The Carbon Solutions Global Standard 1.1 1
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 3 1. FOGALMAK... 3 2. ALAPELVEK... 6 3. PROJEKT KÖVETELMÉNYEK... 6 3.1. A PROJEKT TÍPUSA... 6 3.2. A PROJEKT HELYSZÍNE ÉS MÉRETE... 7 3.3. AZ ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK KEZDETE... 7 3.4. AZ ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK IDŐTARTAMA... 7 3.5. SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETI KÖVETELMÉNYEK... 7 3.6. ADDICIONALITÁSI KÖVETELMÉNYEK... 7 4. MÓDSZERTANI KÖVETELMÉNYEK... 7 5. PROJEKTTERV DOKUMENTUM KÖVETELMÉNYEK... 8 6. MONITORING KÖVETELMÉNYEK... 8 7. JÓVÁHAGYÁS... 9 8. VERIFIKÁCIÓ... 9 8.1. PROJEKT VERIFIKÁCIÓJÁNAK FOLYAMATA... 9 9. KREDITKIBOCSÁTÁS... 10 10. A REGISZTER... 10 10.1. A REGISZTER MŰKÖDÉSE... 10 10.2. SZÁMLATULAJDONOSOK... 10 11. A VERIFIKÁLÓ... 11 11.1. ALAPELVEK... 11 11.2. A VERIFIKÁLÓVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK... 11 2
CARBON SOLUTIONS GLOBAL STANDARD 1.1 verzió, hatályos: 2015. 07. 17-től ELŐSZÓ A CSG Standard egy önkéntes, piaci alapon működő tanúsítási szabvány, amely a CSG Standard kibocsátás-csökkentési egységek kibocsátásához szükséges alapelveket, folyamatokat, szabályokat, fogalmakat és követelményeket tartalmazza. Ezeket az alapelveket, folyamatokat és szabályokat a CSG Standard szakmai csoport dolgozza ki, vizsgálja felül és bocsátja közre. Jelen szabvány célközönsége elsősorban a CSG Standard szerinti klímavédelmi projektek fejlesztői és tulajdonosai illetve a jóváhagyással és verifikációval megbízott szervezetek és személyek. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE CO 2 e CRU CSG ISO PDD ÜHG szén-dioxid egyenérték karbon csökkentési egység, az angol carbon reduction unit alapján Carbon Solutions Global Nemzetközi Szabványügyi Testület projektterv dokumentum, az angol project design document alapján üvegházhatású gáz 1. FOGALMAK Addicionalitás: az klímavédelmi projektek megvalósíthatóságának vizsgálatakor az első az addicionalitási kritériumok teljesítése. A projektnek meg kell felelnie a jogi és pénzügyi addicionalitás követelményének, aminek bizonyítása a projektfejlesztő kötelessége. Pénzügyi addicionalitás: Egy projekt pénzügyi szempontból akkor nevezhető addicionálisnak, ha a karbon kreditek kibocsátásából és értékesítéséből származó bevétel nélkül nem jött volna létre. Jogi addicionalitás: Egy projekt nem nevezhető jogilag addicionálisnak, amennyiben végrehajtása törvényi előírásnak vagy ágazati szabványnak történő megfelelés céljából történik. Karbon csökkentési egység vagy röviden egység (CRU): a CSG Standard alapján létrehozott karbon kreditek elnevezése. Elszámolási időszak: az az időszak, amely alatt a projekt verifikálható kibocsátás-csökkentési krediteket generál. A kezdés dátuma és az elszámolási időszak minden projekt esetében egyedi. 3
Globális felmelegedési potenciál: az üvegházhatást okozó gázok üvegházhatását számszerűsítő érték. A gáz üvegházhatását a szén-dioxidéhoz viszonyítja, amié a definíciónak megfelelően 1. Részletesen lásd az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 4. Értékelő Jelentésében 1. Jóváhagyás: a projekt módszertanra és a projektterv dokumentumra irányuló vizsgálati és elfogadtatási folyamat, amely biztosítja, hogy a projektterv dokumentum megfelel-e CSG Standard és az adott Módszertan előírásainak. A jóváhagyás a CSG Standard Műszaki Tanácsadó Testület hatáskörébe tartozik. Karbon kredit: forgatható tanúsítvány vagy engedély, ami 1 tonna szén-dioxid egyenérték (1 tco 2 e) ÜHG kibocsátás megtakarítását jelképezi, ezért felhasználható ÜHG kibocsátás ellentételezésre. Egy karbon kredit tulajdonosa jogosult 1 tonna CO 2 e mennyiségű kibocsátott ÜHG ellentételezésére. Karbon-ellentételezés: az ipari folyamatok, az