Program Improving the Policy Framework for Renewable Heating in Hungary Workshop for Hungarian stakeholders 20. April 2011, Budapest 9.30-9.45 Welcome + Introduction + Aim of the workshop, Ms Ada Ámon, ENERGIAKLUB 9.45 10.05 Overview of the current policy framework and goverment aims for renewable heating in Hungary, Mr Gábor Zsembera, Ministry for National Development 10.05 10.25 Possibilities for RE heating in Hungary, Ms Katalin Varga, ENERGIAKLUB 10.25-11.00 The European picture - How do other Member States support renewable heating? Mr Veit Bürger, Oeko-Institut Coffee break 11.20-12.00 Policy evaluation tools - which criteria should be applied to evaluate different policy options? Qualitative and economic evaluation, Mr Veit Bürger, Oeko-Institut 12.00-14.00 Statements from national stakeholders General discussion The workshop will be held mostly in Hungarian. German guest speakees will hold their presentations in English, translation will be provided.
MEMO prepared by: Lilla Csanaky, Katalin Varga, Veit Bürger Improving the Policy Framework for Renewable Heating in Hungary - Workshop for Hungarian stakeholders Date: 20. April 2011 Location: German-Hungarian Chamber for Industry and Commerce (DUIHK), Budapest Introduction: Ms. Ada Ámon, ENERGIAKLUB Energiaklub s aim is to provide an opportunity for stakeholders for a wide consultation on possible policy instruments before every policy decision. Presentations 1. Gábor Zsembera Ministry of National Development Mr Zsembera gave an overview on national and international policies related to climate and energy (EC 20-20 strategy + Roadmap 2050, Hungary s NREAP target 14.6%, National Energy Strategy 2030 will be released in a few months, a Building Energy Strategy and Sustainable Development Strategy will be elaborated in 2011) He stated that Hungary has good potentials: biomass, geothermal and solar energy - the legal environment has to be adapted to that. It is important to strengthen decentralisation in heat and power generation. At present the excessive dominance of biomass represents the renewable energy market of Hungary, diversification is necessary for energy supply security. According to the plans a huge increase is expected in the share of geothermal energy and heat pumps. According to the NREAP: the change to renewable energies is not a goal itself but a tool for job-creation (biomass), rural development and the increase of competitiveness. The share of the renewables in the heating and cooling sector will double (from 9% to 18,9%). From 2014 reconstruction of the support programmes, own operative programme for the support of renewables and RES-H. Biomass offers a huge potential for job-creation; undeveloped regions with unskilled labour (decentralised energy production).
MEMO prepared by: Lilla Csanaky, Katalin Varga, Veit Bürger Plans of the government: The reconstruction of the feed-in-scheme ( is not necessarily a question of policy but rather a political question ) Green Economy Development RES-E feed-in scheme will be elaborated in 2011. The feed-in-tariff scheme presently in effect will cease to exist on the 1st of July. New feed-in-tariff scheme for RES-E will enter into force at the beginning of 2012 due to low budget investment incentives will play an important rule in the new support scheme. The planned bill (for the new feed-in scheme) will be introduced to the gov. before the 30th of April. This will be followed by a public consultation (involving departmental and market actors) to reach a regulation based on wide consensus. Also a feed-in system for RES heat is planned. The date of intorduction of this instrument is uncertain. Online platform + energetical consultant network at least at the level of county municipalities. Education at the field of energetics EU directive requires accredited education for the installation of RES-systems. Scientific and educational campaigns for triggering the demand for RES For the necessary development only 20% of the budget is secured by the gov., 80% has to be invested from open market sources. Q1. Mr. István Kaszab GOF Hungary Kft. How will the feed-in-scheme look like after the 1st of July (most of the investments has been put out of action, the banks are waiting for the new regulation)? Is an obligation for cogeneration planned for biomass plants to get the feed-in-tariff? A1.- Mr. Zsembera: The support scheme for RES-H will enter into force in october, in the summer a temporary scheme will be in effect. The new feed-in scheme for RES-E will enter into force in January 2012. Concerning biomass plants, cogeneration will only be obligatory (to get the feed-intariff) above a definite capacity. The ministry examines innovative financial mechanisms and keeps the financial sector informed. Q2. Mr. Zoltán Lontay GEA-EGI
