SZEMBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS A LÁTÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK REHABILITÁCIÓJÁRÓL SZÓLÓ KÉRDŐÍV ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI

SZEMBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS A LÁTÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK REHABILITÁCIÓJÁRÓL SZÓLÓ KÉRDŐÍV ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ A KUTATÁS EREDMÉNYEI ÖSSZEFOGLALÓ MELLÉKLETEK 2. OLDAL 3. OLDAL 22. OLDAL 23. OLDAL Készítette: Atreb Bt. 2009 1

BEVEZETŐ Elemzésünk a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) megbízásából készült. A kutatásból egyrészt választ kívántunk kapni arra vonatkozóan, hogy a látássérült személyek elemi és foglalkozási rehabilitációjával foglalkozó Regionális Rehabilitációs Központok létezése, illetve az általuk végzett tevékenységek mennyire ismertek a szemész szakemberek körében. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a különböző szemészeti intézmények illetve az itt dolgozó szakemberek kapcsolatban állnak-e valamelyik Regionális Rehabilitációs Központtal, és ha igen, akkor az orvosok ismerik-e valójában a Központok munkáját, milyennek látják működésüket. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen a Rehabilitációs Központok kommunikációja, és ha ezt a megkérdezettek nem tartják elég hatékonynak, akkor milyen pontokon lehetne ezt a tevékenységet fejleszteni. A kutatás másik fókuszában a prevenció állt. Előfeltevésünk ez esetben az volt, hogy hatékony szűrőhálózat kiépítésével a részleges vagy teljes látásvesztés veszélyének kitett személyek jelentős részénél megelőzhetőek vagy legalább időben kitolhatóak lennének a betegség súlyosabb következményei. Arra kerestük a választ, hogy a szakemberek szerint a betegek hány százalékánál lehetne megelőzni a látásvesztést, illetve milyen betegségeknél, milyen eljárásokkal lehetne ezt csökkenteni. A kutatás potenciális alanyának tekintettünk minden, Magyarországon praktizáló szemész szakorvost. A kérdőívek felvételére a Magyar Szemorvostársaság éves kongresszusán, 2009. június 25-27-én került sor. Az adatfelvételre a konferencia szüneteiben került sor, így a szegmentáló kérdéseken kívül 10 rövid, nagyrészt zárt kérdést tettünk fel 1. A kérdőívek így 5-6 perc alatt kitölthetőek voltak, ami növelte a válaszadási hajlandóságot. A kérdőíveket személyesen töltettük ki a konferencia résztvevőivel. A három nap alatt összesen 193 darab kitöltött kérdőívet sikerült összegyűjtenünk. 1 A kérdőívet az 1-es számú melléklet tartalmazza. Készítette: Atreb Bt. 2009 2

A KUTATÁS EREDMÉNYEI Az első szegmentáló kérdésünk arra vonatkozott, hogy a válaszadók melyik településen működő intézményben praktizálnak. Mivel a rehabilitációval foglalkozó intézmények regionális hálózatban működnek, ez lehetőséget biztosított volna ezek ismertségének egyedi mérésére. A kérdőív felvételére egy országos konferencián került sor, így előfeltevésünk szerint minden régióból kellő számú válaszadóra számítottunk. A kitöltött kérdőívek azonban mást mutatnak. Bár a konferencia résztvevői közül majdnem minden másodikat sikerült elérnünk, a válaszok között abszolút túlsúlyt képeznek a Közép-magyarországi Régió képviselői. Mint az 1-es ábrán látható, ebből a régióból érkezett a válaszok 58%-a (112 db. kérdőív), és ezen belül is Budapestről válaszoltak 105-en. Válaszadók megoszlása régiók szerint 8,3% 7,8% 7,8% 5,2% 58,0% 5,2% 7,8% Közép-Magyarország (112) Nyugat-Dunántúl (15) Közép-Dunántúl (10) Dél-Dunántúl (10) Észak-Magyarország (15) Észak-Alföld (16) Dél-Alföld (15) 1. ábra Emiatt a kérdőív eredményeit csak az ország egészére, valamint a Középmagyarországi Régióra (természetesen külön-külön vizsgálva) tekinthetjük Készítette: Atreb Bt. 2009 3

