3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája. Piliscsaba Város Önkormányzata

3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája Piliscsaba Város Önkormányzata

Ügyfél Cím Alcím Piliscsaba Város Önkormányzata 3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája Piliscsaba Város Önkormányzata Dátum 2014.09.30. Verziószám v2.0 MultiContact Consulting Kft. Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. Cégjegyzékszám: 01-09-712312 T: +36 1 666 3750 E: info@multicontact.eu F: +36 1 666 3749 W: www.multicontact.eu JOGI FIGYELMEZTETÉS Jelen dokumentum a MultiContact Consulting Kft. szellemi terméke. Jelen dokumentumot és annak egyes részeit a megrendelővel kötött egyedi szerződésben foglalt jogosultságok kivételével nem lehet sem részben, sem egészben másolni, fénymásolni, újra előállítani, módosítani, átdolgozni, lefordítani vagy lerövidíteni bármilyen felhasználás céljából a MultiContact Consulting Kft. előzetes írásos hozzájárulása nélkül. A MultiContact Consulting Kft. a szerzői jogokhoz fűződő minden vagyoni jogot harmadik személyek vonatkozásában fenntart. A dokumentumban foglaltak jogtalan felhasználása esetén a MultiContact Consulting Kft. jogosult a szerzői jog megsértése miatti jogszabályi következmények alkalmazását kezdeményezni. A dokumentum tartalma egyben üzleti titkot is képez. Amennyiben a hatályos jogszabály vagy a megrendelővel kötött szerződés másképp nem rendelkezik, vagy jelen dokumentum közbeszerzési eljárásban ajánlatként kerül benyújtásra, jelen dokumentum címzettje a dokumentumban foglaltakat köteles bizalmasan kezelni, azt harmadik fél tudomására nem hozhatja. 2012 MultiContact Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló... 1 2 Alkalmazott módszertanunk... 2 3 Helyzetelemzés... 8 3.1 Az Önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének bemutatása... 9 3.2 Szervezet... 12 3.3 Feladatok... 16 3.4 Folyamatok... 21 3.5 Programok... 23 3.5.1 Az Önkormányzat stratégiáiban foglalt költségcsökkentő, hatékonyságnövelő célkitűzéseinek bemutatása... 23 3.5.2 Benyújtott pályázatok... 24 3.5.3 Jövőbeli pályázati lehetőségek... 25 4 A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája... 45 5 A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégia monitoring rendszere... 46 6 Mellékletek... 49 6.1 Felhasznált irodalom... 49 6.2 Ábrák jegyzéke... 50 6.3 Táblázatok jegyzéke... 50

1 Vezetői összefoglaló Piliscsaba Város Önkormányzata ÁROP-3.A.2-2013-2013-0019 azonosítószámú, Pro Publico Bono pályázatában többek között vállalta, hogy stratégiát készít az önkormányzat költségcsökkentési, hatékonyságnövelési lehetőségeiről három időtávon. A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési részstratégia akcióinak meghatározása 3 időtávban történik, rövid (1 év), közép (2-3 év) és hosszú (4-5 év) távon. Az egyes lehetséges akciókat 4 szempontból, a Szervezet, a Feladatok, a Folyamatok és a Programok vonatkozásában vizsgáljuk. A helyzetelemzés során megvizsgáltuk Piliscsaba Város Önkormányzatnak rövid- és középtávú költségvetési helyzetét, a gazdasági társaságai működését, továbbá áttekintettünk szervezetét és az önkormányzat feladatellátásnak szervezeti felépítését, megvizsgáltuk a feladatokat és folyamatokat valamint az önkormányzat gazdasági programját, stratégiáit és az önkormányzatok részére hosszabb távon elérhető tervezett forrásokat, amiket költségcsökkentésre vagy hatékonyságnövelésre használhatnak fel. A helyzetelemzés alapján stratégiai akciókat fogalmaztunk meg. A rövid, közép- és hosszú távú részstratégiát jelen dokumentum mutatja be. Az önkormányzat vállalta azt is, hogy a rövid távú stratégiai akciókat a projekt során bevezeti. A projekt utolsó 3 hónapja kizárólag a kidolgozott intézkedések megvalósítására irányulhat. Az önkormányzat többletvállalásként vállalta, hogy a projekt végén a bevezetett rövidtávú javaslatokról és a végrehajtott intézkedésekről összefoglaló beszámolót készít. A fentiek megvalósítása érdekében jelen dokumentum tartalmazza a kialakított monitoring rendszert és a monitoring mutatószámait, annak érdekében, hogy a rövid távú intézkedések mérhetők legyenek. Piliscsaba Város Önkormányzatának rövid-; közép-; és hosszú távú költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégiáját a 4. fejezet tartalmazza, a mérendő intézkedéseket pedig az 5. fejezet mutatja be. 1

2 Alkalmazott módszertanunk Az önkormányzati gazdálkodás, a helyi társadalmi igényeknek való megfelelés is feltételezi a jövőképet, a kiszámíthatóságot, a korlátozott erőforrások célzott felhasználását. Ezeknek az igényeknek az önkormányzat leginkább akkor tud megfelelni, ha rendelkezik stratégiával és az önkormányzati döntéshozatalban is erősödik a stratégiai szemléletmód. A stratégia olyan eszköz, amellyel az önkormányzat a küldetését, adottságait, meglévő és jövőbeni erőforrásait figyelembe véve, hosszabb időtávra alakítja ki viszonyát a lakossághoz, helyi vállalkozásokhoz. A stratégia részét képező költségcsökkentési és hatékonyságnövelési részstratégia tovább bontható cselekvési tervre, akciókra. A stratégia bemutatja a monitoring mechanizmusokat is. Igények, elvárások, jelenlegi helyzet feltárása 1. ábra: Alkalmazott módszertan Megvizsgáljuk és elemezzük a projekthez kapcsolódó külső és belső szabályozási környezetet, a projektekhez kapcsolódó dokumentumot. Interjúk segítségével pontosítjuk a felsővezetői elvárásokat és a jelenlegi működést. Vezetői megkérdezés keretében összegyűjtjük és pontosítjuk a projekttel kapcsolatos célkitűzéseket és vezetői elvárásokat. Költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lehetőségek azonosítása, stratégiai akciók meghatározása A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési részstratégia akcióinak meghatározása 3 időtávban történik, rövid (1 év), közép (2-3 év) és hosszú (4-5 év) távon. Az egyes lehetséges akciókat 4 szempontból, a Szervezet, a Feladatok, a Folyamatok és a Programok vonatkozásában vizsgáljuk. Szervezet: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat szervezetét, beleértve a Hivatal, az intézmények és önkormányzati gazdasági társaságok szervezetét és 2

meghatározzuk azokat a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciókat, melyeket az önkormányzat célul tűz ki a részstratégia időtávjában. Feladat: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat kötelező, önként vállalt és államtól átvett feladatait és meghatározzuk azokat a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciókat, melyeket az önkormányzat célul tűz ki a részstratégia időtávjában. Folyamatok: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat irányítási, szakmai és támogató folyamatcsoportjait és meghatározzuk azokat a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciókat, melyeket az önkormányzat célul tűz ki a részstratégia időtávjában. Programok: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt és még nem teljesített költségcsökkentést, hatékonyságnövelést eredményező akcióit, a folyamatban lévő, költségcsökkentést, hatékonyságnövelést eredményező pályázatokat, továbbá az önkormányzatok és intézményeik számára várható támogatásokat a 2014-2020-as programozási időszakban, melyek költségcsökkentést, hatékonyságnövelést eredményezhetnek. A részstratégia egyes akcióit az alábbi ábra szerint foglaltuk össze. 5 Hosszú táv (2017-2018) 3 Közép táv (2015-2016) 1 Rövid táv (2014) Szervezet Feladat Folyamat Program 2. ábra: Költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciók meghatározása 3

Monitoring, mérés, értékelés A monitoring a stratégia megvalósulásának folyamatos nyomon követése, a kapott eredmények értelmezése és adott időszakonkénti dokumentálása, valamint a jövőbeli tervezéshez vagy a jelenlegi beavatkozások korrigálásához szükséges döntések előkészítése. A monitoring folyamatos tevékenység, melynek célja annak figyelemmel kísérése, hogy a stratégia megvalósítása megfelelő ütemben történik-e. Ennek megfigyeléséhez olyan mutatószám-rendszert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy folyamatosan tájékoztassa az Önkormányzatot az előrehaladásról. A monitoring tevékenység alapvető célja tehát annak vizsgálata, hogy az egyes lépések, akciók megvalósítása megfelelt-e az eredeti célkitűzéseknek. A monitoring feladata a végrehajtás során jelentkező problémák és végrehajtási kockázatok feltárása, a szükséges vezetői szintű beavatkozások előkészítése, megoldási alternatívák megfogalmazása és döntésre való előterjesztése által. A monitoring négy, egymástól jól elkülöníthető része a nyomon követés, a mért eredmények elemzése, a jövőbeli beavatkozási döntések előkészítése és a stratégiai célkitűzések szükség szerinti finomhangolása. Nyomon követés Stratégiai célkitűzések szükség szerinti finomhangolása Rendszeresen mért eredmények elemzése Jövőbeli beavatkozási döntések előkészítése 3. ábra: Monitoring folyamat lépései A monitoring rendszerrel szemben támasztott követelmények: relevancia: monitoring során a valóban szükséges információk kerüljenek összegyűjtésre; szavatosság: az információk begyűjtése, rendszerezése és közreadása ne legyen túl hosszú folyamat; egyértelműség: a monitoring rendszer megfelelően legyen strukturálva, a szereplők számára azonos legyen az értelmezési keret; gyors elérés: az összegyűjtött információk elérési ideje minél kisebb legyen; formalizáltság: a mérés során lehetőleg egységes szerkezetű és logikájú dokumentumok és munkafelületek használata; arányosság: a szükségesnél ne okozzon nagyobb leterhelést a résztvevők számára; 4

jogosultság: a mérés során nyert információk a releváns jogosultsági szint szerint kerüljenek bemutatásra, döntés előkészítésre és döntésre; fejleszthetőség: a rendszer elemei úgy kerüljenek kialakításra, hogy továbbfejlesztése ne legyen túl bonyolult és költséges. A monitoring két, egymástól jól elkülöníthető szintje a stratégiai- és az operatív szint. A stratégiai szintű monitoring célja a magas szintű célok teljesülésének vizsgálata, elsősorban a felsővezetők számára szolgáltat aggregált információt a felső szintű célok vagy beavatkozások megvalósulásáról. A monitoring elsősorban a jövőbeli beavatkozási döntések előkészítéséhez járul hozzá. E tekintetben a monitoring az értékelés első lépcsője. Jellemző módon éves gyakorisággal történik. Az operatív szintű monitoring célja a feladatok és részfeladatok időközi megvalósulásának vizsgálata, elsősorban az operatív vezetés számára szolgáltat széleskörű, elemi információt a beavatkozások megvalósulásáról. Az operatív monitoring az azonnali, operatív jellegű beavatkozásokhoz járul hozzá. Jellemzően havi gyakorisággal történik a beszámolás. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a monitoring két szintjének főbb jellemzőit. Stratégiai szint Operatív szint Cél Felsőszintű célok teljesülésének Feladatok és részfeladatok vizsgálata megvalósulásának vizsgálata Célcsoport Felsővezetés Operatív vezetés Kimenet Felsővezetői döntés előkészítés Azonnali, operatív jellegű beavatkozások indítása Időköz Éves Havi Mutatószám Hatás és eredmény mutatószámok Aggregáltság Aggregált Elemi Indikátorok 1. táblázat: A monitoring két szintjének jellemzői A stratégia eredményeinek vagy hatásainak mérésére szolgáló mutatószámok. A teljesülés mérhetővé tétele, a végrehajtás nyomon követésére és értékelésére szolgáló mutatószámok kidolgozása kiemelkedő jelentőségű, az értékelés alapvetően egy átfogó mutatószámrendszerre épül. A mutatószámok alábbi típusait különböztetjük meg: Input mutató: egy adott akció megvalósításához szükséges erőforrások (pl. költségvetési kiadás nagysága, felhasznált papír mennyisége) nagyságát veszi számításba. Az input mutató előnye, hogy könnyen meghatározható, hátránya, hogy egyáltalán nem eredménycentrikus; Output mutató: abban az esetben célszerű alkalmazni, ha az eredmény, vagy hatás nem vagy túlzott erőforrás ráfordítás árán határozható csak meg; Eredménymutató: egy adott akció érintettjeire gyakorolt közvetlen és általában azonnali hatásokról ad információt; Hatásmutató: egy akció közvetett, általában közép- és hosszútávon mérhető, társadalmi, gazdasági és/vagy környezeti következményeinek mérésére szolgál. 5

