Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02.

Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó mentén (Ormánság) - a kibővített projekt terület 685 km 2-4 kistérség Barcsi, Sellyei, Siklósi, Szigetvári - 55 település 7 somogyi, 48 baranyai - Meghatározó települések: Sellye, Vajszló - Népesség: 19.000 fő

Az Ős-Dráva projekt területén a 2015. évi igényfelmérés fejlesztési javaslatai 1. Baranyahidvég Község polgármestere: a) Elöntések a Fekete-víz magas vízállása miatt b) Öntözési igény önkormányzati területen c) Fekete-víz mentén 13 ha önkormányzati terület tó kialakítására alkalmas d) Fekete-víz oldalműtárgyak átalakítása, felújítása 2. Marócsa Község polgármestere: a) Elöntések a Denci-árok magas vízállása miatt b) Fekete-víz oldalműtárgyak átalakítása, felújítása A tervezési terület főbb jellemzői ÉGHAJLAT Mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú terület. TERMÉSZERFÖLDRAJZI VISZONYOK A tervezési terület a Dráva menti-síkság, a Dráva-sík és a Fekete-víz síkja kistájegységeket érinti. 3. Sósvertike Község polgármestere: a) Sellyei-Gürü csatorna fel van iszapolódva, a nagy csapadékokat lassan vezeti le b) Belterületen magas a talajvíz c) Öntözésre mezőgazdasági gazdálkodók és az önkormányzat részéről is lenne igény d) Mély fekvésű, vízjárta terület szántókat érint e) Külterületen a belterületről a vizek egy kb. 4 ha területen gyűlnek össze -a felszín több mint fele ártéri síkság 4. Potony Község polgármestere: Dráva-sík a) Elöntések a Kocsina-csatorna magas - a vízállása többi miatt nagy része futóhomokkal fedett ármentes síkság b) Öntözési igény lenne c) Település melletti horgásztó helyreállítása - sekély, javasolt pangó vizű holtágak és a lefűződő mellékágak jellemzik d) A vizek gyorsan lefolynak a területről, alacsony a talajvíz a területet 5. Tótújfalú Község polgármestere: FÖLDTANI ADOTTSÁGOK a) Tótújfalu község területén sem a belvíz, sem a magas talajvíz, sem a vízfolyások állapota nem okoz problémát. b) Öntözési igényről nem tud a polgármester a területen c) Tározó kialakítására alkalmas hely nincs. -lösszel és futóhomokkal takart felszínek - mélyebb fekvésű ártéri részeken folyóvízi iszap 6. Drávakeresztúr Község polgármestere: a) A település közigazgatási területén vannak belvizes problémák b) Vízjárta mély területek: 1. Drávakeresztúr Mrtvicska-tó, 2. Révfalui-tó, 3. Drávakeresztúr Drávába bekötött holtág 4. Révfalui tökleveles-tó c) Nagymező-árok tisztítása d) Korcsina tisztítása, rendezése Révfalunál NÖVÉNYZET -A terület a zárt tölgyesek övezetbe tartozik - A természetes növényzetének többségét mezőgazdasági kultúrák helyettesítik -A természeteshez közeli növénytakaró hellyel-közzel csak a vízfolyások (egy része) mentén maradt meg -A Dráva és a lefűződött holtágak mentén növő galériaerdők 7. Mecsekerdő Zrt.: a) több erdő területen is problémát okoz a többletvizek megjelenése, a vizek elvezetése, és vízhiányos időszakokra visszatartása javasolt b) A vízelvezető árkok rekonstrukciója, műtárgyak felújítása, építése c) Öntözési igény, Vajszló közelében levő csemetekert d) Tározó kialakítása lehetséges a Körcsönye-csatorna mentén illetve Gilvánfánál 4/B és 5/B erdőrészleteken 8. Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége a) Kovácshidai tavak mellett lévő mocsaras területen kialakítható lenne egy újabb vízterület b) A Sellyei Gürü tó további bővítésével szintén egy jóléti tavat lehetne kialakítani a tóhoz tartozó mocsaras terület bevonásával c) A Dráva mentett és mentetlen oldalán lévő holtágak feltöltődtek. ( Mailátpuszati holtág, a Zalátai Ó-Dráva, Hótedra holtág, Vájás holtág, Bresztik) d) A Régi Fekete- víz meder kiváló ívóhely, halbölcső lehetne a halaknak megfelelő vízállás esetén. Fekete-víz síkja

- Kezdetben mocsaras, erdős, vízjárta terület, Drávatamási-Sellye-Vajszló irányú Ős-Dráva (10 000 évvel ezelőtt) - egykor szabályozatlan vizek (Fekete-víz, Okor, Almás) - első lakók a vízjárta területekből kiemelkedő "ormokra" (földhátak) építkeztek. Természeti, vízrajzi jellemzők A tervezési terület vízgyűjtőjének jelentősebb vízfolyásai: Dráva-sík Korcsina-átvágás Korcsina-csatorna; Sellyei-Gürü csatorna Fekete-víz Régi Fekete-víz Fekete-víz síkja Gyöngyös Ny-i ág Gyöngyös főág Almás-patak Körcsönye-csatorna Okor-csatorna Pécsi-víz Egerszegi-csatorna - A talajvízszint süllyed, mélyülő Dráva, a területek elvesztették ősi, vizes jellegüket, + belvíz - a csatornák csupán 1/3-a fenntartott belvízveszély - Ártéri gazdálkodás, majd meder-szabályozás, lecsapolás, védtöltések, erőművek

A térség gazdasági-társadalmi viszonyai - a határ közelsége elzárta a gazdasági fejlődés elöl, ugyanakkor megőrizte természeti, néprajzi, építészeti értékeit - a kistérség gazdasága tradicionálisan a mezőgazdasághoz kötődött-kötődik, de korszerűtlen termelési eszközökkel és szerkezetben folyik a termelés - tőkehiány, magas munkanélküliség (~ 35%), partnerség hiánya, aprófalvas (zsák) településszerkezet (50%) - A háztartások kb. 2/3-ában az 1 főre jutó jövedelem nem éri el az 50 000 Ft-ot - hátrányos helyzetű, elmaradott térség, elvándorlás - a kevés ipari vállalkozás többsége megszűnt - a különféle szolgáltatások megléte, elérhetősége igen korlátozott a kistérségben (infrastruktúra) - 15 etnikum (roma, horvát stb.)

