Beszámoló MKSZ UP Bizottság 2012. év működéséről Budapest, 2013. január 8. Györfi János MKSZ UP bizottság elnöke
Tartalomjegyzék: I. Bevezetés II. 2012. év tervezett MKSZ UP Bizottság munkaprogramja III. Megvalósulás, tapasztalatok IV. 2013 as tervek V. Néhány gondolat, megjegyzés 2
AMAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2012. BIZOTTSÁGOK 31. (1) A Küldöttgyűlés és az Elnökség egyes szakfeladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat, illetve albizottságokat hozhat létre. Állandó bizottság létrehozására a Küldöttgyűlés, albizottság és ideiglenes bizottság létrehozására a Küldöttgyűlés és az Elnökség egyaránt jogosult. A bizottságok vezetőit és tagjait az Elnökség bízza meg és hívja vissza. (2) A bizottságok hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat, a bizottságok működtetésének részletes szabályait az Elnökség által jóváhagyott bizottsági szabályzatok, illetve bizottsági ügyrendek határozzák meg, amelyek az Alapszabállyal ellentétesek nem lehetnek. (3) A bizottságok döntési-, vélemény-nyilvánítási-, javaslattételi- és képviseleti joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyre létrehozták. (4) A Szövetség állandó bizottságai: a) Utánpótlás Bizottság b) Nemzeti Válogatottak Bizottsága c) Szakmai és Versenybizottság d) Kommunikációs-, PR és Marketing Bizottság e) Nemzetközi Bizottság f) Szervezet Működtetési Bizottság g) Fellebbviteli Bizottság Az Elnökség tagjai ellátják 1-1 bizottság működésének felügyeletét. A Magyar Kézilabda Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata Budapest, 2012. március 28. 7. Bizottságok A Szövetség bizottságai: 7.1. Utánpótlás Bizottság Az Utánpótlás Bizottság 3-9 tagból áll. A Bizottság elnökét és tagjait az Elnökség választja meg határozatlan időre, és hívja vissza. A Bizottság tagjai sorából alelnököt választhat. A Bizottság stratégiai szinten és operatív szinten egyaránt működik. A Bizottság működési feltételeinek megteremtéséért az MKSZ Iroda felelős, az Iroda munkatársai közül 1 személy ellátja a bizottsági titkári feladatokat. A Bizottság megalkotja saját ügyrendjét, amit az Elnökség hagy jóvá. Feladatai: a) közreműködik a kézilabdázás számára alkalmas fiatalok felkutatásában és nyilvántartja azokat, b) kapcsolatot tart a diáksport megyei és fővárosi szervezetével, c) folyamatosan kapcsolatot tart a szakmai igazgatóval és a Szakmai- és Versenybizottsággal, d) lebonyolítja az Országos Gyermekbajnokságot, e) programokat dolgoz ki az utánpótlás-nevelés eredményessé és hatékonnyá tétele érdekében, f) közreműködik az egységes utánpótlás képzési rendszer felállításában és ellenőrzésében, g) a Cséfay Szakbizottsággal együttműködve elvégzi a SPORT XXI. Cséfay Sándor kézilabdázó utánpótlásfejlesztési program szakmai szintű feladatait, h) részt vesz a szivacs- és gyermek kézilabdázás korosztályaiban tevékenykedő edzők és testnevelő tanárok szakmai szintű képzésének és továbbképzésének megszervezésében, i) részt vesz a régió-központok kézilabda utánpótlás rendszerének kialakításában és működtetésében, j) munkakapcsolatot tart fenn a Magyar Diáksport Szövetséggel a Diákolimpiai versenyek koordinálása érdekében, k) javaslatot tesz az Elnökség számára a megyékben magas szakmai színvonalon teljesítő testnevelő tanárok és edzők jutalmazására. 3
