HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS

Hortobágy Község Polgármesteri Hivatalának 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1. AZONOSÍTÓ ADATOK HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévrıl a Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettségrıl. 1. Az adózó neve (cégneve): Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye /i/: Levelezési címe: Adószáma: Magánszemély adózó adóazonosító jele: Statisztikai számjele: Bankszámlaszáma: Tevékenység megnevezése: A bevallás kitöltıjének neve, telefonszáma: 2. Bevallás jellege: (A bevallás jellegét a megfelelı négyzetbe x-szel jelölje.) 2.1 Éves bevallás 2.2 Záró bevallás 2.3 Elıtársasági bevallás 2.4 Naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózó bevallása 2.5 Évközben kezdı adózó bevallása 2.6 Naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózó áttérésének évérıl készült évközi bevallása 2.7 A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezıgazdasági ıstermelı bevallása ıstermelıi igazolvány kiváltásának dátuma: 2.8 A Htv.37..(2) b/ pontja alapján állandó jellegő iparőzési tevékenységgé váló tevékenység után benyújtott bevallás 3. A záró bevallás benyújtásának oka: (A megfelelı négyzetbe tegyen egy x-et.) 3.1 Felszámolás 3.2 Végelszámolás 3.3 Átalakulás 3.4 A tevékenység saját elhatározásból történı megszüntetése 3.5 Hatósági megszüntetés 3.6 Elıtársaságként mőködı társaság cégbejegyzés iránti kérelmét elutasították vagy kérelmét a bejegyzés elıtt visszavonta 3.7 Székhely áthelyezése 3.8 Telephely megszüntetése

3.9 Egyszerősített vállalkozói adóalanyiság megszőnése 3.10 A települési önkormányzat adórendeletének hatályon kívül helyezése 3.11 Egyéb 4. Bevallási idıszak:.....év....hó....naptól -...év....hó.....napig. 5. A B C D E F G H /A kitöltött kiegészítı lapok betőjelének négyzetébe tegyen x-et./ 6. Az adó alapjának egyszerősített meghatározási módját választók nyilatkozata 6.1. A 2005. adóévre az adóalap egyszerősített meghatározási módját választottam (a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó adózók, valamint azon iparőzési adóalanyok esetében, amelyeknek a nettó árbevétele a 4 millió Ft-ot 2004. adóévben nem haladta meg). Ha igen, a négyzetben x-szel jelölje. 6.2 A 2006. adóévre az adóalap egyszerősített meghatározásának módját választom (a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó adózók, azon vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyok részére, akik 2005. adóévben 4 millió Ft nettó árbevételt nem értek el.) Ha igen, a négyzetben x-szel jelölje. 6.3 A 2005. adóévben, mint az egyszerősített vállalkozói adó alanya az adóalap egyszerősített megállapítási módját választottam. Ha igen, a négyzetben x-szel jelölje. 6.4 A 2006. adóévre, mint az egyszerősített vállalkozói adó alanya az iparőzési adónál az egyszerősített adóalap meghatározási módot választom. Ha igen, a négyzetben x-szel jelölje. 7. Könyvvezetés módja: (A megfelelı négyzetbe tegyen egy x-et!) 1. egyszeres 2. kettıs 3. bevételi és költségnyilvántartás 4. bevételi nyilvántartás 8. Alkalmazott adóalap megosztás módszere: (A Htv. mellékletének 2.2 pontjában szereplı vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végsı fogyasztó részére nyújtó szolgáltatónak ezt a pontot nem kell kitölteni.) (A megfelelı négyzetbe tegyen x-et.) - személyi jellegő ráfordítással arányos - eszközérték arányos - személyi jellegő ráfordítás és eszközérték arányos együtt 9. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA Az adatokat forintban kell megadni! 911 A Htv. szerinti vállalkozási szintő éves nettó árbevétel : (részletezése az A lapon található, vagy a H lap I.3; II.1; III.1. sorában) 912 Eladott áruk beszerzési értéke : 913 Közvetített szolgáltatások értéke : 9131 A 913. sorból az alvállalkozói teljesítmények értéke: 914 Anyagköltség : 915 Htv. szerinti vállalkozási szintő adóalap : [911-(912+913+914)] (vagy a H lap I.4; II.2; III.2. sora) 916 A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség: 917 A 916. pontban szereplı mentességgel csökkentett Htv. szerinti - vállalkozási szintő - adóalap: (915-916) Az adóhatóság tölti ki!

