KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2004. ÉVRŐL

Paksi Atomerőmű Részvénytársaság KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2004. ÉVRŐL Paks, 2005.

A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság környezetvédelmi jelentése 2004 évről 2

A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött: Sallai Orsolya Pécsi Zsolt Fink Gábor dr. Schunk János Köves László Feil Ferenc Ranga Tibor Nagy Zoltán Demeter Károly 3

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 2. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA... 5 3. NUKLEÁRIS KÖRNYEZETVÉDELEM... 8 3.1 RADIOAKTÍV ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA... 8 3.2 KÖRNYEZETELLENŐRZÉS... 10 4. A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2004. ÉVI HAGYOMÁNYOS (NEM NUKLEÁRIS) KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 13 4.1 VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM... 13 4.1.1 Felszíni vizek védelme... 13 4.1.2 Felszín alatti vizek védelme... 16 4.2 LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM... 17 4.3 INAKTÍV HULLADÉKOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS... 18 4.3.1 Veszélyes hulladékok... 18 4.3.2 Ipari, termelési hulladékok... 20 5. A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2. BLOKKJÁN 2003. ÁPRILISÁBAN TÖRTÉNT ÜZEMZAVAR KÖVETKEZMÉNYEINEK FELSZÁMOLÁSA... 21 5.1 AZ 1.SZ. AKNA AUTONÓM ÜZEMÉNEK BIZTOSÍTÁSA... 21 5.2 A HELYREÁLLÍTÁS ENGEDÉLYEZÉSI FOLYAMATA... 21 5.3 AZ ELTÁVOLÍTÁSI SZERZŐDÉS TELJESÜLÉSE... 22 5.4 AZ ELHÁRÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK... 23 6. RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE... 24 6.1 A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉVEL, ÁTMENETI TÁROLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FEJLESZTÉSEK A PAKSI ATOMERŐMŰBEN... 24 6.2 KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ SZILÁRD RADIOAKTÍV HULLADÉKOK... 26 6.3 NAGY AKTIVITÁSÚ SZILÁRD RADIOAKTÍV HULLADÉKOK... 27 6.4 FOLYÉKONY RADIOAKTÍV HULLADÉKOK... 28 6.4.1 Bepárlási maradékok... 29 6.4.2 Evaporátor savazó oldat... 29 6.4.3 Elhasznált primerköri ioncserélő gyanták... 29 6.4.4 Aktív oldószerkeverékek... 29 6.4.5 Elszennyeződött technológiai bórsavoldatok... 30 7. KÖRNYEZETVÉDELMI MENEDZSMENT RENDSZER... 32 7.1 A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖRNYEZETPOLITIKÁJA... 32 7.2 KÖRNYEZETKÖZPONTÚ CÉLOK, PROGRAMOK... 33 8. VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA ÉS A BIZTONSÁGI TANÁCSADÓI RENDSZER... 38 9. JELEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA... 40 4

1. Bevezetés A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő társasága. A környezetkímélő energiatermelés jegyében a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság 2001-ben Környezetközpontú Irányítási Rendszert (KIR) vezetett be. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer MSZ EN ISO 14001:1997 szabványnak való megfelelőségét a Magyar Szabványügyi Testület tanúsította 2002-ben. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer második éves felülvizsgálati auditjára 2004. novemberében került sor. A felülvizsgálati auditot a Magyar Szabványügyi Testület végezte. A 2004 évi felülvizsgálati auditon a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság bizonyította környezetvédelmi menedzsment rendszere működésének megfelelőségét, környezetvédelmi teljesítménye folyamatos javítását, így továbbra is az MSZ EN ISO 14001:1997 szabványnak való megfelelőséget igazoló okirat használatára jogosult. 2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása A társaság alaptevékenysége a villamosenergia termelés. Az elmúlt évben az atomerőmű a hazai villamos energia termelés 36 %-át, 11 915 GWh villamos energiát állított elő (1 GWh = 1.000.000 kwh). Az erőmű 4 blokkja által megtermelt villamos energia mennyiségének alakulása a 4. blokk indulását követő évtől (1988) 13.400 és 14.180 GWh között változott. Ez alól kivétel a 2003 és a 2004 év, amikor a 2003-ban a 2. blokkon bekövetkezett üzemzavart követően a 2. blokk 2003-ban az év nagy részében nem termelt villamos energiát, 2004-ben pedig az üzemzavar következményeinek felszámolása miatt az év nagyobb részében szintén 3 blokkos üzemmel működött az atomerőmű. 2004 ben a blokkok teljesítmény kihasználási tényezői az alábbiak voltak: 1.blokk: 87,5 % 2. blokk: 29,3 % 3. blokk: 88,5 % 4. blokk: 85,7 % Az atomerőmű villamos energia termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be. 5