Bevezetés 2011. XII. 13 án történt megválasztásomat követően 2012. február 16. megalakult az MKSZ. Utánpótlási Bizottsága. Összetételében arra törekedtünk, hogy a sportterepen dolgozó munkatársak mellett (megyei referensek), a kézilabda különböző területei reprezentálva legyenek. Elnök: Györfi János Tagok: Novák András Dr. Ökrös Csaba ifj. Kiss Szilárd (Szilágyi Zoltán helyett) Vártok Ákos Deli Rita Fabulyáné K. Tímea Holman Ferenc Prohászka Csaba állandó meghívott Titkár: Firnicz József majd Török Mihály A világ legjelentősebb kézilabda sportjával rendelkező országában rendkívül megtisztelő az utánpótlás kérdéseivel foglalkozni, a problémákon és a megfelelő megoldásokon gondolkodni. Meggyőződésem, hogy az elit teljesítménye mellett az utánpótlássport működési modellje, mechanizmusa, és a hátország helyzete, ami meghatározza egy sportág hosszútávú eredményességét. A kézilabda fejlődésének szempontjából történelmi lehetőség áll fenn, amikor is a kormány sportot stratégiai ágazatnak tekintő sportpolitikájának köszönhetően a TAO ból való történő forrásbevonás lehetővé vált, és ennek kifejezett célja az utánpótlás hosszútávú megalapozásának, fejlesztésének elérése. Rendkívül fontos kérdés, hogy a TAO beépítése közben milyen szakmai (nem pénzügyi) kontroll folyamatok zajlanak, milyen öntökéletesítő mechanizmusokat alakítunk ki. A 4
visszajelzések rendszerében rendkívül fontos a sportszakmai visszajelzések kiépített rendszere, arra vonatkozólag, hogy hogyan hasznosulnak a befektetett források?! Az MKSZ Utánpótlás Bizottságának rendkívül fontos feladata, hogy információkat gyűjtsön, közvetítsen, javaslatokat, alternatívákat dolgozzon ki a döntéshozók felé. Szerepében nem az operatív, hanem a stratégiai szerepet látom dominánsnak. Az MKSZ Hosszú távú sportágfejlesztési stratégia 2009 2017 utánpótlás fejlesztésre vonatkozó célkitűzéseit (2. CÉLKITŰZÉSEK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS KONCEPCIÓJA 2.1.2. Az utánpótlás-nevelés területén) aktuálisnak és továbbra is megvalósítandónak tartom. Az alábbi idézethez még napjainkban is fel kellene nőni, egy karakteres a többi látványsportághoz képest is hosszútávú előnyöket eredményező, ténylegesen megvalósított nevelési pedagógiai programmal. A szülők is ezt várják el tőlünk, feladat tehát van 2017 ig A sport, az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze. Szent-Györgyi Albert (Szeged, 1930.) 5
MKSZ UP bizottság 2012 es tervezett munkaprogramja Helyszín: Magyar Sport Háza Időpont: szerdai napok 14.00 16.00 I. Magyar Sport Háza, 2012. február 16. 12.00 14.45 a. MKSZ UP Bizottság alakuló ülése b. Fő témák i. Munkaterv kialakítása 1. Prioritások meghatározása ii. Akadémiai rendszer iii. TAO pályáztatás tapasztalatai iv. Strandkézilabda népszerűsítő utánpótlás rendezvény v. Sportteljesítmények jutalmazásának modellje II. Magyar Sport Háza 2012. március 21. (szerda) 14.00 16.00 a. Nevelési pedagógiai körkép magyar kézilabdában Nemzeti Sportággá emelkedés nevelési etikai programja b. ERIMA Gyermekbajnokság 2012/2013. évi Versenykiírásának elfogadása c. Közoktatási intézmények felé kapcsolatfejlesztés modellje és gyakorlata d. Önkormányzatok felé irányuló kapcsolatok fejlesztése e. Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése (különösen a magyar magyar vonatkozásban) III. Magyar Sport Háza 2012. április 11. (szerda) 14.00 16.00 a. Média figyelem tényleges és szükséges modellje az utánpótlássport és hátország tekintetében b. Az esélyegyenlőség helyzete a magyar kézilabdázásban (kollégium, ösztöndíj, életútkövetés) Ajánlások kidolgozása EU példák alapján, hazai modellek adaptálása c. A szülők részvétele egy sportág működtetésében (ráfordítások, beleszólási lehetőségek, negatív tendenciák) Szülői Klub koncepció IV. Magyar Sport Háza 2012. május 16. (szerda) 14.00 16.00 a. Kézilabda a testnevelők továbbképzési rendszerében b. Tudáskörkép, az ismeretek elavulása - Sportszakember továbbképzésre irányuló igények a magyar utánpótlásban 6
