ÉPÜLETEK UTÓLAGOS SZIGETELÉSE TALAJNEDVESSÉG, ÉS TALAJVÍZ ELLEN dr. Kakasy László 2019.
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK INDOKOLTSÁGA A XX. szd. első évtizedeiben nem szigeteltek általánosan Szigetelés anyaga elöregedett Hibásan elkészített szigetelés Rendeltetés megváltozott, szárazsági igény nőtt Megnövekedett talajvízszint
ÉPÜLETDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK, MINT A FELÚJÍTÁSI TERVEZÉS ALAPJAI 1. Az épületszerkezetek anyagának, kialakításának felderítése: tervek, felmérések, feltárások 2. Meghibásodások feltérképezése: károk helyének, jellegének azonosítása, bejelölése tervekre 3. A nedvesedés lehetséges oka (okai): talajvizsgálat, talajvíz/talajnedv. közművek felderítése épületgépészeti vezetékek felderítése felszín lejtése, vízelvezetés felderítése 4. A nedvesedés mértéke: mérések mintavételezések
ÉPÜLETDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK, MINT A FELÚJÍTÁSI TERVEZÉS ALAPJAI 5. A sóterhelés mértéke: vizuális kivett mintákból, laborban 7. A leggazdaságosabb megoldás kiválasztása 6. A védelem lehetőségei: megszüntethetők-e a nedvességhatások forrásai? az aktív védelem lehetőségei
A KAPILLÁRISOKRÓL...
A NEDVESSÉGTARTALOM MEGÍTÉLÉSE AZ ÚJ IRÁNYELV SZERINT A nedvességtartalom nem megbízható az átnedvesedés megítélésére A telítettség a megfelelő értékelési tényező: nedvességtartalom ---------------------------------- [%] telítési nedvességtartalom Megítélés: légszáraz < 20% telítettség kissé nedves =20-40 % telítettség közepesen nedves =40-60 % telítettség erősen nedves = 60-80 % telítettség vizes = >80 % telítettség
A SÓTARTALOM MEGÍTÉLÉSE AZ ÚJ IRÁNYELV SZERINT alig sószennyezett : < 0,1 tömeg % kissé sószennyezett : 0,1 0,5 tömeg % közepesen sószennyezett : 0,5 1,5 tömeg % erősen sószennyezett : 1,5 2,5 tömeg % kiemelkedően sószennyezett : > 2,5 tömeg%
NEDVESSÉG / SÓK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI Dohos, nyirkos levegő Penész képződés Egészség károsodás Használati érték csökkenés Használati tárgyak károsodnak Festés, vakolat, burkolat károsodik Romló hőérzet, többlet fűtés Romló hőszigetelő képesség Biológiai kártevők megjelenése (pl. gombák) Fagykárok,korrózió Tartószerkezeti károk Vízbetörés Használat ellehetetlenül Szerkezeti károk
FAGYKÁR ÁTNEDVESEDETT TÉGLAFALON
SÓK OKOZTA VAKOLATKÁROSODÁS
MŰANYAG FESTÉS KÁROSODÁSA NEDVES FALON HÓLYAGOSODÁS SÓKIVÁLÁS
VÉDEKEZÉS Nedvességforrás megszüntetése közművek, ép. gép vezetékek javítása, cseréje Nedvesség távol tartása felszíni / réteg vizek elvezetése (járda, árok, drén) csapadékvíz elvezetése (csatorna, lefolyócső, árok, stb.) Nedvességhatások, sók hatásának mérséklése kapilláris hatás megszüntetése (kavics, zúzottkő) légpórusos vakolatok Utólagos vízszigetelések
TALAJNEDVESSÉG ELLENI UTÓLAGOS FALSZIGETELÉSEK FŐ CSOPORTJAI Mechanikai eljárások Vegyi szigetelések Elektrokinetikus eljárások Kiegészítők: Sótalanítási eljárások Falszárítási eljárások
UTÓLAGOS FALSZIGETELÉSEK, MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 1. SZAKASZOS KIBONTÁS Falazat szakaszos kibontása (átboltozódás) Szigetelés szakaszos beépítése Falazat szakaszos helyreállítása Habarcs zsugorodás Repedések, szerkezeti károk
UTÓLAGOS FALSZIGETELÉSEK, MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 1. - SZAKASZOS KIBONTÁS Padlószigetelés csatlakoztatása a falszigetelés síkjában Azonos típusú szigetelő anyagok a falban és a padlószerkezetben Hagyományos, munkaigényes megoldás Napjainkban nem használják
UTÓLAGOS FALSZIGETELÉSEK, MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 2. - SZAKASZOS ÁTFŰRÉSZELÉS Vágás kötéllel ipari gyémánttal Vágás kézi körfűrésszel keményfém lappal
UTÓLAGOS FALSZIGETELÉSEK, MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 2. - SZAKASZOS ÁTFŰRÉSZELÉS vágás szakaszosan szigetelés szakaszosan ékelés szakaszosan vágat injektálás szakaszosan
