Tanévnyitó értekezlet 2010/11 Kedves Kollégák! Szeretettel kívánok Nektek boldog újévet a 2010-es 11-es tanév tanévnyitó értekezletén. Jegyzőkönyv vezetésére felkérem Szabó G Attiláné Vámos Ildikót, hitelesítésre Borbás Máriát és Bögre Károlyt. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. A Napirendi pontok ismertetése előtt szeretném köszönteni új kolléganőnket Prokopné Kis Erzsébetet és megkérném, mondjon néhány mondatot magáról. Napirendi pontok: 1. Tanévnyitó konferencián hallottak ismertetése / Csné/ 2. Alsós munkaközösség beszámolója /Sógor Lászlóné/ szünet 3. Felsős munkaközösség beszámolója / Szádeczki Dezsőné/ 4. IPR munkacsoport beszámolója / Hegyiné Plichta Ildikó/ 5. Minőségirányítási munkacsoport beszámolója / Gémes Gézáné és Szabó Gné Vámos Ildikó/ 6. DÖK beszámolója, terve / Kardosné Rókus Zsuzsanna/ 7. Nyári táborok /Szádeczkiné, Balázs Hajnalka, Császárné/ 8. Tudnivalók, információk /Balázs Hajnalka/ 9. 2010/11-es tanév rendje/ Csné/ 10. Ebéd Kérem kézfeltartással jelezze, aki a napirendi pontokat szeretné kiegészíteni. Tanévnyitó konferencián hallottak 2010/11 Az oktatást reformálni szeretné az új kormány hangsúlyozta Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár a kecskeméti konferencián. A reform helyretételt jelent számukra nem teljes átalakítást. Biztonságot, nyugalmat szeretnének teremteni. Az oktatással kapcsolatos alapfogalmakat másképp értelmezik. Az oktatásügy közfeladat és állami kötelezettség, nem szolgáltatás. Az oktatás értékteremtő és kultúraközvetítő ágazat és kiemelt hangsúlyt kell fektetni a nevelésre. Az iskola közszolgálat, nem a napi igények kiszolgálása, nem piaci értelemben használjuk. A pedagógus szakmai kompetenciával rendelkező értelmiségi ember, nem kell tőle a gyereket és a szülőt jogszabályokkal védeni. Az oktatásirányítás fogalma:a társadalmi érdek iskolával szembeni védelme helyett az oktatónevelő intézmény segítése a társadalmi érdek szolgálatában. Szülőnek, gyermeknek, pedagógusnak nem lehetnek más érdekei. Esélyegyenlőség értelmezése eddig alacsony szintet határoztak meg, amit bárki el tudott érni, most mindenkinek legyen esélye saját képességei szerint tanulni. Elitképzés nem negatív fogalom. Tehetséges fiatalok képességeik szerint tanulhatnak. A szegregáció a társadalomban negatív megítélés. Iskolában olyan társadalmi probléma, aminek az iskola issza meg a levét. Integráció: a társadalomban pozitív megítélés, pedagógiában lehet cél, de nem eszköz. Eléréséhez a szegregáció vezet. Ahhoz, hogy egy gyerek be tudjon illeszkedni, ahhoz először gyógypedagógus kell. Kompetenciák: képességek. Kompetenciákat tartalom nélkül nem tudunk oktatni. A kompetencia nem mindennek az alfája és omegája. A reform az értékes hagyományok megőrzésével történik. A Nemzeti Együttműködés Kormányának oktatáspolitikája nem felforgatni, hanem a hagyományos és bevált
alapértékek mentén felfrissíteni kívánja a magyar oktatási rendszert, igazodva a XXI. század követelményeihez. Oktatáspolitikai Alapelvek - Értékes hagyományok megőrzése -A pedagógia valóságának ismerete és tisztelete - Szakmai egyeztetés - Individualizmus helyett közösségi /osztály, családi /érdekek és értékek tisztelete Új NAT, új oktatáspolitikai törvény megalkotása Rövid, használható törvényt szeretnének alkotni. Nem új NAT-ról van szó. A régi kiegészítéséről, közműveltségi tartalommal való megtöltéséről.2012-től kezdődően 1.5.9. osztálytól felmenő rendszerben tantárgyak, évfolyamok szerint konkrét minimumkövetelményt határoznak meg. Alaptanterv tartalmi feltöltésének célja, hogy a tizenkét évnyi tanulás után a közoktatási rendszerből kilépő diákok általános műveltsége, tudásszintje megfeleljen a hazai és nemzetközi munkaerőpiac elvárásainak, egyéni és közösségi érdekeket szolgálva boldoguljanak, s nemzeti identitásuk valódi kötődést jelentsen hazájukhoz, szülőföldjükhöz. Nagyobb hangsúlyt kapnak az állampolgári ismeretek, az ének, a testnevelés, tantárgyak, valamint a fogyasztóvédelem, környezetvédelem, témakörök, illetve a KRESZ oktatás. Nem óraszámot változtatnak, hanem tartalmat! Pl. kiveszik a fajhő, olvadáshő fogalmakat, helyette írást taníthatnak a tanítónénik. Pedagógus Kamara létrehozását tervezik, kötelező tagsággal, akikkel adekvát, hiteles tárgyalásokat folytathatnak. Komplex intézményi ellenőrzési modellt dolgoznak ki. Intézményt ellenőriznek, bizottság érkezik, az iskolai dokumentumokat vizsgálják. Központi bérfinanszírozást terveznek, bérjellegű kiadásokat egyenes úton kapják a dolgozók. Kistelepülési iskolákat támogatni kívánják, még akkor is, ha ez nem mindig gazdaságos. A közösség fontos számukra, hisznek abban, hogy a szervezési nehézségek ellenére is többet adhatnak a kis falvak iskolái a gyerekeknek. Szöveges értékelés: Nem kötelezettség! Akkor maradjon, ha igényes. Buktatás: Nevelőtestület döntési jogköre a buktatás. Nem szakrendszerű oktatás: Megszüntetni reális módon jövő tanévtől lehet,mert ahhoz, hogy megszüntethető legyen, szakértőnek kell szakérteni a pedagógiai programunkat. A 2010/2011-es tanévben a tavalyi évhez hasonlóan történik iskolánkban a NSZK oktatás. Iskola előtti felkészítő évfolyam bevezetését tervezik. A gimnáziumok 6. 