V. Magyar Sport Háza 2012. június 6. (szerda) 14.00 16.00 a. A kézilabda fejlesztésének, népszerűsítésének új útjai (mini, street, szivacs) b. Kézilabda diáksport helyzete (kettészakadtsága) és fejlesztésének szükséges irányai Sikerélmény kultúra kialakításának szükségessége! c. Egyetemi főiskolai kézilabdasport helyzete és fejlesztési lehetőségei d. Meghívottak: i. Magyar Diáksport Szövetség főtitkára ii. Magyar Egyetemi Főiskolai Szövetség elnökségének tagja VI. Magyar Sport Háza 2012. szeptember 19. (szerda) 14.00 16.00 a. Sporttudomány és sportegészségügy szerepe a mai hazai kézilabdában b. Meghívottak: i. Magyar Sporttudományi Társaság főtitkára VII. Magyar Sport Háza 2012. október 17. (szerda) 14.00 16.00 a. Tehetséggondozás rendszerváltás előtt és napjainkban Hiányterületek, fejlesztendő területek b. Kiválasztási modellek a kézilabdában (tényleges és lehetséges) VIII. Magyar Sport Háza 2012. november 21. (szerda) 14.00 16.00 a. Versenyeztetés európai modelljei hazai körkép és fejlesztési kényszer b. Folyamatos versenyeztetés modellje a különböző osztályokban 7
Megvalósulás, tapasztalatok Az MKSZ UP bizottsága 2012. február 16. alakuló ülésén kialakította éves munkatervét. Az Utánpótlás Bizottság munkatervét betartotta, ebben fennakadást csupán az utánpótlás igazgató személyének változása (aki egyben az MKSZ UP Bizottság titkára is volt, hiszen neki kellett megszerveznie a bizottság üléseinek feltételeit, jegyzőkönyveinek vezetését, stb.) jelentett. A személycsere körüli problematika - sajnálatos módon - hatásait éreztette a bizottság működésével kapcsolatban is. A munkatervnek megfelelően az UP Bizottság tárgyalta: a rendelkezésre álló információk alapján az akadémiai rendszer modelljét (de a részletesebb tárgyaláshoz további részletesebb információkat kért) gyűjtötte és tárgyalta a TAO pályázat szakmai tapasztalatait áttekintett a strandkézilabda utánpótlás rendezvényeinek programját, menetét, fejlesztésének lehetőségeit javaslatot tett a utánpótlássport teljesítmények jutalmazásának módjára (érmek, oklevelek) ismertetésre került egy követhető pedagógiai modell, amit az akadémiai elit képzésben is alkalmazni lehetne (a pedagógiai modell tartalma Mocsai Lajos úrhoz eljuttatásra került) az ERIMA gyermekbajnokság versenykiírásának megtárgyalása, javítása, javaslat kidolgozása megtörtént az önkormányzatokkal történő kapcsolatfejlesztés lehetőségeinek áttekintése megkezdődött (MÖSZ munkatársaival) határon átnyúló sportcivil kapcsolatok első lépése és elvi átgondolása megtörtént (magyar magyar, CET, CEF) kapcsolatok fejlesztésének kérdéskörében Szülői Klub etikai elveinek, alapjainak áttekintése, megalapozása megtörtént, általános modellé történő kiterjesztésén még gondolkodni, dolgozni kell Sportszakember továbbképzésbe bevonható legmodernebb képzési lehetőségek áttekintése megtörtént (videokonferencia, on line konferencia, e-learning), kipróbált módszerek használata ajánlott a jövőben! A kézilabda fejlesztésének, népszerűsítésének, új útjainak (street - kézilabda) áttekintése megtörtént, a további fejlesztést innovatívnak és támogatandónak tartjuk! 8