relevánsnak, a többi régióra vonatkozóan az adatokat csak tájékoztató jelleggel szabad kezelni. A második szegmentáló kérdés arra vonatkozott, hogy a megkérdezett személy milyen típusú intézményben praktizál. Előfeltevésünk az volt, hogy a válaszok alapján megállapítható lesz, a rehabilitációs intézmények munkáját mely típusú egészségügyi intézményekben ismerik jobban, illetve melyek azok, amelyeket a jelenlegi kommunikációs gyakorlattal nem érnek el a központok. A válaszadás során majdnem minden harmadik orvos két állást is megjelölt, ennek következtében a válaszok száma elérte a 257-et, így a válaszadók majdnem 68%-a állami, közel 32%-a magán intézményekben dolgozik 2. Három megkérdezett volt, aki erre a kérdésre nem válaszolt. Válaszadók megoszlása az egészségügyi intézmény típusa szerint 90 84 80 75 70 60 50 46 40 33 30 20 9 9 10 0 0 1 Állami fekvőbeteg ellátás Magán fekvőbeteg ellátás Állami egynapos sebészet Magán egynapos sebészet Állami járóbeteg ellátás, szakrendelő Magán járóbeteg ellátás (Magánrendelő) Optikai Szaküzlet Egyéb 2. ábra A válaszadók 32,7%-a dolgozik állami fekvőbeteg ellátásban, 29,2%-a állami járóbeteg ellátásban, 17,9% magán járóbeteg ellátásban, 12,8%-k pedig valamilyen optikai szaküzletben. 2 A feldolgozás során összevontuk a magán járóbeteg ellátást, valamint a magánrendelőt, mivel ezek a gyakorlatban fedik egymást. Az elemzés során ezt végig egy kategóriaként kezeljük. Készítette: Atreb Bt. 2009 4

A következő kérdéssel (3-as kérdés a kérdőívben) arra kerestük a választ, hogy az orvosok szerint a betegek hány százaléka nem fordul időben orvoshoz azokban az esetekben, ahol emiatt súlyos látáscsökkenés vagy teljes látásvesztés alakulhat ki. A legszerényebb becslés 5%, a legmagasabb 80% volt. A válaszoló szakemberek szerint átlagosan az esetek 29,9%-ban (14,7%-os szórás mellett) nem mennek időben szakorvoshoz a betegek. A 4-es kérdés arra vonatkozott, hogy a szakemberek szerint Magyarországon, mely betegségeknél lehetne fejleszteni az alkalmazott eljárásokat, amelyek segítségével megelőzhető lenne a súlyos látásromlás vagy a látásvesztés. Itt megadtuk a következő szembetegségeket (cukorbetegség, glaucoma, myopia, időskori makula degeneráció, nervus opticus, a retina betegségei, valamint a katarakták), illetve egy Egyéb kategóriát, továbbá lehetőséget biztosítottunk arra, betegségenként be lehet írni, hogy véleménye szerint milyen eljárás(ok) fejlesztésével lehetne csökkenteni a látásvesztett emberek számát. A 3-as ábrán azt összesítettük, hogy a válaszoló szakemberek szerint mely betegségeknél lehetne elkerülni a súlyosabb következményeket valamilyen eljárás(ok) fejlesztésével. A 193 válaszból: 183 (94,8%) megkérdezett gondolta úgy, hogy a cukorbetegség, 153-an (79,3%), hogy a glaucoma és 111-en (57,5%), hogy az időskori makula degeneráció esetén lehetne eredményeket elérni. Ezek magas eredmények, azonban ahogy a 3. számú ábrán is látható a szakemberek véleménye szerint a többi négy szembetegség esetében is sokak szerint segíteni lehetne a betegeken. Készítette: Atreb Bt. 2009 5

Milyen betegségeknél lehetne az eljárások fejleszésével megelőzni a súlyosabb következményeket? Cukorbetegség 183 Glaukóma 153 Időskori Makula Degeneráció 111 Retina betegségei 61 Katarakta 48 Nervus Opticus betegségei 43 Myopia 42 Egyéb 7 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 3. ábra A 4-es ábrán azt mutatjuk be, hogy a szakemberek véleménye szerint milyen eljárásokkal lehetne eredményeket elérni. A grafikonon látható a válaszok alapján, hogy a prevenciós intézkedések kaptak túlnyomó többséget, szemben az orvosi beavatkozással és a gyógyszeres kezeléssel. A válaszok között a szűrés 288 (az összes válasz 63,2%-a), a felvilágosítás 105 (23%), a rendszeres kontroll 25 (5,5%) lett említve, míg az orvosi beavatkozás, a gyógyszeres kezelés csak nyolc említést kapott! A válaszok alapján elmondható, hogy az orvosok többsége a súlyos látásromlással vagy látásvesztéssel járó betegségeknél a prevenciót preferálják, mielőbbi szűrések és a lakosság felvilágosítás által. Készítette: Atreb Bt. 2009 6

