ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTELT ÉS KÖZÖSSÉGI BEVONÁST CÉLZÓ PROGRAMOK Kapcsolat: Kuna Gábor, ügyvezető igazgató +36 20 449 9232 kuna.gabor@cromo.hu http://cromo.hu 1
Tartalom Tartalom...2 A közösségi döntéshozatal helyzete a mai Magyarországon...3 A fenti helyzet káros következményei...3 A megoldás...4 Az általunk ajánlott módszer...4 A célcsoport bevonásának előnyei...5 Milyen kérdésekben érdemes ezt a módszert alkalmazni?...5 Referenciák...6 2
A közösségi döntéshozatal helyzete a mai Magyarországon A döntéshozatalban és a demokratikus folyamatokban való állampolgári részvétel ma Magyarországon elég alacsony. A lakosok úgy érzik, hogy nincs befolyásuk az életük alakulására, nem vehetnek részt a mindennapjaikat érintő döntések meghozatalában. Ennek okai: a döntési folyamatban érintettek (pl. beruházók, önkormányzat, lakosság) kölcsönös bizalmatlansága pesszimizmus: az állampolgárok nem bíznak abban, hogy hatással lehetnek a döntésekre korrupció tapasztalatlanság: a helyi döntési, részvételi módszerek hiánya. A fenti helyzet káros következményei Az átfogó bizalmi válság ellenére számos előremutató terv, pályázati koncepció, és projekt születik helyi, regionális, és országos szinten. Sok civil szervezet dolgozik azon, hogy a célcsoportja, az állampolgárok számára hasznos, és segítő, támogató szolgáltatásokat nyújtson. Sokszor azonban a jó szándékú kezdeményezések mögött sem áll valós társadalmi párbeszéd, ezek úgy valósulnak meg, hogy a szervezőknek és lebonyolítóknak nincs valós információjuk a célcsoport igényeiről, javaslatairól. Az ilyen kudarcok tovább rontják a már fent leírt helyzetet: A közönyösség fennmaradása, fokozódása ellenséges, bizalmatlan attitűd erősödése az intézményekkel, döntéshozókkal szemben alacsony részvételi arány a döntések megvalósításában kudarcra ítélt programok a szervezők, megvalósítók közösségi beágyazottságának alacsony szintje, további erodálódása a közösségeket tartósan megosztó, megoldatlan konfliktushelyzetek keletkezése, és fennmaradása. 3
A megoldás Tapasztalataink szerint a helyzet megváltoztatható, javítható. A látszólagos passzivitás mögött sokkal inkább van gyakorlatlanság, némi bizalmatlanság, és módszertani hiány, mint valós elzárkózási igény. Néhány demokratikus alapfeltételt biztosítva, és egy megfelelően hatékony módszert alkalmazva elindítható az a párbeszéd, amely egy megalapozott, társadalmi támogatást igénylő döntéshez vezethet. Alapfeltételek: Ha elég idő, tér, és megfelelő mennyiségű információ áll az állampolgárok rendelkezésére, akkor képesek komplex kérdésekben is felelős döntéseket hozni. Ha egy döntési folyamatba elég korán vonják be a kérdés minden érintettjét, akkor van esély a konszenzusos megoldásra. A megfelelő módon előkészített állampolgári döntés megalapozottságában és érvényességében nem különbözik a választott testületek, hatóságok által hozott döntésektől, ezáltal az állampolgárok a döntési és tervezési folyamatokban egyenlő félként jelennek meg. Az általunk ajánlott módszer A Cromo Alapítvány által Magyarországon meghonosított, és számos alkalommal kipróbált módszer az Állampolgári Tanács (citizens s jury meeting) rendszerén alapul. Ez egy egyenlő részvételen alapuló döntéshozatali és döntés előkészítő eljárás, amelyben 15-30, a saját közössége képviseletében jelen lévő állampolgár vesz részt. Az állampolgárok csoportja nemek, életkor, vélemények szempontjából reprezentatív. A döntést meghívott szakértők meghallgatása előzi meg. A folyamat végeredménye egy konszenzusos döntés. A Tanács tagjai írásos ajánlást fogalmaznak meg, amelyet eljuttatnak az érintett hatóságokhoz, döntéshozókhoz, és a sajtón keresztül megismertetik a közvéleménnyel. A közvélemény a helyi és az országos média bevonásával folyamatos tájékoztatást kap az eseményekről és a döntésről. Az egész folyamatot független moderátorok facilitálják. 4
