Központi Bányászati-. Fejlesztési Intézet

Központi Bányászati-. Fejlesztési Intézet OMBKE Bányászati Robbantástechnikai Szakbizottság A ROBBANTÁSTECHNIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI 5.sz füzet ROBBANTÁSTECHNIKAI TERMINOLÓGIA / tervezet / Összeállitotta: Benedek Dénes okl. -bányamérnök, Dr.Bohus Géza okl.bányamérnök, a müsz.tud.kandidátusa /szerkesztő/, Horváth László okl. bányamérnök, Dr.Kis Miklós okl.fizikus, Koczor László okl._bányamérnök, Papp József okl.fizikus,

Ajánlás A robbantástechnikai szakszókincs, használatosabb elnevezéssel "terminológia" összeálli tásá:eamár több korábbi kísérlet történt hazánkban. Az ok kézenfekvő; egységesíteni a szakkifejezéseket, segiteni a szakforditók, szakmai lektorok m~nkáját, magyarositani ahol lehet, kiküszöbölve az elsődlegesen németes kifejezéseket. Az eddigi hazai kísérletek közül elsősorban a Dr.Mueller Othmár összeállításában terjesztett "Az épitőipari robbantástechnikában használatos fontosabb szavak és kifejezések rövid meghatározása" cimü 119 fogalmat tartalmazó gyüjteményre, a csehszlovák kollegák által összeállitott és a magyar nyelvü forditást Benedek Dénes és Dárdai Pál által lektorált mintegy 600 fogalmat összefoglaló anyagra, valamint Benedek Dénes sok év alatt összegyüjtött és még nem publikált anyagára utalhatunk. Az utóbbi évtizedben számában nagyságrendileg megszaporodott robbantástechnikai közlemények, kutatási jelentések és szakvélemények, konferenciák, a robbantástechnikai szabályzatok állandó korszerüsitése, valamint a robbantástechnika alkalmazási körének jelentős kiterjedése állitja egyre sürgetőbb feladatul elénk az egységes szaknyelv megteremtését. Jelen füzet összeállitói az OMBKE Bányászati Robbantástechnikai Szakbizottság tagjaiból alakult munkabizottság, a KBFI tatabányai robbantástechnikai részlegének kut atói és gyakorlati robbantásvezetői vállalták ezt a feladatot, elvégezve a hozzáférhető nagyszámú külföldi terminológia kritikai felülvizsgálatát és összeállitva a napjaink tudományos ismeretein alapuló, a gyakorlat igényeit kielégitő robbantást echnikai szakszókincset. Külön gon~ot jelentett a fogalmak bősége; miként szelektáljunk, ragadjuk ki a leggyakoribb, leghasználatosabb, tehát

- 2 - mindenképp egységesi tésre váró fogalmakat. Végül egy alaposan i.~~:. indokolható, de több részről meg is támadható kompromisszum e redménye a füzetünkbe foglalt 210 elemből álló :szókincsgyüjtem~ny, melyet egy általunk logikusnak tartott csoportositással tettünk áttekinthetőbbé. A fogalmak előtti első sorszám a fogalomcsoportot, a második sorszám a csoporton belüli sorrendet jelöli. E sorrend jelentősége: egyrészt azonositási célokat szolgál, másrészt azt is hangsúlyozni akartuk vele, hogy az abécé szerint sorbaállitott fogalmak helyett értelmesebb rendszernek tartjuk a fogalmak egymásra épülésén, a gyüjtőfogalmak felosztásán, az időrendi, térbeli vagy általános technológiai sorrenden alapuló rendszerezést. Ezuton kérjük meg a T.Olvasót, hogy összeállitásunkkal kapcsolatos birálatát, észrevételeit, kiegészitő javaslatait közölje velünk irásban 1979.decernber 15-ig. A beérkezett véleményeket, kiegészitéseket felhasználva kijavitjuk és kipótoljuk a robbantástechnikai teririir10 lógiá t, majd az igy véglegesi tett formában azt rövid időn belül újra megküldjük az érdekelt szaid - embereknek. Kérjük, legyen e munkában és a kialakitandó végleges fogalmak terjesztésében segitségünkre. Meggyőződésünk, hogy közös munkánk fontos adalék az egységes és töretlenül fejlődő hazai ipari robbantástechnika szinvonalának további emelése, nemzetközi elismerése irányában. Tatabánya, 1979. november szerkesztő

- 3-1. ROBBANÁS 1.1 Robbanás: anyagi rendszer rendkivül gyors átalakulása, melynek során energiájának egy része a rendszer és környezete kinetikus és kompressziós energiájává alakul át. 1.2 Kémiai robbanás: nagymennyiségü hő felszabadulásával járó nagysebességü, önmagától tovaterjedő kémiai átalakulás. l.j Égés: exoterm reakció, mely a nyomástól erősen függő, de legfeljebb hangsebességgel, hőátadás és diffúzió útján terjed, miközben az égés termékei az égés frontjától eláramlanak. 1.4 Robbanó égés: gyors, robbanás jellegü exoterm reakció, mely adiabatikus kompresszió útján terjed a külső nyomástól kevéssé függő, a robbanási terrnékekbeni hangsebességnél kisebb sebességgel. 1.5 Detonáció: a robbanás állandósult formája. Terjedési sebessége a robbanóanyagra és a robbanás bizonyos körülményeire jellemzően állandó. A detonáció a lökéshullám által, azzal együtt terjed. A detonáció-sebesség nagyobb a robbanóanyagban terjedő hang sebess égénél. 1.6 Deflagráció: a brizáns robbanóanyag detonáció nélküli, nem kivánt csökkentett hatású robbanó átalakulása. 1.7 önrobbanás: robbanóképes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása során véletlenszerü hatásra lét r ejövő olyan öngyorsuló bomlás, mely robbanásba megy át.