MEMO prepared by: Lilla Csanaky, Katalin Varga, Veit Bürger NREAP: 25 PJ public heat supply is in the plan according to the calculation of GEA only 5 PJ can be accomplished by residental district heating market. Other market actors (industrial and agricultural users, horticultures etc.) should also be involved in the support schemes to reach the target. A2. - Zsembera: Extension of the heat market would be very important (because heat can not be transported to long distances). It is a political effort that the residental sector should be privileged, not a policy objective. Q3. Attila Urbancsok Öko-Planet Kft. What are the plans to reach the huge increase in the use of solar energy for 2020? A3. Zsembera: The gov. will subsidize solar systems in households at a larger rate only after educated professional apparatus will be available (to eliminate design flaws). Q4: For geothermal heat pumps the amount of the subsidies is not sufficient. The technology is much more expensive than the maximal support. Do you plan to amend the support scheme? A4.- Zsembera: The support system can only be changed after 2014 because of the settlements with the European Union. The use of geothermal energy (drilling and education as well) will be supported by the Norvegian and Icelandic Funds after 2014. 2. Katalin Varga (Energiaklub): Potentials of renewable heating in Hungary The share of heating and cooling is 60% in Hungary (higher than the european average!). 2009 EU directive demands the member states to determine target numbers for RES-H. NREAP obligation for the increase of RES-H as well. No reliable statistics available concerning domestic wood combustion. EUROSTAT started to publish statistics concerning RES-H only in the past years. Potentials of the different RES technologies in HU, targets of the NREAP Heat pumps: theorethical potential 30-40 PJ; a huge increase is necessary to reach the target. Solar energy: lack of support for households is a barrier for the spread of solar systems. Solid biomass: great potential in heating. Necessary measures:
MEMO prepared by: Lilla Csanaky, Katalin Varga, Veit Bürger Modernisation of power plants and the buliding sector Predictable support system Simplification of the laws concerning RES Regulation concerning buildings to support RES (for example use obligations) Energeticists at municipalities Development of statistics (uniformly at EU-level) Q1. Zoltán Lontay GEA-EGI The NREAP is based on presumptions, more studies and scenarios are necessary. 3. Veit Bürger Öko-Institut How do member states support renewable heating? Policy framework: support strategies concentrate on RES-E this will not change in the short term. Dominance of fiscal policy tools. Only a few member states apply use obligations, certificates and other non-fiscal measures. Implementation of regulations concerning RES-H requirements in buildings until 31/12/2014 (Art 13 of RES-Directive) not noticeable in the NREAPs. UK: Renewable Heat Incentive (July 2011) Guaranteed tariff for 20 years, differentiated according to size and technology. The support system will first only be applied in non-residental sector, it will be extended for the residental sector in 2012. Quality restrictions to secure high efficiency. The objective is to finance the RHI from the taxes of fossil fuel users. Germany: For new buildings: use obligations EEWärmeG (2009): a specific rate of the heat consumption has to be supplied by RES (the exact rate is different for each technology). Both residental and non-residental buildings. Alternative solutions can replace the use obligation. Different quality standards for each technology (Solar Keymark, SPF, etc.) Existing buildings play a much bigger role on the heat market! For existing buildings: investment grants (Markt-Anreiz-Programm) Investment subsidies (10% support rate)
MEMO prepared by: Lilla Csanaky, Katalin Varga, Veit Bürger Soft loans The budget is approximately 200-450Mio EUR/year. Technology-specific quality standards. 95% of the installed solar thermal systems and wood boilers have been financed with the support of this programme. Q1. Tamás Zarándy - Ipenerg How compares the rate of the soft loan to the normal market rate? A1. Bürger: It is about 1-2% lower. Q2. When will every household use renewables in Germany? Does a calculation exist about this topic? A2. Bürger: Scenarios for 2050 show that major part of heat production will be supplied by RES by then (mostly solar thermal + heat pump systems). Q3. István Kaszab GOF Hungary Kft. How can a support system with such a low support rate be so effective? A3 - Bürger: In Germany people want to invest in renewables, they would carry out the investment even without subsidy. The programme has rather a psychological effect, it gives the final push for the investments. PV and solar thermal systems have to compete with each other as well because of the limited size of the roof. PV systems are privileged by the policy (high feed-in-tariff). Q4. Ada Ámon With the increase of energy efficiency the heating sector will decrease. It is a real challenge to decide how much to invest in district heating networks. In your opinion, how will the energy mix of a building look like in 2050? A4 - Bürger: By 2050 gas will probably extinct from the residental heating sector. In Germany diverse scenarios predict a very different role for district heating.