918 Az önkormányzat illetékességi területére jutó - a 917. sorban lévı adóalap megosztása szerinti települési szintő - adóalap : 919 Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján : - - - - - - 920 Az önkormányzati rendelet szerinti adóköteles adóalap: (918) 921 Adóalapra jutó iparőzési adó összege : (920 x 2 %) 922 Önkormányzati döntés szerinti adókedvezmény összesen (az önkormányzat rendeletében megállapított, az iparőzési adóból levonható mentesség, kedvezmény) : (9221+9222+9223) 9221 A Htv. 52.. (26) bekezdés b/ pontjában meghatározott ıstermelı esetében a mentesített adóösszeg: 9222 Önkormányzatával részesedési viszonyban álló gazd. társaságok esetében mentesített adóösszeg: 9223 Ipari tanuló kedvezmény : 923 Az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után az adóévben megfizetett és az önkormányzatnál levonható adóátalány összege: 924 Iparőzési adófizetési kötelezettség : [921-(922+923)] 925 Adóelılegre befizetett összeg : 926 Feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeg : 927 Még fizetendı adó: [924-(925+926)] 928 Adótúlfizetés összege: [(925+926)-924] 10. Az önkormányzatra jutó adóátalány összege: 11. a/ Iparőzési adófizetési kötelezettség : (924 sor) b/ Fizetési meghagyásban elıírt 2005. évi adóelıleg : c/ 2005. évi adókülönbözet : (a-b) elıírás (100 Ft-ra kerekítve) d/ 2005. évi adókülönbözet : (b-a) törlés (100 Ft-ra kerekítve) 12. 2006. évi adóelıleg: A 2006. évi adóelıleg megállapításhoz szükséges tájékoztató adat Külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap összege: Ft Más adóhatóságnál (állami, önkormányzati adóhatóságnál, vámhatóságnál, illetékhivatalnál) nincs tartozásom. (Ha nincs tartozás, azt a négyzetben x-szel jelölje.) Amennyiben tartozása van, a G jelő táblázatot is ki kell tölteni! Az adótúlfizetés összegébıl visszatéríthetı adót kérem esedékességkor helyi adó-fizetési, helyi adóelılegfizetési kötelezettségemre elszámolni. Ha nem nyilatkozik, a visszatérítendı adó összegét kérelemre az adóhatóság visszautalja Önnek! Felelısségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek....,....év......hó nap. P.H....... (cégszerő) aláírás

Az adóbevallás benyújtásának napján a következı köztartozásaim állnak fenn: ( G jelő táblázat) A tartozást nyilvántartó szervezet A tartozás összege Sorsz. Megnevezés Pénzforgalmi jelzıszáma 01. 02. 03. 04. A hivatal tölti ki! Felelısségem tudatában kijelentem, hogy a nyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek....,...év...hó...nap. Ellenjegyzés esetén az alábbi nyilatkozati részt szíveskedjen kitölteni:... (cégszerő) aláírás A bevallás ellenjegyzése esetén az ellenjegyzı személy neve:......... adószáma, adóazonosító jele, statisztikai számjele:......... adótanácsadói oklevelének száma, kelte, vagy adószakértıi engedélyének száma, kelte:... Ellenjegyzés dátuma:...év...hó...nap. A bevallást ellenjegyzem:... adótanácsadó, adószakértı aláírása

Kitöltési útmutató a 2005. évi állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni iparőzési adóbevallási nyomtatványhoz. I. Az iparőzési adóbevallás benyújtására kötelezettek köre Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparőzési adó alanyának minısülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési önkormányzat az iparőzési adót bevezette. Az iparőzési adó alanyának minısül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerően végzı a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó, a személyi jövedelemadó törvény szerinti mezıgazdasági ıstermelı, ha ıstermelıi tevékenységébıl származó bevétele a 600.000,-Ft-ot meghaladja, jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévı jogi személyt is, az egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévı egyéb szervezetet is. A személyi jövedelemadó törvény szerint egyéni vállalkozónak minısül (azaz iparőzési adóalanynak) : a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı magánszemély az igazolványban feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében; b) a közjegyzı a közjegyzırıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben tevékenységét közjegyzı iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben a tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivı a szabadalmi ügyvivıkrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatovosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkezı magánszemély e tevékenysége tekintetében; g) a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkezı magánszemély e tevékenysége tekintetében; h) az egyénileg tevékenykedı európai közösségi jogász az ügyvédekrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi). Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetıleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseibıl kell kiindulni. Székhelynek tekintendı belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