- 4-2. A ROBBANÁS JELLEMZŐI 2.1 A robbanóképesség határértéke: a bizonyos összetétel esetében robbanóképes anyagkeverék vagy elegy alkotóinak ama viszonylagos mennyisége, melyen alul vagy felül a robbanóképesség megszünik. 2.2 A detonációs front homloka: a még át nem alakult és az átalakulásban levő robbanóanyag határfelülete, ahol a hőmérséklet és a nyomás ugrásszerüen megemelkedik. 2.3 Detonációs zóna: a detonációs front mögött elhelyezkedő, a detonáció következtében kialakuló kémiailag aktiv 9 nagynyomású és nagysürüségü zóna. 2.4 Lökéshullám: nyomás-, hőmérséklet -és sürüségug~ás, mely a közegben a hangnál nagyobb sebességgel terjed. 2.5 Detonáció-sebess ég: a detonáció frontjának lineáris terjedési sebessége a robbanóanyagban. 2.6 Detonációs nyomás: a detonáció frontjának csúcsnyomása. 2.7 Ideális robbanási nyomás : a robbanóanyag detonációja során keletkező gázoknak a robbanóanyag saját téi~ogatára számitott nyomása a robbanás ideális hőmérsékletén. 2.8 Robbanási hő: a robbanóanyag tökéletes átalakulása következtében felszabaduló, elméletileg meghatározott hőmennyiség állandó térfogat mellett. 2.9 Ideális robbanási hőmérséklet: a robbanási gázok elméletileg meghatározott hőmérséklete állandó térfogaton az átalakulás pillanatában.

- 5-2.10 Detonáció stabilitás: az adott körülmények között kiváltott detonáció paramétereinek állandósága. 2.11 Detonáció átadás: a detonáció egyik töltetről /vagy töltényről/ a másikra, a környezettől függő távolságra történő átadása. 2. 12 Robbanási termékek: azon anyagok, melyek a robbanóanyag elrobbanásakor keletkeznek /gázok, porok, stb./. J. ROBBANTÓANYAGOK J.l Robbantóanyag: a robbanóanyag és a robbantószer összefoglaló megnevezése. J.2 Robbanóanyag: olyan anyag, amely megfelelő kezdő-gyújtás /iniciálás/ hatására exoterm önfenntartó kémiai reakcióval nagy térfogatú, magas hőmérsékletü termékké alakul át. J.J Primér robba:nóan~ag: olyan érzékeny robbanóanyag, amelyben :nemcsak lökéshullám, hanem egyéb energiaforrás /pl. szúróláng, súrlódás, gyenge ütés }, stb./ hatására is kiváltható a detonáció. J.4 Szekunder vagy brizáns robbanóanyag: melynek detonációja megfelelő erősségü lökéshullámmal /pl. robbanóanyag elrobbantásával/ váltható ki. J.5 Robbanó keverék: különböző anyagok robbanóképes keveréke vagy elegye, mely lehet gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotú. J.6.Ammoniumnitrát-égőanyag keverékek: /.A.NO, ANFO, ANDO, ANC, stb./: arnmoniumnitrátból és kevé:lszén.- vagy szénhidrogéntartalmú anyagból álló granulált robbanókeveré-

- 6 - kek, melyek t öbbnyire 8-as erősségü gyutaccsal közvetlenül nem, hanem csak inditó töltet segitségével iniciálhatók. J.7 Poralakú robbanóanyag: finomszemcsés alapanyagokból előállitott robbanókeverék. J.8 Képlékeny robbanóanyag: plasztikus alapanyagú vagy plasztifikáló adalékanyagokkal képlékennyé tett kézzel formázható robbanóanyag. J.9 Robbanózagy: folyékony és szilárd anyagokból előállitott ömlesztett~ nem ülepedő robbanókeverék. J.10 Préselt robbanóanyag: a robbanás hatásainak fokozására poralakú vagy granulált alapanyagból nagy nyomással meghatározott alakra formázott robbanóanyag. J.11 Kezelésbiztos robbanóanyag: a szállitás, tárolás és töltetelhelyezés során durva behatások nélkül biztonságos robbanóanyag. J.12 Biztonsági robbanóanyag: robbanásveszélyes környezetben /pl. gázos, poros munkahelyen/ alkalmazható robbanóanyag, melynek vizsgálati módját és felhasználási körülményeit hatóság szabályozza. J.lJ Sújtólégbiztos robbanóanyag: mely a sújtóléges környezetben meghatározott feltételek mellett biztonsággal alkalmazható. J.14 Vizálló robbantóanyag: olyan robbantóanyag, melynek a viz behatolásával szembeni ellenállóképességét és nedvességgel szembeni állékonyságát előirt m inősitő vizsgálat alapján a félhasználási körülményektől változóan szavatolják.

