SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 9

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI, A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ VEZETÕK ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTŐ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELŐ S SZERKESZTŐ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

JÓZSEF ATTILA Tanári útmutató Fejlesztő Pethőné Nagy Csilla

TARTALOM JÓZSEF ATTILA 5 NÉVJEGY 9 JÓZSEF ATTILA

NÉVJEGY 12. ÉVFOLYAM 9. FEJEZET JÓZSEF ATTILA Fejlesztő: Pethőné Nagy Csilla A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA Korábban megismert József Attila-versek felidézésével és újabbak olvasásával, értelmezésével a késő modern magyar líra kiemelkedő, a későbbi költőnemzedékekre is meghatározó hatást gyakorló életművével való alaposabb megismerkedés. Olvasói tapasztalat szerzése a szecessziós-szimbolista versnyelvvel való szakításról, tárgyias, a belső és külső lét párhuzamára figyelő költészetről és poétikákról, a személyiség gyökeresen új megértéséről. Tematikus fókusz: A késő modern líra egyik meghatározó életművének behatóbb megismerése, a késő modern én- és világtapasztalat (az egészelvűség fenntarthatatlansága, a személyiség osztottságának tapasztalata) változatai József Attila lírájában. Poétikai fókusz: Személyiség-, én-felfogás és én-konstrukciók: az én megalkotásának módozatai, önéletrajzi narratívák; a költészet mint a világ elrendezésének, a lét megértésének, értelmezésének lehetősége. Szövegértési fókusz: A szecessziós-szimbolista versnyelvvel való szakítás, a tárgyias kifejezésmód és a képalkotás késő modern jellemzői. Szövegalkotási fókusz: Összehasonlító elemzés: egy vers és újraírásai, egy pályaszakasz adott szempontú, elemző bemutatása, több szöveg együttes, rendszerező értelmezésével. József Attila 8 óra Részletek: A szolnoki hídon, Hozzá!, Akkor, Nem tudunk élni, Útrahívás, Kovács, Szocialisták, Fohászkodó ének, A multkor, szerda este c. versekből. Tiszta szívvel, Nincsen apám, nincsen anyám népdalrészlet, Ady Endre: Sem utódja, sem boldog őse részlet, Babits Mihály: Cigánydal részlet, Ady Endre: Nem feleltem magamnak részlet, Babits Mihály: Csak posta voltál részlet, Szabó Lőrinc: Az Egy álmai részlet, Curriculum vitae részlet, Születésnapomra, József Attila, Nemzett József Áron, Tóth Krisztina: Porhó, Tóth Krisztina: Futrinka utca, Orbán Ottó: Születésnapomra, Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium! Gyöngy, A hetedik, Téli éjszaka, Eszmélet, Óda, Ki-be ugrál, Kései sirató, Gyermekké tettél, Nem emel föl, Karóval jöttél, Szabad ötletek jegyzéke két ülésben részletek

6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODUL- KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS NAT 12. évfolyam (17-18 évesek) Modern és késő modern magyar regények Irányok és művek a modern és késő modern magyar lírából 9. évfolyam 5. fejezet 6. modul 9. évfolyam 8. fejezet, 4 modul 10. évfolyam 7. fejezet 5. modul 12. évfolyam 1 5. fejezet Filozófia, esztétika, történelem, művészettörténet, pszichológia A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött külö nös jegyeinek értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. Törekvés a műnemek és műfajok közötti kapcsolatok és átmenetek megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása. A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. A lírai művek értékszerkezetének felisme rése, azonosítása, megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák értelmezése. Versszervező elvek felismerése és értelme zése. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Önálló jegyzetkészítés. Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, tovább fejlesztése, logikus gondolatmenet kiala kítása. Törekvés a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Önkifejező és kreatív szövegalkotás. Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása.

N É V J E G Y 7 KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM A tanulónak legyen szövegismereten, olvasói-értelmezői tapasztalaton alapuló átfogó ismerete József Attila költészetéről, a költői pálya alakulásáról. Legyen képes olvasott és ismeretlen versekben én-pozíciók, én- és világkonstrukciók értelmezésére, értékállítások, magatartásformák azonosítására, értelmezésére, véleményezésére. Tudja megkülönböztetni a képi és a fogalmi nyelvhasználatot, kiemelni a tárgyias versnyelv poétikai jellemzőit. Értse és tudja megkülönböztetni a klasszikus és a késő modern világ- és személyiségtapasztalat különbségeit. Legyen képes értően példázni József Attila költészetének hatását a későbbi, illetve kortárs irodalomban, különös tekintettel az intertextuális vonatkozásokra. Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani és az értelmezési folyamatban következetesen alkalmazni néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tegyen különbséget az önéletrajzi vonatkozások és a lírai szöveg megalkotott, fikciós volta között. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével szövegeket öszszehasonlítani, erről grafikai szervezőkkel anyagot gyűjteni és elrendezni, eszszét, értelmezést írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Folyamati: A prezentációk értékelése, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból. Kimeneti: Két önállóan kidolgozott feladat beadása a fejezet utolsó órájára. Egy összehasonlító elemzés: egy vers és újraírásai, valamint egy pályaszakasz adott szempontú, elemző bemutatása, több szöveg együttes, rendszerező értelmezésével. A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. BÁRDOSSY Ildikó DUDÁS Margit PETHŐNÉ NAGY Csilla PRISKINNÉ RIZ- NER Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése, PTE, 2002 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Módszertani kézikönyv befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás, Korona Kiadó, 2005 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Irodalomkönyv 12. Korona Kiadó, 2001 KULCSÁR SZABÓ Ernő: A magyar irodalom története, 1945 1991-ig, Argumentum Kiadó, 1993

