MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 69. WACHA IMRE

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 69. WACHA IMRE BUDAPEST 2002 1

Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Markó Alexandra ISSN 1419 4481 ISBN 963 463 409 5 Bolla Kálmán A kiadvány megjelenését a székesfehérvári Kodolányi János Fõiskola támogatta Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva. Amulett 98 Nyomdaipari Kft., Budapest. F. v.: Lajtai Ferenc. 2

WACHA IMRE 3

4

WACHA IMRE VALLOMÁSA PÁLYÁJÁRÓL 1931-ben születtem Győrött, tisztviselő családban. Győrött három nyelvjárás találkozik, a rábaközi, a bakony-aljai bakonyvidéki és a csallóközi. Én ez utóbbival találkoztam erőteljesebben, hosszú ideig; ennek az ejtésváltozatát őrzöm is. A tisztviselői család azért érdekes, mert ebben az eléggé nagy családban a szülői minta a kötelességteljesítésre, az idősebbek és a tekintélyek tiszteletére nevelt bennünket. Ezt vitte tovább az elemi iskola. A mostani győri Tulipános iskolának nevezett iskolában jártam az első négy osztályt, és ott tanultam meg nagyon gyorsan olvasni. Hamar előolvasó lettem, és a gyengébbeket foglalkoztattam. Azután átkerültem a győri bencés gimnáziumba, ott hat osztályt a bencések vezetése alatt, két osztályt már állami gimnáziumban végeztem. Erős, kemény tanáraink voltak, akik szintén a munka szeretetére, a becsületességre, a kötelességteljesítésre neveltek bennünket. Kiváló magyartanáraink voltak, ők adták a kezembe az első szakirodalmat, Németh Bódog Bálint Sándornak a műveit, azután tanáraim voltak még Makkos Jenő, Federmayer István, ők már világi tanárok voltak. Mindenképpen meg kell említenem Kelemen Atanázt, az osztályfőnökünket, akinek a legfontosabb pedagógiai tanítása az volt, hogy a kötelességet teljesíteni kell. Már nagyon idősen, az utolsó érettségi találkozónkon emlékezet-kihagyásokkal küzdve is erről beszélt: a kötelességet teljesíteni kell. És ez életprogram volt. Említettem, hogy olvasni hamar megtanultam. Már általános iskolás korom óta az olvasás volt a legnagyobb gyönyörűségem. Szerencsére édesapámnak elég nagy könyvtára volt, benne a Magyar Remekírók 1905-ben megjelent teljes sorozatával, tehát én, főleg nyaranta, az elhomályosodásig, amikor a betűket már alig lehetett látni, olvastam, olvastam, olvastam. Arany Jánost, Petőfit, Vörösmartyt és Jókait, Jókait, Jókait. Jókai volt a második az életemben, aki hazaszeretetre, a nyelv szeretetére és erkölcsre tanított. Érdekes volt, hogy hosszú évek múlva, amikor Cs. Szabó László egy önéletírásának egyik mondatát elemeztem, és próbáltam megfejteni, rájöttem, hogy a századforduló és a századelő értelmiségének a könyvtárában ugyanazok a könyvek voltak, mint apám könyvtárában, beleértve Benedek Eleket, May Károlyt, Kiplinget és természetesen már az én életemben Kodolányit és eléggé korán Dosztojevszkijt. Tehát hazulról és az iskolából az irodalom és a nyelv szeretetét hoztam magammal. 5

Tizenhárom éves korom óta tanárnak készültem. Az élet úgy hozta, hogy mégsem tanár lettem, noha az akkor még Pázmány Péter, aztán Eötvös Loránd Tudományegyetemre kerültem, magyar történelem szakra. A történelmet harmadéves koromban abba kellett hagynom, így magyarszakos tanár lettem. Az egyetemen vélhetőleg a gimnáziumi latin tanulmányoknak és az irodalomórán, a latin, a francia és német órán elsajátított nyelvtani ismereteknek köszönhetően szemináriumvezetőm, Kázmér Miklós elég hamar felfigyelt rám, és megkérdezte, hogy nem volnék-e hajlandó nyelvészettel részletesebben, alaposabban foglalkozni. Igent mondtam, és azonnal átkerültem részben Kázmér Miklós, részben Szabó Dénesnek a kollégiumaira. (Szabó Dénes később, 1956 után kollégám is lett.) Azután Pais professzor úrhoz, Bárczi professzor úrhoz, Benkő Loránd professzor úrhoz jártunk. A akkori években az egyetem nyelvtudományi tanszékein családi légkör volt, mi állandóan itt tartózkodtunk, professzoraink bejártak a könyvtárba, beszélgettek velünk. Szinte szűkebb családi közösségben éltünk az akkori tanszékeknek minden munkatársával, Berrár Jolánnal, Abaffy Erzsikével, Hidvégi Andreával és a már említettekkel. Itt is tanultunk, nyitogatták a szemünket, kutatni tanultunk, emberséget tanultunk, és elsősorban azt tanultuk meg megint, hogy a kötelességet teljesíteni kell: Pais professzor úrnál, Bárczi professzor úrnál nem illett rosszul vizsgázni. Az egyetem elvégzése után nem tanári állást kaptam, hanem Pais professzor úr segítségével átkerültem az akadémiai Nyelvtudományi Intézetbe, Gáldi Lászlónak az osztályára, a Nagyszótári Osztályra. Érdekes környezetbe kerültem mind az intézetben, mind az osztályon. Az osztályon akkor nagyrészt ma úgy mondanánk deklasszált elemek dolgoztak szinte éhbérért. Ez volt a megélhetésük. A mostanában 100 éve elindított Nagyszótárhoz végezték az anyag-, adatgyűjtést, adatrendezést, manuális munkával, nehéz körülmények között. Ilyen jeles személyiségek voltak közöttük, mint Szinnyei Merse Jenő, Zimándi István, Hartay Sándor, Martinkó Andrásné és mások. Az intézetben is családias volt a légkör. Mindenki mindenkit segített. A Nagyszótári Osztályhoz visszatérve: a vezetőm ott Gáldi László volt, rendkívül nagyműveltségű professzor, aki minden héten berendelt magához hosszabb beszélgetésre. Az egyik alkalommal azt mondta: Jegyezd meg, fiam, ha a szakmában meg akarsz maradni, akkor évente meg kell jelentetni legalább négy cikket, ha nem négy cikket, akkor két tanulmányt, ha ezt sem, akkor legalább egy könyvet. Ennek sokáig nem tudtam megfelelni. Később igen. Hála istennek volt olyan év, amikor több könyvem, több tanulmányom is megjelent, de az első idők bizony nehezek voltak. Hiszen az egyetem után, ahol elsősorban nyelvjárással, nyelvtörténettel foglalkoztunk, egy szótári osztályra kerültem, ahol meg kellett ismerkedni a kemény, nehéz munkával: nagyon aprólékos munkával 6