- 7-3.15 Robbanóanyag-töltény: előirt alakú, tömegü, sürüségü, előre csomagolt robbanóanyag8 3.16 Ömlesztett robbanóanyag: olyan robbanóanyag, melyet a gyártó üzemben nem töltényeztek, hanem zsákban vagy tartályban ömlesztve hoznak forgalomba. 3.17 Alakos robbanóanyag: a célnak megfelelő alakúra sajtolt, öntött vagy tartályba töltött robbanóanyag. 3.18 Köpenyes robbanóanyag: robbanóanyag töltény, amit olyan nem robbanó anyagból álló burkolattal láttak el, melylyel a robbanás környezetre kifejtett hatását szabályozzák~ 3.19 Pirotechnikai keverékek: olyan anyagok, melyek fény-, láng-, hő-és hanghatás keltésére, köd fejlesztésére, továbbá az égési sebesség szabályozására szolgálnak. 3.20 Lőpor: olyan tolóhatású robbanóanyag, melynek stabil és gyors az égése, de az égés nem megy át detonációba. 3.21 Gyújtózsinór: a szereletlen gyutacs begyújtására alkalmas meghatározott égési sebességü vékony lőportöltet, melyet szigetelő védőréteg vesz körül. 3.22 Robbanózsinór: a detonáció továbbitására és átadására szolgáló brizáns robbanóanyaggal töltött zsinór védőburkolattal. 3.23 Perforátor: anyagok lyukasztására szolgáló kumulativ mélyedéssel és béléssel ellátott irányitott hatású robbanószerkezet.

- 8-3.24 Gyutacs: a robbanóanyag detonációjának kiváltására alkalmas eszköz, amely fém- vagy papirhüvelybe préselt iniciáló robbanótöltetet tartalmaz. 3.25 Villamos gyutacs: villamos gyújtóval zárt egységben összeszerelt gyutacs. 4. ROBBANTÓANYAGOK JELLEMZŐI 4.1 Robbanóképesség: egyes anyagoknak az a tulajdonsága, hogy meghatározott körülmények között robbanó átalakulásra képesek. 4.2 A robbanóanyag stabilitása: a robbanóanyagoknak az a tulajdonsága, hogy egy meghatározott időn belül, adott körülmények között tárolt robbanóanyag fizikai és kémiai jellemzőit megtartja. 4.3 A robbanóanyag érzékenysége: az az energia fajtájától és az energia közlés módjától függő iniciáló impulzus, melylyel a robbanóanyag detonációja kiváltható. 4.4 A robbanóanyag ütésérzékenysége: az előirt vizsgálati körülmények között a r obbanóanyag elpuffanását előidéző szabadon eső t est tömegével és az esés magasságával jellemezhető mérőszám. 4.5 Szenzibilizátor: olyanaialékanyag, amely növeli a robbanóanyag érzékenységét. 4.6 Flegmatizátor: olyan anyag, mely csökkenti a robbanóanyag iniciálási érzékenységét. 4.7 A robbanóanyag hőállósága: a robbanóanyagnak az a tulajdonsága, hogy meghatározott mennyiségben adott időn belül nem robban fel, ha a hőmérséklet és a nyomás nem lép túl egy rögzitett értéket.

- 9-4.8 Robbanási hő: a robbanóanyag kémiai átalakulásakor elméletileg felszabaduló, számitással megnatározható hőmennyiség. ' 4.9 A robbanóanyag brizanciája: a robbanóanyag helyi hatásának mértéke, amelyet a robbanóanyaggal érintkező szilárd közeg deformációjának és felapritásának mértékével határoznak meg. 4.10 A robbanóanyag általános munkája: a megbontandó közeg roncsolására és mozgásba-hozására f ordi tott ei.1ergia. 4.11 A robbanóanyag relativ munkavégzőképessége: a vizsgált és az összehasonlitás alapját kepező robbanóanyag azonos módon meghatározott munkavégzőképességének viszonya. 4.12 A robbanóanyag kritikus átmérője: az az átmérő, amely alatt az adott robbanási feltételek mellett nem lehetséges a detonáció továbbterjedése a töltetben. 4.13 A robbanóanyag határátmérője: az a töltetátmérő, melynek növelésével az adott körülmények között a detonációsebesség már nem növekszik. 4.14 A robbanóanyag sürüsége: a robbanóanyag netto tömegének és térfogatának hányadosa. 4.15 A robbanótöltény sürüsége: a robbanóanyag burkolattal mért tömegének és térfogatának a hányadosa. 4.16 Fajlagos robbanási gáztérfogat: 1 kg robbanóanyag robbanásakor keletkező gázok térfogata normál állapotra redukálva /p = 10 5 Pa; t = 273 K/.

