1. oldal (összes: 9)
Csörszné Zelenák Katalin: ahány település, annyiféle szolgálat és feladat 1990-ben jöttek létre az első falugondnoki szolgálatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ez Kemény Bertalannak, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) tervezőmérnökének a nevéhez fűződik, aki településtervezéssel foglalkozott. Ő találta ki mind a falu-, mind a tanyagondnoki szolgálatot. Tisztán látta, hogy az aprófalvak elintézménytelenedése komoly problémát jelent a lakosság számára. Fontossá vált, hogy találjanak egy embert, aki felvállalja a falut. Ő lett a falugondnok. 1993-tól kezdtek megalakulni az első tanyagondnoki szolgálatok. Kemény Bertalan rájött arra is, hogy képességmegtartó népességre van szükség mind a faluban, mind a tanyákon. Kemény Bertalan 1996 elején keresett meg azzal, hogy az Alföldön is van több falu- és tanyagondnokság, amelyeknek érdemes lenne egyesületben működnie, és megkérdezte, lenne-e kedvem ennek az egyesületnek a megszervezéséhez, és bekapcsolódni a képzésbe idézte fel a kezdeteket Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna Tisza Közi Egyesület ügyvezetője. A tanya az elmúlt századokban eredetileg a vándoréletet élő emberek, a vadászok, halászok és pásztorok ideiglenes letelepedési helye volt, egy olyan hely, ahol hosszabb időre sátrat vertek, vagy akár kunyhót építettek. A tanyarendszer csak a 18. század második felében jelent meg és kezdett kikristályosodni Magyarországon. Később, különösen az Alföldön, a tanya kisebb majorrá vált, ahonnan a tanyás gazda az ingatlanhoz tartozó földeket kezelte. Napjainkban a tanya olyan gazdasági épületekkel ellátott földbirtokot jelent, amit egy község határában, a településhez tartozó földekből alakítottak ki. Ebben rejlik a tanya és a puszta közötti különbség. A tanyás gazda rendszerint a községben lakott és csak nyáron tartózkodott a tanyán, onnan kezelte a tanyasi birtokot. A 21. században megváltozott ez az értelmezés. Nagytőke tanyavilág 2. oldal (összes: 9)
Nagyon sok falunak van külterülete, és a külterületeken szórt tanyák, tanyasorok, amik a településhez tartoznak. Léteznek téesz- vagy állami gazdasági központok is. Van, hogy a legközelebbi tanya 2 kilométerre, a legtávolabbi meg 16 20 kilométerre található egy településtől. Ez a helyzet például Bács-Kiskun vagy Csongrád megyében. Mórahalmon például 300 kilométernyi dűlőúthálózat van 80 tanyával. Tolna megyében puszták vannak, míg Mezőhegyesen majorok: van, ahol 99 major volt. Most még 12 majorban laknak, amelyek különböző távolságban találhatók a településtől. Egy major eredetileg a gazdasági központ valamilyen telepe volt, de mostanra a legtöbben megszűnt a gazdasági tevékenység a lakók viszont ottmaradtak. Hajdú-Bihar vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bokortanyákban is élnek. Egy tanyabokor körülbelül 200 300 házat jelent. Sőt, a Dunántúlon is vannak tanyák. Tehát mindenütt egy kicsit mások a tanyák jellegzetességei. Egy településen lehet tanyagondnok vagy falugondnok. Baranya, Somogy, Zala, Borsod-AbaújZemplén, Vas megyében például inkább a falugondnoki szolgálat a jellemző, míg Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében tanyagondnoki szolgálat működik ecsetelte a szakember a tanyahelyzetet. Milyen megkülönböztetett szerep jut a falu-, illetve a tanyagondnoknak? A kis falvak esetében 600 főig lehet valaki falugondnok, tanyagondnok pedig a 600 fősnél nagyobb településeken található, azokban, amelyek külterülettel rendelkeznek. Ha egy település külterületén például kétezren élnek, akkor több tanyagondnok is működhet a területen: 400 lakosonként egy tanyagondnok egy autóval. Amennyiben nincs a faluban közintézmény, ezt a problémát a falugondnok próbálja orvosolni: ő viszi az embereket a kormányhivatalba, velük együtt intézi a dolgokat, kiváltja a gyógyszereket, elmegy velük az orvoshoz, elviszi a gyerekeket iskolába vagy óvodába. Van járműve, általában autója vagy mikrobusza, amivel el tudja szállítani az embereket bevásárolni vagy ügyeket intézni. 3. oldal (összes: 9)