Kulcsmutatószám: azok a mutatószámok, melyek kiemelt szerepet töltenek be a stratégiai monitoringban, az Önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok eredményeinek/hatásainak értékelésében. Kulcsmutató-számként javasolt elsődlegesen eredménymutatókat és/vagy hatásmutatókat azonosítani. A mérést segítő indikátorok kialakítása során az úgynevezett SMART kritériumokat tartjuk szem előtt. Measurable - Mérhető Achievable - Elérhető Realistic - Reális Specific - Konkrét SMART Time-based - Időhöz kötött 4. ábra: SMART kritériumok Specific Konkrétak a mennyiség, minőség tekintetében; Measurable Objektív módon mérhetőek; Achievable Teljesíthetőek, rendelkezésre állnak; Realistic Reálisak, relevánsak; Time-based Időalapúak, időhöz kötöttek. A fentieken túl a mutatószámrendszerrel szemben támasztott követelmények: a mutató kiválasztásánál gondosan kell mérlegelni, hogy valóban van-e összefüggés a mérni kívánt céllal; az egyes mutatók kedvező tényértéke a cél felé való elmozdulást jelenti-e; a mutató értékének alakulására az önkormányzatnak befolyással kell rendelkeznie; a mutatószámok kiválasztása során fontos szempont a teljesítményértékelésbe való beépíthetőség a mutatószámok kialakítása során szem előtt kell tartani, hogy a stratégiai monitoring költség-haszon megközelítése alapján nem túlzott költség-e az adott intézkedés mérhetővé tétele A mutatószámrendszer kialakítása során a tervezési fázisban rögzíteni kell a mutatószámok kiinduló értékét. Emellett meghatározásra kerül a célérték is, az adott stratégiai cél alapján számszerűsített elvárások értéke. A monitoring mérföldköveinél mért érték a tényérték. A célértékek és tényértékek különbsége jelzi, hogy az adott folyamattal szemben támasztott követelmény, cél mennyiben teljesült. 6

Monitoring folyamat A monitoring rendszer megtervezésének első lépése annak meghatározása, hogy melyek lesznek azok a kulcselemek, amelyeket ellenőrizni szeretnénk. Az egyes tevékenységeket, határidőket és indikátorokat a stratégiában rögzítjük. Második lépésben meg kell határozni, hogyan biztosítjuk a szükséges információkat, azaz hogyan kell az adatokat összegyűjteni. Az adatgyűjtést Piliscsaba Város Polgármesteri Hivatala végzi. A monitoring tevékenység harmadik lépése az adatgyűjtés befejezését követően a jelentés elkészítése. A jelentés alapvető célja a stratégia megvalósulásának és a tervezett célok közötti eltérések vizsgálata. E vizsgálatok keretében, amennyiben az elért eredmények és célok között az eltérés a megengedhetőnél nagyobb, elemezni kell az okokat, és javaslatokat kell adni a szükséges módosításokra. Értékelés A stratégia megvalósulásának meghatározott időpontokban elvégzett részletes elemzése, amelynek célja az akciók teljesítésének nyomon követése, az eredmények vizsgálata. Ezen túlmenően az értékelés célja a stratégia egészének rendszeres átgondolása, és ennek alapján a szükséges finomhangolások kidolgozása. Monitoring szervezet A monitoring résztvevőit meg lehet határozni név, pozíció, szervezeti egység vagy intézmény szintjén. A stratégiai monitoring résztvevőinek tekintjük azon személyeket, köztisztviselőket, szervezeti egységeket és intézményeket, melyek a monitoring célcsoportjának tekinthetők (felsővezetők); felelősek a monitoring végrehajtásáért; felelősek egy stratégiai részterületért vagy beavatkozásért; adatszolgáltatási kötelezettségük van a monitoring végrehajtásával kapcsolatban. A monitoring végrehajtásáért felelős szervezeti egység/személy készíti el a monitoring jelentést, aminek alapján a felsővezetés dönt a stratégia finomhangolásáról. 7

3 Helyzetelemzés Jelen tanulmányban az Önkormányzat által a Magyary Program egyes beavatkozási területein vállalt feladatok közül (sötétszürke) a 3. feladat megvalósítása érdekében készített Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégiát mutatjuk be. 5. ábra: A feladat elhelyezkedése a Magyary Program beavatkozási területein vállalt tevékenységek között Jelen tanulmányban a költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiáját mutatjuk be, a legnagyobb potenciállal rendelkező opciók meghatározására akciótervet készítettünk. Az Önkormányzat vállalta, hogy az akciótervben megfogalmazott intézkedéseket végrehajtja és erről beszámolót is készít. A rövidtávú opciók bevezetésének mérését a monitoring rendszeren keresztül végezzük. 8

3.1 Az Önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének bemutatása Piliscsaba Város Önkormányzata költségvetési bevételei az elmúlt években nagyjából egyenletes szinten mozogtak, nagyobb kiugrás nem volt tapasztalható, a kiadások viszont jelentős mértékben csökkentek. A költségvetési egyenlege 2013-ban pozitív volt, akárcsak az ezt megelőző évben. Az Önkormányzat a kötelező feladatok finanszírozását biztosítja, az önként vállalt feladatokat lehetőségeihez mérten teljesíti. Az Önkormányzat 2014-re tervezett bevétele és kiadása 1.328.741 ezer forint. 6. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzata költségvetési főösszegeinek alakulása Az Önkormányzat az elmúlt évek során jelentősen csökkentette hosszú távú hiteleinek állományát (ugyanakkor kötvénykibocsátásból 2011 és 2012 évben volt nagyobb kötelezettsége, melyet szintén folyamatosan csökkent). Emellett viszont rövid lejáratú hitelállománya folyamatosan nő. 7. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzata hitelállománya 9

Az állandó lakosságszám 2013. január 1-jén 7.950 fő volt. A város működését kedvezőtlenül érintette jelentős adósságállománya, de az állam adósságátvállalás keretében a város több mint 270 millió forintnyi tartozását az állam két ütemben átvette. 8. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzatának egy állandó lakosra jutó mutatói Az önkormányzati kiadásokon belül jelentős különbség mutatkozott a működési és a felhalmozási célú kiadások között. A működési célú kiadások szintje jelentősen nem változott, a felhalmozási kiadások viszont jelentősen csökkentek, melyben a felújítási és beruházási kiadások csökkenése is szerepet játszott. 9. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzatának kiadás szerkezete 10

A fentiekből is látszik, hogy az Önkormányzat a költségcsökkentés területén a lehetőségeihez mérten megfelelő erőfeszítéseket tesz. Jelenleg a hatékonyság növelésre kell és lehet fókuszálni. Piliscsaba Város Önkormányzata a helyi adók körében a helyi iparűzési adót, az építményadót, a telekadót és a talajterhelési díjat veti ki. A helyi adók mértékét 2014. évben nem módosította. Az alábbi táblázat a helyi adóbevételek összetételét mutatja. Megnevezés 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Helyi adók Iparűzési adó 93 081 104 119 102 383 86 493 121 322 109 816 130 876 Építményadó 14 375 19 112 21 312 16 984 17 172 43 645 46 093 Vállalkozók komm. adója Magánszem. komm. adója Telekadó 44 542 57 707 51 264 64 094 35 816 39 646 51 310 Talajterhelési 1 117 1 415 1 210 1 173 910 1 063 3 510 díj Pótlék, bírság 7 202 12 125 4 832 4 495 7 040 6 161 1 447 Egyéb adóbevétel Helyi adók összesen: Átengedett adók 1 321 3 623 3 012 3 616 1 578 1 896 515 161 638 198 101 184 013 176 855 183 838 202 227 233 751 Gépjárműadó 48 611 68 437 50 171 55 595 60 520 62 125 23 204 Termőföld bérbeadás Átengedett adók összesen: Adóbevételek összesen: 48 611 68 437 50 171 55 595 60 520 62 125 23 204 210 249 266 538 234 184 232 450 244 358 264 352 256 955 2. táblázat: Piliscsaba Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása Az alábbi ábra a helyi adóbevételeket mutatja a zárszámadási rendeletek alapján. A gazdasági társaságok működése 10. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása Piliscsaba Város Önkormányzata nem rendelkezik gazdasági társaságokban tulajdonrésszel. 11

3.2 Szervezet Piliscsaba Város Polgármesteri Hivatala Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseinek megfelelően Piliscsaba Város Polgármesteri Hivatalt működtet. A hivatal ellátja a Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat Piliscsaba Város vonatkozásában. A Polgármesteri Hivatal feladatai: 1) A képviselő-testület, bizottságok és tisztségviselők munkájával kapcsolatban a döntések előkészítése, azok végrehajtásának szervezése; 2) Részt vesz az önkormányzat intézményeivel kapcsolatos irányítási, ellenőrzési feladatok ellátásban; 3) Az önkormányzat pénzügyi, igazgatási feladatainak koordinálása, elvégzése, operatív gazdasági feladatok ellátása; 4) A központi és a helyi szabályozásban megállapított adók beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása; 5) Közreműködik az önkormányzati vagyon működtetésében, hasznosításában; 6) A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatainak előkészítése, végrehajtásuk szervezése; 7) Ellátja a településfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat; 8) Ellátja az önkormányzati intézmények működtetési feladatait. Piliscsaba Város Polgármesteri Hivatala a hivatal 2014-es Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a polgármester irányításával, a jegyző vezetésével működik. Az Önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el. A Polgármesteri Hivatal foglalkoztatotti létszáma (a hatályos 2014. évi költségvetési rendelet alapján) jelenleg 20 fő. Az Igazgatási osztályon 8 fő, az Adó- és gazdasági osztályon 9 fő dolgozik. A Polgármesteri Hivatal vezetője a jegyző. Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény alapján a központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint 2014. január 1-jén működő hivatali struktúrának megfelelően. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Az elismert hivatali létszám, a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg: SZAL=c+(ÖL-a)/(b-a)*(d-c), két tizedesjegyre kerekítve, ami alapján az elismert létszám 23 fő. A Polgármesteri Hivatal szervezetét az alábbi ábra mutatja: 12

11. ábra: Piliscsabai Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése A fentiekből megállapítható, hogy a Piliscsabai Polgármesteri Hivatal vonatkozásában létszámcsökkentés nem indokolt. A költségcsökkentés erőforrás felhasználás csökkentésével nem biztosítható, így a hatékonyságnövelés lehetőségeinek feltárása vezethet csak eredményre. Intézmények, társaságok Az önkormányzat feladatellátásnak szervezeti felépítését az alábbi ábra mutatja: 12. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzata szervezeti felépítése 13