Előzmények 2004 Ős-Dráva Program alapötlete 2004-ben vetődött fel. A térségfejlesztés alapja a terület vízrendszerének rendbetétele lehet. 2005 Az Ormánság komplex rehabilitációja és térségfejlesztése Ős-Dráva Program Megvalósíthatósági tanulmány, Előzetes környezeti hatástanulmány (AQUAPROFIT Zrt.) 2007 Ős-Dráva Program Vízügyi Műszaki terv, Tájgazdálkodási programterv, Területfejlesztési programterv (Ormánság fejlesztő Társulás Egyesület) 2012 1242/2012. (VII. 17.) Korm. határozat az Ős-Dráva Programról - KEOP 852 millió Ft a tervezésre nem lett igénybe véve - DDOP 600 millió a Cun-Szaporcai vízpótlásra folyamatban van - DDOP 1 md Ft az ŐD ökoturisztikai látogatóközpontra - megvalósult - ŐD Programiroda - működik - Kompátkelő nem valósult meg - Zöldpont rendszer stb. -?

Előzmények 2013 Az Ős-Dráva Program főművi fejlesztése (Ormánság vízpótlása) KEOP 7.9.0. stratégiai tervezés és projekt előkészítés a 2014-2020 tervezési időszakra pályázat (Baranya Megyei Önkormányzat) 2013. március 4. 1094/2013. (III. 4.) Korm. határozat az Ős-Dráva Programról Tiffán Zsolt Ős-Dráva Programért Felelős Kormány- majd Miniszteri Biztos 2013. április 25. Kihelyezett kormányülés Kémesen - Kiemelten fontos program a Kormány számára 2013-2014. KEOP 7.9.0. /12-2013-0008 azonosítószámú Vízvisszatartás és tájhasználat-váltás tervezése az Ős-Dráva programban című pályázat (Baranya Megyei Önkormányzat) 2015 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programon belül (KEHOP) pályázati lehetőség, a koncepció aktualizálása

Az eredeti koncepció aktualizálásának szükségessége - Eltelt több mint 10 év - A vízigények meghatározása elméleti úton történt, és a maximális lehetőségek kiaknázása volt a cél, vízbőség mindenütt - Nagy kapacitású drávai vízkivétel Potonynál (Q=12 m3/s), szivattyús táplálású magastározók, nagy volumenű vízi infrastruktúra kiépítése - Előtérbe kerül a tájhasználat-váltásra alapozott fejlesztés, vízkészletekkel való takarékosság - Víz Keretirányelv, VGT - Fenntartható fejlődés, energiatakarékos rendszerek - KEHOP követelmények

A program vízgazdálkodáshoz kapcsolódó célkitűzései - A területre hulló csapadék, illetve a területen áthaladó felszíni vizek mind teljesebb körű hasznosítása. A vizek lehetséges mértékű visszatartása tározókban, medrekben, mélyterületeken. - A terület természetes és természet-közeli állapotú vizes élőhelyein a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiség (ökológiai vízigény) biztosítása. - A területen keletkező káros víztöbbletek, belvizek biztonságos elvezetéséhez szükséges állami kezelésű befogadók megfelelő kiépítése, a belvízátemelés biztosítása. - A terület vízrendszereinek felkészítése az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésére. - A medrek tegyék lehetővé az aszálykár-elhárítást. Szivattyú állások, kettős működtetésű csatornák építése. - A terület vízfolyásai, csatornái a szabad vízkészletük erejéig legyenek alkalmasak helyi vízszolgáltatásra (öntözés stb.).

Az aktualizált koncepció műszaki alapjai - A területi vízigények kielégítését elsősorban a felszíni vizek visszatartásával, illetve víztározók építésével és medertározással kell megoldani. - Az eredményes vízvisszatartás érdekében a medrekben duzzasztóműveket, és egyéb műtárgyakat kell építeni, amelyek segítségével a mély fekvésű területek, a vizes élőhelyek, az erdőterületek vízpótlása eseti jelleggel, szabályozott módon megvalósítható a szabad felszíni vízkészletekből, és kapcsolódási lehetőséget biztosítanak a ráépülő vízhasználatoknak. - Kiemelt cél az ökológiai hálózatba tartozó holtágak és mellékágak vízellátása és revitalizációja (jóléti célokat is szolgálva). - Az eredményes és víztakarékos vízgazdálkodás megteremtése érdekében az egyes vízrendszerek között új vízkormányzási művek és összekötő csatornák építendők. - Az aszálykárok enyhítésére, aszálykár-elhárítás eredményes lefolytatása érdekében szivattyús vízkivételi helyek alakítandók ki a Dráva mentén.

A vízkormányzás átalakításának szükségessége Ormányság egyre gyorsabb ütemű kiszáradása, szélsőséges vízjárás Okok: - Dráva medrének süllyedése - iparszerű nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés és az ahhoz kapcsolódó melioráció - nem megfelelő vízgazdálkodási gyakorlat (felszíni vizek minél gyorsabb levezetése) - talajvíz süllyedése - éghajlatváltozás (egyre szélsőségesebb időjárási körülmények)

A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Csapadékviszonyok Csapadék jelentős szerepe a felszíni vízkészletek alakulásában Csapadék évi átlaga: - Barcsi kistérség: 740 mm - Sellyei kistérség: 742 mm - Siklósi kistérség: 678 mm Csapadékeloszlás: - Maximumok: jellemzően kora nyár és késő ősz - Minimumok: jellemzően késő tél kora tavasz 100 80 60 40 20 0 Sellye havi csapadék [mm] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Havi átlag csapadék mennyiségek alakulása Sellye településen (mm) Állomás I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Σ Megjegyzés Adatgazda Barcs 42 37 39 62 73 89 77 66 68 57 72 60 740 1971-2000 OMSZ Drávaszabolcs 35 43 42 50 71 72 52 54 73 54 54 47 646 2000-2014 DDVIZIG Drávasztára 31 49 50 55 87 70 53 56 87 58 60 51 705 2000-2014 DDVIZIG Harkány 42 36 41 53 65 80 71 64 55 53 65 54 678 1971-2000 OMSZ Királyegyháza 37 47 44 53 81 75 66 53 85 53 52 57 701 2000-2014 DDVIZIG Sellye 46 39 44 58 73 96 66 71 65 58 70 58 742 1971-2000 OMSZ

