MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Kökényesi Antal A Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság bemutatása Budapest, 2011. november 10. 566
A tanulmány rövid összefoglalója Az alábbi tanulmányban a Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság (továbbiakban RPVP), mint munkahelyi polgári védelmi szervezet kerül bemutatásra. Az RPVP példáján keresztül ismertetem egy munkahelyi polgári védelmi szervezet különös viszonyait, sajátos függőségét munkáltatójával. Tanulmányomban röviden bemutatom a munkahelyi polgárvédelmi szervezetek létrehozását és feladatait, valamint a csekély főállású munkavállalóval bíró Budapest Airport Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság munkáját gyakorlati megközelítésben a főállású polgári védelmi alkalmazottak kiszervezését megelőző, illetve az kiszervezést követő időszakban. A munkahelyi polgári védelem e speciális képviselője mindennapi munkavégzésének ismertetésével illusztris, érdekes képet kívánok prezentálni a munkahelyi polgári védelem témakörében. Kulcsszavak - Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság Airport Civil Protection Commandance - Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Ferenc Liszt International Airport - munkahelyi polgári védelem workplace civil protection - átszervezés - reshuffle Bevezető Mivel én magam több mint nyolc éve dolgozom a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, mint a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság kiemelt főnyomozója, ez idő alatt sok mindent láttam és sok mindent hallottam, több esetben a repülőtéri munkahelyi polgári védelem alkalmazottaival is együtt kellett dolgoznom. Dolgozatom témájának kiválasztása során kézenfekvő ötletnek tűnt az évek során számos változáson keresztülmenő Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság bemutatása évközi beadandó dolgozat keretében. A munkahelyi polgári védelem sok szempontból különbözik az általános értelemben vett területi polgári védelmi szervezetektől, az alapvető különbségeket feltárom e dolgozatban. Célul tűztem ki a Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság 567
szervezetének ismertetését, valamint speciális jogállásának jellemzését. A Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság (RPVP) számos átszervezésen ment keresztül az elmúlt évek során. A Budapest Airport Zrt.-nek, a repülőtér üzemeltetőjének, mint külföldi milliárdos vállalkozók tulajdonában lévő nagyvállalatnak az anyagi helyzete és vállalati stratégiája döntő hatással bír a RPVP létszámának, strukturális felépítésének, technológiai felszereltségének tekintetében is. Összehasonlítottam az RPVP jelenlegi, felépítését, létszámát és struktúráját a korábbi évek állapotával. Kerestem a változások okait a dolgozatban és megállapítás nyert, hogy összefüggés van a gazdasági helyzet és az RPVP szervezeti állapota között. A repülőtér üzemeltetője sajnos jelen állapotok szerint veszteséges gazdasági helyzetben van, így a spórolás, a finanszírozási problémák kihatnak a szervezetre. Elemeztem és áttekintettem az RPVP-re vonatkozó jogszabályi háttereket. Vizsgáltam a polgárvédelmi kötelezettségek alatt álló repülőtéri dolgozók berendelésének körülményeit, valamint a Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság főállású és nem főállású szakalegységeinek feladatait. A tanulmányban továbbá célul tűztem ki, hogy megismertessem ennek a speciális polgári védelmi szervezetnek gyakorlati munkáját is, feltárom tehát a Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság alaprendeltetését, valamint bemutatom a polgári védelmi szakemberek feladatait a mindennapi életben. A téma aktualitását hűen tükrözi, hogy az RPVP folyamatosan változik. A korábban közel negyvenfős állandó állomány, tizenkét főre majd mostanra mindössze két fő főállású dolgozóra korlátozódott, amely meglehetősen érdekes viszonyokat prezentál egy olyan fokozott katasztrófaveszélyeket magában hordozó területen, mint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. 568