- 10-4.17 Oxigén-egyenleg: a robbanóanyagban található és a robbanóanyag összes égő komponensének oxidálásához szükséges oxigén mennyiségének különbsége. 4.18 A gyutacs erőssége: mérőszám~ amely megmutatja, hogy az adott gyutacs egy összehasonlitási alapul szolgáló gyutacssorozat melyik tagjával fejt ki azonos hatást azonos vizsgálati körülmények között. 4.19 Normál érzékenységü villamosgyutacs: olyan villamos izzógyújtófejjel készült gyutacs, melynek kóborárammal szembeni biztonsága eléri a 0,18 A-t. 4.20 Kóboráramra érzéketlen villamosgyutacs: olyan villamosgyutacs, melynek kóborárambiztonsága meghaladja a 0,4 A-t. 4.21 Villamos gyutacs összellenállása: a villamos gyutacs és a vele gyárilag összeszerelt, meghatározott hosszúságú gyutacsvezeték együttes obmikus ellenállása. 5. INICIÁLÁS 5.1 Iniciálás: a detonáció kiváltása a robbanóanyagban. 5. 2 Iniciáló robbanóanyag indi tóképessége: a gyutacsokban használt iniciáló robbanóanyag fajtától függő azon minimális mennyisége, amely a gyutacs szekunder töltetének detonációját kiváltja. 5.3 A robbanótöltet iniciálási érzékenységét azzal a legkisebb gyutacserősséggel jellemzik, mely gyutaccsal inditva a töltet az előirt vizsgálati körülmények között maradéktalanul detonál. 5.4 Robbantószer: a robbanóanyag iniciálására használt eszköz.

- 11-5.5 Inditó vagy iniciáló töltény: robbanóanyag töltény, amit iniciáló eszközzel /gyutacs? vagy robbanózsinór/ szereltek össze. 5.6 Gyújtás: a robbanóanyag felrobbantásának több fokozatból álló folyarnata, mely a teljes gyújtóláncot magába foglalja. A "kezdő impulzus" közlésével kezdődik és a robbanóanyagot felrobbantó "robbantó impulzus" leadásával ér véget. 5.7 Együttinditás /egy tüzben való robbantás/: olyan robbantás, melynél a gyújtólánc inditását egyetlen impulzussal végzik függetlenül attól 9 hogy a töltetek felrobbanása egyszerre vagy különböző időkben következik be. 5.8 Egyenes inditás: a töltetoszlop iniciálása a lyukszáj f elöl történik 5.9 Forditott inditás: a töltetoszlop iniciálása a lyuktalp felől történik. 5.10 Késleltetés: az indi tó impulzus közlésétől a töltet felrobbanásáig eltelt idő. 5.11 Késleltető elegy: olyan pirotechnikai keverék, amelyet a gyújtóláncba iktatva szabályozzák az iniciálás időpontját. 5.12 Gyutacsok iniciálóképessége: a gyutacsoknak az a tulajdonsága, mely a robbanóanyagokban a detonációt kiváltja. 5.13 Szúróláng: egy begyújtott gyújtózsinór végéből vagy egy villamos gyújtófejből kicsapódó nagyhőmérsékletü láng 9 mely alkalmas egy gyutacs robbanótöltetének vagy egy töltetnek az iniciálására.

- 12-5.14 Villamos gyújtás: a gyújtási folyamat megindi tása villamos energiával. 5.15 Villamos gyújtó: olyan szerkezet, melyben a villamos energia hővé alakulva meggyújtja a gyújtóelegyet./gyúe1egyet/ 5.16 Gyújtóelegy /gyúelegy/: a villamos gyutacs izzószálának felizzásától 1.ángralobbanó pirotechnikai keverék, mely körülveszi az izzószálat. 5.17 Gyújtóáram: a villamos egyenáramnak az a legkisebb értéke, melynél a gyújtóáramkörben levő gyújtószerkezeteknek müködniök kell. 5.18 Biztonsági gyújtóáram: az a legnagyobb engedélyezett áramerősség, melynek hatására a meghatározott ideig egyenáramnak kitett villamos gyutacs megterhelhető anélkül, hogy annak gyújtása bekövetkeznék. 5.19 Gyújtóimpulzus: az a minimális~ meghatározott idő alatt közölt energiamennyiség, mely szükséges abhf]?i, hogy a robbantóhálózatba kötött valamennyi gyutacsot biztonságosan felrobbantsa. 5.20 Biztonsági villamos impulzus: az az engedélyezett legnagyobb villamos impulzus, amivel a villamos gyutacs megterhelhető anélkül, hogy annak gyújtása bekövetkeznék. 5.21 Villamos robbantóhálózat: a villamos gyújtókból~ az összekötő vezetékekből és a szükség szerinti kiegyenlitő ellenállásból felépitett villamos hálózat. 5.22 Robbantógép: meghatározott nagyságú, idejü és jellegü robbantó impulzus kibocsátására alkalmas berendezés.

- 13-6. TÖLTETSZERKEZET 6. 1 Robbantó töltet: a robbantandó objektum megfelelő helyén elhelyezett, gyi!-jtószerrel ellátott robbanóanyag. 6. 2 Határtöltet: az a robbanóanyagmennyiség, mely alatt a töltetben detonáció nem hozható létre. 6. 3 Erősitő töltet: a töltetoszlopba helyezett robbanóanyag, melynek feladata a detonáció fokozása. 6.4 Csonkitott / amputált/ töltet: a töltetnek az a része, melyet az előbb robbanó töltet szabaddá tett, vagy a töltet folytonosságát még annak elrobbanásaelőtt megszaki totta, ami a detonáció leállását idézheti elő. 6.5 Koncentrált / összpontositott/ töltet: olyan tq!tet, amelynek hosszmérete kisebb, mint átmérőjének ötszöröse és felrobbanása után a feszültséghullám közelitőleg gömbfelületen terjed. 6. 6 Nyújtott töltet: olyan töltet, amelynek hosszmérete nagyobb, mint átmérőjének ötszöröse és felrobbanása után a feszültséghullám közelitőleg ellipszoid-felületen terjed. 6. 7 Kábeltöltet: burkolatba töltött hajlékony, 5 m-t meghaladó ho~szúságú folytonos töltet. 6. 8 Osztott töltet : egyazon töltési térben egymástól elkülöni tett több töltetszakasz. 6. 9 Légréses töltet: olyan osztott töltet, melynél az egyes résztölteteket légrés választja el egymástól.