További költségcsökkentési intézkedések szervezeti szinten nem javasoltak, inkább a hatékonyságnövelésre szükséges a hangsúlyt helyezni. A Hivatal esetében a folyamatos jogszabályváltozások miatt feltétlenül szükséges a szakmai továbbképzések biztosítása. A dolgozók munkavégzésének hatékonyság-maximalizálásához rendszeres képzések javasoltak, ennek megalapozása érdekében pontosan fel kell mérni a képességeket. A Hivatal dolgozóinak napi munkájához szükséges szoftverek készség szintű kezelésének elsajátítása érdekében javasolt rendszere szövegszerkesztői és táblázatkezelői képzések megtartása. Az Önkormányzat feladatainak egy részét kiszervezi a hatékony és takarékos működés érdekében. Ezek a kiszervezett feladatok jelenleg az alábbiak: Sorszám Szerződő fél Szolgáltatás tárgya 1. Blue Planet Informatikai Kft. 2. Delta Services Kft. 3. Delta Services Kft. Piliscsaba Önkormányzati Hivatal számítógépeinek és szoftvereinek felügyelete, az Önkormányzat számítógépes rendszerének üzemeltetése, fejlesztése és karbantartása. Rendkívüli esetekben a hiba elhárításának megkezdése annak bejelentésétől számított 24 órán belül. Távfelügyelet biztosítása napi 24 órában. A bérbe adott eszközök 1 a bérbeadó tulajdonát képezik. A bérbeadó gondoskodik az eszközök beüzemeléséről valamint a szükséges szoftverek telepítéséről az önkormányzat munkaállomásaira. A szervízszolgáltatást a bérbeadó biztosítja térítésmentesen. A számlázás a számlalóállás alapján történik. A bérbe adott eszköz 2 a bérbeadó tulajdonát képezik. A bérbeadó gondoskodik az eszközök beüzemeléséről valamint a szükséges szoftverek telepítéséről az önkormányzat munkaállomásaira. A szervízszolgáltatást a bérbeadó biztosítja térítésmentesen. A számlázás a számlalóállás alapján történik. Szerződés típusa, hatálya Megbízási szerződés 2011. november 29-től határozatlan időre Bérleti és üzemeltetési szerződés 2013. szeptember 25-től 12 hónapra meghosszabbítva Bérleti és üzemeltetési szerződés 2013. augusztus 28-tól 36 hónapra Szolgáltatás díja Havi 95 000 Ft + ÁFA A szerződésben foglaltaktól eltérő munkavégzés esetében munkavégzés esetében 2 500 Ft + ÁFA. 15 000 Ft + ÁFA illetve 8 000 Ft + ÁFA havi bérleti díj és a bérleti díjba foglalt nyomtatási mennyiséget meghaladó oldalszámok nyomtatási ára, amely 2,20 Ft + ÁFA illetve 2,50 Ft + ÁFA 23 300 Ft + ÁFA havi bérleti díj és a bérleti díjba foglalt nyomtatási mennyiséget meghaladó oldalszámok nyomtatási ára, amely 2,40 Ft + ÁFA illetve 16 Ft + ÁFA 1 1 db Canon IRC3580i és 1 db Canon IR2018i 2 1 db Canon IRAC2225i 14

4. B-Angel BT Hivatal épületének 24 órás távfelügyelete betörésjelző és támadásjelző elektronikus eszközök segítségével. 5. Első-Lépés 2007 Kft. 6. Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda Piliscsaba Önkormányzatának tulajdonában levő vagyontárgyak ingatlanvagyonkataszteri adatbázisának karbantartása és a statisztika elkészítése a vonatkozó jogszabályok szerint Teljeskörű jogi tanácsadás és jogi képviselet nyújtása az Önkormányzat számára. Megbízási szerződés 2001. július 6-tól határozatlan időre Megbízási szerződés 2012. január 1-től határozatlan időre Megbízási szerződés 2010. december 14-től határozatlan időre 3. táblázat: Piliscsaba Város Önkormányzatának jelenleg kiszervezett feladatai 4 400 Ft + ÁFA havidíj és 2 000 Ft + ÁFA kiszállási díj az Önkormányzat munkatársai miatt fellépő téves riasztások esetében 60 000 Ft + ÁFA éves alapdíj, 5 000 Ft + ÁFA éves statisztikai jelentési díj. Az újonnan bekerülő ingatlanok rögzítési díja 2 500 Ft + ÁFA, míg az esetenkénti helyszíni munkavégzésé 5 000 Ft + ÁFA óránként. 420 000 Ft + ÁFA havidíj Javasoljuk az Önkormányzat és a társaságok között közfeladatok ellátására létrejött szerződések SLA szemlélet szerinti (az angol Service Level Agreement kifejezés rövidítése szolgáltatási szint megállapodás) átalakítását, amely rögzíti a szolgáltatás alapelveit (szolgáltatási időszakokat, alapvető szabályokat), a szolgáltatás részletes tárgyát, terjedelmét, színvonalát, minőségét, a teljesítendő feladatokat, elvárt határidőket, kommunikációs utakat, eszkalációs rendet, szolgáltatás díjazását, fizetési feltételeit, világosan definiálja és mérhetővé teszi a szolgáltatásokat, valamint egyértelműen, mindkét fél számára érthető módon megfogalmazza azok tartalmát, felülvizsgálatát és módosítását. A társaságok jelenleg ellátják a szerződésben vállalt feladatait, de mindenképpen szükséges vizsgálni a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési kérdéseket. A jelen időszak egyik kiemelkedő eredménye, hogy az önkormányzat tartozásai rendeződnek. Az elkövetkező években szigorú költségvetés tervezési módszertant kell kialakítani arra vonatkozóan, hogy a költségek és a rendelkezésre álló források összhangban legyenek egymással, az adósságállomány ne növekedjen újra a működést veszélyeztető mértékűre. Azonosító Akció Időtáv SZ/1-01 SZ/1-02 Táblázatkezelő szoftver használatához kapcsolódó képzés a Hivatal dolgozói számára A hivatali dolgozók rendszeres képességfelmérése, képzési tervek aktualizálási rendszerének kialakítása SZ/1-03 Az Önkormányzat kiszervezett feladataihoz kapcsolódó szerződéseinek átalakítása SLA szemléletben 2014 2015-2016 2017-2018 15

3.3 Feladatok Az önkormányzatok a működésük során kötelező és önként vállalt feladatokat látnak el. Az önkormányzati feladatok áttekintését az alábbi ábra mutatja be: Önkormányzati feladatcsoportok Kötelező feladatok Településfejlesztés, településrendezés Környezet-egészségügy Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások Településüzemeltetés Óvodai ellátás Lakás- és helyiséggazdálkodás Közterületek, közintézmény elnevezése Kulturális szolgáltatás Hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások Nemzetiségi ügyek Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában Távhőszolgáltatás Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok Helyi közösségi közlekedés biztosítása Víziközmű-szolgáltatás Kistermelők, őstermelők értékesítési lehetőségeinek biztosítása Hulladékgazdálkodás Sport, ifjúsági ügyek Önként vállalt feladatok Államtól átvett feladatok Megosztott feladatok (közösen ellátott) 13. ábra: Önkormányzati feladatok áttekintése A kötelező feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadóművészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 16

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás E feladatok ellátását az állam feladatfinanszírozási rendszerben támogatja. Piliscsaba Város Önkormányzata a kötelező feladatait ellátja, azonban a feladatok ellátását részben saját költségvetéséből támogatja (forrás: 2014. évi költségvetési terv). Kötelező feladat megnevezése Hatáskör jogosultja Feladatellátás módja Költsége (Ft/év) Állami normatíva összege (Ft/év) Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év) Településfejlesztés, 4 799 910-4 799 910 településrendezés Helyi építészeti-műszaki Képviselőtestület 460 000-460 000 tervtanács működtetése Településfejlesztési Képviselőtestület Intézmény 4 059 390-4 059 390 koncepció, integrált településfejlesztési stratégia készítése, egyeztetési eljárása Helyi építési szabályozás Képviselőtestület Hivatal 280 520-280 520 Reklámok, reklámberendezések engedélyezése Polgármester Hivatal 17

Kötelező feladat megnevezése Hatáskör jogosultja Feladatellátás módja Költsége (Ft/év) Állami normatíva összege (Ft/év) Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év) Településüzemeltetés 35 101 088 Helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása útépítési és közművesítési hozzájárulás Köztemetők kialakítása és fenntartása Kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása Közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása zöldterület-használat engedélyezése Képviselőtestület Intézmény 6 355 397 Képviselőtestület Intézmény Képviselőtestület Hivatal 842 155 Képviselőtestület Feladatátadási 6 090-6 090 megállapodás Képviselőtestület Intézmény 485 000-485 000 Polgármester Intézmény 8 370 136 Közvilágítás Képviselőtestület Feladatátadási megállapodás Közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások Környezet-egészségügy Képviselőtestület Képviselőtestület Feladatátadási megállapodás 14 448 454 19 533 400 20 689 283 17 889 320 2 799 963 Köztisztaság, a települési Képviselőtestület Intézmény 2 095 875-2 095 875 környezet tisztaságának biztosítása hulladékkezelési közszolgáltatási Képviselőtestület Feladatátadási megállapodás díjkedvezmény nyújtása Rovar- és rágcsálóirtás Képviselőtestület Feladatátadási megállapodás 762 000-762 000 Óvodai ellátás Képviselőtestület Intézmény 119 718 431 101 050 900 18 667 531 Kulturális szolgáltatás Képviselőtestület Intézmény 12 262 653 8 801 940 3 460 713 Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások Lakás- és helyiséggazdálkodás A területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása Képviselőtestület Intézmény 65 038 519 44 494 071 20 544 448 Képviselőtestület Hivatal Képviselőtestület Intézmény 18

Kötelező feladat megnevezése Hatáskör jogosultja Feladatellátás módja Költsége (Ft/év) Állami normatíva összege (Ft/év) Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év) Helyi környezet- és Képviselőtestület Intézmény természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás Honvédelem, polgári Képviselőtestület Hivatal védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás Helyi adóval, Képviselőtestület Hivatal gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok Adó és értékbizonyítvány, Jegyző Hivatal vagyoni bizonyítvány kiállítása Kistermelők, őstermelők Hivatal számára jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is Sport, ifjúsági ügyek Képviselőtestület Feladatátadási megállapodás Közreműködés a település Képviselőtestület Feladatátadási közbiz-tonságának megállapodás biztosításában Mezőőri szolgálat Képviselőtestület Hivatal Hulladékgazdálkodás Képviselőtestület Feladatátadási megállapodás Igazgatási feladatok Képviselőtestület Hivatal Egyéb feladatok Képviselőtestület Hivatal Kitüntetések, díjak adományozása Testvérvárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatok Önkormányzati rendezvények, ünnepségek tartása Önkormányzati működést támogató folyamatok A Képviselő-testület és a bizottságok tevékenysegével kapcsolatos feladatok Településgazdálkodás Belső ellenőrzés Szerződéskötés, szerződés nyilvántartás Beszerzések, közbeszerzések Jegyző Polgármester Polgármester Hivatal Feladatátadási megállapodás Hivatal 3 230 779-3 230 779 2 009 581-2 009 581 167 100-167 100 374 936-374 936 2 186 649-2 186 649 1 828 800-1 828 800 19

Kötelező feladat megnevezése Hatáskör jogosultja Feladatellátás módja Költsége (Ft/év) Állami normatíva összege (Ft/év) Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év) Iktatással, ügyiratkezeléssel, leltározással, sejtezéssel kapcsolatos feladatok Informatikai és honlap üzemeltetési feladatok 121 920-121 920 1 615 440-1 615 440 4. táblázat: A kötelező feladok ellátásának finanszírozása Piliscsaba Város Önkormányzatánál Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Piliscsaba Város Önkormányzatának önként vállalt feladatait az alábbi ábra mutatja (forrás: 2014. évi költségvetési terv). Önként vállalt feladat megnevezése Költsége (Ft/év) Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év) Balesetveszélyes csomópont átépítése 2 531 745 2 531 745 Szennyvíz pályázat 23 872 894 5 502 776 Műfüves pálya építése 9 262 120 9 262 120 Rét utca felújítása 1 524 000 1 524 000 Hauck Ált.Isk. nyílászárók cseréje 750 926 750 926 Klotildligeti óvoda felújítása 6 777 686 6 777 686 Összesen 2 531 745 2 531 745 Önkormányzati finanszírozás % 58,9% 5. táblázat: Az önként vállalt feladok ellátásának finanszírozása Piliscsaba Város Önkormányzatánál Az önként vállalt feladatok körébe első sorban pályázati projektek keretében megvalósított fejlesztések, tevékenységek tartoznak. Érdemes megvizsgálni, hogy a következő hét éves pályázati ciklusban milyen ütemben és mértékben célszerű további pályázati forrásokat bevonni, hogy a 2014- es állami adósság konszolidáció után a város gazdálkodása hosszú távon is fenntartható maradjon. A helyi önkormányzat a törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat is. Az ilyen jellegű döntések előtt szintén fontos végig gondolni a hosszú távú fenntarthatóság és finanszírozhatóság biztosításának módjait. Az alábbi feladatok felvételét javasoljuk a rövid-; közép-; hússzú távú stratégiába: Azonosító Akció Időtáv FE/1-01 FE/1-02 Az önkormányzati kötelező feladatokat át kell tekinteni, megvizsgálni a feladatellátás minőségi és mennyiségi mutatóit, az állampolgári igényeket és ahhoz mértem beállítani a feladatellátás költségeit. Pályázati források bevonásának ütemezésére belső tervezési módszertan kialakítása 2015-2016 2017-2018 20