1. A Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság, mint munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozása Ebben a fejezetben egy munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozásának folyamatát mutatom be a BA Zrt. Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság példáján keresztül. Természetesen minden munkahelyi polgári védelmi szervezet másképpen néz ki, de az alapvető területi polgári védelmi szervezetektől eltérő - folyamatot jól prezentálja az RPVP létrehozásának folyamata. Általánosságban elmondható, hogy - a területi polgári védelmi szervezetektől eltérően - a munkahelyi polgári védelmi szervezetek helyi szintű szervezése nem államigazgatási, vagy önkormányzati feladat. Nem az államnak és nem az önkormányzatnak kell gondoskodnia a polgári védelem helyi szintű védekezési feladatainak a megszervezéséről, hanem az úgy nevezett polgári szerv vezetőjének, aki az államigazgatási és az önkormányzati szervek, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek kivételével valamennyi jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkező szervezet és az egyéni vállalkozó 1. A munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozására és feladataira a polgári szerv telephelye szerint illetékes helyi hivatásos polgári védelmi szerv vezetője tesz javaslatot a polgármesternek, aki határozatban rendeli el a szervezet létrehozását 2. A hatósági határozatok kijelölése alapján így előfordulhat, hogy akár egy polgári védelem terén tapasztalatlan, elméleti és gyakorlati tudással nem rendelkező nagyvállalkozónak, vagy külföldi üzletembernek kell gondoskodnia - a polgári szerv vezetőjeként - a polgári védelem munkahelyi szintű megszervezéséről. Szerencsére azonban a munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét maga a felállításra jelölt munkahelyi polgári védelmi parancsnokság dolgozza ki, és így a polgári szerv vezetőjének csupán a jóváhagyására van szükség 3. folyamatot: Lássuk a Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság szervezetén keresztül a 1 a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Tv. 2.. h.) 2 A polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagitechnikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól szóló 55/1997. (X.21.) BM rendelet 16. (2) 3 55/1997. (X.21.) BM rendelet 17. (1) 569
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kétség kívül szükséges a polgári védelemről gondoskodni. Magyarország legnagyobb nemzetközi repülőterén közel tízezer ember dolgozik, üzemi területe több mint 30 négyzetkilométer, több ezer utas fordul meg naponta termináljain és Magyarország második legveszélyeztetettebb objektumának minősül, így a repülőtéri polgári szerv vezetőjének mindenképpen meg kellett szerveznie a munkahelyi polgári védelmi szervezetet a repülőtér területén. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér teljes területe benyúlik Vecsés, a tizedik, tizenhetedik és a tizennyolcaik kerület közigazgatási területére is. A repülőtér üzemeltetőjének telephelye a terminálokon található, amely a XVIII. kerületi Önkormányzathoz tartozik. Ebből következően a tizennyolcadik kerületi polgári védelmi szervezet tett javaslatot a tizennyolcadik kerületi polgármesternek arról, hogy határozatban rendelje a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren működő munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozását. A tizennyolcadik kerületi polgármester ezt követően határozatban rendelte el a Budapest Airport Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság (RPVP) létrehozását. A repülőtér üzemeltetője, mint polgári szerv vezetője munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoz létre, kijelöli a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait és beosztásuk esetén gondoskodik a felkészítésükről, valamint a szervezet működtetéséről 4. A repülőtér csak részben állami, nagyobb részben külföldi vállalkozók