- 14-6el0 Rátett töltet: olyan töltet, melyet nem a robbantandó tárgy belsejébe, hanem annak felületére helyeznek. 6.11 Réstöltet: olyan töltet, melyet a megbontandó anyag meglev6 repedéseiben helyeznek ele 6.12 Kumulativ töltet: o~lyan töltet, amelyet nagybrizanciájú robbanóanyagból állitanak el6 kumulativ mélyedéssel. 6.13 Vágótöltet: olyan kumulativ töltet,melynél az energia az átvágandó tárgy irányában vonal mentén oly mértékben koncentrálódik, hogy meghatározott vastagságú tárgy átvágását idézi el6. 6.14 Irányi tó betét: a robbanóanyagba helyezett meghatározott formájú tárgy, melynek rendeltetése a robbanóanyag hatásának irányitása. 6.15 Kumulativ bélés: a kumulativ töltet üregének felületén elhelyezett, a kumulativ sugár kialakitására szolgáló meghatározott méretü szilárd réteg. 6.16 Jégrobbantó töltet: gyárban vagy a helyszinen töltött és élesitett vizálló burkolatú töltet a jég megbontására. 7. ROBBANTÁS 7.1 Robbantás: a robbanóanyag-töltet szándékos elrobbantása. 7.2 Robbantástechnika: mindazon tevékenységek, módszerek, eljárások összessége, melyek segitségével az ember a robbanás jelenségét, annak törvényszerüségeit feltárja és azt gyakorlati célokra felhasználja~ beleértve a robbantáshoz szükséges anyagok el6állitását és vizsgálatát is.

- 15-7.3 Robbantástechnológia: valamely adott robbantási feladat elvégzéséhez szlikséges mliszaki, szervezési és biztonságtechnikai tevékenységek módja és rendje. 7.4 Nukleáris robbantás: a magreakció energiáját hasznositó robbantás. 7.5 Betörő robbantás: a szabadfellilet növelése érdekében a kezdő fázisban végzett robbantás. 7.6 Lazitó robbantás: olyan robbantás, melynek célja az anyag meghatározott részének felapritása annak lényeges elmozdi tása nélklil. 7.7 Kivető robbantás: olyan robbantás, melynek egyik célja a készlet meghatározott irányba és távolságra való szétteri tése. 7.8 Kamuflet robbantás: a szabadfellilettől a határelőtétnél távolabb helyezett töltettel végzett robbantás, melynek eredményeként a töltetlireg kiöblösödik. 7e9 Jövesztést segitő robbantás: olyan robbantás, melynek célja a szilárd kőze g előzetes megbontása más munka végzése előtt annak megkönnyitésére. 7.10 Utórobbantás: nem kielégitő eredményli /túl darabos, n em eléggé fellazitott készletet, vagy szabálytalan felületet adó/ robbantás eredményének javitása utólagos robbantásokkal. 7.11 Mérethelyes robbantás: mindazon tipusú robbantási eljárás gylijtőneve, amellyel elérhető, hogy a robbantás után keletkező új felületek egyenletesek, a kivánt mértékig simák legyenek.

- 16-7.12 Kimélő robbantás: mindazon tipusú robbantási eljárás gyüjtőneve, amellyel elérhető, hogy a kijövesztett, leválasztott tömegen túli anyagrészeket nem éri a megengedhetőnél nagyobb hatás. 7.13 Előhasitás: olyan mérethelyes vagy kimélő robbantási módszer, melynél a jövesztő robbantás előtt a kivánt kontúr mentén elhelyezett töltetek felrobbantásával a kontúr-felület már a jövesztés előtt létrejön. 7.14 Utóhasitás: olyan robbantás, melynél a kontúr mentén elhelyezett tölteteket a többi töltet robbantása ut án, de kimélő vagy mérethelyes módszerrel robbantják. 7.15 Ürlövés: olyan robbantás, melynél a töltet és a fojtás között légrést hagynak. 7.16 Másodlagos apritás: /v.batározás/ a lerobbantott készletben található, vagy szabadon álló túl nagy méretü, felrakásra /v.további feldolgozásra/ alkalmatlan tömbök utólagos apritása robbantólyukba helyezett, vagy rátett robbanóanyag- -töltettel, esetleg speciális szerkezettel. 7.17 Töltés: az a müvelet, arilikor a robbanóanyi:i,got a robbantandó anyagban már meglevő vagy külön erre a célra készitett ü regbe helyezik. 7.18 Töltőgép: olyan szerkezet, mellyel az ömlesztett vagy a töltényezett robbanóanyag biz~onságosan, a kivánt töltési sürüséget elérve juttatható a töltési térbe. 7.19 Robbanóanyag élesitése: a gyutacs behelyezése a robbanóanyagba vagy a gyutacs felszerelése a robbanózsinórhoz. 7.20 Pillanat-robbantás: valamennyi töltet névlegesen egyidejü robbantása.