A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Felszíni vizek vízgyűjtő terület A program területe a Dráva vízgyűjtőjén É-D-i, Ény-DK-i lejtéssel a folyó a terület egészének befogadója Főbb vízfolyások: - Fekete-víz - Korcsina-csatorna - Körcsönye - Sellyei-Gürü-csatorna - Pécsi-víz - Egerszegi-csatorna - több kisebb vízfolyás és csatorna

A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Felszíni vizek A Dráva Főbb vízrajzi jellemzők: 250 200 150 100 50 0 Dráva Drávaszabolcs havi átlagos vízállások 1970-2014 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. vízállás cm

Vízhozam (m3/s) Vízállás (cm) A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Felszíni vizek A Dráva medersüllyedése 3000 2500 2000 1500 1000 500 Sokéves átlagot tekintve míg a Dráva középvízhozama állandó - kb. 500 m3/s Dráva-Drávaszabolcs Éves vízhozam jellemzők 1970-2014 között y = -2,3065x + 5929,3 y = 0,4311x - 336,74 y = 0,8254x - 1421,5 0 197019741978198219861990199419982002200620102014 Idő (év) KQ m3/s KÖQ m3/s NQ m3/s Trendvonal Dráva-Drávaszabolcs Éves vízállás jellemzők 1970-2014 között 700 600 y = -0,3613x + 1130,6 500 400 300 200 y = -0,9908x + 2117,7 100 y = -0,8217x + 1637,1 0-100 -2001970 1980 1990 2000 2010 Idő (év) közepes vízállása folyamatosan csökken - 40 év alatt kb. 70-90 cm-t. KV cm KÖV cm NV cm Trendvona

A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Felszíni vizek A Dráva medersüllyedésének okai - A felsőbb Dráva-szakaszokon 22 vízierőmű található - Az erőművek megváltoztatják a Dráva vízjárását, ritkábbak a magasabb vízállások - Az erőművek a hordalék jelentős részét visszatartják A Dráva medre bizonyítottan mélyül

A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Talaj - talajvíz Főbb talajtípusok - öntéstalaj - réti talaj - barna erdőtalaj jó víztartó- ill. vízáteresztő képesség Talajvíz - áramlási iránya jellemzően Dráva felé mutat - szintje szoros kapcsolatban van a Dráva vízszintjével A Dráva és a Szaporca K-8 talajvízkút vízszintjei

A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Talaj - talajvíz A talajvíz szintjének csökkenése a Dráva-mentén

Árvízvédelmi szakaszok A tervezési terület a drávasztárai árvízvédelmi szakaszt teljes egészében és a drávaszabolcsi árvízvédelmi szakasznak kis részét érinti 05.03 drávasztárai árvízvédelmi szakasz 42,386 km 05.02 drávaszabolcsi árvízvédelmi szakasz 44,98 km Fekete-víz és a Pécsi-víz vízfolyások visszatöltésezve

Kedvező Dráva vízállás esetén az árvízvédelmi töltésbe épült zsilipen keresztül gravitációsan jutnak a belvizek a befogadóba Tartósan magas Drávavízállás esetén a Korcsinacsatornán érkező vizeket szivattyúval lehet átemelni a Dráva hullámterére árvízvédelmi töltés keresztezésében a főművi szivattyúállásnál biztosított átemelő kapacitás 1,0 m³/s Dráva menti belvízvédelmi szakasz A két ölözetből a tervezési területet csak a Korcsina öblözetet érinti Az öblözet fő befogadója a Korcsina csatorna, összesen 79,23 km csatorna az öblözetben

Kisvízfolyások vízrendszerei

Korcsina-csatorna vízrendszere NÉV Kezelő 1. Korcsina-csatorna DDVIZIG 2. Darányi-csatorna DDVIZIG 3. Istvándi-árok DDVIZIG 4. Zádori-határárok Részben DDVIZIG 6. Galozsai-csatorna DDVIZIG Kisvízfolyások vízrendszerei Siópusztai-árok vízrendszere NÉV Hossza Kezelő 7. László-árok DDVIZIG NÉV 1. Korcsina-csatorna 0-38000 DDVIZIG 8. Lugi-csatorna DDVIZIG 2. Darányi-csatorna 0-3000 DDVIZIG 9. Nádiberki-csatorna Részben DDVIZIG 3. Istvándi-árok 0-6230 DDVIZIG 10. Bisztrica-csatorna DDVIZIG 4. Zádori-határárok Részben DDVIZIG 11. Nagymező-árok DDVIZIG 12. Tekeresi-árok DDVIZIG 5. Kastélyosdombó-csatorna Nem állami 6. Galozsai-csatorna 0-4680 DDVIZIG Sellyei-és Kápolnai-Gürü-csatornák 7. László-árok vízrendszere 0-1770 DDVIZIG 8. Lugi-csatorna 0-2670 DDVIZIG NÉV 9. Kezelő Mlákai-árok Nem állami 1. Sellyei-Gürü-csatorna 10. DDVIZIG Nádiberki-csatorna Részben DDVIZIG 2. Kápolnai-Gürü-csatorna 11. DDVIZIG Bisztrica-csatorna 0-4140 DDVIZIG 3. Csallov-árok 12. Alsó Nagymező-árok szakasza DDVIZIG 0-6800 DDVIZIG 4. Drávaiványi-mellékárok 13. DDVIZIG Tekeresi-árok 0-10500 Körcsönye-csatorna DDVIZIG vízrendszere 5. Drávaiványi-árok Alsó szakasza DDVIZIG 6. Gürü-összekötő-csatorna Részben DDVIZIG 8. Drávasztárai-mellékág DDVIZIG 9. Lajostanyai-mellékág DDVIZIG DDVIZIG vagyonkezelésében levő vízfolyás szakaszok NÉV Kezelő 1. Körcsönye-csatorna Középső szakasza nem DDVIZIG 2. Nagyhomoki-árok DDVIZIG Kezelő 1. Siópusztai-árok Alsó szakasza DDVIZIG 2. Lugi-csatorna DDVIZIG 3. Korcsina-átmetszés DDVIZIG 4. Drávatamási-mág DDVIZIG 5. Tótújfalui-mág DDVIZIG 6. Felsőszentmártoni-mág DDVIZIG 7. Drávakeresztúri I-II-III-mág DDVIZIG