8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM SZÖVEGFORRÁSOK BÓKAY Antal: Líra és modernitás József Attila én-poétikája, Gondolat Kiadó, 2006 BÓKAY Antal: József Attila poétikái, Gondolat Kiadó, 2004 TVERDOTA György: József Attila, Korona Kiadó, 1999 N. HORVÁTH Béla: Egy, ki márványból rak falut, Babits Kiadó, 1992 IGNOTUS: Vers és verselés, Nyugat, 1926/18. NÉMETH László: Nincsen anyám, se apám. József Attila versei, Nyugat, 1929. december TVERDOTA György: József Attila költészetének kozmológiai vonatkozásai, http:// members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/tverdota.html TVERDOTA György: József Attila I. József Attila a XX. században N. HORVÁTH Béla: József Attila II. Az elvegyülés és kiválás poétikája AGÁRDI Péter: József Attila III. Egy kényes kérdés: József Attila és a szocializmus VERES András: József Attila IV. A kései korszak verstípusairól BÓKAY Antal: József Attila V. A személyiség újraírása TÓTH Krisztina: József Attila VI. A személyiség újraírása SCHEIN Gábor: József Attila VII. Az idegenség nyelve József Attila lírájában (I VII.: http://univtvweb.pte.hu/nyitottegyetem//index.php?action=mediatar) SELYEM Zsuzsa: Versből van József Attila Szabad-ötletek jegyzékének egy szigorúan posztmodern olvasata, Korunk, 2005. március SCHEIN Gábor: Az idegenség nyelve József Attila lírájában, Irodalomtörténet, 2005/4. VALACHI Anna: Láttam, hogy a múlt meghasadt terápiás modellből önteremtési rítus, http://orange.mtapi.hu/thalassa/200023/tanulmany/01valachi.htm BORI Imre: József Attila költészete, http://www.forumliber.co.yu/pdf/books/bori%2 0Imre%JOZSEF%20ATTILA.pdf KABDEBÓ Lóránt et al. (szerk.): Újraolvasó Tanulmányok József Attiláról, Anonymus, 2001 CHASE, Cynthia: Arcot adni a névnek. De Man fi gurái, fordította Vástyán Rita és Z. Kovács Zoltán, Pompeji, 1997/2 3. DE MAN, Paul: Az önéletrajz mint arcrongálás, fordította Fogarasi Gergely, Pompeji, 1997/2 3. KULCSÁR SZABÓ Ernő: A szerelmi líra vége, Alföld, 2005/2. TVERDOTA György: József Attila szerelmi ódája, Irodalomtörténet, 1999/1. N. HORVÁTH Béla (szerk.): József Attila Eszmélet, In memoriam sorozat, Nap Kiadó, 2004 NÉMETH G. Béla: 7 kísérlet a kései József Attiláról, Tankönyvkiadó, 1982 www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/jozsefa/osszes/html/ http://mek.niif.hu/00600/00602/html http://mek.niif.hu/00500/00588/html/-4k Kovács András Ferenc: Kompletórium, Jelenkor Kiadó, 2000 Tóth Krisztina: Porhó, Magvető Kiadó, 2001 www.thotkrisztina.hu www.szepi.hu/irodalom/vers/tvers/tv _197.html

JÓZSEF ATTILA 8 óra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1. 5. oldal 15 PERC Tanári instrukciók: A feladat célja a meglévő tudás és olvasói tapasztalat aktivizálása, az idődiagram segítségével a József Attila-i költészetre vonatkozó poétikatörténeti hatástörténeti kérdések feltevése, valamint a nyugatos, szecessziós-szimbolista, illetve az avantgárd hatás felfedezése a szerző korai szövegeiben. Az 1/a) d) feladatot az előző fejezet vége felé adjuk fel otthoni áttekintésre. A tanulók lapozzák át korábbi taneszközeiket, jegyzeteiket, és ennek bázisán végezzék el a feladatot. A József Attila költészetével foglalkozó első tanórán hagyjunk néhány percet páros megbeszélésre, és a b) feladathoz készítsünk közös listát is. A tanulók írják fel egy közös csomagolópapírra a József Attila-i költészet jellemzőit, a listát tegyük ki a teremben, és a fejezet folyamán időről időre egészítsük ki az újabb észrevételekkel, meglátásokkal. A c) feladatot adjuk fel otthonra a fejezet kezdete előtti órán, beszéljük meg közösen a d) feladat kérdéseit, feltételezéseit. Az e) feladatot feloszthatjuk tanulópárok között. Kiemelt készségek, képességek: memória, tudásmozgósítás, információ csoportosítása, szintézisteremtés, tudásalkalmazás, történeti látásmód, stílusérzékenység Célcsoport differenciálás: az osztály egésze M unk afo r mák: egyéni, páros megbeszélés, frontális [a) d)]; páros, frontális [e)] Módszerek, eljárások: listakészítés, idődiagram, idézetkártya József Attila (1905 1937) költészete a késő modern magyar líra kiemelkedő teljesítménye, hatása meghatározó a későbbi költőnemzedékekre, költeményeit ma is szeretik, olvassák. Életműve a 20. század alaptapasztalatainak, életérzésének és kérdéseinek világviszonylatban is fontos költői megnyilatkozása. A klasszikus és az avantgárd modernség, valamint az újnépiesség hagyományainak örököseként és a harmincas évek késő modern európai lírájának törekvéseivel összhangban alakította ki költői formanyelvét. Poétikája szakít a szecessziós-szimbolista versnyelvvel, a személyiség mélységeinek gyökeresen új megértésén alapul, és a belső-külső lét párhuzamára, illetve összefüggéseire építő poétikai elgondolás megfogalmazásához, a tárgyias költészethez vezet. A következő nyolc tanórás fejezetben József Attila költészetével foglalkozunk. Ez a költészet nem ismeretlen számotokra, hiszen tanulmányaitok során a költő több versével megismerkedtetek már. Így ezt a tudást is mozgósítva szerzünk újabb olvasói tapasz-

10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M talatokat, és tekintjük át értelmezések sorával az életművet. A Tiszta szívvel újraértelmezésével és más, úgynevezett önéletrajzi szövegek elemzésével vizsgáljuk az én önkeresésének és önépítésének különféle módozatait. Olvassuk a harmincas évek elejének olyan meghatározó verseit, mint a Téli éjszaka, az Eszmélet és az Óda, választ keresünk arra a kérdésre, miben más, miben új ezeknek a műveknek a szemlélete és versnyelve, konstrukciója. Végül megismerkedünk a pályát lezáró év néhány kiemelkedően fontos költeményével és motívumával. Munkátok értékelése két saját feladat kidolgozásával történik, ezek végleges változatát a fejezet utolsó óráján kell majd beadnotok. 1. Tudásmozgósítás a) Készíts listát az általad ismert, olvasott József Attila-versekről! b) Idézz fel ezek közül magadban néhányat, és olvasói tapasztalataid, illetve az eddig tanultak alapján próbáld meg jellemezni József Attila költészetét! (Nem kell összefüggő szöveget alkotnod.) c) Készíts diagramot az alábbi szerzők életideje alapján! Charles Baudelaire (1821 1867) Walt Whitman (1819 1892) Thomas Stearns Eliot (1898 1965) Rainer Maria Rilke (1875 1926) Ady Endre (1877 1919) Babits Mihály (1883 1941) Kosztolányi Dezső (1885 1936) Kassák Lajos (1887 1967) József Attila (1905 1937) 1830 1840 1850 1860 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 d) Tegyél fel irodalom- és hatástörténeti kérdéseket, illetve fogalmazz meg előfeltevéseket József Attila életművével kapcsolatban az idődiagram és eddig szerzett olvasói tapasztalataid alapján! e) Milyen tematikus, formai és poétikai hatásokat vesztek észre a korai József Attila-versek alábbi részleteiben?

