INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (IVS) 2007-2013 PÜSPÖKLADÁNY

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (IVS) 2007-2013 PÜSPÖKLADÁNY 2009

Tartalomjegyzék 1. Bevezető...4 2. Városi léptékű fejezetek...7 2.1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban...7 2.1.1. A település feladatellátás szerinti besorolása...8 2.1.2. A település vonzáskörzete...9 2.1.3. A település dinamikai jellemzői...9 2.1.4. Városhierarchiában betöltött szerepének változása...9 2.1.5. A település egységes, funkció szerinti értékelése...10 2.1.6. Rövid funkcióelemzés (funkcióellátottság városrészek szerint, csökkenő sorrendben)...10 2.1.7. A település vállalkozási és foglalkoztatási szerepköre...11 2.2. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés...12 2.2.1. Településtörténet...12 2.2.2. Rövid módszertani ismertető...14 2.2.3. Külső elérhetőség...15 2.2.4. Társadalom...19 2.2.5. Környezet...26 2.2.6. Közszolgáltatások...33 2.2.7. Közigazgatás...34 2.3. Funkcióelemzés...34 3. Városrész léptékű fejezetek:...48 3.1. A városrészek területi megközelítésű elemzése...48 3.1.1. Városrészek lehatárolása...48 3.1.2. Gazdaság bemutatása városrészenként...51 3.1.3. Társasalom bemutatása városrészenként...61 3.1.4. Lakókörnyezet bemutatása városrészenként...67 3.1.5. Infrastruktúra bemutatása városrészenként...69 3.1.6. Városrészi SWOT elemzés...73 3.2. Anti-szegregációs terv...76 3.2.1. Szegregátumok területi azonosítása...76 3.2.2. Helyzetelemzés...77 3.2.3. Az antiszegregációs tervet megalapozó fontosabb adatok és információk...77 3.2.4. Anti-szegregációs helyzetelemzés...81 3.2.5. Anti-szegregációs célrendszer...117 3.2.6. Az oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása:...119 3.2.7. Szociális és jövedelmi helyzet javítása...122 3.2.8. A program megvalósításának lépései...124 3.2.9. A program megvalósításának területei...125 3.2.10. Mobilizációs program...128 3.2.11. Indikátorok, monitoring...130 3.3. Táblamelléklet...134 3.4. SWOT analízis készítése a város egészére...137 4. Stratégiai fejezet...139 4.1. Bevezetés...139 4.2. Püspökladány hosszú távú jövőképe...141 4.3. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása...146 4.3.1. 15-20 éves cél...146 4.3.2. Tematikus célok...149 4.3.3. A városrészek céljai...153 5. A stratégia koherenciája, konzisztenciája...160 1

5.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel:...160 5.1.1. A városrészek illeszkedésvizsgálata...160 5.2. Célrendszer koherenciája...169 5.2.1. Kapcsolódás a különböző szintű (európai, hazai és regionális) fejlesztési koncepciókhoz és más programokhoz...171 5.2.2. Kapcsolat az Európai Unió városfejlesztésre vonatkozó stratégiáival...171 5.2.3. Kapcsolat a hazai és regionális fejlesztési koncepciókkal...174 5.3. Agglomerációs együttműködés...179 5.4. Környezeti állapot...180 6. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése (nem csak ROP forrás terhére)...183 6.1. Akcióterület 1...183 6.2. Akcióterület 2...185 6.3. Akcióterület 3...186 6.4. Akcióterület 4...188 6.5. Akcióterület 5...189 6.6. Akcióterület 6...191 6.7. Város teljes területét érintő fejlesztések...192 7. A stratégia megvalósíthatósága...193 7.1. Ingatlangazdálkodási terv elkészítése...193 7.1.1. Bevezető...193 7.1.2. Vagyongazdálkodással összefüggő jogszabályok, rendeletek...194 7.1.3. Az Önkormányzat vagyonszerkezete az érintett akcióterület vonatkozásában...194 7.1.4. A központi akcióterület bemutatása ingatlangazdálkodási szemmel...196 7.1.5. Ingatlanvagyon gazdálkodás...199 7.1.6. A következő táblázatok az ingatlanvagyon hasznosításának tervezett módját mutatják be a megjelölt akcióterületenkénti bontásban...200 7.2. Önkormányzatok városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége...216 7.2.1. Tervalku...216 7.2.2. Városmarketing...217 7.2.3. További eseti kedvezmények, beruházás-ösztönzés...218 7.3. Partnerség: integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások...219 7.3.1. A különböző szakpolitikai területek koordinációja és a közigazgatás és államigazgatás különböző szereplői közötti folyamatos kapcsolatépítés, koordináció módszere, intézményi kerete...219 7.3.2. A tervezés során a társadalmi felelősség erősítése, intézményesített együttműködés a lakosság, a magánszféra és a közszféra között...220 7.3.3. A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok és személyek azonosítása, részvételi lehetőségei és szükséges partnerségi kapcsolatok kialakítása...221 7.3.4. Nyilvánosság biztosítása az elkészült dokumentumok esetében...222 7.4. Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások...223 7.4.1. Általános elvárások a szervezeti rendszerrel kapcsolatosan...223 7.4.2. Jelenlegi szervezeti felépítés...227 7.4.3. Ellenőrzési szint...229 7.4.4. Stratégiai tervezési szint...229 7.4.5. Operatív szint...230 7.5. Településközi koordináció mechanizmusai...230 7.6. A stratégia megvalósulásának monitoringja...230 7.6.1. Ciklikus vizsgálatok...231 7.6.2. Az egyes akcióterületekre vonatkozó monitoring...231 7.6.3. Az ingatlanfejlesztési hatások monitoringja...232 2