MEMO prepared by: Lilla Csanaky, Katalin Varga, Veit Bürger 4. Veit Bürger: Policy evaluation tools Which criteria should be applied to evaluate different policy options? Qualitative evaluation criteria Predictable investment environment (especially in the residental sector) Avoiding over-incentition (the dominance of biomass should not be supported) Minimalisation of the administrative costs Acceptance by stakeholder groups Market interaction Lock-in effects Local peculiarities should be taken into account Quantitative evaluation criteria Costs: public administration costs, higher investion costs have to be compensated Benefits: lower greenhouse gas emission, etc. Renewable heating: Not only economic barriers should be taken into account (for example acceptance of new technologies). Different policies lead to different technology mix. Variation in fuel prices (more scenarios are needed). Negative effects of RES in employment are difficult to predict. Greenhouse gas emission quality standards are very important (especially biomass combustion). Calculation of administration costs. Assumptions should be based on observations! Q1. Katalin Varga Which policy instruments are the most effective according to the above mentioned criteria? A1. Bürger: Öko Institut has analysed a broad range of different policy approaches for Germany. Althoung being well assessed from the scientific point of view the acceptance of the bonus scheme for example was not so good by the policy sector. Every state has its specific circumstances, you can not declare that one policy instrument is better than the other, the details of the elaboration are important!
A megújuló alapú hőtermelés hazai támogatási rendszere Zsembera Gábor Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság 2011. április 19. Helyzetkép 1.
Magyarország energetikai helyzetképe - hőfelhasználás Energiafüggőségünk meghaladja a 62% ot Saját fosszilis energiakészletünk korlátozott Földgázfelhasználásunk túlsúlyos, 82% át importból szerezzük be Erőműparkunk elöregedő stádiumban van Megújuló energia hasznosításunk mindössze 7,3% Épületeink energiafelhasználása pazarló Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedésfejlesztési jövőképünk Primer energia felhasználás százaléka Import a teljes felhasználás százalékában 100 80 60 40 20 0 1990 2009 100% 80% 60% 40% 20% Egyéb Atomenergia Szén Olaj Földgáz Import villamos Teljes Szén Olaj Földgáz 0% 1990 2009 Irányvonalak EU energetikai célok és irányvonalak: EU 2020 Stratégia (Nemzeti Reform Program része) 2050 Dekarbonizációs Útiterv Magyarország energetikai stratégiájának alapdokumentumai: Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (NCsT) Energiastratégia 2030 kitekintéssel 2050 re Energiahatékonysági Cselekvési Terv Épületenergetikai Stratégia Fenntartható Fejlődési Stratégia
