A ZICHYÚJFALUI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

A ZICHYÚJFALUI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE 2018. Készítette: Rideg Jánosné 1

Tartalom I. A házirend célja és feladata... 3 II. A házirend hatálya... 3 III. A házirend nyilvánossága... 3 IV. A tanulók jogai... 4 V. A tanuló kötelességei... 5 VI. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai... 6 VII. A tanulók közösségei... 8 VIII. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása... 10 IX. Az iskola működési rendje... 11 X. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások (tevékenységek)... 13 XI. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok... 16 XII. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok... 16 XIII. A tanulók tantárgyválasztása... 17 XIV. Házi feladatok és iskolai dolgozatok szabályai... 18 XV. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 21 XVI. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében... 23 XVII. A tanulók mulasztásának igazolása... 24 XVIII. A tanulók jutalmazása... 26 XIX. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedése... 27 XX. Térítési díj befizetése, visszafizetése... 28 XXI. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok... 29 XXII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába... 30 XXIII. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai... 30 XXIV. HÁZIREND MELLÉKLET... 32 1. A SZÁMÍTÓGÉP SZAKTANTEREM HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 32 2. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT SZABÁLYAI, A KÖNYVTÁR... 33 SZOLGÁLTATÁSAI ÉS AZOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI... 33 XXV. ILLEMKÓDEX... 34 2

I. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. II. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak, az intézményben hivatalosan tartózkodó személyeknek egyaránt. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Ez a házirend 2018. év szeptember hó 1. napján lép hatályba. III. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskola könyvtárában, a régi- és új iskolaszárnyban, valamint az intézményvezetőnél, az iskola fenntartójánál, az iskola honlapján, 4. A házirend egy példányát a köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 3

5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az igazgatótól, az igazgatóhelyettestől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. IV. A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei: Tájékozódáshoz való jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.); Kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz.); Érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnia.); Véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); Részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.); Választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.); Kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.); Javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); 4

Használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.); Jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint jogorvoslati eljárást indíthat.); Nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.); Vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását a nem Állami és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben is.). Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják. V. A tanuló kötelességei Eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének. Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. Megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. Megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait. 5

Megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a Házirendben foglaltakat. A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. VI. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit, tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát, senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet, senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek, törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel, viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan, legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek, köszönjenek előre, tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait, becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát, igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában, óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit, vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen, legyenek nyitottak, érdeklődők, iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget, vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein, működjenek együtt társaikkal, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak, 6

fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon, az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban, az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják, az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el, távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják, a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal, az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg, írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el, segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában, tájékoztató füzetüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal, hogy érdemjegyeik abba naprakészen bekerülhessenek, tájékoztató füzetüket (ellenőrzőjüket) szüleiknek minden nap adják át aláírásra, védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő balesetveszélyes ékszert; hajuk, körmük, arcuk életkoruknak megfelelően legyen ápolt, gondozott), az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing/blúz, illetve sötét nadrág/szoknya) jelenjenek meg, ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz, ékszert, órát, mobiltelefont, szórakoztató elektronikai eszközöket csak szülői felelősségre hozhatnak magukkal, tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek, ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban energiaitalt, dohányárut, szeszesitalt, drogot), az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják le az iskola titkárságán, ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere), ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet. 7

Telefonhasználati szabályok: Az iskola épületében a mobiltelefon használata tilos. Az intézmény területén csak kikapcsolt állapotban tarthatják maguknál a készüléket. Amennyiben ezt a rendelkezést megszegik, az intézmény bármely pedagógusa elveheti a mobiltelefont, melyet kikapcsolt állapotban az igazgatóhoz, igazgató helyetteshez továbbít, aki a szülőknek adja át. VII. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: két fő képviselőt (küldöttet) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a Házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az intézményvezetőnek az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az intézményvezető által felkért nagykorú személy. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az intézményvezetőnek be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele 8

egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az igazgató egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak az előző tanév végén kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az intézményvezető által diákönkormányzat javaslatára megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményvezető és a diákönkormányzatot segítő nevelő a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az intézményvezető tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. 5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. 9