8. Mellékletek...233 8.1. Ábrajegyzék...233 8.2. Táblázatjegyzék...234 8.3. Képjegyzék...235 8.4. Térképjegyzék...236 3

1. Bevezető Vezetői összefoglaló Püspökladány város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007-2013 évekre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a hatályos településrendezési tervekre és a város hosszú távú városfejlesztési koncepciójára. Püspökladány az Alföld középső részén, három tájegység (Hortobágy, Nagy-Sárrét, Nagykunság) találkozásánál, a hajdani mocsárvilágból kiemelkedő hátságra települt. Lakott hely volt már az időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a Kincses-dombi ásatások emlékei. A régmúltat idézi a mai köztemetőben feltárt Árpád-kori kápolna maradványa, majd az 1351-ből származó legrégebbi írásos emlék. A Karacs Ferencről (püspökladányi születésű térképész) elnevezett múzeum bő tárháza a történelmi relikviáknak. A megye éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Az évi középhőmérséklet 10 C körüli. A napsütéses órák száma 2020-2150 óra/év. Az évi csapadékmennyiség 500-550 mm, de a Hortobágyon még az 500 mm-t sem éri el. Az uralkodó szélirány az ÉK-i és az É-i. A hajdan volt mezőváros 1986-tól városi rangot visel. Évtizedeken át a térség (Nagy-Sárrét) igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi központja, járási székhely. A közel 16.000 lakosú városban egy középiskola, szakorvosi rendelő, bíróság, rendőrkapitányság, több pénzintézet működik. A városon vezet keresztül a 4-es és 42-es sz. főközlekedési út. Villamosított vasútvonal mentén jelentős vasúti átrakóhely Budapest-Záhony, Budapest-Biharkeresztes, Püspökladány-Békéscsaba irányába biztosítja a vasúti közlekedést. Az eredi állapotában felújított vasútállomás több mint 100 esztendős. Az egész évben üzemelő fürdő gyógyhatású termálvize a jódos gyógyvizek csoportjába tartozik, kiválóan alkalmas mozgásszervi, degeneratív ízületi betegségek gyógyítására. A fürdő közvetlen szomszédságában kellemes pihenést, színvonalas ellátást biztosító kemping, motel várja a vendégeket. Az Ágota-puszta hamisítatlan hortobágyi hangulatot idéz. A Hortobágy-Berettyón átívelő műemlék fahíd idegenforgalmi látványosság. A maga nemében egyedülálló kuriózum a farkas-szigeti erdő, a 70 éves arborétum. Itt kezdődtek el 1924-ben a szikes területek fásítására irányuló kutatások. Itt a bazsarózsák, oszlopos borókák és tuják színpompás kavalkádjában gyönyörködhetünk. Arborétumi 4

sétánkat folytatva, az útelágazásnál látható kocsányos tölgy csoport fogad, majd az arborétum ritkaságai tárulnak a látogató elé: vasfa, török mogyoró, iráni varázsfa, japáncseresznye. Püspökladány Önkormányzata a 2007-2013-as időszak pályázati rendszeréhez igazodóan Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) készítését kezdeményezte. Az IVS, mint új tervezési dokumentum bevezetését indokolja, hogy Magyarországon meglévő, és jogszabályok által szabályozott településtervezési és rendezési dokumentumok többségéből eddig hiányzott az a középtávú, stratégiai szemlélet, amely meghatározza a városok középtávú (7-10 éves időszakra vonatkozó) gondolkodását, és iránymutatást ad a város hosszú távú (15-20 éves) céljainak megvalósításához is. Az IVS tulajdonképpen azt a komplex, területi alapú tervezési személetet kívánja meghonosítani, amely ötvözi a különböző szakági koncepciókban már megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket, mindezt a megvalósításban érdekelt szereplők, azaz a helyi lakosság, a gazdasági élet és a civil szféra szereplőinek aktív bevonásával, érdekeik, a város jövőjével, fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseik megismerésével. A stratégia célja, hogy hosszú távon a város egyedi adottságainak kihasználásával egy dinamikusan fejlődő gazdaságot alakítson ki, így az életminőség javításával erősítse a lakosság helyi kötődését. Az integrált megközelítés fontos elemét jelenti a távlati, átfogó fejlesztési célokból kiinduló, azokat speciális, operatív célokká lebontó elv alkalmazása, amely szinergikusan kezeli azok finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módját egyaránt. A munka eredményeként egy olyan komplex városfejlesztési / megújítási dokumentum áll majd a város rendelkezésére, amely az elkövetkező 7-10 évre vonatkozóan megadja, mindenki számára világossá teszi a fejlesztés főbb irányvonalait. Mindemellett az IVS kiváló alapot jelent az elkövetkező 7-10 évben intenzívebben fejlesztendő területrészek, a város akupunktúra pontjainak fejlesztését részletesen előkészítő, megvalósíthatósági tanulmány mélységű, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervét is bemutató Akcióterületi Tervek kidolgozásához. Ezek együttes feltételét jelentik a 2007-2013-as időszakra kidolgozott Észak-Alföldi Operatív Program Integrált Városfejlesztési Akciók támogatása című prioritás keretében kiírt városrehabilitációs pályázatokon való részvételnek. Köszönetnyilvánítás Az IVS hosszas tervezői munka eredménye, amelyet a Hivatalon belül a Városfejlesztési Iroda (Jeney Tibor irodavezető) fogott össze. További vélemények hangzottak el a Pénzügyi Bizottság és a Városfejlesztési Bizottság ülésein, valamint a képviselőtestületi ülésen. A képviselői véleményeket, hozzászólásokat ezúton is köszönjük. 5