energiafelhasználás, és egyéb szennyező tevékenység során keletkezett szén-dioxid (CO 2 ), illetve más üvegházhatást okozó gázok (ÜHG-k) kibocsátásának ellentételezése karbon kreditek felhasználásán (nyugdíjaztatásán) keresztül. Kibocsátás áthelyezés: a projekt megvalósulásának következtében, közvetett módon áthelyeződő ÜHG-kibocsátás. Klímavédelmi projekt vagy röviden projekt: a viszonyítási értékhez képest az ÜHG kibocsátások csökkenését, elkerülését, illetve megkötését eredményező tevékenység. Környezeti hatás: a környezetben végbemenő mindennemű változás, akár káros, akár hasznos, amelyet részben vagy egészben a környezeti tényezők okoznak. Környezeti tényező: olyan tevékenység, amely kölcsönhatásban van, vagy lehet a környezettel. Kreditkibocsátás: a kibocsátási egységek létrejöttének folyamata a regiszterben a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztály által. Megújuló energiatermelés: az energiatermelés egyik fajtája, melynek lényege, hogy olyan természetes forrásokból (nap-, szél- és vízenergia, biomassza, geotermikus energia) állít elő energiát, amelyek következetesen és természetes úton termelődnek újra, tehát megújulnak, továbbá a megújulás időtartama emberi léptékben mérhető. Monitoring: egy projektre vonatkozó műszaki paraméterek rendszeres nyomon követése és kiértékelése. Ez magába foglalja a pontos monitoring eljárások létrehozásának, a mérések elvégzésének, valamint a minőség-ellenőrzés végrehajtásának módjait, illetve azt, hogy a monitoring során rögzített adatok hogyan kerülnek kiértékelésre és archiválásra. A monitoring fogalmába beletartozik az adott projektből származó ÜHG kibocsátás-csökkentésnek, illetve elkerülésének nyomon követése is. A monitoring keretén belül kerül dokumentálásra továbbá az adott projektnek a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulása is. 1 Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change, 2007 Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (eds.) Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA. 4
Módszertan: azon módszerek rendszere, amely segítségével meghatározható, hogy mekkora ÜHG kibocsátás-csökkentést tud elérni egy adott projekt. Projektfejlesztő: a projekt irányításáért felelős természetes vagy jogi személy. Projekt résztvevő: minden olyan jogi vagy természetes személy, aki érintett a projekt fejlesztésében. Pályázó projekt: olyan projekt, amely a CSG Standard Műszaki Tanácsadó Testület általi jóváhagyást megelőző tervezési fázisban van. Projektterv dokumentum (PDD): a projektterv dokumentum részletesen bemutatja az adott projekt műszaki és üzleti tervét, az alkalmazott módszertant, monitoring eljárásokat és a projekt várható környezeti hatásait. Regisztráció: az a folyamat, ami a projekt benyújtásától a független harmadik fél által történő verifikációig terjed. Regiszter: az egységek eredetét és tulajdonosát nyilvántartó rendszer, amely lehetővé teszi az egységek adásvételét, törlését vagy egyik regiszterszámláról a másik regiszterszámlára történő mozgatását. Regiszterszámla: egy vagy több számla, amely(ek) vezetése a regiszterben történik. Sorozatszám: olyan egyedi, zárt számadású sorozatszám, ami az egyes kibocsátott karbon kreditek azonosítását szolgálja. A sorozatszám alapján az egyes kreditekhez kapcsolódó összes tranzakció nyomon- és visszakövethető az erre a célra létrehozott regiszterben. Számlatulajdonos: természetes vagy jogi személy, aki a regiszterben számlával rendelkezik. Szén-dioxid egyenérték (CO 2 e): az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyisége szén-dioxid egyenértékben kifejezve. Ez az érték a kibocsátott ÜHG-mennyiség és a globális felmelegedési potenciál szorzata. Üvegházhatást okozó gázok (ÜHG): a CO 2, a CH 4, az N 2 O, a HFC-k, a PFC-k és az SF 