Milyen eljárások fejleszésével megelőzni a betegségek súlyosabb következményeit? 300 250 288 200 150 100 105 50 25 8 8 7 5 4 2 2 1 1 0 Szűrés Felvilágosítás Rendszeres kontroll Gyógyszeres kezelés Egészséges életmód Lézeres eljárás Korábbi műtéti beavatkozás Tb forrásokhoz való hozzáférés Korai diagnózis Látótérvizsgálat Speciális diabetes szakrendelés Keringés javítása 4. ábra Az 1. számú táblázat mutatja, hogy mely betegségeknél, milyen módszerrel lenne megelőzhető a súlyos látásromlás. (A táblázatban mindenhol az adott eljárás összes említésének számát tüntettük fel). A szűrés jelentőségét leginkább a cukorbetegségnél (az erre a betegségre adott összes eljárás 45%-a) és glaucománál (44,8%) látják a szakemberek. Közel azonos arányban tartották ezt fontosnak a katarakta (36,5%), a retina betegségei (35,8%) és az időskori makula degeneráció (35,2%) esetében is. A felvilágosítással a cukorbetegségnél (17,5%) és a nervus opticus betegségeinél (17%) lehetne jelentős eredményeket elérni az orvosok szerint, de a többi betegség is 11,5 és 15,2% között kapott említéseket. Készítette: Atreb Bt. 2009 7

Cukorbetegség Myopia Glaucoma Időskori Makula Degeneráció Nervus opticus betegségei Retina betegségei Katarakta Szűrés 95 14 78 43 13 24 19 Felvilágosítás 37 7 21 14 8 10 7 Lézeres eljárás 5 1 1 0 0 0 0 Gyógyszeres kezelés 2 0 4 2 0 0 0 Korai diagnózis 0 0 1 0 0 1 0 Speciális diabetes szakrendelés 1 0 0 0 0 0 0 TB forrásokhoz való hozzáférés 0 0 0 4 0 0 0 Rendszeres kontroll 11 2 5 4 0 1 2 Korábbi műtéti beavatkozás 0 0 1 0 0 0 4 Egészséges életmód 1 1 1 2 1 1 1 Keringés javítása 0 0 0 0 1 0 Látótérvizsgálat 0 0 2 0 0 0 0 Csak betegséget említ 59 21 60 53 25 29 19 1. Táblázat Az egyéb kategóriához hét válaszoló írt. Ezek között a tompalátás, az iskolai felvilágosítás, a gyermekszemészet és az általános szemészeti szűrés szerepeltek. Megkérdeztük a szakembereket arról is (5-ös kérdés), hogy véleményük szerint a prevenció hatékonyságát milyen módszerekkel, eszközökkel lehetne növelni. A lakosság megfelelő tájékoztatása Több szakorvos Hatékony prevenciós szűrőhálózat kiépítése Több szemészeti intézmény Korszerűbb orvosi eljárások Egyéb Válaszok száma 158 69 160 24 56 30 Az összes válasz (497) 31,8% 13,9% 32,2% 4,8% 11,3% 6,0% százalékában Az összes válaszadó (191) százalékában 82,7% 36,1% 83,8% 12,6% 29,3% 15,7% 2. Táblázat Készítette: Atreb Bt. 2009 8

Az négyes kérdés eredményei alapján várható volt, hogy a válaszadók többsége a hatékony, prevenciós szűrőhálózat kiépítését (83,8%) és a lakosság megfelelő tájékoztatását (82,7%) említi majd. A hatékony prevencióhoz szükséges eszközök megoszlása az összes válaszadó (191) százalékában A lakosság megfelelő tájékoztatása 82,7% Több szakorvos 36,1% Hatékony prevenciós szűrőhálózat kiépítése 83,8% Több szemészeti intézmény 12,6% Korszerűbb orvosi eljárások 29,3% Egyéb 15,7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 5. ábra Azonban az orvosok 30%-a nyilatkozott úgy, hogy a korszerűbb orvosi eljárások hatékony eszközei lehetnek a prevenciónak, ami az előző kérdés eredményeinek alapján meglepő. A 4-es kérdésnél ugyanis orvosi eljárások meglehetősen ritkán szerepeltek a válaszok között. A szakemberek jelentős része szerint szemészeti intézményekből már ma is elegendő van, ám a válaszadók 26,1% szerint szakorvosból többre lenne szükség. Az Egyéb válaszok között a legtöbb jelölést a pénz kapta, azaz nagyobb anyagi ráfordításra lenne szükség a hatékonyabb prevencióhoz 3. 167-en válaszoltak arra a kérdésre (6-os kérdés a kérdőívben), hogy a hatékony prevenció hány százalékkal csökkenthetné az éves szinten keletkező betegszámot. A válaszadók átlaga 33,6% volt (16,5%-os szórás mellett), a legkisebb 5%, a legmagasabb érték pedig 90% volt. A 5-ös és 6-os kérdés 3 Az itt adott összes válasz felsorolását a 2-es melléklet tartalmazza. Készítette: Atreb Bt. 2009 9