Kisvízfolyások vízrendszerei DDVIZIG vagyonkezelésében levő vízfolyás szakaszok Fekete-víz vízrendszere Vejti-Luzsoki-csatorna, Kisszentmárton-Mailáthpusztai vízrendszere NÉV Kezelő 1. Fekete-víz DDVIZIG 2. Egyesült-Gyöngyös DDVIZIG NÉV 2. Vejti-árok Kezelő Részben DDVIZIG 3. Endrőc felső-csatorna DDVIZIG 1. Vejti-Luzsoki-csatorna 3. Vejti-mág Felső szakasza DDVIZIG DDVIZIG 4. Denci-árok Részben 2. DDVIZIG Vejti-árok 4. Piskói-mág Részben DDVIZIG DDVIZIG 5. Kengyelesi-árok Alsó szakasza DDVIZIG 3. Vejti-mág 5. Kelemenligeti-csatorna DDVIZIG Részben DDVIZIG 6. Kárászi-árok Alsó szakasza DDVIZIG 6. 4. Piskói-mág Mailáthpusztai-mág DDVIZIG DDVIZIG 7. Okorköz-csatorna DDVIZIG 7. 5. Kelemenligeti-csatorna Kisinci-mellékág Részben DDVIZIG DDVIZIG 8. Okor-Bükkösdi-víz DDVIZIG 6. 8. Mailáthpusztai-mág Adhini-mellékág DDVIZIG DDVIZIG 9. Nádas-árok Felső szakasza 7. Kisinci-mellékág DDVIZIG DDVIZIG Pécsi-víz vízrendszere 10. Régi Fekete-víz DDVIZIG 8. Adhini-mellékág DDVIZIG 11. Drávapalkonyai-mág DDVIZIG NÉV Kezelő 1. Pécsi-víz DDVIZIG Egerszegi-csatorna vízrendszere 2. Bükkösdi-árapasztó DDVIZIG 3. Páprádi-csatorna DDVIZIG 4. Czinderi-árok DDVIZIG NÉV Kezelő 5. Baksai-árok Részben DDVIZIG 1. Egerszegi-csatorna DDVIZIG 6. Tengeri-árok Részben DDVIZIG 2. Csukmai-árok DDVIZIG 7. Hegyadó-patak és Hegyadó-átvágás DDVIZIG 3. Sződönyi-árok Alsó szakasza DDVIZIG 8. Kónica-csatorna DDVIZIG 9. Kémes-Drávapiski-árok Alsó szakasza DDVIZIG NÉV Kezelő 1. Vejti-Luzsoki-csatorna Felső szakasza DDVIZIG

A tervezési területen található jelentősebb tavak, holtágak, morotvák 1. Lakócsa melletti morotva 2. Fenékmocsár 3. Kanszki berek 4. Felsőszentmártoni holtág (Mrtvica) 5. Sellyei tó 6. Drávakeresztúri morotva 7. Bresztik tó 8. Zalátai Ó-Dráva (Adravica) 9. Fekete-tó holtág 10.Versági holtág (Piskói holtág) 11.Kápolnapusztai morotva 12.Nagyszigeti-morotva 13.Kisszentmártoni holtágrendszer 14.Kisszentmártoni-tó 15.Mailáthpusztai tó (holtág) 16.Cún- Szaporcai holtág (Kisincitó, Kishobogyi-tó, Szilháti-tó, Lanka-tó) 17.Kovácshidai-tó

Mellékágak

NATURA 2000 és védett területek vízvisszatartás szempontjából Jelmagyarázat: Vízvisszatartás szükséges (erdőterületek) Érzékeny területek (holtágak)

Mezőgazdasági vízhasználatok és vízigények Az Ős-Dráva projekt területén a 2015. évi igényfelmérés fejlesztési javaslatai 1. Baranyahidvég Község polgármestere: a) Elöntések a Fekete-víz magas vízállása miatt b) Öntözési igény önkormányzati területen c) Fekete-víz mentén 13 ha önkormányzati terület tó kialakítására alkalmas d) Fekete-víz oldalműtárgyak átalakítása, felújítása 2. Marócsa Község polgármestere: a) Elöntések a Denci-árok magas vízállása miatt b) Fekete-víz oldalműtárgyak átalakítása, felújítása 3. Sósvertike Község polgármestere: a) Sellyei-Gürü csatorna fel van iszapolódva, a nagy csapadékokat lassan vezeti le b) Belterületen magas a talajvíz c) Öntözésre mezőgazdasági gazdálkodók és az önkormányzat részéről is lenne igény d) Mély fekvésű, vízjárta terület szántókat érint e) Külterületen a belterületről a vizek egy kb. 4 ha területen gyűlnek össze 4. Potony Község polgármestere: a) Elöntések a Kocsina-csatorna magas vízállása miatt b) Öntözési igény lenne c) Település melletti horgásztó helyreállítása javasolt d) A vizek gyorsan lefolynak a területről, alacsony a talajvíz 5. Tótújfalú Község polgármestere: a) Tótújfalu község területén sem a belvíz, sem a magas talajvíz, sem a vízfolyások állapota nem okoz problémát. b) Öntözési igényről nem tud a polgármester a területen c) Tározó kialakítására alkalmas hely nincs. 6. Drávakeresztúr Község polgármestere: a) A település közigazgatási területén vannak belvizes problémák b) Vízjárta mély területek: 1. Drávakeresztúr Mrtvicska-tó, 2. Révfalui-tó, 3. Drávakeresztúr Drávába bekötött holtág 4. Révfalui tökleveles-tó c) Nagymező-árok tisztítása d) Korcsina tisztítása, rendezése Révfalunál Jelmagyarázat: Meglévő használtvíz bevezetés Meglévő öntözés felszín alatti vízkészletből 1 db 69 ha Meglévő öntözés felszíni vízkészletből 9 db 452 ha Meglévő tározók 13 db 116 ha Tervezett öntözések 76 db 2422 ha Tervezett tározók 3 db 7 ha 7. Mecsekerdő Zrt.: a) több erdő területen is problémát okoz a többletvizek megjelenése, a vizek elvezetése, és vízhiányos időszakokra visszatartása javasolt b) A vízelvezető árkok rekonstrukciója, műtárgyak 3 felújítása, db építése c) Öntözési igény, Vajszló közelében levő csemetekert d) Tározó kialakítása lehetséges a Körcsönye-csatorna mentén illetve Gilvánfánál 4/B és 5/B erdőrészleteken 8. Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége a) Kovácshidai tavak mellett lévő mocsaras területen kialakítható lenne egy újabb vízterület b) A Sellyei Gürü tó további bővítésével szintén egy jóléti tavat lehetne kialakítani a tóhoz tartozó mocsaras terület bevonásával c) A Dráva mentett és mentetlen oldalán lévő holtágak feltöltődtek. ( Mailátpuszati holtág, a Zalátai Ó-Dráva, Hótedra holtág, Vájás holtág, Bresztik) d) A Régi Fekete- víz meder kiváló ívóhely, halbölcső lehetne a halaknak megfelelő vízállás esetén.