J Ó Z S E F A T T I L A - P Á L Y A K É P 11 VERSRÉSZLET (1) Az érc-oroszlán üstökét csóválva riadtan reng a halál-színpadon. A Halál lesi, tárt karokkal várja, hogy Úr legyen a sápadt arcokon. (2) Lelked nyájas holdsugár az éjben, Ringatózik mély tenger ölében. Óh! előlem felhők takarják el! S ha várok rá... eltünik a nap kel. (3) S akkor imádkoztam, követeltem, kértem És akkor sírtam szívből igazán S akkor bánó szívvel meggyóntam, megtértem, Mert akkor halt meg egy lány, egy leány. (4) Magyar vagyok én is, (rivallnak a kányák) Ilyen vagyok én és sose leszünk mások. Jaj, jaj, nem tudunk élni, nyavalyások. (5) Libbenő, lágy árnyad az ár locsolja csolnakom ring, szállna az útra máris! Ó, hiszen vár engem a messzi szépség szűz kikötője! (A szolnoki hídon) (Hozzá!) (Akkor) (Nem tudunk élni) (Útrahívás) (6) A nap is ott kél ha meglóbálod fejed fölött a kalapácsot s az üllő megcsendül belé, akár a dalolók szive. (Kovács) (7) Nem sietünk, erősek vagyunk, tudjuk, kit miért állítunk törvény elé. Tanácsot állunk a dombon, gyönge fürjek, nyulak búnak meg nyugodtan lábainknál Elmegy fölülünk a felleg, hogy észrevehessünk minden idegen repülőgépet. (Szocialisták) TEMATIKUS, FORMAI ÉS/VAGY POÉTIKAI HATÁSOK

12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M (8) A szívem ócska, istenes, remek Szelence s rajta nem fogott a rozsda. (Fohászkodó ének) (9) És meghalt akkor szegény ánygyikám S öregen magam láttam ott heverni És sírtam, igen, most másodikán, Mint kisgyerek, kit nagyon szoktak verni. (A multkor, szerda este ) LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) A programcsomag korábbi fejezeteiben, moduljaiban a következő József Attila-versek szerepeltek: Hexameterek, Útrahívás, A fán a levelek, Tiszazug, Ősz. Részletek: Fagy, Holt vidék, Határ, Külvárosi éj, Invokáció, Őszi alkonyat, Falu, Levegőt, Harmatocska, Margaréta, [Jön a vihar] 7. évf. Karácsony, Rejtelmek, Klárisok 8. évfolyam. (Ha lelked logikád ), részletek: Ars poetica, (Zöld napsütés hintált ), Töredékek, A Dunánál, Külvárosi éj, Kész a leltár, Hazám, Költőnk és kora, (Majd ) 9. évfolyam. Tiszta szívvel 8. és 9. évfolyam. Részlet: A Dunánál 11. évfolyam. Más taneszközből tanuló diákok listája ettől természetesen eltérhet. b) Például: képalkotás, atmoszféra- és hangulatteremtés, hasonlatok tájversekben, megszemélyesítések, igehasználat, a mindennapi tapasztalattól idegen, szokatlan képek, a táj mint a (lét)szemlélet tárgya, a látvány és szemlélő megalkotottsága, perspektívák, látószögek (Fagy, Holt vidék, Határ, Falu, Külvárosi éj, Invokáció, Levegőt! c. versek részletei). Ars poetica Ha lelked, logikád : válaszkeresés arra, hogyan születik egy költemény, mi a költészet; önmagára visszautaló szöveg. d) Egyéni, de várjuk például olyan problémák felmerülését, mint: Baudelaire és Whitman kortársak, a modernség két meghatározó költészeti irányát képviselik. Hogyan kapcsolódnak ehhez a két irányhoz, hagyományhoz a 20. század elejének magyar költői? József Attila láthatóan egy újabb nemzedék költője. Kik az előző nemzedékből is kortársai? Vajon költészete hogyan viszonyul a nyugatos és az avantgárd modernséghez? Mennyiben hat rá a szecessziós-szimbolista versnyelv, illetve az avantgárd hagyománytagadása? Vannak-e kitüntetett avantgárd irányzatok/hatások költészetében? Mi az új a klasszikus modernséghez és az avantgárd modernséghez viszonyítva költészetében? Milyen a saját hangja? e) (1) Ady, szecessziós-szimbolista képalkotás, halál-tematika (2) Petőfitől inspirált újnépiesség, népköltészet (3) Kosztolányi, hozzátoldó mondatszerkezet, sor eleji ismétlés, halál-tematika ( Azon az éjjel) (4) Ady magyarság-versei, ostorozó gesztus, közös sorsvállalás (5) Babits: szapphói strófa, alliteráció és összecsengések, esztétizáló szemlélet (szépség); Ady és a francia szimbolisták: hajószimbolika ( szűz kikötője Szűz ormok vándora cikluscím, Új Vizeken járok) (6) Kassák (Whitman), aktivizmus, hagyománytörés ( Mesteremberek) (7) Kassák, avantgárd hatás, szabadabb versritmus, katalógusszerű szövegszerkesztés ( Mesteremberek)

J Ó Z S E F A T T I L A - P Á L Y A K É P 13 (8) Babits, szecessziós képalkotás, esztétizáló poétika és Ady (A vár fehér asszonya) (9) Kosztolányi stílusparódia, a vers aláírása is Kosztolányi Dezső! ( A szegény kisgyermek panaszai) JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2. feladat T/2. 8. oldal 20 PERC Tanári instrukciók: Az újraolvasás célja egy olyan értelmezési lehetőség meggondolása, amely a Tiszta szívvel c. verset olyan, modell értékű énkonstrukciónak tekinti, amelyhez József Attila költészete újra és újra visszatér, amely lehetővé teszi, sőt igényli az én folyamatos újraolvasását és újraalkotását. Az a szelf-konstrukció ( ), amely a Tiszta szívvel hátterében kirajzolódik, a pszichoanalízisben a primér nárcizmus nevet kapja. Ez a szelf legmélyebb rétegeként, egyfajta tárgyias alapként működő identitás, mely szó, nyelv előtti, döntően ökonómiai viszonyban felépülő, folyamatosan átalakuló, mégis strukturálódó kapcsolatokból áll. A nárcizmus fogalmát már Freud felvetette, igazi kidolgozását Lacan és főként Julia Kristeva végezte el. A Tiszta szívvel óriási hatása abban áll, hogy valamilyen alapvető módon megérintette ezt a primér indentitást, pontosabban tudott egy olyan modellt ajánlani, amelynek mentén sokféle identitás összerakható, megkonstruálható. A primér identitás ilyen poétikai megragadása azzal a következménnyel jár, hogy mindig vissza kell térni hozzá, és fel kell építeni rá egy sajátos konstrukciót. Ezek a konstrukciók, különösen egymással összevetve, már eleve ellentmondásosak, nem megvilágítanak csupán, hanem legalább olyan mértékben félrevezetnek és el is fednek, ezért újra és újra meg kell őket írni, a szelfet újra kell olvasni. A Tiszta szívvel nagyon lényeges jellemzője, hogy szinte az egész szöveg valaminek az elvetéséből, megtagadásából áll. Ez a tény azért fontos, mert József Attila a léthiányt jelöli meg a költői munka létalapjaként ennek esztétikai fogalma lesz majd az Ihlet és nemzetben a világhiány. A Tiszta szívvel figurális stratégiája nem metaforikus, hanem metonimikus, a metonimikus elemek sora konstrukciós formát képez ki, nem titkos jelentést teremt, szintagmatikus, lépegető jellege miatt könnyen narrativizálódik. (Szó szerinti és tartalmi idézetek: Bókay Antal.) Az a) feladatra adható választ beszéljük meg közösen, röviden. Körülbelül 10 perc páros gondolkodást és ötletelést követően frontális megbeszéléssel végezzük a b) feladatot. Az első közelítést előhívható tudásként megtámogathatják a Csavargó fejezetben elvégzett feladatok. Nem cél a részletes értelmezés, sokkal inkább a különböző értelmezést generáló állítások bizonyíthatóságának meggondolása. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: elemzés adott tételmondat kibontásával Célcsoport differenciálás: az osztály egésze M unk a formák: frontális, pár, frontális M ó d s zerek, e ljárá s o k: összehasonlító szemponttáblázat