Köszönetet mondunk továbbá a fórumokon megjelent civil szervezeteknek és a vállalkozások képviselőinek, hogy véleményeikkel, ötleteikkel hozzájárultak a tervezői munkához, továbbá a roma szervezetek képviselőinek és mindazoknak, akik az antiszegregációs terv elkészítésében segítettek. Nem utolsó sorban a helyi lakosoknak, akik aktívan vettek részt a társadalmasítás folyamatában, és a nyílt napon véleményeikkel, hozzászólásaikkal, kérdőívek kitöltésével gazdagították munkánkat 6

2. Városi léptékű fejezetek 2.1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban A terület mérsékelten kontinentális síkság. Domborzattípus szerint a tökéletes síkságok közé tartozik. Tengerszint feletti magasság 84-89 m. A relatív magasságkülönbség 0-1 és 1-3 m / km 2. Éghajlata mérsékelten meleg és száraz. Közel 2000 az évi napsütéses órák száma, ebből 800 óránál több a nyári félévben. Az évi középhőmérséklet 10,2 0 C, a csapadék évi összege 540 mm körüli. Legnagyobb valószínűséggel az északkeleti, északi és déli szelek fújnak. A várostól nyugatra, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán folyik a Hortobágy-Berettyó, valamint vízrajzi szempontból jelentős még a Hamvas-Sárréti főcsatorna. Állóvizei mesterségesek, főleg halastavak. A település közelében több hektáros horgászható tórendszer van. A talajvíz 2-4 m mélységben található. Mennyisége nem számottevő, kémiai jellege szerint kalciummagnezium-hidrogénkarbonátos. Jóval jelentősebb a rétegvíz-készlet. Az átlagosan 700 m mélységű artézi kutak nátrium-hidrogénkarbonátos és kloridos gyógyvize fontos természeti adottság. Püspökladány Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város. Budapest, Debrecen felől a 4-es sz. főközlekedési úton, Nagyvárad, Berettyóújfalu felől a 42-es sz. főút közelíthető meg. Vonattal a 100- as, a 101-es sz. és a 128-as sz. vasútvonalon érhető el. Növényzetében nagy változatosság figyelhető meg: a lösz- és hajdani mocsártársulások mellett sziki növénytársulások is gazdagítják a táj képét. A várostól északnyugatra található Meggyes-puszta, a Hortobágyi Nemzeti Park legdélibb kapuját jelentő Ágota-pusztába olvad be. A városhoz tartozó Ágota-puszta a Hortobágyi Nemzeti Park része, jellegzetes sziki növényzet jelenik meg rajta. A Hortobágy- Berettyón átívelő Ágota híd védett műemlék. A város határában található a püspökladányi arborétum, melyet az 1924-ben kezdett szikfásítási kutatások keretében létesítettek kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, az erdők fafajválasztékának bővítése céljából. A Sárréti kistérség Magyarország egyik leggyengébben beerdősült területe. A 95 492 ha-ból az erdő területe alig haladja meg az 1800 ha-t, ami azt jelenti, hogy nem éri el az összterület 2%-át sem. Püspökladány igazgatási területén 730 ha erdőterület található, mely a földterületek mindössze 4,1 át foglalja el. 7

A város legjobb minőségű szántóterületei az igazgatási terület északkelti részén találhatók. Lakosainak száma 2008. januári adatok alapján mindegy 15.296 fő, a lakások száma megközelítőleg 6000. A település 6 funkcionális városrészből áll, melyek a következők: Központi városrész Észak-keleti városrész Dél-keleti városrész Nyugati városrész Petritelep Újtelep 2.1.1. A település feladatellátás szerinti besorolása A település igazgatási rangja: város. Püspökladány kistérségi központ is egyben, jelentős mértékben lát el közigazgatási, szolgáltatási, közművelődési,közoktatási, egészségügyi, és gazdasági központi feladatokat. 1. térkép: A kistérség települései (www.vati.hu) 8