15 12 9 1000 GWh 6 3 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 év 1. ábra Az atomerőmű villamos energia termelése Magyarország villamos energia felhasználását teljes mértékben nem biztosítja a hazai termelés, importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát szemlélteti a 2. ábra. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük. 45 40 35 30 1000 GWh 25 20 15 10 5 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 év atomerőműi termelés egyéb hazai termelés import 2. ábra Magyarország villamos energia felhasználása 6

Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Blokkok típusa A primerköri hurkok száma 6 Hőteljesítmény Turbinák száma 2 nyomottvizes, vízhűtésű, víz moderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor 1375 MW Blokkok névleges villamos teljesítménye: 1. blokk: 467 MW Az aktív zóna töltete 2. blokk: 468 MW 3. blokk: 470 MW 4. blokk: 471 MW 42 tonna urándioxid 1. táblázat A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság blokkjainak legfontosabb műszaki adatai 7

3. Nukleáris környezetvédelem A Paksi Atomerőmű működésének megítélésében a nukleáris biztonságra és az energiatermelés hatékonyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó szerepet játszanak a környezeti hatások is. Alapvető elvárás, hogy az atomerőmű nukleáris környezeti hatásairól részletes információk álljanak rendelkezésre, továbbá, hogy e hatások mértéke ne lépje túl a hatósági szabályozásban engedélyezett szinteket. Az atomerőműben folyó sugárvédelmi tevékenységnek ezért 2004-ben is az volt az egyik legfontosabb feladata, hogy a kibocsátások és a környezet sugárzási jellemzőinek széleskörű ellenőrzésével, közvetlen mérési adatokkal bizonyítsa a származtatott kibocsátási korlátok, és ezen keresztül is az atomerőmű működésére vonatkozó elsődleges dózismegszorítás biztonságos betartását. A fentiekben megfogalmazott célok elérése érdekében az atomerőmű sugárvédelmi szervezete a nukleáris környezetvédelem területén széleskörű ellenőrzési és felügyeleti programot hajtott végre, illetve szükség szerint intézkedéseket hozott. A nukleáris környezetvédelmet az elmúlt évekhez hasonlóan 2004-ben is a kétszintű, azaz a távmérőrendszerek és a mintavételes ellenőrzés jellemezte. 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 2004. évtől életbe lépett a 15/2001 (VI.8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózis megszorításból (90 µsv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. A 2. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték kritériumok. Összességében elmondható, hogy az atomerőmű Rt. 0,27 %-ban használta ki a kibocsátási korlátot (kibocsátási határérték kritérium: 2,67 10-3 ), ebből 0,15 % - kal a folyékony, míg 0,12 % - kal a légnemű kibocsátások részesedtek. A PA Rt. 2004 évi kibocsátási határérték kritériuma: 2,67 10-3, azaz 0,27 %. A kibocsátási határérték kritérium egy adott izotópra és kibocsátási módra vonatkozóan a kibocsátási határérték és a kibocsátott mennyiség hányadosa. Kibocsátási határérték kritérium számítása: Ahol: ij R El ij ij 1 El ij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó kibocsátási határértéke (Bq/év) R ij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó éves kibocsátása (Bq/év) 8