Dekarbonizációs potenciál erőművek -5 000 0 5 000 10 000 15 000 20 000 3 szektorra koncentrálódik: Erőművi szektor ipar energiafogyasztás ipar technológia közlekedés közúti közlekedés vasút, hajózás Közlekedés mezőgazdaság energiafogyasztás mezőgazdaság technológia 2007 2050 lakosság energiafogyasztás hulladék egyéb fogyasztók energiafelhasználás Épületek energia technológia (fugitív) LULUCF Hazai megújuló alapú hőtermelés A potenciális és fenntartható energiaforrás szerkezet: erdészeti forrású biomassza célirányosan termelt energianövények (lágy és fásszárú energiaültetvények) mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok egyéb melléktermékek és hulladékok geotermia (fúrt kutak és hőszivattyúk) napenergia biogáz
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2. AZ NCST-ben 2020-ig előirányzott megújuló energia hányad 2020-ra a megújuló energiaforrások bruttó felhasználása megduplázódik. 14,65%
A magyar NCST célja és célrendszere A megújuló energiák hasznosítására való áttérés nem cél, hanem eszköz! Primer célok: 1) Munkahelyteremtés 2) Külső energiafüggőség csökkentése 3) Versenyképesség fokozása 4) Vidékfejlesztés 5) Életkörülmények javítása Szekunder célok: 1) Ellátásbiztonság 2) Fenntarthatóság 3) Gazdaságélénkítés 4) Az energiaszegénység csökkentése Megújuló részarányok 1. A villamos energia és hűtés fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2010 2020 2020 Biomassza 74% 40,7 PJ Biomassza 50% 60,97 PJ
Megújuló részarányok 2. A villamos energia és hűtés fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2005 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Megújuló energia - fűtés és hűtés % 5,4% 9,0% 8,8% 8,6% 8,5% 9,1% 9,8% 11,8% 13,7% 15,7% 17,4% 18,9% Megújuló energia - villamos energia (%) 4,3% 6,7% 6,5% 6,9% 7,5% 8,6% 8,1% 7,1% 8,6% 10,2% 10,7% 10,9% 0,22% 3,7% 4,6% 5,0% 5,0% 5,2% 5,4% 5,8% 6,4% 7,3% 8,0% 10,0% Megújuló energia - közlekedés % Összes megújuló energiarészesedés (5) 4,2% 7,4% 7,3% 7,4% 7,5% 8,0% 8,3% 9,3% 10,7% 12,3% 13,4% 14,65% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Amelyből együttműködési mechanizmusból származó (%) Az együttműködési mechanizmusból származó többlet (%) 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Megújuló részarányok 3. A megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett változása 2005-2020 között (ktoe)
Munkahelyteremtés: a megújuló energia hasznosítás munkaerőigénye Működtetés és fenntartás létszáma / 100 GWh 100 90 Biomassza 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Kogeneráció Széntüzelésű Komb.cikl. gáz Szolár-termál PV Szél (tengeri) Forrás: OECD/IEA, 2007 Good Practice Guidelines Bioenergy Project Development & Biomass Supply Szél Kis vízerőmű Cseppf. Bioüa. Depónia/biogáz Biomassza gőz Gázosítás Energianövények Erdészeti mellékt. Mg. hulladék Kormányzati elképzelések a zöldgazdaságfejlesztés hátterének kiépítése érdekében 3.
Zöldgazdaság-fejlesztés Zöld gazdaságfejlesztéshez szükséges háttér kiépítése a kormányzat részéről Együttműködő szervezetek: NGM, NFM, NFÜ, NEFMI, Energia Központ, ÉMI 1) KÁT rendszer átalakítása 2) Jogszabályi háttér átalakítása 3) Zöldhő átvételi rendszer kialakítása (2012. október 1-től) 4) Zöld gazdasági adatbázis és online platform 5) Energetikai szaktanácsadói hálózat, az apparátus képzése 6) Energetikai szakképzés 7) Szemléletformáló és tudatosító kampányok Az Új Széchenyi Terv 4.