Telephelynek minısül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétıl -, ahol részben vagy egészben iparőzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a mőhelyt, a raktárt, a bányát, a kıolajvagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termıföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, továbbá a hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történı továbbítását szolgáló berendezést, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván. Telephelynek számít, ha ott építıipari tevékenységet folytat, illetıleg a természeti erıforrás feltárásának, kutatásának helye/i/ szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenységek idıtartama adóéven belül a 6 hónapot (180 napot) meghaladja. Építıipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR) 2003. január 1-jén hatályos besorolása szerint az Építıipari nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységek összessége. Vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás (a továbbiakban ezen alpont alkalmazásában együtt: szolgáltatás) közvetlenül a végsı fogyasztónak történı nyújtása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a szolgáltatás nyújtása a végsı fogyasztó számára történik. A bevallást az adózás rendjérıl szóló törvényben meghatározott idıpontig az iparőzési adót mőködtetı székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani! II. A bevallási nyomtatvány egyes sorai 1. Azonosító adatok Az adózó azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerően kell kitölteni. 2. A bevallás jellege Az adózás rendjérıl szóló törvény többféle esetben ír elı bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes (2.1., 2.2.,2.3.,..) pontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni. 2.1. ÉVES BEVALLÁS melletti négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha a vállalkozást a 2005. teljes adóévben iparőzési adókötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az iparőzési adókötelezettség a 2005. év közben keletkezett (év közben vezette be az adót az önkormányzat vagy az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt 2005. december 31.-én is. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a 4. pontban a "Bevallási idıszak" sorban 2005. január 1. napjától - 2005. december 31-ig terjedı idıszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdı napjától 2005. december 31-ig terjedı idıszakot kell beírni. Például: ha a vállalkozás 2005. július 01-én létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettıl az idıponttól kezdıdıen vezette be, akkor a bevallási idıszak 2005. július 01-tıl - 2005. december 31-ig tart. A bevallást az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtani! Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtıl eltérı üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követı 150. napon kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási idıszak ebben az esetben értelemszerően az adóév (üzleti év) elsı és utolsó napja közötti idıszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évet. Ez utóbbi esetben az adóév elsı napja a naptári év elsı napjával, az utolsó napja pedig a választott mérleg-fordulónappal egyezik meg. 2.2. ZÁRÓ BEVALLÁST kell benyújtani, ha az adózó átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy az egyéni vállalkozói igazolványt visszavonták, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, elıtársaság esetén a bejegyzési kérelmét a cégbíróság elutasította, vagy az adózó visszavonta, az adózó a székhelyét áthelyezte, a telephelyét megszüntette, továbbá az adózás rendjérıl szóló törvény 33. -ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záró bevallás benyújtásának okát a 3. pontban, a megfelelı kockában kell jelölni. A 4. pontban meg kell jelölni azt az idıszakot, amelyre a bevallás vonatkozik.