6, részletesen lásd az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 4. Értékelő Jelentésében. Verifikáció: annak ellenőrzése egy független szakmai szervezet által, hogy a projektterv dokumentumban (a PDD-ben) meghatározott kibocsátás-csökkentés megfelel-e a valóságnak (a verifikáció során a számítás menetének és eredményeinek, illetve a monitorozás pontosságának, stb. ellenőrzése történik). Verifikáló: az ellenőrzést végző szervezetet képviselő szakember, akinek a feladata egy program, projekt, vállalkozás vagy magánszemély ellenőrzése és értékelése különféle szakmai szempontok szerint. A verifikáló olyan szakértő személy, aki rendelkezik a feladat ellátásához megfelelő szakmai tudással, tapasztalattal és verifikációban szerzett jártassággal. Viszonyítási érték: az az ÜHG-kibocsátás, ami a projekt megvalósulása nélkül történne. Segítségével állapítható meg a projekt megvalósulásának köszönhető kibocsátás-csökkentés. 5
2. ALAPELVEK A CSG Standard kifejlesztése során meghatározott alapelvek a következők: FENNTARTHATÓSÁG TELJESSÉG HITELESSÉG ÁTLÁTHATÓSÁG PÁRBESZÉD A projekt járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez: a projektfejlesztő bizonyítsa, hogy a projektje pozitív környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokkal bír, illetve javítja a területen élők életkörülményeit. A projekt vegyen figyelembe minden releváns ÜHG-kibocsátás-változást és ÜHGmegkötést. A projekt feleljen meg a hatályos hazai, illetve nemzetközi jogszabályoknak, amiről a projektfejlesztő nyilatkozni köteles. A projekt feleljen meg jelen szabvány minden feltételének. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését vagy megkötését a teljes elszámolási időszak alatt nyilván kell tartani, továbbá egy független szervezettel verifikáltatni kell. A projektek által vállaltak teljesítése, és a teljesítés folyamata legyen folyamatosan nyomon követhető, beszámolókban rögzített és független szervezet által verifikált az elszámolási időszak teljes tartama alatt. A projektfejlesztők kötelesek minden érdekelt fél véleményét meghallgatni és figyelembe venni a projekt megvalósítása folyamán. A projektfejlesztők kötelesek gondoskodni a közvetlenül érdekelt felek tájékoztatásáról a projekttel kapcsolatban, és lehetővé tenni számukra a folyamatos visszajelzés lehetőségét. HELYI TÁMOGATÁS A CSG Standard célja a helyi projektek támogatása, amelyek karbon krediteket állítanak elő a helyi lakosság és cégek számára. Ezt fontos alapelvként kell figyelembe venni minden egyes projekt elbírálása során. 3. PROJEKT KÖVETELMÉNYEK 3.1. A PROJEKT TÍPUSA A projektnek az alábbi klímavédelmi kategóriák egyikébe kell tartoznia: megújuló energia; energia-hatékonyság növelése; mezőgazdasági művelés; erdővédelem és erdősítés. 6
3.2. A PROJEKT HELYSZÍNE ÉS MÉRETE A projekt helyszínére (ország) és tényleges méretére vonatkozó korlátozás nincs. 3.3. AZ ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK KEZDETE Az elszámolási időszak kezdete a projekttevékenység megkezdésének dátumától számított bármely időpont lehet, de legfeljebb négy évvel korábban lehet a regisztráció jóváhagyásának időpontjánál. 3.4. AZ ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK IDŐTARTAMA Az elszámolási időszak teljes időtartama legfeljebb tíz év lehet, amely abban az esetben hosszabbítható meg, ha a felhasznált módszertan erre lehetőséget ad. 3.5. SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETI KÖVETELMÉNYEK A projekttevékenységnek az ÜHG-kibocsátás csökkentésén vagy elkerülésén kívül egyéb módon is hozzá kell járulnia a társadalmi és környezeti fenntarthatósághoz (ENSZ Milleniumi Fejlesztési Célok). A különböző projekttípusokhoz tartozó társadalmi és környezeti fenntarthatósági mutatókat, illetve ezek nyomon követésének módját a módszertanban kell meghatározni. 