Új Széchenyi Terv 7 kitörési pont: 1. Egészségipari program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési program 3. Otthonteremtés és lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztési program 5. Tudomány Innováció program 6. Foglalkoztatási program 7. Közlekedés-fejlesztési program Az energia-szektort érintő ÚSZT konstrukciók Megújuló energia konstrukciók: 29,3 Mrd forint Épületenergetikai fejlesztések: 11 Mrd forint Épületenergetikai fejlesztések a ZBR keretében: 21,5 Mrd forint Zöldgazdasághoz kapcsolódó adatbázisok létrehozása, elektronikus engedélyezési eljárások fejlesztése: 5,4 Mrd Fenntartható életmódot ösztönző kampányok, oktatási segédanyagok: 9,7 Mrd
Megújuló energia konstrukciók: 29.3 Mrd forint Helyi hő- és hűtési igény kielégítése: megújuló energiatermelő berendezések telepítése. Pályázni lehet: napenergia, szélenergia, biogáz, depóniagáz, geotermikus energiahasznosításra, hőszivattyús rendszerek telepítésére, közösségi távfűtő rendszerek kialakítására, illetve átalakítására. 7 milliárd forint 1-1000 millió között. Villamos energia, kapcsolt energia, biometán termelésre: napenergia, szélenergia, biogáz, depóniagáz, geotermikus energiahasznosításra, hőszivattyús rendszerek telepítése. 11.6 milliárd forint 1-1000 millió között. Geotermikus alapú hő-, illetve villamos energiatermelő projektek előkészítése: kutak fúrási helyének meghatározása, kutatófúrás elvégzése, tervek, engedélyeztetési dokumentációk elkészítése. 1.62 milliárd forint 10-1000 millió között. Távhőszolgáltatás energetikai korszerűsítése: energiahatékonyság, távvezetékek korszerűsítése, hőközpontok korszerűsítése, távhőrendszer bővítése. 2.1 milliárd forint 10-500 millió között. Megújuló energia alapú térségfejlesztés: térségi és helyi gazdaságfejlesztő hatású mintaprogramok előkészítése kétfordulós eljárásban. Teljes értéklánc felállítása: alapanyag előállítása, technológiai beruházás, felhasználói oldal megteremtése. 6 milliárd forint 70-1500 millió között. Megújuló energia felhasználás növelése a Közép-Magyarországi Régióban: helyi hűtési-fűtési igények kielégítése, villamos energiatermelés, biometán előállítás. 1 milliárd forint 10-500 millió között. Épületenergetikai fejlesztések: 11 Mrd forint Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokból: elsősorban épületek energiafelhasználásához kapcsolódik, és lehetőséget biztosít napkollektorok, napelemek, biomassza kazánok, hőszivattyúk telepítéséhez. De pályázni lehet gazdasági-termelési folyamat közvetlen hőigényének kielégítésére is. 3 milliárd forint 1-100 millió között. Épületenergetikai fejlesztések megújuló-energia hasznosítással kombinálva: hőtechnikai adottságok javítása, fűtési-hűtési, világítási rendszerek korszerűsítése + megújuló-energia használat. 8 milliárd forint 1-1000 millió között.
Intézkedéscsoportok Támogatási intézkedések, programok: Beruházási támogatások 2011 2014 között 2014 től új, önálló energetikai operatív program indítása EU ETS ből finanszírozott beruházási programok Közvetlen közösségi és egyéb közösségi finanszírozású programokban történő aktívabb részvétel Zöldgazdaság fejlesztés Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők: Zöld finanszírozás (zöldbank, vagy célzott refinanszírozott hitelek) Kutatás fejlesztés a megújuló energiaforrások területén Villamos energia kötelező átvételének (KÁT) átalakítása Hőszivattyúkra vonatkozó kedvezmények, geo tarifa Második generációs bioüzemanyag bekeverés ösztönzése fenntarthatóság KÁT-rendszer átalakítása A jelenlegi KÁT rendszer 2011. július 1 jén megszűnik: elsősorban a megújuló energia alapú hasznos hőtermelés felhasználását ösztönző rendszer kerül kidolgozásra Alapelvek: Differenciált: technológia méret Bónuszfelárak alkalmazása Társadalmi hasznosság érvényesítése Biomassza felhasználása esetén jelenleginél kisebb támogatható kapacitáshatár, magasabb hatásfok fenntarthatósági követelmények fokozott érvényesítése
Zöldgazdaság finanszírozása A kitűzött célok és az elvégzendő feladatokhoz szükséges források csupán 20 százaléka áll rendelkezésre uniós és hazai forrásból. Következtetés: 80 százalékot a szabadpiacról kell megszervezni! Köszönöm a figyelmet! 24
1 A megújuló energiaforrások hazai lehetőségei a hőtermelésben Ajánlások a megújuló alapú hőtermelés hazai támogatásához RES H Policy workshop 2011. április 20. Tartalom 2 Az előadás vázlata 1. Miért fontos foglalkozni a megújuló alapú hőtermeléssel? 2. Miért mostohagyerek a téma? 3. Milyen lehetőségei vannak Magyarországnak?