gyűjteni az adatokat. Egy új szempont, a szótárírás szempontja jött elő. Ennek eredménye rövid időn belül a Gáldi professzorral közösen írt két tervezet lett a Nagyszótár szerkesztési elveiről. Ezeken azóta már túllépett az idő, hiszen a Nagyszótár nem tudom, hogy lesz-e valami belőle hatalmas munka (most nagyon dolgoznak rajta), de elegendő pénz sohasem volt rá. Ma sincs. 1955-ben Gáldi professzornak eszébe jutott, hogy külföldi mintákat figyelembe véve érdemes lenne egy Petőfi-szótárt készíteni. Hozzá is kezdtünk a tervezéshez, külföldi mintákat, a Shakespeare-szótárt, Miczkiewicz-szótárt, a Puskin-, Goethe-, Botev-szótárt néztük végig, elemeztük, és ezek alapján elkezdődött a szótár szerkesztési elveinek a kialakítása, a szótári anyag gyűjtése. Hosszú évek során 450 000 cédulát készítettünk Petőfi teljes szókincséről. Bizony, a mai kutatók nem hinnék el, hogy milyen kisipari módszerekkel. Kézzel írtuk a cédulákat, kézzel rendeztük az anyagot. Gáldi László halála után hamarosan megjelent az első kötete a Petőfi-szótárnak, ezt és a többi kötetet is hárman szerkesztettük, Szabó Dénes professzor, J. Soltész Katalin, mind a ketten halottak már, azután én voltam a harmadik szerkesztő, elég nagy munkatársi gárdával: Büky Béla, P. Eőry Vilma, Tiner Tiborné Somogyi Magdi és még néhányan. Büky Béla azóta már szintén halott. Az írói szótárak új világra nyitották ki a szememet: a Petőfi-szótár mintájára elkezdtem az anyaggyűjtést egy József Attila-szótárhoz. Ahhoz is el kellett végezni ugyanazokat a munkákat, amelyeket a Petőfiszótárral kapcsolatban elvégeztünk, például a hiteles szövegnek a megállapítását, a cédulázást és így tovább. A hiteles szöveg megállapításakor bizony számos ismeretlen József Attila-szövegváltozatot is fölfödöztem. Ez a munka hozta eredményként azt, hogy az írói szótárakról megpróbáltam egy összeállítást készíteni, erről tartottam első társasági előadásomat, amelynek a végén Pais professzor úrtól a legnagyobb dicséretet kaptam, ezt a mondatot, hogy: Nem is rossz! és Maga egész jó előadó. Azt hiszem, hogy ez egész életemre biztatás volt. Hozzákezdtem a József Attila-szótár anyaggyűjtéséhez, először a szövegváltozatok helyrehozásához, korrigálásához; mondom azt, hogy egy új kritikai kiadást készítettem a magam számára, és hosszú évek alatt el is készült a szótár anyaggyűjtése. A szótár maga nem készülhetett el, mert egy későbbi időpontban, amikor a Petőfi-szótárt befejeztük, és a szótár kiváló gárdája fölajánlotta, hogy megszerkeszti rövid idő alatt a József Attila-szótárt is, némely felelős vezetőnek ez volt a válasza: Hogy lehet szótárban megmagyarázni azt, hogy»a semmi ágán ül szívem«? A gárdát szétdobták, más osztályokra kerültünk. A József Attila-szótárhoz visszatérve: a József Attila-szótár szerkesztéséhez, anyaggyűjtéséhez, -rendezéséhez pénzre volt szükség. 1964-ben kaptam egy felkérést, hogy vállaljam el a rádióbemondók beszédtanítását. Lőrincze Lajos, Deme László biztatására nagy nehezen igent mond- 7

tam, már csak azért is, mert akkor ezáltal valami pénzhez jutottam (a tudományos segédmunkatársi fizetés elég kevés volt), és ebből a pénzből próbáltam finanszírozni a József Attila-szótár adatrendezését. A rádió és a rádiós beszéd ismét egy külön világra nyitotta rá a figyelmemet: a szöveg és hangzás összefüggéseire. Hosszú időn keresztül tanultam ezt a szakmát, mert egyetemen szerzett nyelvészeti ismereteim kevesek voltak hozzá. Beszédtechnikát, énektechnikát, szövegelemzéseket, színpadi világot próbáltam nézni, hogy megfelelhessek a feladatnak. Vélhetőleg az itt szerzett ismereteim és az ezzel kapcsolatos cikkeim, előadásaim következtében kaptam véletlenszerű meghívást 1966-ban az első középiskolai Kazinczy-versenyre. Előtte részt vettem az egri kiejtési konferencián. A Kazinczy-versenyek most már a 35. középiskolai Kazinczy-versenyt is beleszámítva megint egy új világra irányítoták a figyelmemet: a szöveg és hangzás világára meg az ifjúság nyelvi és nem nyelvi magatartására. Az egri kiejtési konferencia határozatainak megfelelően Deme Lászlót bízták meg egy kiejtési kézikönyv szerkesztésével. Ő Elekfi Lászlóval együtt engem is megbízott azzal, hogy a kiejtési kézikönyv mondatfonetika fejezetét készítsük el. Ehhez 1975-ben kezdtünk hozzá. Eddigre nekem már megjelent egy vagy két könyvem, így például A rádióbemondó beszéde és egy olyan tanulmány, amely a maga nemében első volt azt hiszem a magyar szakirodalomban is, de Szabó Zoltán véleménye szerint a világ szakirodalmában is: Az elhangzó beszéd szövegfonetikai eszközeinek rendszere és összefüggései. Tehát nemcsak a mondatfonetikával kezdtem foglalkozni, hanem a szövegfonetikával is, a szövegegésznek a hangzásvilágával. Ez azután, a Kazinczy-versenyek, az Édes anyanyelvünk versenyek, később az országos középiskolai tanulmányi versenyek bíráló bizottságaiban való részvétel vitt el a szöveg és magatartás, a beszéd és a magatartás vizsgálatához. Ehhez bizonyos mértékig hozzájárult az is, hogy megint nem tudom, milyen alapon meghívást kaptam a Politikai Főiskolára retorikaoktatónak. Igen kemény munka volt ez is, többféle szempontból is. Bele kellett dolgoznom magamat a retorikába is, és eljutottam egy olyan világba, hogy nemcsak a szöveget kellett néznem, hanem a szövegalkotást is, s vele együtt a gondolkodásmódra, a szövegszerkesztésre is ügyelnem kellett. Az ottani tapasztalatok, a Kazinczy-versenyek azután a későbbi országos Édes anyanyelvünk verseny, ahol a középiskolai tanulóknak szövegalkotással kellett versenyezniük, rávezetett arra, hogy nem elegendő az eddigi szemléletmód, a kizárólagos nyelvészeti szemléletmód, a nyelv leírása. A fiataloknak, a közéleti személyeknek szükségük van a gondolkodás fejlesztésére, hogy a nyilvánosság előtt való megszólalásuk gördülékenyebb lehessen. A Politikai Főiskolán Poór Ferenccel elkezdtünk egy kísérletsorozatot, a videomagnó felhasználását a pedagógusok kommunikációs készségének a fejlesztésére és általában a nyilvános szereplés gondjainak 8

könnyítése érdekében. Erről több cikkünk és tanulmányunk jelent meg. Mondanom sem kell, hogy a Kazinczy-versenyek, az Édes anyanyelvünk versenyek, azután a rádió és televízió, a Politikai Főiskola egy csomó dolgot kölcsönösen megtermékenyített. Ezeket az ismereteket próbáltam különböző szakcikkekben, idővel rádiós és tévés adásokban fölhasználni, valamilyen módon közkinccsé tenni. Ennek olyan eredményei voltak, mint az első megjelent könyvem, a Beszélgessünk a beszédről!, ez fiataloknak szánt munka, aztán A rádióbemondó beszéde, később a Közéleti beszédünk, még később a Nyelvészet és tömegkommunikáció két kötetében megjelent Beszéd: szituáció, szöveg és hangzás kapcsolata a rádióban és a televízióban című első kötet. Ezek vittek el a nyelvnek, a beszédnek, a spontán beszédnek és a spontán szövegalkotásnak a komplex vizsgálatához. Számos cikkem jelent meg ebben a témakörben, amihez azután megint segítséget nyújtottak a rádiós, tévés tapasztalatok, tévésorozatok, rádió-előadások. Segítséget nyújtottak az egyetemi előadások. Szegeden, Pécsett, később az Eötvös Loránd Tudományegyetemen vezettem speckollégiumokat. Ezekhez felhasználásul szakirodalmat kellett összeállítani. Először A retorika vázlata című kiadványt, aztán egy beszédtechnikai szöveggyűjteményt állítottam össze (mind a kettő elég sokszor megjelent, ma is használatban vannak), később pedig, bekapcsolódva a pedagógusjelöltek Kazinczy-versenyébe az Egyetemi Fonetikai Füzetek, a Sigma jóvoltából sorozatban jelentek meg az olyan cikkeim, amelyek már a beszéd hangzásával, a beszéd stílusával, a kommunikációs viszonyokkal foglalkoznak, és ezekről adnak azt hiszem, hogy a közéleti személyek számára használható tanácsokat. Mindezeket tulajdonképpen két nagyobb munkában foglaltam össze. Az egyik az 1994-ben megjelent könyvem, A korszerű retorika alapjai, a másik a 99-ben megjelent gyűjteményes kötetem az A szöveg és hangzása. Ezekhez járult más irányból összefogással egy olyan könyv, amelynek 1999-ben jelent meg a második kiadása, a Deme László Grétsy László Wacha Imre szerkesztette Nyelvi illemtan. Amit a magam életéből és munkásságából a legfontosabbnak tartok, az egyrészről a szótári munka, a Petőfi-szótárnak huszonöt év alatt megjelent négy kötete. Másrészről a szövegalkotás, a szöveg és hangzás viszonya: a nyelvi rétegződést megpróbáltam egy új rendszerbe állítani: a nemzeti nyelvet két nagy csoportra, a beszélt és az írott nyelvre osztottam szét, és ez[ek]en belül állapítottam meg igényszinti, területi, foglalkozás és stílus szerinti rétegeket. Ezt ma már a szakma kezdi elfogadni. Néhány évvel ezelőtt megjelent egy tudománytörténeti tanulmányom egy Győr számára készült kötetben (Anyanyelvünk vonzásában). Ennek önéletrajzi részében ezt írtam: Ha megkérdeznék, mi volt a legnagyobb élményem anyanyelvemmel kapcsolatban, ezt válaszolnám: az, hogy egy életen át anyanyelvemről tanulhattam, hogy anyanyelvem törvényszerűségeit vizsgálhattam, hogy taníthattam, hogy gondolkodni taníthattam, s 9

