Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről



Hasonló dokumentumok
A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

ENER - SUPPLY. Energiahatékonyság és megújuló energia - A helyi energiapolitikák támogatása

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

energetikai fejlesztései

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Gépészmérnök. Budapest

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS IV. negyedévének időszaka január 15.

GeoDH EU Projekt. Budapest november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, április 14.

2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

PannErgy Nyrt.-ről röviden

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében október 11. Hotel Sofitel Budapest

Szekszárd távfűtése Paksról

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS IV. negyedévének időszaka január 15.

energiatermelés jelene és jövője

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 16.

A landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

Zöld távhő fókuszban a geotermikus energia

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS III. negyedévének időszaka október 15.

Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I. táblázat

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely november 4.

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO

ATOMERŐMŰVI TÁVFŰTÉS BŐVÍTÉSI LEHETŐSÉGEK

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS I. negyedévének időszaka április 15.

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben

A megújuló energiahordozók szerepe

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről

I. táblázat. Sor- Megnevezés év év

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, június 16.

5. Értékesített villamos energia mennyisége MWh Lakossági felhasználók legalacsonyabb MJ/légm ezer Ft. ezer Ft

Geotermikus energia. Előadás menete:

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

157/2005 ( VIII.15.)Korm.rendelet 4. számú melléklete szerinti adatok I. táblázat Sor- Megnevezés Mérték év 2010 év szám egység

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár június 9.

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS I. negyedévének időszaka április 16.

Távhőszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS III. negyedévének időszaka október 16.

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE TŐL NAPJAINKIG

MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

HOGYAN TOVÁBB? TÁVHŐELLÁTÁS GÁZMOTORRAL, ÉS DECENTRALIZÁLT HŐSZIVATTYÚPROGRAMMAL

I. táblázat. 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 9,4 8,0 2. Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ

Megnevezés Mértékegység szám 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,08 8,26

A geotermia ágazatai. forrás: Dr. Jobbik Anita

Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő

13 404, ,51. Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

Mérték- Megnevezés. 5. Egyéb felhasználók számára értékesített hő GJ 5 024, ,33 6. Értékesített villamos energia mennyisége, MWh 687,68 780,46

Biomassza az NCST-ben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Megnevezés. Mértékegység szám 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,49 5,08

Vágóhídi tisztított szennyvíz hőhasznosítása. Fodor Zoltán Magyar Épületgépészek Szövetsége Geotermikus Hőszivattyú tagozat elnök

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

Energetikai pályázatok 2012/13

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Lakossági felhasználók számára kiszámlázott használati melegvíz alapdíj ezer Ft

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, Megyik Zsolt

EEA Grants Az izlandi geotermikus rövidkurzus általános bemutatása

I. táblázat. 9. Lakossági felhasználók számára kiszámlázott fűtési célú hő ezer Ft

Innovatív energetikai megoldások Kaposváron

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

Komplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között

Adatközzététel

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 6,7 5,9 2. Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ 1112, ,62

Adatközzététel

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk

Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/I. (1) bekezdése szerinti adatok: Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I.

Adatközzététel

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

Hozzájárulhat-e a geotermia a távhő versenyképességének javításához? Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök

A Csepel III beruházás augusztus 9.

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

Átírás:

Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről

A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé haladva 1 km mélységig a hőmérséklet a világ átlagában 25 C-kal nő, addig a pannon medencében az elvékonyodott kéregvastagságnak köszönhetően a hőmérséklet az 50 C-t is elérheti. A magyarországi geotermikus fluidum 10 %- os hasznosítása esetén hazánk a villamosenergia tekintetében nettó exportőrré válhatna. A Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv 2020-ig a geotermikus energia fűtési célú hasznosításának megháromszorozásával és emellett 57 MW elektromos teljesítményű geotermikus erőmű park létesítésével számol. Mindez megfelelő körülményeket biztosít a geotermikus energia projektekhez. A térképi adatbázis alapján a geotermikus adottságok Vecsés és Üllő térségében is kedvezőek. Az átlagos hőáram 70-80 mw/m 2 körül mozog, ami hőmérsékletben 40-43 C/km hőmérséklet emelkedést jelent. Az Üllőre és Vecsésre készített megvalósíthatósági tanulmányok célja az volt, hogy felmérjék, hogyan lehet ennek a potenciálnak a hasznosításával az import gáz felhasználását helyettesíteni, valamint hogy értékeljék egy geotermikus projekt megvalósíthatóságát és pénzügyi feltételeit. A tanulmányokat az ENER- SUPPLY projekt megbízásából a GeoEx Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. dolgozta ki. A terület földtani felépítése, szerkezeti viszonyai, hőmérséklet eloszlása és a környező fúrások rétegvizsgálatai alapján a tanulmányok készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a geológiai feltételek egyrészt a felszín közelében, max. 300 méter mélyen elhelyezkedő rétegek, másrészt a 2500 méternél mélyebben fekvő rétegek geotermális energiájának kitermelését teszik lehetővé. Az előbbit földhőszivattyús rendszerekkel lakóépületek, kommunális létesítmények fűtésére, vagy akár hűtésére lehet használni. A 2500 méternél mélyebben fekvő rétegekből származó víz hasznosítására pedig - további szeizmikus kutatás után - geotermikus erőmű létesíthető, amely az áramtermelés mellett hővel is ellátja a települést. A 120 C-nál melegebb repedezett és karsztos víztározók mélysége és elterjedése az érintett régióban