A kistérséghez tartozó további települések: Településnév Fő Településnév Fő Településnév Fő 1 Báránd 2 700 6 Kaba 6 454 11 Sárrétudvari 2 990 2 Bihardancsháza 209 7 Nádudvar 9 265 12 Szerep 1 675 3 Biharnagybajom 2 945 8 Nagyrábé 2 286 13 Tetétlen 1 481 4 Bihartorda 947 9 Püspökladány 15 747 5 Földes 4 241 10 Sáp 1049 1. táblázat: A kistérséghez tartozó további települések (www.vati.hu) 2.1.2. A település vonzáskörzete Püspökladány fő vonzáskörzete a kistérségben lévő települések. A város vonzáskörzetében a települések koncentráltan helyezkednek el, többnyire falusi, részben városi jellegű települések. A külterületi népesség száma változó. A település saját vonzási központja Debrecen. Püspökladány a megyeszékhely - Debrecen - körüli agglomerálódó térségen kívül elhelyezkedő település, mely rendelkezik a jelentősebb vonzáskörzettel bíró, dinamizálható térségi központok jellemzőivel: alapvetően rurális jellegű tér kiemelkedő kisvárosi központja, mely fő közlekedési tengelyek mentén helyezkedik el, jelentős népességet tömörít, gazdasági súlya tekintélyes, fejlett intézményrendszerrel rendelkezik, és hosszabb ideje minősül jogilag is városnak. Jellemzője ezen alkategóriába tartozó településeknek a kategória átlagánál fejlettebb intézményrendszer, illetve annak jelentős, a környezet településhálózatának jellegéből adódóan átlagosan legalább 10 településre kiterjedő vonzása. (Hajdú-Bihar megye jelentősebb vonzáskörzettel rendelkező, dinamizálható térségi központja Püspökladány mellett Berettyóújfalu.) 2.1.3. A település dinamikai jellemzői A hajdan volt mezővárost 1986. január 1-én várossá nyilvánították. Népessége mintegy 15.946 fő, népsűrűsége 85,79 fő/km 2, ezzel a megye közepes népsűrűségű városai közé tartozik. A lakosságszám az országban tapasztaltakhoz hasonlóan, lassan, de folyamatosan csökkenő trendet mutat. 2.1.4. Városhierarchiában betöltött szerepének változása A város hosszú múltra tekint vissza, már időszámításunk előtt lakott hely volt. A város fejlődése a XIX. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult, és benépesült. Ennek ellenére 1558-ban már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult és csak az 1600-as évek elején népesült be újra, a vásártartási engedélyt és a mezővárosi rangot hivatalosan csak 1847-ben kapta meg. Szintén a XIX. század második felében következik be a közlekedés jelentős fejlesztése. Püspökladányon halad át a Budapest-Debrecen, illetve a Budapest-Nagyvárad közötti vasútvonal (1857-58.) és 1872-ben a nyugat-keleti országos közúti főútvonal szintén ezt az irányt 9

követi. Így Püspökladány a XIX. századra közlekedési csomóponttá vált, bekerülve az ország vérkeringésébe. A közlekedés és az ipar fejlődése ellenére a város agrárjellegű település maradt. A város megfelelő természeti adottságokon nyugvó gazdasága, részben a vasútnak köszönhetően, sokáig megtartotta mezővárosi jellegét, melynek középpontjában a mezőgazdaság állt. Az ipari fejlődés a II. világháború után indult meg, de nem sikerült nagyobb ipari üzemet telepíteni. Kiépült a városi típusú intézményrendszer, azaz a közoktatás, közművelődés, egészségügy, pénzintézetek, szolgáltatóházak. Fejlődött az infrastruktúra és érezhetően megnőtt a település vonzása. A hajdan volt mezővárost 1986. január 1-én várossá nyilvánították. Püspökladány kistérségi, regionális szerepköre révén meghatározó tényező a térség településeinek ellátásában. A városközpont funkciói fejlettek, oktatási, kulturális, egészségügyi, közigazgatási stb. intézményei a térség valamennyi településére erőteljes vonzó hatást gyakorolnak. Kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkező település. A szántóterületek nagy részén búzát, kukoricát, napraforgót, tavaszi árpát termesztenek. A város közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, vasúti és közúti csomópont. A gyógyhatású termálvizű fürdő magában hordozza az idegenforgalmi fejlesztés lehetőségeit. A legnagyobb gazdálkodó szervezet a MÁV Zrt., mely a legtöbb dolgozót is foglalkoztatja. Fejlődik a településen a mély- és magasépítő, az útépítő ipar, jelentősebb létszámot foglalkoztatnak vegyi- és műanyag-, valamint fémipari munkákban. Textilipari fejlesztések a következő évtizedben csak kivételesen magas gyártmányminőség mellett reálisak. A mezőgazdasági termelésben két jelentősebb gazdálkodó szervezet foglalkozik zömmel növénytermesztéssel, kisebb mértékben állattenyésztéssel. 2.1.5. A település egységes, funkció szerinti értékelése A Központi városrész funkciógazdagabb, mint a város többi része. Így több városrész sok esetben kifejezetten funkcióhiányos, pl., szolgáltatás, gazdaság, humán szolgáltatások. Legfeltűnőbb a humán funkciók hiánya a központi városrészen kívüli területeken, de a közösségi funkciók is jórészt hiányoznak a városrészekből. A város funkcionális szempontból centralizált, ahol a központot jobbára lakófunkciójú területek veszik körül. A közlekedési, távközlési funkciók, infrastrukturális adottságok általában véve kielégítők, de meg kell említeni a 2 szegregációs területen a csatornázottság hiányát. 2.1.6. Rövid funkcióelemzés (funkcióellátottság városrészek szerint, csökkenő sorrendben) Központi városrész (2747 fő): A központi szerepből eredően a fent említetteknek megfelelően jelentős funkciókoncentráció figyelhető meg. A terület létszámához képest funkcióbőség jellemző, az 1000 lakosra jutó funkciók száma jelentősen magasabb, mint a többi városrészben. Több funkció csak itt található meg. A belvárosi szerepből adódóan a városrész ad otthont az államigazgatási, gazdasági funkcióknak is. 10