eredményei megerősítik azt a feltevést, hogy megfelelő preventív intézkedésekkel, a lakosság felvilágosításával és országos szűrőhálózat kiépítésével évente akár 1200-1800 embert lehetne a látásvesztéstől megmenteni. A 7-es kérdés arra irányult, hogy a szemész szakemberek ismerik-e, hogy milyen tevékenységeket végeznek a rehabilitációs központok. A kérdés nyitott volt, a válaszadónak magától kellett felsorolásszerűen megadnia a tevékenységeket. Ezeket a kódolás során rendeztük, összesen 36 csoportba. A kérdésre összesen 120-an válaszoltak, az összes megkérdezett csaknem 38%-a viszont egyetlen tevékenységet sem tudott megnevezni! A Közép-magyarországi Régióra vonatkozóan ez a azám 40%-ot is elérte. A többi régióban nagy a szórás a válaszok között, és ahogy már a tanulmány elején említettük, ezen régiók adatait tájékoztató jelleggel tüntetjük fel, a kevés válasz függvényében. Ennek figyelembevételével készítettünk összesítéseket. Ezek szerint azon válaszadók aránya, akik nem tudtak a rehabilitációs központokhoz tevékenységeket megemlíteni, így alakult: Régiók Nem adott meg tevékenységet Közép-Magyarország 40,2% Nyugat-Dunántúl 26,7% Közép-Dunántúl 30,0% Dél-Dunántúl 50,0% Észak-Magyarország 40,0% Észak-Alföld 37,5% Dél-Alföld 26,7% Országos 37,8% 3. Táblázat Átlagosan egy-egy válaszadó 2,7 tevékenységet nevezett meg, összesen 318 válasz érkezett. Ezek nagy része, 88,4%-a pontosan jelölte meg a tevékenységeket, 5,8%-uk volt részben helyes, és 5,8%-uk volt a válaszoknak helytelen. A legelterjedtebb tévhit, hogy ezek a szervezetek végeznek szűréseket, amit a válaszadók 3,3%-a írt be. Ezen kívül az érdek- és jogvédelem, a protézisek készítése és a műtétek végzése volt, amelyekről a Készítette: Atreb Bt. 2009 10

szakemberek egy része úgy vélte, hogy a rehabilitációs intézmények munkájához tartozik. 50% 45% 45% Milyen tevékenységet végeznek Ön szerint a rehabilitációs intézmények? I. 40% 35% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 15,8% 15% 15% 14,2% 14,2% 13,3% 12,5% 10% 9,2% 8,3% 6,7% 6,7% 5,8% 5,8% 5% 0% Segédeszközök használata Oktatás Pszichológiai segítségnyújtás Munkahelyhez jutás Életre való felkészítés Vakvezető kutya képzés Közlekedés, tájékozódás Szociális munka Számítógép használata Önellátás Tájékoztatásban Látássérültek klubja Életviteli tanácsadás Integráció Jogi segítség Fejlesztés Rehabilitáció 6. ábra 5,0% Milyen tevékenységet végeznek Ön szerint a rehabilitációs intézmények? II. 4,5% 4,0% 3,5% 3,3% 3,3% 3,0% 2,5% 2,5% 2,0% 1,5% 1,7% 1,7% 1,7% 1,7% 1,7% 1,7% 1,0% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,5% 0,0% Szakmaváltás Szűrés Braille Szóróanyagok készítése Foglalkozási rehabilitáció Kézi munka Hangoskönyvtár Sport Szállítás Elemi rehabilitáció Tréning Érdek és jogvédelem Társas kapcsolatok javítása Segítségnyújtás Látásfejlesztés Tanácsadás Otthontanítás Protézis Műtét 7. ábra Készítette: Atreb Bt. 2009 11

A 6-os és 7-ábrán grafikusan és a 4-es táblázatban összesítve látható (a két grafikon léptéke különböző!), hogy országos szinten a válaszadók hány százaléka mely tevékenységet nevezte meg 4 Tevékenység Válaszok száma Az összes válaszadó (120) arányában Segédeszközök használata 54 45,0% Oktatás 42 35,0% Pszichológiai segítségnyújtás 19 15,8% Munkahelyhez jutás 18 15,0% Életre való felkészítés 18 15,0% Vakvezető kutya képzés 17 14,2% Közlekedés, tájékozódás 17 14,2% Szociális munka 16 13,3% Számítógép használata 15 12,5% Önellátás 12 10,0% Tájékoztatásban 11 9,2% Látássérültek klubja 10 8,3% Életviteli tanácsadás 8 6,7% Integráció 8 6,7% Jogi segítség 7 5,8% Fejlesztés 7 5,8% Rehabilitáció 6 5,0% Szakmaváltás 4 3,3% Szűrés 4 3,3% Braille 3 2,5% Szóróanyagok készítése 2 1,7% Foglalkozási rehabilitáció 2 1,7% Kézi munka 2 1,7% Hangoskönyvtár 2 1,7% Sport 2 1,7% Szállítás 2 1,7% Elemi rehabilitáció 1 0,8% Tréning 1 0,8% Érdek- és jogvédelem 1 0,8% Társas kapcsolatok javítása 1 0,8% Segítségnyújtás 1 0,8% Látásfejlesztés 1 0,8% Tanácsadás 1 0,8% Otthontanítás 1 0,8% Protézis 1 0,8% Műtét 1 0,8% 4. Táblázat 4 A válaszokat régiós bontásban a 3-as számú melléklet tartalmazza. Készítette: Atreb Bt. 2009 12