tulajdonában lévő nagyvállalat, így a repülőtér üzemeltető cég vezetőjének kellett a polgári szerv vezetőjeként a tizennyolcadik kerületi polgármester hatósági határozatába foglalt kijelölésnek köszönhetően a szervezet védekezési feladatainak ellátásáról gondoskodnia. AZ RPVP megalakulásakor szükséges volt - a főállású (polgári védelmi szakemberek) alkalmazottakon kívüli további - egyéb repülőtéri munkakörben dolgozó - munkavállalók polgári védelmi kötelezettségre jelölésére, hiszen egy rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, valamint külsős fegyveres csoportok váratlan támadása esetén nem elegendő a helyi főállású polgári védelmi szakemberek munkája, nagyobb létszámra van szükség. 4 a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Tv. 13.. a.) 570
A főállású polgári védelmi szakembereken kívül tehát az RPVP nek még a rendelkezésére áll a minősített esetekben egy nagyobb létszám (jelen állapot szerint 187 fő a repülőtér üzemeltető alkalmazotti köréből), akiket a repülőtér üzemeltetője, azaz a polgári szerv vezetője - polgári védelmi kötelezettségre jelölt ki. A kijelölés mellett az RPVP parancsnoka csoportosította be őket az RPVP által felállított valamely szakalegységbe. A kötelezetteket ezt követően a lakcímük szerint illetékes polgármester osztotta be a BA RPVP valamely szakalegységébe 5. Ez a kötelezettség természetesen azt is eredményezi, hogy a repülőtéri alkalmazottat a lakóhelyén már nem lehet beosztani polgári védelmi kötelezettség teljesítésére, mivel ő az RPVP tagja, így csak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén lehet kötelezni polgári védelmi feladatok ellátására. A fenti személyek más-más területen dolgoznak a repülőtéren, van köztük villanyszerelő, asztalos, takarító, lakatos, de a repülőtéri polgári védelem tagjai, így a polgárvédelmi parancsnok berendelheti őket, ha szükségesnek ítéli a segítségüket, például egy a repülőtér területén bekövetkezett rendkívüli helyzet esetében 6. A nem főállású polgári védelmi tagokat a polgári szerv vezetője, azaz a repülőtér üzemeltetője öt szakalegységbe osztotta be: - riasztó, - közegészségügyi és járványügyi, - műszaki, - radiológiai-biológiai-vegyi, - ellátó 2. A repülőtéri polgári védelem, mint munkahelyi polgárvédelmi szervezet alaprendeltetése A munkahelyi polgári védelmi szervezetek alaprendeltetése nehezen általánosítható, ezeket sok esetben az illetékességi és hatásköri területükön jelen lévő aktuális jellegzetességek határozzák meg. A Paksi Atomerőműnél jelenlévő munkahelyi polgárvédelmi szervezet feladatköre több szempontból is eltérhet például a repülőtéri polgári védelem feladatkörétől. 5 a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Tv. 19.. (2) 6 a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Tv. 26.. 571
A munkahelyi pv. szervezet alaprendeltetései bizonyos esetekben egyezhetnek, de sok esetben eltérnek az általánosan vett polgári védelem alaprendeltetéseitől. Vannak bizonyos feladatkörök, amelyeket a repülőtéri polgárvédelem figyelmen kívül hagyhat. Ilyen többek között: az árvízvédekezés, radioaktív sugárterhelést előidéző esemény, felszíni vizek havária színtű szennyezése, belvízelöntés. A munkahelyi polgári védelem alaprendeltetéseire nem találunk konkrét felsorolást, így az RPVP parancsnoka által elmondottak alapján kívánom a munkahelyi polgári védelem szervezeteinek alaprendeltetéseit meghatározni. Elsődleges alaprendeltetése: - életmentés - anyagi javak mentése - az esemény felszámolásának segítése, biztosítása Gyakorlati szempontból a polgári védelmi feladatok ellátására kötelezetteket csak olyan helyszínre és olyan feladatra lehet beosztani, ahol nincsenek életveszélyben. Az életveszélyes helyszíneken a Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság főállású szakemberei intézkednek elsődlegesen. Az RPVP tagjai az úgy nevezett földi események háttértevékenységének biztosításában segítenek a légi forgalom-irányító torony, valamint a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság kérésére. További általános alaprendeltetések: - a hatáskörébe és illetékességébe tartozó ipari balesetek szakszerű, hatékony és üzembiztos felszámolása - az ipari balesetek kialakulási körülményeinek megelőzése, a lehetséges negatív következmények minimalizálása - a polgári védelem tagjainak képzése, felkészítése, polgárvédelmi gyakorlat szervezése a védekezés, elhárítás, megelőzés során irányadó magatartásokra - polgárvédelmi terv készítése 572
3. Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság polgári védelmi kötelezetteinek a feladata berendelés esetén, berendelésük rendje Az első fejezetből láthattuk, hogy mely szakalegységekbe osztották be a nem főállású repülőtéri dolgozókat, lássuk az RPVP szakalegységek feladatait a BM. rendelet alapján: - riasztó: a lakosság helyi riasztása és tájékoztatása, a polgári védelmi szervezetek állományának riasztása, továbbá a riasztásra szolgáló technikai eszközök és berendezések működtetése, az elsötétítés és fényálcázás ellenőrzése 7 - közegészségügyi és járványügyi: járványos megbetegedések, fertőzések által veszélyeztetett lakosság védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések és fertőtlenítő munkák elvégzése, tovább halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan feladatok véghajtásában való közreműködés 8 - radiológiai-biológiai-vegyi: a lakosság és az anyagi javak megelőző radiológiai, biológiai, vegyi (a továbbiakban rbv.) védelme és a kárterület biztosítása, továbbá felderítési, ellenőrzési, mentesítési és fertőtlenítési feladatok, a veszélyt okozó (nem mentesíthető) anyagok, eszközök megjelölése, elkülönítése 9 - műszaki-mentő: a lakosság és az anyagi javak megelőző műszaki védelmének végrehajtása, a kulturális javak védelme, szükségóvóhelyek létesítése, építése, a vizek kártételei elleni védekezésben való közreműködés, valamint rendkívüli időjárási viszonyok következményeinek felszámolása, a romok által betemetett óvóhelyeken vagy romosodott épületekben lévő állampolgárok felkutatása, mentése 10 - ellátó: a lakosság védőeszközökkel való ellátása, a polgári-védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítása, a szervezetek ellátása és az ideiglenesen ellátatlanná vált lakosság egyszeri ellátásának végrehajtása 11 7 A polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagitechnikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól szóló 55/1997. (X.21.) BM rendelet 3. a.) 8 55/1997. (X.21.) BM rendelet 3. h.) 9 55/1997. (X.21.) BM rendelet 3. i.) 10 55/1997. (X.21.) BM rendelet 3. k.) 11 55/1997. (X.21.) BM rendelet 3. m.) 573
Mindegyik szakalegységnek van egy kijelölt rajparancsnoka. A rajparancsnokok munkáját a RPVP parancsnoka koordinálja berendelésük esetén. Én, mint a repülőtéren dolgozó személy őszintén remélem, hogy csak gyakorlati képzés keretében fogják berendelni őket, mert más esetben nagy valószínűsséggel súlyos katasztrófa történt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet valamint külsős fegyveres csoportok váratlan támadása esetén a polgári védelmi szolgálatra kötelezettek időbeli korlátozás nélkül vehetőek igénybe. Veszélyhelyzetben vagy katasztrófa esetén, valamint katasztrófa megelőzése érdekében a polgári védelmi szervezetbe beosztottak részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el. Ennek időtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg 12. A polgári védelmi szolgálat ellátására kötelezés írásban vagy, ha a késedelem a feladat ellátását veszélyezteti szóbeli közléssel történhet. Ebben az esetben a határozatot 72 órán belül át kell adni 13. A RPVP rendkívüli állapot esetén sem rendeli be mind a 187 nem főállású polgári védelmi állományát, mivel gyakorlati szempontból tekintve az összes ember berendelése káoszhoz vezetne és az eseménynél a helyszínen túl sokan lennének, mely a megfelelő munkavégzés rovására menne. Mérlegelni kell az azonnal berendelhető tagok létszámát. Berendelésüket a RPVP parancsnok-helyettese hajtja végre. Az eseményhez szükséges mennyiségű ember riasztása háromfázisú: - I. 1-3 óra között berendelhetők, - II. 3-6 óra között berendelhetők, - III. 6-16 óra között berendelhetők. 12 a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Tv. 26.. (3) 13 55/1997. (X.21.) BM rendelet 22. (2) 574