Petritelep (2 695 fő): A lakosság létszámához képest alacsonynak mondható a funkcióellátottság. A funkciók sokféleségét tekintve viszont kevésbé funkcióhiányos a terület, de a humán funkciók hiányán még tovább lehetne enyhíteni, valamint a közösségi, gazdasági funkciók bővítése célszerű. Déli városrész (3 757 fő): Területileg (189,8 ha) és lakosságszám szempontjából is az egyik legnagyobb városrész, a humán, az államigazgatási funkciók tekintetében van hiányosság, de a közösségi, közlekedési és a gazdasági funkciók tekintetében a funkcióellátottság kielégítőnek mondható. Keleti városrész (3171 fő): A humán és a közösségi funkciók hiányosnak mondhatóak, államigazgatási funkciók egyáltalán nem találhatók meg ebben a városrészben, a közlekedési funkciók fejlesztése indokolt, ezzel ellentétben a gazdasági funkciók ellátottsága megfelelő, bár ez a városrész területileg a legnagyobb, összesen 299,6 ha. Darányi telep (1703 fő): A lakosság számához viszonyítva a legkisebb létszámú városrész funkcióösszetétel szempontjából hiányosnak mondható a térség. Területileg a legkisebb városrész, mindössze 97 ha. Feltűnő a humán funkciók hiánya. Emellett a közösségi, a közlekedési és a gazdasági funkciók bővítése célszerű lehet. Újtelepi városrész (1803 fő): Elhelyezkedését illetően a városközponttól a legmesszebb eső városrész, területileg 122,7 ha, funkcióellátottság szempontjából a bővítés indokolt. A belvárostól lévő távolság miatt a közlekedési funkciók mindenképpen fejlesztésre szorulnak, még annak ellenére is, hogy ez a funkció nem ebben a városrészben a leghiányosabb. Emellett a gazdasági funkciók bővítése is szükséges, mindössze 4 kiskereskedelmi üzlet és 3 vendéglátó egység található ebben a városrészben, valamint a közösségi funkcióellátottság is alacsony. Természetesen a funkciók helyenkénti relatív bősége, kiegyensúlyozottsága nem jelenti azok visszafejlesztési szükségszerűségét, vagy a további fejlesztések szükségtelenségét, hanem a többi városrész fejlesztési igényeivel párhuzamba kell állítani azokat. 2.1.7. A település vállalkozási és foglalkoztatási szerepköre A Püspökladányban regisztrált vállalkozások közül (2009) a mezőgazdasági-erdőgazdálkodási vállalkozások száma a legnagyobb: 401, ami 43, 44 % és jelentősen meghaladja az regionálisan mért 7,35 %-os átlagot. Az ipari jellegű vállalkozások aránya 23,9%, míg a vendéglátási és kereskedelmi vállalkozások megközelítőleg ugyanekkora részt képviselnek 22,9 %-kal, mely jelentősen magasabb az 11

országos (17,9 %) és a regionális (21,7 %) átlagnál is. A biztosítási és pénzügyi szektor a városban fejlettnek mondható, azonban a vállalkozások arányában még az 1 %-ot sem haladja meg számuk. 2.2. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés 2.2.1. Településtörténet Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-ház korából is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetően a X-XI. századra tehető. Első írásos emlékünk a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely LADAN formában említi a mai név utótagját. A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja (Vorovszky tézis). A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik. A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a XIX. század elején az udvar József nádornak adományozta. Településünket 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él. A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1300 fő, 1725-ben 1190 fő, a II. József korában végzett első magyarországi népszámláláskor pedig 2454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak. A város fejlődése a XIX. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a tatárok betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ben már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra. A XVII. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik. A vásártartási engedélyt és a mezővárosi rangot hivatalosan 1847-ben kapta meg. A város fejlődésének további lendületet adott a Széchenyi és Vásárhelyi által kezdeményezett nagy folyó- és vízszabályozási munka, amely a múlt század utolsó évtizedeiben hozta meg eredményét. Ugyanis 1892-ben készült el a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán épült Hortobágy- 12

Berettyó főcsatorna püspökladányi szakasza. A terület lecsapolását követően vett lendületet a mezőgazdaság. 1. kép: Püspökladányi régi belvárosi látképe Szintén a XIX. század második felében következik be a közlekedés jelentős fejlesztése. Püspökladányon halad át a Budapest-Debrecen, illetve a Budapest-Nagyvárad közötti vasútvonal (1857-58.) és 1872- ben a nyugat-keleti országos közúti főútvonal szintén ezt az irányt követi. Így Püspökladány a XIX. századra közlekedési csomóponttá vált, bekerülve az ország vérkeringésébe. A közlekedés és az ipar fejlődése ellenére a város agrárjellegű település maradt. 2. kép: Vasútállomás épülete 13