VIII. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az intézményvezető, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az iskolai honlapon keresztül folyamatosan tájékoztatja, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják, a DÖK segítő tanár a diákönkormányzaton keresztül. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban, az elektronikus naplón és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőivel, a nevelőtestülettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén, o az iskolai honlapon keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o egyéni megbeszéléseken, o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a nyílt tanítási napokon, 10

o a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban az elektronikus naplón keresztül és a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben). 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, diákönkormányzathoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőivel. IX. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.30 órától este 18.00 óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.30 órától a tanítás végéig, illetve az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások idején biztosítja. 3. Az iskolában a tanítás 8.00 órakor kezdődik. A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb 7.45 percre kell megérkezniük. 4.A tanítási órák ideje negyvenöt perc. 6. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: Tanítási Az óra óra száma időpontja 1. 8.00-8.45 2. 8.55-9.40 3. 9.55-10.40 4. 10.50-11.35 5. 11.45-12. 30 6. 12.40-13.25 11

7. 13.25-14.00 8. 14.00-14.45 9. 15.00-16.00 7. A tanulóknak az óraközi szünetekben kivéve a második szünetet, az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján, a folyosókon és az aulában maradhatnak. 9. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a kisiskolában, illetve az iskolai étkezőben ügyeletes tanár felügyelete mellett étkezhetnek. 10. A tanulóknak órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között a 12.30 óra és 14.00 óra közötti időben az óraközi szüneteknél hosszabb időt biztosítunk a főétkezésre (ebédre). Azoknak a tanulóknak, akiknek 7 órája van, az 5. óra utáni szünetben tanári felügyelettel megebédelhetnek. 11. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. 12. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató vagy a helyettese adhat engedélyt. 13. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfőtől péntekig 7.30 óra és 15.00 óra között. A tanulók számára az ügyfélfogadás ideje: hétfőtől péntekig 13.00-15.00. 14. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 15. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. 16. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetőtől engedélyt kaptak. 17. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói a tanulók és a felnőttek felelősek: a közösségi, az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, 12

a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért. az energiafelhasználással való takarékoskodásért. X. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások (tevékenységek) 1. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon, tanulószoba. A szülők igénye szerint az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon és tanulószoba működik. Hagyományőrző tevékenységek Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a keresztyén értékeknek, a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskolai ünnepségek, megemlékezések. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A tehetséggondozó foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével az előző tanév végén az iskola vezetője dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái a korrepetálások. A korrepetálásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti egy órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók szakértői illetve szakvéleményben foglalt fejlesztését, habilitációját a Református EGYMI által biztosított szakemberek végzik az érintett tanulók számára. Iskolai sportkör 13

Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákon túl is biztosítja a tanulók rendszeres testmozgását, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola vezetője dönt. Szakkör vezetését az intézményvezető beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik. Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok) Az iskola nevelői a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során elsősorban a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Táborozások Az iskola tanulói a szünidőben szervezett táborozásokon vehetnek részt. A táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 14

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, korcsolyázás stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. 1. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 2. A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői csak az igazgató beleegyezésével szervezhetik, melyről a szülőket előre értesíteni kell. 3. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az előző tanév végén kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézményvezető adhat. 5. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon az óraközi szünetekben látogatható. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskola tanulói és dolgozói vehetik igénybe. 15

XI. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A 16 óráig tartó benntartózkodás alóli mentesítés a szülő írásbeli kérésére, igazgatói engedéllyel történik. 2. A napközi otthonba tanévenként előre a tanévet megelőző május hónapban lehet jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 3. A tanulószobai foglalkozásra az előző tanév végén, május hónapban lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A napközi otthonba, tanulószobába történő felvétel a szülő kérésére történik, működési rendjét az igazgató állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. 4. A napközis foglalkozás14.00 órától kezdődik és délután 16.00 óráig tart. 5. A tanulószobai foglalkozás 14.00 órától kezdődik és délután 16.00 óráig tart. 6. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 7. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tanuló eltávozására a napközis vagy a tanulószobai nevelő engedélyt adhat. XII. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját maga testi épségét, egészségét; óvja társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő az iskolai védő-óvó ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt vagy balesetet észlel; 16

azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült; megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek balesetveszélyes ékszereket (karóra, gyűrű, nyaklánc, lógó fülbevaló stb). Ezeket az eszközöket elhelyezni a testnevelésóra rendjében meghatározottak szerint lehet. Tilos rágógumizni; 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. 4. Az iskolaorvos elvégzi a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. 5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente több alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján, szükség esetén is. XIII. A tanulók tantárgyválasztása 1. A Nemzeti alaptanterv, illetve a kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló jogszabályokban megfogalmazott hitoktatás tantárgy a hit- és erkölcstan és az egyházi ének tantárgy keretében valósul meg. 2. Az 1-8. évfolyamon a hit- és erkölcstan tantárgy oktatása tanrendbe iktatottan, heti két órában kötelező, 3. Az egyházi ének tantárgy két évig tantárgyként, tanrendbe iktatottan heti 1 órában kötelező. 4. A Magyarországi Református Egyházzal megállapodást kötő bevett egyházak, illetve felekezetek a felekezetükhöz tartozó diákokat hit- és erkölcstan oktatásban részesíthetik. 17

5. A szülő írásbeli kérésére a tanuló a hit- és erkölcstan tantárgy helyett a 2018. szeptember 1- je előtt elő osztályos gyermeke számára erkölcstan tantárgyat választhat, mert a településen csak református általános iskola működik. 6. A hit- és erkölcstan, az erkölcstan, valamint az egyházi ének értékelése bekerül a bizonyítványba. 7. A konfirmációi előkészítés és vizsga a hit- és erkölcstan helyi tantervében meghatározott évfolyamokon történhet. A fogadalom az iskola székhelye szerinti gyülekezetben tehető le. 8. Az intézmény református szellemiségének biztosítása érdekében minden hétfőn reggel 7.45-8.00 között áhítatot szervez, havonta pedig Családi istentiszteletet tart az iskola aulájában. 9. Az igazgató minden tanév májusában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható foglalkozásokról, az azt tanító nevelőkről. 10. A szülő minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 11. A szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a foglalkozásválasztással kapcsolatos döntését. 12. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az igazgatónak. XIV. Házi feladatok és iskolai dolgozatok szabályai Iskolánk alapelveit, köztük a kiegyensúlyozottságot, a házi feladatok meghatározásakor is szem előtt tartjuk. Fontosnak véljük, hogy tanulóink rendszeresen kapjanak házi feladatot, de ennek mennyisége és tartalma egyéni képességeiknek megfelelő legyen. A házi feladatok nem vehetik el a délutáni szabadidő nagy részét tanulóinktól. A túl sok (és nem differenciált) házi feladat azért sem fogadható el, mert tovább növeli a tanulók közötti különbségeket. Egységességre, harmóniára törekszünk az iskolai és a házi feladatok összehangolásakor is. Az otthoni és a tanórai munkának egységes folyamatot kell alkotnia. Az életszerűség elvének kell érvényesülnie a házi feladatokkal kapcsolatban is. Fontosnak tartjuk, hogy az otthoni feladatok a mindennapi életben használható tartalmak és eljárások elsajátítását tegyék lehetővé. A fentiek érdekében iskolánk pedagógusai a házi feladatok meghatározásában a következő alapelveket igyekeznek érvényesíteni: 1. Az otthoni felkészülés szolgálja az életszerűséget, a használhatóságot! 18

