H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés a negyvenszeresére nőtt. Két kihívás mekkora méreteket ölt(ött) a környezeti változás hogyan láthatunk a problémák megoldásához

Cápa vagy patkánystratégia? Isten nem játszik kockajátékot a világgal! És az EMBER? (A. Einstein) a környezettörténet szédületes sebességű folyamatokat hozott + újak is megjelentek

Népességnövekedés

Az emberiség lélekszámának növekedése Az anyag- és energiafogyasztás, a környezetszennyezés növekedési üteme gyorsabb, mint a népességnövekedés.

Millió fő 1850 1900 1950 1996 Ázsia 749 937 1386 3501 Európa 266 401 576 728 Afrika 95 120 206 732 Észak- Amerika 26 81 167 295 Dél-és Közép- Amerika Ausztrália és Óceánia 33 63 162 486 2 6 13 29

Dátum Népességszám (milliárd) (éves növekedési ráta %) 1820 1 1850 1,2 (0,5) 1900 1,6 (0,6) 1950 2,5 (0,8) 1990 5,3 (1,8) 2000 6 (1,5) 2013 7,2

Népességnövekedés Gazdasági tevékenység Termelékenyebb technológiák Munkaszervezési megoldások

Dátum Globális GDP 1500 1 (240 milliárd dollár) 1820 2,9 (695 milliárd dollár) 1870 4,7 1900 8,23 (1980 milliárd dollár) 1913 11,36 1929 15,40 1950 22,38 1973 66,93 1992 116,64 (28 billió dollár) Viszonyított arányszámok a Kr.u. 1500-ban számított adatokhoz Forrás. J. R. McNeill

Szomatikus energiarendszer kora Exoszomatikus energiarendszer (1800-) Fosszilis energia kora Kőolaj kora (belső égésű motorok teljesítménye, 1900-, villanymotorok) Földgáz Nukleáris E Energiafelhasználás fokozódása soha nem látott ütemben (adatok)

Tűzelőanyag-típus 1800 1900 1990 Biomassza (millió t) 1000 1400 1800 Szén (millió t) 10 1000 5000 Kőolaj (millió t) 0 20 3000 Energiafelhaszn álás (millió tonna olajból származó energiának megfelelő) 250 800 10000

1995 2000 2005 2008 Kína 917 967 1429 2177 India 236 295 362 469 USA 2117 2310 2342 2182 Brazília 150 183 198 242 EU 1635 1705 1771 1623 Magyarorszá g 24 23 26 22 Világ 8545 9260 10565 11164 Millió tonna olajegyenérték (biomassza E-t nem tartalmazza)

Népességnövekedés üteme soha nem látott módon gyorsult Városok száma növekszik Mezőgazdaság kemizálása Meg nem újuló energiaforrások exponenciális ütemű kiaknázása Esőerdők irtása Nukleáris energia megjelenése Műanyagok megjelenése Közlekedés elterjedése, légi közlekedés megjelenése Elektromágneses hullámok, hang-és rezgések terjedése Turizmus

óriási mennyiségű energiafogyasztás Hatalmas mennyiségű égéstermék kibocsátás Megtermelt javak elfogyasztása Turizmus hatása A környezetszennyezés növekedési üteme gyorsabb, mint a népességnövekedésé - veszélyezteti az embert

A gazdasági növekedésnek ára volt/ van alkotó pusztítás Rachel Carson szerepe: Néma tavasz

Környezetterhelés Környezetszennyezés Környezetkárosítás

Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése, és megelőzése.

Emberi tevékenységből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése, az élővilág és az ember fennmaradása érdekében.

A károkat megelőző védelem Az okozott károk megszüntetése A környezet fejlesztése A természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás

Települési környezet védelme KÖRNYEZETVÉDELEM Környezetegészségtan

Nemzetközi Konferenciák: 1968. Római Klub; 1972. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm) 1975. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975); 1984-1987. Környezet és Fejlesztés Világbizottság - Bruntland Bizottság: Közös jövőnk jelentés 1992. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája II. Környezetvédelmi Világkonferencia (1992. június 2-14. Rio de Janeiro) 1997. A Kiotói Konferencia; 2002. Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója Johannesburgi Konferencia (191 ország);

1972. Június 5-16. Az első Környezetvédelmi Világkonferencia; 113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is aláírta); A konferencia mérföldkövet jelentett; Eredménye: (a 4 dokumentum) 1. Nyilatkozat az emberi környezetről 2. Nyilatkozat az irányelvekről 3. Akcióprogram javaslat 4. Szervezeti intézkedések.

178 ENSZ tagállamból 172 küldött hivatalos delegációt, ebből 112-őt államfő vezetett; 761 nem kormányzati (mindenekelőtt környezet- és természetvédelmi) szervezet; 8700 fő külföldi sajtótag; Magyarországról jelen volt: Gönc Árpád köztársasági elnök (Ő írta alá az Éghajlat-változási Keretegyezményt és a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt) Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter(a tárgyalási szakaszban ő vezette a magyar delegációt).

1. A Riói Nyilatkozat; 2. Feladatok a XXI. Századra (AGENDA 21); 3. Nyilatkozat az erdők védelméről; 4. Kertegyezmény az Éghajlati Változásokról; 5. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről.