Izotóp-csoportok Összes kibocsátás [Bq] Kibocsátási határérték kritérium Légnemű kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 1,31 10 9 3,00 10-4 Radioaktív nemesgázok 3,35 10 13 5,05 10-4 Radiojódok 1,94 10 8 8,34 10-5 Trícium 3,26 10 12 1,90 10-5 Radiokarbon 6,92 10 11 2,83 10-4 Összes légnemű kibocsátás: 1,19 10-3 Folyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 1,59 10 9 9,32 10-4 Trícium 1,60 10 13 5,52 10-4 Alfa-sugárzók 2,65 10 5 3,69 10-7 Összes folyékony kibocsátás: 1,48 10-3 2. táblázat Kibocsátások összefoglaló adatai A paksi atomerőmű kibocsátásainak a rendelkezésre álló legfrissebb nemzetközi adatokkal történő összevetésére a 3. táblázat ad lehetőséget, amely a paksival azonos elven működő úgynevezett nyomottvizes atomerőműi blokkok (PWR típusú blokkok) egységnyi energiatermelésre vonatkozó kibocsátási adatait mutatja be a paksi hasonló adatok tükrében. Nemzetközi adatok az 1995. és 1997. közötti időszakra vonatkoznak, az UNSCEAR 1 2000. évi jelentésében ezeket az adatokat publikálta (kivéve a radiokarbon kibocsátásra vonatkozó adatok, melyek csak 1990-1994. közötti időszakra állnak rendelkezésre). Az összevetésből kitűnik, hogy a korróziós és hasadási termékek, illetve a nemesgáz adatainak látszólagos a növekedése. Az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat izotópszelektív mérésekből határozzuk meg és a nem mért izotópokat a kimutatási határértékkel vesszük figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatok összes bétasugárzás mérésével lettek meghatározva. A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a hasadási termékeknél, mind a tríciumnál a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak. 1 Az UNSCEAR az ENSZ ionizáló sugárzással foglalkozó tudományos bizottsága 9

Radionuklid Paks PWR [GBqGW -1 e év -1 ] [GBqGW -1 e év -1 ] 2004 1983-2004 1995-1997 Légnemű kibocsátás Összes aeroszol 9,7 10-1 5,9 10-1 1,3 10-1 131 I egyenérték 1,4 10-1 1,2 10 1 1,7 10-1 Összes nemesgáz 2,5 10 4 1,2 10 5 1,3 10 4 Összes trícium 2,4 10 3 2,3 10 3 * 2,4 10 3 Összes radiokarbon 5,1 10 2 7,4 10 2 ** 2,2 10 2 *** Folyékony kibocsátás Korróziós és hasadási termékek 1,2 10 0 1,5 10 0 8,1 10 0 Trícium 1,2 10 4 1,1 10 4 1,9 10 4 3. táblázat A paksi atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében Megjegyzés: A nemzetközi adatok a Paksi Atomerőművel azonos elven működő nyomottvizes erőműi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Report 2000) * : 1985-2003 átlaga ** : 1988-2003 átlaga *** : 1995-1997 átlaga 3.2 Környezetellenőrzés Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben valóban nem szennyezi a környezetet. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmérő (telemetrikus) rendszereken, részben mintavételes, laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A Paksi Atomerőmű 30 km-es környezetében a mintavevő- és távmérő állomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. Az atomerőmű üzemeltetése közvetlenül mérhető hatással 2004-ben sem volt a környezet sugárzási viszonyaira. Az A és G típusú állomások dózisteljesítmény mérő szondái, továbbá az összes állomáson kihelyezett TL-detektorok mérési eredményei a környezet természetes gamma-sugárzására jellemző dózisteljesítményt, illetve dózist mutatták. 10

3. ábra Mintavevő és távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű Rt. környezetében Az ALNOR TL dózismérőkkel állomásonként kapott 2004. évi átlagos dózisteljesítmény értékek (4. ábra) a mért fizikai mennyiség változásából adódó korrekció figyelembe vételével megfelelnek a korábbi évek és az alapszinti időszak adatainak. Megállapítható, hogy a 2004. évi környezeti dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ez összhangban van a radioaktív anyagok légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás értékénél, illetve ingadozásánál, s így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. 11