A bevallás benyújtásának idıpontjára az adózás rendjérıl szóló törvényben foglaltak az irányadók. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szőnik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi, vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség idıtartamáról szóló bevallást az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephely-megszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás-benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is egyaránt X-et kell tenni, a 4. pontban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség idıtartamát is meg kell jelölni. Annak a vállalkozónak, aki az egyszerősített vállalkozói adó (EVA) alanya is egyben és az iparőzési adóban az egyszerősített adóalap megállapítást választotta, de év közben az EVA alanyisága megszőnt, az adóév elsı napjától az EVA alanyiság utolsó napjáig terjedı idıszakról (melyet jelölni kell a 4. pontban) évközi bevallást kell benyújtani az EVA bevallás benyújtásával egyidejőleg. Ilyen esetben - ha az iparőzési adóalanyiság egyébként nem szőnik meg - a 2.1. sor és a 2.2. sor melletti négyzetbe, továbbá a 3.9. sor melletti négyzetbe is x-et kell tenni. 2.3. ELİTÁRSASÁGI BEVALLÁST a jogelıd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdıbirtokosság társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az elıtársasági idıszak alatti vállalkozási tevékenységrıl. A 4. pontban az elıtársasági létforma alatti adókötelezettség idıtartamát kell megjelölni. Az elıtársasági idıszaknak a jogelıd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerzıdése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetıleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerıs elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedı idıtartam minısül. A bevallást ezen esetben addig az idıpontig kell benyújtani, ameddig a számviteli törvény alapján a beszámoló készíthetı, (jellemzıen az elıtársasági idıszak utolsó napját követı 90 napon belül). Ha az elıtársaság kérelmét jogerısen elutasították, vagy azt visszavonta, akkor a 2.2. sorban és a 3.6. sorban is x-el kell jelölni. 2.4. A naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózó, ezen minıségét jelzi a rovatban. 2.5. Az év közben kezdı vállalkozó ezt a tényt az ebben a rovatban lévı kockában jelzi. (Emellett az éves bevallás benyújtását, vagy - záró bevallás benyújtási kötelezettség esetén - záró bevallás benyújtását a 2.1. vagy 2.2. rovatban is jelölni kell.) 2.6. A naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózó esetében az áttérés éve egy adóév, de annak hossza mindig kevesebb mint 12 hónap. Ennek tényét itt kell jelölni. (Emellett az éves bevallás benyújtásának tényét a 2.1. rovatban is jelölni kell. A bevallási idıszaknál (4. pont) pedig az áttérés idıszakát mint önálló adóévet kell feltüntetni.) 2.7. A személyi jövedelemadó törvény szerinti mezıgazdasági ıstermelınek, ha bevétele a 600.000,- Ft-ot meghaladja, (a Htv. 52.. 26. bek. b/pontja szerint vállalkozó) ennek tényét itt kell jelölni. Az ıstermelıi igazolvány kiváltásának dátumát a vállalkozónak minısülı ıstermelı esetében kötelezı kitölteni, mert adózási vonzata van. 2.8. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység idıtartama (adóéven belül) a 180 napot meghaladja, akkor - a tevékenység végzésének helye telephelynek minısül - az állandó jellegő iparőzési tevékenység adózási szabályai élnek. Ennek tényét kell itt jelölni.