4. A repülőtéri polgári védelem feladatai az ipari balesetek felszámolása során Ebben a fejezetben a főállású polgári védelmi szakemberek munkahelyének, munkakörülményeinek változásairól kívánok írni. Az elmúlt két évben az RPVP két számottevő átszervezésen ment át. A Budapest Airport Zrt.-ről, mint a repülőtér üzemeltetőjéről elmondható, hogy egy olyan külföldi vállalat, amely jelen állapotok szerint veszteséges gazdasági helyzetben van, így a spórolás, a finanszírozási problémák, az üzleti szempontok jelentősen kihatnak a repülőtéri polgárvédelem gazdasági, logisztikai, humánügyi kérdéseire is. Míg 2009-ben nagyjából 40 fő főállású polgári védelmi szakemberből állt az RPVP állománya, 2010 elejére ez a létszám már mindössze 12 főre korlátozódott. Alapvetően tehát ez a tizenkét főállású polgári védelmi alkalmazott hajtotta végre a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtéren bekövetkező mindennapos polgárvédelmi feladatokat ezt követően. Ebből egy fő volt a szervezet parancsnoka, egy fő az általános helyettese, a többi tíz főből két szakalegység működött: - radiológiai-biológiai-vegyi mentesítő, - műszaki mentesítő. Összesen öt fő rbv technikus (vegyi-mentesítő) és öt fő műszaki-mentő (műszaki mentesítő) volt a teljes váltásos állomány. Az ügyeletesek 24 órát dolgoznak, 48 órát pihennek. Mindegyik váltásukban volt egy fő műszaki-mentesítő, egy fő vegyi-mentesítő. A szabadságok, túlórák kiadása, betegségek miatt ennek a kis létszámú csoportnak a szolgálatát elég nehéz feladat volt megszervezni, emellett a repülőtéren bekövetkező ipari balesetek száma is nagyobb létszámot igényelt. 2010. decemberében a BA Zrt., a Repülőtér Üzemeltetője tovább alakította az RPVP-t. A maradék tízfős főállású alkalmazott az AFM Kft. (BA Zrt. leányvállalata) alkalmazásába került, a parancsnok és a helyettese maradt mindössze az RPVP állományában. 575
Amikor nincsenek olyan események, amelyek polgárvédelmi feladatköröket érintenek, a dolgozók az AFM Kft. munkálatait végzik. Amikor polgárvédelmi feladatköröket érintő esemény van a repülőtéren, az RPVP parancsnoka irányítja őket közvetlenül. Alapesetben az RPVP állományát a parancsnok és a helyettese alkotja. Amikor bármilyen minősített esemény történik, az rbv technikusoknak (vegyi mentesítő, vagy vegyi technikus) és műszaki-mentős ügyeleteseknek a technikai felszerelést a polgárvédelmi feladataik ellátására az RPVP parancsnoka bocsátja rendelkezésükre. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren mindennap egy fő vegyi-mentesítő és egy fő műszaki-mentesítő dolgozik, eseménytelen napokon az AFM Kft. által meghatározott, nem polgári védelmi feladatkörökben (elakadt járművek vontatása, gépi mentesítés) tevékenykednek. Minden váltásban kell dolgoznia egy műszaki-mentesítőnek és egy vegyi-mentesítőnek, mivel csak párban mehetnek ki a helyszínre. A műszakimentesítő ügyeletes, így elkíséri a vegyi mentesítőt, a vegyi-mentesítőt érintő üzemi baleset esetén és ez fordított esetben is így működik. Az ügyeletesek riasztásként kezelnek minden egyes eseményt, amikor a repülőtér utasforgalomtól elzárt, vagy éppenséggel nyitott üzemi területén intézkedési kötelezettségük van. Mondhatjuk, hogy az ügyeletes vegyi-mentesítők és műszaki-mentesítők általánosságban csak riasztások esetén hajtják végre polgárvédelmi feladataikat. Összesen öt fő vegyi-mentesítő és öt fő műszaki-mentesítő a teljes váltásos állomány. A váltásos állomány beosztottai 24 órát dolgoznak, 72 órát pihennek. Mindegyik váltásukban kell lennie egy fő műszaki-mentesítőnek, egy fő vegyi mentesítőnek (vegyi technikusnak). A repülőtéri események idején RPVP polgárvédelmi feladatait ellátó kollegák feladatai két részre oszthatóak. Vannak a vegyi mentesítők feladatkörébe és vannak a műszaki-mentesítők feladatkörébe tartozó események. Lássuk a vegyi-mentesítők feladatait: A vegyi technikust különböző szerves, vagy szervetlen ismeretlen anyagok radioaktív, toxikológiai vizsgálatához, különböző emberi, vagy állati eredetű székletmaradványok, vizeletek vegyi fertőtlenítéséhez, kifolyt olajok felitatásához és egyéb eseményekhez riasztják ki. Ezek elég gyakori események a repülőtéren, hiszen 576