Látható, hogy a segédeszközök használata, az oktatás és a pszichológiai segítségnyújtás említése volt a leggyakoribb a megkérdezettek között. A Közép-magyarországi Régióban a három legtöbbet kapott tevékenység sorrendjében is megegyezett az országos átlaggal 5, ami figyelembe véve ennek a régiónak a túlsúlyát a válaszok között, nem csoda. A negyedik helyen viszont itt a vakvezető kutya képzés végzett. Ez a tevékenység még az Északmagyarországi Régióban végzett ilyen elöl. Azon a két területen tehát, amelyeken belül a két nagyobb vakvezető kutya kiképzőközpont (Budapest és Miskolc) is működik. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a szemészek tudják-e, hogy mára kiépült a rehabilitációs intézmények regionális hálózata (kérdőív 8-as kérdése). Eredetileg három zárt válaszlehetőséget adtunk (Igen, Nem, Nem tudom), ám többen ráírták a lapra, hogy Részben, így ezt a kiértékelésnél önálló kategóriaként vettük figyelembe. A kérdésre 191-en válaszoltak. Az eredmények nem túl kedvezőek, hiszen csupán a megkérdezettek 28,3%-a tudta, hogy ez a hálózat kiépült, és további 2,6%-a nyilatkozott úgy, hogy részben kiépült. A szakemberek 24,6%-a nem tudta, és további 44,5%-uk szerint jelenleg nincs ilyen hálózat! Ön szerint kiépült-e már a látássérült személyek rehabilitációját ellátó országos régiós hálózat? 2,6% 24,6% 28,3% 44,5% Kiépült Nem épült ki Nem tudom Részben épült ki 5 Lásd a 3-as számú mellékletet. Készítette: Atreb Bt. 2009 13

8. ábra Ismét hangsúlyozva, hogy a regionális adatok csak a Közép-magyarországi Régió esetében alkalmasak a következtetések levonására (110 válasz), kigyűjtöttük, hogy régiónként milyen eredmények születtek (5. táblázat). A legjobb eredmény a Dél-alföldi Régióban (15 válasz) született, ahol 46,7% tudta, hogy az országos hálózat létezik. Régió Kiépült Nem épült ki Nem tudom Részben épült ki Közép-Magyarország 26,4% 46,4% 24,5% 2,7% Nyugat-Dunántúl 13,3% 60,0% 26,7% 0,0% Közép-Dunántúl 30,0% 40,0% 30,0% 0,0% Dél-Dunántúl 30,0% 70,0% 0,0% 0,0% Észak-Magyarország 33,3% 26,7% 40,0% 0,0% Észak-Alföld 31,3% 37,5% 25,0% 6,3% Dél-Alföld 46,7% 26,7% 20,0% 6,7% Országos 28,3% 44,5% 24,6% 2,6% 5. Táblázat Megnéztünk még egy bontást. Ebben az esetben azt vizsgáltuk, hogy a válaszok milyen eloszlást mutatnak Budapest - Vidék viszonylatban. Ennek az eredményei már megbízhatóbbak, hiszen a 103 budapestin kívül 88 nem budapesti szakember is válaszolt. Budapest Vidék Kiépült 26 25,2% 28 31,8% Nem épült ki 48 46,6% 37 42,0% Nem tudom 26 25,2% 21 23,9% Részben épült ki 3 2,9% 2 2,3% Összesen 103 100% 88 100% 6. Táblázat Bár a különbségek viszonylag kicsik és az elemszám nem túl magas, mégis úgy tűnik, hogy összességében valamivel több nem fővárosi szemész van tisztában a regionális hálózat létezésével, mint Budapesten. Még egy összefüggésben vizsgáltuk ezt a kérdést. A következő, 9-es kérdés az volt, hogy a válaszadó tudomása szerint a munkahelye együttműködik-e Készítette: Atreb Bt. 2009 14

valamilyen rehabilitációt végző központtal 6. A kérdésre négyen nem válaszoltak, így 189 fő a teljes minta. Kiépült Nem Nem Részben épült ki tudom épült ki Van együttműködés (76 válasz) 34,2% 47,4% 14,5% 3,9% Nincs együttműködés (96 válasz) 26,0% 41,7% 31,3% 1,0% 7. Táblázat Látható, hogy ilyen bontásban jelentősebbek a különbségek, ám még ott is, ahol van ilyen együttműködés, a többség (61,8%) nem tudja, vagy úgy tudja, hogy ilyen hálózat még nem épült ki országos szinten. Intézményük együttműködik olyan szolgáltatóval, amely látássérült személyek rehabilitációját végzi? Nem tudom 7,9% Igen 40,7% Nem 51,3% 9. ábra Országosan majdnem 60% azok aránya, akik nem tudják, illetve úgy tudják, hogy nincs ilyen kapcsolat egyetlen rehabilitációs központtal sem. Ez az arány nagyon magas és alátámasztja azt a feltevést, hogy a rehabilitációs szervezetek a szemésztársadalom nagyobb részét még nem érték el. 6 A regionális bontásokat szintén a 3-as melléklet tartalmazza. Készítette: Atreb Bt. 2009 15

