemzőinek állandó változása lényegesen befolyásolja, ezért a technológiai fegyelem szigorú betartásán túl törekedni kell az automatizált üzemmód kialakítására is. A nedves szemes termények szerves savas tartósítása alkalmával a termények minőségének megőrzéséhez már nagyobb, tonnánként 4-7 liter mennyiségű tartósítószer felhasználása szükséges. A szerek adagolásának mértéke a termények nedvességtartalmától és a tárolási idő nagyságától (a gyakorlatban 3-9 hónap) függ. A hazai és külföldi berendezésekkel egyaránt megvalósítható és 20-25 t/h teljesítményű eljárás ott alkalmazható előnyösen, ahol a tartósításhoz nem áll rendelkezésre szárítóberendezés, vagy nincs lehetőség egyéb állagmegóvási technológia megvalósítására sem. Szemes termények tartós tárolása esetén praktikus megoldást adhat a hűtvetárolási eljárás is, amikor nem csak a halmazok lehűtését oldjuk meg, hanem minimális, a gyakorlatban akár 2-3 %-ot is elérő nedvességelvonással is számolhatunk. Ehhez magasabb utómelegítési hőmérséklet beállítása szükséges, de ennek köszönhetően az első lehűtés alkalmával 1,2-1,6 %, míg a további újrahűtések esetén 0,5-0,8 % mértékű vízelvonás érhető el. Figye 27
lembe véve, hogy a magasabb nedvességtartalmú termények hűtési sebessége és hűtési teljesítménye nagyobb, mint a szárazoké, valamint azt, hogy ebben az esetben az eljárás alacsony légcsereszáma kifejezetten előnyös, a nedvességelvonás még nagyobb kapacitású toronytárolók esetén is sikeres lehet. 28 6. kép Farm Bagger RB-B Standard szemestermény-töltő A szemestermény-tárolás különleges eljárásai A száraz szemes termények hermetikus tárolási eljárásainak speciális változata a fóliatömlőre alapozott tárolási technológia, mely nálunk a 2005-ös évtől kezdődően vált közismertté. Megvalósításához a vontatott kivitelű és 540 ford/min névleges TLT-meghajtású, illetve 59-88 kw motorteljesítményt igénylő berendezések közül a betárolást végzők az 1,5-5,5 m 3 -es fogadó-előtároló tartályra alapozott töltéshez, míg a kitárolók az összetett kitermelési művelet ellátásához, nagy szállítási képességű csigákat használnak. Betároláskor a terményeket a töltőcsiga az ehhez az eljáráshoz kialakított fóliaalagútra előhajtogatott állapotban felhelyezett és a gyakorlatban 2,7-3,0 m-es átmérővel, valamint a 60 m-es hosszúsággal jellemezhető speciális összetételű fóliatömlőbe továbbítja. Az Ádám Akron 9250 és a Mainero 2230 gépek (Ádám és Társa Kft.) 150-250 t/h, valamint a Farm Bagger RB-A Profi és RB-B Standard (6. kép) gépek 250-350 t/h (Ag-Bag Hungária Kft.) teljesítményű töltési folyamatainak megfelelő nyomás- és mozgásviszonyait, a berendezések kerekeinek fékezésével lehet szabályozni. A fóliatömlőkben mint tárolótérben kialakuló hőmérsékletviszonyok ellenőrzése, valamint a mintavételezések megvalósítása céljából a tömlők felületének meghatározott helyein, speciális szelepek beépítése szükséges. A Mainero 2330 kitároló berendezés (7. kép) esetén a terményhalmazokat a fóliatömlők méreteihez igazodó és változtatható nyílásszögű, valamint két oldalról középre dolgozó 250 mm átmérőjű csigákkal 2009. június szedjük fel. Az anyag ezt követően az oldalkitároló csigák síkjában elhelyezkedő 270 mm átmérőjű nagyteljesítményű központi csigába, onnan pedig egy áthordó, illetve egy változtatható magasságú és dőlésszögű kihordó csigán keresztül, a szállítójárművekbe áramlik. A kitárolási művelet megfelelő mozgásviszonyait és a fóliatömlők felnyitását végző vágószerkezet beállítását egyrészt az adott szemes termények, másrészt pedig a fóliatömlő-méretek, valamint terepviszonyok figyelembevételével kell meghatározni. A