rengeteg légijármű, számos utaspoggyász és megannyi utas és repülőtéri alkalmazott fordul meg naponta ezen a megközelítőleg 30 négyzetkilométernyi üzemi területen. A vegyi mentesítőket a biológia veszélyforrásokhoz gyakorta küldik ki. Ha találnak valahol a repülőtér területén fehér port, a technikusok azonnal elvégzik az úgy nevezett anthrax tesztet. Sok esetben kiszóródott sóra, lisztre, porcukorra, mosószerre is végeztek már el tesztet, akkor is, ha egyértelműen beazonosítható az anyag. Ha az anyag olyan helyen van kiszóródva, ahol tulajdonképpen nem indokolt a jelenléte, például csomagok mellett, betonúton, akkor vizsgálni kell a veszélyességét. A fehér por nem csak kizárólag fehér színű apró, szemcsés anyagot takar, sok esetben minden más porszemcsés anyagot fehér porként említenek. A fehér por tehát ismeretlen apró szemcsés anyag a polgári védelmi alkalmazottak köznapi szóhasználatában. Előfordult már az is, hogy természetesen elhalálozott személyhez küldték ki őket, ilyenkor a helyszín fertőtlenítéséről kellett gondoskodniuk. Voltak már olyan idős, beteg emberek, akik a repülőúton, vagy a tranzitváróban haltak meg. Gyakorta kell vegyi mentesítőt küldeni különböző szerves anyag fertőtlenítéséhez. Ez általánosságban emberi és állati szerves anyag, például bélsár, vizelet fertőtlenítéséhez is igénybe veszik őket, ami például egy utas után marad az érkező repülőgépen, vagy a kisállatok ketrecéből folyik ki, miután kiszedik őket a repülőtér rakteréből. A mentesítésére többek között az ún. incidur oldatot használják. A sugárveszélyes anyagok esetében radiológiai vizsgálatot folytatnak le. Évente több alkalommal különböző izotópokat tartalmazó sugárzó áruként feltüntetett sérült csomag érkezik a repülőtérre. Ha a csomag doboza, borítása sérülést mutat, leellenőrizik az áru sugárveszélyességét. A sérült áru, még ha csak a doboza is sérült, exportként nem mehet tovább, importként is kizárólag úgy, ha a címzett személyesen megy érte. Sugárkapu riasztások esetén is megvizsgálják adott sugárforrás sugárzási szintjét. Ezeket a riasztásokat különböző szállítmányok az átlagnál nagyobb radiológiai sugárzása generálja. A vegyi-mentesítők sok esetben együtt kell dolgozniuk tűzoltókkal, rendőrségi tűzszerészekkel, ÁNTSZ alkalmazottaival, Vám és Pénzügyőrség hívatásos tagjaival. Ismeretlen anyagokhoz például mindig tűzszerésszel együtt mennek. A tűzszerész azt vizsgálja, hogy robbanásveszélyes, tűzveszélyes-e az anyag. A vegyész technikus a 577
toxikusságot, a radioaktivitást ellenőrzi. A fent említett fehér poroknál a Vám és Pénzügyőrség is a helyszínre megy ellenőrizni, hogy nem-e kábítószerről van szó. Ha ismeretlen folyadékot találnak a repülőtéren, azt a szükséges vizsgálatokat követően, mentesíteniük kell a helyszínről, hiszen balesetveszélyes lehet a jelenléte, még akkor is, ha az anyag nem veszélyes és az összetétele egyértelműen beazonosítást nyert. Ha az utas a poggyászából szivárog valamilyen folyadék a berakodás során, még ha egyértelműen alkohol, nem kockáztathatnak, hiszen az üveg nem egy étteremben tört össze, hanem a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szigorított védelmi területén. Egyszerűnek tűnik a konklúzió, a nem megfelelően csomagolt ital összetört a poggyász rakodása következtében, azonban ki kell vizsgálni az ismeretlen folyadék toxikusságát, hiszen tartalmazhat veszélyes, mérgező anyagokat is. Amennyiben az anyagról nem feltételezhető az eredete, az ismeretlen kórokozókra használt