ráadásul az anyanyelven szerzett ismereteket az anyanyelvemen adhattam tovább tanítványaimnak. Ezt próbálom továbbadni a Kodolányi Főiskolán, a Pázmány Péter Tudományegyetemen és más oktatási intézményekben, előadásaimban. Ha még Isten erőt ad a további élethez, három vagy négy munkát szeretnék elvégezni. Szeretném befejezni Elekfi Lászlóval együtt a mondatfonetika részt a kiejtési kézikönyvhöz, amelynek szövegfonetikával foglalkozó fejezetét már korábban megírtam; szeretném befejezni a József Attila-szótárt, és szeretnék egy korszerű beszédtechnikát elkészíteni a tanulni vágyóknak. Remélhetőleg lesz hozzá erőm. A felvétel 2000. január 24-én készült. A fenti szöveg a felvétel szerkesztett változata. Az életpálya fontosabb adatai Főállású munkahelyei: 1954 1990: az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa. 1990 1995: az ELTE BTK Fonetikai tanszékén egyetemi adjunktus. 1995. december 30-tól nyugdíjas. 1995. szeptemberétől előadó a Kodolányi János Főiskolán (Székesfehérvár). 1996. szeptemberétől a Kodolányi János főiskola docense. Mellékállások, megbízások: 1964-től beszédtanár a Magyar Rádióban. 1978 80: vendégelőadó a szegedi József Attila Tudományegyetemen. 1975 1989: vendégelőadó a Politikai Főiskola Pedagógia Tanszékén (retorika). 1986 1992: vendégelőadó a Janus Pannonius Tudományegyetemen (retorika). 1995 1996-ban vendégelőadó a Pázmány Péter Tudományegyetem BTK-án. 1995-tól vendégelőadóként oktat a MUOSz Újságíró Iskolájában. 1997-től vendégelőadó a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1998 99: vendégelőadó a Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1999-től vendégelőadó a Pázmány Péter Tudományegyetem BTK-án. Társadalmi jellegű tevékenység: 1966-tól bírálóbizottsági tagja az országos középiskolai Kazinczy-versenyeknek, és 10 éven át, majd több alkalommal is a pedagógusjelöltek Kazinczy-versenyének. 1974-től bírálóbizottsági tagja az országos Édes Anyanyelvünk nyelvhasználati versenynek. 1985 2002: tagja az OKTV bíráló bizottságának. Megalakulásától megszüntéig tagja a Beszéd- és magatartáskultúrát vizsgáló munkacsoportnak; 1990-től elnökségi tagja az Anyanyelvápolók Szövetségének; Tagja volt a Magyar Rádió mikrofonbizottságának, az MTV nyelvi bizottságának, tagja a Duna-TV képernyőbizottságának, valamint a Kazinczy-díj alapítvány, a Magyar Versmondásért-alapítvány és a Krónikásének-alapítvány kuratóriumának. 10

WACHA IMRE ÍRÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA Rövidítések: ALinguH = Acta Linguistica Academiae Scientiarum, ÁltNyT = Általános Nyelvészeti Tanulmányok, I. OK = A Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának Közleményei, EFF = Egyetemi Fonetikai Füzetek, ÉA = Édes Anyanyelvünk, ItK =Irodalomtudományi Közlemények, MNy = Magyar Nyelv,. MNYRétegz = A Magyar Nyelv Rétegződése, MNyTK = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, Mtan = Magyartanítás, NyK = Nyelvtudományi Közlemények, NyrF = Nyelvőr Füzetek, NytudÉrt = Nyelvtudományi Értekezések, Nyr = Magyar Nyelvőr, NyvIr = Nyelv és Irodalom, VilirLex = Világirodalmi Lexikon AkK = Akadémiai Kiadó, Ism. = ismertetés, JGYTF = Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, JPTE = Janus Pannonius Tudományegyetem, MRT TK = MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont, OOK = Országos Oktatástechnikai Központ, OPI = Országos Pedagógiai Intézet, Szerk.= szerkesztette, TankK = Tankönyvkiadó 1956. Csoma. In: Pais-emlékkönyv. AkK Budapest, 1956. 402 6. 1957. Mutatvány az Akadémiai Nagyszótárból. A Nagyszótári Osztály részéről közzéteszi Gáldi László és Wacha Imre. I. OK 11. 151 72. 1958. Mutatvány az Akadémiai Nagyszótárból. A Nagyszótári Osztály részéről közzéteszi Gáldi László és Wacha Imre. I. OK 13. 329 53. Tarlózás és tallózás. MNy 54. 547 51. Benkő László: Juhász Gyula költői nyelvének szótári feldolgozása. Nyr 82. 246 8. (Ism.) 1959. Megjegyzések a huligán szó történetéhez. Nyr 83. 229 31. Mutatvány a készülő József Attila-szótárból. Nyr 83. 274 88. 1960. Néhány tárgyas igénk új, tárgyatlan jelentésének kialakulásához. Nyr 84. 33 6. 11

1961. A műszaki folyóiratok nyelvművelő rovatainak tanulságai. Nyr 85. 100 16; NyrF 8. József Attila szókincséről. In: Anyanyelvi műveltségünk. AkK Budapest, 295 300. A magyar írói szótárak kérdései. Nyr 85. 189 203. Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé. Nyr 85. 470 3. Drága. Nyr 85. 120 1. Prikulics. Nyr 85. 121 2. Minden út Rómába vezet. MNy 57. 352 5. Hallható csend. MNy 57. 352 5; 457. 1962. Pilátus macskája. Nyr 86. 457. Prügelknabe bűnbakgyerek. Nyr 86. 489 91. Az Ibsen-szótár tanulságai. Nyr 86. 199 206. 1964. József Attila: Kosztolányi. Nyr 88. 140 9. Panganét, szurony, gyíkleső. Nyr 88. 465 70. Költőink nyelvéről a Tűztánc és a Tiszta szigorúság című kötetek alapján. Irodalmi és Nyelvi Közlemények. 1964/1. 52 90. Adalékok József Attila költészetéhez. ItK 68. 62 4. Lehet szabad. In: Nyelvművelő levelek. AkK Budapest, 1964. 62 3. 1965. Gőzös. Nyr 89. 119. Főzelék. Nyr 89. 120 3. Vita az írói szótárakról. A József Attila-szótár. I. OK 22. 369, 381 3. 1966....azaz, hogy nem is olyan egyszerű. Nyr 90. 218 20. Hogy messziről is egésznek lásson. Miről vall egy József Attila-dedikáció? Csongrád Megyei Hírlap, 1966. nov. 13. 7. p. Gáti József: A versmondás. Nyr 90. 205 9. (Ism.) A Kazinczy kiejtési versenyek budapesti tapasztalatai. Budapesti Nevelő 1966. 3 4. sz. 101 8. 1967. József Attila: Egy átlátszó oroszlán. Az 1924 28 közötti költemények nyelvi vizsgálata. Irodalmi és Nyelvi Közlemények 67/2. 102 31. A helyes kiejtés oktatásának néhány problémája. NytudÉrt 58. 575 80. A kiejtés, a hangsúlyozás és a hanglejtés hibái. In: Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. MNyTK 120. 184 90. 12