- 17-7.21 Id6zités: a töltetek késleltetési sorrendje. 7.22 Fojtás: a töltési tér lezárása illetve a rátett töltet letakarása tömit6 anyaggal a robbantás irányitása és jobb energiahasznositása érdekében. 7.23 Közbüls6 töltetközti fojtás: az osztott töltet egyes szakaszai közé helyezett fojtás. 7.24 Pados robbantás; a fejtési homlok lépcs6zetes robbantásos müvelése kézi szerszámokkal. 7. 25 Nagykamrás /aknás/ robbantás: külszinhez csatlakozó vágatrendszer e:rre a célra készült kamráiban elhelyezett nagy, összpontositott töltettel /töltetekkel/ végzett robbantás. / / 7.26 Nagyfúrólyukas robbantás: a 60 mm-nél nagyobb átmér6jü és 5 m-nél hosszabb lyukak felhasználásával végzett robbani:iás. / / 7.27 Területrobbantás: olyan felülr61 lefelé fúrt lyukakkal végzett robbantás, melynél a robbantott tömeget a lyuksorok számával növelik. 7.28 Pörkölés /v.kamrázás/: a robbantólyuk egy részének öblösitésére szolgáló robbantási módszer. 7.29 Hézagolás: olyan robbantás, melynél töltési térként az anyagban meglev6 réseket, repedéseket használják fel. 7.30 Rétegnyitás: repedések létesitése és a k6zet meglevő repedéseinek kitágitása i r ányitott robbantással vagy más mechanikai módszerrel a tárolókőzet folyékony és gáznemü anyagai kiáramlásának el6segitésére.

- 18-7.31 Torpedózás: a fúrólyukfal kijelölt szakaszának felszakitására és kitágitására alkalmas nyújtott töltettel végzett robbantás. 7.32 Provokációs robbantás: a gázkitörésveszélyes telep feltárására vagy az ilyan telepben hajtott vágatban kiüritett légosztályban, előirt módon végzett r obbantás a várt gázkitörés szándékos előidézésére. 7.33 Melegrobbantás: olyan közegben végzett robbantás, melynek hőmérséklete a robbanóanyag vagy gyújtószer idő előtti robbanásához vagy bomlásához vezethet, ezért a hőszigetelés minőségétől függően meghatározott időn belül kell a töltetet iniciálni. 8. TECHNOLÓGIAI JELLEMZŐK 8.1 Az anyag robbanthatósága: azon tulajdonságok összessége, a melyek jellemzik az anyagot valamely robbantásos jövesztési mód alkalmazásakor. 8. 2 Fúrhatóság: a fúrással szembeni kőzetellenállás valamilyen meghatározott módszerrel megállapitott mértéke, vagyis a kőzetnek a fúrószerszám behatolásával szemben mutatott tulajdonságai összessége. 8.3 Repedezettség: az anyagban meglevő repedések, válólapok, litoklázisok, belső határfelületek összessége. 8.4 Szabadfelület: a robbanótöltet hatásidoma és a robbantott anyag felületének áthatási vonala által határolt felületrész. 8.5 Betörés: a betörő robbantás által létrehozott szabadfelületektől határolt üreg.

- 19-8. 6 Beszorirtás: azon körülmények összessége, a.melyek a robbanás hatósugarán belül a robbanási folyamat szabad kifejl6dése ellen hatnak. 8.7 Koncentrált töltet el6téte: az összpontositott töltet távolsága a szabadfelülett61. 8.8 A nyújtott töltet el6téte: a töltet távolsága a szabadfelülett61 / lehet legkisebb, legnagyobb és közepes el6- tét/. 8.9 Határel6tét: az a távolság~ amelyre a megbontandó közegbe helyezve az adott méretü és formájú töltetet, a szabadf elületen az anyag megbontása már nem következik be. 8.10 Töltettávolság: két szomszédos töltet egymáshoz legközelebbi pontjai közötti távolság. 8.11 Robbantólyuk-távolság: két szomszédos lyuk kezdőkörének középpontja közötti távolság. 8.12 Morzsoló fúrólyuk: a robbanóanyaggal töltött robbantólyukkal párhuzamosan fúrt üres lyuk a belső szabadfelület biztositására. 8.13 Sakktáblaszerü lyukkiosztás /töltettelepités/: több párhuzamos sorba vagy koncentrikus körbe /félkörbe, koszorúba/ telepitett lyukak eltolása soronként /ill. körönként, v, koszorúnként/ egy fél lyuktávolsággal /töltettávolsággal/. 8.14 Koszorúlyuk: a betörést körülvev6, a jöveszteni kivánt anyag tervezett profilját követ6 egy vagy több sorban, vala.mint a szelvény kerülete mentén fúrt lyuk.