Régió Igen Nem Nem tudom Közép-Magyarország 36,7% 52,3% 11,0% Nyugat-Dunántúl 73,3% 26,7% 0,0% Közép-Dunántúl 30,0% 70,0% 0,0% Dél-Dunántúl 55,6% 44,4% 0,0% Észak-Magyarország 40,0% 53,3% 6,7% Észak-Alföld 43,8% 43,8% 12,5% Dél-Alföld 33,3% 66,7% 0,0% Országos 40,7% 51,3% 7,9% 8. Táblázat Természetesen a regionális bontás itt is csak tájékoztató jellegű a részminták alacsony elemszáma miatt, ám a Nyugat-dunántúli Régió 73,3%-os eredménye így is nagyobb ismertséget jelez. Elvégeztük ennek a kérdésnek egy további bontását is. Azt vizsgáltuk, hogy a válaszadó munkahelyének típusai szerint miként alakulnak az együttműködések. Ebben az esetben csak azon szakemberek válaszait vettük figyelembe, akik csupán egy munkahelyen dolgoznak, hiszen a több intézményben is dolgozók válaszai torzították volna az eredményeket. Ennek hatására a teljes minta ez esetben 136 volt. Bár a szegmensek egy része kicsi elemszámmal bír, az eredmények így is jelzik, mely intézménytípusokat érik el inkább a rehabilitációs szervezetek. A legnagyobb arányban az állami fekvőbeteg ellátásban (66,7%) van együttműködés, a legkevésbé pedig a szakrendelők esetében (17,1%). Ami azért érdekes, mert a megkérdezett orvosok közül 84-en állami fekvőbeteg ellátásban dolgoznak, viszont 74-en az állami járóbeteg ellátás területén! Igen Nem Nem tudom Állami fekvőbeteg ellátás 66,7% 25,9% 7,4% Magán fekvőbeteg ellátás Állami egynapos sebészet 0,0% 100,0% 0,0% Magán egynapos sebészet Állami járóbeteg ellátás, szakrendelő 17,1% 77,1% 5,7% Magán járóbeteg ellátás (Magánrendelő) 34,5% 55,2% 10,3% Optikai Szaküzlet 33,3% 58,3% 8,3% Egyéb 20,0% 40,0% 40,0% 9. Táblázat Készítette: Atreb Bt. 2009 16

A 10-es kérdés arra vonatkozott, hogy ha van, akkor melyik szervezettel van kapcsolata a válaszadó intézményének. Az előző kérdésnél 77-en említették, hogy együttműködnek valamelyik rehabilitációs központtal, közülük 69-en ezt nevesíteni is tudták. 32 intézményt, összesen 73-szor említettek. A 32 szervezet közül említés szintjén 14 foglalkozik rehabilitációs tevékenységgel is (53 említés), a másik 18 valójában ezt nem végzi (20 említés). Szervezet megnevezése Említések száma Vakok Állami Intézete 22 Szempont Alapítvány 18 Fehér Bot Alapítvány 3 Kreatív Formák Alapítvány 2 Miskolciak 2 VERCS 1 Győri intézmény 1 Győri központ 1 Látássérült Rehabilitációs Központ 1 Siketvakok Országos Egyesülete 1 Vakok és Gyengénlátók Győri Szervezete 1 10. Táblázat A legismertebb szervezetek a Vakok Állami Intézete (22 említés), a Szempont Alapítvány (18), illetve a Fehér Bot Alapítvány 7. Megkértük a szakembereket, hogy értékeljék azon intézmények színvonalát, amelyekkel kapcsolatban állnak (1-től 5-ig lehetett értékelni, ahol az 1 a nagyon gyenge, az 5 pedig a kiváló teljesítményt jelentette). Összesen 107 választ kaptunk, amiből 33 arra vonatkozott, hogy nincs ilyen intézmény. 7 A válaszok teljes listáját a 4-es melléklet tartalmazza, ahol feltüntetjük azt is, hogy a válaszadó melyik régióból érkezett. Készítette: Atreb Bt. 2009 17