Áttekintettük a diáksporton belül a kézilabda helyzetét, fejlesztésének helyzetét! Meghívásunkat elfogadta Szlatényi György a Magyar Diáksport Szövetség főtitkára, ahol kifejtette a további közös munka lehetőségeit! A diákolimpiai modell fejlesztésén közösen kell dolgoznunk! A MDSZ stratégiai bizottságában tag vagyok, így személyesen is tudok segíteni az együttműködés fejlesztésében! Áttekintettük az egyetemi és főiskolai sport kézilabdás vonatkozásának lehetőségeit. Vendégünk volt Kovács György a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség munkatársa, aki kifejtette együttműködési szándékát és a fejlesztésre vonatkozó elképzeléseit! Amennyiben az MKSZ vezetésének szándéka van ebben az irányban továbblépni, arra kész a MEFS vezetése. Az eszmecsere óta a MEFS kidolgozta Hajós Alfréd fejlesztési tervét, amiben megjelölt stratégiai cél is az együttműködés fejlesztése. A MEFS szakmai - stratégiai bizottságában aktívan részt veszek, így tudok segíteni a kapcsolatok fejlesztésében. Vendégünk volt Szőts Gábor a Magyar Sporttudományi Társaság főtitkára, aki ismertette a legmodernebb sporttudományi kutatási eredményeket, kutatási irányokat, ami a kézilabda sportághoz kapcsolhatók. Kifejezte együttműködési szándékát. Közös munkánk eredményeként a kézilabda sport a tatai edzőtovábbképzésen is hangsúlyosan megjelent, és a jövőben is van mód egy teljesen kézilabdás sporttudományi konferencia kialakítására a 2013 as évben. Az MSTT elnökségi tagjaként ezt a folyamatot segíteni tudom, ha az elnökség ezt az irányt támogatandónak ítéli, megítélésem szerint a XXI. században nem lehetséges továbblépés a sporttudomány támogatása nélkül, ami az utánpótlást is érinti (központi sporttudományos kutatásokra, felmérésekre lenne szükség). MSTT Sportinnovációs Szakbizottságom (szociológusok, sportközgazdászok, pszichológusok, szakorvosok, szakedzők, statisztikusok, www.sportinnovation.hu stb.) például kész a szorosabb együttműködésre a kézilabda utánpótlással! Áttekintettük a kézilabda utánpótlás elitjének helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. A volt Nemzeti Sport Intézet munkatársa Tóth József úr is kifejtette együttműködési szándékát az utánpótlás fejlesztésének kérdéseiben. Javaslatokat tettünk a versenyeztetés hatékonyabb modelljeire. Éliás Gábor versenyigazgató úr is megtisztelt bennünket megjelenésével, gondolatainak megosztásával. Szakmai párbeszéd kialakítása Dr. Hoffmann László bizottsági elnök úrral 9
Egyéb elvégzett feladatok: Munkakapcsolat kialakítása Dr. Kersch Ferenc úrral, a MKSZ Szakmai- és Versenybizottság elnökével Problémalisták, problématérképek összeállítása, javaslatok megfogalmazása Sportterep felől érkező kérdések, jelzések fogadása, megválaszolása, továbbítása Eljuttatott dokumentumok véleményezése Korosztályos versenyrendszerrel kapcsolatok javaslatok kialakítása Versenykiírás pontosítása Akadémiai modell átgondolása Ligaülésen történő megjelenés, képviselet, álláspont kifejtése Kapcsolat Kővári Árpád úrral Összevont bizottsági ülésen történő megjelenés (2012. június 05. 