- ~-- - 20-8.15 Segédlyuk: a fúrólyuksorok vagy koszorúk közé telepi tett lyuk~ melynek töltetével a túlzott előtétből, robbantólyuk-távolságból, vagy beszoritásból eredő kedvezőtlen helyzetet megszüntetik. 8.16 Fajlagos lyukszám: a megbontandó szilárd közeg felületegységére jutó robbantólyukak száma. 8.17 Robbntólyuk hasznositási tényező: a kirobbantott és a lefúrt fogásmélység hányadosa. 8.18 Közelségi tényező: a szomszédos robbanótöltetek közötti távolság és az átlagos előtét hányadosa. 8.19 Munkaterület: az egy töltetre eső, a töltet tengelyére merőleges jövesztett felület. 8.20 Fajlagos homlokfelület: a robbantás során visszamaradó új homlokfelület és a kirobbantott anyagmennyiség hányadosa. 8. 21 Akusztikus illetési fok L lfl: a robbanóanyag D 'J detonációs impedanciájának és a megbontandó közeg C 9 k akusztikai keménységének viszonya: lf = ahol D a robbanóanyag detonáció-sebessége, f a robbanóanyag sürüsége, e a közegbeni longitudinális hangterjedési sebesség, pk a közeg sürüsége. ~z 8. 22 Geometriai illetési fok / IJJ /: a töltet és a robbantólyuk átmérőjének viszonya.

- 21-8.23 Töltési tér: a robbanótöltet elhelyezésére alkalmas térség. 8. 24 Töltési tényező: a töltet és a robbantólyuk hosszának a hányadosa. 8.25 Töltési sürüség: a robbanótöltet tömegének a töltési tér térfogatához viszonyitott értéke. 8.26 Fajlagos robbanóanyag-szükséglet /felhasználás/: egységnyi térfogatú vagy tömegü anyag robbantásához szükséges /ténylegesen felhasznált/ robbanóanyag mennyisége. 8.27 Kőzetláb: külfejtésben a munkahomloknak közvetlenül a talp fölötti, az előtéttel megegyező magasságú szakasza, melynek a jövesztéssel szembeni ellenállása a beszori tás miatt nagyobb a feljebb elhelyezkedő kőzettömegeknél. 8.28 Túlfúrás: a tervezett ki törésen tú.lra nyúló lyukszakasz. 8.29.Aláfúrás: a kőzethomlok megfúrása kü1fejtésen a bányaudvar szintjéről többnyire vizszintes vagy emelkedő irányban azzal a céllal, hogy a talpnál jel en tkező beszori tás ellensúlyozására további töltési ter ek álljanak rendelkezésre. 9. BIZTONSÁGTECHNIKA 9.1 Robbantástechnológiai előirás: munkautasitás, mely a robbantómunkák előkészitését és végrehajtását szabályozza. 9.2 Robbantásvezető: robbantástechnológiai előirások készitésére9 meghatározott robbantási munkák tervezésére, irányitására és ellenőrzésére jogositott személy.

- 22-9.3 Robbantómester: robbantóanyagok önálló kezelésére és meghatározott robbantási munkák végzésére jogositott személy. 9.4 Kezelésbiztosság: a robbanóanyagok és robbantószerek ellenállóképessége a szállitás és felhasználás során fellépő igénybevételekkel szemben. 9.5 Sorozatindithatóság: a villamos gyutacsoknak az a tulajdonsága, hogy sorbakapcsolva, az előirt villamos impulzussal inditva a megengedett gyártási pontatlanságok ellenére valamennyi gyújtófej meggyullad és bi:d;os robbanást idéz elő. 9.6 Kóboráram: különböző potenciálon levő villamos elemek és berendezések között folyó áram, amelynek mentén keletkező feszültségkülönbség a villamos gyutacsok nem kivánt robbanását is előidézheti. 9.7 Vezetékvizsgáló: a nem kivánt gyújtás elkerülése érdekében korlátozott mérőáramú engedélyezett galvanométer, mellyel az egyes villamosgyutacs és a robbantóhálózat szakadása megállapitható, de az obmikus ellenállás nem. 9.8 Ellenállásmérő: az egyes villamosgyutacsok és a robbantóhálózatok ohmikus ellenállásának meghatározására szolgáló mérőmüszer, melynek mérőáramát a nem kivánt gyújtás elkerülése érdekében korlátozták. 9.9 Robbantógépvizsgáló: egyszerü segédeszköz a robbantógép állapotának tájékoztató, helytől független ellenőrzésére. 9.10 Kifúvó lövés: az a folyamat, amikor a fojtás idő előtti kidobása következtében a robbanási gázok a robbantólyukon keresztül expandálnak.

- 23-9.11 A töltet túltömörödése: a töltet elrobbanás előtti fizikai behatásra /pl. gázkifúvás, kőzetnyomás, csatornaeffektus/ bekövetkező olyan sürüségnövekedés, mely megakadályozza az adott körülmények között a töltet detonációját. 9.12 Csatornaeffektus: az a jelenség 9 amikor a töltet felülete és a töltési tér fala közötti keskeny réshen resiető lökéshullám megváltoztatja a még át nem alakult robbanóanyag-rétegekben a detonáció folyamatát. elő 9.13 A robbantás kezdete: az az időpont, amikor a gyutacsvezetékeket a robbantóvezetékhez csatlakoztatják ill. a gyújtózsinórt meggyújtják. 9.14 A robbantás befejezése: az az időpont, amikor a robbantómester valamennyi töltet felrobbanásáról meggyőződött, tehát az esetlegesen megállt töltetet is hatástalanitotta és ezt a megfelelő jelzés leadásával :is tudomásra hozza. 9.15 Várakozási idő: előre meghatározott időtartam, melynek a robbantás időpontjától el kell telni addig 9 amig a robbantómester a munkahelyre újra beléphet. 9.16 Biztonsági távolság: a robbantá s helyétől mér t távolság, amelyen túl a robbantásnak a környezetre gyakorolt hatását biztonságosnak minősitették. A környezetre gyakorolt különféle hatásoknak megfelelően különféle a biztonsági távolság is /légnyomás, szeizmikus-és repeszhatás/. 9.17 Biztonsági körzet: az a terület, melyet a robbantás bármely pontjától a biztonsági távolságnak megfelelő sugarú körök burkoló~görbéje határol.