Über die ungarischen Schriftstellerwörterbücher. ALinguH 18. 205 302. 1968. Az 1967. évi Kazinczy kiejtési verseny tapasztalatai. Budapest Főváros Tanácsa VB Oktatási Osztálya József Attila páncélvonatának forrásához. ItK 72. 78 80. 1969. Hányszor szerepelt József Attila a Magyar Rádióban? ItK 73. 96 102. 1970. Névtudományi konferencia. Nyr 94. 127 9. 1971. Kiejtési és olvasási gyakorlatok. In: A magyar nyelvért és kultúráért. Budapest, 1977. 79 83. 1972. System und Zusammenhange der textphonetischen Ausdrucksmittel. In: Papers in interdisciplinary speech research. Red. Hirschberg Szépe Vass Kovács. AkK Budapest, 1972. 295 8. Anyanyelvünk muzsikája. Nyelv és Irodalom. 1972/1. 59 96. 1973. J. Soltész Katalin Szabó Dénes Wacha Imre (szerk): Petőfi-szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete I. A F. AkK Budapest. A rádióbemondó beszéde. (Szerk.) MRT TK 21. A bemondói beszéd akusztikumának stílusgondjairól. In: A rádióbemondó beszéde. (Szerk.: Wacha Imre.) MRT TK 21. 103 70. Az elhangzó beszéd szövegfonetikai eszközeinek rendszere és összefüggései. NyK 75. 77 103. Petőfi jelképrendszeréről. ItK 72 84. 1974. Az elhangzó beszéd főbb akusztikus stíluskategóriáiról. ÁltNyT 10. 203 16. Über die Kennzeichen des akustischen Stils und Charakter der Rede. Der Sprachheilpedagogie (Bécs, Österreichische Gesellschaft für Sprachheilpedagogik. 3. sz. 11 2.) A szöveg hangos megjelenítése. In: Szónokok, előadók kézikönyve. Szerk.: Deme László. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 152 97. Kerekasztal-konferencia az r hangról. Társszerző: V. Kovács Emőke. Gyógypedagógiai Szemle 1974/2. 163 8. A beszéd hangzásának stílusa. (Szövegfonetika). Fejezet a Kiejtési Kézikönyvhöz. (Kézirat) 13

1975. System und Zusammenhänge der textphonetischen Ausdrucksmittel. ALinguH 25. 39 75. Gyakorlati stilisztika? Válasz Kolozsvári Grandpierre Emilnek. Kritika 7. sz. 19 20. Mondatfonetika. Fejezetek (= előtanulmányok) a készülő kiejtési kézikönyvhöz. Társszerző: Elekfi László. (Kézirat) 1976. A beszédszimpozium magyar előadásai. (Szerk. Molnár Józseffel) MNyTK 139. Az elhangzó beszéd szövegfonetikai eszközeinek rendszere és összefüggései. In: A beszédszimpozium magyar előadásai. MNyTK 139. 88 92. Textliche und intonatorische Faktoren der Sprechwirkung. Társszerzõ: Elekfi László. In: Sprechwirkung. Martin-Luther-Universität. Wissenschaftliche Beiträge 2.sz. 67 74. Elgondolás az iskolai beszédművelés programjáról. In: Az Anyanyelvi oktatás korszerűsítéséért. Szerk.: Szépe György. TankK Budapest, 351 62. Hozzászólás a Beszédkultúránk időszerű kérdései megbeszélésen. Nyr 100. 365 8. 1977. Az ihlet útja. József Attila egy képéről. Magyartanítás 20. 185 88. Gyakorlóanyag és szöveggyűjtemény a A beszédtől a szónoklásig c. szabadegyetemi sorozat előadásaihoz. Montágh Imrével közösen. TIT!Négy oktatótábla (fali transzparens) a hangsúlyozás és hanglejtés oktatásához a gimnáziumok I. osztálya számára. Tanért. 1978. Beszélgessünk a beszédről! Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Wacha Imre: J. Soltész Katalin Szabó Dénes Wacha Imre (szerk.) Petőfiszótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete II. G M. AkK Budapest. A Kazinczy-versenyek története. Társszerk.: Z. Szabó László. A Kazinczy Ferenc Gimnázium kiadványa. Győr. A Kazinczy kiejtési versenyek és beszédkultúránk fejlődése. In: A Kazinczyversenyek története. Győr, 77 209, 229 63. Az ismeretterjesztés hatékonysága és a beszéd. A TIT budapesti Módszertani Fóruma. TIT, 30 9. 1979. Előadói készségek fejlesztése képmagnó felhasználásával. Társszerző: Poór Ferenc. In: A politikai munka pedagógiájának oktatása és kutatása. Információk, beszámolók. I, 45 69. 14

A retorika szerepe, feladata a pártoktatásban. In: A politikai munka pedagógiájának oktatása és kutatása. II, 113 22. A mondat hangeszközei a szövegben Az elmélettől a gyakorlatig gyakorlással. In: Szöveggyűjtemény a magyar nyelv kísérleti fakultatív oktatásához. OPI, Budapest, 16 28. A beszédművelés kérdéseihez. (1. rész). Magyartanítás 264 75. 1980. A pedagógiai készségek és képességek hatékonyabb fejlesztésének lehetőségei képmagnetofonos eljárással. Társszerző: Poór Ferenc. In: Képmagnetofon alkalmazása a pedagógusképzésben és -továbbképzésben. 1. OOK, Veszprém, 47 109. A beszédművelés kérdéseihez (2. rész). Mtan 27 37. A tételhangsúlyról. Nyr 104. 85 99. József Attila: Tiszazug. Nyr 104. 293 300. Képmagnetofon alkalmazása a felnőttek előadói készségének fejlesztésében. Társszerző: Poór Ferenc. Kultúra és Közösség 6. sz. 65 72. 1981. A magyar beszédhangok képzése. (Transzparenssorozat a beszédtechnika és a fonetika oktatásához). OOK, Veszprém. A retorika vázlata. (Főiskolai jegyzet.) A JPT kiadványa, Pécs. A szabadkai rádió magyar nyelvű adása. Oktatás és Nevelés. Pedagógiai folyóirat. Jugoszlávia. 91. 23 39. A mondat hangeszközei A beszéd hangos megjelenítése Az írásbeli és szóbeli közlés eltérő sajátosságai. In: Anyanyelvi szöveggyűjtemény a gimn. III-IV. osztály fakultatív tananyagához. TankK, Budapest, 22 40, 41 3, 60 9. Szépen, jól magyarul. 140 adásból álló sorozat a Magyar Televízióban (1981 3, Montágh Imrével és másokkal) 1982. Zur Rhytmus der ungebundenen Sprache. In: Sprechwirkungforschung Sprecherzieherung Phonetik und Phonetikunterricht. Martin-Luther-Universität Halle-Wittemberg. Wissenschaftliche Beitrage 1982/55. 326 36. Szólók Szólok. A szónoklás mestersége. 26 perces oktatófilm. Szakanyag. Rendező: Ferenczy Zsolt. Reflektor Kiadó. 1983. A pedagógiai kommunikációs képességek és fejlesztésük videotechnika segítségével. Társszerző.: Poór Ferenc. OOK, Veszprém, 1983. A beszédművelés a tudományban és az iskolában. (A beszédművelés fogalmáról, témaköreiről, összefüggéseiről). Nyr 107. 434 52. Az ihlet útja. In Irodalmi olvasókönyv az ált. isk. 8. osztálya számára. TanK, 15