A 2015. évi igényfelmérés eredményei Az Ős-Dráva projekt területén a 2015. évi igényfelmérés fejlesztési javaslatai 1. Baranyahidvég Község polgármestere: a) Elöntések a Fekete-víz magas vízállása miatt b) Öntözési igény önkormányzati területen c) Fekete-víz mentén 13 ha önkormányzati terület tó kialakítására alkalmas d) Fekete-víz oldalműtárgyak átalakítása, felújítása 2. Marócsa Község polgármestere: a) Elöntések a Denci-árok magas vízállása miatt b) Fekete-víz oldalműtárgyak átalakítása, felújítása 3. Sósvertike Község polgármestere: a) Sellyei-Gürü csatorna fel van iszapolódva, a nagy csapadékokat lassan vezeti le b) Belterületen magas a talajvíz c) Öntözésre mezőgazdasági gazdálkodók és az önkormányzat részéről is lenne igény d) Mély fekvésű, vízjárta terület szántókat érint e) Külterületen a belterületről a vizek egy kb. 4 ha területen gyűlnek össze 4. Potony Község polgármestere: a) Elöntések a Kocsina-csatorna magas vízállása miatt b) Öntözési igény lenne c) Település melletti horgásztó helyreállítása javasolt d) A vizek gyorsan lefolynak a területről, alacsony a talajvíz 5. Tótújfalú Község polgármestere: a) Tótújfalu község területén sem a belvíz, sem a magas talajvíz, sem a vízfolyások állapota nem okoz problémát. b) Öntözési igényről nem tud a polgármester a területen c) Tározó kialakítására alkalmas hely nincs. 6. Drávakeresztúr Község polgármestere: a) A település közigazgatási területén vannak belvizes problémák b) Vízjárta mély területek: 1. Drávakeresztúr Mrtvicska-tó, 2. Révfalui-tó, 3. Drávakeresztúr Drávába bekötött holtág 4. Révfalui tökleveles-tó c) Nagymező-árok tisztítása d) Korcsina tisztítása, rendezése Révfalunál 7. Mecsekerdő Zrt.: a) több erdő területen is problémát okoz a többletvizek megjelenése, a vizek elvezetése, és vízhiányos időszakokra visszatartása javasolt b) A vízelvezető árkok rekonstrukciója, műtárgyak felújítása, építése c) Öntözési igény, Vajszló közelében levő csemetekert d) Tározó kialakítása lehetséges a Körcsönye-csatorna mentén illetve Gilvánfánál 4/B és 5/B erdőrészleteken 47 megkeresésre, 8 válasz érkezett 8. Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége a) Kovácshidai tavak mellett lévő mocsaras területen kialakítható lenne egy újabb vízterület b) A Sellyei Gürü tó további bővítésével szintén egy jóléti tavat lehetne kialakítani a tóhoz tartozó mocsaras terület bevonásával c) A Dráva mentett és mentetlen oldalán lévő holtágak feltöltődtek. ( Mailátpuszati holtág, a Zalátai Ó-Dráva, Hótedra holtág, Vájás holtág, Bresztik) d) A Régi Fekete- víz meder kiváló ívóhely, halbölcső lehetne a halaknak megfelelő vízállás esetén.

Mecsekerdő Zrt. fejlesztési igényei

Korábban tervezett beavatkozások

Aktualizált projekt terület

A fejlesztés főbb műszaki beavatkozásai

A fejlesztési javaslat főbb elemei Nagyobb duzzasztók: Pécsi-víz 10+950 km szelvénye Fekete-víz 20+200 km szelvénye Töltés megerősítés: A Fekete-víz jobb parti töltésénél a torkolat közelében kb. 3,5 km hosszban a szivárgások megakadályozása érdekében résfalazás. Víztározók: Potonyi tározó 39 ha 400 000 m 3 Teklafalui tározó 52 ha 550 000 m 3 Tüskéspusztai tározók 113 ha 1 200 000 m 3 Régi Fekete-víz medertározó 18 ha 350 000 m 3 Új mederszakaszok építése: Kotrandó mederszakaszok: 20 km hosszban 50 km hosszban Vizes élőhelyek, holtágak vízpótlása: 11 Mellékág revitalizáció: 6