Rehabilitációs intézmények értékelésének megoszlásai 40 38 35 33 30 25 20 20 15 13 10 5 0 1 2 Nagyon gyenge Alacsony Közepes Jó Kíváló Nincs ilyen intézmény 10. ábra Igazán a számok két intézménynél jelzik csupán a szakemberek véleményét, hiszen a többi esetben csak egy-két pontszámot kapott egy-egy szervezet. A Vakok Állami Intézeténél 21 pontszám átlaga 3,95 volt, míg a Szempont Alapítvány esetében 17 értékből 4,18-as átlag született 8. Az utolsó kérdésünkre 192-en válaszoltak, amiben arra kerestünk választ, milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a szemészeti intézmények, és a rehabilitációs szerveztek együttműködése szorosabb legyen. Összesen 609 véleményt kaptunk, azaz válaszadónként átlagos 3,2 lehetőséget említettek. A 192 szakember közül mindössze négyen nyilatkoztak úgy, hogy a jelenlegi gyakorlat jó, minden rendben van! 8 A teljes listát az 5-ös melléklet tartalmazza. Készítette: Atreb Bt. 2009 18

Milyen változtatásokra lenne szükség, hogy jobb legyen az együttműködés? Az összes válaszadó megoszlásában 80% 74% 70% 60,9% 58,3% 60% 49,5% 50% 40% 30% 37% 28,6% 20% 10% 0% 2,1% 6,8% Minden rendben Több írásos információ Az orvosok tájékoztatása A nővérek tájékoztatása Személyes jelenlére az intézményekben. Egységes hívószám és központra Nyílt napok Egyéb 11. ábra A legtöbben, szám szerint 142-en (ez a válaszadók 74%-a), az orvosok személyes tájékoztatását igényelné, 117-en (60,9%) több, egyértelműbb írásos tájékoztatót, szóróanyagot, míg 112-en (58,3%) nyílt napok rendezését tartották fontosnak. Emellett azonban az is látható, hogy a többi opció is meglehetősen magas arányban képviselteti magát, tehát ezek a lehetőségek is sokat segítenének a rehabilitációs munka nagyobb ismertségében, és így a hatékonyságában is 9. A regionális megoszlásokat a következő táblázat tartalmazza. Látható, hogy az első három helyezett mindenhol ugyanaz, csupán a sorrendjükben vannak eltérések. 9 Az egyéb kategóriába írt javaslatokat a 6-os melléklet tartalmazza. Készítette: Atreb Bt. 2009 19

Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Észak- Alföld Dél- Alföld Minden rendben 2,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 6,3% 0,0% Több, konkrétabb szóróanyag 64,3% 71,4% 60,0% 50,0% 46,7% 56,3% 53,3% Az orvosok személyes tájékoztatása 73,2% 64,3% 70,0% 80,0% 66,7% 75,0% 93,3% A nővérek személyes tájékoztatása 39,3% 28,6% 50,0% 40,0% 13,3% 31,3% 46,7% A rehabilitációval foglalkozók személyes jelenléte 27,7% 42,9% 40,0% 30,0% 20,0% 12,5% 40,0% Egységes hívószám, országos központ 52,7% 57,1% 60,0% 30,0% 33,3% 37,5% 53,3% Nyílt napok 57,1% 71,4% 90,0% 60,0% 40,0% 62,5% 46,7% Egyéb 8,0% 0,0% 0,0% 10,0% 6,7% 6,3% 6,7% 11. Táblázat Milyen változtatásokra lenne szükség, hogy jobb legyen az együttműködés? Az összes válasz megoszlásában 2,1% 0,7% 18,4% 19,2% 15,6% 23,3% 9,0% 11,7% Minden rendben. Az orvosok személyes tájékoztatása A rehabilitációval foglalkozók személyes jelenléte Nyílt napok Több, konkrétabb szóróanyag A nővérek személyes tájékoztatása Egységes hívószám, országos központ Egyéb 12. ábra A 12-es grafikonon, illetve a 12-es táblázatban ugyanezt a kérdést ábrázoltuk, ám nem az összes válaszadó, hanem az összes kapott válasz megoszlásának arányában. Készítette: Atreb Bt. 2009 20

Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Észak- Alföld Dél- Alföld Minden rendben. 0,8% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,2% 0,0% Több, konkrétabb szóróanyag 19,8% 21,3% 16,2% 16,7% 20,6% 19,6% 15,7% Az orvosok személyes tájékoztatása 22,5% 19,1% 18,9% 26,7% 29,4% 26,1% 27,5% A nővérek személyes tájékoztatása 12,1% 8,5% 13,5% 13,3% 5,9% 10,9% 13,7% A rehabilitációval foglalkozók személyes 8,5% 12,8% 10,8% 10,0% 8,8% 4,3% 11,8% jelenléte Egységes hívószám, országos központ 16,2% 17,0% 16,2% 10,0% 14,7% 13,0% 15,7% Nyílt napok 17,6% 21,3% 24,3% 20,0% 17,6% 21,7% 13,7% Egyéb 2,5% 0,0% 0,0% 3,3% 2,9% 2,2% 2,0% Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 12. Táblázat Készítette: Atreb Bt. 2009 21