Budapest. Beszédművelés. Hangsúlyozás, hanglejtés, beszédritmus. (Oktatófilm.) Magyar Televízió Iskolatelevízió. 1984. Az előadás kommunikációs és retorikai gondjai. Propagandista 2. sz. 159 71. A beszédművelés a tudományban és az iskolában. In: Az új tantervek alapja és tendenciái. OPI, 37 83. Az idéző mondatok hanglejtéséről. ÉA 6. sz. 11 2. Audiovizuális eszközök alkalmazása... különös tekintettel a képmagnetofon előadói (agitációs, vita)készség fejlesztésében való felhasználására. Társszerző: Poór Ferenc. OOK, Veszprém. 1985. Beszéd: szituáció, szöveg és hangzás együttese a rádióban és a televízióban. (Nyelvészet és tömegkommunikáció) I. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 7 246. A szó becsülete. Társszerk.: Z. Szabó László. Hazafias Népfront, Budapest. Retorika. Gyakorlószövegek gyűjteménye. MSzMP Politikai Főiskola, Budapest. Retorikai olvasókönyv. Főiskolai jegyzet. MSzMP Politikai Főiskola, Budapest. A közéleti beszéd meghatározó tényezői. Módszertani Füzetek 2 3. (20 21).sz. 32 43. A rádiószínház és a beszéd. In: A Magyar Rádió Nyelvi Bizottságának nyilvános ülése 1984. febr. 27 28-án Gárdonyban. Belső kiadvány. Az értelemszerű hangsúlyozásra szavazok. A nevek hangsúlyviszonyairól. Élet és Tudomány 40. 214. Prózamondás. In: Nyelvművelő Kézikönyv. 2. AkK, Budapest, 451 3. Az idéző mondatok és a kettőspont hanglejtése. Nyr 109. 139 49. 1986. Beszédművelés és irodalomtanítás az általános iskola felső tagozatában. In: Az anyanyelvi oktatás korszerűsítésének áramában (1984). OPI, Budapest, 205 227. A tanulók beszédkultúrájának fejlesztése. A tágabb értelemben vett beszédművelés. In: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgypedagógiába. Szerk.: Fülöp Lajos. TankK, Budapest, 199 214. Beszédművelés a tudományban és az iskolában. A beszédművelés fogalmáról, témaköreiről, összefüggéseiről. In: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk.: Szende Aladár. TankK, Budapest, 193 212. 1987. J. Soltész Katalin Szabó Dénes Wacha Imre (szerk): Petőfi-szótár. Petőfi 16

Sándor életművének szókészlete III. N S. AkK, Budapest. J. Soltész Katalin Szabó Dénes Wacha Imre (szerk): Petőfi-szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete IV. Sz Zs. AkK, Budapest. Közéleti beszédünk. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Retorika. Tanulmányok, témavázlatok, témaösszefoglalók a politikai retorika köréből. (Szerk. is.) Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 21 30., 48 53., 68 85., 109 27., 179 207. Retorika. Olvasókönyv. Szerk. és összeáll. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Nyelvi illemtan. Társszerk.: Deme László és Grétsy László. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest. (Szerzőként: 192 202., 203 212., 221 26., 241 67., 286 90., 315 27., 367 442.) A közéleti beszéd meghatározó tényezői. In: Szemléltetés és módszertan. Reflektor Kiadó, 128 40. (Átdolgozott másodközlés.) Eine Transparent(folie)-Serie als Hilfsmittel des Phonetik- und Lautbildungs Unterrichte, Veszprém 1985 erschienen. In: Probleme und Sprechwissenschaftliche Methoden der Kommunikationsbefahigung. Kongress- und Tagungsberichte der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg. 51. 29 34. 1988. Retorika. Tanulmányok, témavázlatok, témaösszefoglalók a politikai retorika köréből 2. Szerk. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Szerzőként: 21 30., 48 53., 68 85., 109 27., 179 207. Retorika. Olvasókönyv 2. Szerk. és összeáll. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Élőnyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak (szintaktikai) vizsgálati szempontjaihoz. A gazdagréti kábeltelevizió felvételei alapján. In. Beszélt nyelvi tanulmányok. Szerk.: Kontra Miklós. Linguistica, Series A: Studia et dissertationes 1. MTA Nyelvtudományi Intézet, 102 58. Nyelvi és beszédrétegek (?) és/vagy beszédszintek. A rádió és tévé beszédének tanulságai. In: MNyRétegz. AkK, Budapest, 1000 12. Pázmány Péter: A halálrúl. Szövegelemzés. EFF 1. 105 14. Beszédművelés az irodalomórán. Nyr 112. 185 206. A beszélt nyelv kategóriái. Problémafelvetés és -felújítás. In: Az élő nyelv művelése. Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. A retorika vázlata. (Egyetemi jegyzet a JPTE I. éves hallgatói számára. Kéziratként.) JPTE, Pécs. Der Komplex von Situation, Text und Absicht. Magyar Fonetikai Füzetek MTA, Nyelvtudományi Intézet, Speech Research Proceeding. 385 88. 1989. A hangképzés kommunikatív szerepe a beszédfolyamatban, különös tekintettel a nyelvi rétegződésre és az elhangzó beszéd stílusszintjeire. EFF 2. 121 39. A megnyilatkozáshatár megállapításának gondjai beszélt szöveg lejegyzésekor. Hungarológiai Közlemények 80. (21) 1989 (1991). 381 90. 17

A rádióhírek kommunikativitása (A rádióhírek megfogalmazásáról és mondhatóságáról). Nyr 113. 412 25. A szituáció, a szöveg és a szándék együttese mint a beszéd hangzásának determi-nánsa. Nyr 113. 283 90. Prózaritmus. VilirLex 11. 169 72. Regiszter. VilirLex 11. 534. Ágnes, tiszta bárány. In: Ágnes (Névnapkötet). Helikon, 5 10. 1990. A rádióhírek szövegformája és megszólaltatási gondjai (A rádióhírek megfogalmazásáról és mondhatóságáról). Nyr 114. 129 42. Szempontok a drámai nyelv akusztikumának, akusztikus stílusváltozásainak vizsgálatához. EFF 3. 197 208. A részben elkészült kiejtési kézikönyvről. In: Az anyanyelv értékrendje és az iskola Országos Anyanyelv-oktatási Napok. Eger, 1990. július 2 5. MNyTK 189. 93 7. Zur Frage der Schichtung der Sprache. In: Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarium 3/A Sessiones Sectuorum. Debrecen, 65 70. A Kazinczy-versenyek hatása a kiejtés és beszédművelés tudományos megalapo-zására. In: Péchy Blanka emlékezete. Tanulmányok. Szerk.: Hercegi Károly. Művelődési Minisztérium Kazinczy Ferenc Gimnázium, 1990. 49 56. Számítógépes program terve szövegszintaktikai kutatásokhoz. In: Élőnyelvi tanulmányok. Linguistica A, 3. sz. 209 22. 1991. A Kazinczy-versenyek huszonöt éve. A Kazinczy-versenyek 25 évének tapasztalatai Gondok és eredmények. Társsz.: Z. Szabó László. Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr. Nyelvhasználati rétegződés kiejtésben és hangzásban. EFF 5. 81 93. Tartalom, szöveg, szándék és hangzásforma harmóniája. (Felkészülés a szöveg értő-értető megszólaltatására.). EFF 4. 87 109. A nyelvi rétegződés kérdéseihez. In: Hagyomány és újítás a mai magyar nyelvi kutatásban és oktatásban. ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok 38. Szerk.: Balázs Géza. 135 44. A megnyilatkozáshatár megállapításának gondjaihoz. In: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Hajdú Mihály és Kiss Jenő. ELTE, Budapest, 650 5. Az élőnyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak vizsgálati szempontjaihoz (A gazdagréti kábeltelevízió élőnyelvi felvételei alapján). In: II. Dialektológiai szimpozion Szombathely, 1987. augusztus 24 26. Szerk.: Szabó Géza. VEAB, Veszprém, 1990 [= 1991]. 121 130. Elekfi László hetvenéves. MNy 87. 253 5. 18