ún. incidur mentesítő anyagot használják. A port a kifolyt anyagra szórják megfelelő mennyiségben, majd miután a por megszívja a folyadékot, a kásásodott anyagot összeszedik a felületről. Ha az anyag eredete feltételezhető, például, ha a repülőgép motorjából csöpög az olaj, akkor nem kell toxikológiai vizsgálat. Azonban fel kell itatni az anyagot, hiszen a kőolaj származékok tűzveszélyesek és csúszásveszélyesek. A forgalmi előtéren, vagy a repülőgép kifutópályáján, az úgy nevezett guruló utakon történik, akkor a chemadry természetes kőzetport használják mentesítő anyagként. Amikor az anyag nem forgalmi előtéren, vagy a repülőgép kifutópályáján, illetve az úgy nevezett guruló utakon található, akkor a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást választják: a homokszórást. Az ismeretlen folyadékok mentesítésének a metódusa a következő: az úgy nevezett fallal körbekerítik a folyadékot, ez megakadályozza, hogy az anyag tovább terjedjen, majd a kifolyt területen megkezdik a mentesítő anyag szórását. A szórás végeztével megvárják, amíg az anyag felszívja a folyadékot és ezt követően felszedik az anyagot. Az összegyűjtött anyagot tárolóedénybe helyezik, majd a veszélyes hulladéktárolóba szállítják. Többször is előfordult már, hogy az úgy nevezett gumitapadásos folyadékokhoz vezényelik ki őket. A betonon letapadt gumiport feloldja az eső, ezáltal egy fekete folyadék keletkezik, amely első látásra nagyon hasonlít az olajhoz. Ezt a folyadékot is fel kell takarítani a betonról. 578
Bemutatnám röviden a műszaki-mentő szakalegység feladatait: A műszaki mentősöket az elakadt járművekhez, repülőgépekhez, illetve repülőtéren közlekedő különböző járművek balesetéhez hívják. A feladatuk az elakadt járművek mozgását akadályozó körülmények megszüntetése, a jármű mozgathatóságának biztosítása. Jármű balesetek esetén a járművek elvontatása. Sok esetben egy olyan járművel mennek ki a helyszínre, melyeknek oldalsó rekeszeiben pneumatikus légpárnák vannak helyezve, melyeket a járművek alá fektetve ki tudják emelni. Korábban volt már rá példa, hogy egy repülőgép nem megfelelő ívben landolt a leszállópályán és kitört a futóműve. A repülőgép aljzatát párnákkal kellett kiemelni, hogy a sérült futóműhez hozzá lehessen férni. Fotó: Hollósi Attila 2008.03.01. -Sérült légijármű emelése a légpárnák segítségével Arra is volt példa egy csapadékos napon, hogy a repülőgép leszállás közben túlfutott a betonon, egyenesen a füves részre érkezett és az árkot elérve elakadt a földben. Ebben az esetben egy több méter hosszúságú vékony kevlárszálas lemezt helyeztek elé, amely több száz tonnányi súlyt is elbír. Miután a pneumatikus repülőgép emelő párnarendszerrel megemelték a repülőgépet, majd ráhelyezték az útlemezre. Ezen a lemezen haladva a repülőgépet el tudták vontatni a helyszínről. Több alkalommal fordult már elő elmondásuk alapján, hogy heves szélben több jármű, ipari épületelem felborult, ezek eredeti állapotba történő visszahelyezéséről is nekik kellett gondoskodniuk. 579
Fotó: Hollósi Attila 2006. 09.25. - Lezuhant helikopter mentése Azonban nem csak járművek mentése a feladatuk, gyakorta van szükség arra, hogy bevilágítsanak nagyobb területeket az éjszakai sötétben, ilyenkor a több száz méterre terjedő fény kibocsátásáért felelős világítóberendezést, az ún. darus reflektort kell a helyszínre szállítaniuk és üzemelniük. Amennyiben hideg téli éjszakán történik olyan esemény, amikor a repülőtéri egységeknek kint a szabadban kell tölteniük az éjszakát, akkor a polgári védelemnek kell gondoskodnia a fűtött, kivilágított sátor felállításáról, védő italról, szociális ellátásról. A repülőtéri polgári védelemnek gyakran kell kényszerhelyzet esélyes szituációk esetén készenlétben állniuk. A Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság gyakorta riasztja őket, hogy legyenek a helyszínen kényszerleszállásos repülőgépek érkezésekor (egy hajtóműves leszállás, betört szélvédő, stb.). A BA RPVP részt vesz továbbá a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság, az Országos Mentőszolgálat, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság és az egyéb hatóságok közös, nagyszabású, teljes kényszerhelyzeti gyakorlatában. 2008-as kényszerhelyzeti gyakorlatban egy olyan gyakorlati szituációt keltettek életre, melyben egy Boeing 737 utasszállító sérült futóművel landolt Ferihegyen és összeütközött egy TU-154B teherszállító repülőgéppel. A repülőgép szárnyából kifolyt és lángra lobbant az üzemanyag. 580
