VII. évfolyam. Budapest, 1^97 évi deczember hó 22. 102. (648.) szám. KÖZTELEKÉ KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Megjelenít miiflei szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest tlllöi-út 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Szölőszeti és borászati tanfolyam. Budapest székes-főváros és vidéke szőlőbirtokosai részére. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ugyismint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja a földmivelésügyi miniszter ur Ö Nagyméltósága anyagi s erkölcsi támogatása mellett 1898. évi január hó 10 29-ig tartó időközben a Köztelek (Üllői-ut 25. sz.) nagy termében három hetes. szölőszeti és borászati tanfolyamot rendez. Részvétel. A tanfolyam nyilvános s igy azon bárki részt vehet, ha felvétel czéljából idején jelentkezik. Minden jelentkező egy számmal ellátott igazolványt kap, amely őt a nagyteremben az ugyanazon számmal ellátott szék állandó használatára jogosítja. Áz igazolvány kiállításáért nem egyesületi tagok 5 forint dijat fizetnek. Egyesületi tagoknak az igazolvány kiállítása díjmentes. Jelentkezés. A tanfolyamban résztvenni szándékozók személyesen vagy levél utján jelentkezhetnek; január hó 6-ig az Országos Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál Budapest, Köztélek, (Üllői-ut 25. sz.) Nem tagok levélbeli jelentkezései csak ugy vétetnek figyelembe, ha az igazolvány kiállítási dija, azaz : öt forint egyidejűleg beküldetett. Az ülőhelyek a jelentkezés sorrendjében fognak kiszolgáltatni. A tanfolyam tárgyai. A szőlők trágyázása. Előadó: Cserháti Sándor a magyar-óvári gazd. akadémia tanára. Szőlőtelepítés és mivelés. Előadó : Engel-. brecht Károly magyar kir. szölőszeti és borászati főfelügyelő. Szénkénegezés és a szőlő rovarellenségei. Előadó: Jáblonowski József a m. kir. rovartani állomás főnöke. Borkezelés. Előadó : Dr. Kosutány Tamás a magy.-óvári gazd. akadémia tanára. A szőlő növényellenségei. Előadó: Mezey Gyula a magyar-óvári gazd. akadémia tanára. Hizott állatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1898. évi április hó 2., 3. és 4-dik napján díjazással egybekötött hizott állatvásárt rendez Budapesten, a székesfővárosi marhavásártér istállóiban. Hizlalással foglalkozó gazdatársainkat tisztelettel felkérjük, hogy a hizott állatvásárra előkészületeiket megtenni s azon lehetőleg résztvenni szíveskedjenek. Az állatok díjazására igen értékes állami, városi, egyesületi és egyéb dijak és érmek ál lanak - rendelkezésre. A hizott állatvásárra felhozható: hizott szarvasmarha, juh, sertés és hizott baromfi. A vásáron résztvenni szándékozók bejelentéseiket 1898. márczius hó 15-ig küldhetik be az OMGE. titkári hivatalához, mely az érdeklődőknek levélbeli megkeresésére a várás tervezetét és a szükséges bejelentési iveket megküldi. A rendező-bizottság. Gazdasági egyesületek Amerikában.*) Irta : Szilassv Zoltán. Mindenki előtt ismeretes, hogy az egyesületi élet az unió egész területén az összes társadalmi rétegekben rendkívüli módon kivan fejlődve. Ez alól, a mezőgazdasági körök annál kevésbé képeznek kivételt, mert hisz az Egyesült-Államok népességének legnagyobb zömét a mezőgazdasággal foglalkozók teszik ki, ugy,. *) Mutatvány szerzőnek Amerikai mezőgazdaság" czimü most megjelent müvéhől. hogy az állami élet minden megnyilatkozása és a társadalmi összes mozgalmak a legjellegzetesebb mezőgazdasági színezetet viselik. Az egyesületi élet magas fejlettsége önként következik az Egyesült-Államok állami és társadalmi berendezkedésének jellegéből, amelynek fővonása a teljes szabadság és liberalizmus, mely törvényhozási-intézkedéseivel az egyének és a társadalmi osztályok boldogulására szükséges eszközöket rendelkezésre bocsátja ugyan, de azoknak a felhasználását a legszélesebb körű autonómiával magukra az egyénekre és első sorban a társadalom szervezeteire bizza. A közfeladatoknak így igen tetemes része hárul a társadalomra, amelynek, hogy azokat megfelelő módon végrehajthassa, kellőleg szervezkednie is kell. A társadalom szervezkedését és ezen szervezett intézmények működését az államhatalom minden rendelkezésére álló eszközzel előmozditja és lehetségessé teszi s igy az állam és a társadalom együttes működése, egymás működésének támogatása "által,.nemcsak a msgfelelö egyensúlyt eredményezi áliam és társadalom működésében, hanem mindkettőnek eredményességét nagyban előmozdítja. Az Egyesült-Államok területén igen számos, a mezőgazdasági minden termelési ág érdekeit képviselő specziális egyesületek vannak, az általános mezőgazdasági egyesülek azonban kétféle jellegűek. Valamennyi gazdasági egyesület az önkéntes társulás elvén épült ugyan fel, mégis egyrészük tisztán társadalmi, másrészük hatósági szervezetű és ez esetben legtöbbnyire a korporáczió jellegével bír. Az Egyesült-Államok szövetségében levő összes államok mindegyikének területén egy állami gazdasági egyesület (State Agricultural Society) van, amelynek létrejövetelét, működésének főbb irányait az illető államnak erre vonatkozó külön törvénye állapítja meg, amely Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. Tagok száma 600. Tartalékalap 100,000 kor. Kivonat az alapszabályokból: A. földbirtokosoknak földadójuk minden megkezdett500 frt összege után egy,, a bérlők pedig jövedelmi adójuk minden megkezdett2000 forintja utan szintén egy^üzletrésít kötelesek jegyez:sem A szövetkezet ezélja: I. Olesó közvetítés gazdas., felszerelési és fogyasztási czikkek beszerzésénél. II. Mezei gazd. termények legelőnyösebb értékesítése. III. Áruhitelnyujtás a tagok, részére. I. VETŐMAG-OSZTÁLY. Mindennemű vetőmagvak megvétele és eladása. Eredeti külföldi magvak. Heremagvak bérrostálása. II. Á R U-O S Z T Í 1 I. Összes gazdasági ezikkek a legkiválóbb minőségben. Műtrágyák. Építkezési anyagok. Gazdasági vasnemüek. stb. III. Bizomány-osztály. Hadseregellátás. Gabonaeladás. Erőtakarmányok vétele. IV. Hizott marha és sertésbizományi osztály. Hizott marha, sertés, ürü stb. bizományi értékesítése. V. Biztosítási osztály. Tűz- és jégbár elleni biztositások. Élet, járadék és baleset elleni biztositások. Szállítmányozási biztosítás. VI. Gazdasági G ÉP - OSZTÁLY. Elsőrendű bel- és külföldi gépgyárak kizárólagos képviselete. Mindennemű kipróbált szolid kivitelű gazdasági gép jutányos beszerzése. Gazdasági géptelepek, malmok, mezei vasutak, takarmányos és tejes kamarák berendezése. A szövetkezet alapszabályait ós havonkint kétszer megjelenő Üzleti Értesitő-jét bárkinek ingyen és bérmentve megküldi. Mai Hámunk 30 oldal.
1786 KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22. 102. SZÁM. 7-IK.ÉVFOLYAM. törvény alapján az államnak kormánya a gazdasági egyesület anyagi eszközeinek államsegély alakjában való megadásáról is gondoskodni köteles. Az állami gazdasági egyesületen kivül minden kerületben county-megye helyi érdekű kerületi gazdasági egyesületek is vannak, amelyek Iegtöbbnyire szerves -összeköttetésben vannak az állami gazdasági egyesülettel, több államban azonban ezek teljesen önállóak. Az állami gazdasági egyesület, vagy az önkéntes társulás alapján egyesületté alakult egyes személyekből áll, vagy korporativ jellegű, amidőn az állami egyesületet nem egyes személyek alkotják, hanem egyrészt a kerületi gazdasági egyesületek és más mezőgazdasági érdekű társulatok delegáltjaiból, másrészt a különböző mezőgazdasági szaktudományok képviselőiből áll. Az állami gazdasági egyesületeknél ez utóbbi forma általánosabb, az első csak néhány állam területén érvényesül. Összefüggésben van ez azzal, hogy az állami gazdasági egyesület a legtöbb államban, mint állami mezőgazdasági tanács (State Board of Agriculture) hivatalos jellegű és hatósági funkcziót végez. Az azonban, hogy valamely állam gazdasági egyesülete nem korporativ jellegű, hanem egyes személyekből álló társulat, még nem zárja ki, hogy az ilyen szervezetű gazdasági egyesület a korporativ jellegű egyesülethez hasonlóan állami mezőgazdasági tanács ne lehessen, a midőn azonban az ilyen egyesületnél is a kerületi gazdasági egyesületek megfelelő képviselettel birnak. Az egyes államok törvényhozása már elnevezésben külömbséget tesz a két szervezet között, a mennyiben ez utóbbiakat állami az mezőgazdasági egyesületnek (State Agricultüral Society), az előbbieket állami mezőgazdasági tanácsnak (State Board of Agriculture) nevezi. A szabad társulás alapján létrejött állami TÁRCZ A. Uj-Caledonia, a gazdákeldorádója. 14 éves Bandi fiamnak sok tudomány a fejébe száll, amennyiben nem pólyálják tanárai szekundába, de a földrajz iránt törhetetlen ellenszenvvel viseltetik, a bajon segítendő, én szoktam segítségére lenni leczkói bemagolásánáí. A mu.lt-. esték egyikén Uj-Caledoniával kellett őt behatóan megismertetnem. Eléje tártam, hogy az Operencziántuli sziget csak 1853 óta a francziák birtoka s hogy azok ugy jutottak hozzá, mert a hajótörött franczia matrózokat, kik partjaira vetődtek, az emberevő benszülöttek felfalták. A franczia kormány aztán ugy torolta meg a bűnös lakmározást, hogy az Ausztráliából Kelet felé eső egész szigetet, lefoglaltatta katonáival.. A vásott'kölyöknek a Robinson Crusoe kalandjára emlékeztető tananyag pertraktálása tetszeni kezdett.. Majd áttértem Cook hires utazására, ki a szigetet 1774-ben fedezte fel legelőbb, miután hajójával vagy 7000 kilométernyire került Cochincinától, 4475 kilométernyire Taititól s beleveszelődőtt a Csendes tenger Isten háta inegetti szigetlabyrinthusaiba. Ujjammal a mappán mutogatva, igyekeztem vele megértetni, hogy mindaz, amit a szürkére pingált száraz földből lát, csupa angol birtok s hogy csodával határos, hogy a francziák cseppnyi szige«töket az óriási angol hatalom tőszomszédságában, még ina' is megtudták magliknak tartani! I gazdasági egyesületeknél az állami mezőgazdasági tanácsot ezen egyesületeknek az igazgatósága (Board of Directors) alkotja, amely különben szabadon választott igazgatóság s a kerületi gazdasági egyesületek kiküldöttjeivel van kibővítve, hogy az állami tanácsban az egész állam összes mezőgazdasági érdekeltjei képviselve legyenek, mezőgazdasági Az állami mezőgazdasági egyesület három fő alakjának példáját az alábbiak illusztrálják. New-Jersey állam korporativ mezőgazdasági egyesülete, illetve mezőgazdasági tanácsa- a következő módon van egybeállítva: A) Elnökség: Elnök, alelnök, titkár, pénztáros és 3 végrehajtó-bizottsági tag. B) Tagok: 2 állami geológus, az állami mezőgazdasági intézet felügyelő-bizottságának. 2 tagja, az állami kísérleti állomás elnöke és igazgatója, az állami Grange" *) mestere ós titkárja, az állami kertészeti egyesület (State Ágric. Society) elnöke és titkárja, az állami kertészeti egyesület 1 tagja és titkárja, az amerikai áfonyatermelők egyesületének elnöke és titkárja, a gyümöcstermelők egyesületinek 5 tagja, az állami baromfitenyésztési egyesület 1 tagja és a 16 kerületi egyesület mindegyikének 2- kiküldöttje,. összesen 52, az elnökség 7 tagjával együtt 59 tag. Illinois államban az állami mezőgazdasági tanács tagjait az egyes kerü'.eti mezőgazdasági egyesületek kiküldöttjei két évi megbízatással választják. Joiva államban az állami mezőgazdasági tanácsot az állami mezőgazdasági egylet igazgatósága (Board of Directors) alkotja. Néhány államban az- állami mezőgazda- *) A Grange" egy általános jellegű társaság, mely a tagok anyagi érdekeinek előmozdításán kivül azoknak szellemi haladását és művelődését is előmozdítani I volt hivatva. sági tanács tagjait az állam kormányzója nevezi ki, ezen államoknak a száma' azonban folyton kevesbedik, mert az egyes államok egymás után törvényhozási uton létesítik áz állami gazdasági egyesületeket, illetve mezőgazdasági bizottságokat. Az állami mezőgazdasági egyesület, állami A földrajzi leczke egy franczia bortermelő barátom gazdaságokat alkottak. A kormány mindenki- látogatásával ért véget. nek, ki avval az óhajtással állt elő, hogy mezőgazdasággal akar a szigeten foglalkozni, Ön Uj-Caladonia földrajzi viszonyait magyarázta csemetéjének, kérdezte látogatóm? négy hektár szántóföldet és 20 hektár legelőt Engedje meg, hogy egy érdekes könyvet küldjek, engedett át hosszú terminusban végződő in- mely a sziget mezőgazdaságával foglalkogyenes használatra. E mellett a föltéter mellett persze sok ember özönlött a szigetre, mi arra zik. Ha átlapozza, szórakozva fog sokat tanulni belőle. A mii éppen most jelent meg a kényszeritette az intéző köröket, hogy a föld párisi könyvpiaezon. adományozásával óvatosabban járjanak el. Ez idő szerint csak igazi földművesre Emberem szavát tartotta, másnap már megküldte nekem Rochas La Nouvelle Galedonie" bíznak ingyen használatos földet s öröklési czimü vaskos könyvét,.mely a franczia joggal ruházzák fel. Ha pedig valakinek gazdáknak végtelenül érdekes karácsonyi ajándékául Francziaországbóí, avagy más európai államból kedve van kivándorolni s a földmivelésügyi van szánva. A bennünket is érdeklő becses munkából idézek egyetmást, megvagyok miniszterhez benyújtott kérvényében igazolja, győződve róla, tanulni szerető gazdáink szívesen hogy gazdaember, ért tehát a földdel bánni, fogadják -azt. ingyenesen ki is szállítják, de már csak egy hektár szántóföldet s három hektár rétet adnak A szigetet, mint tudjuk, 1864 óta a franczia kormány számüzetési helynek szánta, i I neki ingyenes használatra, azt tartván, jusson Aféle. Szibéria-félét teremtett belőle, hova vezekelni is, maradjon is, meg hát, hogy ekkora terület küldte a nagy bűnösöket. Azóta aztán teljesen elégséges egy kis család eltartására s; divatba is jött, az egész világon kezdtek róla egy ember aktivitásának kifejtésére. beszélni. A Commun zavargása egymagában Érdekes a sziget 1896 évi statisztikai kimutatása.. Kivándoroltattak,204 családot,; 4500 embert juttatott oda, kik igaz, hogy az amnesezia kihirdetésekor siettek vissza hazájokba, mely. összesen 600 egyénből állott. Ebből 160; dehát a Communardokon kívül maradt család francziaországi volt, 17 pedig idegen odakint vagy 12000 ember, kik nemcsak politikai nemzetiségű, köztük 3 magyarországi. Vantehát okokból élvezték az állam - vendégszeretetét. a Csendes Oczeán szigettengerében isi A rabokat közmunkák teljesítésére szorítják, de emberi lény, melynek a hazai rög nem nyújthatott táplálékot, mely azonban valószínűleg, a bánya vagy mezőgazdasági vállalatoknak bérbe is adják ezt a munkaerőt, sőt az egyes a távol idegenben elfojtott sóhajjal gondol szülőföldjére. gazdaságok igen olcsó napszámosokhoz jutnak alkalmaztatásukkal. Egyes vidékeken már szűken akad kiosztandó föld, meglehet, hogy a gyarmatosítás Ami a gyarmatosítást illeti, az minden első. idejében nagyon is bőven oszto'gatták, teketória nélkül ugy ment, hogy csak a legutóbbi avagy akadt ott is, ki abszorbeálta a szomszé- két év alatt is 339 kis és" közepes illetőleg állami mezőgazdasági tanács vidéki szervezeteit és tulajdonképeni gyakorlati alapját a kerületi mezőgazdasági egyesületek (County Agricultural Societys, vagy County Agricultural Boards) képezik. Ezek valamennyién a szabad társulás alapján alakulnak, tagjuk a meghatározott évi dij, vagy alapító dij lefizetése mellett bármely farmer lehet. Ezek a kerületi egyesületek Iegtöbbnyire kerületi mezőgazdasági klubot is képeznek és az állami mezőgazdasági egyesülettel, illetőleg tanácscsal szerves összefüggésben vannak, amennyiben amannak megalkotásához meghatározott számú küldöttel hozzájárulnak és az állami segélyt az egyesület, iuetőleg tanács közvetítésével és javaslata; szerint kapják. Az állami mezőgazdasági egyesületek, illetve tanácsok. szervezete és működése legnagyobb részben1 az állami törvények rendelkezéseiben gyökerezik. Habár az egyesületek működésüket általánosságban legjobb belátásuk szerint teljesen önállóan intézik, mégis már az állami segélyre való tekintettel is, amelyet a leglöbb állam egyesülete élvez, a kormány kívánságaira tekintettel keíl lenniök és a kormánynyal bizonyos összeköttetést és együttműködést kell fentartaniok, természetesen anélkül,' hogy emiatt az egyesület érdekei és működése szenvedne, sőt ellenkezőleg azért, hogy az egylet működése élénkebb és hatékonyabb legyen. Az Egyesült-Államok kormányainak főtörekvése a mezőgazdaság érdekeit minden téren hathatósan előmozdítani és különösen
102. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 22. 1787 nyilvánul ez az egyesületi élet irányában.. Egyes államok gazdasági egyesületei valóban jelentékeny államsegélyben részesülnek. Ezen segélyt egyes államokban az állami gazdasági egyesület kapja meg, amelyet azután belátása szerint használ föl és részesiti abban a kerületi egyesületeket, más államokban az államállamsegély egy részét közvetlenül a kerületek kapják meg; sok államban még a mezőgazdaság különleges termelési ágaival foglalkozó specziális'egyesületek is részesülnek ezenkívül állami segítségben. Az államsegélyt az egyesületek sok esetben szabad rendelkezésükre' állam mezőgazd. egylete, illetve mezőgazdasági tanácsának 1893-iki zárszámlája a következő volt: - dollár Bevétel: Állami segély...... 35,972 Vegyes bevétel...... 20,465 Állami mezőgazd. kiállítás 30,357 Összesen.. 86,795 dollár Kiadás-. Egy összegben...,. 81,264 Vagyon: Kiállítási terület és leltár.értéke. 264,351 Passzívák..,.... 48,245 Tényleges.. 216,106 Az összes állami mezőgazdasági egyesületeknek a maguk államának kormányához az állami segély hovafordításáról számadást kell adniok, valamint működésűkről beható jelentést késziteniök. Amennyiben ez nem minden ilyen egyesületnek törvényszabályozta kötelessége, önkéntesen mégis megteszik. - Az állami mezőgazdasági egyesületek főfeladatai és működése köréhe tartozik az évi állami - gazdasági kiállítás (State Fair) rendezése, valamint a kerületi egyesületeknek főmüködése a kerületi állatszemlék és díjazások megtartása. Az évi gazdasági kiállítás alkalmával rendszerint a köz- és igazgatósági gyűlések is megtartatni szoktak, a melyek nem pusztán adminisztratív tárgyalásokat folytatnak^ hanem legtöbbnyire ezeken az összejöveteleken szokták az illető állam mezőgazdasági viszonyait megbeszélni és az egyes termelési ágak emelésére szükséges eszközöket a kor- kapják természetesen az elszámolás és hovafor.ditás mánynak javaslatba hozni, vagy az egyesület kötelezettségével, legtöbbnyire azonban egyenes beavatkozásának módozatait megállamánynak az államsegélyt meghatározott czélok előmozdítására kell az egyesületeknek felhasználniok. pítani. Az egyesületek állandó működését különben a végrehajtó-bizottság képviseli, a mely Az rendszerint állami egyesületek legtöbbnyire igen az elnökségből ős az egyesü tisztviselőkből áll, kik a köz- és igazgatósági jelentékeny vagyonnal birnak, igy p. o. Ohio gyűléseken megállapított elvek szerint teljesen önállólag és-felelősség terhe mellett vezetik az egyesület működését és hajtják végre a határozatokat. körök kívánságait tolmácsolják a mezőgazdasági termelési ágak istápolására. A titkár jelentésén kivül a végrehajtó-bizottsági ülések jegyzőkönyvei, az évi kiállításról szóló jelentés...részletes adatai vannak közölve. Végűi az egyesdós kisbirtokost. Van akárhány domínium, mely nem kevesebb, mint 17 ezer hektárnyi terjedelemmel bír. Hogy tehát az újonnan érkező gyarmatosoknak is jusson telek, csakúgy jártak el a francziák a Canaque"-kkal, a sziget benszülötteivel mint az algíri arabokkal: Valami bagatellel kártalanitották községi földjökőrt", aztán kataszter-ivekbe foglalták az egész terület, beszorítván a henszülöttet strikte arra a talpalattnyí földre, amely éppen megélhetésére okvetlenül szükséges. A sziget a szerző számítása szerint eddig a francziáknak 300 millió frankjába került. Hasznát eddig - akár csak mi Boszniánk s Herczegovinánkból nem igen látták, de napról-napra fejlődő mezőgazdasága szép jövőt jósol annak. Ezelőtt vagy tiz esztendővel összes lakossága 24,196 fehér benszülöttből, 1124számüzöttből 7477 transzportáltból, 2515 szabadlábra helyezett egyénből, 2918 katona s felügyelőből, 3476 hivatalnokból s 2667 kivándoroltból állott. Ma már a fentebbi lélekszám megháromszorozódott s nem kevesebb, mint 220,000 hektárnyi, földet tartalak rendelés művelés alatti A sziget őslakói a Canaqu-ok. Ez aszó, az ö szavajárásuk szerint embert" akar jelezni ; dehát a mű szerzője csúfosan megszólja őket, mert embertársaik husa iránt még ma is ellenállhatatlan előszeretettel viseltetnek. Az emberevés gusztusa ugyanis hatalmas gyökeret vert az ő izlésökben s ha az ég szakad is rájok, ha alkalmas helyen esiphetikmeg a fehér"-et már olyanon, mely gonosz Az egyesületek működésükről terjedelmes évi jelentéseket szoktak. 1 kiadni. Igy p. o. Jowa állam mezőgazdasági' egyesületének évi jelentésében az egyesület titkárja az állam általános mezőgazdasági helyzetéről az állam kormányzójához kimerítő jelentést tesz^ mely részletes adatokat tartalmaz; az időjárási viszonyokról, a termények állásáról, az állattenyésztés és egyéb gazdasági ágak állapotáról és fejlődéséről, az aratás eredményéről, szállítási tarifákról, végül a javaslatoknak egész sorozatát foglalja magában, melyek a mezőgazdasági szándékukat el nem árulja azt bizony menthetetlenül felnyársalják 1 Az 50-es években, még 60 ezeren voltak, de már a két évvel ezelőtt megejtett népszámlálás szerint csak 24,000-en vannak egymást falták fel. A szerző hosszabb ideig, lóvén a'sziget lakója, elmondja, hogy a vadak főnökei az elesett ellenség húsát magok között osztották fel, kik aztán hazavitték s oly czeremóniával osztották fel azt kedves-családjok' tagjai között, ahogy például az orosz - paraszt a.szentelt kenyeret kiosztogatja övé között. Midőn az első európai tengerészek kikötöttek a szigeten, a köréjök seréglett' vadak ámulva látták a hatalmas ökörczombokat, melyeket az európaiak bográcsaiba aprítottak. Miután ők emberhúsnál egyebet sohasem ettek, szentül megvoltak győződve, hogy azok óriási emberek maradványait fogyasztják. Az igazság kedvéért a szerző hozzáteszi, hogy amióta fehér ember tapossa a sziget talaját, a vadak között lábra kapott a tafia" élvezete pedig azelőtt világéletükben viznél mást nem ittak. A czivilizáczió ezen terméke megteremtette náluk a tüdővész baczillusát is melytől azelőtt egy sem halt el közülök. Érdekes, hogy a gabonából készült kenyérnek hírét sem hallották ezen primitív őslakók. Azt pótolja náluk a bananagyümölcse, melynak tápláló tulajdonai állítólag a legjobb minőségű gabonánkon is túltesznek. Valamivel a teljes érése előtt leszedik, megszárítják, illatos porrá őrlik s aztán pogácsaformára gyúrják, kik Fiúméba jártak, gyakrabban láthatták, hogy az Oczeánt járó matrózok föltéve, hogy a hosszú útról hoztak magokkal kerületi egyesületek működéséről szóló jelentések zárják be a kötetet. Az állami egyesületek jelentéseinek a rendes tartalma ez szokott lenni, igen gyakori azonban. az, hogy ezéken kivül még tudományos értekezések, az egyesület körében tartott felolvasások,, egyik másik termelési ág emelésére szolgáló módozatokat tartalmazó szakközlemények is foglaltatnak az évi jelentésben.. Az állami, gazdasági egyesületek működésének egyik igen jelentékeny mozzanata a Farmers Institut" szervezése. Ez olyféle intézmény, csakhogy kiterjedtebb mértékben, mint az OMGE. által nálunk is évenkint rendezni szokott gazdasági előadások, a melyeknek hivatása ot is, a gyakorlati gazdákat a mezőgazdasági tudomány ujabb vívmányaival megismertetni, a gyakorlatban a kipróbált és jónak bizonyult termelési módozatokat általánosan ismertekké tenni, egyes ujabb kultúrákra reá oktatni stb. Ezt az intézményt az állami gazdasági egyesületek a maguk államának területén számos helyen szokták fentartani. A Farmers Institut előadói legtöbbnyire a mezőgazdasági iskolák tanárai és a kísérleti, állo- : mások egyes szakegyénei szoktak lenni, de igen gyakori az az eset, hogy a farmerek köréből is akad előadó, aki tapasztalatait, kísérleti eredményét, sőt tisztán elméleti tudományos dolgokat ád elő. A Farmers Institut előadási költségeit legtöbbnyire az államsegélyből fedezik, mig a helyiségről az egyesület szükség esetén a maga költségén gondoskodik. Az állami gazdasági egyesületek feladatát képezi továbbá a farmereknek minden mezőgazdasági technikai és üzleti kérdésben felvilágosítást adni, vagy amennyiben erre külön szakvélemény volna szükséges, azt az.illető állami szakközegeknél kieszközölni. A kerületi gazdasági egyesületek müköa Mólók -mentéberi azt rágcsálják. Bizonyos az, hogy a banana-kenyéren s. emberhúson élősködő: Canaque az európai elem áradatának nem fog: eilentállhatni, mely lesöpri őt a földszínéről. Őseik a vizépitészet mesterei voltak. Nagyon ügyesen tudták a hegyekről lefolyó vizeket viztartójökba fogni s, Rochas maga több helyen látta a dombok oldalain még ma is meglevő öntözési müveletek nyomait. Dehát a mai korban élő ivadékaik a lustaságnak remek példányképei. Föltéve, hogy a termékeny föld megterem egy kis salátát, vagy sóskát, mivel éhségüket csillapítják, hát megvannak elégedve, de ha a banana bőséges termést hoz, akkor már nem tudnak a boldogságtól hová lenni s -egész nap avval dédelgetik henyeségüket, hogy kezdetleges furulyán melyet Pán ugyan meg nem irigyelt volna tőlük a napon sütkérezve fütyürésznek, mig a bevándorolt fehérek ugyancsak sürögnekforognak, hogy czukor-, dohány- S kávéültetvónyük termését serény munkájukkal fokozzák, Rochasnak az a véleménye, hogy maholnap, mire 'a,vadakat kiirtják s helyökbe mindenütt az európai foglalja el a teret, Uj- Galedonia leend a szigettenger legkellemesebb s leggazdagabb helye. Igaz ugyan, hogy az Egyenlítő vonalába esik, de egészségi viszonyai csodálatosan jók. Éghajlata a legfinyásabb európai szervezetének is gyógyhelyet adó.. A malaria" -t még. a gyéren előforduló mocsaras vidéken sem ismerik. A rendkívüli körülmény persze felköltötte a tudósok figyelmét s addig kutattak, mig a dolog nyitjára nem jötték. A szigeten ugyanis mindenfelé egy Niaouli" nevezatü fa tenyészik s abból sajtolják a
1788 KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22 102. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. dése természetesen pusztán a helyi érdekek sadalmi szervezet, tisztán társadalmi feladatokkal, holott a földmivelésügyi kormánynak, mint istápolására szorítkozik. A kerületi gazdasági egyesületek tartják a kerületi állatszemléket és a tapasztalat mutatja, nagyon is szüksége van díjazásokat,- ezek az egyesületek gondoskodnak oly társadalmi szervezetre, mely a mezőgazdasági érdekek képviseletében a kormányzat a kerületükben rendezendő Farmers Institut megtartásáról,' illetőleg azt az állami mezőgazdasági egyesülettől ők eszközlik ki. Szóval gazdaság szakköreinek képviselőiből alakulva teendőinek egy részét ellássa, amely a mező- őrködnek működési területük mezőgazdasági a kormányzatnak véleménynyel és szaktanácscsal szolgáljon. Bethlen gróf minisztersége alatt érdekeire és azt a mezőgazdasági tanácsban képviseletük utján, érvényesíteni igyekeznek, egy mezőgazdasági tanács szervezése meg is valamint az állami mezőgazdasági egyesületnek segítségére vannak az általános, az egyes nevezés alapján és minden hatáskör nélkül. A kiséreltetett, azonban tisztán a miniszteri ki- kerületek érdekeit előmozdító munkálatai keresztülvitelében. hogy most, a midőn a Gazdasági Egyesületek kísérlet semmiképpen sem vállott be, azthiszszük, Anyagi eszközeiket a tagok befizetett Szövetsége tényleg megalakult, a szövetség választmányában az ország minden gazdasági egye- tagdijaibői és az állami segélyből nyerik. A kerületi egyesületek működésűkről és kerületük sületének kiküldöttjeivel az ország minden gazdasági vidéke a legilletékesebb szakegyénekkel mezőgazdasági viszonyairól az állami mezőgazdasági egyesületnek évenkint jelentést tesznek, amelyet az az állam mezőgazdasági képviselve van, ezen igazgató-választmányának országos mezőgazdasági tanácsossá való szervezése, a gazdasági egyesületek utján eddig 'is viszonyairól szóló évi jelentésében felhasznál és közzé tesz. teljesített mezőgazdasági czélu segélyezések kiosztása, általában pedig a mezőgazdasági haladás előmozdítása ezen tanács utján a leg- Az állami mezőgazdasági egyesületek a kerületi egyesületekkel kapcsolatban tehát egyszerűbb és legmegfelelőbb megoldását képezné a már három évtized óta vajúdó mező- egy jól szervezett mezőgazdasági érdekképviseletet alkotnak az Egyesült-Államokban, mezőgazdasági érdekképviseletnek. Ha a földmivelésügyi kormány a gazdasági érdekképvi- mert a mezőgazdasági egyesület egyszersmind az állam mezőgazdasági tanácsát képezi s mint seletet ezen az alapon törvényhozási uton rendezné, meggyőződésünk szerint egyúttal igen ilyennek irányadó véleményezési és tanácsadási joga van a mezőgazdasági érdekek állami előmozdítása tekintetében. nagy mértékben segítené elő a mezőgazdasági haladást, mert a ma sokszor tétlenségre kárhoztatott társadalmi erők felszabadulnának s Ha ezt a tárgyalt szervezetet tekintjük, kivéve annak tanácsi jellegét, teljesen azonosnak kell találnunk azzal a szervezettel, amelyet uj impulzust nyerve, sokkal több érdeklődéssel viseltetnének a mezőgazdaság ügyeinek fejlesztése iránt, sokkal több készséggel vennének a mult évben a hazai gazdasági egyesületek az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel részt abbafl a társadalmi munkában, melyet a karöltve, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségét megalkották. A szövetség kormányzat semmiképen ném nélkülözhet, s a melyet a vármegyei mezőgazdasági tanácsok maga egy korporáczió, mely az egyes egyesüsületek delegáltjaiból áll, azonban tisztán tárhivatalos szervezete semmiképen sem pótolhat. cajeput" néven ismert illó olajat s az szolgáltatná az éghajlat betegség elleni immunitek leírására s oly költői melegséggel teszi azt, Aztán áttér a Noumea körül elterülő kertását s balzsamos illatát. A sziget területe mintha Tompa Mihály Virágregéia-ből merítette volna az ihletet. 16712 kilométerre terjed, tehát akkora, mint nekünk vagy öt vármegyénk összevéve s a Olyan szépek úgymond e kertek, területen nem kevesebb, mint 1300 fajta növény találja mostanság buja vegetáczióját. Mindaza gyümölcs, hüvelyes vagy gumó, me- hogy a finnyás ízlésű nizzaiakat is kielégítenék. Ami diszkertészetünkben is ismert azau lyet odahaza kultiválnak, megterem itt is, csakhogy a. forró éghajlat terméke is ott virít Caria, lcauria eléri ott a mi nyárfáink magasságát. Az ébenfa meg tul tesz székesegyházaink mellette." toronymagasságán. Talaja minden kultúrnövénynek biztosítja jó vegetáczióját. Az ott ter- hát a venyege ültetésével s az kitűnően vált be, A franezia szereti a bórt, próbálkoztak mett kávé az utóbbi időben a kereskedelemnek nagyon is keresett czikke lett, mert a fo- gazdag, illatos virágú legelőket, tágas kifutókat A mindinkább fejlődő állattenyésztés gyasztók valami kitűnő zamatját fedezték fel. talál, ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi öt A szerző nem, győzi biztatni földiéit, csak évben az állatlétszám is szaporodott s szerző folytassák igy a mégkezdett- kávéültetvények azt hiszi, hogy csak ugy fognak ott is szarvasmarhát s birkát tenyészthetni, mint Ausztráliá- kezelését s biztosak lehetnek, hogy Brazília kávéját néhány év múlva túlszárnyalhatják. ban, csak akarniok kell a tenyésztőknek! Gépek s szerszámok do'gába sincs az Az elmondottakból a franezia író levonja ottlevőknek semmi panaszuk. Hatalmas részvénytársaságok gyárakat emeltek, melyek a Nézete szerint Uj-Caledoniát a jövőben a következtetést is. gazdát teljesen modern eszközökkel látják el. kár lesz továbbá is a bűnösök transportáló A rézbányák elhanyagolt üzemét újra kezdték helyévé hagyni, hanem ellenkezőleg, elő kell s nap-nap után olvashatjuk, hogy Muco vidékén a nikkelrétegek fantasztikus mennyiségben nek, mely munkaképessége biztositékával Fran- mozdítani önkéntes bevándorlását az oly elem- kerülnek a bányászok csákányai alá. Szerző cziaország hírhedt deportáló helyéből, egy viruló hallott valamit az újonnan felfedezett ezüst- s I mezőgazdasági gyarmatot teremthet. aranybányákról is, dehát nem akarván a kivándo: lók elé légvárakat vázolni, inkább hall-! megelégedés érzetével teszszük le. A nagy A könyvet figyelmes átolvasása után, a gat a kétséges tárgyról. világegyetemnek egy félreeső zugát ismertük Elégedjék meg a franezia gazdák világa fel, hol á gazda nem panaszkodik, hol a verejtékes munka szép reményekre jogosít s a úgymond azon állításommal,' hogy szigetünk oly szépséges, talaja pedig oly termékeny, hogy azon nemcsak az Egyenlítő örökséget biztosit! Jankó Szilárd. gazdálkodás mestersége az utódoknak szép flórája nő meg, hanem minden mérsékelt föld övi növény is." Egy óriási kiterjedésű, sok tekintetben valóban magas kultúrájú, Iegkülömbözőbb mezőgazdasági viszonyokkal bíró állam példája bizonyítja, hogy a mezőgazdasági érdeképviselet tevékeny szervezete csakis társadalmi uton létesíthető, de ennek igazi életet a kormányzat támogatása, munkálkodásának igénybevétele és javaslatainak tekintetbe vétele adhat. Ezek nélkül a legszebben megalkotott szervezet is csak a papiroson marad, a gyakorlati élét annak soha hasznát venni nem fogja. A mezőgazdaság általános érdekeit istápoló ismertetett egyesületeken kivül az önkéntes társulás alapján szervezkedett számos más egyesület van még az unió területén, amelyek azonban a mezőgazdasági termelésnek csak egyes ágait ölelik föl működésük keretébe. Legnevezetesebbek ezek között a Kertészeti egyesületele (Horticultural Society), melyek majdnem minden államban vannak, sőt amelyek minden oly vidéken alakulnak, ahol a gyümölcs- és zöldségtermelés kiterjedtebb mértékben űzetik. Az Egyesült-Államok egyes államainak állami kertészeti egyesületei egy szövetséget is alkotnak, melynek czélja a kertészet összes érdekeinek általános szolgálata. A vidéki egyesületek feladata pusztán a maguk vidéke kertészeti érdekeit előmozditani. A gyümölcs- és zöldségtermelés nagy jelentőségének megfelelőleg a kertészeti egyesületek is majdnem minden államban jelentékeny állami segélyt élveznek. Állattenyésztési egyesületek legtöbbnyire törzskönyvelő egyesületekkel egybekapcsolva nemcsak az egyes állatnemek, hanem a fajták tenyésztési érdekeinek előmozdítására is legtöbbnyire az egész unió területére terjedő működési körrel szervezvék. Ezek főfeladata állatok szemléjét és díjazását. tartani, az egyes állatfajták nemesítését és hasznosítását, tisztavérben való tenyésztését előmozditani. Államsegélyben ritkán részesülnek, mert az állattenyésztés emelésére szolgáló Összegeket a kormány a kerületi és állami gazdasági egyesületek utján szokta rendeltetésük helyére juttatni, de tetemes tagdíj és törzskönyvelési dijaikból, valamint az általuk rendezni szokott specziális állatkiállitások jövedelmeiből tekintélyes vagyonnal bírnak és az állattenyésztés emelésére évenkint jelentékeny összegeket áldoznak. A lóverseny egyesületele főként az amerikaiügető ló tenyésztésének előmozdítására lóversenyek rendezésével és tartásával foglalkoznak. Államsegélyben ezek is. csak ritkán részesülnek, mert- a lótenyésztés emelésére szánt összegeket verseny és egyéb dijak alakjában legtöbbnyire az állaíni gazdasági tanács szokta kapni az általa évenkint legtöbbnyire lő versenynyel egybekötött, évi kiállítás alkalmára. Tejgazdasági szövetkezetek a tejgazdasági technikai fejlesztésén kivül ezen mezőgazdasági termelési ág terményeinek értékesítésével is foglalkoznak. A Orange"-egyesületek (Patrons of Husbandry), melyekből több mint 26,000 van az Egyesült-Államok területén, jóformán minden kerületben és államban elhelyezve, ezek egy nemzeti egyesületben szövetkezvék. A Grange tulajdonképen közművelődési czélokkal bír,.legtöbbnyire klubszerű intézmény, de egyik fő-
102. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22. 1789 Hogy a duzzasztómüvek ezen káros hatása a halászatra megszűnjék, szükséges azokat oly müépitményekkel ellátni, amelyeken át a halak szabad vándorlása a gát alatti alacsonyabb vizből a gát feletti magasabb vizbe, vagy megfordítva, mindenkor biztosítva legyen. Ily műépitmények a hallépcsők és haláteresztők, melyek lényegükben nem mások, mint az.illető gát anyagával rendesen azonos anyagból készült nyílt csatornák és pedig vagy a gáttestbe szokták beépitni őket vagy a gát végénél a partba. (Lásd a 147. ábrát.) A hallépcsőnél inkább a hal ugróképessé- feladatát tagjainak szellemi művelődésén kivül a szolgálatára. Ezen duzzasztómüvek a vízfolyás gére építünk, mig a haláteresztőnél inkább az tagok anyagi érdekeinek istápolása és előmozdítása természetes esését megszakítják, s a gát úszóképességre. A halak ezen két kiváló természeti képezi, épen azért ehelyütt megemlítés nélkül hagyni nem lehetett. tulajdonságához alkalmazkodik a hal- feletti és gát alatti folyószakasz vizszine között, hol kisebb, hol nagyobb magasságkülönbséget utak két fő typusa, amelyéket ösmertetni akarunk. hoznak létre, mely vizszinkülönbség a mi vándorhalainknak A hallépcső olyan nyílt csatorna, amelyben rendesen oly tetemes, hogy nem mint már elnevezéséből is lehet következtetni, NÖVÉNYTERMELÉS. a gát egyetlen nagy magassága lépösők- birják azt legyőzni. Bizonyára ismeretes a lazaczfélék vándorlása, kel több oly csekély magasságra van osztva, Rovatvezető : Kerpely Kálmán, mely leghatalmasabban éppen magá- melyeken a vándorhal könnyen által tudja nál a lazacznál jelentkezik. Ezek ösztönüktől vetni magát. Minden egyes lépcső felett elég- Takarmányrépa termelése tengeri között. Ű Ez év folyamán alkalmam volt néhány kísérletet tenni, melyek közül a fentnevezettről e helyen beszámolok. Több éven át figyelemmel kisértem a tengeritermelést s nem ritkán arról győződtem meg, hogy a tengeri gyengén fizeti meg a gazdának fáradságát. Ezen oknál fogva bizonyos körülmények között ajánlatos lehet tengeri közt takarmányrépát is termelni. A takarmányrépa majd minden.tekintetben megegyez a tengerivel mivelésére ' nézve. Én ez idén pár holdon megpróbáltam s meglehetősen sikerült. Miután a tengerit kapa után vetettem, ugyanakkor a répamagot is fészkeitettem egy sorban a tengerivel. Kedvező időjárás mellett a takarmányrépa egyéb külön munkát nem kiván, csak a takarítása marad későbbre, mint a tengerié ; kivált ha korábbi fajta tengerivel van dolgunk..miután, amint emlitém volt, a tengeri és répa mivelése igen megegyezik, az ápolásra bővebben nem terjeszkedem ki. A termés eredménye következő volt: 1 hold földön termett: 6 mmázsa tengeri á 4"50 frt.. = 27 frt, tengeriszár í'20 40 mm. takarmányrépa á 50 kr = 20' Összesen 48'20 frt. Ennek kiadásai pedig voltak :. 1 hold föld évi bére.... 12' frt 1 kétszeri szántása.. 6' tavaszi forgatás '50 vetése '25 ápolása takarításig..... 4'50 takarítása. 3. adó, felügyelet, kezelés és biztosítás......... 2'25 fél istállótrágya 150 mm. á 10 kr. 15' Összesen.. ~ 43'50 frt Áttérve a 2-ik helyen jelzett okra á duzzasztómüvekre, ezek _ a folyók vándorhalait illetőleg lehetnek veszedelmesek s okozhatják azt, hogy a vándorhalak száma folytonosan apad egész a teljes kipusztulásig, ha t. i. a duzzasztómű a folyás egész szélességét által fogja s hozzá oly magas, hogy rajta a vándorhalak nem birnak által jutni. Igy el van előlük zárva a fel- és lefelé történhető szabad közlekedés, amit pedig életviszonyaik bizonyos időszakokban feltétlenül megkívánnak. Duzzasztó müveket tudvalevőleg azért építenek a vízfolyások medrébe, hogy velük a viz szabad folyásának útját,állva, a feltorlasztott viz egy részét más, uj mederbe tereljék, valamely ipari vagy gazdásági vállalat űzve egész rajokba verődve kelnek vándorútra a tengerekből, felkeresni az apró folyó--; kat és patakokat, hol őszszel ikráikat lerakják/ Óriási erőkifejtésre képes egy-egy ilyen ivás gerjedelmében levő lazacz, ikrás- ős tejes egyaránt. Szükség esetén három méter magasra, sőt azonfelüli magasságra is fölveti magát a vizből, s csendes vízben 8 10 méter másodperczenkénti sebességgel tud úszni. De mit használ mindaz egy magas bukógát óriási erővel lezuhanó víztömege ellenében? Miután a Fekete-tengernek nem lakója, nálunk, csak a Poprádban van lazacz, ahova a Visztulán és Dunajeczen át jut, ha ugyan jut egyáltalán, mert utolsó sorban a már magyarországi területen fekvő kurczini-gáton csak csekély töredéke tud keresztülvergődni a magukat odáig felküzdött halaknak. Ámbár a lazacz a Poprád hálászatában a legtöbb figyelmet érdemli, az összes hegyi folyóinkat érintőleg mégis sokkal jobban érdekel minket a pisztráng, mint amely mindegyikben igazán otthon van. A pisztráng szintén vándorol és pedig évente többször is. A leghatalmasabb gerjedelem őt is felfelé üzi őszszel a patak folyásán oly helyre, ahol gyors a folyás, sekélyebb a viz és kavicsos a talaj, vagyis oda, ahol mindig és bőven kap levegőt a fenékre rakott ikra, s nincs kitéve az eliszaposodásnak. Ezen leghatározottabb karakterű vándorláson kivül még más alkalmakkor is változtatja a pisztráng tartózkodási helyét a patakban, eltekintve az élelemszerzés, pihenés stb. végett folytatott apró, napi kóborlásoktól. Igy pl. áradás alkalmával a patak feljebb fekvő szakaszára törekszik, mig apadó víznél az alsó szakaszokra húzódik le. Az ivás idején elkövetkező vándorlásban másik két lazaezféle halunk, a pénzes pér és a dunai galócza sem, marad el, ezek azonban eltéröleg a két előbbitől nem őszszel, de tavaszszal szoktak ívni. Mindezen vándorlásoknak útját vágja egyegy bukógát, mely a folyót keresztül fogja s ezáltal lehetetlenné teszi a vándorhalak szaporodását, amennyiben a folyás felső részein fekvő ivó helyeket a gát alatt élő halaktól, tö- Tehát az- esetlegesen fel nem jegyzett kiadásokkal együtt 4 frt 70 kr. maradt, mint jövedelem." Osztrovácz György. kéletesen elzárja. Mert ha előfordul, is, hogy némely lazacz. három méteren felüli magasságú akadályon, keresztülveti magát, átlagban nem lehet másfél méternél többre becsülni a lazaczok ugróképességét s ugyarfezt a pisztráng- HALÁSZAT. Rovatvezető: Landgráf János. nál, már csak félméter magas akadály legyőzésére tarthatjuk elegendőnek. Ha pedig más kisebb, gyengébb fajtákat tekintünk, azoknál Mi apasztja a halat foljóinkban? még inkább csökken ezen képesség. A medret keresztülfogó duzzasztó-mü meghághatatlan ii. magasságával tehát érzékenyen belenyúl a vándorhalak fiziologiai viszonyaiba s csupán egyetlen ily gát pótolhatatlan veszteséget okoz a folyó halnépességében. séges mély viz van arra, hogy ott a hal kissé megpihenhessen, s ujabb ugrásához kellő alapöt nyerjen. Az egyes lépcsőfokok egymásfeletti és melletti elhelyezése vagy egy egyenes vonal hosszában történik, ez a legmegfelelőbb, vagy ha azt a helyiviszonyok nem engedik, tört vonal hosszában. Az összes lépcsőfokok együttes magassága _ és együttes hosszúsága meghatározott arányban áll egymáshoz s az az arányszám, mely tulajdonképpen nem más, mint a hallépcső általános hajtása a horizonthoz, tapasztalat szerint legmegfelelőbb 1 : 6 1 : 12-ig, vagyis, ha a hallépcső magasságánál hosszasága 6 usque 12-szer nagyobb. A vizzel való táplálás a felső vizből zsilip segítségével történik, melylyel meg lehet akadályozni a vivpazarlást, másrészről pedig biztosítani lehet azt az élénk folyást, melyre feltétlenül szükség van, miután máskép a vándorhalak nem keresik fel a halasokat. Kőből készült hallépcsőt tüntet fel a 148. ábra metszetben és a 149. ábra alaprajzban. A haláteresztő, melynek feneke lejtős sik, a gát okozta hirtelen esést oly hosszú uton osztja el saját hosszában, hogy ott a vízfolyásnak csak akkora sebessége legyen, amely ellen a vándorhalak minden nagyobb megerőltetés nélkül tudjanak úszni. Az a szoros szerkezeti összefüggés, amelyben a haláteresztő a gáttesttel van, ellene szól a túlságos hosszúságnak, migmásoldalról erősen kívánatossá teszi azt az a csekély vízsebesség, amit nyerni akarunk. Ezen két ellentmondó kívánalmat oly formán egyeztethetjük össze, hogy a vízsebesség csökkentését egész a megkívánt fokig nem pusztán a haláteresztő hosszura építésével érjük el, hanem azáltal, hogy oldalairól felváltva falakat nyujtunk be a csatornába körülbelül a szélesség kétharmadáig, mely falacskák kényszeritika vizet hol jobbra hol balra kitérni, s ezáltal a vízfolyás útját tetemesen meghosszabbítják. A 150. és 151. sz. ábra fából készült haláteresztőt ábrázol alaprajzban és metszetben. A két tipust egybe is foglalhatjuk, mikor a fenék lépcsőzetes lesz, a keresztfalak is alkalmaztatnak, sőt felül egészen általnyulnak egyik oldalról a másikra. Ezen elrendezésnek meg van az az előnye, hogy nem igényel oly sok vizet mint a tulajdonképpeni haleresztő, s - a halak úszva tudnak keresztüljutni rajta. Az egybefoglalás mikéntjét szemlélhetővő teszi a 152. és 153. sz. ábra alaprajzban és. keresztmetszetben. Amennyiben'.a kevésbbé használatos halutak ösmertetése s bármelyiknek is további részletezése inkább technikai irányú fejtegetés, azt e helyen mellőzhetjük. Nem mellőzhetjük azonban annak annak erős hangsúlyozását, olyan duzzasztó müveknél, melyek a halakra nézve a folyószakaszokat izolálják, a halászat érdeke elengedhetetlenül megköveteli a halutak létéiitését. Reátérve a harmadik faktorra, a folyami halászat jelenbeni gyakorlására, itt azt látjuk, hogy csaknem kizárólag a bérleti rendszer dominál. Ezt indokolja is azon körülmény, hogy a halászat üzéséhez bizonyos szakbeli ösmeretek szükségesek. Mig azonban a gazdasági termelés más ágainál általánosan elfogadott kötelezettségek hárulnak a bérlőre, a termelés folytonosságának biztosítását illetőleg, addig a halászatnál semmi irányú ténykedés nem szokásos, kényök-kedvök szerint űzhetik a bérlők akár a rablóhalászatot is, (amitől nem is riadnak vissza). A halászati törvény ugyan mindenkit egyaránt kötelez meghatáro-
1790 KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 22. 102. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. zott tilalmak betartására, melyek egyebek vagy más uton elkallódni, de együttes elhatározással behelyéztetnék azt az illető fo- között a halászat ily rablógazdálkodássá fajulasát is hivatva volnának megakadályozni,' lyókba. miután azonban az ellenőrzés nem eléggé intenzív, a kellő javulás ez irányban nem mutat- kivül a kellő védelem volna mégis az okszerű A halnépesség állandó utána pótlásán kozik. Abban az időkben, midőn a folyók árvizei még járták a most már elveszített.rétséországban 300 embernek csupán az képezi a halászatlegsarkalatosabbkövetelménye.francziageket, nem volt szükséges komolyan még csak hivatalos kötelességét, hogy a nem hajózható reá gondolni sem a halászat ügyére, volt hal és nem tutajozható folyóknál, a hol a horgászat a legnagyobb mértékben van elterjedve, bőven, óriási szaporodási képességök daczolt ugy a természeti csapásokkal, mint az emberek felvigyázzanak, ha vájjon a halászatot gyakorlók között nincsenek-e illetéktelenek s olyanok, kizsákmányoló halászatával. Miután azonban a kultura térfoglalásával ujabb és ujabb veszedelmek támadtak a folyók lakóira, a halbőség halászatot? Francziaország halászati viszonyai kik nem a törvény szellemében gyakorolják a megcsappant s> elérkezett az ideje annak, hogy s gazdagsága indokolják ezen költséges appa- ne csak gondolkodás, de gondoskodás tárgyát rátust, nálunk a.onban korai volna még ilyen képezze a halászat. igényekkel fellépni. Nálunk az említetteknél Ha eddig meg volt úgyis, hogy ügyet sokkal nagyobb halászati területek ellenőrzéséről van szó s ha arra vonatkozólag az állam sem vetettek reá, ezután már így nem lehet meg, nagyon, is itt az ideje, hogy a halak utasítja csendőrségét, rendőrséget, a törvényhely specziális viszonyaira is, azaz a védelmet a törvény szellemében bőviteni kell. Ilyen üdvös hatású bővítés egyebek között az abszolúte halászati tilalom behozása is meghatározott folyószakaszon, 'meghatározott időtartamra. A két legfőbb fontosságú feladat tehát a halak rendszeres tenyésztése és azoknak a fejlődés folyamán a kellő megvédése; ott abol ez hiányzik, okszerű halászatról nem lebet szó. Természetesen az érintettek foganatosítása mellett is csak ugy számithatunk az elvárható eredményre, ha azok nemcsak helylyel közzei fognak létesíttetni, de végtől-végig összes folyóinkon. Itt tehát ezer és ezer érdekeltnek összhangzatos együttműködése mutathat fel sikert, s összhangzatos együttműködést oly sok érdekeltnél más uton, mint társulatokká való tömörülés utján, bajos elképzelni. MuraMzy Endre. w r m ^ ^ ---"mwqmnnmwrftrím \JJJJJJJJJJ111XLUJJ1^ illíjjlijiüi^ '. ábra. Haláteresztők. 148. ábra. Köböl készült ballépcső keresztmetszetben. apraja-nagyja a kellő szükséges védelemben hatósági közbiztonsági közegeket, valamint a részesüljön s a halnépesség sűrűbbé tételére is pénzügyőröket, illetve ezeknek kötelességévé Kőből készült hallépcso alaprajza. Amerikai luczerna. foganatba vétessenek a'megkívántató intézkedések. teszi az ellenőrzés gyakorlatát, a halászati Köztudomásu, hogy Magyarországra a jogtulajdonosokat, haszonbérlőket és alkalma- luczernamag csak néhány esztendő előtt is Az ái területek elvonása a folyóktól zottjaikat, valamint. az erdők, szőlők, mezők oly termőczikket képezett, amelyből jelentékeny azzal okozta a halászatnak a legnagyobb kárt, és gátak felügyeletével megbízott személyeket kiviteli kereskedelmünk volt. hogy az ívóhelyek redukálásával erősen megapasztotta pedig feljogosítja arra, már megtette a kellő Nemcsak sok termett az országban, de a halak szaporodását. A legelső lépést a halászat, mint nemzeti vagyon oltal- annyira jóminőségü is volt, hogy e tekintetben feladat volna tehát az elveszítettek póllásáról mazására. egyedül a franczia multa felül. Amióta azonban gondoskodni, azaz elégséges számú alkalmas az amerikai luczernamag eljutott hozzánk Hogy a gyakorlati életben, ez az ellenőrzés helyről a halak zavartalan megívhatására. Ivóhelyeket kívánni valót hagy hátra, az nem is szorul bővebb is és azt tudtunkon kivül vetjük, oly hitvány lehet találni a begátolt folyóknál is, fejtegetésre,- hiszen az említett közegeknek ezen termésünk van belőle ugy mennyiségileg, mint ezeket tehát kiméieii terekké kellene nyilváníttatni, teendőjük egyéb más kötelességeik mellett nagyon minőségileg, hogy szinte félnünk, kell attól, hogy a zavartalan ivás feltétele is meg- legyen. Ha pedig nem lehetne elegendő számmal is háttérbe szorul s talán a legjobb akarattal sem képesek e teren a kellő utánalátást ki- hogy lassanként egészen kivész a jó luczernamag nálunk. Az pedig tagadhatatlan, hogy a találni ívóhelyet a folyómederben, mesfejteni. A közvetlen érdekelteknek, a halászati luczerna nélkülözhetetlen takarmány, főképp terséges uton kellene ívótavakat létesíteni. jogtulajdonosoknak tehát arra kellene törekedni, itt Magyarországon és roppant baj volna, ha Ezeknek a költsége az összes érdekeltek hogy karöltve az állami támogatással, lábraállítsák idegen termésű takarmánynyal kellene gazdáu között felosztva oly csfekély, hogy szót sem azt a szigorú ellenőrzést, amit a halá- kodni, amidőn esetleg ki lehetünk téve annak, érdemel. Egyelőre az is nagyot lendítene a szat érdeke a mai viszonyok között feltétlenül hogy szűk esztendőben drága pénzen sem folyók halvészességének emelésén, ha az illető megkíván. A helyes alapokon álló védelemnek kapunk, Mondhatnók ugyan, hogy a legrosszabb érdekeltek, a kubikgödrökben történt ivás átán pedig föl kell ölelni nemcsak a törvényben esetben Amerika látna el bennünket. kikelt s a viz visszahúzódása után ott rekedt ezernyi ezer ivadékot nem engednék ott veszni befektetett általános védelmi intézkedések összességét, de ki kell terjeszkednie az illető Ám vájjon használhatjuk mi az amerikai luczernamagot? Nem, Az amerikai luczerna-
102. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22. 1791 magnak módfelett csekély a. termőképessége s a takarmányminősége is silány. Sajnos,tapasztaljuk azt önönkárunkon. Azóta rosszabb és silányabb luczernaűiagtermésünk, amióta amerikai magot vetünk, A kormány is tudomást vett róla, nem is mulasztotta el a védelmi eszközöket, felállította a magvizsgáló állomást, hogy a vevő gazdaközönség tájékoztathassa magát a mag minősége iránt. Az amerikai mag azonban még sem került ki forgalomból, ellenkezőleg jobban terjedt. Tudnunk kell, hogy Amerika már régóta szállít Európába és így hozzánk is luczernamagot. még pedig olcsón. Az amerikai mag 'szép világosszinü, tehát kereskedelmi czikknek igen alkalmas, mert a gazdaközönség, különösén a magyar mindenkor hiu volt vetőmagjára, a szép színű magot, bárha rosszabb is, jobban megfizeti. Tehát vagy ez lehet oka az amerikai mag elterjedésének nálunk" s ez sem igen hízelgő magkereskedőinkre nézve, mert a közönség tájékozatlanságát kihasználni* nem a mennyire szükségünk volna. Van azonban tavalyiból még elég, a kisebb magkereskedők már tavaly is igeh alacsony visszatartottak, mert volt az ára. A nagykereskedők most még annyit sem akarnak adni érte, abszolúte nem is keresik a magyar magot. Miért? Talán külföldi magot kapnak? Tudjuk, hogy nemcsak Magyarországnak volt az idén rossz "termése, ügy látszik hanem egész Európának, egyedül Olaszországnak Volt szerencséje, erre vall legalább az, hogy Olaszország bámulatosan keveset kér luczernamagjáért. Pedig érthetetlen, hogy Olaszország a kedvező alkalmat ki ne akarná használni, mikor egész'európa ugyszólva kénytélen luczernamagját Olaszországból beszerezni és Olaszország mégis olyan olcsón \kinálja e magot, kell, hogy valami csínyt Mvessen el. És én merem hinni, hogy azért kínálhatja oly olcsón Olaszország csak luczernamagját, mivel az olasz.magkereskedők is értik a keverék előállítását, annyival is inkább, mert Olaszország akár a legjobb ter- A földmivelésügyi minisztérium és az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület is behatóan foglalkozott e fontos kérdéssel. S most ime azt látom Török Mór' gazdatársam fenti czikkéből, bogy immár a gazdaközönség köréből is felhangzik a panaszos szó az amerikai luczerna ellen. Ezt vártam is s most ismét megragadom az alkalmat s rámutatok azon körülményre, hogy a Földmivelésügyi Minisztérium, a Gazdasági Egyesület és a Magvizsgáló Állomások intézkedései és működései mit sem érnek, ha azokat a gazdaközönség nem értékesiti a maga hasznára, Milyen különös dolog is az, hogy egy hatalmas, nagyszámú gazdaközőnséget néhány nagyobb városi, főként budapesti magkereskedő a kezében tart s ugy facsar ki, mint egy czitromot. Vájjon miért? Azért, mert engedi magát. Mindjárt el is mondom, hogyan történik ez az igazán sajátságos müvelet. A magkeres- / t" 151. ábra Fából készült haláteresztő n OKuU-tí/s'.hOi 150. ábra. Fából készült haláteresztő alaprajza. JLli -L-LLt. 152. ábra. Kombinált haláleresztő metszetben. Í53. ábra. Kombinált liaiáteresztö. tartozik a polgári erények közé, vagy ha nem méssel sem képes egész Európa szükségletét kedők árjegyzékei újév után szoktak megjelenni, tehát hónapokkal a vetés' ideje előft. ez az igazi ok, akkor azt kell feltennünk, fedezni. De megerősít ezen feltevésemben a hogy a magkereskedők félrevezették a gazdaközönséget azáltal, hogy nem vallották he az olasz magot sem igen veszik, Nem veszik tesz megrendelést, hanem vár vele egészen mi nagykereskedőink magatartása is. Ők az Ebben az időben a gazdák zöme még nem eladott mag eredetét és így visszaéltek a azért, hátha gyanúba jut az olasz mag is. tavaszig, mikor már nyakára érett a vetés vevő. gazdaközűnség bizalmával. Biznak továbbá abban, hogy Olaszország ideje. Akkor hamarosan előkapja az árjegyző- Hogy csak ilyen visszaélés folytán terjedhetett el nálunk az amerikai luczernamag, a luezernamagnak tehát emelkedni fog az ára zett, a vetőmag ha tán a szándék meg is végre sem lesz képes Európa hiányát pótolni, ket, rendel sürgősen s amint a mag megérke- kiderül még abból is, hogy az amerikai magot és ők időközben majd potom áron összevásárolják a magyar magot. megvizsgáltassa, vagy ő maga megvizsgálja a volna (?) de idő már arra nincs, hogy a vetőmagvizsgáló állomások nálunk nem plombozzák le. Ezért a leplombozott mag teljesen A teendőkre bajos, utalni. Arra kell törekednünk, hogy tavalyi magot vessünk, mert vetőgépbe. Később aztán kisül, hogy rossz vetőmagot, hanem öntik bele egyenesen a bizonyosan hazai és nem amerikai. Nem állítom, hogy a kereskedők tisztára ez még mindig jobb, mint az olasz mag. volt a vetőmag, már megint becsapott a amerikai maggal üzérkednek, mert ez esetben A kormány mégis segíthet e bajon, ha kereskedő". Vagy rosszul kel a mag, vagy ma már semmi termésünk sem volna, ennyire egész tekintélyét latba veti. Legtöbbet tehetnek mindenesetre maguk a gazdák, kik elég nem is olyan fajtájú, mint a milyent rendélt. ártalmas gyomokkal van inficziálva, vagy éppen lelkiismeretleneknek nem is tartom őket, annyi bizonyos azonban, hogy amerikai maggal keverték a magyar magot. kihasználni. Csak nem türjük egyesek meg- kerül a sor. De a pert rendesen a gazda veszti el, értelmesek ahhoz, hogy ne engedjék magukat Persze á kár mindenképpen nagy, perlekedésre Ez a keverék okozta luczernamag terme- gazdagodási vágya miatt, hogy. ily fontos termelési águnk tönkremenjen. Török Mór. mert nem tudja hitelesen bebizonyítani, hogy egy vagy más ok miatt, de rendszerint azért, lésünk hanyatlását, okozta közvetve luczernamagunk hallatlanul alacsony árát. ugyanazt a magot vetette el, amelyet a magkereskedő. szállított. Ez az üzérkedés az amerikai luczernamaggál, legszembetűnőbb épen most. Még. ez év tavaszán felhívtam a gazdaközönség figyelmét azon sajnos körülményre: nagyon jól ismerik és ki is használják. Ez az Ezeket az állapotokat a magkereskedők A folyó esztendőben általában a termelés minden ágában szomorú az eredmény. Luczernamagunk sokkal kevesebb termett, mint ' luczerna beözönlése nagy veszedelemmel fenyegeti. részéről & magker^skedőkre hogy luczernatermelésünket a silány amerikai oka annak a sok panasznak, amit a gazdák hallunk.
1792 KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22. Í02. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Most még: jtémi statisztikai adatokkal szolgálok : A megvizsgáló állom&sokat a földmivelésügyi minisztérium főképp azért állította fel, hogy a gazdaközöűségnek legyen egy< oljan fóruma, ahol vetőmagvai használhatósága felől felvilágosítást; nyerhessen s: ezáltal meg legyen védve a magkereskedők hamisításai fe vissza-; élései ellen. S íme az történik, hogy ezeket a hasznos intézményeket fennállásuk 17-dik éve után is alig veszik igé'nybé'á ; gazdák; A íríuít évben a budapesti állomáson végzett 17,<>SS vizsgálat közül csak 876 vizsgálati esik gázdára, a többi közintézetekre, hivatalokra, főkép pedig magkereskedőkre. E 876 vizsgálat közül pedig 793 egyetlen egy gazda beküldőtől, szármázik, Magyarország többi összes gazdáira tehát csupáu 83 vizsgálat esik! De menjünk tovább. A mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tílalmazásáról szóló törvény mult év szeptember hó 9 én lépett életbe. Azóta egy év és két hónap telt el s ez idő alatt a budapesti magvizsgáló állomáshoz gazdától egyetlen egy keresett sem. érkezett be, a mely az idézett törvény intézkedéseit igénybe vette volna! Pedig a törvényt több ízben s többféle módon széles körben ismertettük. Rossz értékesítési viszonyok, nagy külföldi verseny és tömérdek elemi csapások közepette bizony jóí volna a nyújtott segélyt igénybe venni. Ezek után legyen szabad Török Mór gazdatársam panaszos czikkéhez is hozzászólani. Az amerikai olcsó, de rossz luczernamag kétségkívül nagy mérvben hozzájárul az árak feltűnő hanyatlásához, de nemcsák nálunk, hanem a külföldi piaezokon is. S a hívatlan amerikai vendég még akkor is nyomasztólag hatna a mi áruinkra, ha egy szemet sem engednénk be az országba. Pedig sajnos kénytelének vagyunk beengedni. Ez idén még több fog bejönni, mint tavaly, sőt valószínűleg még lóhere is, amelyre nézve megjegyzem, hogy silányság tekintetében méltó társa a luczernának, tehát ettől, épp ugy kell őrizkednünk, mint a luczernától. Régebben kötött kereskedelmi szerződéseink értelmében az idegen származású lóhereés luczernamag még 1902-ig vámmentesen jöhetnek be a monarkiába, törvényeink sem tilthatják el az azokkal való kereskedést. Azonban mégis van módja'a védekezésnek még pedig kétféle is. Az egyik az, hogy igénybe kell venni a mezőgazdasági termények hamisításának tílalmazásáról szóló törvény védelmét, a mely elrendeli, hogy: a vetőmagvakat termelés czéljából 10 kg.-on felüli mennyiségben csak az illető, mag fajának, illetve válfajának és -származásának, úgyszintén csirázóképességének és tisztaságának határozott megjelölése mellett szabad forgalomba hozni. Az a kereskedő tehát, aki mindezeket a vevőnek Írásban bejelenteni elmulasztja, feljelentendő a hatóságnál, úgyszintén akkor is, ha bevallotta, de hamisan. Ami pedig a gazda részéről történő ellenőrzés és mintavétel módját illeti, arról akármelyik hatóság felvilágosítást nyújt, de az erről rendelkező 1895. évixlvi-iktörvényczikk szabályait a Köztelek" f. évi 31. számában A vetőmagvak forgalmának ellenőriése" czimü czikkemben is bőségesen' ismertettem. Az amerikai luczerna és lóhere elleni védekezés másik módját pedig a magvizsgáló állomások nyújtják oly módon, hogy a jelenleg fennálló szokások szerint: amerikai luczernát és lóherét nem. plomboznak le, vagyis aki plombozott magot vásárol, nem juthat amerikai eredetű maghoz. Török Mór gazdatársam keményen rátámad a magkereskedőkre, erre nézetem szerini is nagyon rászolgálnak. Mert bár akad ugyan a magkereskedők között, aki igyekszik a törvényes rendelkezés korlátáit betartva jól kiizolgálníy de a magkéréskedelem terén általában mégis olyan sajnos tapasztalatókat teszek még ujabban is, hogy kénytelen vagyok kopott- helyéi heöntjük s aztán űurva vásznat, rékkel a sima deszkára fektetett ponyvának ismételten nyilvánosan rámutátni visszaélő- j esetleg a ponyvának máshol megkopott részét seikre. -. teritve : rá, meleg vassal átdörzsöljük. Ha. a De a külföldön sem jobbak a viszonyok, j ponyva szöveténá-tivódott viaszkeverék már különösen Ausztriáién még rosszabbak. Egye- i megkeményedett, a béöntölt helyről a ponyva dűl-németország az, ahol a viszonyok kedve- j mindkét- oldalán a kivül maradt viaszréteget zőbbek, egyszerűen azért,, mert a vetőmagnak.j késsel ' levakarjuk' s a. keveréket'- tartalmazó közvetítését maga a gazdatársadalom vette edénybe visszaadjuk. kezébe a Német Gazdasági..-Egyesület" utján, 1 Az ilyen módon viaszszal átitatott vászon Ehfíe'z 'hásönló röozgálom- 1 közeledik nálunk is tökéletesen vízhatlanná lesz s egyrészt az ily a megvalósulás felé,, ha ezjezélt ér, akkor azután legalább is megkevesbednék iá magkeres-' (másrészt, mert az anyag a. vászon szövetében módon elkészített viasz hajlékonyságánál fogva, kedelmi mizériák. ' Thaisz Lajos. van, töredezésnek, lepattogzásnak kitéve nincs. Az igy átitatott helyek kissé ragadós tapintatuak lesznek ugyan, ez azonban ásztagtakaró ponyváknál tekintetbe nem igen jön. LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 538. kérdés. Elődöm által kaszálóm teljesen el hanyagoltatott. A kaszáló szép és jó fekvésénél fogva megérdemel.., kevés anyagi áldozatot is. Kérem informálni,', hogy milyen munkát végeztessek és mily évelő maggal mikor vettessem be? Sch. M. 539. sz. kérdés. Részint a renden beiszapolódott, részint nem elég zölden zsombolyázott és valószínűleg ennek következtében megromlott s így etetésre, alkalmatlanná ^vált.lóhere; bir-e egyáltalában trágyaértékkel és ha igen viszonyítva az istállótrágyához magyar holdankint milyen mennyiségben alkalmazandó? W. A.. 540. kérdés. 46 darab kimustrált, de jó k_ondiczióban lévő ökröt, mely hizlalási módozattal készíthettem el 5 hónap alatt kihizott állapotban piaczképessé? Hányszor etessek naponkint, kétszer, vagy háromszor? Rendelkezésemre áll kellő mennyiségű szeszgyári burgonya, sűrű moslék, kitűnő minőségű lóhereszéna, zab és buzapolyva, korpa és kukoriczadara, esetleg repczepogácsa is. Melyik legczélszerübb etetési módja a burgonyámosléknak, azt tisztán etetni, vagy a dara- és polyvafélékkel vegyesen egyszerre etetni? Zirez. F. M. Feleletek. Takarmányrépatermés nagysága. (Felelet a 498. és 499. számú kérdésre.) Miután a takarmányrépa termésének nagysága nemcsak a talaj minőségétől, hanem annak megmunkálásától, az időjárástól s a répának ápolásától is függ,, határozott feleletet ydni igen bajos. Jelzett talajviszonyok között, kedvező féltételek mellett 300 métermázs.a kat. holdanként jó termés, 180 200 métermázsa középtermésszámba mehet. Hogy pedig a vizöntésnek kitett iszapos földben mily nagy termés várható, arra igy egyszerűen megfelelni nem lehet1. Az iszapos talaj magában véve kiváló nagy terméseket képes szolgáltatni s a 400 métermázsás termés nem tartozik a ritkaságok közé. Hanem, hogy a viz mily pusztításokat okozhat ily területen, árról csak helyszíni szemle utján lehet meggyőződni és következtetéseket levonni. 1 Ö Vászonponyva megkopott foltjainak vizhatlanitása. (Felelet az 516. sz. kérdésre.) Megkopott asztagtakaró-ponyvák egyszerűen olajr festékkel bemázolással vízhatlanná tehetők. Ez az eljárás sok helyütt alkalmazásban is van. Hátránya azonban, hogy az olajfestékréteg, különösen hidegben, törékeny lesz, megrepedezik, lepattogzik, miért is rövid használat után ismét csak festeni, kell. Többszöri kísérlet alapján ajánlhatok azonban egy jobb módszert: Felolvasztott viaszkot félannyi siccativ firniszszel keverve ismét melegíteni kell. Az igy felforralt keve- Ha másféle, olyan ponyvák kopott foltjait kéíl vizhatlanitani, melyeknél nem akarjuk, hogy ragacsos legyen, ugy a fenti, keverékbe még mintegy harmadrésznyi terpentint is adhatunk. Ugy a firnisz, mint a terpentin azonban könnyen gyulád, azért az ismételt melé-.gitést csak parázson és kellő óvatossággal keli eszközölni. Sigma. Burgonyamoslék mint hizlalófakannány. {Felelet az 533. sz. kérdésre.). A A szarvasmarha hizlalásánál a szeszgyárak mellékterménye gyanánt kikerülő burgonyamoslék használható előnyösen fel épp ugy szárítva, mint friss állapotban. A jelen esetben, amidőn kellő mennyiségű moslék rendelkezésre áll, 1000 kg. élősúlyra 100 liter is adható. A keverékek létesítésénél ugy jártunk el, hogy az első időszakban, amig a hizók meg nem szokják a moslékot, kevesebbet vettünk számításba, az az 1000 kg. élősúlyra 80 kg.-ot, a II. időszakban 100 kg. és a III. időszakban 120 kg.-ot. Minthogy kérdésttevő önként érthetőleg a hizlalást minél olcsóbbá óhajtja tenni, illetőleg a feletetendő takarmánynemüekb'ől a lehető legolcsóbb összeállítás szerint akar hizlalni, kétféle takarmánykeveréket létesítettünk. Az egyik összeállításban 20 kg. takarmányrépa is számításba van véve, míg a másik összeállításban a moslék mellett csak polyva, szalma, széna és kukoricza lesz feltakarmányozva. Valószínű, hogy ezen második összeállítás, tekintetbe véve, hogy kukoriczából jóval többet kell adagolni, mint az első összeállításban jelezve van drágábbnak fog bizonyulni (amit csak a hizlalógazda ítélhet meg, irányadónak véve mindig az illető termény előállítási és nem piaczi értékét). Eszerint ha a takarmányrépát is felhasználjuk, 1000 kg. élősúlyra és naponta etetendő az I. időszakban;. líiirgonyamorlék 80. kg., takarmányrépa,20 kg., búzapólyva 5 kg!, zabszálíha 2Va kg., kukoriczadara 5 kg., vöröshereszéna 12 kg. Ezen takarmányösszeállitásban 27 608 szárazanyag, 2510 fehérje, 15 040 szénhydrát és 0 525 zsír foglaltatik 1 : 6'5 arány'mellett. A hizlalás második időszakában 1000 kg. élősúlyra és naponta etetendő; Burgonyamoslék 10Ö kg., takarmányrépa 20 kg., zabszalma 2 kg., kukoriczadara 6V2 kg., vöröshereszéna 4 kg., jóminőségüluczernaszéna 10 kg., Tartalmaz 27'160 szárazanyagot, 3 086 fehérjét, 14 909 szénhydrátot és 0'596 zsirt. Táparány 1: 5-3. A Ill-ik időszakban 1000 kg. élősúlyra és naponta: Burgonyamoslék 120 kg., takarmányrépa 20 kg., zabszalma 3 kg., kukoriczadara 7 kg., vörös hereszéna 9 kg. Ezen takarmánykeverékben 25-265 szárazanyag, 2746 fehérje, 15 074 szénhydrát és 0'591 zsir foglaltatik. Táparány 1 : 6\0. Takarmányrépa'mellőzésével etetendő az I. időszakban 10C0 kg. élősúlyra és naponta; Burgonyamoslék 80 kg.r buzapolyva 4 kg.,, zabszalma 5 kg., kukoriczadara 5V2 kg., vörös hereszéna 14 kg.