Dózisteljesítmény [nsv/h] 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 C10 C11 C12 C13 C14 C15 Mintavevő állomás C16 C17 C18 C19 C20 C21 C22 C23 B24 L25 4. ábra A környezeti gamma-sugárzás havi átlagos környezeti dózisegyenérték teljesítménye 2004-ben a távmérő és a mintavevő állomásokon ALNOR TLD-vel mérve A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által a Duna vizében létrehozott évi átlagos növekmény becsült értéke a teljes elkeveredés után trícium esetében 1 Bq/dm 3 -nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 Bq/dm 3 -nél kisebb volt. Az atomerőmű környezetében az A típusú állomásokon a telepített mintavevőkkel vett aeroszol mintákban nagyon kicsi aktivitáskoncentrációban néhányszor 10 µbq/m 3 nagyságrendben 54 Mn és 60 Co volt esetenként kimutatható. Az aeroszolok mellett a levegőben 0,1-1 mbq/m 3 nagyságrendben mérni lehetett az 1 TBq alatti aktivitással kibocsátott radiokarbont is. A kibocsátott trícium által okozott növekmény az atomerőműtől 1-2 km távolságra 10 mbq/m 3 körülire, a nemesgázok környezeti aktivitáskoncentrációja ugyanitt 100 mbq/m 3 körülire becsülhető. A fall-out (kihullás) mintákban egyetlen esetben sem lehetet kimutatni atomerőműtől származó radioaktív izotópot. A dunai iszapminták közül csak a melegvíz-csatorna kiömlésénél és attól távolabbi ponton vett mintákban találtunk erőműtől származó radionuklidot ( 60 Co-at) 2,4-3,7 Bq/kg közötti értékben. A talaj, a fű, a halastavak víz és iszap mintáiban, továbbá a tej- és a halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot a mérések kimutatási határ felett nem jeleztek. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2004. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. Az atomerőmű sugárvédelmi szervezete a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2004-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelések 54 nsv, ami jól egybevág a 2003. előtti évek többlet sugárterhelés szintjeivel. 12

4. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság 2004. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 4.1 Vízminőség-védelem 4.1.1 Felszíni vizek védelme Az atomerőmű, mint az ország legnagyobb nyersvíz felhasználó üzeme különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technológiai vizek mennyisége 2004-ben 2,17 milliárd m 3 volt, ami hasonló a 2003. évi mennyiséghez és kevesebb, mint a 2003-at megelőző években (3. ábra). Ennek oka, hogy 2003-ban és 2004-ben a 2. blokk az év nagyobb részében nem termelt villamos energiát. A rétegvíz kutakból biztosított szociális jellegű ivóvíz-felhasználás 238 583 m 3 volt. A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna víz hőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2004-ben is betartottuk. A kibocsátott kondenzátor-hűtővíz minősége annak hasznosítását is lehetővé teszi. Az erőmű halastavainak vízutánpótlása a kondenzátor-hűtővíz rendszerből történik. A technológiai hűtővízrendszerből származó hűtővíz minősége megfelelő a Faddi-holtág vízutánpótlására. 2004-ben 7,3 millió m 3 víz lett továbbadva, leginkább a nyári meleg, száraz időszakban. Felhasznált hűtővíz mennyisége [1000 m 3 /év] 2800000 2400000 2000000 1600000 1200000 800000 400000 2817961 2738305 2525684 2424678 2606000 2700000 2709411 2138374 2172692 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 [év] 5. ábra Hűtővíz felhasználás 1996-2004 között 13

A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvíz az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül került kibocsátásra. A szennyvíztisztítás hatásfokát üzemi kontroll és az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség rendszeresen ellenőrizte. A tisztítás hatásfoka, így a kibocsátott vizek minősége az előírásoknak megfelelő volt. 2004 évben 258 ezer m 3 kommunális szennyvíz keletkezett. A kommunális szennyvíz 2004 évi ellenőrzések eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze. Komponens Mért érték [mg/dm 3 ] 2 Hatósági korlát 2004.05.27. 2004.11.08. [mg/dm 3 ] KOI Cr 42 33 150 Ammónia-ammónium 7 4.9 30 Olajtartalom (SZOE) < 2 < 2 10 4. táblázat Kommunális szennyvíz 2004. évben mért vízminőségi paraméterei Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz előállítás során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják. A vízlágyítói hulladékvíz mennyisége 2004-ben 132 ezer m 3 volt. A hulladékvíz semlegesítése és ülepítése a 10 000 m 3 -es zagymedencékben történik. A medencék vízminőségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenőrzi. A kibocsátott hulladékvíz minősége megfelelő volt, a szennyező anyagok koncentrációja a melegvíz csatornában a határértékeket nem haladta meg. A melegvíz csatorna 2004. évi kibocsátásának adatait az 5. táblázat foglalja össze. Komponens Mért max. érték [mg/dm 3 ] 2 Hatósági korlát 2004.05.27. 2004.11.08. [mg/dm 3 ] 3 KOIp 4.6 2.7 - KOI Cr 23 12 150 ph 8.25 8.15 5 10 között Olajtartalom (SZOE) < 2 < 2 10 Ammónia-ammónium 0.14 0.09 30 Összes oldott anyag 222 296 - Összes lebegőanyag 68 6 500 5. táblázat Melegvíz csatorna vizének 2004. évben mért vízminőségi paraméterei 2 A környezetvédelmi hatóság által mért maximális értékek. 3 Hatósági korlát a 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés szerint. 14