A célcsoport bevonásának előnyei Mindenki számára ismert, mégis kevéssé gyakorolt irányelv, a szubszidiaritás, amely szerint minden döntést a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni. Ennek megvalósítása számos, az Európai Unió által finanszírozott programban kötelező érvényű, vagy legalábbis komoly előnyt jelent az elbírálás során. A fentebb leírt módszerrel, az érintettek bevonása által teljesíthető ez az irányelv. Az esetleges kötelező kritériumok teljesítésén túl a célcsoporttal történő partneri viszony kiépítésétől számos további előnyt is várhatunk: Megfontolt, felelős döntések születhetnek Bizalmat teremt, az egész intézményrendszer legitimitását növeli A kezdeményezők hitelessége, elfogadottsága, társadalmi tőkéje nő Nő az ilyen módon meghozott döntések hitelessége és elfogadottsága, és a célcsoport részvétel aránya a későbbi megvalósításban. Emelkedik a döntésekbe bevont társadalmi csoport elégedettségi szintje, szubjektív életminősége Elősegíti a szektorok közötti együttműködést (lakosság, önkormányzat, állami szervek, vállalatok) Pedagógiai hatás (demokráciára nevelés és politikai tudatosság) Milyen kérdésekben érdemes ezt a módszert alkalmazni? Egy tervezett intézkedés közösségi szintű ellenállásának/támogatottságának vizsgálata, igényfelmérés Egy beruházással kapcsolatos állampolgári gondolkodás tesztelése Egy, a közösséget megosztó vitás kérdés megoldása Jövőtervezés, hosszú távú koncepciók kidolgozása 5
Referenciák Az általunk használt és ajánlott módszer számos területen és témában bizonyította működőképességét. Egyaránt dolgoztunk már civil szervezetek, önkormányzatok, és állami intézmények megbízásából, helyi, kistérségi és országos szinten egyaránt. A fentieken túl 2005 óta rendszeresen tartunk képzéseket Magyarországon és Európa számos más országában, amelyek során a szervezés és megvalósítás módszertanát adjuk át. A képzési programjaink magyar és angol nyelven egyaránt elérhetők. Képzéseinket számos eszközzel (módszertani kézikönyv, oktatófilm, e-learning módszerek) támogatjuk. Részletes referencialista: Település Pócsmegyer, 2005. Pilisszentlászló, 2005. Diósd, 2005. Tápiószele, 2005. Pócsmegyer, 2007. GLOBFESZT Konferenciafesztivál, 2007. Erdőkertes, 2008. Tordas, 2008. Csór, 2009. Adony, 2009. Nyergesújfalu, 2009. Téma Illegális hulladéklerakók megszüntetése, települési hulladékkezelés Konfliktuskezelés az őslakosok, és a betelepülők között Közösségi terek kialakítása A település anyagi helyzetének javítása, az önkormányzat bevételi struktúrájának fejlesztése A település temetőinek felújítása, rendszeres gondozása Helyi ökoturizmus fejlesztése Állampolgári részvétel bátorítása a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi kommunikációban Települési hulladékkezelés Települési jövőtervezés A lakosság bevonása a településfejlesztési koncepció kialakításába A település hulladékkezelésének fejlesztése Nulla hulladékkibocsájtású település koncepció kidolgozása Lakossági elégedettség- és igényfelmérés a polgármesteri hivatalok ügyfélkezeléséről, ügyfélkapcsolatairól, a hivatal szervezetfejlesztési programjának keretében Lakossági elégedettség- és igényfelmérés a polgármesteri hivatalok ügyfélkezeléséről, ügyfélkapcsolatairól, a hivatal szervezetfejlesztési programjának keretében 6
Gyöngyös, 2009. Bevonás, állampolgári részvétel bátorítása a települési klímavédelmi stratégia kialakításában Hat kis- és közepes magyarországi település (2010) A lakosság bevonása a települési egészségtervek kialakításába Élhetőbb, egészséges lakókörnyezet kialakítása, jövőtervezés 7