A balástyai tanyagondnok, Sutkáné Kothencz Julianna a bevásárlásban is segít A tanyagondnoki feladat más, mint a falugondnoki. A tanyagondnoknak nemcsak az a feladata, hogy saját erőforrásait mozgósítsa a tanyavilág érdekében, hanem ugyanazt az intézményi hálózatot, ami a belterületen működik, neki integráltan, szervezetten kell elérhetővé tennie a tanyára. Másként működik a tanyavilágban a demokrácia is, mert sajátos együttműködési és információáramlási hálózatot kell teremteni hozzá. Mennyire számít mostohagyereknek a tanyavilág? A tanyagondnoki szolgálat működtetése pénz, szakember vagy akarat kérdése? Ma körülbelül 1000 falugondnok és körülbelül 500 tanyagondnok dolgozik. Van olyan település, ahol három tanyagondnok található, és van, ahol csak egy, de olyan nagyobb térség is, ahol összesen öt. Sem a falu-, sem a tanyagondnokság nem kötelező szolgáltatás, bár állami feladat. A települések vezetése döntheti el, hogy akarják-e ezt a szolgálatot vagy nem. Van rá állami támogatás, 3 millió 100 ezer forint településenként. Eddig is tudtuk, hogy ez kevés pénz, de nemrég egy szakmai fórumon kiderült, hogy mennyire kevés: átlagosan 50-55 százalékot kell hozzátenniük a településeknek. Egy tanyagondnok javadalmazása nemcsak a bruttó bérből és a járulékokból áll, hanem a működési költségből (benzin, üzemanyag, az autó költségei, szervizköltségek, biztosítások, telefonköltség) is. 1998-ban 2 millió forint volt a normatíva, most pedig 3 millió 100 ezer. Úgy gondolom, hogy a normatívát mindenképpen emelni kell. Eddig 5 vagy 6 évente volt lehetősége a falugondnoki szolgálatnak és a tanyagondnokságoknak arra, hogy lecseréljék az autóikat. Igen ám, de vagy meg kellett lennie az ehhez szükséges összegnek, vagy pályázni kellett rá. Fontos lenne, hogy az autócsere lehetősége automatikus legyen. 4. oldal (összes: 9)
Gárdián Viktor békéscsabai tanyagondnok, kerékpár adomány átadáskor A legfontosabb kérdés az, hogy egy település felismeri-e, hogy szüksége van a falugondnoki vagy a tanyagondnoki szolgálatra. Ha igen, akkor saját erőből is támogatja. Ez a kis falvak, a tanyavilág számára is fontos lépés a felemelkedéshez. Tavaly volt egy felmérése az agrárminisztériumnak, amiben arra voltak kíváncsiak, hogy hány autóval rendelkeznek a tanyavilágban az emberek. Az eredmény elég szerény volt, kevés embernek van személygépkocsija. Pest megyében a nagykátai járás egyik településén július 1. óta nem működik a szolgálat: ember lenne, viszont elfogyott a pénz az alapítványban. A legnagyobb gond az volt, hogy az alapítványnak feladatátvállalási szerződést kellett volna kötnie a településsel, hogy átvállalja a településtől a feladatot, és abban a szerződésben rögzíthették volna a támogatást és a megszűnést is. Hányféle formában működik a szolgálat? A falu-, illetve tanyagondnoki szolgálatot működtetheti a település, a kistérség, valamelyik egyház, egyesület és alapítvány is. Erről a jogszabály külön rendelkezik. Az a lényeg, hogyha nem az önkormányzat működteti, akkor lennie kell egy feladatátvállalási szerződésnek. Igazából ez a szerződés a szolgálatot igénybe vevőket és a dolgozókat is védi. Nemrég jártam Kiskunmajsán egy tanyafórumon, ahol elmondták, mennyire jól működik náluk a tanyagondnokság. Az eseményen részt vett az intézmény mellett az önkormányzat egyik képviselője, a rendőrség és több civil szervezet, akikkel együtt dolgoznak. A települések mennyire tekintik fontosnak a szolgálat működését? 5. oldal (összes: 9)
Én azt látom, hogy ahol a település működteti a tanyagondnoki szolgálatot, ott nagyon fontosnak tekintik. Példaként említeném Csólyospálost, ahol a nyugdíjba vonuló tanyagondnokot egy hasonlóan kiváló ember követte, Kelebiát, amely két szolgálatot működtet, vagy Mórahalmot, ahol a tanyagondnoki szolgálat az egész települést megmozgatja. Nagytőkei téli utak Az elnéptelenedés komoly gondot jelent a tanyavilágban is. Ennek megakadályozásában mennyire tud segíteni a tanyagondnoki szolgálat? Ma Magyarországon körülbelül 300 ezren élnek a tanyavilágban. A tanyákban nem lakik több generáció. De már olyanok is kiköltöztek tanyára, akik a településeken nem tudták fizetni a közüzemi és egyéb díjakat. A tanyagondnokok azzal tudnak segíteni, hogy nap mint nap járják a területet. Behordják az embereket a településre, ha nincs autója, és akkor így megoldják a közlekedést is. Ezek az ingatlanok dűlőutakon közelíthetők meg, azonban a tanyavilág útjai nagyon rossz állapotban