3.4 Folyamatok Az önkormányzatok esetében három fő folyamatcsoportot különböztethetünk meg, az irányítási folyamatokat, a szakmai folyamatokat és a támogató folyamatokat. A fő folyamatcsoportokon belüli folyamatcsoportokat és folyamatokat az alábbi ábra szemlélteti: A Polgármesteri Hivatal főfolyamai Stratégiai irányítás Vezetés Irányítási folyamatok Szabályozás Minőségirányítás Belső kontroll rendszer működtetése Szakmai folyamatok Önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntések előkészítése, végrehajtása Jegyzői hatáskörben maradó feladatokkal kapcsolatos döntések előkészítése, végrehajtása Gazdálkodási-; Pénzügy;- Számvitel-; Kontrolling folyamatok Beszerzések, beruházások és fejlesztések Peres ügyek és jogi feladatok Projektmenedzsment Szolgáltatás Igények Ingatlan és vagyongazdálkodás Üzemeltetés Belső ellenőrzés Támogató folyamatok HR Informatikai támogatás Fizikai és IT biztonság Ügyiratkezelés Kommunikáció Rendezvényszervezés, nemzetközi kapcsolatok Adatszolgáltatások teljesítése Kockázatkezelés Minőségügyi feladatok, ügyfélelégedettség mérés 14. ábra: A Polgármesteri Hivatal főfolyamatainak áttekintése Piliscsaba Város Önkormányzata nem vett részt a korábbi, ÁROP-1.A.2 szervezetfejlesztési projektben, így annak kapcsán nem volt lehetősége áttekinteni folyamatait. 21

Jelen szervezetfejlesztési projekt keretében az alábbi folyamatok kerülnek felülvizsgálatra: A helyi adók behajtása; Hivatalon belüli belső információáramlás Szerződéskötés, megkötött szerződések nyilvántartása. A folyamatok részletes felülvizsgálatát és a hatékonyságuk érdekében megfogalmazott javaslatokat külön dokumentum ( A helyi adók behajtása; Hivatalon belüli belső információáramlás és Szerződéskötés, megkötött szerződések nyilvántartása folyamatok felülvizsgálata ) tartalmazza. 2014-ben az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, célszerű ennek kapcsán az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat is azonosítani. A középtávon tervezett önkormányzati ASP-hez történő csatlakozás igényelni fogja az érintett rendszerekkel kapcsolatos folyamatok átalakítását (Gazdálkodási szakrendszer - gazdálkodási tevékenységének támogatása, Helyi adó szakrendszer- az önkormányzatok hatáskörébe tartozó központi- és helyi adók, az adók módjára behajtandó köztartozások, díjak, valamint pótlékok, bírságok, továbbá az államigazgatási eljárási illeték nyilvántartása, elszámolása, kezelése, az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézése, Ingatlanvagyonkataszter szakrendszer - az önkormányzatitulajdonban lévő ingatlanok helyrajzi számon alapuló egységes szerkezetben történő egyedi nyilvántartása, Ipari és kereskedelmi szakrendszer - az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésének teljes körű támogatása, működési engedélyek, telepengedély, szálláshelyek nyilvántartása, társasház és ingatlan kezelők nyilvántartása, rendezvény engedélyek nyilvántartása, Iratkezelő szakrendszer, Önkormányzati portál szakrendszer). E folyamatok átalakításához szakértői segítség vehető igénybe a pályázat során, amit a jelenlegi ismeretek alapján célszerű igénybe venni. Hosszútávon célszerű áttekinteni a kontrollkörnyezet egyes folyamatait (ellenőrzés, kockázatkezelés, szabályozottság). Azonosító Akció Időtáv FO/1-01 FO/1-02 FO/1-03 A 2013. évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, ezzel egyidőben az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat is azonosítani kell, a külső szolgáltatóval együttműködve. Az önkormányzati ASP-hez történő csatlakozás igényelni fogja az érintett rendszerekkel kapcsolatos folyamatok átalakítását, az ehhez nyújtott szakértői tevékenységet a pályázat során igénybe kell venni. Hosszútávon át kell tekinteni a kontrollkörnyezet egyes folyamatait (ellenőrzés, kockázatkezelés, szabályozottság). 2015 2015-2016 2017-2018 22

3.5 Programok 3.5.1 Az Önkormányzat stratégiáiban foglalt költségcsökkentő, hatékonyságnövelő célkitűzéseinek bemutatása Integrált településfejlesztési stratégia Piliscsaba Város Önkormányzata Integrált településfejlesztési stratégiát készített, melynek véleményezési verziója 2014. elején került fel a település honlapjára. Piliscsaba Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. szeptemberében elhatározta, hogy megújítja településrendezési eszközeit. 2012. decemberében sikerrel zárt az Értékgyűjtő Akció Partnerségi Programot, 2013. márciusában elfogadásra került a Településfejlesztési Koncepció, novemberben pedig a fél éven át futó Gondolatpiac Partnerségi Programot is lezárult. A Gondolatpiac zárórendezvényét követően megvalósult háttérmunka eredményeként készült el a Településfejlesztési Stratégia társadalmi véleményezési anyaga, melyet Kolossa József DLA főépítész és szakmai csapata jegyez. A stratégiában megfogalmazott lépések közül azokat emeltük ki a lenti táblázatban, amelyek megvalósítása költségcsökkentést és/vagy hatékonyságnövelést eredményez(het) az Önkormányzat számára. Alprogram Stratégiai Javasolt Stratégiai lépés megnevezése lépés száma megvalósítási idő Érdekérvényesítés P-VÉD-01/ 2 térségi programok előkészítése 2015-2016 Érdekérvényesítés P-VÉD-01/ 6 pályázatfigyelés 2014 Érdekérvényesítés P-VÉD-01/ 7 adóhátralékok behajtásának intenzitásnövelése 2015-2016 Érdekérvényesítés P-VÉD-01/ 8 a szabálysértések hivatali kezelésének és 2015-2016 birság-behajtási hatékonyságának javítása Vállalkozásbarát P-FEJL-06/ 1 kistérségi gazdasági elemző tanulmány és 2015-2016 település program gazdaságfejlesztési stratégia Vállalkozásbarát P-FEJL-06/ 2 térségi zöldhulladék kezelés 2015-2016 település program Vállalkozásbarát P-FEJL-06/ 5 helyi adókörnyezet vonzóvá alakítása 2015-2016 település program Vállalkozásbarát P-FEJL-06/ 6 nagy sebességű internetelérés kiépítése 2015-2016 település program Vállalkozásbarát P-FEJL-06/ 7 turisztikai desztinációk szolgáltatásait kiegészítő 2017-2018 település program helyi szolgáltatások Vállalkozásbarát P-FEJL-06/ 8 mezőgazdasági területek fejlesztése (AP 2017-2018 település program gazdaságok) Vállalkozásbarát P-FEJL-06/ 9 Ipari területek infrastruktúrája 2017-2018 település program Vállalkozásbarát P-FEJL-06/ 10 Szerkezeti Terv felülvizsgálat 2015-2016 település program Vállalkozásbarát P-FEJL-06/ 12 Piliscsaba Startup Program 2017-2018 település program Hulladékkezelés P-FEJL-16/ 1 szelektív hulladékgyűjtés 2015-2016 Hulladékkezelés P-FEJL-16/ 3 városüzemeltető cég létrehozása 2015-2016 6. táblázat: Piliscsaba Integrált városfejlesztési stratégiájában foglalt, Önkormányzatot érintő költségcsökkentő és/vagy hatékonyságnövelő stratégiai lépések 23

Piliscsaba Város Önkormányzata rendkívül átfogó, sok területre kiterjedő, lakossági igényekre épülő és szakmailag megalapozott program megalkotásán dolgozik. A programok között nem szerepel, de a központi fejlesztési irányvonalakhoz igazodva érdemes a város e-közigazgatását folyamatosan fejleszteni, melyhez előre láthatólag európai uniós források is rendelkezésre állnak majd a 2014-2020-as időszakban. Emellett szintén fontos terület az alternatív és megújuló energiarendszerek kialakítása/tovább fejlesztése az önkormányzati fenntartású intézményekben. Ehhez a területhez szintén várható uniós támogatás a jelenlegi programozási időszak során. A fentiek alapján a Programok témakörben költségcsökkentés és hatékonyságnövelési részstratégiába az alábbi akciók felvételét javasoljuk: Azonosító Akció Időtáv P/1-01 Pályázatfigyelés 2014 P/1-02 e-közigazgatás kiépítése 2015-2016 P/1-03 Alternatív és megújuló energiarendszerek kialakításának nyomon követése az önkormányzati intézményekben 2015-2016 3.5.2 Benyújtott pályázatok Pályázati azonosító KMOP-4.6.1-11-2012-0034 "A piliscsabai Napsugár Óvoda Klotildligeti Tagóvoda felújítása, korszerűsítése és bővítése" ÁROP-3.A.2-2013-2013-0019 Pro publico Bono KEOP-1.2.0/B/10-2010-0020 Piliscsaba szennyvíztisztításának kapacitásbővítése Saját erő (Ft) Összes költség Készültségi (Ft) szint 60 840 671 187 156 460 90% 0 22 000 000 70% n.a. 664 773 150 25% A fenti táblázat Piliscsaba Város Önkormányzata még nem 100%-os készültségi szintű, folyamatban lévő pályázatait mutatja be. Az összesen 3 futó pályázat összesen csaknem 874 millió forintos teljes költségéből az önkormányzati saját erő is jelentős, így a pályázatok folyamatos, összehangolt menedzsmentje az önkormányzati költséggazdálkodás szempontjából is kiemelt jelentőségű. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelési részstratégiába az alábbi akciók felvételét javasoljuk: Azonosító Akció Időtáv P/2-01 Piliscsaba szennyvíztisztításának kapacitásbővítése pályázat folyamatos nyomon követése P/2-02 Pályázati projektmenedzsment feladatok összehangolásának módszertani kidolgozása 2014 2017-2018 24

3.5.3 Jövőbeli pályázati lehetőségek Önkormányzatok és intézményeik számára várható támogatások a 2014-2020-as programozási időszakban Az Európai Unió tagállamai számára elérhető fejlesztési források lehívása hét éves ciklusokban történik. 2014 a következő, 2020-ig tartó programozási időszak kezdete, amikor is az országok benyújtják fejlesztési koncepcióikat, illetve az azokra épülő operatív programjaikat, amelyek az EU jóváhagyása után alapjai lesznek az egész időszak pályázati kiírásainak. Magyarország az operatív programok v3.0 verzióit 2013 októberében készítette el, ezek jelenleg társadalmi egyeztetés alatt állnak. Közben 2014. január 1-től az EU-s források elosztására és felhasználására létrehozott hazai intézményrendszer teljesen átalakult, az eddigi, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által összefogott központosított rendszer decentralizálttá vált, az operatív programok tervezése és megvalósítása minisztériumi hatáskörbe került. A körülményekre való tekintettel az operatív programok végleges változatai 2014. első félévében készülhetnek el, majd a brüsszeli jóváhagyást követően a konkrét pályázati kiírások legkorábban 2014. második felében jelenhetnek meg. Az eddig ismertté vált tervezési dokumentumok alapján a következő operatív programok kerülhetnek elfogadásra, a 2014-2020-as időszakra: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP); Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP); Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP); Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP); Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP); Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP); Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP); Vidékfejlesztési Program(VP); Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP). A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program még kezdeti stádiumban van, így ehhez kapcsolódó finanszírozási keret sem került megállapításra, ezért ezzel jelenleg nem kalkulálhatunk. A Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) tekintetében hivatalos konzultációra bocsátott tervezet nem jelent meg, így ennek részletei egyelőre nem ismertek. Az operatív program tervezéséről Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára tartott sajtótájékoztatót 2014. március 11-én, ahol viszont csak a várhatóan rendelkezésre álló keret került kihirdetésre. Valamennyi tervezés alatt álló operatív program tekintetében igaz az, hogy a forintban kifejezett indikatív forráskeretek folyamatosan változnak, függően az éppen aktuális árfolyamtól. Az operatív programokon keresztül várhatóan 8940,6 milliárd forint kerül szétosztásra, az alábbiak szerint: 25