ÖSSZEFOGLALÓ Összefoglalóan a következő megállapításokat tehetjük a kérdőív legfontosabb eredményeit illetően. A szakemberek véleménye szerint a súlyos látásromlással vagy látásvesztéssel járó betegségek esetében elsősorban a preventív eljárások lehetne csökkenteni a betegek számát. Az országos szűrőhálózat, valamint a lakosság jobb felvilágosítása esetén évente mintegy 1200-1800 ember látását lehetne megmenteni. Mára kiépült Magyarországon egy regionális rehabilitációs hálózat. Erről azonban a szakemberek nagyobb része és így a betegek jelentős része nem tud. Sok szemész szakember nincs, vagy csak részben van tisztában azzal, hogy a rehabilitációs szervezetek milyen szolgáltatásokat nyújtanak. Az egészségügyi intézmények és a rehabilitációt végzők között jelenleg nincs szoros kapcsolat, a szakemberek egy része azzal sincs tisztában, hogy a munkahelye kapcsolatban áll-e ilyen szolgáltatóval. Szükség van intenzívebb együttműködésre, ám ehhez a rehabilitációs szolgáltatók kommunikációs gyakorlatának, ennek hatékonyságának felülvizsgálatára volna szükség. A szemészeknek több, elsősorban személyes tapasztalatra és információra lenne szüksége, a rehabilitációs központokról, azok tevékenységeiről és eredményeiről. Csak ezáltal várható el, hogy a két szegmens között érdemi és hatékony együttműködés alakuljon ki. Készítette: Atreb Bt. 2009 22

MELLÉKLETEK Készítette: Atreb Bt. 2009 23

1-ES MELLÉKLET KÉRDŐÍV A SZEMBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS A LÁTÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK REHABILITÁCIÓJÁRÓL 1. Kérjük, adja meg, hogy mely településen működik az intézmény, amelyben Ön praktizál! 2. Kérjük, jelölje x-szel, hogy milyen típusú intézményben praktizál Ön! (Többet is megjelölhet!) Állami fekvőbeteg ellátás Állami egynapos sebészet Állami járóbeteg ellátás, szakrendelő Optikai szaküzlet Egyéb, éspedig: Magán fekvőbeteg ellátás Magán egynapos sebészet Magán járóbeteg ellátás Magánrendelő 3. Tapasztalatai szerint a betegek mekkora arányban NEM fordulnak időben szemorvoshoz olyan esetben, mely emiatt súlyossá váló látáscsökkenéshez vagy látásvesztéshez vezet? Megközelítőleg a betegek 20%-nál többen Megközelítőleg a betegek 60%-nál többen Megközelítőleg a betegek 40%-nál többen Megközelítőleg a betegek 80%-nál többen 4. Véleménye szerint Magyarországon mely betegségeknél lehetne fejleszteni az alkalmazott eljárásokat, amely segítségével megelőzhető lenne a súlyos látásromlás vagy látásvesztés? (Többet is megjelölhet!) Cukorbetegség Myopia Glaukóma Időskori Makula Degeneráció Nervus opticus betegségei Retina betegségei Katarakta Egyéb éspedig: Milyen eljárással? 5. Éves szinten 4000-6000 személy veszíti el részlegesen vagy teljesen a látását felnőtt korában. Véleménye szerint mi hiányzik a hatékony prevencióhoz? (Több választ is megjelölhet!) A lakosság megfelelő tájékoztatása Több szakorvos Több szemészeti intézmény Korszerűbb orvosi eljárások Készítette: Atreb Bt. 2009 24

Hatékony prevenciós szűrőhálózat kiépítése Egyéb éspedig: 6. A hatékony prevenció hány százalékban csökkenthetné az Ön véleménye szerint az évente keletkező betegszámot? százalékban 7. Tudja Ön, hogy milyen tevékenységet végeznek a látássérült személyek rehabilitációját végző szolgáltatók? Kérjük, felsorolásszerűen válaszoljon! 8. Az Ön ismeretei szerint Magyarországon kiépült már a látássérült személyek rehabilitációját ellátó országos régiós hálózat? Igen Nem Nem tudom 9. Intézményük együttműködik olyan szolgáltatóval, amely látássérült személyek rehabilitációját végzi? Igen Nem Nem tudom 10. Ha igen, melyik szolgáltatóval van kapcsolatban? 11. Jelenlegi formájában milyen színvonalon teljesít az a látássérült személyek rehabilitációját végző szolgáltató, amely Ön intézményével áll kapcsolatban? Nagyon gyenge Alacsony Közepes Jó Kiváló Nincs ilyen intézmény 12. Milyen változtatást tart szükségesnek a szemészeti intézmények és a látássérült személyek rehabilitációját végző szolgáltatók együttműködésében? (Több választ is megjelölhet!) Minden rendben van, jól működnek. Több írásos információra, konkrétabb, egyértelműbb szóróanyagokra lenne szükségünk. Az orvosok személyes tájékoztatására lenne szükség. Készítette: Atreb Bt. 2009 25