ÍOl SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 130?. DECZEMBER Hö 22 1793 Ií. időszak.1000 kg. élősúlyra és na- ' ponla: Burgonyamósjék ÍOO kg., zabszalma 2 kg., kukoriczadara 9 kg., vörös hereszéna 7 kg., luezernaszéna, jóminőségü 7 kg. III. időszak ÍOOb kg. élősúlyra és naponta : Burgonyamoslék 120 kg., zab«zalma 5 kg., kukoriczadara 10 kg:, vörös he'részéna 2 kg., luezernaszéna, jóminőségü 5 kg. Ezen takarmánykeverékek összetétéle a. következő: I. időszak : 28'6G0 száraz' anyag, J ' 2 547 fehérje, 14'786 szénhydrát és 0*572 zsir. Tápanyag 1 : 6'3. II. időszak: 26 850 száraz anyag. 3 028 fehérje, 14'624 szénhydrát ós 0"686 zsir. Táparány 1 : 5'3. III. időszak: 2ö 505 száraz anyag, 2750 fehérje, 14"594 szénhydrát és 0706 zsir. Táparány 1 *: 5'9. A mosl.t'k feitakarmányozásánál a következők tartimdók szöur tlőtt: A T,noslék mindig melegeű 'e'ituendő, mert ha kiljül, ami 4 5 óra alatt beállhat, megsavanyodik s ártalmassá válhatik az' állat egészségére. Forrón etetni szintén ártalmas volna, mert az állat szájában a nyálkahártyát, de esetleg a bárzsing és a gyomor nyálkahártyáját is leforrázhatná. A legtöbb helyen a lepárló-készülékkel összeköttetésben álló moslékgyüjtőből a moslékot gőznyomással direkt a hizóistállóba vagy a hizóistálló közelében levő gyüjtőmedenczébe állehet nyomatni s ilyenkor a moslék útközben is annyira lehűl, hogy veszély nélkül feletethető. Ha azonban ilyenféle berendezés nincs, vagy a iposlék még mindig forrónak bizonyulna, lehűlését be kell. várni. Nagy gond fordítandó továbbá a moslékhütő medenezék, mosléktartányok, moslékvezető csövek, etető-jászlok tisztántartására is, mert ha a moslék ezeken rajtszárad, a velők ismételten érintkezésbe jövő friss moslékot' megsavanyitja s az ilyen megsavanyodott moslékot feltakarmányozni veszedelmes. Épen azért nagyon ajánlatos eljárás minden a moslékkal érintkezésbe jövő tartányt és vályút időközönként oltott mészszel kimeszelni, ami egyrészt az esetleg ott jelenlevő pathogén baktériumokat megöli, másrészt a savképződést teljesen megakadályozza.' Végül előfordulhat az az eset is, hogy a moslék 0-2 0-3%, esetleg több alkoholt is tartalmaz, ha a lepárlás nem volt pontosan ellenőrizve s a czefreszivattyu a rendesnél több czefrét vitt a lepárlókészülékbe. A moslék szesztartalma a hizlalás, menetére előnyös nem lehet, sőt igen veszedelmes kimenetelű emésztési bántalmakat és válságos megrészegülést létesíthet, amiért is az ilyen mosléketetésétől óvakodni kell. ' Nágy tisztaság tartandó-/fenn végül az istállóban dus és száraz almozással, hogy a moslék sömör keletkezésének utja vágassék. J. G. A mclelykór gyógyítása. (Felelet az 534. sz. Jcérdésre). Nem ismerünk ez idő szerint olyan gyógyszert, mely a testbe juttatva, a májban tartózkodó mételyeket a gazdaállat egészségének veszélyeztetése nélkül elölné s ezzel a betegség fejlődését megakaszlaná, illetőleg gyógyítaná. A tapasztalat csak azt mutatja, hogy nem túlságosan erős fertőzés esetén erőteljes, jól táplált állatok jobban viselik el a betegséget és inkább gyógyulnak meg, mint rossz karban levő gyenge állatok. Ez okból a betegség jelentkezése esetén a juhok jó táplálására ' (lehetőleg szemes takarmánynyal is) kiváló ; gonclot keli fordítani, mig gyógyszerek alkalmazásától már a költség kímélése szemponljáböl is, leghelyesebb egészen eltekinteni. Ha daczára a jó tartásnak, egyes juhokon kévésvérüség, soványodás vagy éppenséggel 'vízkóros jelenségek kezdenek mutatkozni, akkor ezeket ajánlatos mielőbb a vágóhídon értékesíteni, nehogy később a húsnak közfogyasztásra bocsátása lehetetlenné váljék. Kél szer vagy háromszor <etessük-e napjában a liizó marhái. (Felelet az 535. sz. kérdésre.) A gyomrok szarvasmarhánál közönségesen 3 5 óra alatt ürülnek ki, ily időköközökben tehát újra megtöltendők. Azonban, hogy hányszor ezélszerü etetni, az többféle körülménytől is függ. Igy pl. folyékony ós kása-szerü anyagok etetése eselén, különösen ha ezen anyagok könnyen emészthetők, indokolt a 4 szeri, de legalább is. a 3-szori etetés, mert az ilyen tápszerek gyorsabban hagyják el a gyomrokat, ellenben szálas anyagok a bendöben hosszasabban időznek, ilyen takarmányokat tehát nagyobb időközökben indokolt nyújtani, tehát naponta kétszer. Ennek azonban az állja útját, hogy nagyobb kvantum a bendőbe be nem fér, a napi adagot tehát három részletbén tanácsos adni. Hizó marhákról levén szó, ezek nyugalmát, mely az anyagprodukezióra előnyös, minél kevesebbszer kell zavarni. Tekintettel arra, hogy az ilyen marháknak szálast erőtakarmányokkal vegyesen szükséges adni, a kétszeri cí'iété& tökéletesen megfelelő.. Ha azonban nagy kvantumólat etetne kérdésttevő (erről s egyéb körülményekíől sajnos'mit se.szól;) ugy ajánlom, hogy etessen. 'nap'jában 3 szor, feltevén hogy ez lényegesebb külön költséggel nem jár. Mert ha avval jár, ugy jobb a kéts^ri etetés'mellett maradni, de aztán a takarmányozás idejét pontosan betartani mindkét esetben elengedhetlen szabály. M. Ventzki-féle füllesztő. (Felelet az 536. sz. kérdésre.) A Ventzki-féle, valamint egyáltalán a többi ily rendszerű füllesztővel burgonya, szecskázott széna, polyva, tözek, szecskázott tengeriszár fülleszthető. Ha a burgonyát sertésekkel etetik fel, akkor nagyon előnyös azt előbb megfülleszteni. Szarvasmarhák számára szükségtelen a burgonya füllesztése. Minden romlott takarmányt, igy a megromlott szénát, a megromlott bevermelt vagy zsombolyázott takarmányt füllesztés által meg lehet javítani. A tengeriszár szintén megjavítható füllesz- téssel.- A polyvát és töreket szénaszecskával keverten füllesztve jobban eszi az állat, mint amúgy nyersen.. Egyáltalán a kevésbbé értékesebb takarmányok füllesztés által megjavíthatok. A szálas takarmányok csak szecskázott állapotban fülleszthetők. A füllesztett takarmányt lehetőleg még aznap fel kell etetni, mert különben megsavanyodik. Füllesztés után a főllesztett anyagot le kell hűteni; azon melegen feltakarmányozni nem helyes. Ha- szénaszecskát, töreket és polyvát füllesztünk, ezt füllesztés után: kell a répaszelettel vagy burgonyával összekeverni, Igy hamarább lehűl. Legjobb langyos'melegen, tehát még jttem. egészen kihűltén-etetni,, fel. a füllesztett takarmányt, különösen- a megromlöhat. Kaszáló karbantartása. (Felelet az 538. számú kérdésre.) Egy jó minőségű, jó fekvésű, de elhanyagolt kaszálón első teendőnk legyen azt. minden tavaszszal lehetőleg korán, jó erősen megfogasolni; Az. óvenkint ismétlődő rendszeres tavaszi fogasolás- már magábán véve igen sokat fog javítani; a réten. Hogy azonban a fogasolás hatásos legyen, az úgynevezett rélfogasokat, lánezboronákat -' kell használni, melyek közül a Laake-féle rélfogas (beszerezhető Kühne gépgyárosnál). egyike a legjobbaknak. A közönséges szántóföldi borona különösen elhanyagolt réten nem sokat ér. Ha begyepesedett, megkeményedett vakondturások lepik a rétet, ezeket csákánynyal, kapával szét kell -verni s fogasolással széjjelhuzni. Vakand'turásos rétet kellően ápolni, gondozni nem lehet. A gazdaságban összegyűlő fahamu, a gazdaságban előállítható komposzt a legkitűnőbb réttrágyát adják. Ugy a fahamu, mint a komposzt a rét termését ugy mennyiségileg, mint minősegileg nagyban s tartósan képesek emelni. Mindkettőt az ősz vagy tél folyamán kell kiszórni; fahamuból 4 5 métermázsát, a komposztból 8 10 szekérre valót számítva egy k. holdra. A ganajlével való locsolás (a tél folyamán) szintén igen jó hatást gyakorol. A tavaszi fogasolás alkalmával lehet egyúttal a felülvetést is alkalmazni. Hanem itt tudni kellene; milyen a rét talaja, mennyiben kívánatos 'a felülvetés, mely füvek alkotják a rét állományát. Ezen kérdésre csak a kívánt felvilágosítások beküldése után lehetne feleletet adni. K. K.,. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Szőlőszeti és borászati tanfolyam. Hízott állat- ' vásár _ 1785 Gazdasági egyesületek Amerikában. Szilassy Z. 1785 «Tárcza. Uj Caledonia, a gazdák Etdorádója....... 1786 Amerikai luezerna. Thaisz Lajos.... lt790 Növénytermelés. Takarmányrépa- termelése tengeri között. 0sztrovácz György 1789 Halászat. Ml apasztja a halat folyóinkban? Muraközi E.... 1789 Levélsiekráj..- - 1792 Vegyesek.... 1793 Kereskedelem, tőzsde. - -, -.17?5. Budapesti gabonatőzsde. Vetőmág-'ak. Műtrágyák. Szeszüzlet. A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. Budapesti vágómarhavásár. Budapesti lóvásár. Kőbányai sertésvásár. Budapesti szurómarhavásár. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül...... 1796 Halálozás. Berger Henrik, Debreczen t. h. és közigazgatás tagja, az 0. M. G. fi. r. tagja f. hó 17-én, élete 69-ik évében elhunyt. Tenyészállatvásárok. Az Országos Magyar Gazdasági. Egyesület" jövő évi tenyészállatvásárját márczius hó utolsó napjaiban fogja Budapesten rendezni. A vásárt az OMGE. a Tattersall" istállóiban, óhajtja megtartani, miután az Erzsébet-királyné utja mellett fekvő állatkiállitási terület ahol a tenyészállatvásár legutóbb rendeztetett távoli fekvési miatt nem bizonyult megfelelőnek. Ezenkívül az OMGE. a Szolnok-Dobokavármegyei ós a Szász gazdasági egyesületet fel fogja kérni, hogy a jövő évben a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége" központjának közreműködésével, érteh egyesületek Deésen, illetve Szászvároson, vágy Segesvárott együttesen rendezzék szokásos tenyészállat vásárjaikat. Tervbe vette továbbá az egyesület, hogy a Tolnavármegyei gazdasági egyesülettel karöltve lépéseket fog tenni, hogy a szakál-hőgyészi tehénvásár állandósittassék, illetve rendszeres vásárrá kifejlesztessék, esetleg a Tolnavármegyei gazdasági egyesülettel karöltve lépéseket fog tenni egy fejős" tehén telep létesítése érdekében is. A gabonakülönbözeti játék. A Felső- Ausztriái Gazdasági Egyesület mult hóban tartott választmányi ülésén, a felső-ausztriai és salzburgi molnárok egyesületének elnöke a gabonakülönbözeti játékról hosszabb előadást tartott,, s ezzel kapcsolatban a Bécsi Gazdasági Egyesületnek a börzék reformálását tárgyaló nyilatkozóit: A átiratáról következőleg gabonakülönbözeti játékból eredő bajok csak akként volnának orvosolhatók, ha mint Németországban oly törvény létesíttetnék, mely a gabona- és malomterményekben haláridőüzletek kötését eltiltaná egész Ausztriában. Hogy azonban ezen radikális szert ma még nem ajánlhatja, annak oka abban rejlik, hogy
1792 KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22. Í02. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. ők éppen e kérdésben részben Magyarországtól függnek, már pedig nehezen sikerülne a magyar ktrmányt ezen radikális eljárás elfogadására Felemlíti továbbá, hogy náluk birni. már régóta valamennyi gazdának óhaja, az, hogy felszabadulhassanak azon terrorizmus alól, melyet ma a börzék az összes mezőgazdaságra és a malomiparra gyakorolnak; a tartván, hogy legnagyobb igazságtalanságnak az, ki a gabonát termeli, tehát a legfontosabb tényezője az állami gazdasági életnek, a gabona áralakítására és mindazon egyéb kérdésekre, melyek a gabona-kereskedelemmel összefüggnek, legkisebb befolyást sem gyakorolhat. A gabonakülönbözeti játék megszüntetését már tiz év óta sürgető gazdákhoz számos alsó-ausztriai molnár is csatlakozott, s. végre is elérték azt, hogy ma már valamennyi számottevő gazdasági tényezője és; egyesülete Ausztriának a gazdasági élet eme ártalmas kinövését eltávolíttatni kivánja. Ajánlja tehát a Bécsi Gazdasági Egyesületnek a börze reformálására. vonatkozó javaslatát elfogadásra, mely szerint a határidőüzlet-kötés mai formája eltörlendő; s a jövőben minden szállításra szóló határidő-kötés a börzetanácsnak bejelentendő, mely jogosítva legyen a kötés anyagát képező gabona létének igazolását követelni; az usanee-kötések megs?uj\-~ tetendök ; a börzetanácsba a korány, által kinevezett bizonyos számú jm'a felvétessék; végre, hogy a tőzsdén eladásra kerülő legkisebb ~f8-k B&IBSanjiség 50. űi.-mázsában állapittassék meg, hogy itff'ött a közép- és kisbirtokosok is üzleteket köthessenek. Gazdasági előadások Léván. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület", úgyis, mint a Gazdasági Egyesületek Orsz. Szövetségé -nek központja a jövő évben Léván és Győrött gazdasági előadásokat rendez, melyek közül a lévai előadások 1898. január 5-én és Ö-án Fog: nak megtartatni. Az előadásokat a magyar-pvári magy. kir. gazdasági akadémia tanári, kara tartja a következő programmal: Cselkó István: Ujabb tapasztalatok a trágyázás köréből. 2 óra.' Cserháti Sándor: Ujabb tapasztalatok a trágyázás terén. 1 óra...cserháti Sándor: Növénytermelési tapasztalatok. 1 óra. Hensch Árpád: A vetésforgókról. 1 óra. Állattenyésztés és növénytermelés közötti helyes arányról.- 1 óra. Dr. Kosutány Tamás: Ujabb tapasztalatok a takarmányozás köréből. 2 óra. Újhelyi Imre: A sertésvész elleni védoltásokról 1 óra. A gümökór elterjedése hazánkban. 1 óra. Az élőadások a fennemlitett napokon d. e. 9 12-ig, d. u. 3-5-ig fognak megtartatni, 5^7-ig pedig az előadottakról ^eszmecserét ^fognak folytatni. Földmivelők gyűlése Érsekújváron. A nyitramegyei gazdasági egyesület által a Magyar Gazdaszövetség intenczióinak megfelelőleg rendezett, e nemben tudtunkkal első gyűlés vasárnap folyt le Érsekújváron, Nyitramegyének, valamint a szomszédos vármegyék birtokosainak és az ottani telkesgazdáknak élénk érdeklődése mellett. A Magyar Gazdaszövetséget Bujanomts Sándor alelnök és Bernát István ügyvezető, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet Rubinek Gyula titkár, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét Perczel Ferencz igazgató képviselte. Ott volt továbbá Benedicty : Gyula, a Gazdaszövetség választmányi tagja, Sümegh János, Benkeő László, Dióssy Imre, Szelényi Miklós, Prenoschil Károly, dr. Tóth Károly, Wittenberger Kornél, Czibulya primási főintéző, Berecz István, Nogrády Kálmán, Grofits Ármin, Császár Sándor és László, Fülöp István és Imre, Reső Enschel Zsigmond, Wetzkó Béla birtokosok, Konkoly törvényszéki bíró stb. A gyűlést Bujanovics Sándor nyitotta meg. Felkérésére Mezey Gyula igazgató-főmérnök lépett a fölolvasó asztalhoz, és minden izében tanulságos felolvasás keretében vázolta a szövetkezés fontosságát, szükségét és azon előnyöket, amelyek belőle nem csupán gazdasági szempontból hárulnak, hanem amely ezt az uj intézményt a társadalmi béke, a nemzeti megerösülés ós összeforrás eszközévé is teszi. Felolvasását élénken megéljenezték. Nem kisebb tetszést aratott Mérey Lajos volt országgyűlési képviselőnek a magyar gazdák szervezkedésének szükségéről tartott tanulmánya főleg azért, mert áthatotta annak a meggyőződésnek ereje, hogy e nélkül sem a magyar gazdák, sem pedig az ő vállaikon nyugvó magyar állam -boldogulni és magasabb régiókba emelkedni nem fog. Förster Aurél a kisbirtokok megoszlásának hátrányait fejtegette; előadta., mily hiba volt az, hogy a jobbágyság felszabadítása után nem gondoskodtak a szabaddá lett kisbirtokosok védelméről, nem állítottak intézményeket, melyeknek feladata éppen ezen védelem lett volna, Ennek tulajdonítható aztán, hogy a hitel szervezetlenségének és pgyéb a gazdaságra káros okoknál fogva a kisbirtokosok ezrenként mentek tönkre, vándoroltak ki, vagy pedig tengetik életüket mint proletárok a városok falai között. Következett még Blaskovics Ferencznek a Délvidéki Földmivelők Egyesülete egyik vezéregyéniségének felszólalása, aki mig pgyrészről e távol megyék gazdáinak üdvözletét tolmácsolta az érsekújvári-gfslésen jelenlevőknek, másrészről reámaíaíott különösen a szakértelem,föfegásáfiafe7 a/tanűlásnak szükségére. A gyűlést Kukán Imre polgármester rekesztette be, aki megköszönte a gazda vezéreknek és szónokoknak, hogy önzetlenül s minden politikai vonatkozások nélkül- igyekeznek a földmivelo gazdák jólétét előmozdítani, s az elnök határozatként kijelentette azt is, hogy a felolvasások kinyomatván, szét fognak osztatni. Az érsekújvári gyűlés minden i tekintetben egyik legsikerültebb kezdeményezésé a Nyitramegyei Gazdasági Egyletnek.. Festetits-szoborbizottság. A keszthelyi.georgikon nagynevű megalapítójának, mint ösme'r'etes szobrot óhajt állítani a : magyar gazdaközönség a Georgikon százéves; fennállásának emlékére. Az eszmét a jubiláris ünnep alkalmával a földmívelésügyi miniszter vetette fel, aki legutóbb az OMGE.