veszteségek csökkentése érdekében a kitárolás folyamán és befejezésekor a tömlőn maradt anyagot fel kell szedni, majd a művelet befejezésekor a hossztengelyében felhasított fóliatömlőt, a környezetszennyezés elkerülése céljából be kell gyűjteni. A halmazok állagmegóvása a légmentes tárolásnak, az alacsony szárazanyag-veszteségnek, a homogén nedvességtartalmú és a megfelelően tisztított alapanyagoknak köszönhetően hosszú ideig biztosítható. A hermetikus zárás következtében a termények a hézagtérfogatban lévő levegő oxigénjét fokozatosan felemésztik, majd a mindig jelenlévő gombaflóra a további oxidációs folyamatok megszűnésének köszönhetően élettevékenységét minimalizálja, vagy 7. kép Mainero 2330 szárazgabona-kitároló
8. kép Heves TRS-05 roppantó-fóliatöltő berendezés meg is szünteti. Hasonló meggondolásból az esetlegesen bekerülő rovarpopulációk kártétele is kiküszöbölhető. Az állagmegóvó technológia érték- és minőségmegőrzéséhez a megfelelő minőségű fóliatömlők és a szigorú technológiai előírások megfelelő biztosítékot nyújtanak. Mivel a fóliatömlők szinte kivétel nélkül a szabadban kerülnek elhelyezésre, ezért a tömlősérülés- és károsítás megelőzése érdekében nem szabad megfeledkeznünk egyes állatok (pl. rágcsálók, madarak, őzek stb.) kártételeinek megelőzéséről sem. Mivel szemes terményeinket nemcsak szemesen, hanem aprított (darált vagy roppantott) formában is tárolnunk kell, ezért ebben az esetben az eljárás módjára nemcsak a feldolgozás minősége, hanem a termények nedvességtartalma és az alkalmazott technológia is lényeges befolyással van. A száraz és nedves szemes termények roppantása mint újból előtérbe kerülő eljárás alkalmazása esetén a traktor TLT-ről meghajtott berendezések közül a 15-100 kw teljesítményigényű és 10-40 t/h roppantási teljesítményű finn Murska (Taurina-Kanizsa Kft.), az olasz Mutti (Ádám és Társa Kft.) és a cseh Romill (Ag-Bag Hungária Kft.) cégek gépeit emelhetjük ki. A berendezések konstrukciós fejlesztése több irányban indult meg, így a teljesítmények növelését több hengerpár alkalmazásával, a végtermék minőségi jellemzőinek javítását a roppantófelületek speciális kiképzésével és kezelésével, valamint a tartósítás és tárolás folyamatának komplettírozását a roppantási és tárolási műveletek, vezérelt adalékanyag-kijuttatás melletti összevonásával valósították meg. Ennek eredményeképpen hamarosan megjelentek a különböző teljesítménykategóriába tartozó a roppantást, a tartósítást és a betöltést egy menetben elvégző, kompakt konstrukciók. A roppantó-fóliatöltő berendezések gyártását a már előzőleg is említett vállalkozásokon kívül az olasz Luclar és az argentin Martinez&Staneck cég (Ádám és Társa Kft.), a német Bag Budissa Agroservice (Ag-Bag Hungária Kft.), valamint a magyar Hevesgép Kft. (8. kép) végzi. Ahhoz, hogy a nedves szemes termények roppantásra alapozott tartósítási eljárásainak energiamegtakarítási, minőségjavulási és környezetszennyezés-csökkentési lehetőségeit a legjobban ki tudjuk használni, nemcsak a technológiai folyamat komplex szemléletmódja szükséges, hanem a technológiai fegyelem szigorú betartása is elkerülhetetlen. Az eljárások elterjedtsége és alkalmazásuk lehetőségei A gyakorlati alkalmazást is figyelembe véve megállapítható, hogy a legelterjedtebb állagmegóvási technológia a szellőztetéssel történő állagmegóvás. Az eljárás feltételei a toronytárolók mintegy 70-80 %-ában eleve adott, viszont a csarnoktárolók esetében ez az arány már csak 2-3 %-ra tehető. A legnagyobb problémát mégsem ez jelenti, hanem az, hogy a jelenlegi beruházások megvalósításakor sem törekednek a korrekt