Hőhasznosítás jellemzői 3 Nagyszámú, elszórt hőfelhasználó Általában hálózatos összeköttetés nélkül, emiatt egyedi fűtés a meghatározó Épületállomány döntő Hagyományos fűtés, távfűtés gyakran élvez támogatást (pl. kedv. ÁFA) Statisztikák gyengék (becslések, felmérések, kapacitások, termékforgalom alapján) Hőenergia felhasználás szerepe az EU ban 4 Mtoe 1400 120 0 1000 800 600 400 200 0 EU27 végső brut t ó energiaf ogyaszt ásának alakulása a Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Tervek alapján 2005 2010 2015 2020 Fűtés és hűtés részaránya jelentős : 45 50% (villamos energia 25%, közlekedés 28%) Villamos energia Fűtés és hűtés Közlekedés Forrás: Európai Bizottság Bruttó végső energiaf ogyaszt ás megoszlása az EU-27-ben, 2008 Megújuló alapú hőhasznosításban élenjáró tagállamok: Svédország, Lettország, Finnország (lakossági tűzifa) Várható növekedés: hőszivattyúk, napenergia. 89% 1% 4% 6% Hagyományos energiahordozó Megújuló energiaforrás közlekedési célra Megújuló alapú villamos energia Megújuló alapú hőenergia Forrás: Eurostat
Hazai hőhasznosítás jellemzői 5 Idehaza 60 százalékos részesedés Kevés statisztika: MEH: távhő adatok Energiaközpont primer energia, megújuló statisztika A bruttó végső energiaf ogyaszt ás megoszlása Magyarországon (PJ), 2010 t erv. Közlekedés 23% Villamos energia 20% Fűtés és hűtés 57% Megújuló 5% Hagyományos 52% TJ 80000 Biomassza-f elhasználás t echnológia és előállított végtermék szerint Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosít ási Cselekvési Terve, 2010 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Bio üzemanyagok Tüzifa és biomassza villamosenergia termelésre Tüzifa és biomassza hőt ermelésre Biogáz villamosenergia t ermelésre Biogáz hőtermelésre Forrás: Energiaközpont Megújulók hozzájárulása elenyésző (leginkább tűzifa) ME Cselekvési Terv már tartalmaz célértékeket, növekedés kötelező Miért mostohagyerek a hőenergia? 6 1. A megújuló alapú villamosenergia termelés a hangsúlyos (uniós direktívák, célok, támogatáspolitika) 2. Statisztikai hiányosságok A legtöbb tagállam (sem az Eurostat) nem vezet külön nyilvántartást megújuló hőről ÚJ: REGULATION (EC) No 1099/2008 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 22 October 2008 on energy statistics A legtöbb tagállam az Eurostat definícióját követik, ami a hőtermelést az energiaátalakítási folyamat inputjaként határozza meg. Fontos: output oldali definíció is Forrás: ThERRA projekt
Miért mostohagyerek a hőenergia? /2 7 3. Módszertani eltérések, nehézségek Környezeti hő figyelembe vétele Hulladékégetés besorolása (gyakran megújulóval egy kategória) Statisztikák általában nem mérés, hanem számítás alapján (beépített kapacitásból, de milyen hatékonyság, kihasználtság alapján?) Lakossági fatüzelés megragadása nehéz Pedig: jelentős potenciálok, több megújulóenergia technológia kifejezetten gazdaságos hőtermelésre Nemzeti Cselekvési Tervek szerint megújuló alapú hőtermelés növelése szükséges Potenciálok 8 Megújuló energiaforrások kombinációja Geotermia Lényegében kimeríthetetlen, időjárástól független Napi 24 órán át kiszámíthatóan rendelkezésre áll Kifejlett technológia, rendelkezésre álló távhő hálózat Hőszivattyúk Hűtés és fűtés is Napenergia Lakossági, intézményi, ipari HMV + fűtésrásegítés Szezonális szoláris hőtárolóval akár távfűtésben is (dán, svéd és német példák) Szoláris hűtés Biomassza Lakossági, intézményi, ipari fűtés Távfűtés Faapríték, brikett, pellett Mezőgazdaságból, faiparból, erdészetekből