Beavatkozás jellege, rendeltetése Mennyiség Helye Kapacitás/térfogat/hossz A fejlesztés részletes elemei Szivattyúállás 5 Korcsina-átvágás, Potonyi tározó feltöltése Vízkivételi mű 0 Korcsina csatorna vízpótlás, vízleeresztés (kettős működésű) Vízkivételi hely öntzésre Vízkivételi hely öntözésre Zöldenergiával üzemelő szivattyútelep (Beépített szivattyú+naperő telep) Tározó 5 Korcsina, Korcsina-átmetszés, Lugi-cs vízpótlása Sellyei-Gürü cs.,nagymező-árok,drávaiványi-árok vízpótlása Kemsei-árok, Kápolnai-Gürü cs.,vejti-árok vízpótlása Medertározás Köztes tározó (1 ha) Körcsönye-cs. Gürü vízrendszer vízpótlása Mellékág revitalizáció 6 Kisinci mellékág revitalizációja Adhini mellékág revitalizációja Piskói mellékág revitalizációja Mailáthpusztai mellékág revitalizációja Drávasztárai mellékág revitalizációja Lajostanyai mellékág revitalizációja [db] [kmsz]/[fkm] [m 3 /s]/[m 3 ]/[km]/[ha] Szivattyúállás 5 [m3/s] Korcsina-átvágás, Potonyi tározó feltöltése Dráva 140,6 (Korcsina-átvágás torkolat) 1,0 Korcsina csatorna vízpótlás, vízleeresztés (kettős működésű) Dráva 119,5 (Korcsina torkolat) 1,0 Vízkivételi hely öntzésre Dráva 95,7 (Mérnökházi öntözőzsilip) 0,2 Vízkivételi hely öntzésre Dráva 89,8 (Ilmapusztai öntözőzsilip) 0,2 Zöldenergiával üzemelő szivattyútelep (Beépített szivattyú+naperő telep) Körcsönye 7+800 0,3 Tározó 5 [m3] Korcsina, Korcsina-átmetszés, Lugi-cs vízpótlása Potonyi 400 ezer Sellyei-Gürü cs.,nagymező-árok,drávaiványi-árok vízpótlása Teklafalui 550 ezer Kemsei-árok,Kápolnai-Gürü cs.,vejti-árok vízpótlása Tüskéspusztai 1 200 ezer Medertározás Régi Fekete-víz 350ezer Közes tározó (1 ha)körcsönye-cs. Gürü vízrendszer vízpótlása Köztes tározó Körcsönye-Sellyei-Gürü csatorna 20 ezer Vizes élőhely, tó kialakítása 11 [ha] 404,68 Lakócsai tó és Drávafoki tó Lakócsa melletti morotva 167,63 Fenékmocsár Fenékmocsár 33,79 Kanszki berek Kanszki berek 21,95 Felsőszentmártoni holtág Felsőszentmártoni holtág 12,82 Sellyei tó Sellyei tó 17,59 Drávakeresztúri tó Drávakeresztúri morotva 33,72 Bresztik Bresztik 4,07 Zalátai Ó-Dráva Zalátai Ó-Dráva 25,66 Fekete tó Fekete tó 5,56 Versági tó (Piskói-tó) Versági tó (Piskói-tó) 8,62 Kovácshidai tó Kovácshidai tó 73,27 Csatorna építése (tápcsatorna) 13 [km] 16,01 Korcsina átvágás-sópusztai árok összekötés Korcsina átvágás-sópusztai árok összekötés 0,54 Kanszki berek-felsőszentmártoni tó összekötés Kanszki berek-felsőszentmártoni tó összekötés 2,60 Lugi-csatorna - Siópusztai árok összekötés Lugi-csatorna - Siópusztai árok összekötés 0,23 Egerszegi csatorna-kovácshidai horgásztó összekötés Egerszegi csatorna-kovácshidai horgásztó összekötés 0,60 Kémesi-Drávapiski árok összekötése a Tüskéspusztai tározóval Kémesi-Drávapiski árok összekötése a Tüskéspusztai tározóval 0,70 Kápolnai-Gürü-Vejti Lúzsoki csatorna összekötése Kápolnai-Gürü-Vejti Lúzsoki csatorna összekötése 1,70 Sellyei-Gürü csatorna-bresztik tó összekötése Sellyei-Gürü csatorna-bresztik tó összekötése 0,80 Zalátai Ó-Dráva-Fekete tó holtág összekötése Zalátai Ó-Dráva-Fekete tó holtág összekötése 0,64 Körcsönye-Kápolnai-Gürü összekötő csatorna Körcsönye-Kápolnai-Gürü összekötő csatorna 3,40 Körcsönye-Sellyei-Gürü gravitációs összekötő csatorna Körcsönye-Sellyei-Gürü gravitációs összekötő csatorna 1,30 Körcsönye-Drávaiványi mellékárok gravitációs összekötő csatorna Körcsönye-Drávaiványi mellékárok gravitációs összekötő csatorna 0,20 Korcsina-Körcsönye összekötő csatorna Korcsina-Körcsönye összekötő csatorna 2,20 Korcsina-Bisztrica csatorna összekötő csatorna Korcsina-Bisztrica csatorna összekötő csatorna 1,10 Meder tisztítás, mélyítés, bővítés 48,95 12 [km] Siópusztai árok mederkotrás Siópusztai árok mederkotrás 4,90 Ó-csatorna mederkotrás Ó-csatorna mederkotrás 4,30 Korcsina átvágás mederkotrás Korcsina átvágás mederkotrás 2,30 Szödönyi árok kotrása Szödönyi árok kotrása 0,70 Hegyadó árok átmetszés mederkotrása Hegyadó árok átmetszés mederkotrása 1,60 Egerszegi csatorna mederkotrása Egerszegi csatorna mederkotrása 1,30 Drávaiványi mellékágak mederkotrása Drávaiványi mellékágak mederkotrása 5,00 Drávaiványi árok mederkotrás Drávaiványi árok mederkotrás 1,80 II. sz. Gürü összekötő mederkotrás II. sz. Gürü összekötő mederkotrás 5,35 Gürü összekötő mederkotrás Gürü összekötő mederkotrás 3,50 Körcsönye csatorna kotrása Körcsönye csatorna kotrása 10,10 Nagymező árok mederkotrás Nagymező árok mederkotrás 8,10 Műtárgyak 148 Tervezett vízkormányzó 61 nagy duzzasztó 2 Fekete-víz 20+200 kmsz, Pécsi-víz 10+950 kmsz duzzasztó 13 vízkormányzó műtárgy 13 mederelzárás és központi műtárgy (zsilip) 3 oldalműtárgy 30 Tervezett vízhozamérő műszelvény 2 Meglevő műtárgyak 85 árvízvédlemi zsilip 20 torkolati zsilip 1 öntöző zsilip 2 csapoóajtós áteresz 22 zsilip 40 Mellékág revitalizáció 6 [ha] 16,57 Kisinci mellékág revitalizációja Kisinci mellékág Dráva 86,4 86,9 2,11 Adhini mellékág revitalizációja Adhini mellékág Dráva 83,2 85,5 3,20 Piskói mellékág revitalizációja Piskói mellékág Dráva 102,55 104,15 3,11 Mailáthpusztai mellékág revitalizációja Mailáthpusztai Dráva 92,65 93,65 3,00 Drávasztárai mellékág revitalizációja Drávasztárai mellékág Dráva 116,0-118,35 3,15 Lajostanyai mellékág revitalizációja Lajostanyai mellékág Dráva 112,45-113,95 2,00 Töltés megerősítés 1 Fekete-víz torkolati szakasz 3.5 km résfalazás Árvizi szükségtározó 1 Fekete-víz torkolati szakasz 3.5 km résfalazás 54 ha nagyságú árvizi szükségtározó tér Fekete-víz 25+000 km szelvényében a jobb parton 680ezer Vizes élőhely, tó kialakítása 11 Lakócsai tó és Drávafoki tó Fenékmocsár Kanszki berek Felsőszentmártoni holtág Sellyei tó Drávakeresztúri tó Bresztik Zalátai Ó-Dráva Fekete tó Versági tó (Piskói-tó) Kovácshidai tó Töltés megerősítés Fekete-víz torkolati szakasz 3.5 km résfalazás Árvizi szükségtározó 54 ha nagyságú árvízi szükségtározó tér