vannak. Sok pozitív példa van arra, hogy a tanyagondnoki szolgálat jól működik. A mi működési területünkön összesen 274 falu- és tanyagondnoki szolgálat található, ami azt jelenti, hogy Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyék 174 településén működik falu- és tanyagondnoki szolgálat. Ezek között csak 10 falugondnok van, az összes többi tanyagondnok. Rendszeresen szervezünk falugondnoki találkozókat különböző településeken. Ezekre az eseményekre eljön a polgármester, a jegyző, az intézményvezető, a falu- és a tanyagondnok. Ők itt mindig hallanak azokról a problémákról, amik másutt gondot jelentenek, és megtudják, hogy ki hogyan oldja meg ezeket. Folyamatos a tapasztalatcsere. Tehát, ha ott vagyunk valamelyik 6. oldal (összes: 9)
településen, akkor bemutatják, hogy ott hogyan fejlesztették a falu- vagy a tanyagondnoki szolgálatot. Így nagyon sok jó példa hangzik el. Őze Sándor cibakházi tanyagondnok a gyerekek szállításában is segít Például Pirtón a tanyavilágban összeszedik a szemetet. Ez ma nagyon nagy szó, mert tudjuk, hogy a tanyán nincs szemétgyűjtés. Ott egy fiatalember lett a tanyagondnok, aki emlékezett rá, hogy amikor gyerek volt, mennyire kevés szemét volt, és hogy akkor nem halmozódott föl hulladék. Most a környék tele van műanyag palackokkal. A külterületeken nincsenek kukák, hát még szelektív gyűjtés. Ő megbeszélte a polgármesterrel, úgyhogy összegyűjtötték a palackokat és a többi szemetet zsákokba, amiket aztán bevittek az önkormányzatnál lévő szelektív hulladékgyűjtőkbe. Nem tudom, hány éve csinálja ezt, de náluk megszűnt a szemét a tanyavilágban. Ahány település, annyiféle szolgálat és annyiféle feladat hárul a tanyagondnokra. Példaként említeném még, hogy Üllésen, Röszkén, Szatymazon, Domaszéken, Tiszakürtön, Újszilváson, Csemőben, Mezőhegyesen, Zsanán, ezeken a településeken mindenütt elismerik az ott élők a tanyagondnok munkáját. A tanyagondnokoknak ki a főnöke? Aki az önkormányzathoz tartozik, annak a polgármester, aki kistérséghez vagy más intézményhez, annak az intézményvezető. Aki egyesülethez, alapítványhoz, annak a szervezet vezetője. Amikor Kemény Bertalan kitalálta ezt a szolgálatot, ő azért nem is javasolta sehol, hogy intézményhez tartozzon a falu- illetve tanyagondnok, mert akkor mindenütt először az intézmény érdeke számítana, és csak valahányadikként a tanyavilág érdeke. Hol lenne a legsürgetőbb a fejlesztés ezen a területen? 7. oldal (összes: 9)
A fejlesztések közül nagyon fontos volna a normatíva emelése, valamint az autóhoz jutás. Orosházán Kun László tanyagondnok válaszol a kérdésekre Mennyire jelentene megoldást a falusi turizmus bevonása? Ezáltal ismét vonzóvá lehetne-e tenni a tanyasi életmódot? Vannak olyan tanyák, amelyeket már bevontak a falusi turizmusba, Csongrád és Bács-Kiskun megyében is. Lovastanyát alakított ki egy illető, ahol állandóan vendégek vannak, és a környékből is szívesen mennek oda dolgozni az emberek. Ezáltal ő nem csupán az adott tanyát tartja életben, hanem munkahelyeket is teremtett. Hogyan lehet valaki tanyagondnok? Mennyire vonzó pálya ez a fiataloknak, van-e utánpótlás? Úgy lehet valaki falugondnok, hogy az adott településen lakik, mert azt, aki helyben lakik, ismerik az emberek, megbíznak benne. Azt vettem észre újabban, hogy ha fiatalabbak is jelentkeznek az állásra, ők nagyon gyorsan állást változtatnak, ha nem kapják meg a kért béremelést. Akadt olyan fiatal, aki nagyon jól végezte a munkáját, de nem tudta a családját eltartani, és nem akarta, hogy a bank elvegye a házukat. Ezért elhagyta a pályát, pedig nagyon szerette ezt a munkát. Az országban három helyen képeznek falu- és tanyagondnokokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságának jóváhagyásával: Kecskeméten, Szombathelyen és Gömörszőlősön. Korábban a falu- és tanyagondoki egyesületek képeztek ilyen szakembereket. A jelentkezők között van szakmunkás, könyvelő, üzemgazdász, óvónő, állattenyésztő. Mindenki beleviszi a saját egyéniségét és a szakmáját ebbe a munkába. Szeretik a tanyákat, és elhivatottak a megtartásuk iránt. 8. oldal (összes: 9)
Szerző: I. M. Közzététel ideje: 2018. 12. 26., szerda, 14:00 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2018/12/26/tanyavilag-21-szazadban 9. oldal (összes: 9)