14.00-16.10), álláspont kifejtése, plusz információk kérése UP edzők személyének véleményezése Pályázati szempontrendszer átgondolása, bizottsági képviselet biztosítása Javaslat a 2012. év legjobb kézilabdázóira MKSZ rendezvényeken (megnyitó) történő megjelenés Még fontos átgondolandó, pontosítandó témák várnak a utánpótlás bizottságra, amit nem sikerült a rendelkezésre álló időben áttekinteni pl.: utánpótlás média ismertségének további növelése esélyegyenlőség növelésének lehetőségei Köszönetnyilvánítás Köszönöm az elnökség tagjának dr. Borsos Attila úr érdeklődését, szakmai véleményem, véleményünk iránt! Személyes megjelenésemmel igyekszem élővé tenni a kapcsolatot a Magyar Kézilabda Szövetség Iroda tisztségviselőivel, ezért rendszeresen hetente próbálom tartani a kapcsolatot az iroda munkatársaival, hogyha igény van rá, akkor személyes konzultációra is legyen lehetőség. Köszönöm az MKSZ Iroda munkatársainak együttműködésüket! 10
Fejlesztendő területek: Elnökséggel való kapcsolattartás, utánpótláskérdésekben egy szorosabb szellemi együttműködés. A bizottság ismertségének növelése, munkájának figyelemmel kísérése. Az MKSZ iroda munkatársaival még szorosabb munkakapcsolat kialakítása TAO szakmai értékelésében, fejlesztésében egy aktívabb, mélyebb együttműködés, egy élő információáramlás kialakítása. Bizottságok közötti együttműködés és információ áramlás fejlesztése. Rendszeresített találkozók, közös eszmecserék a bizottsági vezetők között. Kapcsolat, eszmecsere kiépítése az Amatőr Tanáccsal Együttes megoldások, keresése a NEK Edzőképző központtal Néhány gondolat, megjegyzés Rendkívül megtisztelőnek tartom a feladatot - amivel megbíztak - és köszönöm a bizalmat! Tudásom alapvetően stratégiai jellegű, a sport kapcsolatrendszereinek, összefüggéseinek ismeretén nyugszik, talán ezeken a területeken tudnék a jövőben is megoldásokat ajánlani. Az MKSZ hosszútávú stratégiáját volt módomban kidolgozni, ugyanakkor az éves megvalósítási cselekvési tervek megoldásainak meghatározását és éves ellenőrzését is rendkívül fontosnak tartom! Néhány jelzés: Munkánkat kezdettektől fogva csak úgy tudtam elképzelni, hogy az utánpótlás egészében gondolkodik (óvódásoktól az egyetemistákig, juniorokig), mert nem lehet egymástól elválasztani a felvetődő problémákat! Az összefüggések korosztályonként nem vizsgálhatók megfelelő módon, tehát javaslatainkat az utánpótlás egészére tudjuk megtenni! Stratégiailag egészségtelennek tartom ennek bármilyen leszűkítését! Nem tartom megfelelőnek a lefelé - a bizottság felé - irányuló információáramlást! Pontosabb és részletesebb tájékoztatást kérünk, hogy idejében tudjunk a problémákról gondolkodni, megoldásokat javasolni! Nem tudjuk pontosan követni, hogy egy egy javaslatunk elért e a céltárgyalásra, visszajelzést nem kaptunk (figyelembevételéről elutasításáról)! Kérnénk a javaslati és visszajelzési mechanizmus pontosítását, formalizálását! Nincs pontosan kiérlelve a bizottságok feladatrendszere! Véleményem szerint bizottságoknak, így a UP bizottságnak is stratégiai szerepe lehet! A döntések 11
akkor jók, ha minél több szempontból körül vannak járva a problémák! Ha nincs ördög ügyvédje szempontrendszerszerű körüljárás, akkor a döntésekben benne van (esetleg csak hosszú távon jelentkező) hiba lehetősége! Nem tartom megfelelőnek a bizottság személyes ismertségét! Kérem az elnök urat és az elnökséget több személyes találkozót biztosítson a gondolatok kifejtésére, a párbeszédre! A TAO hatalmas fejlesztési lehetőségének szakmai hasznosulását, hosszútávú hatásait vizsgáljuk, gondolkodjunk a tökéletesítés lehetőségein! Rendszeres sportszakember továbbképzésünk fejlesztésében az utánpótlás területén további lehetőségeket és megoldásokat