- 24-9.18 Kivetési távolság: a robbantással felapritott anyag folytonos teritésének hossza az előtét irányában mérve. 9.19 Repeszhatás: a robbantott anyag egyes darabjainak szóródása a kivetési távolság többszörösére. 9.20 Ballisztika: az elhajitott testek vagy kilőtt lövedékek mozgásával kapcsolatos tudományág. 9e21 Védőtakarás: mindazon anyagok és eszközök gyüjtőneve, melyekkel a robbantás környezetét a repeszhatástól védik. 9. 22 Hibá.s töltény: az olyan robbanóanyag-töltény, melynek csomagolása szemmel láthatóan elnedvesedett, amin kivált folyadék-cseppek találhatók, a burkolata sérült, felirata hiányos, szinjelzése nem egyértelmü, a poralakú vagy képlékeny töltény kézzel nem puhitható, a keverék adalékanyagok szétváltak, konzisztenciája vagy egyéb jellemzői az előirásoktól eltérnek. 9e2J Megállt töltet: robbanóanyag töltet, amely a töltés helyén felrobbanás nélkül visszamaradt. 9.24 A töltet hatástalanitása: az iniciáló robbantószer eltávolitása a robbanótöltetből. 9.25 Robbantóanyag megsemmisi~ése: a robbantóanyag hasznos munkavégzés nélküli elrobbantása, elégetése, robbanóképességének megszüntetése vegyi átalakitással vagy kioldással. 9.26 Külszini robbantóanyag-raktár: robbantóanyagok tárolására szolgáló egy vagy több épületből álló, keritéssel körülhatárolt létesitmény. 9.27 Bányabeli robbantóanyag-raktár: robbantóanyagok tárolására szolgáló, egymással összefüggő földalatti térségekből álló és valamely bejáratával bányatérséghez csatlakozó létesitmény.

- 25-9.28 Ideiglenes robbantóanyag-raktár: olyan robbantóanyagraktár, melynek használata időben korlátozott. 9.29 Robbantóanyag kamra: a meghatározott tipusú és menynyiségii robbantóanyag bányabeli vagy földalatti tárolására kijelölt és engedélyezett földalatti térség. 9.30 Előkészitő helyiség: az a helyiség, ahol a robbantás előtt a robbantóanyagok /speciális töltetek, robbantószerkezetek/ előkészitését és az ezzel kapcsolatos munkákat végzik. 9.31 Robbantóanyag ideiglenes tárolása: robbantóanyag tárolása különleges hatósági előirások mellett olyan tárolóhelyen, melynek engedélye időben korlátozott. 10. ~ A ROBBANTÁS HATÁSAI... 10.1 A plasztikus deformáció zonaja: a szilárd közegben végzett robbantásnál a töltet közvetlen közelében levő azon térfogat, amelyben a robbanás erőhatásának időtartama al.att az anyag f olyadékszerüen viselkedik. 10. 2 Roncsolási. zóna: a robbantott anyag tér fogat ának a z a része, melyben a rohbanáskor keltett feszültségek hatására az anyag nagyszámú különálló darabra tör ik s zét. 10. 3 Repesztési zóna: a robbantott anyag térf ogatának az a része, melyben robbanáskor repedések keletkeznek. 10.4 A rugalmas deformációk zónája: a robbantott anyag térfogatának az a része, melyben r obbanás hatásár a csak rugalmas alakváltozások jönnek létre. 10.5 Szeizmikus energia: a robbanáskor felszabaditott energiának az a része, amely a közegben rugalmas hullámok

- 26 - formájában terjed és többnyire már nem képes e közegben maradó változásokat létrehozni. 10c6 Szeizmikus károsodás: a szilárd közegen vagy a szilárd közegben létesitett mütárgyak károsodása a szeizmikus energia terjedése következtében. 10.7 Robbanási tölcsér /kráter/: egy töltet vagy töltetcsoport elrobbanám után a szilárd anyagban létrejövő 9 rendszerint kúp alakú kitörés. 10.8 Kitörés~ a robbantásos jövesztés előtti és utáni határfelületek által közrezárt térfogat. 10. 9 Robbantási fogáshossz: a vájvég tervezett előrehaladása egy teljes robbantási ciklus alatt. loelo Kirobbantott fogásmélység: a homlok átlagos előrehaladása a robbantás következtében. 10.11 Lőzsák: a robbantólyuk töltött szakaszának a robbantáskor kibővült és a robbantás után az új homlokon megmaradt része. 10.12 Hátrahatás~ a töltetnek az előtéttel ellentétes oldal felé megnyilvánuló roncsoló hatása. 10.13 Túlkitörés~ a robbantott anyagnak a kitörés tervezett határvonalán túli jövesztése. 10.14 Méreten felüli tömb /batár/: a jövesztő robbantásnál kikerülő, felrakásra vagy a te:chnológiai sor következő lépcsőjére nam adható méretü darab, melynek továbbapritása szükséges.