-t is felkérte, hogy ez ügyben nagyobb akcziót indítson. Az; 5 0MGE. ebből folyólag egy szoborbizottság megalakítását határozta el, meh'nek feladata lesz a gyűjtéseket a szoborra 'megindítani s egyébként is odahatni, hogy a szükséges összeg mielőbb összegyűljön. É bizottság áll az OMGE. tanácsából, a földmívelésügyi miniszter kiküldötteiből, Zala vármegye törvényhatóságának, Keszthely város tanácsának és a keszthelyi tanintézet tanári karának kiküldötteiből. A földmívelésügyi miniszter Tormay Béla és Máday Izidor miniszteri tanácsosokat, a keszthelyi tanintézet tanári kara dr. Csanády Gusztáv igazgatót, Schádl János és dr. Lovassy Sándor tanárokat küldötte ki e bizottságba. Zala vármegye és Keszthely város még nem nevezték meg kiküldötteiket. Állatorvosi szaktanfolyamok. A földmívelésügyi miniszter által a budapesti állatorvosi akadémián jövő évi január hóban rendezendő, állatorvosi szaktanfolyamokra oly nagy számban jelentkeztek az állami hatósági és magánállatorvosok, hogy e2 alkalommal a tanfolyamra helyszűke miatt a jelentkezőknek körülbelül csak egyharmada fog fölvétetni, a többi jelentkezők számára pedig későbben fog egy harmadik, esetleg negyedik tanfolyam tartatni. Ezúttal különösen a törvényhatósági állatorvosok, valamint azok fölvétele kívánatos, akik sertéstenyésztéssel nagyban foglalkozó vidékeken laknak. Ezen tanfolyamokra való fölvételnél a miniszter első sorban azokra volt. tekintettel, kik a sertésvész elleni védőojtásokban, de a mellétt a takonykór és gümőkór elleni védekezésben is ki fognak képeztetni, végül pedig az állatorvosi szaktudomány ujabb vívmányaival fognak megismertetni. A m.-óvári m. kir. gazdasági akadémiai hallgatók gazdasági egylete deczember hó 9-én szakülést tartott, melyen a tanári kar részéről He í i i i i 4 leti elnök, Cselkó István, Mezey Gyula, Öshegyi József és Varga Kálmán gazd. segéd vettek részt. Az ülés első pontját Nagy Orbán I. éves hallgató A gazda hivatása a néppel szemben"' czimü sikeres felolvasása képezte, melyet a megjelent tagok nagy tetszéssel fogadtak; az ülés második pontja pedig Szórva vagy sorba vessünk-e?" czimü vitakérdés volt, melyet Papp Elemér II. éves hallgató vezetett be. *) A német agrárpolitika alapvonalai" (irta dr. Buchenberger) czimü a német könyvpiaezon legutóbb megjelent müvet kedvezően fogadta a kritika; kiemeli az eddig megjelent kevésbé jó ezirányu müvek közül és szembe állítja Brentano Agrárpolitika" czimü könyvével, ki valamennyi mezőgazdasági követélménynyel szemben tagadó álláspontot foglalva el, közkedveltségnek örvend a mezőgazdaság érdekeit, ellenző köröknél. Szerző népszerű előadásban tárgyalja a tulajdonjog és gazdasági üzem történeti fejlődését, hozzáfűzve magya- Jázátaíí. az állam teendőiről; tárgysfjja továbbá az ingatlan forgalmat, a telek és forgótőkét, a mezőgazdasági üzem technikáját, kiadásait, terheit és bevételeit; a mezőgazdasági termények áralakulását és az agrárpolitikának ezefe*e gyakorolt befolyását. Ellentmond azonban á. kritika szerző azonállításának, mely szerint az államhatalom! a mezőgazdaságnak csak csekélyebb fontosságú érdekeit támogassa, mért egyes követelmények vagy kivihetetlenek, vagy pedig olyanok, hogy csak más kereseti ág érdekeinek megsértésével valósithatók meg; felhozza ennek megdöntésére, hogy alapjában rossz, állapotok gyökeres orvoslására igenis szükséges az államnak nagy eszközökkel közreműködni,. aminthogy megtette a börzetörvény megalkotásával és a gabona-határidőüzlet eltiltásával, ami tényleg némileg állandósította és javította a gabonaárakat. Tisztelettel köztudomásra hozzuk, hogy a Budapestszékesfőváros közönségévelkötött szerződés á'apján Budapesti marhavásárt éri vásári pénastári részvénytársaság cég alatt létesített intézményünk működését a buda pesti marhavásártéren folyó évi december hó 20,án megke/.di és a december hó 23-iki marhavásárt már lebonyolítani fogja. A székesfőváros lanácsa által jóváhagyott űz etszabályzatunk értelmében vállalatunk működési köre egyebek közt ki fog terjedni a marhavásáitérre kerülő állatok átvétele, gondozása és bizományi eladására: a felhajtandó állatokra igi'nyelt előlegek nyújtására és hitelképes mészárosok által előnyös feltételek mellett igénybe vebető hitelek engedélye- A fe'számitott, hatóságilag megállapított díjtételek és költségek az eddigi vásári költségekkel szemben jelentékenyen mérsékeltebbek lesznek. Intézményünk vezetésére sikerült vezérigazgatói minőségben Saborsky Ede urat, Saborsky József és fiai czége eddigi főnökét megnyerni, egyidejűleg ezen czég marhabizományi üzlete a budape.ti marhavásártéren megszűnik. Bővebb értesítésekkel vagy felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. Budapest, 1897. december hó. A ^Budapesti marhavásártérj vásári pénitár részvénytársaság» igazgatósága.
"102.. SZÁM: 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22 ü K I N E K Sorsjegyéi cs értékpapírjai Tannak, Értékpapírjainál et akarja kerülni a veszteségeket, Sorsolásokról pontosan tájékozva akar lenni, Pénzügyi, tőzsdei és biztosítási ügyekben megbiakato iníormácziókat óhajt, ME fizessen, elíh egész évre i.gq kíétt a u PÉNZÜGYI ÜTMUTATÓ melléklettéi, utóbbi egyedüli sorsolási lap Magyarországon, melyet mint MEGBÍZHATÓ szakközlönyt a belügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi hünisztekumok.. is ájánlának. fils-feethetrii légczélszeriibbén postautalványnyal., Pénzügyi Hírlap frt és I"50 kr, kiadóhivatalában, házhöii hordva VII., lőháíiy-atcza 68, " Mutatványszámok ingyen és bérmentve. egjo 6 daráié a Little-Giant darálógép" melyen mindennemű magvat sőt tengerit csutkával is a legegyszerűbb módon lehet darálni. Ára teljes felszereléssel 53 forint. rálő szerkezete olyan, hogy az a járgányt is magában foglalja. Z s i g m e n d g Budapest) VI., Nagy m Sisőrendü gyártmány. S z ű c s Z s i g m o n d i, Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. sz. KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (&uttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1897. deczember,18.. Az időjárási é héten borús és, nedves volt, a hőmérséklet i eme l és c /. I 1 az 111 hótakaró nagyobbára ismét eltűnt. Gazdaközönségünk körében a vetéseket illetőleg tehát újból.aggály merült fel, mert esetleges száraz fagy azokban nagy károkat okozhat A vízállás mérsékelten emelkedett. Külföldönaz idő száraz, és enyhébb, A külföldi piaezok továbbra is várakozó állás-, fontot foglalnák el, a fogyasztás úgymint a spekuláczió csak gyengén vett részt az üzleten és az áralakulás nagyobbára változatlan. A világpiacz egyébként az év- ' forduló felé rendesen csendes, ez idén hozzájárul, hogy a tengeri szállítási: díjtételek is magasak- Amerikában az árfolyamok gyakrabbi változásoknak voltak kitéve, Kezdetben.lanyhuló vbít az irányzat;- kéáőbb hleg'éléhkttlt a kereslet, minthogy á készletek megcsappanták, ugy hőgy a mult heti jegyzések tül voltak haladhatok. Angliában azjizlet csendes jellegű maradt, a, kereslet gyenge és az árak változatlanak. A fransziá piaczók 1 szintén cs'éndes- irányzatúak vollák, minélfogva fiftt és buza valamivel csökkent. Délnémetország, Hollandia, Belgium és á Svájczban afo^yasztás tartózkodó, aforgatómnehézkes, az árak azonban tartottak. Náhink'csupán buza iránt völt némi érdeklődés, az üzlet azonban ugyancsak a legszűkebb keretben 'mozogj,bár a kínálat-is korlátolt. A többi cíikkek el Az üzleti hét részleteiből kwetkezfik&t jelént- Buzá nagyon lanyha hangulat ínellett indult. A háíáridö piac/.on' a. contrtwiim aki-zlő.ja folytán rohamos árcsökkenés következett he; miáltal a készáru tu- ; íájdonósók is siettek árdjokön túladni. A malmök pedig a rossz lisztkelendősógí viszonyökrá utalva teljesen tartózkodóak maradtak és igy,az árak már az első napokbán 20 krt vésztettek. Csupán á nágyón gyenge kínálatnak tudható be, hogf az :árcsökkénés nem öltőit nagyold) mérvet: később eszszeiééi: felfogás jutóit 1 A ilhíáriljőlénsz 1 I ' 1 befolyása alatt, ismét, emelkedő iráhyzatot követett ésa spekulálni" is tudatára jölt annak, hogy ugy a fő- Városban, mint a vidéken-is nagyon redukált készletek vegre is csak befolyást fognak gyakorolni. Bár a napi forgalom továbbra is gyenge maradt, tartósan szilárdra fordult a hangulat és a hét kezdetével okozott árveszteség teljesen helyre volt hozható. Igy tehát változatlan árniveau mellett zárul az üzlet; a behozatalok, 45,000 mm., a forgalom.60,000 -mm.-t. tesz ki. Rozs tartósan gyengén volt forgalomban. Kezdetben alig mutatkozott vételkedv és az üzlet, sem volt enbilésro méltó; k-mőhi; kedvezőbb k-t:, a hangúiul anélkül azonban, hogy evvel az üzlet élénkebb fordulatot vett volna. Cfvonaébb minősévé. áríl csak nehezen értékosiflielő. tsstlékos rozsot 8.-- 8.15.frlof lizail.sk, mig tiszta jó áru 8.35 45 frt között -volí Budapest- távolságában átvéve eladható. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) jó kereska.ask éivemé inesfoi!'iő kiiiálal í 1 ijjá!1, a forgalom ezom ban korlátolt. Minőség szerint 6. -6 35 Irtot fizettek helyben. Állomásokon átvéve.csak szórványosan kerülnek' ajánlatok a -piaezra, mig az érdeklődés u'gy az export, miül belföldi számlára, tarlósa;! élénk. A:-, árak igy továbbra is jól tartottak és középmi-nőségekér.t 6.25 7.50 frt, jobb fajtákért 8.50 írtig érhető el. Príma áruban nincs kínálat. " Zab a helyi fogyasztásnál teljesen változatlan árakon volt elhelyezhető. A kinálat jobbára középminőségekre szorítkozik, mig f,.hár tiszta zab csak kevés kerül eladásra. Minőség szerint 0. 8.50 Irtot jegyzü k ab Budapest. Tengeri e béren gyengében volt forgalomban, kezdetben a kinálat erősbödött, mi áz.érdeklődés valamivel gyengébb volt; a hét vége. felé a fordított viszony konstatálható. Az árkövetelések tekintettel arra, hogy; a vidéken is jó kereslet Vált, amennyiben sok helyütt tengerit akin I ni i i i emeltfedétófitmft; a vevők ósak' neüe'zen fenhatóts, A központi vásárcsarnok árujegyzésenagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1897. deczember lis'18-áről. bosv azokat inasad lék, fd lenacri a, fl rszavidokéü e dj.- é'sio trt, a. laíaatlian,k,fsj--4du IVlsjí jegyez. (1 Unigrrit Daczára, hogy a beküldők tetemes mennyiségekkel keresik fel a. piaezot, a forgalom korántsem felel i.. - ni i ii fiiit ]i > i mig dohos ára.,5, 5.10 frton adatottel. A. készletek erősen ritkultak.. j -.o,«( Tekinve még az enyhe időjárást, "mely-éppen az idény- -meg az ünnepek előtti napokhoz kötött roniézyeknek. Olajmagvak: Kápftzztqvpítmebe^. e.hé.ten sem czikkekre legkedvezőtlenebb, nemcsak árhanyatlás volt forgalom. Jegyzéseink i ik i h ia'--. legesek jó "ii állott be, de nagy készletek, elhelyezése is-csak nehéz- j i, a ni ít i 1 n M i 1) 11 50 12. - lteseni eszközölhető. frt. Báiu'ií rrpczl 12. 12.75 frl. 'GomUrkakB. '10.50 Vadáruk változatlanok-,- --v-svétókedv hiányzik. 12. frt, vadrepeze kb. 5.50 0.25 frt,. lenmag 9.50 Nyulak 1-10 f20-írt, őz 60 kr, szarvas 40 kr, fáczán 10.75 frt Budapesten. 1-30 frt, vadsertés, süldő 85 kr. Hüvelyesek : Babban a hangulat továbbra is "csendes ; a vételkedv nincs és igy üzlet sem fejlődött. Név-. készletek, csak árengedménynyel talál vevőre. Libák Husüzlet lanyha. Vágott baromfiban nagyok a leges ab Baja-Zotnbor 7.25 frtot, törpe habért Félegyházán 8. frtol, barna babot 1 di.inani-anti i is, n frlot pulyka 50-54 krajezár kilója, i'oesenyemalncz, az kgja 45 52 kr, réeze 50-54 kr, kappan 70 kr dbja, jegyzünk. Köles változatlanul 4 90 5 10 forinton jegyez^ enyhe időt tekintve, kgként csak 70 Írig volt értéke-éé Vetőmagvak: Vöröshere változatlan csendes. Minőség Ilii bánáli 30. 33. frt, durvaszemű felvidéki áruért 37.-42. frtot fizetnek. Luez-mát csak szórványosan kínálnak és hazai termésű áru 40. 45. frton jegyez. Muharmag 6-^ 025 frlot ér el helyben. Bükköny jobb keresletnek örvend.és helyben 6.--írton, jegyez. Napi jelentés 1897. deczember 21. Készbuza ma jól - volt kínálva, a malmok valamivel jobb vételkedvet utattak, lett, elkelt kb. 15,000 ii sabbaknak mutatkoznak. Eladatott: Pestvidéki :. 450 Vásárhelyi: F, -Magyar: Készrózs csekély förgalöm mellett tartott-. Árpa üzlettelen volt. Tengeri Valámivel gyengébbé. Zab tartott Határidők magasabb külföld és hidegebb idő folytán szilárdak voltak-, délben azonban tísendesebbek. Következő kötések történtek. Köttetett. Déli z rldt. Tavajzi buza..f J í 12 1-11 -97 5'47 5-45 ; Hzes/.ftíilét. i : Szesz. (Goldfitlgpi 1 Gábor szeszgyári főtisztviselb tudósítása.) A-hét eléjéli-'' a'ízészüzliétbbn gyérebb forgálbüi uralkodott es i olcsóbban lettek kínálva. Fmattátott szeszben a keresi-' let korlátolt voll, a bndaaosti piaezon és vidékről is gyérebben. érkeztek nag;,yobb- reiidélések, több tétel 55 75 56 frton kelt el. K esztoszeszbea a felsővidékíői - több vétel történt és nagyobb tételek 19-.75 2.0-25 frton. zárultattak azonnali szántásra,- szabadrakfárra. Mezőgazdasági szeszgyárak által kohtirjgens nyersszesz e hétnek elején 17-25 frton lett kínálva és kevés üzlet létesült, mert vevők olcsóbban remélnék vásárolni. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17 75 1S- frt. Bécsi jegyzés 18 50-18-70 frt kontingens nyersszeszért,. Prágai jegyzés 54- frt adózott burgonyaszeszért. Trieszti jegyzés 10W 10*50 frt kiviteli szeszért. üo'vo tartályokban. Akivitel e hétnek elején 300 q.finomítottszeszt vásárolt., ' " é.111 1 i nezo, Arad, Baja, Temesvár 25 krral olcsóbbán, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten-. Finomított szesz 55 75 56 25 frt, élesztőszesz 55'50 55 75 frt, nyersszesz adózva 54.75 55 25 frt, nyersszesz adózatlan 14-50-15. frt, denaturált szesz Igr- 19.25 frt. Kontingens nyersszesz. ;.. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. Gyümölcsárak tartottak, forgalom nem kielégítő..",, Vaj képezi a legkeresettebb czikket, készletek simán teljes árakon kelnek.. Halüzlet csendes, árak sem változtak. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1897. decz. 20 án.' HiiS. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 46 56, II. oszt. 40-46, Ül. oszt. 30 40, eleje 1. oszt. 40 52, II. oszt. 34 40, III. oszt. 30 34, borjúhús hátulja 1. oszt. 60 64, II. oszt. 50 56, eleje I. oszt. 50 56, II. oszt. 44 50, birkahús hátulja I. oszt. 30 38, II. oszt. 28 30, eleje I. oszt. 24-34, II. oszt. 20 24, bárány eleje 1 db., hátulja, sertéshús magyar szalonnával e s - i i 4B 48, szalonna nélkül elsőrendű 50 52, vidéki 46 50, sertéshús pörkölt 45 50,.sertéshús szerb szalonnával 46 48, szalonul ' it shas lastolt magyar, iae^i i i ii nyeis 1 kg. 60 20, füstölt belf. csonttal 0 7-0'!-), csont nélkül 0'90, 1-, sonka füstölt külf. csont nélkül 1-1'20, szalonna sózott 1 q 47"0 47 5, füstölt 56 57'0, sertészsír bordóval 52 5 53 0, hordó nélkül 51'0-51-0, kolbász nyers 1 kg., füstölt 60 72, szalámi belföldi 150 180, külföldi -», ntalacz szopós élő 1 kg, tisztított 60 90,