A vízlágyítói hulladékvíz és a melegvíz csatorna vizének üzemi ellenőrzését rendszeresen, heti egyszeri gyakorisággal végezzük. A melegvíz csatorna vizének minőségi paramétereit szemléltetik a következő ábrák (6 a-b-c ábrák). hatósági korlát %-a 5.0 4.0 3.0 2.0 1.0 0.0 2004. január 2004. január 2004. február 2004. február 2004. március 2004. március 2004. március 2004. április 2004. április 2004. május 2004. május 6.a ábra hatósági korlát %-a 18.0 16.0 14.0 12.0 10.0 8.0 6.0 4.0 2.0 0.0 2004. január 2004. február 2004. március 2004. április 2004. május 2004. június 2004. július 2004. augusztus 2004. szeptember 2004. október 2004. június 2004. november 2004. június 2004. december 2004. július 2004. július 2004. augusztus 2004. augusztus 2004. augusztus 2004. szeptember 2004. szeptember 2004. október 2004. október 2004. november 2004. november 2004. december 2004. december dátum Összes oldott anyag tartalom Olajtartalom Ammónia-ammónium dátum Összes lebegő anyag tartalom 6.b ábra 15

11 10 9 ph 8 7 6 5 4 2004. január 2004. február 2004. március 2004. április 2004. május 2004. június 2004. július 2004. augusztus 2004. szeptember 2004. október 2004. november 2004. december ph ph alsó korlát ph felső korlát 6.c ábra 6. a-b-c ábra Melegvíz-csatorna vizeinek vízminőségi paraméterei Az ábrákból, valamint a 4. és 5. táblázatból jól látható, hogy az atomerőmű üzemeltetése során a határértéket messzemenően betartottuk. 4.1.2 Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoring rendszerben közel 50 talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző paraméterekre. A vizsgálatok körét 2004-ben is a vízjogi üzemeltetési engedély, és a 2000. évben lezárult részleges környezetvédelmi felülvizsgálatok alapján kiadott működési engedélyekben foglaltaknak megfelelően végeztük. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 80 kút vízszintjét regisztráltuk. A talajvízszennyezések megelőzése érdekében elkészült az udvartéri környezetet veszélyeztető, ciklikus felülvizsgálat körébe és biztonsági osztályba nem sorolt rendszerek csővezetékeinek állapotvizsgálati programjának kidolgozása. Az állapotvizsgálati program 2004. decemberi befejezéssel végrehajtásra került. A programból az olajlefejtő állomás, 16