A két világháborúban a város emberveszteségei igen súlyosak voltak, maga a település azonban nem szenvedett nagy anyagi kárt. A közlekedés gyorsan helyreállt és a község megtartotta közigazgatási központ szerepét. A gazdasági élet meghatározója továbbra is a mezőgazdaság volt. A termelőszövetkezetek a 1960-as évek végére megerősödtek. Szerényebb mértékben az ipar is fejlődött, de a városba nem sikerült nagyobb ipari üzemet telepíteni. Kiépült a városi típusú intézményrendszer, azaz a közoktatás, közművelődés, egészségügy, pénzintézetek, szolgáltatóházak. Fejlődött az infrastruktúra, és érezhetően megnőtt a település vonzása. A település közigazgatásában is jelentős változások zajlottak. Püspökladány közigazgatásilag 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott. 1876-tól a hajdúvárosokkal együtt az újonnan létesített Hajdú vármegyéhez, 1950-től Hajdú-Bihar megyéhez rendelték. 1929-ben járási székhely lett. A hajdan volt mezővárost 1986. január 1-én várossá nyilvánították. Püspökladány évtizedeken át a térség (Nagy-Sárrét) igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi központja. 3. kép: Városháza épülete 2.2.2. Rövid módszertani ismertető A helyzetértékelés tematikus pont az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városrehabilitáció 2007-13-ban Kézikönyv a városok számára című kiadványában (továbbiakban Kézikönyv) megfogalmazott ajánlások alapján készült el. A helyzetfeltárás munkarészben az összes, a Kézikönyvben leírt adat és mutató elemzésre került. A helyzetelemzéshez szükséges alapadatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa, (2001-es népszámlálási adatok és a KSH honlap Tájékoztatási adatbázis adatai) az Országos Területfejlesztési és 14

Területrendezési Információs Rendszer, (továbbiakban TEIR) valamint a Püspökladány Város Önkormányzatának adatbázisa. A felsorolt adatokon kívül, elfogadott nemzetközi módszertannak megfelelően (lásd: Urban Audit Methodological Handbook, European Commission Eurostat, 2004.), további mutatókat (indexeket) is megvizsgáltunk kistérségi, megyei, regionális és országos összehasonlításban a Püspökladányban tapasztalható elmaradások azonosítására, vagyis a stratégiaalkotás megkönnyítése, egyúttal megalapozása érdekében. Mind a helyzetelemzésnél, mind a stratégia kialakításánál figyelembe vettük a legújabb európai és hazai kutatási eredményeket, melyek egyaránt arra hívják fel a figyelmet, hogy a városok (versenyképességének) fejlesztése csak a gazdasági és társadalmi tényezők együttes javításával érhető el. (Várostérségek, térbeli társadalmi egyenlőtlenségek és konfliktusok Az európai versenyképesség térségi társadalmi tényezői kutatási projekt 2004-2007 zárókonferenciáján elhangzott előadások felhasználásával) Ennek megfelelően törekedtünk arra, hogy a gazdasági és társadalmi helyzet leképezésére egyenlő súllyal vegyünk górcső alá különböző mutatókat, kitérve a XXI. század városainak versenyképességét meghatározó tényezőkre is (információs társadalom, elérhetőség, IKT ellátottság, stb.), a Kézikönyv által meghatározott tematikus bontásban. A kapott eredmények rövid szöveges értékelését (idősoros városi adatokra vonatkozó megállapítások valamint kistérségi, megyei, regionális és országos összehasonlító elemzés) az alábbi táblázat tartalmazza. A stratégia szempontjából fontos mutatók ábrás, grafikonos megjelenítéssel, szöveges értékeléssel a táblázatot követően részletesen is bemutatásra kerültek. 2.2.3. Külső elérhetőség Közút: A város szélén halad át a 4-es főútvonal, a 42-es út pedig jelenleg keresztülhalad a város központján. Tervezett a 4-es főútvonal gyorsforgalmi úttá való további átalakítása (Debrecen irányába), bővítése is. 15

2. térkép: A térség közúthálózata Légi közlekedés: Hajdú-Bihar megye hatodik legnagyobb népességű városa 170 km-re fekszik Ferihegytől, és 50 km-re a debreceni (regionális) repülőtértől. A szolnoki repülőtér 80 km-nyi távolságra van. 3. térkép: A nemzetközi repülőterek és Püspökladány 16

4. térkép: Helsinki folyosók Magyarországon Vasút: Püspökladány a Budapest-Záhony (100-as) vasútvonal mentén fekszik. Közelben lévő fontosabb vasúti csomópontok: Szolnok, Debrecen. A 100-as vasútvonal a transz-európai közlekedési hálózat része, melynek egyik fő állomása Püspökladány, ezen kívül a 101-es és a 128-as vasútvonal halad át a város vasútállomásán. A vasúti fejlesztéseket 2008. január 01-től országos szinten a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. koordinálja. Elsőként a Budapest Békéscsaba Lökösháza vonal újul meg, ezt követi a Budapest és Debrecen között a 100-as vasútvonal minőségének javítása. 17

5. térkép: Püspökladány elhelyezkedése a vasúti térképen A Budapest és Debrecen között a 100-as vasútvonal minőségének javítása, és további fejlesztése szükséges, hogy alkalmassá váljon a magas sebességű (160 km/h) személyszállító vonatok közlekedésére. A terveket 2006-ban készítették el, és az Európai Unió támogatásával vélhetően 2007-2013 között épülhet ki. (A beruházás tervezett költségvetése 2005-ös árakon: 100-120 millió euró). 18