dolgozzunk ki, különös tekintettel a hátország fejlesztésére! Vidékről érkező bizottsági tagjaink esetében - ha van rá mód akkor bizottsági találkozók alkalmával, kérem hogy a fel és visszautazásukat, és valamilyen étkezést (szendvics, üdítőt) biztosítsunk számukra! Köszönjük a bizalmat és reméljük, hogy a jövőben még szorosabb szellemi együttműködés következményeképpen még hatékonyabban tudjuk segíteni a Magyar Kézilabda Szövetség munkáját, remélve kézilabda sportágunk további emelkedését, eredményességének növekedését! Gratulálunk az év eredményeihez! Budapest 2013. január Györfi János MKSZ UP Bizottság elnöke 12
2013. MKSZ UP találkozóinak a rendje MKSZ UP Bizottság 2013. évi találkozóinak tervezett időpontjai Helyszín: Magyar Sport Háza Időpont: hétfői napok 10.00 12.00 I. Magyar Sport Háza 2013. február 25. (hétfő) 10.00 12.00 II. Magyar Sport Háza 2013. március 25. (hétfő) 10.00 12.00 III. Magyar Sport Háza 2013. április 29. (hétfő) 10.00 12.00 IV. Magyar Sport Háza 2013. május 27. (hétfő) 10.00 12.00 V. Magyar Sport Háza 2013. szeptember 30. (hétfő) 10.00 12.00 VI. Magyar Sport Háza 2013. október 28. (hétfő) 10.00 12.00 VII. Magyar Sport Háza 2013. november 25. (hétfő) 10.00 12.00 VIII. Magyar Sport Háza 2013. december 9. évzáró ünnep Magyar Kézilabda Szövetség hosszútávú fejlesztési stratégiája 2009-2017 13
2.1.2. Céljaink az utánpótlás-nevelés területén A jövő eredményes utánpótlásbázisának kialakítása, megalapozása és jelenlegi létszámának növelése. Iskolás korban minél több gyermek bevonása a kézilabdázásba, az emelt szintű fizikai aktivitásba. A tehetségek felismerése, kiválasztása, a kiemelkedő adottságú gyermekek látókörbe vonása és nyomon követése egy informatikai alapú dokumentációs rendszer alapján. A minőségi képzés támogatása, kiemelkedő szakmai, tudományos, egészségügyi gondozás. A kézilabdázás, mint alapsportág, növelt óraszámmal szerepeljen az iskolai tantervben, e képzésre épülő versenyrendszer kialakítása. Az egyesületeknél kapjanak nagyobb elismerést az utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportszakemberek. Egységes utánpótlás-nevelési rendszer megteremtése (képzés, versenyeztetés). Kistérségi és regionális versenyrendszer és szakmai bázisok működésének biztosítása. Az utánpótlás tehetségeket kinevelő szakembereknek és kis klubjainak az anyagi érdekeltsége jelenleg nincs megoldva! A Magyar Kézilabda Szövetség kezdeményezőleg lép fel az állami sportvezetés felé annak érdekében, hogy új szabályzási keretek között, a kinevelt tehetségek után a nevelő egyesületbe, nevelő edzőhöz történő forrásvisszaforgatás szabályozott formában kerüljön kialakításra. A Szövetség saját keretein belül is hangsúlyt fektet az érdekeltségi rendszer kialakítására, kiépítésére, nemzetközi mintákat (angol labdarúgás másodosztályú utánpótlás-nevelő klubjai) adaptál gyakorlatába. Az életútkövetésben a Magyar Kézilabda Szövetség van a sportágak között az egyik legjobb helyzetben. Információs rendszerében jelenleg is követhető a sportolói pályafutás, ezt speciális felületekkel még könnyebben áttekinthetővé kell tenni, ezáltal még tudatosabb tehetségirányítás, gondozás válik lehetővé. Az utánpótlás nemzetközi életkori lépcsőihez történjen meg a hazai kiválasztási rendszer alapmutatóinak pontos hozzárendelése (a meglévő kézilabdás és NUSI-UPI szakirodalom alapján), a hazai standardok kerüljenek meghatározása az életkori és a versenyzési színtereknek