15. ábra: A 2014-2020-as időszak forráselosztása 16. ábra:a2014-2020-as időszak operatív programjainakrészaránya Az operatív programok önkormányzatokat érintő prioritásai a következő táblázatban láthatók. 26

17. ábra: A 2014-2020 programozási időszak önkormányzatokat érintő operatív programjai és prioritásai, az OP-k v3.0 tervezete alapján, 2014. január 27

A táblázatban szereplő prioritások mindegyike tartalmaz egy vagy több olyan intézkedést, amelyre az önkormányzatok vagy azok valamelyik intézménye pályázhat. A VEKOP keretében kiírásra kerülő pályázatokon kizárólag a Közép-magyarországi Régió területén működő önkormányzatok juthatnak majd forráshoz. Az önkormányzatok és intézményeik számára pályázható tevékenységek csupán egy része eredményez költségcsökkentést és/vagy hatékonyságnövekedést, az ezeket tartalmazó prioritásokat a táblázatban eltérő színnel jelöltük. A 2014 elején rendelkezésre álló információk alapján valamennyi operatív programon belül vannak olyan tervezett intézkedések, melyek elősegíthetik az önkormányzati hatékonyságnövekedését. Az ismert adatok alapján operatív programonként és prioritásonként kerülnek ismertetésre az érintett intézkedések. Piliscsaba Város Önkormányzata a Közép-magyarországi régióhoz tartozik, így a regionális operatív programok kiírásai közül az erre a területre szánt fejlesztésekre pályázhat majd. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 1. prioritás: infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. A befogadó társadalmi célokat szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése Fejlesztendő a nemzeti és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint rehabilitációs célú és általában a társadalmi befogadást erősítő infrastruktúra, valamint a bentlakásos intézmények kiváltása. A társadalmi befogadást erősítő infrastruktúra terén kizárólag a szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató általános jellegű fejlesztések valósíthatók meg. Területi kihatás: konvergencia régiók Beavatkozások célcsoportja: az egészségügy tekintetében a teljes magyar lakosság, a szociális ágazat tekintetében a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek, valamint a mentális egészség szempontjából veszélyeztetett személyek. Lehetséges kedvezményezettek: közfinanszírozott egészségügyi és szociális szolgáltatók, betegszervezetek, egyéb, az egészségmegőrzésben és az azzal igazoltan összefüggő fizikai aktivitásban és a szociális szolgáltatásokban érintett civil szervezetek, önkormányzatok és intézményeik, állami intézmények, nem állami szereplők, civil szervezetek, egyházi szervezetek, közösségi és kulturális intézmények. 3. prioritás: befogadó társadalom 15. A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve korai intervenció megerősítése Az intézkedés átfogó célja, hogy a szervezeti működés oldaláról javítsa a közszolgáltatások minőségét. Kizárólag a rendszerszintű vagy az egy szervezeten túlmutató fejlesztéseket tartalmazza, melyek elsődleges célja a szervezeti működés javítása. A szakmai programokhoz 28

kapcsolódó, kiegészítő jellegű szervezetfejlesztési lépéseket az egyéb intézkedésekből megvalósuló beavatkozások foglalják magukba. 1. alintézkedés: szervezeti működést támogató eszközök Kizárólag olyan szervezetműködtetési eszközök bevezetése támogatható, melyek hosszabb távon mind szervezetileg, mind pénzügyileg fenntarthatók. Főszabály szerint új intézmény felállítása nem támogatható. Ez alól kivétel, ha eddig ellátatlan közfeladat ellátását szolgálja, vagy ha középtávon működtetési oldalról bizonyíthatóan hatékonyabb új szervezet létrehozása, mint meglévő szervezet átalakítása. 2. alintézkedés: koragyermekkori intervenció rendszerszintű fejlesztése A koragyermekkori intervenció kizárólag egységes szemléletben fejleszthető. A komplex fejlesztés a várandósságon keresztül az iskoláskor előtti gyerekek és családjaik hatékonyabb, magasabb színvonalú ellátását, a szükségletekhez igazodó szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítását szolgálja. Az intézkedésben lehetőség van a beavatkozásokat megalapozó kutatások, tudományos elemzések elvégzésére, módszertani fejlesztésre, valamint a kapcsolódó képzések kidolgozására és lebonyolítására. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos léptékű programok esetén a Középmagyarországi Régió is. Beavatkozások célcsoportja: a közszolgáltatást és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények munkatársai és a szolgáltatások igénybevevői. Lehetséges kedvezményezettek: állami szervek, költségvetési szervek, önkormányzatok, önkormányzati intézmények, civil és egyházi szervezetek, felsőoktatási egészségügyi intézmények, klinikák. 16. Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás fejlesztése, életpályájának javítása, képzési rendszerek fejlesztése, dolgozói mobilitás Az intézkedés célja a közszolgáltatásokban dolgozó emberi erőforrás minőségének javítása és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. Az intézkedés horizontális jelleggel kiterjed az összes, a jelen prioritási tengelyben érintett államháztartáson belüli és az államháztartáson kívüli nonprofit szervezetben foglalkoztatottakra. Mindegyik területen az alább nevesített tevékenységek kerülnek megvalósításra az adott terület igényeihez igazodó arányban. 1. alintézkedés: képzési rendszerek fejlesztése és továbbképzések tartása Cél az alap- és szakellátás, illetve az egyéb közszolgáltatási módok ismeretanyagának aktualizálása, továbbfejlesztése, elterjesztése, valamint az egyes szakmák továbbképzési rendszerének korszerűsítése. 2. alintézkedés: életpályák átalakítása A hiányszakmák kialakulásának okai több esetben magukra az adott szakmában alkalmazott életpályák hiányosságaira is visszavezethetők. Cél tehát e hiányosságok feltárása, az igények és lehetőségek tényszerű egymásra vetítése, majd az alapján változtatási javaslatok kidolgozása. 29

3. alintézkedés: az ellátások humán kapacitásának mennyiségi fejlesztése a hiányszakmákban és a hozzáférhetőség javítása érdekében Cél olyan programok indítása, aminek eredményeként nő a közszolgáltatásokban jelentkező hiányszakmákban és az elmaradott térségekben a különböző közszolgáltatásokban dolgozók száma a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés érdekében. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetén a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: a közszolgáltatást és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények munkatársai Lehetséges kedvezményezettek: állami szervek, önkormányzatok, önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházi szervezetek, költségvetési szervek 4. prioritás: infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 18. A gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés célja az oktatási rendszert átfogó fejlesztések infrastrukturális megalapozása, támogatása a közneveléstől a felsőoktatásig bezárólag, beleértve a nem formális és informális tanulási terek oktatási-képzési infrastruktúrával, eszközökkel való felszerelését. A fejlesztéseket igényfelmérés alapozza meg, ami az intézmények infrastrukturális ellátottságának és állapotának a számba vételére terjed ki, s a kapacitások és azok minőségi színvonalának felmérését eredményezi. Az intézkedés tartalmazza a nem formális és informális tanulási alkalmak, képzések, programok és szolgáltatások lebonyolításhoz szükséges eszközök beszerzését és infrastrukturális fejlesztését. Az intézkedés keretében sor kerül a közgyűjteményi és közművelődési intézmények, egyházi és civil szervezetek célirányos infrastrukturális fejlesztésére és eszközök fejlesztésére, amely alkalmassá teszi őket az ott őrzött tudásvagyon mindenki számára elérhetővé tételére. Területi kihatás: konvergencia régiók Beavatkozások célcsoportja: a köznevelési és felsőoktatási intézményekben tanulók és dolgozók Lehetséges kedvezményezettek: köznevelési intézmények és fenntartóik, felsőoktatási intézmények és fenntartóik, nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson belül, civil és egyházi szervezetek, sportegyesületek, költségvetési intézmények, köztestületi intézmények, kulturális intézmények, felsőoktatási intézmények fenntartói és alapító formától függetlenül 5. prioritás: Jó Állam 24. Rugalmas, jó reagáló képességű közigazgatás kialakítása A rugalmas jó reagálóképességű közigazgatás kialakítása szorosan összefügg egyrészt a közbizalom kérdéskörével, hiszen egy válaszképes a problémákat megoldani tudó 30

közigazgatás nyerheti el az állampolgárok bizalmát, olyan módon, hogy közben fenntartja a közigazgatás számára célt tételező politikum bizalmát a magyar közigazgatás szakmai képessége és elhivatottsága iránt. Másrészt a Magyary Program által folyamatosan láttatni kell az előrehaladási útvonalat azzal a kiemelt jelentőséggel, hogy válságban sokszor kell új utakat vágni, és az új utakon a rugalmas alkalmazkodóképesség szükséges. Harmadrészt, a szervezeti kultúra és hatékonyság fejlesztésével az erőforrások optimális elosztására törekszik, valamint feszített időszakokban nem hagyja, hogy a fogyatkozó erőforrások (például egy kimerült szervezetben) hátráltassák a működést, és megfelelően alkalmazza azokat a technikákat, melyek hozzásegítik a kritikus szakaszokon átlendüléshez. 1. alintézkedés: A közigazgatási szervezetrendszer működési hatékonyságának növelése Az alintézkedés célja a belső hatékonyság működésének javítása, amely magába foglalja a szerv teljesítménye mérésének lehetővé tételét, a működőképes belső folyamatok elősegítését, a szervezeti tudás hatékony kiaknázását, valamint a folyamatosan változó környezethez alkalmazkodni tudó, önfejlesztő szervezeti kultúra kialakítását. 2. alintézkedés: Hatósági eljárások, élethelyzetek ésszerűsítése Az intézkedés keretében az ügyfeleket és a közigazgatás szervezeteit egyaránt terhelő, a belső és külső folyamatokat jelentős mértékben bonyolító mechanizmusok felszámolása, a belső eljárások, folyamatok egyszerűsítése, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a kormányablakok feladat- és hatáskörének racionalizálása és élethelyzetek fejlesztése történik. Ezzel összefügg az előző alintézkedés, melynek keretében a közigazgatási intézmények működési folyamataikat felülvizsgálják, optimalizálják, és különböző folyamatmenedzsment eszközök alkalmazásával automatizálják. Szükséges az egyes hatósági eljárások, valamint az eljárásjogi keretszabályozás racionalizálása, egyszerűsítése, az ügyfelek jogainak, helyzetének, valamint a hatóság eljárása hatékonyabbá tételének érdekében. 5. alintézkedés: Kormányzati feladatellátás színvonalának növelése Az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítése, mely segíti a politikai döntéshozatalt. Mindezek mellett egy új államháztartási költségvetés tervezési és végrehajtási, mérési rendszer (feladatalapú költségvetési rendszer) alapjainak lefektetése. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: állampolgárok Lehetséges kedvezményezettek: központi költségvetési szervek, önkormányzatok, felsőoktatási intézmények 25. A közigazgatás személyi állományának fejlesztése A közigazgatás személyi állomány-fejlesztésének célja, hogy elősegítse a hatékony állami feladat végrehajtás humán feltételeinek megteremtését, a hosszútávú és kiszámítható életpályák megteremtésével stabilizálja a közigazgatás (egyes esetekben a rendészet és a honvédelem) személyi állományát, egyúttal vonzóvá tegye e hivatásokat, a minőségi munkavégzés feltételrendszerének javításával hozzájáruljon gazdasági versenyképességünk 31