Földhőszivattyús rendszerek Mindkét önkormányzatnál lehetőség van hőszivattyú rendszerek telepítésére. A telepítési lehetőségeket és a megtérüléseket a különböző intézményeknél külön -külön kell megvizsgálni és egyedileg kell dönteni mindegyik beruházásról. A rendszerek az alábbi műszaki paraméterekkel létesíthetők: Paraméterek Vecsés Üllő Önkormányzati fogyasztók teljesítmény szükséglete A hőszivattyúk átlagos teljesítménytényezője 45 W/m fajlagos hőteljesítmény esetén a szükséges hőteljesítményt biztosító BHE (szükséges kút) hossz Hőcserélő kutak száma 42-825 kw 28-290 kw COP = 4,3 COP = 4,3 930 18 600 méter 630 6 500 méter 10 186 db 100 m-es vagy 5 93 db 200 m- es, egymástól 8 m-re 7 65 db 100 m-es vagy 4 33 db 200 m- es, egymástól 8 m-re

Geotermikus erőmű Magyarországon jelenleg még nincs működő geotermikus erőmű, de külföldön sok, a tervezetthez hasonló erőmű létesült (pl. Németországban, Landauban és Unterhachingban). A megvalósíthatósági tanulmányok a geotermikus erőmű három helyszínen - Vecsés belterületén, Üllő belterületén, illetve Vecsés és Üllő között - történő létesítését vizsgálják. A három változatnak azonos földtani és műszaki-technológiai háttere van. A két település közötti megoldás egyrészt abban különbözik a településen belülre tervezett változatoktól, hogy abban a két érintett önkormányzat együttműködne egymással a projekt megvalósítása érdekében. Másrészt a két településen együttesen több a hőszolgáltatásba bekapcsolható közintézmény, mint az egyes településeken külön-külön, így több lehet az értékesített hőmennyiség, és ezáltal kedvezőbbek lehetnek a megtérülési mutatók. Ráadásul a két település közötti változat megvalósítása esetén a hőfogyasztásba esetleg egy, a két település között létesítendő ipari park létesítményei is bekapcsolódhatnak, ami tovább javíthatja a beruházás megérülését. A helyszíntől függetlenül mélységi geotermikus kutatás után 3,1 km mély kutak mélyítésére van szükség. A bruttó 2,559 MW e, nettó 2,1 MW e teljesítményű geotermikus erőmű két termelő és két visszasajtoló kúttal működik. A termelő kúttal felszínre hozott hévíz egy hőcserélőn adja át hőenergiáját a másodlagos munkafolyadéknak. A turbinát hőcserélőn keresztül felhevített másodlagos munkafolyadék hajtja meg. Rankin-ciklusú erőművek esetén ez organikus folyadék (n-pentán, izo-pentán, izo-bután). A Kalina-ciklusú erőművek esetén a munkafolyadék víz-ammónia elegy. A magyarországi geotermikus fluidumok hasznosítása esetén csak az ilyen segédközeges erőművek jöhetnek számításba. A Kalina-ciklusú erőművek kedvezőbb hatásfokúak, de az erőmű típust a fluidum jellemzőihez kell hozzárendelni. Az erőműből kilépő, még mindig magas hőmérsékletű hévíz közvetlen hőhasznosításra még alkalmas, ennek felhasználásával az önkormányzatok közintézményeinek és az ipari hőfogyasztóknak összesen 7,855 MW t hőenergiát lehet biztosítani.