megfelelően. Az utánpótlásrendszerben a Szövetség szakmai stábja határozza meg a minőségi munka alapkövetelményeit. Az utánpótlás-nevelés egészének módszertani megerősítésére van szükség (válogatott, klubmunka)! Az MKSZ szervezeti szintjén további feladat- és felelősségi pontosításra van szükség! A válogatottak vezetésében döntés szükséges a csapatok edzői követésének mechanizmusában (kis felmenő rendszer, nagy felmenő rendszer a junior korosztályig)! Szakmai alapon pontosan szükséges meghatározni (antropológia, sportági ügyesség, stb.) azt, hogy egyegy válogatottól milyen eredményesség várható el! Az elérendő cél meghatározásánál nem a korábbi eredményekhez, hanem a csapat összetételéhez, eredményességéhez kell illeszteni az elvárásokat, és ezt a média képviselőivel is időben tudatosítani szükséges, elkerülve ezzel a mindenkor egyformán kiemelkedő eredményekre irányuló elvárásokat! 14
A válogatottakról történő beszámolók struktúráját, formai jegyeit, az összehasonlíthatóság és a sportági szakmai emlékezet érdekében egységesíteni és pontosítani szükséges. A kiválasztás után az aktuálisan kimaradókra is figyelmet kell fordítani a kialakított regionális kiválasztási mechanizmusnak köszönhetően. Az esély fenntartása a későbbi bekerülésre a beérési folyamatokat figyelembe véve kiemelkedően fontos! A túlzottan nagy lemorzsolódás miatt, további regionális tehetségfigyelésre és kiválasztásra van szükség! Stratégiai cél a juniorkorosztály létszámának, szakmai erejének megerősítése (19-21 év). Ennek érdekében az ifjúsági és serdülő korosztály együttes versenyeztetésére lenne szükség, amely emelné a szakmaiságot és helyreállítaná az utánpótlás résztvevői számára a motivációs hátteret! A szakemberképzést évi négy regionális alkalomra kell emelni, a köztes időben informatikai távoktatási modell rendkívül kis költséggel kialakítható! Az informatikai ismeretek fejlesztése kulcstényező! A szakemberképzést ki kell terjeszteni a vezetőkre (menedzsment ismeretek) és a szülőkre is (alapfokú játékvezetés, alapismeretek, strandkézilabda alapjai). Az alulról építkezés filozófiája szerint a legalsó szintek megnyitása létkérdés! A kézilabda népszerűsítése és az üzleti élet bekapcsolódása miatt a lokális/helyi fesztivál típusú rendezvények fontos elemei a kézilabda terjeszkedő filozófiájának! A szakmai kapcsolatok fejlesztésével a tudás mennyiségét növelni szükséges! Megyei szinten sokkal szorosabb szakmai együttműködés alakítható ki a diáksport képviselőivel, az MDSZ vezetőivel. Az erre vonatkozó tárgyalásokat, szakmai pontosításokat meg kell kezdeni! A diáksport jelentős feladatokat láthat el a folyamatos versenyeztetés kialakításában. A meglévő sportiskolák rendszerét [Budapest Csanádi, Gyöngyös, Miskolc, Dunaújváros, Debrecen, Szombathely, Győr (magán), Pécs (városi), Nyíregyháza] össze kell kötni a felsőoktatás kézilabdaéletével, a sporttudománnyal, a szakemberképzés központjaival! A kézilabda szempontjából nehézségekkel, hiányokkal küzdő megyék (pl. Zala, Nógrád, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna/férfi ) kézilabdás életét alulról kell megerősíteni, például szakmai, módszertani támogatással, a szakember-továbbképzés fejlesztésével! A szivacskézilabda további dinamikus továbbfejlesztése alapvető cél, erre az országban sok helyen készen állnak! A Magyar Kézilabda Szövetség a szakemberképzés minden szintjének oktatott szakanyagot áttekinti, modernizálására javaslatot tesz. Az oktatást együttműködési megállapodások keretében legkiválóbb gyakorlati edzőinek szakmai segítségnyújtásával támogatja. Cél az elmélet és a gyakorlat fokozottabb összekapcsolása, ennek érdekében a sportszakember-képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményekkel új regionális A Magyar Kézilabda Szövetség a szakembertovábbképzés új útjainak (informatika bekapcsolása) kiépülését 15