növeléséhez, illetve szabályozási alapot biztosítson a vonatkozó jogállási törvények kodifikációs munkálataihoz. 1. alintézkedés: Az emberi erőforrás-gazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztése Az alintézkedés keretében megtörténik a feladatarányos személyzeti működés kialakítása, az ehhez szükséges felmérések, stratégiai döntések, jogalkotást támogató koncepciók, jogszabályok, módszertani és eljárásrendi támogatások elkészítése, az emberi erőforrásgazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztése a stratégiai szemlélet és a hosszabbtávú, egymásra épülő fejlesztések a szabályozási struktúra megfelelő alakításával a közszolgálati életpályák kiteljesedésének támogatásával. Mindezek mellett sor kerül a közigazgatásra orientált személyügyi tervezés kialakításával a közszféra munkaerő-piaci versenyben betöltött helyzetének erősítésére. 2. alintézkedés: Közszolgálati szolgáltatásfejlesztés A Magyar Kormánytisztviselői Kar és a Magyar Rendvédelmi Kar közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozását, valamint a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősítését elősegítő szolgáltató tevékenységének további szélesítése és fejlesztése, különös tekintettel a hivatás gyakorlásával összefüggő érdekképviseletre, a kormánytisztviselők és a rendvédelmi hivatásos állomány anyagi helyzetét és hivatásgyakorlásának feltételeit közvetlenül befolyásoló jogszabályok megalkotásával összefüggő konzultációra, etikai eljárás lefolytatására, díj alapítására, szakmai konferenciák szervezésére, valamint jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtására. 3. alintézkedés: Közszolgálati utánpótlás és kapcsolódó fejlesztések Cél egy olyan karrier-menedzselési rendszer kialakítása, amelyben az erőforrás-tervezési, személyzetfejlesztési és ösztönzési módszerek együttesen, egymással koherens kapcsolatban állva kerülnek alkalmazásra. Ezek együttesen biztosítják, hogy a rendszer hosszabb távon biztosítani tudja a vezetői munkakörökre és a kulcspozíciókra az alkalmas, minden tekintetben megfelelő munkaerő utánpótlását. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: közszolgálati tisztviselők, rendvédelmi kar Lehetséges kedvezményezettek: költségvetési szervek, önkormányzatok, felsőoktatási intézmények 26. Közigazgatási szolgáltatások fejlesztése, az állam szolgáltató jellegének erősítése Új szemléletű fejlesztésekre van szükség, melyek a kínálati oldalon megteremtik a hatékony szolgáltatások lehetőségét. E fejlesztések eredményének hasznosulásához ugyanakkor nélkülözhetetlen, hogy a szolgáltatások nyújtásában közreműködő közszolgálati tisztviselők is felkészülten és motiváltan vegyenek részt az új szemléletű e-közigazgatás kialakításában. A fejlesztések során különös figyelmet kell fordítani azoknak a horizontális alkotóelemeknek a következetes alkalmazására, amelyek a szolgáltatások interoperabilitását, átjárhatóságát biztosítják. 32

1. alintézkedés: közigazgatási informatikai rendszerek együttműködésre való képességének erősítése Az intézkedés célja, hogy a közösségi értékeknek, alapelveknek megfelelően fejleszthessük tovább a magyar közigazgatás magánszemélyeknek, vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásait. 2. alintézkedés: közigazgatási dolgozók digitális írástudásának, informatikával kapcsolatos munkakörnyezetének fejlesztése Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: közszolgálati tisztviselők, rendvédelmi kar a képzések esetében, vállalkozói lakossági ügyfelek az interoperabilitás vonatkozásában Lehetséges kedvezményezettek: költségvetési szervek, önkormányzatok Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések 3. intézkedés: Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések Önkormányzati informatikai fejlesztések Az intézkedés célja az önkormányzati szféra belső és külső folyamatainak informatizálása, az intézmények működési hatékonyságának javítása IKT által, az önkormányzati elektronikus szolgáltatások körének, színvonalának és minőségének emelése, az állami központi önkormányzati informatikai szolgáltatások (kiemelten a megvalósuló Önkormányzati ASP központ) bővítése, kiterjesztése. Ezekhez kapcsolódva szükséges az önkormányzati infokommunikációs eszközellátottság javítása, megújítása. A beavatkozásban tervezett akciók, programok: - az Önkormányzati ASP központ alkalmazási portfóliójának bővítése; - új központi elektronikus szolgáltatások indítása az önkormányzatoknak; - önkormányzati ASP központhoz való csatlakozás támogatása; - önkormányzatok IKT eszközfejlesztései. Intelligens városok fejlesztése Az intelligens, vagy élhetőbb város olyan települést takar, amely a rendelkezésre álló technológiai, elsősorban információs és kommunikációs lehetőségeket innovatív módon használja fel, és elősegíti egy jobb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítását. Az intézkedés keretében Integrált területi beruházási ( integrated territorial investment ITI) eszközök is alkalmazásra kerülnek. Főbb célcsoportok (egyebek mellett): e-szolgáltatások bevezetése és ágazati intézményrendszerek folyamatainak informatizálása esetén központi közigazgatási szervek, kormányzati intézmények, önkormányzatok, vállalkozások, állampolgárok; 33

önkormányzati informatikai fejlesztések esetén önkormányzatok, vállalkozások, állampolgárok; köznevelési- és felsőoktatási, illetve kutatási célú infokommunikációs infrastruktúra, szolgáltatások és tartalom fejlesztése esetén alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, kutatóintézetek, központi oktatási intézmények, állampolgárok; intelligens városok fejlesztése esetén közigazgatási intézmények, közszolgáltatók, vállalkozások, állampolgárok. 5. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 1. intézkedés: Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása Nemzeti kulturális örökség megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása Az intézkedés célja a nemzeti örökségvonzerők megőrzése és fejlesztése. Ezen típusú fejlesztések esetén is elvárt, hogy a megvalósítandó projekt kapcsolódjon a környezetéhez, tehát más turisztikai attrakciókkal, szolgáltatásokkal, kapcsolódó intézményekkel együttműködjön a megvalósítás és a fenntartási időszak során. Természeti értékek megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása Az intézkedés célja hazánkban meghatározó adottságokkal rendelkező természeti örökségi értékek megőrzése és látogathatóvá tétele komplex kínálat fejlesztése révén, továbbá ezek nemzeti és nemzetközi hálózatokhoz kapcsolása, (új) hálózati rendszerbe szervezése. Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások integrált fejlesztése Az intézkedés kiemelt célja az egészségturizmus egy szegmensének, mint a hazai turisztikai kínálat kiemelt termékének fókuszált fejlesztése. Ennek keretében megvalósul a Magyarország természeti örökségét képező természetes gyógytényezők helyszíneinek fejlesztése annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is elfogadott gyógyhelyekké, gyógydesztinációkká váljanak. Főbb célcsoportok: kül- és belföldi turisták, a fejlesztéssel érintett területek lakossága, gazdasági és civil szervezetei Specifikus célterületek: jogszabály valamint egyedi kormány illetve miniszteri döntés szerinti védett kulturális és természeti terület, valamint gyógyhely, gyógytérség lehatárolás Kedvezményezettek típusai: költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, gazdasági társaságok, non-profit szervezetek, egyházak. 2. intézkedés: A Balaton adottságainak turisztikai célú hasznosítása A Balaton komplex fejlesztésének csak egy eleme a turizmus fejlesztése, a szezon meghosszabbítására alkalmas kínálat kialakítása, amelyet a tó körül egységes, balatoni fejlesztési program keretében kell megvalósítani. A turizmuson túli komplex fejlesztések eszközét jelentheti egy, a térség minden településére kiterjedő ITI, amely a különböző prioritások rendelkezésre álló forrásait területi szempontok mentén koncentrálja. 34

Főbb célcsoportok: kül- és belföldi turisták, a fejlesztéssel érintett területek lakossága, gazdasági és civil szervezetei Specifikus célterületek: jogszabály szerinti terület lehatárolás (BKÜ) Kedvezményezettek típusai: költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, gazdasági társaságok, non-profit szervezetek, egyházak. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 6. prioritás: Fenntartható városi közlekedésfejlesztések 1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések, különösen meglévő hálózati elemek korszerűsítésével. A kötöttpályás városi közlekedés korszerűsítése kiterjed a kidolgozott projektcsatorna feltételeknek megfelelő villamos, HÉV, metró, trolibusz, tram-train projektekre, beleértve a kötöttpályás járműbeszerzést is, illetve az esetlegesen kapcsolódó tudat- és szemléletformáló tevékenységeket. 2. Intermodalitás és társadalmi tudatosság javítása, különösen az igényvezérelt közlekedés fejlesztésével, az e-jegyrendszer területén tapasztalható elmaradás felszámolásával, a különböző utastájékoztató és nyomonkövető rendszerek összekapcsolásával (pl. interfacek), személyforgalmi behajtási díjrendszer kiépítésével, és a társadalmi tudatosság növelését és szemléletformálást célzó intézkedések a közösségi és nem-motorizált (pl. kerékpározáshoz kapcsolódó kampányok, car-sharing) közlekedési módok előnyeiről. Ez a specifikus cél támogatja azon intermodális személyszállítási csomópontokat is, ahol a beruházási ráfordítás legalább 50%-a kapcsolódik a kötöttpályás létesítményhez, illetve kiterjedne a közlekedésbiztonsági fejlesztésekre is. Az intézkedés keretében pénzügyileg fenntartható városi kötöttpályás fejlesztések, személyszállítási intermodális csomópontok és kapcsolódó kötöttpályás járműbeszerzések valósulnának meg. A lehetséges kedvezményezettek például a helyi közösségi közlekedést ellátó cégek, illetve a prioritás tartalmazná a KözOP 5. prioritás szakaszolt projektjeit is. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1. prioritás: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 4. Térségi vízszétosztás fejlesztése A felszíni vizek egyenlőtlen területi és időbeni eloszlása párosulva az igények ettől jelentősen eltérő megjelenésével hangsúlyozottan kiemeli a vízkészletekkel való tervszerű gazdálkodás fontosságát. A specifikus cél elérése érdekében olyan módon kívánjuk fejleszteni a térségi vízszétosztó rendszereket, hogy a fejlesztések során kiemelt hangsúlyt kapjon az ésszerű, költséghatékony vízvisszatartás és csapadékvíz-gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A felszíni vizek tekintetében az ökológiailag szükséges vízhozam mederben hagyása mellett 35

a fejlesztések arra irányulnak, hogy az ipar mellett a mezőgazdasági vízfelhasználás lehetősége is növekedjen. Főbb célcsoportok: vízhiányos térségek lakossága, az érintett térség gazdasági szervezetei, közintézményei Specifikus célterületek: az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra Kedvezményezettek típusai: vízügyi igazgatási szervek, vízgazdálkodási társulatok, önkormányzatok 7. Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése, tározók építése A tervezett fejlesztések új tározók megépítését és meglévő tározók rekonstrukcióját célozzák, amelyek alkalmasak az árvízcsúcsok csökkentésére és ezáltal kedvezően befolyásolják a települések belvíz és csapadékvíz elvezetését. A fejlesztések több célúak, a helyi igényektől és adottságoktól függően: a csapadékvíz helyben tartása, a felszíni vízlevezetés, vízlefolyás lassítása, a dombvidéki patakok vízhozamának egyenletesebbé tétele a hasznosítási lehetőségekkel, öntözési igények kielégítése, halászati, nádtermelési hasznosítás megteremtése. Az elvezető rendszerek korlátozott befogadóképessége miatt a településeken is nő az árvizek kialakulásának kockázata. A települési csapadékvizek okszerű kezelése magában foglalja az elvezető rendszerek felülvizsgálatát és fejlesztését. A belterületi gyűjtőrendszereket illeszteni kell a területi csapadékvíz-elvezető művekhez. Főbb célcsoportok: az árvizek által veszélyeztetett térségek lakossága, az érintett térség gazdasági szervezetei, közintézményei, helyi közösségei Specifikus célterületek: az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra Kedvezményezettek típusai: vízügyi igazgatási szervek, önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Piliscsaba vonatkozásában nem releváns, mivel nem konvergencia régióban helyezkedik el 1. Prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Az intézkedés kiemelt célja a napközbeni kisgyermekellátás, különösen a bölcsődék és családi napközik kapacitásának és infrastruktúrájának fejlesztése. Az intézkedés célja új beruházásokkal, bővítésekkel biztosítani a szolgáltatást azokon a településeken, ahol nincs bölcsőde, vagy kevés a bölcsődei férőhely. Fontos cél továbbá a meglévő férőhelyek korszerűsítése is. 36