Kiotói jegyzőkönyv 1992-ben véglegesített keretegyezmény kiegészítő jegyzőkönyve 1997. XII. 11. Kiotó (2006. hatályba) 2008-2012 között 5,2%-al csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátást a bázisévhez (1990) képest 2012 Doha

ENSZ Johannesburg, 2002 - Rió óta eltelt időszak értékelése, - A vállalt kötelezettségek végrehajtásának felmérése - Új feladatok kijelölése

Hazánkban az első törvényi szintű szabályozásra a környezet védelmében 1976- ban került sor (1976. évi II. tv.), Majd az 1995. évi LIII. tv értelmében föld, a vizek, a levegő, az élővilág, a táj, a települési környezet, a zaj és a sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos tevékenységek irányítását a mindenkori Környezetvédelmi Minisztérium látja el, ma a Vidékfejlesztési Minisztérium felelős államtitkársága Forrás :Környezet- és Természetvédelmi Lexikon/

A Környezetügyért Felelős Államtitkárság érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat a törvényhozásban, a gazdasági és a mindennapi életben is. Támogatja a kutatásfejlesztést, illetve növelni kívánja a vízügy és környezetvédelemi oktatás színvonalát. A Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárság

Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális szerveződési szintek (populáció, biocönózis, holocönózis, biom, bioszféra) és topográfiájuk. Ökoszisztéma értelmezése, szerkezete és működése. Természetes, félkultúr és kultúrökoszisztámák jellemzői.

Bioszféra értelmezése A Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, ahol van ÉLET és biológiai folyamatok mennek végbe. Minden élőhely összessége, az egész élővilág otthona (benne az emberé)

Egyed alatti (intraindividuális) szintek Koacervátum (makromolekulák) >sejt, sejttelep > szövet >szerv > szervrendszerek Egyed (individuális szint (soksejtű egyed) Egyed feletti (szupraindividuális) szint populáció >>>>>bioszféra A magasabb szerveződésű szintek mindig magukban foglalják az alacsonyabb szerveződésű szinteket!

bioszféra biom holocönózis biocönózis populáció kollektivum populáció

Egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozó tudomány Szünfenobiológia Az egyed feletti szerveződési szintek térbeli és időbeli elhelyezkedését, mintázatát írja le. Ökológia Mintázatok kialakulásának okait vizsgálja

Az élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszere, mely nyílt rendszer, de bizonyos mértékű önszabályozásra képes. Az ökoszisztéma alkotórészei között anyag- és energiafolyamatok játszódnak le. 1./ Köznapi értelmezés = bármilyen élőlényközösség (entitás) az élőhelyével együtt (pl. erdő) 2./ Ökológiai értelmezés (Juhász-Nagy P.) = valamely ökológiai entitásról készült szimulációs modell

Természetes - emberi hatás nélküli Félkultúr - kismértékű emberi hatás Kultúr - ember által meghatározott

Tudomány A biológia résztudománya. Az élőlények és környezetük közötti kapcsolatok vizsgálata. "öko" (görögül oikosz="lakás, "ház", "háztartás") és a lógia (görögül logosz="tudomány") szavakból.

ÉLŐ SZERVEZETEK KÖRNYEZET KAPCSOLAT Biológiai tudományág Feladat: külső tényezők hatásainak és az élő szervezet reakcióinak vizsgálata vizsgálja és kutatja az élővilág jelzéseit, indikációit

TERMÉSZETES-, ÁTALAKÍTOTT-, MESTERSÉGES KÖRNYEZET EMBER KAPCSOLAT

Célja: életet befolyásoló külső tényezők (ember által okozott változásainak) követése Feladata: a megengedhető legnagyobb mértékű emberi tevékenység megállapítása Eszköze: modellek Hatóköre: földi szférák (rendszere) INTERDISZCIPLINÁRIS, gyakorlatias tudomány

Mikróbák és az ember Betegségek elleni védekezés (antibiotikumok, vakcinák, környezeti feltételek javulása) Mikróbák rezisztanciája (multidrogrezisztens) Újraéledő és új fertőző betegségek Állatok és az ember Új csatorna az állatok terjedésére Állatok életterének kiszélesedése Közös evolúció zajlik, túl a tudatos irányításon

Erdők Trópusi erdők és boreális erdők fogyatkozása Erdőségek eltűnése (Közép-India - É-Kína, Madagaszkár, Európa, Anatólia, Brazília atlanti óceáni partvidéke (2010-es erdőterületek)

Erdők Trópusi erdők és boreális erdők fogyatkozása Erdőségek eltűnése (Közép-India - É-Kína, Madagaszkár, Európa, Anatólia, Brazília atlanti óceáni partvidéke Bálnavadászat, halászat Simabálnák és egyéb fajok veszélyeztetése veszélyeztetése (tökéletesedő technikai fejlődés) Halászterületek túlhalászása, összeomlása (Halfogás adatok)

Tengeri fogás Belvízi fogás Akvakultúra 1800 1 1850 1,5 1900 2,0 1950 15 1961-1963 33 1982-1984 60 6 7 1988-1990 71 6 12 1994-1996 74 7 21 millió tonna

Az IUCN jelentése szerint kb. 45000 veszélyeztetett fajból mára kb. 900 kihalt kétéltűek mintegy harmadát, az emlősök negyedét, a madaraknak pedig 12 százalékát fenyegeti kihalás veszélye Biológiai sokféleség - faji sokféleség - genetikai sokféleség - alaktani sokféleség - életmódbeli sokféleség >> ÖKOLÓGIAI SOKFÉLESÉG

Az a jelenség, hogy az élőlények hiányukkal vagy fenetikai tulajdonságaikkal (viselkedésükkel) jelzik a környezeti tényezőket, illetve azok változását.

Köszönöm a figyelmet!