3.6. ADDICIONALITÁSI KÖVETELMÉNYEK A projektnek meg kell felelnie a jogi és pénzügyi addicionalitás követelményének. Ennek bizonyítása a projektfejlesztő felelőssége, amit a projektterv dokumentációban kell rögzítenie. Abban az esetben, ha a projekt nem felel meg a pénzügyi addicionalitás követelményének, a projektfejlesztőnek a kreditek értékesítéséből származó bevétel legalább 70 százalékát környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységekre kell fordítania. Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység minden olyan tevékenység, amely bármely környezeti elem (levegő, felszín alatti víz, felszíni víz, talaj és növényzet) megóvására vagy helyreállítására irányul a káros anyagok kibocsátásának megelőzése, vagy a szennyező anyagok környezetben történő előfordulásának csökkentése által. A verifikálónak nem kötelessége a projektek pénzügyi addicionalitás vizsgálata a verifikáció során. A CSG Klíma- és Környezetmenedzsment osztály ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy bármikor az elszámolási időszak alatt, közvetlenül vagy megbízott harmadik fél által, pénzügyi könyvvizsgálat keretében megvizsgálja a projekt fent leírt pénzügyi követelményeknek való megfelelését. Ha a Projektfejlesztő nem tudja bizonyítani, hogy a Projekt eleget tesz az itt leírt pénzügyi feltételeknek, a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment osztály fenntartja a jogot a kibocsátott kreditek forgalomból való kivonására. 4. MÓDSZERTANI KÖVETELMÉNYEK A CSG Standard és az alkalmazott módszertan együttesen határozza meg azokat a szabályokat, amelyeket a projektfejlesztőnek követnie kell. Amennyiben egy adott projektre vonatkozóan nem létezik jóváhagyott módszertan, a projektfejlesztő igényt nyújthat be egy új módszertan kidolgozása iránt a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztályához. 7
A módszertannak a következő tartalmi elemekkel kell rendelkeznie: viszonyítási érték; szociális és környezeti követelmények meghatározása; projekt általi kibocsátás; kibocsátás-áthelyezés; monitoring. A módszertannak a fenti tartalmi elemeket a CSG Standard alapelvei szerint kell tartalmaznia. A módszertant a CSG Standard Műszaki Tanácsadó Testület vizsgálja felül és hagyja jóvá. 5. PROJEKTTERV DOKUMENTUM KÖVETELMÉNYEK A PDD-nek a következő tartalmi elemekkel kell rendelkeznie: projekt neve, célja, típusa; projekt helyszíne, ideértve a projekt helyszínének egyedi azonosításához szükséges adatokat; projekt megkezdését megelőző állapot leírása; ÜHG-kibocsátás csökkentésének, elkerülésének, illetve megkötésének módja(i); projekthez kapcsolódó termékek, szolgáltatások bemutatása; projekt résztvevői és elérhetőségeik; becsült kibocsátás-csökkentés; elszámolási időszak; a választott módszertan kiválasztásának indoklása; a projekt határok közé eső ÜHG kibocsátások azonosítása; viszonyítási érték meghatározása; addicionalitási követelményeknek való megfelelés igazolása; kibocsátás-csökkentés kiszámítását megalapozó adatok és módszerek; projekt időtartama, beleértve a kezdési és befejezési dátumot; környezeti hatások azonosítása, beleértve a közvetett hatásokat is; monitoring terv; nyilatkozat arról, hogy a projekt megfelel a hatályos hazai, illetve nemzetközi jogszabályoknak. 6. MONITORING KÖVETELMÉNYEK A projektfejlesztőnek kell a projekt kibocsátása, valamint a viszonyítási érték szempontjából fontos adatok és információk gyűjtéséhez és elemzéséhez szükséges követelményeket és eljárásokat megállapítania, továbbá a projekt teljes időtartama alatt fenntartania. A monitoring eljárásnak tartalmaznia kell a következőket: monitoring célja; adatok és információk típusa, beleértve a mértékegységet; adat forrása; 8