1992. Gyakorlószövegek gyűjteménye. Összeáll. Magyar Rádió Nyelvi Bizottsága, Budapest. A retorika vázlata. Magyar Rádió Nyelvi Bizottsága, Budapest. 19

A nyelvi rétegződés kérdései ( Perújrafelvétel a magyar szakirodalom alapján) In: Normatudat nyelvi norma. (Szerk.: Kemény Gábor) Linguistica Series A, Studia et dissertationes, 8. Nyelvtud. Int. 49 105. Előzmény: A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete. Hungarológiai Közlemények. Újvidék, 1987. (=1988.) 73. sz. 19., 255 307. Szöveg és interpretáció. EFF 5. 65 71. Szöveg és hangzás. In: A szöveg szerkesztése, megértése, kidolgozása és megszólaltatása. Szerk.: Fekete Péter és V. Raisz Rózsa. MNYTK 196. 70 84. Beszédkultúránk gondjairól. Nyr 116. 257 62. 1993. Szöveg és (adekvát) interpretáció (Szövegműfaj, szövegforma, szövegértelmezés, szövegmondás). In: Sigma: Szemiotikai szövegtan 5. Szövegtani kutatás: témák, eredmények, feladatok. Szerk.: Petőfi S. János, Békési Imre, Vass Lász-ló. JGYTF Kiadó, Szeged, 237 256. A szövegfonetikai kutatások gondjairól. In: Tanulmányok az elméleti és az alkalmazott fonetika köréből. Szerk.: Gósy Mária és Siptár Péter. Beszédkutatás 1993. 49 61. A hátrább képzett t, d, l hangról. Névtani Értesítő 15. 320 5. Szöveg és hangzás. In: A szöveg szerkesztése, megértése, kidolgozása és megszólaltatása. Országos Anyanyelv-oktatási Napok Eger, 1992. július 6 9. Szerk.: Fekete Péter és V. Raisz Rózsa. MNyTK 196. 70 84. Mikulás-napi szokások Győrben. Honismeret 21. 6. sz. 34 6. Az irodalmi mű szövegszerkezetének és a szöveg hangzásbeli jellemzőinek összefüggéseiről, a szöveg fonetikai szemléletéről A prózai (elbeszélő) irodalmi mű és megszólaltatása Áprily Lajos: A hiúz. Szemiotikai szövegtan 6. A verbális szövegek szemiotikai megközelítésének aspektusaihoz (II) JGYTF Kiadó, Szeged, 35 79. Szövegszerkezet, szövegértelmezés, szöveghangosítás. In Harmadik magyar alkalmazott nyelvészeti konferencia, 1993. április 2 3. Szerk.: Klaudy Kinga. Miskolci Bölcsészettudományi Intézet, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Miskolc, [1994], 1. 337 42. 1994. A korszerű retorika alapjai I-II. Szemimpex Kiadó, Budapest. Utószó a Jókai-szótárhoz. In: Jókai-szótár. Unikornis Kiadó, 2. 437 46. Emlékezés Péchy Blankára emlékkiállításának megnyitóján. EFF 10. 63 4. Csau csao. Nyr 118. 85 6. Újabb elvonásos utótagok vagy képző(szerű alakulato)k nyelvünkben. -kini, -marán és a többiek. MNy 90. 214 7. Van-e egységes magyar köznyelvi kiejtés? Nyr 118. 144 58. Észrevételek a köznyelvi kiejtés állapotáról, normalizálásának szükségességéről és lehetőségeiről. EFF 10. 92 100. 20

A rádióhírek megfogalmazásáról. In: A hatékony rádiózásért 2. A Rádió nyelvi bizottságának elemzéseiből (1985 1993). Szerk.: Bencédy József. Budapest, 17 46. A sportrovat munkatársainak beszédéről. In: A hatékony rádiózásért 2. - A Rádió nyelvi bizottságának elemzéseiből (1985 1993). Szerk.: Bencédy József. Budapest, 143 50. A győri stúdió, azaz a Győri Rádió hangjáról. In: A körzeti stúdiókról A Magyar Rádió nyelvi bizottságának elemzései (1993 1994). Összeáll.: Fábián Pál. Budapest. Norma és/vagy kommunikativitás. In: A nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában. Szerk.: Kemény Gábor és Kardos Tamás. Linguistica Series A. Studia et dissertationes, 16. Az MTA Nyelvtudományi Intézete, 31 42. 1995. Beszédművelés Gyakorlószövegek Beszédtechnika szövegértelmezés szövegmegközelítés beszédstílus. Összeáll. Főiskolai jegyzet. A Kodolányi János Főiskola kiadványa, Székesfehérvár. Kossuth Lajos: Kiáltvány a néphez. In: 22 híres beszéd. Szerk.: Székely Éva. Móra Könyvkiadó, Budapest, 258 276. Móricz Zsigmond: Gyászbeszéd Ady Endre ravatalánál. In: 22 híres beszéd. Szerk.: Székely Éva. Móra Könyvkiadó, Budapest, 365 77. Búcsú J. Soltész Katalintól. Elhangzott 1994. okt. 5-én a farkasréti temetőben. MNy 91. 1995. 109 10. A rejtve sugárzó. Z. Szabó Lászlóról. In: Anyanyelvünk szolgálatában. Péchy Blanka, Z. Szabó László, Lőrincze Lajos emlékének. Győr 1993. ápr. 23. Szerk.: Hérics Lajosné. A Kazinczy Ferenc Gimnázium kiadványa. Győr, 1995. 81 5. Asszociációk egy Móricz Zsigmond-szöveghez Móricz Zsigmond: Gyászbeszéd Ady Endre ravatalánál. In: Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Laczkó Krisztina. Budapest, 377 85. Beszélgessünk a beszédről! In: Farkas Zsuzsa: Nyelvőrökkel nyelvőrségen, interjúk. A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság kiadványa. Újvidék, 101 14. A fiatalok nyelvi magatartása (kommunikációs kultúrája) a nyilvánosság előtt és számára. EFF 16. 77 81. A(z 1994. évi) pécsi (országos) döntő kötelező szövegének értő-értető előadásáról. EFF 16. 100 2. Szövegelemzés és hangzásvilág. In: Anyanyelvi nevelés embernevelés. Országos anyanyelv-oktatási napok Eger, 1994. július 4 7. Szerk.: Szende Aladár. MNyTK 198. 101 8. Szöveg és hangzás. In: Ahogyan I. Előadások a magyarországi személyközi kommunikációról. Szerk.: Lipták Ildikó. Marczibányi Téri Művelődési Központ. É.n. 38 48. 21