3. A záró bevallás benyújtásának oka Az útmutató 2. pontjában foglaltaknak megfelelıen kell jelölni a bevallás benyújtásának okát a megfelelı kockában. 4. Bevallási idıszak Az útmutató 2. pontjában foglaltaknak megfelelıen kell jelölni azt az idıszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. 5. A csatolt kiegészítı lapok jelölése A bevallási nyomtatványhoz különbözı kiegészítı lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítı lapokat is - tevékenység jellegének megfelelıen - ki kell tölteni. Az "A"-tól - "E"-ig terjedı lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet - a vállalkozásra irányuló kiegészítı lapot - kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. Az "F" jelő kiegészítı lapot az adóalap-megosztással összefüggésben kell kitölteni, annak, aki székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap-megosztásra kötelezett. A "G" jelő kiegészítı lap pedig a más adóhatóságnál fennálló köztartozások megnevezésére szolgál. Abban az esetben, ha az önkormányzati adóhatóság további adatokat is kér a bevalláshoz, akkor azt további kiegészítı lapokon teheti meg. Ekkor azokat is ki kell tölteni. Az "A" jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparőzési adóalany, amely nem minısül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tıkealapnak, kockázati tıketársaságnak. A H jelő kiegészítı lapot az iparőzési adóalap egyszerősített meghatározási módját választóknak kell kitölteni, tehát aki nem az általános szabály szerint állapítja meg az adóalapját. A "B" jelő kiegészítı lapot a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A "C" jelő kiegészítı lapot a biztosítóknak kell kitölteni. A "D" jelő lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. Az "E" jelő lapot a kockázati tıkealapoknak és a kockázati tıketársaságoknak kell kitölteni. 6. Az adó alapjának egyszerősített meghatározási módját választók nyilatkozata. 6.1. Az egyszerősített adóalap meghatározása 2005. adóévre A 2005. évben a korábbi éveknek megfelelıen lehet élni az iparőzési adó alapjának egyszerősített meghatározási módjával az alábbi adózói körben: a) a 2005. teljes adóévben a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózó vállalkozó esetében, továbbá, b) azon iparőzési adóalany esetében, akinek a nettó árbevétele 2004. adóévben a 4 millió Ft-ot nem haladta meg, illetve a tevékenységét adóévben kezdı vállalkozó esetében az adóévben idıarányosan a 4 millió Ft-ot nem érte el.

Az a) esetben az iparőzési adóalap összege a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalány-adóalap 20 %-al növelt (1,2-vel szorzott) összege. A b) esetben az iparőzési adóalap összege a nettó árbevétel 80 %-a (0,8-al szorzott összege). Az egyszerősített adóalap meghatározás választásakor az a) és b) esetben nem kell kitölteni a 912-914. sorokat. 6.2. Az egyszerősített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata a 2006. adóévre. Az adóalap egyszerősített meghatározásának módját az alábbi adózói kör választhatja: a személyi jövedelemadó törvény szerint az adóévben átalányadózást választó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezıgazdasági kistermelı) vállalkozó, azon vállalkozók, (iparőzési adóalanyok) akik a 2005. adóévben 4 millió Ft nettó árbevételt nem haladták meg, kezdı vállalkozó esetén várhatóan nem haladja meg, ha az adóévet megelızı év 12 hónapnál rövidebb volt, akkor arányosítással kell megállapítani az értékhatárt. Amennyiben az adózó 2006. adóévben élni kíván ezzel a lehetıséggel azt a négyzetben jelölni kell. 6.3. Az az adózó, aki az egyszerősített vállalkozói adó (EVA) alanya a 2005. évben és az iparőzési adóban az egyszerősített adóalap megállapítást választotta, akkor azt az e sorban lévı négyzetben kell x-el jelölnie. 6.4. Az egyszerősített vállalkozói adó (EVA) alanya a 2006. évben az iparőzési adóban választhatja az iparőzési adóalap egyszerősített meghatározási módját. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozási szintő iparőzési adóalap ebben az adózói körben az EVA alapjának 50 %-a. 7. Könyvvezetés módja A könyvvezetés, nyilvántartás-vezetés módját a megfelelı kockában kell jelölni. 8. Itt kell jelölni az adóévben alkalmazott adóalap megosztási módszert. A 2001. évtıl már csak a feltüntetett háromféle megosztási módszer közül a tevékenységre leginkább jellemzı módszer alapján lehet az adóalapot megosztani. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat a kerekítés általános szabályai alapulvételével hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. 9. Az adó kiszámítása 911. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képzıdı Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó kiegészítı lapon találhatók. A vállalkozás szintő nettó árbevételt a vonatkozó kiegészítı lapon ( A vagy H lap) kell levezetni. Ezért elsıként a vonatkozó kiegészítı A lap 911., illetve a H lap I/3., II/1., III/1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítı lapon szereplı (kiszámított) összeget kell itt feltüntetni. 912. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintő eladott áruk beszerzési értékének összegét (elábé). Eladott áruk beszerzési értéke: a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak a számvitelrıl szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezetı vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany anyagköltségként, közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.

913. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenı közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni. (A közvetített szolgáltatások értéke magában foglalja a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatásokkal azonos tartalmú ráfordításokat, valamint az alvállalkozói teljesítéseket, amely utóbbit a 9131. sorban fel kell tüntetni.) Ebben a sorban az együttes összegnek kell szerepelni. A számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásokról akkor van szó, ha az adóalany saját nevében vásárol meg olyan szolgáltatást, amelyet harmadik személlyel írásban kötött szerzıdés alapján ez utóbbi számára változatlan formában ad tovább, azaz nem a saját teljesítményéhez használja fel. Ennek ki kell tőnnie a számlázás és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásokból is. (A kimenı számlákban ha az saját és közvetített szolgáltatásokat is tartalmaz külön kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás megnevezését és összegét, mely nem kell, hogy megegyezzék a szolgáltatás beszerzési árával.) 9131. sor: Itt kell feltüntetni a 913. sorban szereplı Htv. szerinti közvetített szolgáltatások értékébıl az alvállalkozói teljesítések értékét. Alvállalkozói teljesítésrıl akkor lehet szó feltéve, ha az adott ráfordítás nem került közvetített szolgáltatásként, elábéként, anyagköltségként elszámolásra ha az adózó mind a megbízóval, mint a szállítóval (alvállalkozóval) is a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerzıdéses kapcsolatban áll. 914. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintő - nettó árbevétel-csökkentı - anyagköltség összegét. Az anyagköltség a számviteli törvény szerinti (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap,- segéd, - üzem, - főtıanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezetı vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezetı adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével. 915. sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintő iparőzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétıl. A Htv. szerinti vállalkozási szintő adóalap megállapításához a 911. sor (nettó árbevétel) összegébıl kell levonni a 912., a 913. és a 914. sorok együttes összegét. Ha a 911. sor összegét eléri vagy meghaladja a 912., a 913. és a 914. sorok együttes összege, akkor ebben a sorban "O"-t kell szerepeltetni. Ebben az esetben a 917., a 918., a 920. és a 921. sorokba egyaránt "O"-t kell írni. Az egyszerősített adóalap meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a 6.1., illetve a 6.3. ponthoz főzött magyarázat alapján. 916. sor: A Htv. 39.. (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthetı az adóévi mőködés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az elızı adóévi mőködés hónapjai alapján az elızı adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett fıben kifejezett növekménye után 1 millió forint/fı összeggel. (2) Nem vehetı igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbıvítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerıpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. (3) Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdıíve kitöltéséhez címő kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell két tizedesjegy pontossággal számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelızıen a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minısülı vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

(4) Az adóévben jogelıd nélkül alakult vállalkozó magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelızı két adóév egyikében sem minısülı vállalkozó esetén az elızı adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla fıt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı adóév statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelızı adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplı együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı év statisztikai állományi létszámának az egyesülés elıtt meglévı jogelıd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. (5) Az adóalap-mentesség az adóévet követıen az adóévrıl szóló bevallásban vehetı igénybe. (6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az elızı adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelızı adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. -ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. 917. sor: Ha a Htv. 39/D.. (1) bekezdése szerint a mentesítésre okot adó törvényi lehetıség fennáll, az adóalap mentesítés után maradó összeget kell itt szerepeltetni (915-916). Ha a 916. sor összege eléri, vagy meghaladja a 915. sor összegét, akkor a 917., 918. és a 921. sorokban egyaránt O -t kell írni. 918. sor: Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor a 917. sorban lévı összeget kell - az adóalap megosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között. Itt kell feltüntetni a 917. sorban szereplı vállalkozási szintő adóalap megosztása eredményeként elıálló - törvényi szabályok szerinti - települési adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szereplı összeg megegyezik a 917. sor összegével. 