a) A feladatok legyenek megoldhatók: vegyék figyelembe a tényleges előzetes tudást, ne haladják meg az egyes tanulók egyéni képességeit. b) Ennek érdekében a feladatok lehetőség szerint legyenek differenciáltak. c) A kijelöléskor tegyük világossá, mi az értelme az adott feladatnak, miért érdemes megoldani. d) Az otthoni munka is adjon sikerélményt. e) A házi feladatok legyenek változatosak, igazodjanak az életkori sajátosságokhoz. f) A rögzítést szolgáló feladatok sem jelenthetik a tankönyv szövegének folyamatos bemagolását. Bevésés helyett igyekszünk gondolkodással rögzíttetni az ismereteket. 2. Az otthoni felkészülés szolgálja a hatékony, önálló tanulást! a) Az otthoni hatékony tanuláshoz szükséges tanulási technikákat megismertetjük tanulóinkkal, különösen az idővel való hatékony gazdálkodást. b) A házi feladatok elkészítése során a tanulók életkoruknak megfelelő szinten gyakorolják az információk gyűjtését, feldolgozását és kritikus alkalmazását. c) Olyan házi feladatokat is adunk, melyek a közös munkára készítik fel tanulóinkat. 3. A házi feladat álljon összhangban az órai munkával! a) Csak megtanított tananyag alkalmazását követeljük meg. b) A kollektív órai tanítás és az egyéni otthoni tanulás ellentmondását igyekszünk a tanórai egyéni tanulás lehetőségének megteremtésével feloldani. c) Továbbá a tanórákon is nagyobb teret szentelünk az egyéni alkotó alkalmazásnak. 4. A pedagógus egész hozzáállásával, következetességével fejezze ki a feladat jelentőségét! a) Az otthoni munkát a tanórán gondosan előkészítjük. b) A házi feladatot felírjuk a táblára, javasoljuk a tanulóknak a házi feladat füzet használatát. c) A házi feladatot következetesen ellenőrizzük, értékeljük. d) A mulasztásokat következetesen kezeljük: a hiányzó házi feladatokat pótoltatjuk, a szaktanár a tanév elején ismertetett módon értékeli, szankcionálja az el nem készített házi feladatokat. 5. Biztosítjuk a szükséges feltételeket a tanulók otthoni munkájához 19

a) Olyan tankönyvek és segédanyagok kiválasztására törekszünk, amelyek alkalmasak az önálló otthoni tanulásra. (pl. nyelvezetük érthető) b) A tanulók önálló tanulási képességét a tanórán is fejlesztjük. c) A szülők számára is világossá tesszük, mit várunk el tőlük. d) A rászoruló tanulók számára segítséget adunk a házi feladat elkészítéséhez (pl. tanulószoba, könyvtár internet elérési lehetőséggel) 6. Kevesebb, de módszertanilag átgondoltabb, hatékonyabb feladatot jelölünk ki a) Hétvégére és tanítási szünetek idejére sem adunk az átlagosnál több házi feladatot. b) A komolyabb felkészülést igénylő feladatok (pl. fogalmazás, kiselőadás, gyűjtőmunka, verstanulás) elkészítésére megfelelő időt biztosítunk. c) A napköziben, tanulószobán biztosítjuk az írásbeli házi feladat elkészítésének, az órákra történő felkészülésnek zavartalan körülményeit d) A napközis és tanulószobás foglalkozásokon lehetőség szerint minden pedagógiai és tanulás módszertani segítséget megadunk a tanulóknak a házi feladatok elkészítéséhez 7. Az iskolai dolgozatok szabályai A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a tantestület döntése alapján az alábbiak szerint végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Elért eredmény %-ban érdemjegy 40 %-ig 1 (elégtelen) 60 %-ig 2 (elégséges) 80 %-ig 3 (közepes) 90 %-ig 4 (jó) 100 %-ig 5 (jeles) 20

8.Az írásbeli beszámoltatás formái, korlátai Formái Az értékelésben betöltött szerepe Korlátozás Bejelentési kötelezettség Írásbeli felelet Szóbeli felelettel egyenértékű Korlátlan Nincs Témazáró Súlyozottabb Napi kettő Minimum két tanórával előbb Félévi, év végi felmérő Év végi jegyet befolyásolja Napi egy Előző órán Osztályozó és Év végi jegyet meghatározza Napi három Minimum egy javítóvizsga hónappal korábban XV. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga. szintfelmérő vizsga különbözeti vizsga 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 21

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal, - javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg. 7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Etika/hit- és erkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Technika, életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI Egyházi ének SZÓBELI GYAKORLAT FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Etika- hit és erkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELI Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI 22

Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Hon- és népismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Vizuális kultúra GYAKORLATI Informatika SZÓBELI GYAKORLATI Technika, életvitel és gyakorlat ÍRÁSBELI SZÓBELI Testnevelés és sport GYAKORLATI Egyház ének SZÓBELI GYAKORLATI XVI. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két hetes, tanulói ügyeletesek, tantárgyi felelősök. 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: 23

gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra, az órát tartó nevelő utasításai szerint; a szünetben a termet kiszellőztetik; a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik; az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgató helyettest; az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 5. Az egyes tanítási órákon a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. 6. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények lebonyolításában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket és pedagógusokat az iskola éves munkaterve határozza meg. XVII. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő hiányzás esetén egy tanítási évben legfeljebb 3 napot igazolhat. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet /lehetőleg a tájékoztató füzetbe. Az eredeti dokumentumot /orvosi vényt/ az iskola megőrzi, azt a tanuló nem kapja vissza. 3. A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni az igazgatótól, ha a tanuló előreláthatólag legalább 1 hétig hiányozni fog. A távolmaradási engedélyt az igazgató indoklással elutasíthatja, ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti. 24

4. A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, legkésőbb az azt követő ötödik munkanapon kell bemutatnia az osztályfőnökének, aki az elektronikus naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. Az eredeti dokumentum bemutatása után a hiányzást igazoltnak kell tekinteni. 5. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények: Megyei versenyek döntője előtt a verseny napjain kívül egy, országos versenyek előtt két tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét a szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban a szaktanár javaslatának meghallgatása után az intézményvezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb három intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni az osztályfőnök javaslata s az igazgató döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell az elektronikus naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. Ezen esetekben az osztályfőnök a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti (leigazolja) a naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél. 6. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 7. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 8. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül-e az elektronikus 25

naplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. 9. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 10. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az osztályfőnök telefonon vagy írásban értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőit a mulasztásról, továbbá felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztás következményeire. (Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, - 2012. évi II. törvény 247. c) pontja - az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az intézményvezető haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.) 11. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a. az Nkt. 5. (1) bekezdés b) c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b. egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 12. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. XVIII. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, 26

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő írásbeli dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a tanuló, aki kitűnő tanulmányi eredményt ért el könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. A tanév végi jeles tanulmányi eredményért a tanulók oklevelet kapnak. Az iskolai tanulmányi eredmények és a sportban elért eredmények alapján egy tanuló tanév végén elnyerheti a Jó tanuló jó sportoló címet. A közösségért végzett munka elismeréseként tanév végén Az év diákja cím adható. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. XIX. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedése 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, 27

osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 5. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 6. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az intézményvezető határozza meg. 7. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. XX. Térítési díj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az iskolában a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint fizetendő térítési díjak mértékéről, illetve az esetleges 28

kedvezményekről tanévenként az igazgató dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 3. A térítési díjakat a kijelölt napokon kell befizetni készpénzben a díj beszedésével megbízott dolgozónál, a gazdasági irodában a meghatározott napokon 8.00 14.30 óráig történik. Indokolt esetben az igazgató engedélye alapján a befizetési határidőtől el lehet térni. 4. Ha a napközi otthonos tanulónak nem fizették elő az adott hónapra az étkezést, akkor a csoportvezető pedagógus köteles a szülő figyelmét felhívni a befizetés pótlására, valamint arra, hogy a gyermek élelem nélkül nem maradhat az intézményben, így a szülőnek kell biztosítani a gyermeke számára az egész napi étkezést. 5. Az előre befizetett étkezési térítési díjak visszafizetéséről az Étkezési Szabályzat rendelkezik. 6. Az iskolai étkeztetésben a napi háromszori étkezést az a tanuló is igényelheti, aki a napközit nem veszi igénybe. 7. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére visszafizeti. Az étkezést a szülő vagy a tanuló a hiányzást megelőző napon 14 óráig személyesen vagy telefonon bejelenti az iskolatitkárnak. A jóváírás csak a bejelentést követő naptól kerül érvényesítésre. XXI. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. 2. Az igazgató az osztályfőnökök, közreműködésével minden tanév végén tájékoztatja a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben, az iskolában szükség lesz, az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez, arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre. 4. A tanulók a tartós tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. 29