A kettős kancsal eufémizmusról. MNy 91. 465 6. 1996. Beszédművelés Gyakorlószövegek (Beszédtechnika, szövegértelmezés, szöveg-megközelítés, beszédstílus). Összeáll. A fiatalok nyelvi magatartása (kommunikációs kultúrája) a nyilvánosság előtt és számára. MNy 92. 198 205. Korunk kommunikációs (nyelvhasználati, beszédmagatartási) gondjairól gátlá-sairól és gátlástalanságairól. Nyr 120..152 60. és in: 25 éves a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada 1995. október 12., 13., 14. Szerk.: Hódi Éva. Ada, 42 54. Hozzászólás a Nyelvi tervezés, nyelvi politika c. megbeszélésen. Nyr 120. 393 6. A tömegtájékoztatás szövegalkotási kérdéseihez. In: Az anyanyelv a hangzó médiában. Szerk.: Ördög Gyárfás Lajos. Kiadja az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Sepsiszentgyörgy, 11 24. Szövegmegközelítések. In: Absztrakció és valóság Békési Imre köszöntése. Szerk.: R. Molnár Emma. JGYTF Kiadó, Szeged, 369 75. A szöveg megszólalásáról. In: Anyanyelv és iskola az ezredfordulón. Szerk.: V. Raisz Rózsa. MNyTK 207. 234 42. 1997. Gondolatok a rádióhírek nyelvéről és kommunikativitásáról. Kiadja a Magyar Rádió Részvénytársaság Oktatási Osztálya. Budapest. Beszédművelés Gyakorlószövegek (Beszédtechnika, szövegértelmezés, szöveg-megközelítés, beszédstílus). Összeáll. Nyelvtudósok, nyelvészek, nyelvművelők Győr Moson Sopron megyében. In: Anyanyelvünk vonzásában. Szerk.: Hérics Lajosné. A Kazinczy Ferenc Gimnázium kiadványa. Győr, 2 22, 160 8. Szövegműfaj és beszédstílus. EFF 21. 94 8. Szituativitás a szövegben és az előadásban. EFF 21. 105 6. Retorika. In: Pannon enciklopédia, Magyar nyelv és irodalom. Szerk.: Sipos Lajos. Dunakanyar 2000 [Kiadó], Budapest, 136 9. Gondolatok a tévéhíradó nyelvéről és kommunikativitásáról. Telehír 1997. július 11. (12. évf. 7. szám) 17 23. A beszéd hangzásáról. In.: A nemzeti szeretet kapcsa. Az Édes anyanyelvünk verseny 25 éve. Szerk.: Kováts Dániel. Sátoraljaújhely, 67 76. 1998. Beszédművelés Gyakorlószövegek (Beszédtechnika, szövegértelmezés, szövegmegközelítés, beszédstílus). Összeáll. Szöveg, szövegszerkezet, szöveggrammatika punktuáció, szövegtolmácsolás. In: Helyesírás és nyelvpolitika. Szerk.: Nagy L. János. Az Erkel Ferenc Gimnázium kiadványa. Gyula, 27 44. 22

Információs sík, a szövegszerkezet és a szövegmondatok kapcsolata. In: Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése. Szerk.: Péntek János. Kolozsvár, 439 46. A magyar kiejtés (és rétegei). In: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada, 1997. október 9., 10., 11., Szerk.: Hódi Éva. Ada, 90 108. 1999. Nyelvi illemtan. Társszerk.: Deme László, Grétsy László. (átdolgozott kiadás) Szemimpex Kiadó, Budapest, 510 l. Szerző: 191 214., 224 30., 244 72., 279 80., 292 96., 320 331., 385 505. A szöveg és hangzása (Cikkek, tanulmányok a beszédről). 340 l. Beszédművelés Gyakorlószövegek (Beszédtechnika, szövegértelmezés, szövegmegközelítés, beszédstílus). Összeáll. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár, 160 l. Szöveg és forma: szöveg és hangzás a művészi előadásban. In. Szemiotikai szövegtan 11. A szemiotikai szövegtani kutatás diszciplináris környezetéhez. (III) JGYTF Kiadó, Szeged, 251 271. A szövegmondatok szó- és tagmondati rendjének sorrendi lehetőségei és korlátai. In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII. Anyanyelvoktatási Napok, Eger, 1998. július 7 10. Szerk.: V. Raisz Rózsa és H. Varga Gyula. MNyTK 212. 248 56. Az iskola, a tömegtájékoztatás és a köznyelvi norma. In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII. Anyanyelv-oktatási Napok, Eger, 1998. július 7 10. Szerk.: V. Raisz Rózsa és H. Varga Gyula. MNyTK 212. 428 236. Gondolatok a retorika, a szövegtan, valamint segéd- és határtudományainak kapcsolatairól, a retorika kompetenciájáról, In: Sigma: Szemiotikai szövegtan. Szövegtani kutatás: témák, eredmények, feladatok (II). Szerk. Petőfi S. János, Békési Imre, Vass László. JGYF Kiadó, Szeged. 12. 90 109. 2000. A szöveg megszólalásáról s megszólaltatásáról. In: Mondd, és én hallom... A középiskolások győri Kazinczy-versenyei. Szerk. Hérics Lajosné, Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr, 52 70. A retorika kompetenciái. In: A régi és az új retorika. A retorika a társadalomban társadalom a retorikában konferencia előadásai. Szerk. A. Jászó Anna és L. Aczél Petra. Trezor Kiadó, Budapest, 53 88. Egy kiejtési álszabályról és feltételezett forrásvidékeiről. In: Vox Humana, Bolla Kálmán professzor hetvenedik születésnapjára. Szerk. Földi Éva és Gadányi Károly. ELTE Fonetikai Tanszék, Budapest, 412 8. 23

2001. Wacha Imre nyelvész, 1931. május 25. (Önéletrajz). In: Napút Irodalom, művészet, környezet Hatvanegy jeles hetvenes. Művészévkönyv II/10. MASSZI Kiadó, Budapest, 70 2. Egy Dsida vers és egy későgótikus táblakép szerkezeti hasonlósága. In: Színes eszmék nem alszanak. Szépe György 70. születésnapjára. Szerk. Andor József, Szűcs Tibor, Terts István. Lingua Franca Csoport, Pécs, II. 1317 24. Az elektronikus tömegtájékoztató eszközök és a nyelvhasználat. In: A nyelv szerepe az információs társadalomban. A X. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus (Fehérvár, 2000. április 17 18.) előadásainak válogatott gyűjteménye. Szerk. Bartha Magdolna, Stephanides Éva. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 25 48. (Interneten: www. kodolanyi.hu/szabadpart.) Bőzsöny Frenc 70 éves. MNy 96. 372 3. Kiejtésünk változásai. In: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok Ada 2000. október 12., 13., 14. Szerk. Hódi Éva. Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Ada, 58 72. Wacha Imre: Áttekintés, minta, kutatói életrajz. Szathmári István: A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései, Árgus, Székesfehérvár, 6. 56 9. 2002. Beszédművelés Gyakorlószövegek. Javított és bővített kiadás. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 187 l. Néhány kiejtési álszabályról. In: Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Szerk.: Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám. Tinta Kiadó, Budapest, 483 8. Gondolatok az ortoépiáról. In: Gondolatok a magyar helyesbeszédről. Szerk. Bolla Kálmán. EFF 31. 117 22. Gondok, feladatok a beszédművelésben: a kiejtés, a beszéd és a retorika tanításában. In: Feladatok és módszerek az anyanyelvi nevelésben a XXI. század elején. XIV. Anyanyelv-oktatási napok, Eger, 2001, július 9 12. Szerk. V. Raisz Rózsa és Zimányi Árpád. Budapest, 299 317. Cs. Szabó László: Alkalom. A szöveg rejtett üzenete. Szövegmagyarázat. In: Szöveg az egész világ. Petőfi S. János 70. születésnapjára. Szerk. Andor József, Benkes Zsuzsa, Bókay Antal. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 551 66. Szabó Dénes, a nyelvész. In: Magyar Nyelvész Pályaképek és Önvallomások 42. Szabó Dénes (1913 1994). Budapest, 14 7. Retorika. In: A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája 2. Szerk. Sipos Lajos. Magyar Könyvklub, Budapest, 183 8. 24