a monitoring módszerei (becslési, modellezési, mérési vagy számítási módszerek); monitoring ideje és gyakorisága; monitoringhoz tartozó jogok és kötelezettségek; ÜHG-nyilvántartó rendszerek, a tárolt adatok helye, az adatok megőrzésének ideje. Műszeres mérések esetén a projektfejlesztő kötelessége megbizonyosodni arról, hogy a műszerek megfelelően kalibrálva vannak. A projektfejlesztőnek a monitoring eljárást a projekt egész időtartama alatt rendszeres időközönként le kell folytatnia, de legalább évente egyszer. A projektfejlesztőnek a monitoring jelentéseket először meg kell küldenie a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztályának jóváhagyásra. A jóváhagyást követően kerülhet sor a harmadik fél által történő verifikációjára. 7. JÓVÁHAGYÁS A projektnek teljesítenie kell a CSG Standard-ben és a projekthez tartozó módszertanban leírt követelményeket, amit a PDD-ben kell rögzíteni. A PDD szakmai felülvizsgálatát a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztálya végzi, de a CSG Standard Műszaki Tanácsadó Testület hagyja jóvá és erről Projekt Jóváhagyási Nyilatkozatot ad ki. 8. VERIFIKÁCIÓ A jóváhagyott PDD-t és a monitoring jelentéseket egy független harmadik fél verifikálja. A verifikáló olyan független szakértő vagy szervezet, akinek a szakmai hozzáértését és felkészültségét a CSG előzetesen ellenőrizte és elfogadta. A harmadik félként felkérhető verifikálók kiválasztását a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztálya végzi, majd azokat a CSG Standard Műszaki Tanácsadó Testület hagyja jóvá. A verifikálónak az előzetesen megállapított Verifikálókkal szemben támasztott követelményeknek kell megfelelniük (lásd 11.2. pont). Amint a projekt verifikációja megtörtént, a projekt automatikusan regisztrálásra kerül a regiszterben. 8.1. PROJEKT VERIFIKÁCIÓJÁNAK FOLYAMATA Egy projekt verifikációjának első lépéseként a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztálya megküldi a projektterv dokumentumot és a regisztrációs adatlapot az elfogadott verifikáló részére. A megküldött adatok alapján a verifikáló megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a CSG Standard által támasztott követelményeknek. Amennyiben megfelelnek, a verifikáló egy adott projekt verifikációjára felállít egy verifikáló szakértői csoportot. A verifikáció folyamata alatt az elfogadott Verifikáló kapcsolattartója folyamatosan tájékoztatja a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztályát a verifikáció menetéről és az esetlegesen felmerülő hiányosságokról, és előírja a hiányosságok pótlását. A verifikáció célja, hogy egy független szakértői csoport a verifikált projektre vonatkozó PDD vagy monitoring jelentés helyességét, szakmai megfelelőségét, valamint a közölt adatok és számítások helyállóságát ellenőrizze, és erről egy szakértői jelentést készítsen. Ennek biztosítása érdekében a verifikáló megküldi a következő információkat a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztálya részére: 9
a verifikációt végző verifikáló szakértői csoport kapcsolattartójának elérhetőségei; részletes leírás a verifikáció folyamatáról (verifikációs terv); a verifikáció folyamatának feladatai, illetve azok tervezett határidői; adat, dokumentum és információ igény a verifikációhoz; feltárt hiányosságok leírását (részjelentés), ha van ilyen; a verifikáció lezárásakor elkészíti az összefoglaló szakértői jelentést, értékelést a projektről. A verifikáció folyamatának biztosítása érdekében a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztálya köteles a verifikáló szakértői csoporttal együttműködni, továbbá a szakértői csoport által bekért vonatkozó információkat, adatokat megosztani, és gondoskodni a feltárt hiányosságok, eltérések pótlásáról, javításáról. 