UTÓLAGOS FALSZIGETELÉSEK, MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 2. - SZAKASZOS ÁTFŰRÉSZELÉS Vágat magassága nem egyezik a padlószigetelés magasságával Vágatba helyezett szigetelés anyaga gyakran eltérő a padlószigetelés anyagától Statikai kérdés (pl. boltozatok oldalnyomása) Vezetékek a falban sérülnek
UTÓLAGOS FALSZIGETELÉSEK, MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 3.- ACÉLLEMEZ BEÜTÉS
UTÓLAGOS FALSZIGETELÉSEK, MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 3. - ACÉLLEMEZ BEÜTÉS A falszigetelés síkja általában nem azonos a padlószigetelés síkjával A síkok között függőleges szigetelés Szabályos fúgát kíván Falvastagsági korlát: 50 cm (2x50 cm) Korrózió kérdése nemesacél kell Páralecsapódás a fémen
UTÓLAGOS FALSZIGETELÉSEK, MECHANIKAI ELJÁRÁSOK ÉRTÉKELÉSE ELŐNYÖK: A szigetelés ellenőrizhető A nedvességtartalomtól és a sótartalomtól független a minőség A padlószigeteléssel és a függőleges falszigeteléssel jól lehet csatlakozni HÁTRÁNYOK: Statikai beavatkozás, repedések keletkezhetnek Bonyolult sarokkialakítás A falban lévő vezetékek, csövek útban vannak, cseréjük szükséges
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI FALSZIGETELÉSEK A falba készített furatokba olyan, folyékony halmazállapotú vegyi anyagot juttatnak, melynek hatóanyagai felszívódva módosítják a pórusszerkezet tulajdonságait: A./ Víztaszítóvá teszik a kapillárisok belső felületét a szigetelés magasságában, ezzel megszakítva a kapilláris emelkedést (szilikon mikroemulzió, sziloxán, stb.) B./ Elzárják a kapillárisok keresztmetszetét a szigetelés magasságában, ezzel gátolva a kapilláris emelkedést (cement, mikrocement, alkáli vízüveg, műgyanták, stb.) C./ Kombinált hatás (víztaszító és záró)
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI FALSZIGETELÉSEK Alapvető kérdések: A fúratok távolsága ne legyen túlságosan nagy A fúratok párhuzamossága Eljut-e a vegyi anyag minden kapillárisba a tervezett szigetelési zónában Létrejön-e a szigetelő hatás eléréséhez szükséges vegyi reakció a kapillárisokban (milyen a só- és nedvességtartalom van a falban) Technológia: Beöntés tölcséren, csövön (gravitációs eljárás) Injektálás nyomással, pakkereken (szelepes csonk) át
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI FALSZIGETELÉSEK, FÚRÁS, PAKKEREK ELHELYEZÉSE Fúratok készítése Pakkerek elhelyezése
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI FALSZIGETELÉSEK, INJEKTÁLÁS Vegyi falszigetelés injektálása
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI FALSZIGETELÉSEK, INJEKTÁLÁS
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI FALSZIGETELÉSEK Furatok távolsága: 10-12 cm A padlószigetelés anyaga mindig eltérő A padlószigetelés csatlakoztatása a szigetelt sávra átlapolással A fúrat legalább 2 fúgát keresztezzen Vastagabb fal két oldalról injektálható Heterogén falak problémásak
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI FALSZIGETELÉSEK ALKALMAZÁSA Külső szigetelés védi a szerkezetet és a belső teret Külső szigetelésre nincs mindig mód Külső szigetelés esetén alul kell injektálni (Az ábráról hiányzik a padlószigetelés!)
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI FALSZIGETELÉSEK ALKALMAZÁSA Belső szigetelés nem védi a szerkezetet, csak a belső teret Belső szigetelés esetén az injektálás a terepszint magasságában készül Az injektálás alatt a nedvesség feldúsul Az injektálás alatt fagyveszély lehetséges Belül cementbázisú szig.!
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI FALSZIGETELÉSEK ALKALMAZÁSA Belső helyzetű harántfal szigetelése a földpartos faltól: bontás után a belső szigetelés átvezetésével függőleges síkú fúratsorokkal
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI FALSZIGETELÉSEK ALKALMAZÁSA, TÖMBINJEKTÁLÁS ÉS FÁTYOLINJEKTÁLÁS A PADLÓSZIGETELÉS HIÁNYZIK AZ ÁBRÁKRÓL!!!