14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M 2. Újraolvasás újraértelmezés a) Az alábbi két, összegző jellegű értelmezés József Attila Tiszta szívvel című verséről szól. Olvassátok el az idézeteket, és fogalmazzátok meg a saját szavaitokkal a két értelmezés közti hasonlóságot és különbséget! A húszas évek derekától kezdve fokozódó mértékben nyer teret József Attila költészetében a lírai énnek a társadalmon kívüli, csavargó, lázadó örök típusára mintázódó szerepjátszása. Ennek a szerepnek első kiérlelt reprezentatív megformálása a Tiszta szívvel. (Tverdota György) A Tiszta szívvel programadó vers, meghatározó nemcsak József Attila önteremtésében, hanem az egész modern magyar költészet új lírai tematikájának megalapításában is. Nem beteljesít, hanem megnyit, megalapoz egy beszédmódot, egy bizonyos fajta költői gondolkodásmódot, olyat, amelyre már lehet egy új poétikát, a világ újfajta lírai feltérképezését építeni. Egyszerűen arról van szó, hogy a tagadás ( ) egy olyan retorikai-poétikai teret nyit meg, amelyre többféle sorsfantázia ( ) ráépülhet, belőle többféle világkép és énkép rakható ki. (Bókay Antal) b) Olvassátok újra a Tiszta szívvel című verset, majd értelmezzétek újra a táblázatban megadott két tételmondat és a kérdések segítségével! 1. A vers a lírai énnek a társadalmon kívüli, csavargó, lázadó örök típusára mintázódó szerepjátszása. 2. Az önismereti önteremtő természetű vers a személyiség legmélyén megtalálható üresség -et állítja. Ez az üresség termékeny poétikai teret nyit a személyiség újraépítési módozatai számára. TISZTA SZÍVVEL Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. MI A SZEREPE AZ ELSŐ VERSSZAKBAN A TAGADÓ SZERKEZETEKNEK, A FELSOROLÁSNAK, MIT JELENTHET A SORSMETONÍMIA-SOR? HOGYAN ÉRTELMEZHETŐ A MÁSODIK VERSMONDAT, MILYEN JELENTÉSTÖBBLET KAPCSOLHATÓ IDŐHATÁROZÓI MÓDOSÍTÓJÁHOZ? Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom.

J Ó Z S E F A T T I L A - P Á L Y A K É P 15 MI A SZEREPE, JELENTÉSE A HÚSZ ESZTENDŐ ELADÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLLÍTÁSNAK? Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. HOGYAN ÉRTELMEZHETŐ A JÖVŐRE VONATKOZÓ SORSFANTÁZIA? Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. MI A TISZTA/GYÖNYÖRŰSZÉP SZÍV LEHETSÉGES ÉRTELME, MIT JELÖL? 1925. márc. LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Mindkét idézet kiemeli a vers fontosságát, reprezentatív jellegét. Tverdota a szerepjátszást és a hagyományhoz való kötődést (csavargó-lázadó), Bókay az önteremtést, egy újfajta lírai beszédmód megalapítását hangsúlyozza. b) A táblázatba írt értelmezés a tanár munkáját segíti, felhasználható a közös megbeszéléskor kiegészítő magyarázatként. Nyilván nem várjuk el a tanulóktól az értelmezés ilyen részletező kibontását. A Bókay-értelmezés lényegéhez a tanulók saját szavaikkal, gondolataikkal is eljuthatnak (pl. a személyiség legmélyebb, eredendő rétege, lecsupaszítás, letisztítás, termékeny üresség, kimondhatatlanság, újraírhatóság). 1. A vers a lírai énnek a társadalmon kívüli, csavargó, lázadó örök típusára mintázódó szerepjátszása. 2. Az önismereti önteremtő természetű vers a személyiség legmélyén megtalálható üresség -et állítja. Ez az üresség termékeny poétikai teret nyit a személyiség újraépítési módozatai számára.

16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M TISZTA SZÍVVEL Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. MI A SZEREPE AZ ELSŐ VERSSZAKBAN A TAGADÓ SZERKEZETEKNEK, A FELSOROLÁSNAK, MIT JELENTHET A SORSMETONÍMIA-SOR? Az integráló, a társadalomban megtartó hatalmak, az élet természetes keretéül szolgáló elindító kezdet és beteljesítő vég, a legfőbb érzelmi biztonságot nyújtó társ hiánya/elutasítása, a személyes árvaság tényállítása (panasz, dac, gyermeki dicsekvés). A poétikailag kidolgozódó személyiség sorozatos tagadásokból épül fel. Nem azt állítja, hogy magam maradtam, hanem hogy ilyen vagyok. A tagadás a személyiség legbensőbb (elfojtott, nyelv előtti) rétegéhez való eljutás, ennek az elutasításon keresztül való jelölése. A semmi a hiány, az erő és bátorság forrása, nem veszteség vagy elidegenedettség: megszabja a személyiség újraépítésének kereteit. HOGYAN ÉRTELMEZHETŐ A MÁSODIK VERSMONDAT, MILYEN JELENTÉSTÖBBLET KAPCSOLHATÓ IDŐHATÁROZÓI MÓDOSÍTÓJÁHOZ? A leltár folytatása, a létfenntartás elemi feltételének hiányát, az éhezés tényét közli (találós kérdésre emlékeztető módon: ha se sokat, se keveset, akkor mennyit?). Az evésről való tudatos lemondás: böjt (de nem kapcsolódik hozzá a vezeklés gondolata) az én eljutása önnön lényegéhez. A tagadás a mostban realizálódó személyes létidő kereteit jelöli ki (a harmadik napon, a huszadik évben). Újszövetségi párhuzam és különbség (az én feltámadásának lehetősége/esélyei). MI A SZEREPE, JELENTÉSE A HÚSZ ESZTENDŐ ELADÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLLÍTÁSNAK? Az egyednek az 1 6. sorban állított léthelyzetére való reagálása, válasza: a gonosszal kötött alku. Pusztán a húsz esztendő erőivel, vágyaival való gazdálkodás igényét jelzi. Fausti pozíció: olyan transzcendens erő, amely az én új természetét reprezentálja az én negatív szabadságát (tagadás szelleme). Az állításnak nincs erkölcsi természete.