9. osztályába történő jelentkezésnél, a korábbi írásbeli vizsga feltételeinek megtartásával lehetőség nyílik ismét a szóbeli vizsgáztatásra. A felsőoktatásban megkezdik az ún. bolognai rendszer felülvizsgálatát, hiszen bebizonyosodott, hogy bizonyos területeken érdemes visszatérni az osztatlan képzési modellhez. A Bolonyai típusú képzés aláírása ugyanis semmire sem kötelez bennünket.
A nyáron elfogadott törvények ugyan még nem jelentenek gyökeres változást, de egyértelműen azt mutatják, hogy vissza kell térni azokhoz az értékekhez, melyek naggyá tették a magyar iskolarendszert. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága kiemelt feladatának tartja a pedagógus pálya presztízsének helyreállítását, növelni szeretné anyagi és erkölcsi megbecsültségét. O k t a t á s i H i v a t a l Valamennyi nevelési-oktatási intézmény Igazgatójának Székhelyén Tárgy: A normatív kedvezmények (tankönyvtámogatás, étkeztetési térítési díjkedvezmény) igénybe vételéhez szükséges igazolások Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! A közoktatáshoz kapcsolódó különböző normatív kedvezmények és támogatások (tankönyvtámogatás, étkeztetési térítési díj-kedvezmény) családok százezrei számára jelentenek fontos hozzájárulást a taníttatás költségeihez. A kedvezmények igénybevétele jogosultság alapján történik, a jogosultságot igazolni (is) kell. Nem mindegy ugyanakkor, hogy mindez hogyan történik, felesleges sorbanállással, többletadminisztrációval, vagy automatikusan előálló dokumentumokkal, érdemi többletteher nélkül. Megelőzendő a korábbi időszakban előforduló - és megítélésünk szerint helytelen - gyakorlatot, miszerint az oktatási intézmények a normatív kedvezmények érvényesítéséhez a szülőktől a Magyar Államkincstár által kiállított igazolást kérnek (jellemzően a három- vagy több gyermek után járó, vagy beteg gyermek után járó magasabb összegben történő családi pótlék folyósításáról), az alábbiakban felhívjuk a figyelmet a jogosultság(ok) egyszerű igazolásának lehetőségeire. A tankönyvtámogatásról rendelkező 23/2004 (VIII.27.) OM rendelet 22. (2) bekezdése szerint a normatív kedvezmény iránti igényt meghatározott igénylőlapon kell benyújtani, amellyel egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az ellátás kifizetését igazoló bérjegyzékkel, pénzintézeti számlakivonattal, vagy postai igazolószelvénnyel valamennyi szülő rendelkezik, tehát e miatt nem szükséges új igazolást kérni. Az étkeztetési térítési díj-kedvezmény vonatkozásában pedig nincs olyan jogszabályi
rendelkezés, amely kizárná a jogosultság fenti módokon történő igazolását, ezért e kedvezményre való jogosultság elbírálásához sem szükséges külön hatósági bizonyítvány beszereztetése. 2 A normatív kedvezményre jogosító családi pótlék összege tájékoztatásul (és segítségül) az alábbi: A három- vagy többgyermekes család esetén a családi pótlék havi összege gyermekenként 16.000,- Ft. (3 gyermekes alap családi pótlék havi összege: 48.000,- Ft) A három-vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén a családi pótlék havi összege gyermekenként 17.000,- Ft. (3 gyermekes egyedülálló családi pótlék havi összege: 51.000,- Ft Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után járó családi pótlék havi összege 23.300,- Ft; tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket egyedülállóként nevelő szülő részére havi 25.900,- Ft családi pótlék jár. (3 gyermekes családi pótlék havi összege, ha az egyik gyermek tartósan beteg: 55.300,- Ft, ugyanez egyedülálló szülő esetében: 59.900,- Ft) A gyermek tartós betegségének igazolására a jogszabály szerint szakorvosi igazolást is el kell fogadni. Előfordulhat az is, hogy a családi pótlék kifizetésére másik típusú családtámogatási ellátással együttesen kerül sor. Családi pótlék utalása történhet gyermekgondozási segéllyel együtt, amennyiben 3 évesnél fiatalabb gyermek él a szülő háztartásában. A gyermekgondozási segély bruttó havi összege 28.500,- Ft, amelyből 9,5 % nyugdíjjárulék kerülhet levonásra (levonás esetén a nettó utalási összeg: 25.795,- Ft). A gyes töredékhónapra is járhat, egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Családi pótlék folyósítása történhet gyermeknevelési támogatással összevontan, amennyiben a szülő három- vagy több kiskorút nevel a háztartásában és a legkisebb gyermek életkora 3 és 8 év közötti. A gyermeknevelési támogatás bruttó havi összege 28.500,- Ft, amelyből minden esetben 9,5 % nyugdíjjárulék kerül levonásra. A gyet töredékhónapra is járhat, egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. (Pl: 3 gyermekes alap családi pótlék + nettó gyet = 48.000+25.795=73.795,- Ft.) Az általában sem könnyű tanévkezdés többletterheinek csökkentése érdekében kérjük, hogy a normatív kedvezményekre való jogosultság megállapítása során szíveskedjenek a jelen összefoglalóban foglaltak szerint eljárni. Kérjük továbbá, hogy minderről a rendelkezésre álló szokásos fórumokon tájékoztassák a szülőket és tanulókat. Végezetül engedjék meg, hogy ezúton is szép eredményeket, jó munkát kívánjunk a 2010/2011- es tanévre. Budapest, 2010. augusztus 24. Kotán Attila s.k. elnök Magyar Államkincstár Pósfai Péter s.k. mb. elnök Oktatási Hivatal
2010/2011. tanév rendjérõl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 2010/2011. tanévben a szorgalmi idõ elsõ tanítási napja 2010.szeptember 1. (szerda) utolsó tanítási napja 2011. június 15. (szerda).iskolánkban az utolsó tanítási nap június 14. (kedd) Sportnap A szorgalmi idõ elsõ féléve 2011. január 14-ig tart. Az iskolák 2011. január 21-ig értesítik a tanulókat az elsõ félévben elért tanulmányi eredményekrõl. Az õszi szünet 2010. november 2-tõl november 5-ig tart. A szünet elõtti utolsó tanítási nap október 29. (péntek), a szünet utáni elsõ tanítási nap november 8. (hétfõ). A téli szünet 2010. december 22-tõl 2011. január 2-ig tart. A szünet elõtti utolsó tanítási nap 2010. december 21. (kedd), a szünet utáni elsõ tanítási nap 2011. január 3. (hétfõ)./iskolánkban december 17-én péntek délután ajándékot készítünk,szombaton részt veszünk a falu ünnepségén,így az utolsó tanítási nap december 18-a szombat lesz./ A tavaszi szünet 2011. április 21-tõl április 26-ig tart. A szünet elõtti utolsó tanítási nap április 20. (szerda), a szünet utáni elsõ tanítási nap április 27. (szerda). Iskolánkban a ballagás időpontja május 11-e szombat. Az iskola az (1) (3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett a szorgalmi idõ kezdõ és befejezõ napjának változatlanul hagyásával más idõpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdõ és befejezõ napját módosíthatja, ha a közoktatásról szóló törvény 52. (16) bekezdésben meghatározottak megtartásával heti pihenõnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. A tanítási év (szorgalmi idõ) lezárásának, a tanuló minõsítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kiesõ tanítási napokat a 1993. évi LXXIX. Törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 52. (16) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2011/2012. tanítási évben történõ feldolgozásáról 2010/2011. tanévben országos mérés / 2011. május 25-én/ értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlõdését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedõen. A Hivatal 2012. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintû elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintû elemzéseket az intézmények vezetõinek, az intézményi és a fenntartói szintû elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az OKM-nek. Az OKM az országos elemzést tájékoztatás céljából megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt 2012. május 31- ig a honlapján nyilvánosságra hozza. A tanuló eltérõ ütemû fejlõdésébõl, fejlesztési szükségleteibõl fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2010. október 15-ig felmérik azon elsõ évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a késõbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elõsegítõ pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlõdésvizsgálórendszer alkalmazását. Az igazgatók 2010. október 31-ig a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával jelentik a Hivatal regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2010. december 10-ig kell elvégezniük. 2010. 09. 17. Az OKM pályázatot hirdet a Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába, a Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi Programjába, valamint a Halmozottan Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjába történõ jelentkezésrõl.