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI FALSZIGETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE ELŐNYÖK: Kivitelezése egyszerű Statikai problémákat nem okoz HÁTRÁNYOK: Csatlakozás minősége? Ellenőrzés korlátozott: furat geometria felhasznált anyag Minősége függ: nedvességtartalomtól sótartalomtól fal belső szerkezetétől emberi tényezőtől
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, ELEKTROKINETIKUS ELJÁRÁSOK A kapillárisokban felszívódó nedvesség elektrokinetikai tulajdonságait próbálják meg kihasználni a falnedvesség visszaszorításához Külső egyenfeszültség hatására a vízáramlás iránya megfordítható a falban Az elektroozmotikus vízáramlás során a víz a negatív pólus (katód) irányába mozog Csak híg oldatokban jön létre!
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, ELEKTROKINETIKUS ELJÁRÁSOK Kísérlet és magyarázata Szilikátokban negatív töltésű a kapillárisok határfelülete A dipólus vízmolekulák pozitív felükkel érintkeznek A vízmolekulák határrétege elmozdul a negatív elektróda irányába
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, ELEKTROKINETIKUS ELJÁRÁSOK Vízmolekulák mozgása a katód irányába Sóionok mozgása a polaritásukkal ellentétes töltésű elektróda irányába. Az anódon (+) kiváló sók (szulfátok, nitrátok, klorodok) károsítják a falat.
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, ELEKTROKINETIKUS ELJÁRÁSOK (AET) Az anódon kiváló sók eltávolítására lehetőséget nyújtó eljárás Falfülkékbe rakott poharakba gyűlnek a sók Karbantartást, felügyeletet kíván
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, ELEKTROKINETIKUS ELJÁRÁSOK Polaritás cseréje: előbb sótalanít, utóbb szárít
SZIGETELÉSEN KÍVÜL SZÜKSÉGES LEHET SÓTALANÍTÁSRA IS s >1,5 tömeg % ESETÉN Elektrokinetikus módszerek: Magas sótartalom esetén (>1%) 50% feletti víztelítettség esetén Vegyszeres sóátalakítások: Magas felületi sótartalom 30-50% nedvességtelítettség Mechanikus sótalanítás: Vakolat leverése Fúgák kikaparása Felület tisztítása Áldozati vakolat: Erősen nedvszívó Sók lerakódnak benne Ideiglenes - leverik
A SZÁRADÁS KÖVETKEZMÉNYEI A felületképzéseket a távozó nedvesség tönkre teheti A száradás során a nedvesség elpárolog, a vízben oldott sők visszamaradnak ( bepárlás ) A sók kiválása mechanikai nyomás kialakulásával jár (kristályosodási nyomás) Páraáteresztő festés szükséges Meszelés Szilikát festékek Szilikon festékek Légpórusos vakolatrendszerek Porozitás > 40% Nedvszívó, sótároló réteg Nedvtaszító (hidrofób), páraáteresztő záróréteg
SZÁRADÁST GYORSÍTÓ MEGOLDÁSOK Az átnedvesedett falak spontán kiszáradása lassú, akár több évre elnyúló folyamat (1 m3 50%-os telítettségű tégla falazatban 180 liter víz van!) Hagyományos falszárítás: falszárító akna eléfalazás, szellőztetett háthézaggal háthézagos lábazatok Mesterséges falszárítás: fűtés + szellőztetés helyiség fűtéssel fal felületének fűtésével levegő páratartalmának csökkentése gépi úton fűtés + levegő páratartalmának csökkentése gépi úton
UTÓLAGOS SZIGETELÉS HELYETT: FALSZÁRÍTÓ AKNA
AKTÍV FALSZÁRÍTÁS, HÁTHÉZAGOS KISZELLŐZTETETT LÁBAZATTAL
AZ EDDIG TÁRGYALT UTÓLAGOS VÍZSZIGETELÉSI ELJÁRÁSOK: mechanikai eljárások, vegyi falszigetelések, elektrokinetikus rendszerek KIZÁRÓLAG TALAJNEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK KÉSZÍTÉSÉRE ALKALMASAK
TALAJVÍZ ELLENI SZIGETELÉS UTÓLAGOSAN Tisztázandó kérdések Talajvíz szintje Víztelenítés? Mértékadó, építési vízszint Talaj szerkezete Épületszerkezeti környezet Szárazsági elvárás Talajvíz utánpótlás sebessége Víztelenítés módja Vegyi összetétel
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan Szerkesztési elvek: Folytonosság elve, egybefüggő teknő Teknők láncolata Hidrosztatikai nyomás nem okozhat tönkremenetelt A kapillárisokban felszívódó nedvességre is gondolni kell Mech.igénybevételnek nem kitehető anyagok Lágy lemezes szigetelések Kent és szórt szigetelések Mech.igénybevételnek kitehető anyagok: Vízzáró vasbeton Acéllemez