J Ó Z S E F A T T I L A - P Á L Y A K É P 17 HOGYAN ÉRTELMEZHETŐ A JÖVŐRE VONATKOZÓ SORSFANTÁZIA? Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. 1925. márc. A jövő idő értelemben és feltételes módban megfogalmazódó sorsfantázia, a cselekvések pusztító, erőszakos cselekvéseket, a halál utáni bosszúállást helyezik kilátásba (fenyegetőzés). Kapcsolat Villonnal, illetve a betyárballadákkal, szegénylegény tematikájú népdalokkal. Egy belső idő fut le, a jövőre vonatkozó, fantáziatermészetű énkonstrukció (ígéret, terv) és történet én ők relációban (áldozat bemutatása és áldozattá válás): 1) behatolás egy tiltott területre és pusztítás, 2) a cselekedet leállítása és a behatoló elpusztítása, 3) nincs etikai tartalma, az én szempontjából nem vereség vagy veszteség, hanem a test leválasztása a megnevezhetetlen személyes magról. MI A TISZTA/GYÖNYÖRŰSZÉP SZÍV LEHETSÉGES ÉRTELME, MIT JELÖL? A Minden elvesztése ellenére a derű kifejezései (tiszta, áldott, gyönyörűszép). Akasztófahumor, paradoxon: Tiszta szívvel betörök. Megérkezés a tiszta, gyönyörűszép szív (és a fű szétszóródás) autonóm létformájához, a személyt alkotó eredetibb, tárgyiasabb, a személyiséget megalapozó, de kimondhatatlan (Wittgenstein) személyes létréteghez. A szív (egyszerre eredet és a végcél) olyan letisztított centrum, a teljes üresség, amit a sorseseményeknek kell így vagy úgy kitöltenie. (Tehát továbbírható, teret nyit különféle énkonstrukcióknak.)

18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M 3. lépés: 3 4. feladat T/3 4. 10. oldal 10 PERC A 4. feladat elhagyható Tanári instrukciók: A 3. feladat célja a késő modern én-felfogás és önértelmezés újdonságának megértése. A párosok fele az A), másik fele a B) feladattal dolgozzon, majd röviden és közösen foglaljuk össze meglátásainkat. Ha szükséges, a tanár tegyen magyarázó-kiegészítő megjegyzéseket. A 4. feladat elhagyható vagy az érdeklődők számára otthoni, fakultatív feladatnak adható. Kiemelt készségek, képességek: a hasonlóságok mellett különbségek felfedezése, öszszehasonlítás Célcsoport differenciálás: feladat szerint M unk afo r mák: páros, frontális (3.), egyéni (4.) M ó d s zerek, e ljá r á s o k: szemponttáblázat 3. Új személyiség- és én-felfogás A) párosok Értelmezzétek röviden az alábbi idézeteket a Tiszta szívvel én-felfogásával összefüggésben! IDÉZET Nincsen apám, nincsen anyám, Az Isten is haragszik rám. Árva vagyok, mint a gólya, Kinek nincsen pártfogója. (népdalrészlet) Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség ( ) De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni ( ) (Ady Endre: Sem utódja, sem boldog őse részlet) ÉRTELMEZÉS ( ) Nem hiába ágrul lettél szederfa alatt születtél S mint a röpke mag az ágrul, ugy szakadsz le majd anyádrul se apád, se anyád, se országod, se tanyád. ( ) (Babits Mihály: Cigánydal részlet) AMIBEN A TISZTA SZÍVVEL ÉN-FELFOGÁSA KÜLÖNBÖZIK

J Ó Z S E F A T T I L A - P Á L Y A K É P 19 B) párosok Értelmezzétek röviden az alábbi idézeteket a Tiszta szívvel én-felfogásával összefüggésben! IDÉZET ( ) Bizony lelkem, Én az Életet elejtem, Én magamat már elrejtem. Ki nem»fejtem«: Megint rossz szó. Elfelejtem. Ezt és mindent. Nem feleltem Magamnak. (Ady Endre: Nem feleltem magamnak) Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak, kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad nehezét únja s rímét ismeri: marad-e rajta valami magadból, vagy csak az utcán cipődre ragadt por amit emlékül továbbadsz neki? ( ) Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy magad is, kit a holtak lépte vet. (Babits Mihály: Csak posta voltál) ÉRTELMEZÉS Mert te ilyen vagy s ők olyanok és neki az érdeke más s az igazság idegállapot vagy megfogalmazás s mert kint nem tetszik semmi sem s mert győzni nem lehet a tömegen s ami szabály, mind nélkülem született: ideje volna végre már megszöknöm közületek. ( ) Tengerbe, magunkba, vissza! Csak ott lehetünk szabadok! Nekünk többé semmit sem ad ami kint van, a Sok. (Szabó Lőrinc: Az Egy álmai) AMIBEN A TISZTA SZÍVVEL ÉN-FELFOGÁSA KÜLÖNBÖZIK 4. Kortárs befogadás Olvasd el a József Attilától való szöveg-, illetve versrészletet, majd a két kritikarészletet! (1) [E]z a versem, Tiszta szívvel a címe, igen nevezetessé vált, hét cikket írtak róla, Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«, Ignotus pedig»lelkében dédelgette, simogatta, dünnyögte és mormolgatta«ezt a»gyönyörűszép«verset, ahogy a Nyugatba írta róla és ezt a verset tette Ars poeticájában az új költészet mintadarabjává. (Curriculum vitae, 1937) (2) Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény.