A tervezett erőmű főbb műszaki paraméterei A geotermikus erőműbe belépő hévíz hőmérséklet: 148 o C A geotermikus erőműből kilépő hévíz hőmérséklet: 75 o C Hévíz hozam a két termelő kútra összesen: 64 kg/s Az erőmű energetikai hatásfoka: 13% Az erőmű átlagos saját villamosenergia felhasználása: 459 kw e Éves üzemóra szám: 8330 óra/év Az erőmű nettó teljesítménye: 2,1 MW e A geotermikus villamos erőmű létesítésének munkafázisai Engedélyezési dokumentáció összeállítása, geotermikus koncesszió kezdeményezése Koncessziós pályázat kiírása Koncessziós pályázat lebonyolítása Termelő és visszasajtoló kút és/vagy kutak mélyítése, kiképzése Kutak tesztelése Felszíni technológia véglegesítése Erőművi berendezések gyártása Berendezések telepítése, beüzemelése Próbaüzem Összesen: 3 hónap 6 hónap 6 hónap 7 hónap 1 hónap 2 hónap 11 hónap 2 hónap 1 hónap 3 év 5 hónap

A geotermikus erőműprojekt költségei Projekt elem Előkészítés, engedélyeztetés és projektmenedzsment Költség, millió Ft 80 Műszaki tartalom Geotermikus energia bányászati koncesszióval Kutak létesítése, kiképzése, tesztelése, rétegserkentések Erőmű blokk telepítéssel 3700 4 db 3100 méter mély ferdített kút 850 Bruttó 2,559 MWe, nettó 2,1 MW e bináris blokk Felszíni technológia, vezetékek, hőközpontok 335 6,5 km primer és szekunder hőtávvezetékkel, 22 hőközponttal, 8 MW t hőteljesítménnyel Elektromos hálózatra csatlakozás 115 20 kv-os hálózatra Összesen 5080* Geotermikus erőmű és kaszkád hőszolgáltató rendszer Megtérülés A megújuló energia alapú villamosenergia termelés fő előnye a kötelező és rögzített áramátvételi ár. Jelen koncepcionális projekt esetében helyszíntől függetlenül 2,1 MW elektromos és maximum 8 MW hőteljesítmény értékesíthető. A hőszolgáltatás iránti igény azonban ennél lényegesen kisebb, ezért az értékesíthető mennyiséget nem a rendelkezésre álló hő, hanem a kereslet nagysága határozza meg. Az áramszolgáltatás bevétele évi 8330 óra üzemórával és 30 Ft/kWh átvételi árral számolva 525 millió Ft/év. Ehhez adódik hozzá a hőteljesítmény értékesítésének projekt-helyszínenként változó nagyságú bevétele. A megadott adatok alapján a projekt megtérülési ideje 8,5-9 év. Állami támogatás esetén a megtérülési idő ennél rövidebb lehet.

Bevételek és megtérülés Változat Tervezett hőértékesítés, GJ Hődíj, Ft/GJ Áramszolg. árbevétel e, MFt/év Hő és áramszolg. bevétele, mft/év Beruház ási költség, MFt Egyszerű megtérülés, év Vecsés 21 866 2600 525 581,85 5080 8,73 Üllő 12 630 2600 525 557,84 5080 9,11 Vecsés + Üllő 34 496 2600 525 579,32 5250 8,54 A projekt további eredményei A projekt üzleti haszna mellett létrejön egy olyan korszerű, környezetbarát energiatermelő kapacitás, amelynek éves rendelkezésre állása meghaladja a 95 %-ot (gyakorlatilag folyamatos üzemmód), és amelynek köszönhetően az érintett önkormányzatok teljes mértékben függetlenedhetnek a földgáz árának változásától. Vecsésen 19, Üllőn 13 közintézmény, továbbá az érdeklődő ipari felhasználók hőigényét földhővel lehetne kielégíteni. Az intézmények jelenlegi energiafelhasználása alapján a Vecsésen megvalósuló változat esetében 420 000 m 3, az üllői változat esetében 182 000 m 3, a közösen megvalósított projekt esetében pedig 602 000 m 3 közintézmények által használt földgáz kiváltására van lehetőség, ami évente az önkormányzatoknak az egyes változatok esetében 55,54 millió forint, 8,29 millió forint, illetve 67,98 millió forint megtakarítást jelent. Az áramtermelés révén évente 7 694 tonnával, a földgázkiváltás révén évente 818 tonnával (Vecsés), 354 tonnával (Üllő), illetve 1172 tonnával (Üllő + Vecsés) csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez összesen az egyes projektváltozatok esetében évi 8512 tonna, 8048 tonna, illetve 8866 tonna kibocsátás csökkentésnek felel meg.

Az ENER-SUPPLY projektről további információt talál a projekt honlapján www.ener-supply.eu, vagy forduljon a projekt magyarországi koordinátorához, a Környezettudományi Központ Alapítványhoz (Tel.: 06 1 455 0223, www.ktk-ces.hu, e-mail: laczo@ktk-ces.hu)