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan Bevált megoldások: Lágy lemezes teknőszigetelés méretezett vasbeton ellenszerkezettel megtámasztva (1. példa) Méretezett acéllemez szigetelés hátrahorgonyozva (2. példa) Lágy (kent, vagy szórt) cementbázisú bevonatszigetelés, méretezett vasbeton ellenszerkezet belső felületére felhordva (3. példa)
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan, 1.példa
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan, 1. példa
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan, 1. példa
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan, 1. példa Elemzés: A vízszigetelés védett pozícióban van A vasbeton ellenszerkezet készítése közben nagy a szigetelés sérülésének a kockázata Miért PVC szigetelés? Nem kíván száraz aljzatot. Milyen más szigetelés lehetne még? ún. visszatapadó vízszigetelések (PVC, TPO, HDPE, stb.) Vízzáró vasbetonnal kombináltan biztonságosabb A vízszigetelés hibája utólag nem javítható A vasbeton szerkezetre lehet rögzíteni A fal keresztmetszetében szükséges szigetelés vegyi falszigetelés
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan, 2. példa
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan
Vasbeton ellenfödém bevésve a felmenő falakba Bebetonozott T acél bordák Laposacél bordák téglafalhoz rögzítve korracél dübelekkel és csavarokkal Hegesztett acéllemez szigetelés Cementtej hátűr injektálás Lőttbeton védelem függőlegesen
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan, 2. példa Elemzés: Az acéllemez erős, sérülésekre nem érzékeny Kivitelezése különleges szaktudást kíván Költséges A hátszerkezetre hárítjuk az igénybevételeket A szigetelésen belül minimális helyigénye van a védőszerkezeteknek Korrózióvédelem kiemelten fontos feladat: Lúgos kémhatású közeg: cementtej hátűr injektálás Anódos védelem elektrokémiai korrózió ellen
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan, 3. példa
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan
Lőttbeton ellenszerkezet hálós vasalással, hátfalba bekötve Vasbeton ellenfödém felmenő falakba bevésve Vasbeton szerkezetű teknő a vízszigetelés aljzata Szigetelés kiválasztása: >1 N/mm 2 tapadás >1 mm repedésáthidaló képesség Injektált vegyi falszigetelés
Ablaknyílásokban cementrabic aljzat falba bekötve Pórusbeton hőszigetelő lapok ragasztva védőrétegként Padlón aljzatbeton védelem
Épített légcsatorna a padlóban A légcsatornák mérete határozta meg a szigetelésre kerülő beton vastagságát
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan, 3. példa Elemzés: A vasbeton ellenszerkezet (szerkezetépítés) készül előbb A vasbetonszerkezet felhasználható az épület megerősítéseként is (pl. BME Központi Könyvtár, New York Palota, Krausz Palota) A szigetelés készül később, így kisebb a sérülés kockázata Cementiszap szigeteléssel szabad ilyen szerkezetet készíteni A szigetelés belül van, könnyen javítható A szigetelés védelme esetenként más és más Krausz Palotában: légpórusos vakolat; New York Palotában: 12 cm km. téglafal; BME Központi Könyvtár: 4 cm Ytong) Injektált vegyi szigetelés a falakban felszívódó nedvess.ellen
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan Az utólagos szigeteléseket mindig tervezni kell A talajvíz elleni szigetelések különösen igénylik a tervezői, szakértői előkészítést (talajmechanika, falkutatás, alapok feltárása) A kivitelezés körülményei alapvetően meghatározzák a szigetelés minőségét A legkevésbé sérülékeny acéllemez szigetelés a legköltségesebb. Ma már alig van szakember, aki ezt el tudja készíteni.
Irodalom: Frank Frössel: Falak utólagos víztelenítése és szigetelése, Terc 2006. Épületszigetelési kézikönyv, Verlag Dashöfer 2007. MI 04-320 Műszaki irányelv átnedvesedett falak vizsgálatára (Ez a régi irányelv, az új még nem érhető el) Valinyi Dániel: Miért salétromosak a falak?, Magyar Építéstechnika, 2010/7-8, 42-43.p. Dr. Kakasy László: Épületek talajvíz elleni utólagos védelmének bevált módszerei, Magyar Építőipar, 2005.LV.évfolyam III. szám