20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a Nincsen apám versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. (3) (Születésnapomra, 1937) Itt el kell mosolyodnom van egy húsz vagy hány éves kis magyar költő: József Attila. Ennek szeretem, lelkemben dédelgetem, simogatom, dünnyögöm és mormolgatom egy versét ( ) Gyönyörű szép s ez a vers nem lett, nem lehetett volna meg, ha előtte nincs népdal és expresszió, verses vers és szóval mondó vers. Íme, a verses vers visszatértét nem is kell kivárni, mert mire megjósoltam, már el is következett. (Ignotus: Vers és verselés. Nyugat, 1926/18.) (4) Az a gyanúm, hogy a dalnak ez az apátlan-anyátlan Kakuk Marcija szívesen elálldogál a tükör előtt s elébb költötte meg József Attilát, a szappanfőző és kefés asszony gazdátlan árváját, mint az itt közölt költeményeket. ( ) Találhat-e az ilyen költő megfelelőbb formát a dalnál? ( ) Van is József Attilának néhány szép verse, amely közel kerül a népdalhoz. ( ) többnyire azonban a groteszk és az intellektuálisan-játékos felé eltolt népdal az övé, egy sajátos szellemi berendezés számára profanizált népdal, amelynek az adekvát volta ellen mit sem bizonyít az a néhány gyönge, utánzat-ízű szabadvers, amely a kötetbe bekerült ( ) Ennyiből is nyilvánvaló, hogy ez a József Attila, aki e kötet elé faragtatott, nem idegen attól a József Attilától, aki a könyv kvalitásából bontakozik elénk. A póz egyirányú a tehetséggel, legföllebb a póz-választó sietséget kell kárhoztatnunk. (Németh László: Nincsen anyám, se apám. József Attila versei. Nyugat, 1929. december 1.) a) Hogyan látja a költő saját versének a magyar irodalomban, illetve az életműben elfoglalt helyét, szerepét, megítélését? Miből derül ez ki? b) Hogyan viszonyult a korabeli kritika a Tiszta szívvel című vershez, illetve a Nincsen apám, se anyám (1929) kötethez? ELISMERŐ ÉSZREVÉTELEK KRITIZÁLÓ ÉSZREVÉTELEK c) Milyen kapcsolat van a szerzői önértelmezés/önreflexió és a kritika irányai között? d) Keress magyarázatot az értékelés különbségeire!

J Ó Z S E F A T T I L A - P Á L Y A K É P 21 LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/3. A) Nincsen apám, nincsen anyám, Az Isten is haragszik rám. Árva vagyok, mint a gólya, Kinek nincsen pártfogója. (népdalrészlet) A népdal beszélője árvaságát panaszolja, a beszélő teljes magára maradottságát az Isten elfordulásának, haragjának a gondolata súlyosbítja. IDÉZET Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség ( ) De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni ( ) (Ady Endre: Sem utódja, sem boldog őse részlet) ÉRTELMEZÉS A vers beszélője független akar maradni a világban: elhárítja a hagyomány bármilyen folytonosságát (apai, normatív), és az egyéniségnek vele született, titokzatos, megfejthetetlen voltát állítja. Ugyanakkor az elfogadásbefogadás (anyai) a személyiség vágyott szükségleteként jelenik meg a versben. ( ) Nem hiába ágrul lettél szederfa alatt születtél S mint a röpke mag az ágrul, ugy szakadsz le majd anyádrul se apád, se anyád, se országod, se tanyád. ( ) (Babits Mihály: Cigánydal részlet) A közösségi kapcsolatokról, a társadalmi támaszról leszakadó személy élményeit fogalmazza meg (az országúton vándorló, gyermekét cipelő cigányasszony allegóriájában). AMIBEN A TISZTA SZÍVVEL ÉN-FELFOGÁSA KÜLÖNBÖZIK A hiány eleve eldöntöttség, az önazonosság megtalálásának kiindulópontja. Nem a társtalanság, nem az egzisztenciális léthelyzet reménytelensége, nem is az Ady-féle felelő-állító hang és felnagyított én képezi meg a lényegét. A Tiszta szívvel beszélője az élet keretét, viszonyrendszerét adó, de az énről következetesen leválasztott elemektől gyökeresen elkülönülve alkotja meg magát. Ugyanakkor nem tudjuk meg, mi ő, egyszerűen a tagadás állítódik a versben. Ez a klasszikus modernségétől (és a népköltészettől is) lényegesen eltérő, újfajta én-felfogás. A saját személy mindig tartalmaz olyan mozzanatokat, melyek kimondhatatlanok (tudattalan tartalmak), a homályos tapasztalatról gyakran tagadással beszélünk (Freud). A személyes a tagadáson keresztül nyilvánul meg, ez utal a személyes mély heterogenitására, az önazonosság kidolgozása a tudatosság és ösztönösség közt billeg.

22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M B) IDÉZET ( ) Bizony lelkem, Én az Életet elejtem, Én magamat már elrejtem. Ki nem»fejtem«: Megint rossz szó. Elfelejtem. Ezt és mindent. Nem feleltem Magamnak. (Ady Endre: Nem feleltem magamnak) Az önmagára visszareflektáló én az önkimondás kudarcát ismeri fel. Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak, kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad nehezét únja s rímét ismeri: marad-e rajta valami magadból, vagy csak az utcán cipődre ragadt por amit emlékül továbbadsz neki? ( ) Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy magad is, kit a holtak lépte vet. (Babits Mihály: Csak posta voltál) ÉRTELMEZÉS Az én mint a külső világban elért hatás problematizálódik. Ennek kérdéses volta abból fakad, hogy a saját nyom az én lenyomata helyett csupán a külvilágnak az énre tett hatását közvetíti. Az ént a korábbi generációk, a hagyomány alkotja meg, élménykomplexum: átélésben születik és átélési lehetőséget ad, önmagában nincsen valós léte. Mert te ilyen vagy s ők olyanok és neki az érdeke más s az igazság idegállapot vagy megfogalmazás s mert kint nem tetszik semmi sem s mert győzni nem lehet a tömegen s ami szabály, mind nélkülem született: ideje volna végre már megszöknöm közületek. ( ) Tengerbe, magunkba, vissza! Csak ott lehetünk szabadok! Nekünk többé semmit sem ad ami kint van, a Sok. (Szabó Lőrinc: Az Egy álmai) TE (~ÉN) ŐK oppozíció, az én elutasít minden kontextust, a kint és bent világosan elkülönítődik. AMIBEN A TISZTA SZÍVVEL ÉN-FELFOGÁSA KÜLÖNBÖZIK Az idézetek problematikusnak minősítik a koherens személyiség/én működését, az önállítás lehetősége megkérdőjeleződik. Ady-idézet: a kijelentő, felelő hang tarthatatlannak, a Ki vagyok én? kérdése megválaszolhatatlannak bizonyul ( én-válság ). Babits-idézet: az én nem tagadással képződik meg, természete közvetítő (posta, meder). (A belső tér emlékekből áll, az egykori hatások, élmények rávetítése a jelenre lásd a teljes vers, amit korábban olvastak.) Az önmegértés a személyiség és a hagyomány összekapcsolódásának függvénye, amit keres, az egy kulturális hitekbe, célokba kapaszkodó humanizmus, magánéleti normarendszer (Kabdebó Lóránt) szimbolikus attitűd ( én-élmény ). Szabó-idézet: elutasítja az integráló kapcsolatok lehetőségét. Az én, a személyiség válik mindenné, abszolúttá, a megoldás az én miszticizált felnagyításához vezet, az Egy önmagában válik teljességé, egységet mutat lásd a keleti filozófiák irányába való tájékozódást ( én-álom ). Ezekhez az én-felfogásokhoz képest új az én töredékességének, soha meg nem fejthetőségének, nyelvi-poétikai újraépíthetőségének József Attila-i tapasztalata ( én-valóság ). (Bókay kifejezései)