919. sor: Az önkormányzat rendeletében különféle mentességi szabályokat fogalmazhat meg. Itt kell feltüntetni azon mentességek számszerősített hatását, melyek az - önkormányzat rendelete szerint - a települési adóalap összegét csökkentik. 920. sor: Ez a bevallási sor az adóköteles adóalap megállapítására szolgál. 921. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni, az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték alapulvételével. 922. sor: Az önkormányzati rendelet szabályai szerint a mentességek, az adót csökkentı kedvezmények összegét kell feltüntetni, összesen. Ez a sor a 9221-9223. sorok együttes összegét kell, hogy tartalmazza. A 9221-9223. sorokban jogcímenként kell részletezni a mentesség, az adót csökkentı önkormányzati kedvezmény összegét. Abban az esetben, ha az önkormányzati rendelet mentesítette a vállalkozót az adó megfizetése alól, akkor a 921. sorral megegyezı összeget kell itt feltüntetni. Adókedvezmény igénybevétele a helyi iparőzési adó 50 %-áig terjedhet. 923. sor: A helyi adótörvény szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét - az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegébıl, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például ha az adózó adóévben 200.000,-Ft-ot fizetett ki adóátalány címén, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintő adóalap 20 %-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz

40.000,-Ft. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 922. sor összegét, akkor itt csak a 922. sorban szereplı összeget lehet feltüntetni, a településre jutó adóátalány összegét pedig 10. sorban kell szerepeltetni. 924. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparőzési adófizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetített adó összegébıl (921.sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentı tételeket (a 922-923. sorok együttes összegét). Abban az esetben, ha az adót csökkentı tételek együttes összege eléri, vagy meghaladja a 921. sor összegét, akkor itt "O"-t kell feltüntetni. 925. - 928. sorok: Ezen sorok szolgálnak az adóévi adó elszámolására, pénzforgalmi rendezésére. A 925. sorban az adóévben adóelılegre ténylegesen befizetett összeget, a 926. sorban pedig - a kettıs könyvvitelt vezetık esetében - az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeget kell feltüntetni. Amennyiben a 924. sorban szereplı összeg meghaladja a 925. és a 926. sorok együttes összegét, akkor a különbözetet a 927. sorban (még fizetendı adó) kell feltüntetni. Ezt az összeget kell - éves bevallás esetén - legkésıbb az adóévet követı év május 31-ig befizetni az önkormányzati adóhatóság számlájára. Záró bevallás és elıtársasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyezı idıpontban kell az adót megfizetni. Abban az esetben, ha a 925. és a 926. sorok együttes összege meghaladja a 924. sor összegét, akkor a különbözetet a 928. sorban kell feltüntetni. 10. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 923. sorban feltüntetett összeggel, ha a 921. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít, ha nem, akkor annál csak nagyobb összeg szerepelhet ebben a sorban. 11. sor: Itt kell kiszámolni az adószámlán rögzítésre kerülı adókülönbözetet. A 2004. évi bevallás, illetve kezdı esetében a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyással elıírt 2005. évi iparőzési adóelıleg összegét kell itt feltüntetni. (A megfizetéstıl függetlenül a kötelezettség összegét!) Ha a végleges adó összegszerőségében nagyobb, mint a 2005. évi adóelıleg, akkor az adókülönbözet elıírásra kerül, a bevallás 10/c. sorában kell megjeleníteni. Amennyiben a végleges adó összegszerőségében kisebb, mint a 2005. évi adóelıleg, akkor az adókülönbözet törlésre kerül, a bevallás 10/d. sorában kell hozni. 12 sor: 2006. évi adóelıleg kiszámítása: ha a 2005. adóév idıtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor a 2005. adóév adójának megfelelı összeg, ha 2005. adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a 2005 adóév adójának a 2005. adóév naptári napjai alapján évesítéssel számított összege, ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelızı évben a Htv. 39/D.. (1) bekezdése alapján a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet, illetve az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az elıleg összegét az adóalap, az adómérték, illetıleg a mentesség, kedvezmény megszőnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani. Az adó mértéke az adóalap 2 %-a. Tájékoztató adat: Ebben a sorban - a Htv. 2006. január 1-jétıl hatályba lépı változásával összefüggésben - a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységébıl származó adóalap összegét kell feltüntetni, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendı, a vállalkozási tevékenységet terhelı adó terheli.