9. KREDITKIBOCSÁTÁS Amint a verifikáció lezárul, a projekt regisztrálása megtörténik a regiszterben. A Verifikáló által kiadott monitoring verifikációs jelentés CSG Klíma- és Környezetmenedzsment osztályra történő beérkezését követően a kreditek CRU-ként kerülnek kibocsátásra. A regiszter tartalmazza a kreditek összes paraméterét (lásd a 10. részt). Az egy projektből maximálisan kibocsátható egységek száma nem haladhatja meg a 25 000-t évente. Ennek a követelménynek a betartását a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztálya felügyeli. 10. A REGISZTER 10.1. A REGISZTER MŰKÖDÉSE A regiszternek a következő tartalommal kell minimálisan rendelkeznie: projekt neve; projekt típusa; ország; projekt státusza; projekt fejlesztője; verifikáló; kibocsátott egységek mennyisége; kibocsátás dátuma; egységek egyedi azonosítója. 10.2. SZÁMLATULAJDONOSOK A regiszterben természetes és jogi személy is nyithat számlát, továbbá vásárolhat vagy értékesíthet egységet. 10
11. A VERIFIKÁLÓ 11.1. ALAPELVEK Pártatlanság A verifikáció minden esetben megalapozott tények alapján történik, amit nem befolyásolhat egyéb érdek vagy érdekcsoport. Szakértelem A verifikációban résztvevőknek rendelkezniük kell a szükséges szakmai tudással és tapasztalattal, valamint verifikációban szerzett jártassággal, továbbá rendelkezésükre kell állnia a megfelelő infrastruktúrának a verifikációi eljárás lefolytatásához. Tényeken alapuló megközelítés A verifikációi nyilatkozatnak olyan adatokon kell alapulnia, amiket egy független verifikációi folyamat részeként a projektfejlesztő szolgáltat a verifikálónak. Titoktartás A verifikációi folyamat alatt keletkező dokumentumokat és összegyűjtött információkat a verifikáló minden körülmények között bizalmasan kezeli, azokat nyilvánosságra a felek beleegyezése nélkül nem hozza. 11.2. A VERIFIKÁLÓVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK A verifikálónak rendelkeznie kell a feladat ellátásához megfelelő szakmai tudással, tapasztalattal és verifikációban szerzett jártassággal, és a verifikációi eljárást a ISO-14065:2013 szabvány előírásai alapján kell lefolytatnia. 11.3. A VERIFIKÁLÓ SZAKÉRTŐI CSOPORTTAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK A verifikálónak fel kell állítani egy verifikáló szakértői csoportot egy adott projekt verifikációára. A verifikálónak a csoport felállításánál figyelemmel kell lennie arra, hogy a csoport rendelkezzen az adott projekthez kapcsolódó verifikációi tevékenységek végrehajtásához szükséges szakértelemmel rendelkező tagokkal. Amennyiben a verifikációt végző csoport egytagú, akkor az a személy megfelel minden, a verifikáló szakemberre vonatkozó, szakértelemmel kapcsolatos kritériumnak. 11.4. VERIFIKÁLÓ ÁLTAL BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK A Verifikáló a következő dokumentumokat köteles megküldeni a Verifikálói Regisztrációs Adatlap mellékleteiként a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztálya részére: a verifikációban részt vevő szakértők kompetenciái és szakmai tapasztalatai (szakmai önéletrajz); minőségirányítási rendszerének tanúsítványa; a projekt verifikációja kapcsán alkalmazott minőségirányítási eljárás. 11
11.5. VERIFIKÁLÓ ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA A regisztrálni kívánó független verifikáló köteles a kitöltött Verifikálói Regisztrációs Adatlapot a CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztálya részére megküldeni. A CSG Klíma- és Környezetmenedzsment Osztálya felülvizsgálja a verifikáló által benyújtott dokumentumokat, majd továbbítja a dokumentumokat a Műszaki Tanácsadó Testület felé, amely egy felülvizsgálat után vagy elfogadja, vagy elutasítja a verifikáló jelentkezését. Miután a Műszaki Tanácsadó Testület jóváhagyta a független verifikáló jelentkezését, a CSG és a verifikáló kétoldalú szerződést köthet. 12