Csatorna építése (tápcsatorna) 13 Korcsina átvágás-sópusztai árok összekötés Kanszki berek-felsőszentmártoni tó összekötés Lugi-csatorna - Siópusztai árok összekötés Egerszegi csatorna-kovácshidai horgásztó összekötés Kémesi-Drávapiski árok összekötése a Tüskéspusztai tározóval Kápolnai-Gürü-Vejti Lúzsoki csatorna összekötése Sellyei-Gürü csatorna-bresztik tó összekötése Meder tisztítás, mélyítés, bővítés 12 Zalátai Ó-Dráva-Fekete tó holtág összekötése Siópusztai árok mederkotrás Körcsönye-Kápolnai-Gürü összekötő Ó-csatorna mederkotrás Körcsönye-Sellyei-Gürü gravitációs Korcsina összekötő átvágás csatorna mederkotrás Körcsönye-Drávaiványi mellékárok Szödönyi gravitációs árok összekötő kotrása csatorna Korcsina-Körcsönye összekötő csatorna Hegyadó árok átmetszés mederkotrása Korcsina-Bisztrica csatorna összekötő Egerszegi csatorna csatorna mederkotrása Drávaiványi mellékágak mederkotrása Meder tisztítás, mélyítés, bővítés Drávaiványi 12 árok mederkotrás Siópusztai árok mederkotrás II. sz. Gürü összekötő mederkotrás Ó-csatorna mederkotrás Gürü összekötő mederkotrás Korcsina átvágás mederkotrás Körcsönye csatorna kotrása Szödönyi árok kotrása Nagymező árok mederkotrás Hegyadó árok átmetszés mederkotrása Egerszegi csatorna mederkotrása Drávaiványi mellékágak mederkotrása Drávaiványi árok mederkotrás II. sz. Gürü összekötő mederkotrás Gürü összekötő mederkotrás Körcsönye csatorna kotrása Nagymező árok mederkotrás A fejlesztés részletes elemei Műtárgyak 148 Tervezett vízkormányzó 61 nagy duzzasztó 2 duzzasztó 13 vízkormányzó műtárgy 13 mederelzárás és központi műtárgy (zsilip) 3 oldalműtárgy 30 Tervezett vízhozammérő műszelvény 2 Meglevő műtárgyak 85 árvízvédelmi zsilip 20 torkolati zsilip 1 öntöző zsilip 2 csapóajtós áteresz 22 zsilip 40

A vízkormányzási rendszer elemei A Korcsina-csatorna és a Siópusztai-árok vízrendszere Vízbevezetés a vízrendszerekbe: - gravítációs vízkivételek a tározókból - szivattyús vízkivétel a Drávából Vízrendszer elemei: - 2 db tározó: - Potonyi tározó (Korcsina-, Istvándi árok) - Teklafalui tározó (Tekeresi árok) - 2 db szivattyú állás: - Dráva 140+600 fkm; ~1m 3 /s - Dráva 119+500 fkm; ~1m 3 /s - 3 db vízkormányzó mű - 5,5 km új mederszakasz Vízvisszatartás elemei: - 9 db duzzasztó - 7 db oldalműtárgy Vízrendezés főbb céljai: - Erdőterületek vízjárásának szabályozása - Vizes élőhelyek vízpótlása (Lakócsa melletti morotva, Fenékmocsár, Drávakeresztúri morotva, Kanszki berek és Mrtvica)

A vízkormányzási rendszer elemei A Sellyei-, Kápolnai-Gürü és a Körcsönye-csatorna vízrendszere Vízbevezetés a vízrendszerekbe: - gravítációs vízkivétel a Korcsina-csatornából és a Fekete-vízből Vízátadás: - szivattyús vízkivétel a Körcsönye-csatornából Vízrendszer elemei: - 1 db nagyduzzasztó (Fekete-víz 20+200 fkm) - 1 db szivattyú állás - 1 db árvízi szükségtározó - 6 db vízkormányzó mű - 11 km új mederszakasz Vízvisszatartás elemei: - 1 db zsilipes mederelzárás (Zalátai Ó-Dráva) - 2 db duzzasztó - 10 db oldalműtárgy Vízrendezés főbb céljai: - Erdőterületek vízjárásának szabályozása - Vizes élőhelyek vízpótlása (Bresztik-tó, Zalátai-Ó-Dráva, Fekete-tó holtág, Sellyei-tó,)

A vízkormányzási rendszer elemei A Vejti-Lúzsoki csatorna, Kisszentmárton-Mailáthpusztai csatorna vízrendszere Vízbevezetés a vízrendszerekbe: - gravítációs vízbevezetés a Kápolnai-Gürü-csatornából - 2 db szivattyús vízkivétel a Drávából Vízrendszer elemei: - 2 db vízkormányzó mű - 2 km új mederszakasz Vízvisszatartás elemei: - 1 db zsilipes mederelzárás (Piskói tó) Vízrendezés főbb céljai: - Vizes élőhelyek vízpótlása (Piskói tó, Kisszentmártoni tó, Mailáthpusztai tó)