valamint az olaj vészleürítő rendszer vizsgálata üzemviteli okokból 2004-ben nem volt elvégezhető, ezen vizsgálatok végrehajtása a 2005. évi főjavításokra került átütemezésre. Az állapotvizsgálat eredményeként kerül összeállításra az érintett rendszerek jó állapotát biztosító program. A korábbi években két transzformátor környezetében végrehajtott in-situ kárelhárítás eredményeként a talaj olajjal történő szennyezettsége megszűnt, a környezetvédelmi hatóság a műszaki beavatkozás folytatásának megszüntetését engedélyezte. Utóellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság egy évig negyedéves gyakorisággal a transzformátorok területén lévő 2-2 megfigyelőkútból akkreditált mintavételt, valamint TPH és Σ PAH tartalom meghatározást írt elő. Az utóellenőrzés eredményeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze. TPH [mg/dm 3 ] Σ PAH [mg/dm 3 ] Mintavétel időpontja K1 kút K2 kút K1 kút K2 kút K1 kút K2 kút K1 kút K2 kút (21 AT) (21 AT) (II/1) (II/1) (21 AT) (21 AT) (II/1) (II/1) 2004.02.19. - - < 0,02 0,03 0,15 - - 0,05 0,02 0,06 2004.05.18. < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,01 < 0,01 < 0,01 < 0,01 2004.08.31. < 0,02 < 0,02 < 0,02 0,03 0,06 0,02 0,01 0,02 2004.11.11. < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,02 0,09 0,10 0,14 0,08 határérték 4 0,10 0,10 0,10 0,10 2,00 2,00 2,00 2,00 6. táblázat Utóellenőrzés vizsgálati eredményei (TPH és Σ PAH tartalom) Az utóellenőrzés eredményei alapján a környezetvédelmi hatóság a kárelhárítást befejezettnek nyilvánította. 4.2 Levegőtisztaság-védelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság telephelyén három hagyományos, inaktív levegőterheléssel üzemelő technológia működik: szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízel-generátorok (12 darab pontforrás); dízel hajtású tűzivíz szivattyú (2 darab pontforrás); festés technológia: festőműhely, festőkabin (2 darab pontforrás). A fenti technológiák üzemeltetésére a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik. A biztonsági dízel-generátorok éves szinten a rövid próbaüzemekből adódó ~ 200 órás üzemideje miatt a kibocsátott bruttó szennyezés is igen kicsi, az immissziót alig befolyásolja. 4 A határértékek a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt B szennyezettségi határértékek. 17

A pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációját 2004-ben is akkreditált mérőszervezettel mérettük, a mérés szabványos emisszió méréssel történt. Az előírt határértékeket, valamint a dízel-generátorokra, mint szükségáramforrásokra előírt levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2004-ben is betartottuk. 4.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 4.3.1 Veszélyes hulladékok 2004-ben 361 455 kg veszélyes hulladék keletkezett az erőműben (nagyrészt olajjal szennyezett hulladék, fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek [pl. festékes, vegyszeres, olajos göngyölegek] elektronikai hulladék. 2004-ben engedéllyel rendelkező vállalkozóknak átadva 343 629 kg veszélyes hulladék hasznosításáról ill. ártalmatlanításáról gondoskodtunk. A 2004-ben nagyobb mennyiségben keletkezett veszélyes hulladékokat a 7. ábra szemlélteti. ioncserélő gyanták 2% bontott tetőszigetelés 2% selejt technológiai vegyszer 1% nyomdafesték hulladék 2% olajos iszap 3% egyéb összesen 3% fénycső 1% ólomakkumulátor 2% kommunális szennyvíziszap 3% veszélyes anyag tart. göngyöleg 3% olajos textília 7% olajos föld 46% elektronikai hulladék 8% fáradt olaj 17% 7. ábra A legnagyobb mennyiségben képződő veszélyes hulladékok 2004-ben 18

Az egyéb kategóriába olyan veszélyes hulladékok kerültek, amelyeknek 2004. évben keletkezett mennyisége hulladék-fajtánként nem érte el az 5000 kg-ot (orvosi rendelői vizsgáló anyagok, vegyszerkeverékek, szárazelem, irodatechnikai hulladék, azbeszt tartalmú hulladék, lejárt szavatosságú festék, szórófejes flakon, veszélyes anyagot tartalmazó ragasztó, fúróemulzió). 800000 700000 600000 500000 [kg] 400000 300000 200000 100000 0 1996 1997 1998 2004 2004 2001 2002 2003 2004 8. ábra 1996-2004. között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége A 8. ábra adataiból jól látható, hogy a veszélyes hulladékok összmennyisége az 1996-1997-es évek magasabb értékei után csökkent. Ennek oka részben a kevesebb selejtezésből eredő hulladék, részben a mésziszap hulladék nem veszélyes hulladéknak történő minősítése, valamint az akkumulátorcserék befejezése. 2004-ben a keletkező veszélyes hulladékok mennyisége a 2003. évihez képest számottevően emelkedett, amelynek oka a transzformátorok időszakos kőágyazat cseréjéből származó olajos zúzott kő keletkezése volt. A veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtését és tárolását a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság a Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen biztosítja. A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen 2004. december 31-én mintegy 29,5 t veszélyes hulladékot tároltunk. Az erőmű területén lévő veszélyes hulladék nagyobb részét a ~150 t kommunális szennyvíziszap teszi ki, amelyet a kommunális szennyvíztelep iszapszikkasztó ágyán kezelünk. 19