segíti. A tudásmegosztás trendjét támogatja a kézilabdaedzők és a kézilabdával foglalkozó testnevelők zárt körében, könnyen érthető, didaktikus oktatási anyagok készítésével. A Magyar Kézilabda Szövetség saját keretében támogatja, pályázati forrásokhoz való hozzájutásukban segíti az egyesületeket, az állami sportirányítást felkéri új szakmai anyagok készítésének fokozottabb támogatására. A Sport és Területiség kapcsolatának kérdésében az MKSZ kitűzi, hogy az ország minden kistérségében (174) legalább egy női vagy férfi kézilabdaklub működjön. A teljes országos lefedettséget telepítési programmal támogatja a Szövetség. Két megyénként (10 helyszín) szakmai továbbképzésekkel szükséges támogatni a fejlesztéseket. A játékvezetésben minél több fiatal páros nemzetközi szintre emelkedése, a látványos megerősödés a cél. A játékvezetők kiválasztását, felkészítését, menedzselését tovább kell fejleszteni. A nyelvtudás elsajátításának kiemelkedően fontos, ösztönzött kategóriának kell lennie. Az alapszinteken például a szülők aktív beépülésének folyamatát meg kell nyitni, alaptanfolyamok, ismeretek átadásával, lehetőségek kialakításával. Az önkéntes munka minden, Európában ismert és elismert formáját meg kell kísérelni adaptálni a szabadidősport és a diáksport területén. Az állástalan edzők, testnevelők foglalkoztatására a foglalkoztatásért felelős minisztériummal együtt mintaprojekteket kell létrehozni, ezért preventív módon, előzetesen kidolgozott szakmai pilot projekteket kell felajánlani a minisztériumnak, állami támogatás megszerzésének céljából. A Magyar Kézilabda Szövetség stratégiai feladataként korosztályos bontásban pontosítja sportági felmérő rendszerét! A megvalósítás koncepciója: A kézilabdázás utánpótlása speciális, korcsoportonkénti képzési anyagának kidolgozása óvodás kortól kezdődően. Oktató segédanyagok készítése (könyv, videó, DVD). Kapcsolatfelvétel az oktatásért felelős tárcával az iskolai kézilabdázás további lehetőségeinek növelése érdekében a kézilabdázás kötelező jellegének visszaállítása. Az utánpótlással foglalkozó szakemberek (tanítók, testnevelők, edzők) rendszeres, folyamatos továbbképzésének biztosítása. A kötelező testnevelő tanári továbbképzésekre a kézilabdázás akkreditálása. Kistérségi és regionális versenyrendszerek működtetéséhez megfelelő számú és felkészültségű, hivatástudattal rendelkező szakember biztosítása, valamint a tárgyi és az anyagi feltételek megteremtése. A kistérségi tehetség-kiválasztás megszervezése után regionális válogatottak kialakítása és versenyeztetése. A kiválasztott tehetségek részére posztképző táborok szervezése a legjobb, legképzettebb szakemberek részvételével. Az eredményes utánpótlásedzők és testnevelő tanárok megjutalmazása kiemelt kézilabdás eseményeken (válogatott mérkőzések, kézilabda gála). A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet programjain keresztül (Héraklész Bajnok és Csillag, valamint Sport XXI.) a kimagasló utánpótlásbázisok tevékenységének erkölcsi és anyagi elismerése, támogatása. 16
17
18