Az óvodák infrastrukturális fejlesztése, valamint az eszközbeszerzés részeként támogatható: energiatakarékos és korszerű óvodai intézmények kialakítása, meglévő intézmények akadálymentes felújítása, bővítése, modernizációja, többfunkcióssá és energiatakarékossá tétele; a kapacitások fejlesztése érdekében új intézményegység létrehozásához kapcsolódó új épület/épületrész építése; új tornaterem, tornaszoba építése, az intézmények udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, sportudvar kialakítása, fejlesztése. Főbb célcsoportok: Az egyes közszolgáltatási (szociális és gyermekjóléti alapellátás és óvodai ellátás) funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: A fenntartó települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; a szociális és gyermekjóléti intézmények, nonprofit szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást nyújtó intézmények. 4. Prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbetegellátás infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés lehetőséget nyújt egyrészt a helyi önkormányzatok egyes főbb alapellátási szolgálatainak helyet adó épületeinek, másrészt a járóbeteg-intézmények épületeinek korszerűsítésére infrastruktúra-fejlesztés és eszközbeszerzés által. Cél a szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek minőségének javítása korszerű infrastruktúrafejlesztéssel és eszközbeszerzéssel, figyelembe véve a környezettudatos gondolkodásmódot, a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazását, a megújuló energiaforrások használatát. Támogatandó tevékenységek: meglévő orvosi rendelők infrastruktúra fejlesztése, akadálymentesítése; eddig más célra használt ingatlan orvosi rendelővé/egészségházzá vagy központosított alap-ellátási ügyeletté való kialakítása, indokolt esetben új építése; meglévő járóbeteg-szakrendelő bővítése, átépítése, felújítása a jogszabályi és a szakmai minimum feltételeknek megfelelően, és az akadálymentesítés szempontjainak figyelembevételével; szakmai felszereltség korszerűsítése a minimumfeltételeknek megfelelően; emelt szintű definitív ellátás végzéséhez szükséges gépek-eszközök fejlesztése. Főbb célcsoportok: Az egyes egészségügyi közszolgáltatási funkciók igénybevételével érintett lakosság. 37

Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: helyi önkormányzatok, önkormányzati fejlesztési társulások, többcélú kistérségi társulások, helyi önkormányzatok és önkormányzati társulások által létrehozott non-profit gazdasági társaságok. 2. intézkedés: A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Az önkormányzatok teljes körűen kötelesek a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását, ezen túl az étkeztetést és házi segítségnyújtást, valamint az egyéb szociális szolgáltatásokhoz, különösen a családsegítéshez való hozzáférést biztosítani. A jogszabályok településnagysághoz kötötten írják elő a többi ellátási forma biztosítását. Az intézkedés a kirekesztődés mérséklése érdekében támogatja a települési és kistérségi szintű szolgáltatások kialakítását, az időskorúakról, szenvedélybetegekről, és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális nappali ellátásokat és egyéb szociális alapellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúrális feltételeinek fejlesztését. Főbb célcsoportok: az egyes szociális közszolgáltatási funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: A fenntartó települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; a szociális intézmények, nonprofit szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást nyújtó intézmények. 3. intézkedés: Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés Helyi önkormányzati döntés esetén, indokolt esetben a TOP-ból támogatott fejlesztési csomagok részét képezhetik a központi közigazgatás területi infrastrukturális fejlesztései (amennyiben egyértelműen hozzájárul a társadalmi befogadás céljához). Támogatandó továbbá a meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása. Főbb célcsoportok: a közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: települési és megyei önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; közigazgatási intézmények. Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 1. Prioritástengely: Településfejlesztés 1. intézkedés: Integrált településfejlesztési akciók a Közép-magyarországi régióban Az integrált településfejlesztési akciók célja, a beruházással érintett területrészek társadalmi, gazdasági valamint infrastrukturális megújulása, annak érdekében, hogy be tudjanak 38

kapcsolódni adott település vérkeringésébe, illetve egy városközpont esetében az, hogy hatékonyan tudják ellátni a város központi feladatait. Pest megye településeinek környezet- és közterületfejlesztése Az intézkedés keretében lehetőség nyílik a pest megyei települések település(al)központjainak megújítására, a gazdasági, közszféra, kulturális, és városi funkciók megerősítésével. Ezeket egészítheti ki a zöldfelületek fejlesztése, a rekreációs és a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas terek kialakítása, valamint a fenntartható városi mobilitás fejlesztése. Budapest infrastrukturális városfejlesztési programja Budapest városfejlesztési célrendszere, öt, eltérő adottságokkal rendelkező, differenciált fejlesztést igénylő zónát (belső, átmeneti, elővárosi, hegyvidéki és Duna menti) határozott meg. Az intézkedés célja, e zónák sajátosságaihoz igazodó integrált városfejlesztési beavatkozások megvalósítása. Főbb célcsoportok: Az integrált településfejlesztésben érintett kerületi, fővárosi és települési önkormányzatok, az akcióterületen élő lakosság valamint az ott működő vállalkozások, civil szervezetek. Speciális célterületek: A KMR térségben található, vonzerejüket vesztett, elhanyagolt kerületi alközpontok, funkcióhiányos területek. Kedvezményezettek típusainak meghatározása: kerületi, fővárosi és települési önkormányzatok, kis- és középvállalkozások, civil szervezetek, kulturális intézmények, valamint az általuk alkotott vegyes összetételű konzorciumok. 2. intézkedés: Szociális városrehabilitáció A szociális célú városrehabilitáció alapvető célja a KMR területén található társadalmilag és fizikailag is leromlott, szegregálódó városrészeken élő lakosság életminőségének javítása, és a terület további leromlásának megakadályozása új gazdasági, kulturális, közszféra és közösségi funkciók kialakításával, illetve a meglévő funkciók erősítésével. Az intézkedés szervesen kapcsolódik a korábbi programozási időszakokban elindított, hasonló célú programokhoz. Főbb célcsoportok: A szociális városrehabilitációban érintett kerületi, fővárosi és települési önkormányzatok, az akcióterületen élő lakosság valamint az ott működő vállalatok, civil szervezetek. Speciális célterületek: A KMR térségben található, szociális hátrányokkal küzdő elmaradott településrészek, kerületrészek. Kedvezményezettek típusainak meghatározása: kerületi, fővárosi és települési önkormányzatok, kis- és középvállalkozások, az akciókban érintett lakóközösségek, civil szervezetek, kulturális intézmények, valamint az általuk alkotott vegyes összetételű konzorciumok. 3. intézkedés: Elsőként lakhatás program Az Elsőként lakhatás program egy országos kiemelt program az elsőként lakhatás típusú gondozás hazai lehetőségeinek, eredményeinek feltérképezésére. Az utcán élő és ellátást 39

igénybevevő célcsoport első lépésként önálló lakhatásba kerül, ahol egy multidiszciplináris szakértői csoport veszi fel vele a kapcsolatot, és kezdi el a rehabilitációt. A programban szociális munkások vesznek részt, akik segítenek a lakhatás megtartásában és az ügyfél egyéb szociális és egészségügyi problémáinak megoldásában. A korábbi segítő szolgáltatásokhoz képest a legjelentősebb különbség az, hogy a szociális munkás nem egy hajléktalanszállón, hanem a célcsoport tagjainak saját otthonában segít. A program legfőbb célja, hogy gyakorlati tapasztalatok alapján lehessen meghatározni, hogy a modell Magyarországon tude eredményesen működni, illetve hogy milyen specialitásokat kell figyelembe venni a módszer esetleges elterjesztése során. Főbb célcsoportok: a KMR területén élő, a közterületeket életvitelszerű tartózkodásra használó magánszemélyek. Speciális célterületek: A tervezett beavatkozások KMR területén valósulnak meg. Kedvezményezettek típusainak meghatározása: a hajléktalanellátó-rendszer intézményei, a programban résztvevő magánszemélyek, KMR területén működő kerületi, fővárosi, települési önkormányzatok. 4. intézkedés: Közösségi bérházprogram kialakítása Az intézkedés egy olyan kísérleti programot tartalmaz, ami egy speciális bérház és közösség kialakítását célozza. A lakások egy részét segítségre szoruló társadalmi csoportok (volt hajléktalan, állami gondozásban lévő, fogyatékkal élő emberek, pszichiátriai kezelés alatt álló betegek, stb.) tagjai bérelhetik, míg a lakások másik része olyanok számára lesz fenntartva, akik ilyen jellegű problémával nem küzdenek. A program egyik legfontosabb eleme a lakók közötti szolidaritás kialakítása, a közösség megtartó és segítő erejének a kiaknázása. Ehhez szükséges többek között az is, hogy az épületben kialakításra kerüljenek olyan közösségi terek, amelyek találkozás lehetőségét biztosítják a lakóközösség tagjai számára. A kísérleti projektek végeztével, a konklúziók levonása után olyan szakmai ajánlás kialakítása szükséges, amely a későbbiekben a hasonló jellegű fejlesztések kivitelezéséhez nyújt segítséget. Főbb célcsoportok: segítségre szoruló, állami gondozásban lévő, hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő, valamint a mentális egészség szempontjából veszélyeztetett magánszemélyek. Speciális célterületek: A tervezett beavatkozások KMR területén valósulnak meg. Kedvezményezettek típusainak meghatározása: KMR területén működő kerületi, települési és fővárosi önkormányzatok, valamint ezek intézményei, civil szervezetek, és a programban résztvevő magánszemélyek. 4. Prioritástengely: Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének energia-hatékonysági célú fejlesztései, illetve a szolgáltatások minőségének javítása 1. intézkedés: Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények (bölcsődék, családi napközik) infrastrukturális hátterének energiahatékonysági célú fejlesztései illetve a szolgáltatások minőségének javítása 40

Cél, hogy a gyermekek napközbeni ellátásának intézményrendszerét, annak infrastrukturális környezetét korszerűbbé tegyük annak érdekében, hogy a fenntartó intézmény fenntartási költségei csökkenjenek, a kisgyermekek a lehető legjobb infrastrukturális körülmények között részesüljenek ellátásban, ezáltal ösztönözve a szülők hajlandóságát az intézményi ellátás igénybevételére. Célunk, hogy a szakmai követelmények betartásához elsősorban olyan fejlesztésekkel járuljunk hozzá, amelyek az intézményi működést energiafelhasználás szempontjából teszik hatékonyabbá, másodsorban valós igényekre alapozottan támogatjuk az intézmények kapacitásbővítését is. Főbb célcsoportok: gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények ellátási körzetében élő lakosság. Specifikus célterületek: a Közép-magyarországi régió teljes területe. Kedvezményezettek típusai: gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézményt fenntartó intézmények. 2. intézkedés: Szociális szolgáltatást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény IV. fejezetében szabályozott szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények infrastrukturális hátterének nagyobb részt energetikai szempontú megújítását célzó fejlesztéseket támogatja, kisebb részben - kiegészítő jelleggel és valós igényekre alapozottan - támogathatók a szolgáltatás minőségének emelését szolgáló infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések. Főbb célcsoportok: szociális szolgáltatást nyújtó intézmény ellátási körzetében élő rászoruló lakosság. Specifikus célterületek: a Közép-magyarországi régió teljes területe. Kedvezményezettek típusai: szociális szolgáltatást nyújtó intézményt fenntartó intézmények. 4. Intézkedés: Helyi önkormányzat kötelező feladatait ellátó intézményrendszer infrastrukturális fejlesztései A közszolgáltatások minőségének javítása nagymértékben meghatározza a régió települései által kínált életminőséget. A helyi önkormányzati közfeladatokat ellátó intézmények energiahatékonysági célú fejlesztései jelentik az intézkedés fő területét. Jelen intézkedés azoknak az önkormányzati fenntartású intézményeknek a nagyobb részben energetikai szempontú fejlesztéseit támogatja, amely intézményekben valamilyen formában ügyfélfogadás zajlik, vagy a közösség számára nyitva álló épületrészekkel rendelkezik (pl. múzeum, könyvtár), kizárólag az ügyfelek által igénybevett, általuk látogatott épületrészekre vonatkozóan. Főbb célcsoportok: Az egyes közigazgatási és közszolgáltatási funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: a Közép-magyarországi régió teljes területe. Kedvezményezettek típusai: az egészségügyi szolgáltatót fenntartó intézmény. 41