A vízkormányzási rendszer elemei A Fekete-víz, Pécsi-víz és Egerszegi-csatorna vízrendszerei Vízbevezetés a vízrendszerekbe: - gravítációs vízkivétel a Pécsi-vízből Vízrendszer elemei: - Tüskéspusztai tározók - Régi Fekete-víz medertározó - 1 db nagyduzzasztó - 2 db vízkormányzó mű - 2 km új mederszakasz Vízvisszatartás elemei: - 1 db zsilipes mederelzárás - 2 db duzzasztó - 10 db oldalműtárgy Vízrendezés főbb céljai: - Vizes élőhelyek vízpótlása (Kovácshidai horgásztó)

Korcsina csatorna Siópusztai árok Körcsönye csatorna Sellyei-Kápolnai Gürü vízrendszer 8 db duzzasztó 2 db vízkormányzó műtárgy 3 db oldalműtárgy 1 db duzzasztó 1 db vízkormányzó műtárgy 7 db oldalműtárgy 1 db duzzasztó 7 db oldalműtárgy Siópusztai árok Fekete-víz Vejti-Luzsoki csatorna, Kisszentmárton-Mailátpusztai vízrendszer 1 db zsilipes mederelzárás 3 db oldalműtárgy Egerszegi-csatorna 6 db vízkormányzó műtárgy 1 db duzzasztó Tervezett műtárgyak 1 db duzzasztó 1 db vízkormányzó műtárgy 7 db oldalműtárgy Nagy duzzasztó: 2 db Vízkormányzó 1 db nagy duzzasztó műtárgy: 13 db 4 db oldalműtárgy Kis duzzasztó: 1 db mederelzárás és 13 db központi műtárgy Oldalműtárgy: 30 db 1 db mederelzárás és központi műtárgy Zsilipes mederelzárás: 3 db 2 db vízkormányzó műtárgy 2 db duzzasztó 1 db vízkormányzó műtárgy 5 db oldalműtárgy Fekete-víz Vejti-Luzsoki csatorna, Kisszentmárton-Mailátpusztai vízrendszer Pécsi-víz 1 db nagy duzzasztó 4 db oldalműtárgy 1 db zsilipes mederelzárás 1 db zsilipes mederelzárás Pécsi-víz Körcsönye csatorna 2 db vízkormányzó műtárgy Sellyei-Kápolnai Gürü vízrendszer 1 db nagy duzzasztó 2 db oldalműtárgy 1 db nagy duzzasztó 2 db oldalműtárgy 1 db duzzasztó 7 db oldalműtárgy 1 db mederelzárás és központi műtárgy 3 db oldalműtárgy 6 db vízkormányzó műtárgy 1 db duzzasztó Egerszegi-csatorna 2 db duzzasztó 2 db vízkormányzó műtárgy 4 db oldalműtárgy Korcsina csatorna 8 db duzzasztó 2 db vízkormányzó műtárgy 3 db oldalműtárgy

Az aktualizált vízgazdálkodási fejlesztési javaslat Becsült költség FŐÖSSZESÍTŐ Készült: az Építőipari Költségbecslési Segédlet (ÉKS) átlagárai, és szakkivitelező cégek ártájékoztatása alapján számított fajlagos költségek figyelembevételével, 2015 évi árakon Vízrendszer Nettó költség Áfa 27% Bruttó költség 1. Korcsina-csatorna vízrendszer beruházási költsége 2 355 000 000 Ft 635 850 000 Ft 2 990 850 000 Ft 2. Siópusztai-árok vízrendszer beruházási költsége 1 169 000 000 Ft 315 630 000 Ft 1 484 630 000 Ft 3. Körcsönye-csatorna vízrendszer beruházási költsége 1 418 000 000 Ft 382 860 000 Ft 1 800 860 000 Ft 4. Sellyei-, Kápolnai-Gürü vízrendszer beruházási költsége 1 625 000 000 Ft 438 750 000 Ft 2 063 750 000 Ft 5. Fekete-víz vízrendszer beruházási költsége 1 354 000 000 Ft 365 580 000 Ft 1 719 580 000 Ft 6. Vejti-Luzsoki csatorna Kisszentmárton-Mailáthpusztai csatorna vízrendszer beruházási költsége 558 000 000 Ft 150 660 000 Ft 708 660 000 Ft 7. Pécsi-víz vízrendszer beruházási költsége 690 000 000 Ft 186 300 000 Ft 876 300 000 Ft 8. Egerszegi-csatorna vízrendszer beruházási költsége 1 470 000 000 Ft 396 900 000 Ft 1 866 900 000 Ft Összesen 10 639 000 000 Ft 2 872 530 000 Ft 13 511 530 000 Ft Nettó költségek összesen: ÁFA 27 % Bruttó költségek összesen: 10 639 000 000 Ft 2 872 530 000 Ft 13 511 530 000 Ft

A fejlesztés célja, várható eredményei A TÁJHASZNÁLATVÁLTÁS ELŐSEGÍTÉSE A területre hulló, illetve oda gravitáló csapadékvizek visszatartása, helyben történő hasznosítása. (Víztakarékosság). A terület vízrendszereinek korszerűsítése, rugalmasságának növelése. Beavatkozási lehetőség a vízellátottság térbeli és időbeli viszonyaiba. Az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésére. (Belvíz veszélyeztetettség csökkentése, aszályos időszakok mérséklése). Vizes élőhelyek, ökológiai rendszerek fenntarthatósága, revitalizációja (404 ha). Erdőterületek vízállapotainak javítása (4360 ha). Vízhasznosítási lehetőségek feltételeinek javítása (öntözés). GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS, TERÜLETFEJLESZTÉS

További teendők - Az aktualizált tanulmány megismertetése,egyeztetése az érintettekkel (területhasználók, önkormányzatok, szakig szervek stb.) - A tervezett megoldások pontosítása (műtárgyak pontos helye, méretei, tulajdonviszonyok részletes feltárása stb.) - KEHOP kiíráshoz igazítás (forrás, 2% terület igénybevétel stb.)

Köszönöm a figyelmet!