J Ó Z S E F A T T I L A - P Á L Y A K É P 23 T/4. Hogy a verset József Attila is meghatározónak tartotta, azt kitüntetett figyelme bizonyítja. Önéletrajzában hosszasan tér ki a mű kedvező fogadtatására, idéz mértékadó kritikusok méltató kritikáiból, versben tematizálja a Horger Antal-történetet. A két József Attila-szöveg is a recepció két, végletes értékelését mutatja, ahogyan az Ignotus- és Németh László-kritikarészlet is. A részletek jelzik, hogy a kortársak megérezték a vers (illetve a kötet) jelentőségét, ugyanakkor kevéssé értették, idegennek hatott számukra, esetleg elutasították. Kiemelik pl. a népdal hatását, a kötött formához való visszatérést, a vers tárgyiasságát, érzékelik a szecessziós-szimbolista versnyelvtől való elfordulást. Németh László ugyanakkor felrója a szerepjátszást, a pózolást, épp az újító vonásokat kritizálta. Horger a versnek erkölcsi-nevelő szándékot tulajdonítva utasította el. Az értékítéletek azt mutatják, hogy a kritikaírók elsősorban a klasszikus modernség poétikája és ízlésiránya felől olvasták a verset. 4. lépés: 5. feladat T/5. 14. oldal 30 PERC Tanári instrukciók: A feladat két önéletrajzi vers én-konstrukciójának vizsgálatára és értelmezésére ad lehetőséget. Jellemzőjük, hogy érzékelik, lerajzolják, írássá alakítják a személyiség tapasztalatát: önarckép, önéletrajz jellegűek, valamint megjelennek bennük ennek tárgyias momentumai, a személy metonimikus (megnevezésre épülő) léteseményei, neve, származása, élettere, születésnapja stb. A személyen belül rögzítik az én lehetőségeit és a kudarcait. Az a) b) feladatot beszéljük meg közösen, majd szakértői párokban dolgozzunk. (Először az azonos szöveggel dolgozók alakítsanak párt és értelmezzék a szöveget, majd alakuljanak négyfős csoportok úgy, hogy minden csoportban mind a két versnek legyen szakértői párosa.) A folyamatot kövesse rövid, összegző-reflektáló, frontális megbeszélés. Kiemelt készségek, képességek: elemzés/értelmezés megadott szempontok alapján Célcsoport differenciálás: feldolgozandó szövegek szerint M unk a formák: frontális, páros, csoport, frontális Módszerek, eljárások: megbeszélés, szakértői mozaik 5. Az én megalkotásának módozatai I. név és önéletrajz a) Milyen verset ismertek, amelyben (címében vagy szövegében) a szerző saját neve szerepel? b) Milyen, az irodalom természetével összefüggő kérdéseket vethet fel egy olyan szöveg, amelybe beleíródnak a szerző életének bizonyos tényei?

24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M c) Olvassátok el mindkét költeményt, majd alakítsatok szakértői párokat egy-egy vers értelmezésére! d) Keressetek választ szakértői párban az alábbi kérdésekre! Meglátásaitokat rögzítsétek a gondolkodástérképen! Mi lehet a vers műfaja? A cím és a szöveg milyen jellemzőiből lehet ezt állítani? Miként válaszolja meg a vers a Ki vagyok én? kérdését? Milyen, az ént (a személyiséget) jelölő retorikai eszközök alakítják ki az én pozícióját a szövegben? Hogyan vonható meg a megalkotott életrajz mérlege a szövegben? Mik a veszteségek vagy nyereségek, a sikerek vagy kudarcok? Milyen az arányuk? Mi jellemzi a szöveg időviszonyait, ha van idősíkváltás, mi a szerepe? Hogyan kapcsolódik, kapcsolható vissza (párhuzamok, ellentétek) az alkotás a Tiszta szívvel c. vershez? e) Foglaljátok össze, mutassátok be szakértői vizsgálódásotok eredményét egy, a másik verset értelmező párosnak! Hallgassátok és beszéljétek meg az ő értelmezésüket is! A) párosok JÓZSEF ATTILA Vidám és jó volt s tán konok, ha bántották vélt igazában. Szeretett enni s egyben másban istenhez is hasonlitott. Egy zsidó orvostól kapott kabátot és a rokonok úgy hívták: Többé-itt-ne-lássam. A görög-keleti vallásban nyugalmat nem lelt, csak papot országos volt a pusztulásban, no de hát ne búsuljatok. (1928)

J Ó Z S E F A T T I L A - P Á L Y A K É P 25 kommunikációs cél, műfaj önértelmezés az én megalkotásának nyelvi eszközei József Attila ~ vagy Tiszta szívvel idő, idősíkok sikerek/kudarcok B) párosok NEMZETT JÓZSEF ÁRON Nemzett József Áron, szappanfőző, aki már a Nagy Óceánon szagos füveket kaszál. Megszült Pőcze Borcsa 1, kit megettek a fenék, gyomrát, hasát sorba, százláb súroló kefék. 1 József Attila szülei József Áron szappanfőző munkás és Pőcze Borbála. 1908-ban a családfő a legenda szerint Amerikába vándorolt ki, valójában Romániában új családot alapított. Az anya úri házaknál vállalt mosásból, takarításból, főzésből próbálta eltartani magát és gyermekeit. 1919 decemberében anyja rákban meghalt, József Attila 14 évesen teljesen árva lett.

26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M Szerettem Lucámat 2, de Luca nem szeretett. Bútoraim: árnyak. Barátaim nincsenek. Bajom se lesz többé, lelkemmé lett mindahány, élek mindörökké gazdátlan és ostobán. (1928) kommunikációs cél, műfaj önértelmezés az én megalkotásának nyelvi eszközei Nemzett József Áron ~ vagy Tiszta szívvel idő, idősíkok sikerek/kudarcok LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Ady, Babits, Kosztolányi nem írt ilyen verset, Balassi pl. a szerzőségre utaló névrejtéssel élt. Kassák A ló meghal, a madarak kiröpülnek c. versében: én KASSÁK LAJOS vagyok : a költővé válás kimondásaként, önmeghatározásként, az önazonosság megtalálásaként, az önazonosság konstrukciós jellegére való utalásként vagy a beszélő puszta megnyilatkozásaként olvasható. 2 Wallesz Luca a 19 éves József Attila szerelme, múzsája volt.