líaroliifl. a) Élő. Tyúk 1 pár frt 070-1.30, CsirkfrO'öS l'o, kappan hízott 180 2-20, sovány. '', récze hizott 2' 2'80, sovány 1-80 2'20, lud hizott 4-50 7', sovány 1'80 3', pulyka hizott 8 50 4 50, sovány 0" 0'. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 1', i 1 1 1 db 0 50 0 80, 1 kg,, kappan hizott 1 db 0'60 0'90, 1 kg., récze hizott 1 db 0 70 1-30, 1 kg. 40-54, félkövér 1 db 0-50 1-2Ö, lud hizott 1 db 2'50 3, 1 kg. 0'45 0'58 félkövér 1 db 1-24 2', 1 kg. 40 44, pulyka hizott 1 db 1-80 3-, 1 kg. 46-60, félkövér 1 db 1-2', 1 kg. 40 65, ludmáj 1 db 20 14, 1 kg. 1'50 1'90, ludzsir 1 kg. 70 0 90, idei liba 1 db. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-50 1-10, csuka 0'40 1, ponty (dunai) 0-40 1-20, süllő -, kecsege, márna 0'30 070, czompó 0'40 0'60, angolna 0" 0', apró kevert 0-12 0'40, lazaez, pisztráng. Tej és tejtermékek. Tej. 1 lit. frt 0-08 0-10,- lefölözött 0-05 0-08, téjszin 0" 0, tejföl0'28 0'35, tehénvaj (tea) 1 kg. 1-140,1. rendű 0 90 1', II. r., 0'60 70', olvasztott 0, Margarin I. rendű 0', II. rendű 0-- 0", tehéntúró O'l2 0-20, juhturó, liptói 0-60 070, juhsajt 0' -, emmenthali sajt 1-05 1-15, groji sajt 0 65 075. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg~ trt 0-16 0-22, barna kenyér O'l4 O'l8, rozskenyér O'IO Búzaliszt 0 1 q Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 38-- 40-0. II. oszt. (1440 db.) 38 38, meszes 34-5-35, orosz tojás 100 db., tea tojás 3-4, törött tojás 2-10 2-50. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 14 18, stokeraui 28 36, borsó héjas magyar 6-5 12-, koptatott magyar 14 18, külföldi 16 23, bab fehér apró 7 12, nagy 6 14, szines 8 14. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 2. 4, 1 q ; 2-5 3'0, Petrezselem 100 kötés 3' >5-, 1 q 4-5 6-0 zeller 100 drb 1-2', karalábé 0 6 1'2 vöröshagyma 100 köt. 4-6-, 1 q 3-&0 6. foghagyma 100 köt. 10 16, 1 q 14-0 18'0, vörösrépa 100 drb 0'80 1-5.0, fehérrépa, fejeskáposzta 2'5 5'0, kelkáposzta 100 drb 0-60 1-8, vörös káposzta 4-0 8- - fejessalátá 0-0-, kötfttt saláta = 0-, burgonya, rózsa,, 1 q 2-2-50, sárga 2-30 3-, külföldi, fekete retek 100 drb 0 80 2-, uborka nagy salátának 100 db _, savanyítani való 100 db, savanyitott, zöld paprika 0-0', tök főző 30-^-40, jöldbab 0' 0-, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg., fejtett 1 lit., tengeri 100 cső, karfiol 100 db 9 14, paradicsom 1 kg. 0" <>, spárga, torma 100 db 10 12. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 18--40, köz. alma 12 20, fajkörte 20 40, közönséges körte 10 20, szilva magvaváló 0" 0", vörös, aszalt 18 24, cseresnye faj,' közönséges, meggy faj, közönséges, ringló, baraczk kajszin, őszi, dinnye görög nagy 100.db, kicsi, sárga faj ', 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 0'40 0'48, csemege 45 55, dió (faj, papir-. héjú) 26 30, közönséges 18 -"26, mogyoró 23 35, gesztenye magyar 10 16, olasz 16 24, narancs messinai 160 db 1-2 2'5, pugliai, mandarin 2-3-, czitrom 070 1', füge hordós 1 q 17 20, koszorús 18- -20, datolya 45 50, mazsolaszőlő^ 50 65, egres 1 lit.,, eper 1 kg. kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30 52, II. rendű 18 30, csöves 30-30, (szárított) '. köménymag, borsókamag. mák 1 q. frt 18 26, méz csurgatott C-30 0-43, sejtekben 1 kg. 0'40 070/ szappan- szin, közönséges, fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40 0-60, vörös asztali palaczkban 0-55 0-85, házi pálinka palaczkban 0- O'OO, ásványvíz palaczkban Hidegliusvásár a2 Orczy-uti élelmi piaczon. 1897. deczember 21-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság "jelentése a,köztelek részére). Felhozott Budapestről 49 árus 115 db sertést, 4 árus 111 db süldőt, 8630 kg. friss hust, 355 kg. füstölt hust, 4510 kg. szalonnát, 1390 kg. hájat, kg. zsírt, kg. kolbászt, kg. hurkát, kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, kg. disznósajtot, kg. ( db) sonkát. : Vidékről és -pedig a szokott községekből 182 db sertés. Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 52 56, 1 q 4700-5000, süldőhus 1 kg. j50 56, 1 q 5000-5600, füstölt sertéshús 1 kg. 60 68, 1 q 5600 6400, szalonna zsírnak 1 kg. 54 56, 1 q 5200 5400, -füstölt szalonna 1 kg. 58 62, 1 q 5400 q 2400 3200, füstölt sonka 1 kg. 66-70, 1 q - Hidegliusvásár a Garay-téri > élelmi piaczon. 1897. decz. 21-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság lelentése a,köztelek* részére.) Felhozott Budapestről 40 arus 55 db sertést, árus 12 db süldőt, 3000 kg friss hust, 500 kg. füstölt hust, 800 kg. szalonnát, 400 kghájat. Vidékről és pedig a szokott helvekről 27 árus 239 db sertés, kg. friss hus. Forgalom élénk. Árak a következők: Friss serteshus 1 kg. 54 64, 1 q 4700-5000,- süldőhus 1 kg. 1792 KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22. Í02. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. 56 68, 1 q, füstölt sertéshus i kg. 60 72, 1 q, szalonna zsírnak 1 kg. 54 56, 1 q S füstölt szalonna 1 kg; 64 80, 1 q, háj 1 kg. 60 62, 1 q ; disznózsír 1 kg. 64, i í, kocsonyahús 1 kg. 36 44, 1 kg. sonka 1 kg. 70 80, 1 q, füstölt krig. Budapesti takarmsnyvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1897. decz. 21. A székesfőv. vásárigazgatőíág jelentése a,köztelek" részére). Felhozatott. a szokott községekből 140 szekér réti széna, 75 szekér muhar, 35 zsupszalma, 21 szekér alomszalma, szekér takarmányszalma, 1 a szekér tengeriszár 5 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna,'zaboebükköny, kiles sii>.) 1000 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-knt a következők: réti széna 20D 260 mubái ui 220 230, z?upszalma -180 190, alomszalma 120 130, egyéb takarmány, lóhere *, taki.rmányszalma, tengeriszár, luczerna,, sarjú, szalmaszecska, 180 180, széna, uj, zabosbükköny 220 220. Összes kocsiszám 287, suly 257,600 kg. (Schütt szig t határa kivételével^, Szepes, Trencsén és. valamint az; alsó-váczi (gödöllői) és felső-váczi járás, Állatvásárolí. továbbá Pozsony sz. kir. város. 2. Száj-'és körömfájás miatt a következő megyék : Alsó-Fehér, Hunyad,' Nóg- Budi.} esti szuróiiiainavasár. Deczember hó 21-én rád, Torda-Arariyos és. Kolozsvár és Kecskemét sz. kir. A székes/cvárcsi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság városok. ielentése. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismeretes Felhajtatott: 103 drb belföldi, - db galicziai, feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a drb tiroli, 57 db növendék élő borjú, db élő - vesztegvásárra. bárány; drb belföldi, 134 drb galicziai, 40 drb tiroli, 85 drb bécsi, drb növendék borjú, - drb ölött bárány, drb élő kecske. A borjú vásár lassú lefolyású volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 18 25 frtig, kivételesen frtig dbonkint, 36 44 frtig, kivételesen 47 frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen frtig dbonkint, 21-22 frtig súlyra. Ölött borjú : belföldi 58-65, tiroli 54-63 frtig, galicziai 55 62 frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány frtig, bécsi ölött borjú 58-64, kiv. 62 frtig s.ulyra. Élő bárány frtig, kivételesen írtig élő kecske frtig páronkint. Hizlalt ürü Budapesti julivásár. 1897. deczember hó 20-án. (A - székesfővárosi közvágóhíd és. marhavásár igazgatóság jelentése a Köztelek" részére). ' Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 308, feljavított juh, kisorolt kos, kiverő juh, bárány, kecske, szerbiai, angol keresztezés, romániai durvaszőrü 187 db. Birkavásár lassú lefolyású volt. Árak a következők : Belföldi hizlalt ürü frtig páronkint, 16' 19 frtig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok 1 ', kiv. 0 frtig páronkint, '0, kiv. frtig súlyra, kisorqlt kosok, kiv. frtig páronkint,, kiv. frtig súlyra, kiverő juhok ', bárány, kecske M}', szerbiai 01,-angol keresztezés, romániai, durvaszőrü 7 0-50 frtig páronkint, 1Ö0 kiló után frt. Bécsi vágómariiavásár.1 1897. decz. 20. A bécs marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 3436 db. Ebből magyar 2353 db, galicziai 334 db, bukovinai 280, németországi 469 db, hizott 1974 db, legelő 510 db, fiatal 952 db, ökör 2534 db, bika 388 db, tehén 439 db, bivaly 75 db. A szombati vesztegvásárra 225 drb hajtatott fel. Az e heti felhajtás körülbelül.800 dbbal volt csekélyebb a múlt hetinél. Az üzlet csendes folyású, a mult heti árak kevés kivétellel változatlanok. A rosszabb állatokból a vásár végén kevés eladatlanul maradt. Arak: príma magyar 37 40' (41- ) frt, szekunda.32 36 frt, tertia 28 31 frt. Galicziai príma 37. 39. ( ' )' frt, szekunda 33 36'frt, tertia* 29 32 frt. Német prima 40 42'50 (43.50), szekunda 36 39, tertia 31 35 frt. i i s., rosszabb minő égü frt é. s. Bika 20 32' ( ) frt é. s., tehén 19 31 frt é.s,, bivaly 16 20' frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden /o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyeseladásók : Magyar hizó ökrök. Eladók ; Ár Gyárrészvényíársaság, Arad _ 39 35 Graumann Gusztáv, Pécs 28 Grubitsch Vitális...... 32 Grunwatd & Cu., Budapest 39 Hacker és Eiu 1 Jakobfy Béla, Kupa 28 Kufler Viktor, Királyfa '26 Lederer & Kain n > 1 i Löble H. N., Nagyvárad "...... 41 Löwinger Sal. Nyögér 3lVa Neumann testvérek, Arad... 4n Rudnyánszky G., Felső-Atrak 131/2 Sonnenfeld L., V.-Ujhely' _ 211/3 - Stefany testv., Bécs-Ujhely... 23 Erdélyi liizó ökrök. Eladók: Br. Bors és tsa, M.-Vásárhely... Farkas & Mendl, Szászrégen.*. Farkas & Illyés, Marosvásárhely Hager Chr. & Cie, Agnetlen... 37 33 Német hizó ökrök. Eladók : testvérek, Temesvár...... 42 ".' Blau :40 * Dreher Antal, Schmechát 31 28 Gyár-részv.-társaság, Arád 42 40 '. Hacker Miksa, Sopron 39 38.Hacker és Engel, Győr 41 S7 Józsefvárosi spirituszfinomitógyár, Temesvár...... 42. 39. Lederer és' Kálmán, Nagyvárad 42Va Neumann testvérek, Arad... 43-38, Schnabel Hermann, M.-Brod 31 Seidt és Bader, Pohrlitz 41 Vü 38. Az álsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy a vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. Á. vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a következő vármegyék vannak 'tüdővész és száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: 1. Tüdővész. miatt á következő megyék : Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony ; Bécsi sertésvásár. 1897. decz. 21-én. (Schleiffel- - der és társai bizományi czég távirati jelentése a,köztelek" részére). Felhajtás: 4838 lengyel, 2610 bakonyi sertés. Az üzlet élénkebb. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül ; prima 47 48 kr, kivételesen 48-50 kr, közepes 41 46' kr, süldő 30 40 kr. Bécsi sznrómarhavásár. 1897. decz. 16-án. Felhozatott: 3245 borjú, 2983 élő sertés, 2443 kizsigerelt sertés, 437 kizsigerelt juh, 464 bárány. A borjuvásárt illetőleg semmi változás nem állott be a. mult hét óta. Kizsigerelt Sertésüzlet nagyon lanyha s 1 2 krral olcsóbb lett. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 30 42 kr., prima 44 52 kr., primissima 54 58 kr., élő borjú kr., prima kr., primissima ( ) kr., fiatal sertés 28 38 kr., kizsigerelt sertés nehéz 46 50 kr., süldő 40 50 kr., kizsigerelt juh 26 36 kr., báráfiy páronkint 4 12 kr. Bécsi jnhvásár. 1897. deczember 16-án. Felhajtás 670 db juh. A vásár üzlettelen, árak nem jegyezhetők Árak : export juh páronként -., raczka, selejtes juh 0- - frt. Ai Orsz. magf. srazd. egyesület tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igaz gatója, Felelőé szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. ~ Társszerkesztő: Buday Barnabás. L Magyarország legnagyobb és egyedüli gazdasági gépgyára, mely a gazdálkodáshoz szükséges ISS-T" ü s s ^ e s "TÜgg gazdasági gépeket gyártja. l Rendelések megtétele előtt kérjük minden Sri szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni. Részletes árjegyzékkel szakszerű felvilágosítással díjmentesen s ISzecskavagól