4.3.2 Ipari, termelési hulladékok A termelési hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, illetve az erre kijelölt raktárban gyűjtjük. A 2003. év végen a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság területén lévő nem veszélyes ipari hulladékok mennyisége 55,7 t volt. 2004 évben a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság tevékenysége során összesen 921 t nem veszélyes ipari hulladék keletkezett. A 2003. évről maradt és a 2004-ben keletkezett összesen 976,7 t nem veszélyes ipari hulladék mennyiségből a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság további hasznosításra 795 t nem veszélyes hulladékot értékesített, továbbá 83,8 t nem hasznosítható hulladékot ipari hulladéklerakóban helyezett el. Az ipari hulladék forgalom 2004. évi alakulását a 9. ábra szemlélteti. lerakóban elhelyezett 8.6% telephelyen tárolt 10.0% hasznosított 81.4% 9. ábra Ipari hulladékok 2004. évi forgalma 20

5. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság 2. blokkján 2003. áprilisában történt üzemzavar következményeinek felszámolása A 2. blokki 1. sz. aknában lévő sérült fűtőelemek eltávolításának előkészítése az üzemanyag sérülést követően létrehozott Helyreállítási Projekt (HP) irányításával és szervezésében folyt 2004-ben. Ugyanakkor a cégvezetés az év elején létrehozta a 2. blokk újbóli elindítását előkészítő teamot, amely a HP-vel párhuzamosan, a feladatokat összehangolva működött. Az üzemzavar következményeinek felszámolásával kapcsolatos értékelést az alábbiakban mutatjuk be. 5.1 Az 1.sz. akna autonóm üzemének biztosítása A 2004. év első felében befejeződött az autonóm hűtőkör és a vészbórozó rendszer létesítése, megtörtént a reaktorcsarnoki jódszűrt szellőztetést biztosító átalakítás előkészítése, az átalakítás végrehajtása december hónapban fejeződött be. A létesítési tevékenység során az autonóm rendszerek esetében a megalapozó tevékenységek - tervezési alap meghatározása, biztonsági elemzések készítése - jelentettek nehézséget, végrehajtásuk jelentősen megnövelte a létesítés időszükségletét. A létesítést követően az autonóm rendszerek megfelelően működtek, az üzemeltetési tapasztalatok alapján alkalmasnak minősültek a tervezett funkció teljesítésére. A sérült üzemanyag neutronfluxus ellenőrző rendszere az ideiglenes kiépítés következtében elektromos zavarokra érzékenynek bizonyult, emiatt több alkalommal - gyakorlatilag valós ok nélkül - bórbeadásra került sor a tisztítótartályba. A beavatkozási eljárásból megfelelő megalapozást követően kizárásra került a periódusidő csökkenésre történő bórbeadási kötelezettség, így az új szabályozás jelentősen csökkentette az indokolatlan beavatkozások számát. E mellett vizsgálva lett a 3/2 logika alkalmazása neutronfluxus növekedés esetében, ennek bevezetéséhez azonban további elemzések szükségesek, amelyek realisztikusabb hígulási modell feltételezését igénylik. 5.2 A helyreállítás engedélyezési folyamata A helyreállítás engedélyezési folyamata a hatósággal egyeztetett módon lett kialakítva, ennek értelmében azt gyakorlatilag a Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSZ) vonatkozó szabályozásainak megfelelően kell elvégezni. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI) 2004. januárjában adta ki az elvi engedélyezésre vonatkozó követelményeit, amely alapján kidolgozásra került az elvi engedélyezési dokumentáció formája és tartalma, amelyet követően az atomerőmű generáltervezője, az Erőterv Rt. megkezdte a dokumentáció összeállítását. A dokumentáció alapját az orosz TVEL cég által készített műszaki-biztonsági jelentések és műszaki tervek képezték, jelentős részben azonban hazai erőforrást igénylő anyagok készítése is szükségessé vált. Az átfogó hatósági követelmények miatt az elvi engedélyezési dokumentáció elkészítése a szokásosnál szélesebb és mélyebb kidolgozást igényelt, ezért a dokumentáció a tervezettnél jelentősen később készült el. Az elvi engedélyezési dokumentáció október 1-én került átadásra szakhatósági engedélyezésre, ill. független szakértői véleményezésre. Az OAH NBI-hez való 21