Ozoray Árpád szavalattana és ami körülötte van. In: Tanulmányok. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékének évkönyve. Penavin Olga egyetemi nyelvészeti napok. Újvidék, 41 54. Szónoklatelemzések tapasztalatairól. In: A klasszikus retorikai bizonyítás. A retorika a társadalomban a társadalom a retorikában konferencia előadásai [az ELTE TFK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének retorikai konferenciáján és Kossuth-szónokversenyén, 2001. nov. 9-én.] Szerk. A. Jászó Anna, L. Aczél Petra. Trezor Kiadó, Budapest, 71 82. Bolla Kálmán köszöntése 60. születésnapján (1990. június 1.) In: Magyar Nyelvész Pályaképek és Önvallomások 70. Bolla Kálmán. Budapest, 31 3. Díjak, kitüntetések, jutalmak Pro urbe Békéscsaba emlékplakett TIT-emlékérem Akadémiai emlékérem Édes anyanyelvünk-verseny plakett, porcelán, bronz 1989: Munkaérdemrend bronz fokozat Az Olvasó népért-plakett Kazinczy-emlékérem 1990: Emlékplakett a 25. Kazinczy-verseny alkalmából, Győr 1991: Kodály-emlékérem 1993: Déry-jutalom 1995: Kazinczy-díj 1997: Emlékplakett a pedagógusjelöltek 25. győri Kazinczy-versenye alkalmából Kazinczy-emlékplakett a 30. győri Kazinczy-versenyen 2001: Lőrincze-díj 25

KORTÁRSI MÉLTATÁSOK WACHA IMRÉRŐL Wacha Imréről (ahogy én láttam és látom) Nem sokkal azután, hogy átköltözött az Akadémia Nyelvtudományi Intézete a Váci utcából a Szalay utcába, a Művelődésügyi Minisztérium épületébe 1954 áprilisában, annak V. emeletén (ahol később csere folytán a Kéziszótár szerkesztése folyt) 1955-ben helyet kapott az akadémiai Nagyszótár anyaga is, melynek gondozásával Gáldi László volt megbízva. Ezekben az években az öreg nyugdíjasokból álló anyagrendezőkhöz és a munkájukat beosztó és ellenőrző P. Balázs Jánoshoz, Hartay Sándorhoz és Zimándi P. Istvánhoz két fiatal erő került, akik épp akkor végezték el az egyetemet: előbb Wacha Imre, majd Grétsy László. Gáldi őket is hamarosan beosztotta az anyaggyűjtés szervezésébe. (Egy évvel később Szűts László is itt kezdte nyelvészpályáját.) Gáldi azonban látta, hogy még ez az együttes is kevés ahhoz, hogy ebből az anyagból belátható időn belül szótár legyen, ezért új ötletet vetett fel: emeljék ki a Petőfitől való adatokat, egészítsék ki újabb Petőfi-gyűjtéssel és készítsenek szótárt legismertebb költőnk életművéből. Az ötlet megvalósításához alkalmas társat látott Soltész Katalinban, aki ebben az időben fejezte be aspiránséveit, és lett a nyelvtudomány kandidátusa, különös érdeklődéssel nemcsak a szótárírás és az igekötős igék, hanem stilisztikai és verstani kérdések iránt is. Igazán mégis 1956 után alakult ki a Petőfi-szótár koncepciója. Szabó Dénest a tíznapos forradalmi eseményekben való részvétele miatt felfüggesztették egyetemi állásából, és beosztották Gáldi mellé a Nyelvtudományi Intézetbe. Más változások is történtek. Az 1958. évi nyelvművelő konferencia után külön osztályt szerveztek az intézetben a nyelvművelés részére Lőrincze Lajos vezetésével. Gré-tsy és Szűts László ott kaptak nekik való feladatokat. Wacha Imre végül is az újonnan alakult Szabó Soltész együtteshez társult, míg Zimándi, Hartay és P. Balázs János megmaradtak nagyszótári munkakörükben. Főleg Szabó Dénesnek köszönhető, hogy mazsolázás helyett Petőfi teljes írott szókincsének szótárba foglalása lett a koncepció alapja. Gáldinak nagy műveltségű, művészi finomságok iránt érzékeny, sokoldalú tudáson alapuló, de olykor túlságosan szeszélyes irányítását kellő módon ellensúlyozta a szerkesztői együttes. Szabó Dénest az alapos elméleti (jelentéstani és nyelvtani) meggondolások, Soltész Katalint a gyors felfogóképesség és éles emlékezőtehetség jellemezte. Wacha Imre kitűnően tudott hozzájuk alkalmazkodni és a munkát saját, nem lebecsülendő tudásával kiegészíteni. Gáldi, bár nemegyszer komiszul bánt vele, megbízta őt még nagyszótári beosztása idején 26

mintaszócikkek írásával, gyűjtésre kijelölendő új irodalmi anyag összeállításával, a Petőfi-szótárnál pedig a szerkesztési utasítások kidolgozásával, egységes megfogalmazásával. Mindebből sokat közelről is láttam, amikor 1962-ben két és fél évig én is részt vettem a Petőfi-szótár szerkesztésében. Imre vezetett be először az írói szótár szócikkírói gyakorlatába. Határozottan jó volt a munkatársi légkör, és ezt nem kis mértékben Wacha Imre anekdotázó kedvének, humorérzékének köszönhettük. Kissé neheztelt ugyan, amikor úgy láttam, hogy kell még javítani a szerkesztési utasításokon, de legalább volt mit javítani. Később Soltész Katalin igazításai után ezen az alapon folyt a végleges szerkesztés. Wacha Imrét nem elégítette ki a szótári munka. (Pedig azt is szerette, sőt még egy külön József Attila-szótárhoz is összegyűjtötte az anyagot.) Jobban szeretett tanítani. Magyar nyelvi órákat vállalt a műszaki egyetemen. Hozzám bizalma volt, azt is elmondta, milyen szívesen jönnek óráira a hallgatók. Jó előadókészsége volt. Nekem is tetszett a beszéde: mély bariton, meggondolt tempó, tiszta artikuláció, a hosszú és rövid hangokat jól megkülönböztető beszédritmus, Győrre jellemző dunántúlias ë-ző vokalizmus, amelyben a nyílt e mégsem olyan feltűnően nyelvjárásias, amilyen Lőrincze Lajosé volt kollégista korában. Ilyen előzmények után kaptam hírt Bottyánfy Évától, hogy a rádióban keresnek olyan nyelvészt, aki jó kiejtésre oktatná a bemondókat, főleg a kezdőket. Ekkor jutott eszembe Wacha Imre, akinek kiejtését mintaszerűnek találtam, s aki oktatni is szeret. Szívesen vállalta a feladatot, mindazoknak a megelégedésére (mint például Deme László, Bencédy József), akiket akkor Péchy Blanka mozgósítani próbált a hangsúlyozás hibáinak tudatossá tételére, illetőleg a helyes kiejtés szabályszerűségeinek vizsgálatára. Ez a lépés döntő volt Wacha Imre további pályáján. Igaz, hogy még több mint húsz évig a Nyelvtudományi Intézetben volt a főállása (egy ideig a Kéziszótár, majd újra a Petőfi-szótár szerkesztésében vett részt, végül a nyelvművelő osztálynak, illetve a mai magyar nyelv osztályának a munkatársa volt, még az élőnyelvi kutatások kezdetén is jelen volt, s igen fontos tanulmányt tett közzé a Kontra Miklós szerkesztette kötetben), de nem a tudományos rang vagy a szótári munka tette igazán ismertté a nevét, hanem az a hatalmassá nőtt külső tevékenység, amellyel 1964-től rádióbemondók tucatjait, egyetemi vagy főiskolai hallgatók százait, iskolások, tévénézők kisebb-nagyobb csoportjait vezette be az értelmes és szép kiejtésű beszéd kellékeibe. E nagyívű pályának szeretném felvillantani néhány közbülső epizódját. A nagyszótári közösségnek Zimándi mellett Hartay Sándor volt egyik meghatározó alakja. Tipikus agglegény volt, elvi nőgyűlölő, és az intézeti kabarékon, nőnapokon azzal szórakoztatta a közönséget, hogy a nagyszótári cédulákról felolvasott jó néhány olyat, amelyek a női nem gyarlóságáról szóltak. Hartayt Erzsébet nevű húga kisemmizte közös lakásukból, Sándor kénytelen volt egy kis albérletbe költözni. Ebben a nyomorúságban, amikor már egészsége is hanyatlóban volt, Wacha Imre rendszeresen meglátogatta, ennivalót vitt neki, segített 27