102. SZÁM 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 22. KOSZEN Tokodi, Dorogi és Ebszöny- & % annavölgyi szén, Osztraui gyári, dió-, koczka A és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobafütésre és épületek szárítására, összes gazdasági ipari és házi czélokra leg-kít-űiaőtoto na-iaőség-bea leg-iia.tán.yosa.'b'ban, kaph.ató RAVIAY KAROLY kőszén-nagykereskedőnél, Budapest, Váczi-körufc 80. sz. A cs. és kir. szab. Hitelintézet kőszén-osztályának vezérképviselete. Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, BUDAPESTEM, Vili., József-körut 8. Alakult 1891. évbsn. Elnök: TBLBKI Qéu gróf. Alelnök: 08ÁV08SY Bél.. Igazgattsügi tagok: ANDBÍSSY GÉZA gróf, BUJANOYICS SÁND03, DESSEWFFT ABISTIB, PpSPÖKT EMII BUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILA8SY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIGMOND, TELEKISÁNDOB gróf. Vezérigazgató: 8ZŐHYI Zsigmond. Az Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet a gazdaközönség általános elismerése szerint híven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat 3zámitja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. JMT" Gazdasági egyesületi tagok tekintec nélkül a biztosított érték nagyságára a tiszta díjból 5 /o díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019 Bérbeadandó birtok. Biharmegyében fekvő, Nagy-Harsány községházához tartozó, gazdasági épületekkel kellően felszerelt, mintegy 1626 kat. hold területü, legnagyobbrészt jő minőségű szántóföldből álló Tamásii puszta 1899. szept. 30-tól haazzosibérbeadó.értehezhetni Dr. Márkus László ügyvédnél W Nagyváradon, <m 1500 holdas bérlet igen jól instruálva dohánytermeléssel, szolnok-félegyházi vasúttól 15 perezre, Félegyházától Va órányira, társas üzlet felosztása miatt, április 1-én teljes felszereléssel átadó. Közelebbi értesités nyerhető Fuchs és S t e r n-nél, PIÍSZTA-CJFALU 11. p. Kiíit-Félegyháza. 4873 Fuchs Hermáim tejgazdasági edények gyára B U D A P E 8 T, VI., Szondy-utcza 35. sz. Eclény gyártmányaim ugy minőségben, mint, ár tekintetében általános elismerésben részesülnek. Rendes vevőim kpl felsorolom: a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet', a Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gaz- Lapunk bekötési táblája i frt 36 krért (portómentesen) kapható kiadóhivatalunkban. Hirdetmény. ía között.) md és Velencze között az elegáns Dániel Ernő", Fiume Ancona között pedig a yelemmel berendezett Villám" nevű gyorshajó közlekedik. n 1 i I holyen kivül még- külön luxus oszálylyal Is birnak, melye kitűnő ágyakat tartalmazó H<1,H, dohán;,'í-n-mmel, villamos vili látva. A Villám" nevii gőzhajó a termen kivül még egy kisebb,-4 hálóheiylyel Bmmel (sálon privé) is blr, mely külön megrendelhető. sn termeshajók menetrendje f. é. november hó 1-étől 1898 évi márezius Sl-éig a köv este 7 óra 40 perczkor érkező gyorsvonathoz, érkezés Anconábi másnap réggel 6 a 30 perczkor csat nápolyi ^^^ogna^gyora^naí^^l^érkezé^^^méb^más. zásban a Budapestre reggel 7 óra 25 perczkor induló gyorsv A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe. Budapest-Fiume között gyorsvonaton, onnan Aneonái tpnezéig gőzhajón együtt a gőzhajói- itályért' ágygyal együtt20 frt. az I. helyéi l" gőzhajón»" luxui Dsztályban ágygyal eg n menetjegyek, adatnak k Budapest-Genua 3 g,, 87.95 Budapest-Milanó í o. 69.10 Büdapest-Turin 87.75 Büdapest-Napolyl Fiume- I. oszt. 98; 'írok.," II. "oszt. 71.7 Budapest-Róma f Anconán át. 72. JBudápestrőVBarl7'fti,ttaglia" Bologné, Livorno, Padua, Pisa, V -irodáiban-, a Oook'íéle u
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER Hö 22. 102. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM. 8. einfiaas, tfreitierg i. 8. ajánlja, mint hosszú évek sora óta specialista teljes mezőgazdasági szeszfozde-it sseszflnomitóit és élesztő gyár berendezéseit, ugyszinte minden egyes és szakmába vágó gépeit és eszközeit, GŐZGÉP-KAZÁNOKAT, Árjegyzék és költséervetés ingyen. 4625 ' MA@YÜ.RORSSÁGBElT SZÁMOS REFERBXTCZZJL. "ÜSS? H K A I N I T H nagyban és kicsinyben. nagyban waggön-rakomíínyonkőnt ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130 140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők. HIRDETMÉNY. Llíltással Kis-Czell «s Pápa között. deczember hő 16-ától S-Czéll és Pápa között, a szerda és pénteki nap kivételévél, II. és III. osztályú utasok mélyszáiutással fog közlekedni. Említett vonat v< csatlakozik a Veszprém városi röl délután 2 óra10 perozkor indulő 5012 Sz. ss-yonatboz. ' 'ni Kis-CzeHről este " ' - perczkor, Pápára pedig érkezik este 7 óra 60 k Budapest, 1897. n j\-y. igazgatóság. Hirdetmény. ISÜ^-nyi erffmegt akari (i5 s Roessemann és Kühne BUapest, Külső váci-nt 11 (aj) sí. II. oszt. K O P P É I. A K T 1 I UR-féle v a s u ta K, kaeiökalkalmazhatók. jswnény S e es megtelj görcsapágyak minkönnyen és költség- Minta-görosapágya mentesen ls szálli egyét ipari VMítik, í Az Orsz. Magy. üazd. Egyesület által % ÍOOO frt pályadíjjal jutalmazott és még ez év folyamán kiadandó gazdaság*! könyvvitelian alapján, őssseállitott - g a z d a s á g i. Szakértő B O R Á S Z A T I szőlőművelésre L A P O K (Szerkesztik : Baross Károly és dr. Drucker Jenő.) 29 év óla fenálló szaklap, megjelen minden Vasárnap. Legalább féléves ' uj előfizetők MT ingyen kapják, olvasmányul az ünnepekre a Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene" ozimii miueniumi diszmüvet (bolti ára 3 frt.), mely felöli az egész szőlőművelést. 264 nagy album alata oldalon, 360 ábra és fényképpel, 3 diszmeléklettel, 80 kiváló magán szőlőtelep tanulságos leírásával, továbbá előfizetőknek az 1898. évre szóló BORÁSZATI NAPTART, mtl 60 toflís^^fö^s^^a'jbas^tilaík)^' kiadóhivatala Budapest (Köztelek), üllói-út 25. sz. Előfizetési ára egy évre 5 frt; félévre 2 frt 50 kr. d a r á l ó - g é p e i a legjobbak. Kapható' Graepel Hugónál, Budapest, V., külső váezi-ut 46. Árjegyzék ingyen és bérmentve. iharrison Mi GREGOR & Gl# Megjelent I i * $ ÜÜ4 m f&4?i4 m Rövid utmutatás ilbion Albion a gazdasági könyvviteli nyomtatványok- m «3267 hoz. Ára 30 kr-. Portómentesen 25 kr. Megrendelhető KÖZTELEK" kiadóhivatalánál. a 11. Követelések jegyzéke, 12- Gép-^eszközleltár, 14. Pénztári főkönyv kiai 7. Póttakarmány ^ 9. Próbaeséplési jegyzék 0. Vetési és áratási jegyzék L-gisys&fir ésboriu) 5. Fcjési napló ^ SS. Cséplési'jegyzék ao -n--9iés-kjpmtatás kiil- és beliv - melyekből állandó raktárt tartunk. (Wzeáiiitotia Suschka Rikárd a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. Az összes ny mtatványokból niintiiívek az O. M. G. E. tagoknak és a Köztelek" előfizetőinek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek. Árjegyzékkel és felvilágosítással készséggel szolgálunk. Megrendelések a KÖZTELEK" kiadóhivatalához II IX., Üllői-út 25. sz. küldendők. FWwlWFFIwwWWWwws
102. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK. 1897, DECZEMBER Hö 22. ietési ár 15 szóig SO 1 3 kr., feltűnő betűkkel 4 minden beiktatásnál 30 KIS Csak oly levelekre válaszolunk:, melyekkel válus BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Segédtiszt sá^rés^re.m^h^nak^a^ le alá h es fsld2ivesiskols kí famint S kwst y jrz e dasági e téendőkben némi jártassággal bir- Alkalmmzást nyer gróf Kornis Viktor Sziu- Benedeki gazdaságában (u. p, kezdve: egy róm. kath. nőtlen, józan életű, ka'onakötelezéttségének eleget tett, gazdasági számvitelben jártas, jó irásu, Gazdatiszt, rát nyelvet birja s a gazdaság isszes ágában teljesen jártas, i tejgazdaságban.is ^sikerrel zonyitványok másolatával, t Prececl bérgazdasághoz u.p. ÁLLÁST KERESŐK, Gazdatiszt, nős, izr., gazdaságban teljesen keres.' Kitűnő 1 bizonyítványok ^ Felsőbb^ ^ Gazdasági írnok kát végzett,_ irodai nonukvísg«4^á?a r^'án?szifc Mezei H S S H S egyén, ispáni vagy segédtiszt állást keres nagyobb uradalom Felső tanintézetet végzett, családos, 16 évi gyakorlattal, a gazdaság Január fy ápril elsejére állást óhaj- 1, állattenyésztés,^ tejgaz'da- Szakképzett leves uradalomlf«f bizonj ai kötelezettségének elí tt, igényei szerények, a a kisebb gazdaság önáll Kezelőtiszt; évi gyakorlattal' biró gazda üsztjkituno bizmiyitványokkal Debreczen, Kiscsapó-utcza790 Gazdasági.Czim a kiadóban. áuáat Földmives gált altiszt, a gazdaság, s eredménynyel^végzett nős, rom. gazdaság minden ágában jártas, állattenyásztés, hizlalás, szőlő-. HIRMTMK. t a belső gazdaságit az irodai dolgoks jeles bizonyítványokkal r delkezik; jelenleg állásban v uj állását újévkor fógadha el. Czim a kiadóhivatalban. ÁLLATOL Eladó sertések. kosok sep^rosi ^gazdaságábai fajú, korú és sulyu ártán eladó. Értekezhetni Muzsay Zoltán hol az illatok is** megteküfthe- Hágómének. Nyulakat vesz bármily menyinyiségben a vad idény bármely szakában legmagasabb áron KLEIN ÉS SPITZER iis-czelli íereslceift. Megrendelések egyezség szerint bármikorra is elfogadtatnak. Ökör lalási czélra^agyon 'alkalmas, Huszágh István gazdasagában Eladó SLtta b rlósághoz d bárány,160 drb 2 VEGYESEK, nynyal eladó g Nagy agy és szép gyűmöl- Egész birtok fákkal Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást, keresők és adók. hirdetményei vétetnek fel e. kedvezményes rovattan. szükséges levélbélf eget vagy levelezőlapot küldenek. Tavaszi búzát tavaszi rozsot de csak közvetlenül termelőtől megvételre keres magkereskedése BUDAPESTEN. Mintázott ajánlatok kéretnek. 4889 ^ Rigai lenmag kévekötelek f/s m'm vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsoínag 200 drh-al I frt 60 kr 1000 drbot 7 frtért Ugyanily portiókötelek 6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon BELLÁN MÁTYÁS Bács-Cséb. 4741 nád- és gyékény védőköpeny. drbjt n 5 fé krajcfárétt b dr. k Ke^fkolajpogácsa, lisztpor és korpa Ajánlatok Hasznos 14 alatt a IVemesi birtok! PES CSALÁDI LAPOK, szerkeszti Dr. Tolnai Lajos, kiadja Br. Murányi- Ármin. Előfizetési árak Hölgyek Lapja" és a "" "együtt 1 "" "? Egész évre... 6. múitv^ysz&mokii natra ingyen és bérmentve l fég?lcs< Képes Családi Lapok Facsemeték. S F w K S apróbb és erősebb példányok- Pályázatí liíriktiimv, szándékozók, hogy ebbeli ajinlatukat^bo^ Földmíves Kovács Lajos, kfbs T3él0g^ el- Ajánlat 4297l 97: : számhoz" vadkiviteli üzlete ó 'állíi^'t praxissa1 ' K E C SKEMÉT. Sürgönyczim: Kovács Kecskemét. Szakképzett f. é. január 15-én déli12.óráig benyújtsák. Figyelmeztetnek h^sssí vevők, hogy fenti anyagok az li gazdaságába n,mielőbbi bt-ispösr; jel a: növendék ökör Ispánl és üsző borjakat Gyökeres saőlőojtványok vagy segédtiszti állást kere tfegkivántatik, bogy a pályálók gazdasági akadémiát vég- végzett, intelligens e gy é n, 5 államilag segélyezett szőlőojt- gazdasági-iskolát jeles síken- lepctolre ajánlana! Bajor ÍÜzsef vány telepéről Ráczálmáson. álló bérgazdaságban szerzel 60900. sz. rendeletben megállapított szokványminőségnek miről jó ajánlata van, állá megfelelő, fajtiszta Ripária por- teendő le^. iőség gyűjtőpénztáránál, : gyi"*" ' " íely az ajánlat tárában (Andrássy-ut 75.) '25 kűtdés? es költségek V bekűldé'se hő 'l6 áu PeSt ' 1867 ' deozomber Az üzletvezetöség. mesterséges borok készítésének forgalomba hozatalának tilalmáról szóló Törvény. Magyarázó jegyzetekkel ellátta: Dr. Lónyay Ferencz. Ara SO Isx. A magyar gazdatisztek és érdötis/.tek orszagos egyesülete ajánlja a t. bejel^ett^taöjail^elhel^^reí Az ez - ügyben való.ttuvilágosl-- Mozögazd. és erdészettel fog- Sbfa tosttfs'lík' t t^<,te 'gd?z " A- mezőgazdaság és mezőrendőrsógről szóló 1894. évi XÍI-ik törvényezik alapján összeállított: Ára portómentes küldéssel 20 krajezár. Káté az uradalmi csőszök számára. dr. BALKAY BELA. Mindkettő CSÍIÍOS zseb. könyvalaku keménytáblábávan kötve ós 20 oldalas jegyzék-naplóval ellátva.:, ; üólá1894. íii III. tünftjnirt, i végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, Törleszt. Ulcsön ^ w földbirtokokra. JCOT, P ondhaffel. Csekely a tiké is törlesztetik, M^beVyeg'SiUeJk Minden Mvi^ZZit&dijtLtkúldendi csakis a UUkkm, lyvi kivonat, katasz- Ingat lan-'és Jelzálog Forgalmi-Intézet,
Bérszántás 1792 KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22. Í02. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. gőzekével. A legújabb eredeti Fowler-féle Componnd közekékkel talajmivelésre vállalkozik. 3171 WOLFF ERNŐ gözszántási vállalkozó, Budapest, Kelenföld, Fo-wler-telep. A zalathnai kénkovand ipar r. t. kénsav- és műtrágya-gyára ajánlja legjobb minőségű mindennemű MŰTRÁGYÁIT a t. cz. grazdaközőnscg b. Bejeimébe. Árajánlatokkal készséggel szolgál a -=i HAZAI POKROCZOK" = - anagyérdemil gazdaközönség figyelmébe ajánlva! Czégiinfe a legnagyobb uradalmakés állami intézmények (mktelep) állandó szállítója! Nagyobb szükségletnél; eredeti nagyságú mintákkal szolgálunk; a székes főváros legnagyobb pokrócz telepe; gyári árak: 1 drl). közöiis. strapa pokrócz, barna alap, 2 oldalcsikkal 110/160 cm. 1-35; 125/180 cm. 1'90'; 145/190 cm. 2-60. 1 drl>. # poltr. (erős minőségű) 120/160 cm. 2-25; 140/170 cm/ 3-20; 160/190 cm. 4'30. ' 1 drl). sima szürke vagy # gjapju pokrócz, 120/160 cm. 2-60; 140/175 cm. 3-80; 160/190 cm. 4'95.. 1 dl'lb. uradalmi pokróca, sima szürke alap, 2 kék oldalcsikkal 140/200 ölti. 4 0; 160/210 cm. 5'20; 180/225 cm. 690/ 1 drl>. méntelepí pokrócz, szürke vagy barna alap, körüskörül bordűrrel, 140/190 cm. 4'60; 160, 205 cm. 5"9Ö. 1 drl». d'iplavastagságii oroszpokrócz" szürke alap, 2 kék, fekete vagy szines oldalcsikkal, 140/195 cm. 6 50; 160/200.cm. 8'40. 1 drto. erdélyi hosszúszőrű pokrócz, szürke, fekete, kék, zöld vagy bordó színben, 130/160 cm. 6'80; 150/18 cm. 58'80; 160/190 cm. 10 : 60; 170/210 cm. 13-40; 180/230 cm. 15'50. Szoba pokróczok mtrje, apró vagy nagyobb # 120 cm. szél T45; 140 cm. 1-95; 160 cin. 2'45 ; 180 cm. 3 20; 200 cm. 385. 30 frton felüli rendelések bérmentve. Száilitás uláuvét mellett.!i S Z Ő N T E G H á Z "! IV., Kár ly.uö (A Roslély-uto SCern 9tó ert Budapest, V. ker, Váczi út 26 Dúsan felszerelt raktárt tart a következő kiváló minőségű, czikkekből: Hengerelt rúd és idomvas, abkmc^ * Ti "»s gerenda stb. ' Hirdetmény. kii*, államvasutak vonalaira szóló féláru jegy vátására jcgos; érvény 0,.k lútci'.ies.'tjsi.'. Értesítjük az érdekelteket?, hogy a m. kir. államvasulak voi idő féláru jegy váltására jogosító arczképes évi igazolványok. peage vonalra is kiterjesztett. 147.487./A. I. szám -e ujabban a zágráb-szi Az igazgatóság. fúró cső stb. i zetéki cső, sajtócső, kútcső, forrcső, I mindennemű felszerelési tárgyak légszesz-és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, mindenféle csapok, fémáruk I légszeszvilágitáshoz stb. stb. Wftlr különlegességek saját gyáramból, mint: marók, MZcrSáMUlUAj dörzsárak-, csavarmetszök, fúrók, csigafúró, cső- I csavarmetsző, csővágó, csősatu stb. Árjegyzékek bérmentve és Ingyen. 4070 j MALOMIPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweitzer rendszer.) Budapest. VI. ker., Gyár-utcza 48. szám alatt. Szabadalmazott Schweitzer-féle- malmaink a mezőgazdaság terén igen fon-- tos ujitást képeznek. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavított malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaörlésre: a gazdaságban e malmokkal szükség szerint készíthető igen jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle ős a Sangerhauseni gépgyárak által gyártatnak, míg az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvényböl készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek megfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba, locomobil, motor, járgány vagy kézihajtásra. A Sohweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a következők: pesség. 3. Kitűnő minőségű őrlemény. 4. Kiválóan tartós, javításra nem szoruló szerkezet. 5. Igen egyszerű kezelés. Ezen malmok beszerzését minden gaz- " Részletes leírással, árjegyzékkel és felvilágosításokkal szívesen szolgálunk..pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).