J Ó Z S E F A T T I L A - P Á L Y A K É P 27 b) Olyan kérdések megfogalmazását várjuk, amelyek élet és irodalmiság kérdését feszegetik, arra irányulnak, hogy az önéletrajzi versek vagy nem feltétlenül irodalminak szánt szövegek is fikciók, nyelvi-poétikai konstrukciók, én-konstrukciók, ugyanakkor vannak referenciális elemeik az élettényekre. Az önéletrajz elleplezi, hogy a szellemi arculat megrongálódását okozza. (Részletesen: De Man: Az önéletrajz mint arcrongálás, Pompeji, 1997/2 3.) A) A gondolkodástérkép tartalmi elemei lehetnek például: A vers címe megegyezik a szerző nevével, műfaja szerint sírfelirat vagy halotti búcsúztató (dramaturgiailag erre utal a T/2. jelen idejű megszólítás, a gyászolókhoz/itt maradókhoz fordulás gesztusa). Nem a költő, hanem egy ember sírverse (irodalomról nincs benne szó). Szerepe a József Attila nevű személy (majdani, a szöveg szerint mostbeli) kivezetése az életből, elbúcsúztatása, emlékállítás; összefoglalja, célra tartó lényegként állítja az ént (a múlt idő lezártságot jelez), a személyiséget. (A végtelen és megragadhatatlan világegész helyébe tett műegész.) A versbe írt életesemények kiválasztása tudatosan véletlenszerű, fragmentumok sora. A beszélő és az elbeszélt személy helyzete stabil: E/3., de a szerző és a cím névazonosságán kívül semmi nem jelzi a kettő azonosságát (ráadásul síron túli hangként is olvasható). A mérleg széttartó: 1 4. 5 10. sor. A személy karakterének jellemzői ellentmondanak a saját léthelyzetnek ( országos volt a pusztulásban ) és a gyászból következő viselkedésnormáknak ( ne búsuljatok ), vagyis a karaktervonások állításai valójában fenntarthatatlanná válnak a személyiség egysége nem tud megképződni, a széttartások miatt megbontottnak, ellentmondásosnak mutatkozik. A motívumok egy része visszacsatolható a Tiszta szívvel c. vershez (pl. szeretett enni, istenhez is hasonlitott, Többé-itt-ne-lássam, nyugalmat nem lelt, csak papot, országos volt a pusztulásban ). B) A gondolkodástérkép tartalmi elemei lehetnek például: A vers önéletrajzi, tényleges, tulajdonnévvel jelölt személyekre utal (szemben a Tiszta szívvel c. verssel), ironikus, pl. névhasználat: Borcsa (az ember nem szokta így, becenévvel megnevezni az anyját); képalkotás: szagos füveket kaszál (szappan illatának átvitele), kit megettek a fenék ( ) százláb súroló kefék (körülírás, metaforizáció); nemzett, megszült : életrajzban nem szokványos, helyette pl. születtem itt, ekkor és ekkor, apám ez meg ez stb. Tematikus, ellentétező párhuzam a Tiszta szívvel c. verssel ( Nincsen apám, se anyám ~ Nemzett József Áron, Megszült Pőcze Borcsa ; se csókom, se szeretőm ~ Szerettem Lucámat, / de Luca nem szeretett ; s halált hozó fű terem / gyönyörűszép szívemen ~ élek mindörökké /gazdátlan és ostobán a vers eredeti címe Örökélet volt!). Az apa és az anya figurája a gyermekkor élményvilágával is összekapcsolódik (szappanillat, evés, magára hagyottság későbbi versekben dolgozódnak ki, pl. A Dunánál, Kései sirató), volt nincs veszteségként realizálódik; Lucáról kevesebbet tudunk meg: a szerettem nem szeretett oppozícióra van redukálva, folytatja a veszteségsort a viszony formális szerkezete ismétlődik a szerelem léthelyzetének későbbi felépüléseiben. Mindkettő 16 soros, dalszerű vers, utóbbi olvasható sírfeliratként is. A 11. sortól mindkettőben váltás van a beszédmódban és a személyiség megképzésében: a Tiszta szívvel itt fordul narratívba (a jövőre vonatkozó, fantáziatermészetű én-konstrukció), a Nemzett József Áron fordított logikát követ, itt az addigi narratív beszédmódot (tulajdonnév + konkrét történet, sajátos életrajz, szerepük az én létrehozásában van, illetve talán valamiféle negatív sorsismétlődés lehetőségében) váltja fel a személyiség struktúrájáról való beszéd (önarcképszerűség: az ént teremtő tárgyak, dolgok, személyek hiánya, az én világa az űr, a semmi, az elmúlás, a veszteség tölti meg tartalommal). Az életrajz mérlege a Tiszta szívvel kiinduló pozíciójához hasonló.

28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M Zárlat: jövőre utaló idő: az eredmény, ahova a személy az élettörténettel eljuthat: a lelket a hiány, a veszteség, a bajok töltik ki, melankolikus hang Tiszta szívvel; a halál lehetőségének visszavonása ( élek mindörökké ), a veszteségtudat állandósulása. (Bókay Antal) 5. lépés: 6. feladat T/6. 16. oldal Házi feladat Tanári instrukciók: A házi feladat a fejezet egyik értékelési összetevője, készülés az érettségi vizsga szövegalkotási feladatára. A tanulók az egy évtizeddel későbbi, de szintén önéletrajzi vers, a Születésnapomra értelmezéséhez, illetve a kortárs újraírással való összevetéshez a közelítési szempontok kialakításában felhasználhatják, alkalmazhatják az 5. feladat eredményeit, vagyis az írásfeladat módot ad a megértés, tudás elmélyítésére, ugyanakkor alkotó továbbépítésére egyaránt. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy: az írás folyamat, lépéseit a sikeresség érdekében következetesen vigyék végig (téma- és szempontválasztás, anyaggyűjtés, vázlatírás, piszkozat, korrekció, tisztázat); az írások értékelése az érettségi követelmények szerint történik majd (ezeket a tartalmi, szerkezeti és nyelvi kritériumokat a programcsomag egy korábbi fejezete tartalmazza). Ha a tanár úgy ítéli meg, hogy a 8 órás fejezetben a két esszé sok, akkor ehhez a feladathoz kérhet pl. halmazábrás (jegyzetszerű és nem szöveges) megoldást. Kiemelt készségek, képességek: szövegalkotás, összehasonlítás, döntés, szempontállítás, anyaggyűjtés- és elrendezés, tervezés, kivitelezés, önkorrekció, kognitív önszabályozás C élc s o p o r t dif ferenciálá s: az osztály egésze, részben versválasztás szerint Munkaformák: egyéni M ó d s ze r ek, eljárá s o k: házi feladat: esszéírás 6. Újraírások, párbeszédek Házi feladat Írj 3-4 szempontot vizsgálva legalább 80, legfeljebb 100 soros összehasonlító értelmezést József Attila Születésnapomra című verse és egy, az alábbi versek közül választott mű összevetésével! Elemző értelmezésedben térj ki a szövegköztiség (intertextualitás) fajtáira és szerepére is. Munkádat, melyet tanárod az írásbeli érettségi vizsga szempontjai szerint értékel majd, a fejezet utolsó óráján kell beadnod.