5. intézkedés: Energia és környezeti hatékonysági beruházások és megújuló energia alkalmazásának elősegítése Országos és regionális szinten is fontos törekvés a környezeti és energetikai fejlesztésekben rejlő gazdasági növekedést elősegítő lehetőségek kiaknázása. Ennek keretében kiemelt jelentősége van a megújuló és alacsony CO2-intenzitású villamosenergia-termelés növelésének és az önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonyság-fejlesztésének. Önkormányzati tulajdonú lakóépületek energetikai korszerűsítése Önkormányzati tulajdonú lakóépületek megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Főbb célcsoport: KMR lakossága; közösségi, vállalati energiafogyasztók, fogyasztók Specifikus célterület: a Közép-magyarországi régió teljes területe. Kedvezményezettek típusai: Fővárosi önkormányzat, kerületi önkormányzatok, KMR térségben található önkormányzatok. 6. Intézkedés: Közlekedési infrastruktúra energiahatékonysági célú fejlesztései A VEKOP jelen prioritásában megvalósítani kívánt közlekedésfejlesztési tervek összhangban állnak az IKOP közlekedésfejlesztési céljaival, egymást erősítik, kiegészítik. Közúti elérhetőség javítása A fejlesztési célterületek közé tartoznak a régión belüli közlekedési kapcsolatok erősítése, a településeket összekötő közutak fejlesztése, a haránt-irányú és elkerülő közlekedési kapcsolatok és a hidak fejlesztése. Cél a leromlott állapotú önkormányzati tulajdonú belterületi utak, a települési belterületi földutak állandó burkolattal való ellátása, a meglévő állandó burkolatú utak felújítása és a kiegészítő infrastruktúra létesítése, a települési közlekedési infrastruktúra elvárt színvonalúra történő fejlesztése, a helyi közutak kiépítettségének növelése. Regionális kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése A regionális kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése terén szükséges a régióban helyi, helyközi, hivatásforgalmi, turisztikai és egyéb célú kerékpárutak építése és felújítása, a régió kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának bővítése, a műszakilag és forgalomtechnikailag nem megfelelő kerékpárutak, balesetveszélyes gócpontok korrekciója. Közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés fejlesztése terén kiemelt jelentőséggel bír a környezetbarát közlekedési módok (pl. elektromos városi közlekedés) elterjesztése, a közösségi közlekedés előnyben részesítését szolgáló beruházások (buszfordulók és- megállók létesítése, fejlesztése), kistérségi, települési kapcsolatok javítását célzó, új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása, a P+R parkolók és csomópontok fejlesztése (ott, ahol a fejlesztések kevesebb mint 50%-a kapcsolódik kötött pályás közlekedéshez). Főbb célcsoportok: Közösségi közlekedésben résztvevő lakosság, közúti közlekedésben résztvevők köre, kerékpárhasználók, a fejlesztésekkel érintett területek lakossága a környezetterhelés csökkenése révén. Speciális célterületek: Közép-magyarországi régió 42

Kedvezményezettek típusai: Települési önkormányzatok, állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, közlekedési közszolgáltatást végző gazdasági társaságok, civil szervezetek. 7. intézkedés: Az alap- és középfokú oktatást nyújtó intézmények valamint az óvodai ellátást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése Támogatandó az iskolák (alapfokú, középfokú intézmények), kollégiumok épületének energetikai célú felújításai, a kapacitásuk bővítése, a tanórán kívüli, a lakóhelyi társadalmi közösség számára felkínált tevékenységek helyszíneinek építése, felújítása, bővítése, (például tornaterem, klubhelyiség-könyvtár, színházterem, konyha, étkező, informatikai szoba, internet), és az intézmények udvarának felújítása, a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése és az akadálymentesítés. Kiemelten támogatandó az informatikai berendezések, eszközök beszerzése, valamint az egyéb oktatási, művelődési funkcióval bíró intézmények (pl. könyvtárak) eszköz- és infrastrukturális fejlesztése. Főbb célcsoportok: alap- és középfokú oktatást nyújtó intézmények szolgáltatási körzetében élő lakosság száma Specifikus célterületek: a Közép-magyarországi régió teljes területe Kedvezményezettek típusai: alap- és középfokú oktatást nyújtó intézmények fenntartói VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 6. prioritás: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 6.1. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése A helyi közösség egészét szolgáló többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása, kialakítása, lehetőség szerint meglévő épületekben. Jelenleg működő Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT) továbbfejlesztése, működtetésének finanszírozása. EMVA forrásból biztosítható az épület felújítás, a szükséges eszközök beszerzése, az infrastruktúra fejlesztése; a létrejövő többfunkciós tér működtetéséhez az emberi erőforrás finanszírozását (bérjellegű költségek) más forrásból szükséges biztosítani; ez utóbbi elengedhetetlen feltétel az intézkedés megvalósításában. Helyi önkéntes munka feltételeinek kialakítása (önkéntesek fogadása). Intézkedés célcsoportja: Települési önkormányzatok, civil szervezetek 6.2. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Intézkedés előzetesen tervezett tartalma (egyebek mellett): Közbiztonság javítását szolgáló fejlesztések, eszközbeszerzések. Alapvetően két féle támogatás merül fel: meglévő szolgáltatáshoz kapcsolódva beruházások támogatása (pl. eszközbeszerzés mezőőrök számára), illetve új térfigyelő kamera- és mozgásérzékelőrendszer kiépítésének támogatása. 43

Önkormányzati kezelésű belterületi utak, valamint külterületi mezőgazdasági utak fenntartását szolgáló fejlesztések támogatása. Útkarbantartáshoz szükséges gépek, eszközök beszerzése. Egyéb kisléptékű települési infrastruktúrafejlesztés (világítás, csatorna stb.) Közétkeztetési szolgáltatás fejlesztése helyi kapacitásbővítéssel (közkonyhák felújítása, főzőkonyhákká történő átalakítása, eszközbeszerzések támogatása). Intézkedés célcsoportja: Települési önkormányzatok, civil szervezetek, illetve javasolt a társadalmi vállalkozások előnyben részesítése, ahol releváns. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelési részstratégiába az alábbi akciók felvételét javasoljuk: Azonosító Akció Időtáv P/3-01 P/3-02 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések 3. intézkedés: Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések önkormányzati informatikai fejlesztések és Intelligens városok fejlesztése pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése Vidékfejlesztési Program - Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése pályázati lehetőségek (Közterületek felújítása településbiztonsági szempontból, kerékpárút kiépítése, külterületek szilárd burkolattal történő ellátása, település úthálózat fejlesztése, ipari park bővítése) P/3-03 VEKOP programok - Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények, szociális és oktatási intézmények infrastrukturális hátterének energiahatékonysági célú fejlesztései illetve a szolgáltatások minőségének javítása P/3-04 Operatív Programok végleges változatának és pályázati lehetőségeknek nyomon követése 2017-2018 2015-2016 2015-2016 2014 44

4 A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája 18. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzatának rövid-; közép-; és hosszú távú költségcsökkentési stratégiája 45

5 A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégia monitoring rendszere Az ÁROP-3.A.2-2013 pályázat előírásai szerint a kidolgozott hatékonyságnövelő intézkedések megvalósításának folyamatos, a projekt teljes időtartamát átívelő nyomon követése, szakértői támogatás biztosítása Piliscsaba Város Önkormányzatának a pályázatban vállalt kötelező feladata. A havi monitoring jelentéseket az Önkormányzat Jegyzője által kijelölt ügyintéző adatszolgáltatását követően a tanácsadó készíti el és terjeszti elő a Jegyző részére jóváhagyásra. A szükséges pontosítást és jóváhagyást követően a monitoring folyamat ismétlődik a projekt során a következő jelentésig (havonta). A monitoring rendszert az alábbi ábra mutatja be: 19. ábra: Monitoring rendszer bemutatása A monitoring dokumentációs rendjét két alapvető dokumentumra építjük: Adatlap mely a konkrét méréshez szolgál támogatásul az adatgyűjtési időszak alatt szolgáltatott adatok bemutatására és konszolidálására. Havi mérési jelentés az adott időszak monitoring jelentése a monitoring adatlapokon szolgáltatott adatok elemzését követően készül el a jelentés. 46

Az adatszolgáltatás teljesítésének módja Az adatgyűjtés és továbbítás elektronikus úton történik a Jegyző által kijelölt ügyintéző részéről a vállalkozó felé. A vállalkozó az elemzéseket követően az elkészített havi monitorig jelentést jóváhagyásra megküldi a Jegyzőnek elektronikus formában. A jóváhagyott dokumentum papír alapon aláírásra kerül a Jegyző részéről, amely így megküldhető a kijelölt szakértő részére. A zárójelentés dokumentuma a teljes időszakot felölelő jelentéseket és a jóváhagyott összegező jelentést tartalmazza. A keletkező dokumentumok a vizsgálati időszak végén átadásra kerülnek a hivatal részére. A projekt végén a bevezetett rövidtávú hatékonyságnövelési javaslatokról és a végrehajtott intézkedésekről összefoglaló tanulmány készül. A rövid távú intézkedések monitoringjának biztosítása érdekében az alábbi táblázatban bemutatjuk a monitoring feladatokat és a hozzájuk rendelt mérőszámokat: 47

Sor sz. 01 02 03 04 Szervezetfejlesztési terület megnevezése Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Feladat megnevezése SZ/1-01 Táblázatkezelő szoftver használatához kapcsolódó képzés a Hivatal dolgozói számára P/1-01 Pályázatfigyelés Indikátor Kiinduló érték Tananyag, jelenléti ív 0 1 Összefoglaló az adott hónapban az Önkormányzat által pályázható kiírásokról Negyedéves tájékoztató a pályázat készültségi fokáról P/2-01 Piliscsaba szennyvíztisztításának kapacitásbővítése pályázat folyamatos nyomon követése P/3-04 Operatív Programok végleges változatának és pályázati lehetőségeknek nyomon követése 7. táblázat: Rövid távú intézkedések monitoringja Összefoglaló a végleges OP-król 0 1 0 1 0 1 Mérésért felelős Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Mérési gyakoriság havonta havonta Célérték negyedévente havonta 48

6 Mellékletek 6.1 Felhasznált irodalom Piliscsaba Város Önkormányzatának Integrált Városfejlesztési Programja;

6.2 Ábrák jegyzéke 1. ábra: Alkalmazott módszertan... 2 2. ábra: Költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciók meghatározása... 3 3. ábra: Monitoring folyamat lépései... 4 4. ábra: SMART kritériumok... 6 5. ábra: A feladat elhelyezkedése a Magyary Program beavatkozási területein vállalt tevékenységek között... 8 6. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzata költségvetési főösszegeinek alakulása... 9 7. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzata hitelállománya... 9 8. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzatának egy állandó lakosra jutó mutatói... 10 9. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzatának kiadás szerkezete... 10 10. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása... 11 11. ábra: Piliscsabai Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése... 13 12. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzata szervezeti felépítése... 13 13. ábra: Önkormányzati feladatok áttekintése... 16 14. ábra: A Polgármesteri Hivatal főfolyamatainak áttekintése... 21 15. ábra: A 2014-2020-as időszak forráselosztása... 26 16. ábra:a2014-2020-as időszak operatív programjainakrészaránya... 26 17. ábra: A 2014-2020 programozási időszak önkormányzatokat érintő operatív programjai és prioritásai, az OP-k v3.0 tervezete alapján, 2014. január... 27 18. ábra: Piliscsaba Város Önkormányzatának rövid-; közép-; és hosszú távú költségcsökkentési stratégiája... 45 19. ábra: Monitoring rendszer bemutatása... 46 6.3 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A monitoring két szintjének jellemzői... 5 2. táblázat: Piliscsaba Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása... 11 4. táblázat: Piliscsaba Város Önkormányzatának jelenleg kiszervezett feladatai... 15 5. táblázat: A kötelező feladok ellátásának finanszírozása Piliscsaba Város Önkormányzatánál... 20 6. táblázat: Az önként vállalt feladok ellátásának finanszírozása Piliscsaba Város Önkormányzatánál 20 7. táblázat: Piliscsaba Integrált városfejlesztési stratégiájában foglalt, Önkormányzatot érintő költségcsökkentő és/vagy hatékonyságnövelő stratégiai lépések... 23 8. táblázat: Rövid távú intézkedések monitoringja... 48

MultiContact Consulting Kft. Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. Cégjegyzékszám: 01-09-712312 T: +36 1 666 3750 E:info@multicontact.eu F: +36 1 666 3749 W:www.multicontact.eu