Hazai lehetőségek 9 Geotermia: Ország területének kb. 70% án rendelkezésre áll 100 C alatti termálvíz Összesen kb. 60 PJ/év potenciál, ebből jelenleg 4 PJ t hasznosítunk Az összes jelenleg kitermelt geotermikus hőenergiának (26 38 PJ/év) kevesebb, mint 10% át használjuk fel energetikai célra (a többi elfolyik) Hőszivattyú potenciál: 30 40 PJ/év Évi kb. 500 db eladott hőszivattyú (2008 as adat) Jelenlegi támogatások: KEOP, H tarifa, geo tarifa PJ 16,0 0 14,0 0 12,0 0 10,0 0 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 Geotermikus energiafelhasználás hőtermelésre - a Nemzeti Cselekvési terv alapján 2010 2015 2020 Geot ermikus Hőszivat t yú Hazai lehetőségek 10 Napenergia: Beeső napsugárzás éves összege átlagosan 1300 kwh/m 2 Teljes aktív szoláris termikus potenciál: 49 PJ/év. lakóházak: 31,9 millió m 2, hivatalok, középületek: 300 ezer m 2, kempingek, külső területek: 50 ezer m 2. (Farkas, 2010) További hasznosítás: Mezőgazdaság, ipar: üvegházak fűtése, szoláris szárítás, technológiai melegvíz készítés, stb.: kb. 27 PJ/év Passzív napenergia hasznosítás: kb. 38 PJ/év Jelenlegi támogatás: KEOP PJ 10,0 0 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,0 0 0,00 Napenergia-f elhasználás hőtermelésre - a Nemzeti Cselekvési terv alapján 2010 2015 2020
Hazai lehetőségek 11 Biomassza: Potenciál becslések: 58 223 PJ/év Decentralizált hőenergia termeléshez alapanyag számos település környékén rendelkezésre áll 5 10 MW fűtőmű: 20 30 km es körzetből ellátható Nehézség: alapanyag Erdészeti alapanyagot biomassza erőművek felvásárolják Lágy és fásszárú ültetvények: nehezen indulnak be Lakosság: sokan térnek vissza biomassza (és egyéb anyagok) tüzelésére Jelenlegi támogatás: KEOP PJ 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,0 0 Biomassza-felhasználás hőtermelésre - a Nemzeti Cselekvési terv alapján 0,00 2010 2015 2020 Biomassza - szilárd Biomassza - gáznemű Szükséges intézkedések 12 1. Elpocsékolt hőenergia mennyiségének csökkentése főképp erőmű, illetve épületszektorokban 2. Magas kezdeti beruházási költségek csökkentése Beruházási támogatás Innovatív pénzügyi megoldások Kiszámítható, hosszú távú támogatások 3. Jogszabályok egyszerűsítése Többszörös adóztatás megszüntetése Engedélyezés Hatóságok közötti szorosabb együttműködés Építési szabályok, pl. EEWärmeG Kiszámítható, hosszú távon stabil szabályozás 4. Technológiák tudatosítása, önkormányzati energetikusok 5. Adatbázisok a természeti adottságokról 6. Statisztikák fejlesztése, adatgyűjtés, energiaátalakítás, és termelés számítása (lehetőleg EU szinten egységesen)
13 Köszönöm figyelmüket! ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Varga Katalin varga@energiaklub.hu www.energiaklub.hu
The European Picture How do Member States support renewable heating? Workshop "Improving the Policy Framework for Renewable Heating in Hungary" Budapest, 20 April 2011 Veit Bürger, Öko-Institut e.v. www.res-h-policy.eu NREAP evaluation Overview RES-H/C targets of the EU-27 and projections of the RES-H/C technology split in 2010 and 2020 Overview of the current policy support framework for RES-H/C in the EU-27 NREAPs: Reported support schemes for RES-H/C in order to achieve the indicative RES-H/C trajectories until 2020 Selection of ambitious policy cases: UK and Germany Conclusions www.res-h-policy.eu 2