állagmegóvást biztosító eljárások bevezetésére. A döntően környezeti levegőre és üzemeltetői szubjektivitásra alapozott technológiák mellett az automatikus szellőztetés-szabályozással kiegészített állagmegóvást, valamint a hűtött környezeti levegővel végzett hűtve tárolást az összes terménymennyiség csak kisebb, mintegy 150-200 ezer tonna hányadában alkalmazzák. A létesítmények légtér-szellőztetési technológiáját, valamint a csarnoktárolók szellőztetéses szárítási technológiáját is a gyakorlatban csak elvétve használják, a szerves savval tartósított száraz, illetve 20 % nedvességtartalmú szemes termények állagmegóvására is csak néhány százezer tonna mennyiségben kerül sor. A szemes termények környezeti levegő kizárására, valamint ellenőrzött gáztérben történő tárolására alapozott eljárások egyrészt a tárolók légmentes zárásának, másrészt a gázbevezetési módszerek és a forgalmazott gázok költségigényes volta miatt, a gyakorlatban nem tudtak elterjedni. A fóliatömlőre alapozott tárolási technológiák azokban az üzemekben alkalmazhatók optimálisan, melyek ezen eljárások tárolástechnikai és ellenőrzési feltételeit is tökéletesen meg tudják valósítani. Ezek értelemszerűen lehetnek olyan gazdaságok is, melyek nem rendelkeznek egyéb tároló létesítményekkel és a betakarított terményüket sem akarják azonnal értékesíteni. Mivel a fóliatömlők kapacitása megközelítőleg 200-250 tonna, így ez a technológia nemcsak a kis- és közepes méretű gazdaságok tárolási problémáit oldhatja meg, hanem megfelelő tömlőszám esetén kiegészítője lehet a nagyobb raktárkapacitás- 29
2009. június sal rendelkező gazdaságok, tárolási problémáinak megoldásában is. A szemes kukorica falközi silóban döntően aprítva, tároló toronyban és fóliatömlőben mind szemesen, mind pedig aprítva, egyaránt tartósítható és tárolható. Figyelembe véve, hogy a nedves tartósításra kialakított tárolótornyok és a rájuk alapozott technológiák előfordulása elenyésző, a gyakorlatban a darált vagy roppantott szemes kukorica falközi silóban, fokozott minőségmegőrzés esetén pedig, fedett tárolók elkülönített celláiban, valamint fóliatömlőkben kerül tárolásra. Ezen feldolgozási formákon kívül a nedves egész-szemű szemes termények fóliatömlőre alapozott tartósítási és tárolási eljárásai is egyre nagyobb szerephez jutnak. Előretörése praktikus alkalmazási tulajdonságain túl azzal is alátámasztható, hogy míg a silózás nedvességtartalomtól függő veszteségei falközi silók esetében a 10-15 %-ot is meghaladhatják, addig a fóliatömlők alkalmazásakor ez az érték 5 % alatt tartható. A bérvállalkozási feladatokhoz is tökéletesen illeszthető berendezések a száraz és nedves szemes termények takarmányozási technológiáival rendelkező állattartó telepek, valamint a száraz és nedves szemes termények korszerű tartósítási-tárolási technológiáit megvalósító kis-, közép- és nagygazdaságok kiszolgálására javasolhatók. 100 %-os gyümölcslevet Faddról Élvezze a folyékony gyümölcs ízét! Technológiánknak köszönhetően a válogatott és mosott gyümölcs darálást követően présbe kerül, majd az így nyert natúr gyümölcslé rövid ülepítés és hőkezelés után kerül a frisseséget biztosító Bag-in-Box tasakba. Felbontás után a légmentesen visszazáró csap biztosítja az eltarthatóságot. Termékünk egészséges, mert a 80 C -os hőkezelés után is megőrzi a gyümölcs természetes bel tartalmi értékeit. Hozzáadott cukrot, mesterséges színezéket és tartósítószert nem tartalmaz! Ha felkeltettük érdeklődését, hívja Szeri Gabriella kolléganőnket a 30/66-08-801-es mobilszámon, vagy irodánkat a 74/446-308-as számon! Dunarét Kft. 7133 FADD György major 30