beadására a tervek szerint decemberben került volna sor, azonban a sérült fűtőelemek tárolására szolgáló tokok kialakításában felmerült problémák miatt ez nem történt meg. Az orosz féltől egy új, a tokok lezárására szolgáló tokfej megtervezését és megalapozását kérte az atomerőmű, amellyel a tokok alkalmassá válnak a pihentető medencében való hosszabb tárolásra is. Az eredeti hermetikusan zárt konstrukció nem került elvetésre, annak alkalmazására a tokok elszállítása vagy végleges tárolása esetén válhat szükségessé. Az elvi engedélyezési dokumentáció készítésével párhuzamosan a TVEL cég által készített kiviteli tervek alapján megkezdődött az eltávolításhoz szükséges berendezések behozatali/ gyártási engedélyezésének előkészítése. A dokumentációt a Transelektro cég készítette el, a felülvizsgálatot követően a dokumentáció a hatósághoz várhatóan 2005. első negyedében kerül benyújtásra engedélyezés céljából. A berendezések engedélyezési dokumentációjának elkészítése mellett megkezdődött a tokok és az eltávolításhoz szükséges eszközök, szerszámok gyártási/behozatali engedélyezési dokumentációinak elkészítése és engedélyezésre való előkészítésük. Ezen dokumentációk előreláthatóan 2005. második negyedévében kerülnek benyújtásra a hatósághoz engedélyeztetés céljából. 5.3 Az eltávolítási szerződés teljesülése Az eltávolításra 2003 szeptemberében kötött szerződés alapján az orosz TVEL cég 2004 február közepén átadta a műszaki-biztonsági megalapozó jelentéseket, március végén pedig a műszaki terveket. A határidőre történt átadás ellenére az anyagok elfogadás nem történt meg, arra csak a hiányosságok miatt szükségessé váló kiegészítések, korrekciók után került sor. A műszaki/kiviteli tervek átadására a szerződéses határidőhöz képest két hónapos késéssel került sor, ez esetben is jelentékeny volumenű korrekcióra volt szükség. A korrekciók alapvetően a feladat egyediségéből és a megoldások folyamatos jobbításából eredeztethetők. E mellett számos nehézséget okoznak a fordításokból eredő félreértések, ill. a két tervezési kultúra közötti eltérések is. Az újszerű hatósági követelmények megjelenítése a dokumentációkban szintén jelentős többletráfordítást igényelt mind a magyar, mind az orosz fél részéről. Az elvi engedélyezési dokumentum tartalma iránti hatósági elvárások, valamint a műszaki követelmények pontosodása miatt szükségessé vált a szerződés műszaki tartalmának és teljesítési ütemezésének módosítása, amely kiegészítésként került a szerződéshez csatolva. A szerződés teljesítése terén műszaki problémaként jelentkezett a sérült fűtőelemek tárolására szolgáló tokok kialakítása, ahol egyes megoldások esetében (katalizátor, tömítés, leürítő szelepek) jelenleg nem teljesülnek a szerződés szerinti garanciák. Ezek rendezését a behozatali/gyártási engedélyezésig el kell végezni, mivel azok nem teljesülése a hatósági engedély megszerzését veszélyeztetik. A tokokhoz kapcsolódóan megkezdődött a betokozás utáni pihentető medencében történő kiszolgálási tevékenységek kidolgozásának előkészítése is, mivel azok nem részei az eltávolítási szerződésnek. Az orosz fél megkezdte az eltávolítás közvetlen végrehajtási tevékenységeire vonatkozó eljárások és utasítások készítését, ezek egyeztetésére az év végén került sor. Ennek megfelelően mindkét fél megkezdte az általa elkészítendő végrehajtási eljárások és utasítások kidolgozását, amelyek egyeztetésére a következő év elején kerül sor. 22