NREAP evaluation Indicative RES-H/C targets of the EU-27 70% 60% 2005 2010 2015 2020 50% 40% 30% 20% 10% 0% AT BE BG CY CZ DE DK EE EL ES FI FR HU IE IT LT LU LV MT NL PL PT RO SE SI SK UK Source: National Renewable Energy Action Plans www.res-h-policy.eu 3 NREAP evaluation Projections: Contribution of different RES-H/C technologies to the final energy demand for heating and cooling in 2010 70% 60% 50% 40% 2010 Geothermal 2010 Heat Pumps 2010 Solarthermal 2010 Biomass 30% 20% 10% 0% SE LV EE FI PT DK AT LT SI FR BG CY ES EL PL CZ DE HU MT SK IT IE NL BE LU UK Source: National Renewable Energy Action Plans www.res-h-policy.eu 4
NREAP evaluation Projections: Contribution of different RES-H/C technologies to the final energy demand for heating and cooling in 2020 70% 60% 50% 40% 2020 Geothermal 2020 Heat Pumps 2020 Solarthermal 2020 Biomass 30% 20% 10% 0% SE LV EE FI PT DK AT LT SI FR BG CY ES EL PL CZ DE HU MT SK IT IE NL BE LU UK Source: National Renewable Energy Action Plans www.res-h-policy.eu 5 NREAP evaluation Current policy framework for RES-H/C Most Member States focus their support policies for renewables on renewable electricity generation Support policies for RES-H concentrate on three classes of budget financed instruments (while available budgets are often rather limited) Investment grants Tax measures (e.g. tax deductions, reduced VAT rates) Soft loans Only few Member States apply non-fiscal measures such as Use obligations (e.g. ES, DE, PT), however often restricted to new buildings Eligibility of RES-H/C investments within White Certificate Schemes (IT, FR) www.res-h-policy.eu 6
NREAP evaluation Current policy framework for RES-H/C (status 10/2009) AT BE BG CY CZ DE DK EE EL ES FI FR HU IE IT LT LU LV MT NL PL PT RO SE SI SK UK Financial grants (investment support) Tax incentives (incl. VAT incentives) Soft loans Eligibility to White Certificate Scheme Use obligation CHP biomass (via RES-E or CHP support) Source: IEE project RE-Shaping www.res-h-policy.eu 7 NREAP evaluation Policies in order to achieve the 2020 RES-H/C targets: Cross analysis of the NREAPs MS were asked to report on policies and measures planned for achieving the indicative 2020 RES-H/C targets (section 4.4 of NREAPs) Most NREAPs do only reflect the status quo (current policy framework), many NREAPs lack a clear assessment that the reported policies will be ambitious enough to achieve the targets Most Member States stick to fiscal measures (e.g. investment subsidies, tax incentives, low interest loans) Only few Member States (e.g. UK) plan to implement completely new policy instruments NREAPs lack a clear overview how Member States intend to comply with Article 13 (4) of the Renewables Directive 2009/28/EC "By 31 December 2014, Member States shall, in their building regulations and codes or by other means with equivalent effect, where appropriate, require the use of minimum levels of energy from renewable sources in new buildings and in existing buildings that are subject to major renovation." www.res-h-policy.eu 8