Képek az éjszakai gyakorlatról - 2008. augusztus 7., csütörtök 13:28, - Fotó: Nagy Attila index.hu/bulvar/fhegykat0807/ Az RPVP feladata volt a gyakorlatban az egészségügyi sátor felállítása, a gyógyszer szállítása a helyszínre, valamint a Mobil Vezetési Pont (átalakított busz) üzembe állítása, melyből a mentési munkálatokat irányították. A mentési munkálatok során az RPVP darus reflektoraival világította be a teret. Készítő: RPVP, Cím: Összesítő statisztika. Az alábbi statisztikai táblázatot 2011. március 31-én bocsátotta rendelkezésemre az RPVP parancsnoka. 2007-ig tartalmazza az RPVP-t érintő repülőtéri események számát. Sajnálatos módon nem látható a másolás során beillesztett grafikonon szereplő szám és írás. Növekvő sorrendben (Eseményszám 2003, Eseményszám 2004, Eseményszám 2005, Eseményszám 2006). 581
Jól látható, hogy évente folyamatosan növekszik az eseményszám, egészen 2007- ig. Az RPVP által rendelkezésemre bocsátott grafikonon nincs jelen a 2007-es és 2008-as eseményszám. Az évről évre növekvő eseményszámokat a folyamatosan növekvő utasforgalom generálja. Az érkező és induló utasok, a Cargo raktár bővítések, valamint a szállítmányozási cégek járatainak térnyerésével (TNT, DHL, FEDEX) révén évről évre több utasszállító és teherszállító repülőgép közlekedik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér érintésével, ez pedig a repülőtéri események számának növekvő tendenciáját vonja maga után. 2. Az alábbi grafikont én magam készítettem az RPVP parancsnoka által rendelkezésemre bocsátott számadatok által. A grafikon alatti táblázat az RPVP által kezelt repülőtéri események részletes számadatait tartalmazza évenkénti lebontásban 2003-tól 2008-ig. 582
Olaj származék ok Izotóp Egyéb Fehér por Ismeretlen anyag Szúrós szag Ellenőrző mérések Baleseti mentés Sugárkapu Riasztás Kényszer leszállás Összes en 2003 70 55 4 14 22 3 40 3 16 7 234 2004 137 184 7 18 21 6 40 2 19 9 443 2005 150 202 73 26 16 9 41 12 23 7 559 2006 183 150 181 17 28 7 53 18 25 11 673 2007 194 38 0 11 38 6 40 3 19 20 369 2008 191 18 0 9 37 10 85 4 27 10 391 összes en 925 647 265 95 162 41 299 42 129 64 2669 RPVP parancsok által elmondott számadatok alapján készített összesített táblázat AZ RPVP a repülőtéri eseményeket kilenc kategóriába osztotta be: - Az olajszármazékok címszó alatt a légijárművekből, vagy egyéb eszközökből kifolyt olajszármazékokat értik, melyeket fel kell itatni a felületről. - Légi úton történő veszélyes áruk szállítása meglehetősen bonyolult jogi szabályozással bír. A különböző sugárveszélyes anyagoknak veszélyességi számát ellenőrzik, a sugárveszélyes anyag, a különböző izotópok csomagolása sérült, vagy nincs megfelelően dokumentálva a tartalma, sugárzásmérést kell alkalmazni. Ellenőrizni kell az áru sugárveszélyességét. - Ismeretlen anyag alatt a kifolyt folyékony anyagokat értük, melyek esetében gázkoncentráció mérnek. (pl. kifolyt bor) -Fehér por címszó alatt az ún. biológiai veszélyforrásokat értik (ismeretlen apró szemcsés vegyi anyag, pl. só, liszt). - Szúrós szag esetén erős vegyi szagot árasztó csomagokat, eszközöket, helyszíneket kell vizsgálni (pl. erős gázszag, ammónia szag). - Ellenőrző mérések esetén a radiológiai, gázkoncentrációs vizsgálatokat értjük. Nem riasztják ilyenkor őket, mint az ismeretlen anyagok és a fehér porok mérésénél, hanem megkérik őket különböző munkáltatók és munka, hogy hajtsanak végre ellenőrző méréséket (pl. klímaüzemeltetést követően, vagy csomagröntgen esetén). 583