6. térkép: Püspökladányt érintő tervezett vasúthálózati fejlesztések 2.2.4. Társadalom 2.2.4.1. Demográfia Püspökladány állandó népességét tekintve a megyei, regionális és országos adatokhoz hasonlóan a csökkenés jellemző. A hivatalosan publikált KSH statisztikai adatok és a KSH-tól a városfejlesztéshez külön lekért püspökladányi adatok némi eltérést mutattak, hiszen a KSH honlapján szereplő 16.251 főhöz képest a KSH adatszolgáltatása 15.759 főt adott meg a város állandó népességének számára 2001-ben. Az eltérést módszertani számbavételi okok magyarázzák. 19

1. ábra: Állandó népesség alakulása 2004-2008 között (Forrás: KSH) Püspökladány a megye hatodik legnagyobb népességű települése. A város lakossága 1997-től csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt 20 évben a népesség egyenetlen ütemű csökkenése meghaladta a 10 %-ot, a népességszám várhatóan 15000 fő körül stabilizálódik. Az utóbbi néhány év alatt a város népességszámának csökkenő tendenciája állandósult, a következő évtizedben a születések számának csökkenése lelassul. A természetes fogyás következtében a város lélekszáma évente cca 50 100 fővel, az elvándorlás következtében 80 160 fővel csökkent, ez a folyamat lelassul. 20

2. ábra: A népességszám változása Püspökladányban (Forrás: KSH) 3. ábra: Állandó népesség kor összetétel szerint (Forrás: KSH-Tstar) A város állandó népességének korcsoportok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az elemzett nyolc éves időszakban alig növekedett a 60 év felettiek aránya, emellett a 15-59 éves korosztály aránya is minimális növekedést mutat. Ugyanez nem mondható el a 0-14 éves korcsoportról, ugyanis minimális csökkenés tapasztalható. 21

A korcsoportonkénti megoszlást a fenti ábra mutatja be. A korcsoportonkénti megoszlást jól tükrözi a 2001. évi népszámlálás adat is. A KSH tájékoztatása szerint 2001-ben 3.191 fő 0-14 éves, (ez az állandó népesség 19 %-át teszi ki) 10.594 fő 15-59 éves (az állandónépesség 64 %-a) és 2.835 fő 60-x éves (az állandó népesség 17 %-a) élt a városban. A fenti demográfiai folyamatokat az országos tendenciák mellett természetesen a helyi halálozási és születési számok, valamint a vándorlási egyenleg befolyásolják. Mivel a halálozási és születési adatok az egészségi állapotnál kerülnek bemutatásra, az alábbi ábra a harmadik befolyásoló tényező, a vándorlás alakulását szemlélteti. 4. ábra: Az oda- és elvándorlások aránya 2000-2007 között (Forrás: KSH) Amint az ábrán is jól látszik a vándorlás intenzitása az idősor 2003-as és a 2006-os évében volt rendkívül magas. Ekkor ez elvándorlás mértéke megközelítette a 340 főt. Sem ezt a két kiugróan magas értéket, sem a köztes adatokat nem volt képes kompenzálni a településre történő odavándorlás, ezért az egyenleg minden évben negatív szám volt. Kiugróan magas értéket képvisel az 2007-es (vándorlási egyenleg -167 fő) és a 2005-ös adat. (-164 fő) Ebből hosszú távú következtetéseket nem lehet levonni, mivel az egyenleg a vizsgált időszakban mindvégig hullámzó mozgást követett. A város népsűrűsége 85,79 fő/km 2, ezzel a megye közepes népsűrűségű városai közé tartozik. 22

Megváltozott a lakosság korosztály szerinti összetétele is. A népesség korösszetételét tekintve az állandó lakosságon belül a 20 és 39 év közöttiek száma volt a legmagasabb, míg a 60 év felettiek száma a legkisebb. A nemek arányát nézve enyhe nőtöbblet jelentkezik. Az óvodáskorú népesség évenkénti csökkenéséből következik, hogy a következő években fokozatosan csökkennek az óvodai ellátás mennyiségi feladatai. KÖVETKEZTETÉSEK: Püspökladány városra, az országos tendenciákhoz hasonlóan a népesség fogyása jellemző. A halálozások számát nem kompenzáló születések mellett ez elsősorban az elvándorlásnak köszönhető, ami különösen jellemző a fiatalokra és a jól képzett munkaerőre. A demográfiai folyamatok további jellemzője, hogy a 15-59 éves népesség az általános népességcsökkenéssel megegyező mértékben fogy, vagyis részarányuk a népességen belül nem változik. Ezzel szemben a 60-x korosztályú népesség részaránya a 0-14 éves korosztály rovására nő, vagyis a városban egyre több az idős és egyre kevesebb a fiatalkorú, ami a társadalom elöregedését jelenti. 2.2.4.2. Munkanélküliség A munkaerő-felmérés adatai szerint 2009. I III. negyedévben a foglalkoztatottak száma az országban 97,4 ezer fővel volt alacsonyabb, a munkanélkülieké pedig 87,1 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A nemzetközi összehasonlításban amúgy is igen alacsony foglalkoztatási ráta jelentősen, 1,1 százalékponttal csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 2,1 százalékponttal, 9,9%-ra emelkedett. Püspökladány városára lebontva még nem érhetőek el ennyire aktualizált mutatószámok, de a 2008. év végéig nyilvántartásba vett adatok alátámasztják a csökkenő tendenciát. Püspökladányban a nyilvántartott álláskeresők számát vizsgálva elmondható, hogy a vizsgált nyolc éves időszakban a munkanélküliek száma az első hat évben hullámzott (a 2001-es 1097 főről 1104 főre emelkedett 2002-ben, majd 1077-re csökkent 2003-ban, ezt követően 2004-re 1040 főre csökkent tovább, ehhez képes 2005-ben meglepően magasra emelkedett: 1091 főre, amit 2006 1010 főre való csökkenése követett). 2007-ben 1220 főre emelkedett, amit 2008-ban sajnos további 1288 főre történő növekedés követett. 23

5. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma 2001-2008 között (Forrás: KSH) 2.2.4.3. Egészségi állapot Püspökladány város lakosságának egészségi állapot feltárása érdekében a halálozási és születési adatok kerültek megvizsgálásra. A halálozások száma a vizsgált nyolc éves időszakban körülbelül 200 fő körül alakult, kissé hullámzó tendencia jellemzi, (2000-es 205 főről 173 főre csökkent 2002-ben, amit a kiugró 213 fővel 2005. követ, aztán meglepő csökkenéssel 2006. a maga 156 főjével és sajnos ismét 210 főre történő növekedéssel 2008) Az összehasonlító adatokat elemezve a 100 állandó lakosra jutó halálozások száma néhány századdal elmaradt a regionális és országos adattól. 2007-ben Püspökladányban 100 állandó lakosra 1,32 haláleset jutott, a régióban 1,28, országosan pedig 1,3 volt. 24

6. ábra: A születések és halálozások alakulása 2000-2007 között (Forrás: KSH) A születések számát tekintve nem mutatható ki egyértelmű növekvő vagy csökkenő tendencia. A számadat a vizsgált nyolc éves időszakban mindvégig 130 fő körül alakult, kiugróan magas 165-ös értékkel 2000-ben és alacsony, 126-129-es értékekkel 2004, 2005 és 2007. Így a születések száma egyik évben sem tudta kompenzálni a halálozások számát, ami a negatív vándorlási egyenleggel az állandó lakosság csökkenéséhez vezetett. Az egészségügyi helyzet leírására szolgáló további mutatók szerint Püspökladány helyzete kedvező, mert 6 felnőtt háziorvosi rendelő és 4 gyermek háziorvosi rendelő található a városban, így az 1000 állandó lakosra jutó orvosi rendelők száma 0,62, ami magasabb regionális értéknél. (az Észak-Alföldi régióban 0,6; Magyarországon pedig 0,645) Ha társadalmi szempontokat is figyelembe veszünk, az már nem is olyan jó mutató, mivel a munkavállaló korú népesség, ha dolgozik, nem megy orvoshoz, mivel az állását félti, míg a gyerekeket is csak akkor viszik el, ha komolyabb baja van, mivel a gyerekek utáni táppénzt is kerülik a térségben lakók. Ebből adódik, hogy bár ezen adatokból az következne, hogy egészségesebb a népesség itt, mint máshol. Ez sajnos közel sem igaz. Az, aki dolgozik, csak akkor fordul orvoshoz, ha már nagyon beteg, illetve ezt a sorsot szánja gyermekének is. Ezt támasztja alá, hogy kiemelkedően magas a halálozási okok között a szív érrendszeri, az onkológiai, légzőszervi elváltozások, stb. miatti halálesetek száma. 25

KÖVETKEZTETÉSEK: Püspökladányban a halálozási és születési adatok nem mutatnak releváns tendenciát, a halálozások száma jelenleg növekvő tendenciáájú, amit a némileg csökkenő, de alapvetően inkább stagnáló születések száma nem tud kompenzálni. Ez is hozzájárul a népesség fogyásához. Az 1000 állandó lakosra jutó orvosok száma a területi összehasonlítások alapján megfelelőnek mondható. Ezek a tisztán statisztikai számok. Ha látjuk a számok mögött az embert, látjuk, hogy vagy nem megy elorvoshoz, vagy éppen elmegy, de más településeken vesz igénybe szakellátást. Ez a két csoport mind feltételezhetően megjelenne a helyi szakellátásban. Az egyik azért, mivel nem tud, vagy nem akar más települések szakellátására elmenni. Ők időhiány, vagy egyéb ok miatt nem vállalják az utazással járó egész napos tortúrát egyegy kivizsgálásért, kezelésért. A másik csoport a megfelelő színvonalú alapellátás után más településen, kórházban keresi a szakellátási szolgáltatásokat. Ehhez hozzájárul a kórházak saját lobbija is, illetve a háziorvosok valamelyik intézményhez való kötödése. A fejlesztés eredményeként a belső információs rendszer segítségével a közvetlen helyi ellátásra lehet irányítani a betegeket. 2.2.5. Környezet 2.2.5.1. Természeti és épített környezet A település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, a mocsár közepén, a Nagy-Sárréten jött létre, feltehetően a X-XI. Században. Az első írásos emlék a Váradi Konvent oklevele (1351), de már valószínűleg évszázadokkal ezelőtt is laktak itt. Ezt bizonyítják az 1969-ben, a 4-es főút építésekor, a város közelében lévő Kincses-dombon talált, kb. 4000 éves katakomba sírok, amelyek az országban egyedülállóak. A város nevének eredete szintén homályos. Elméletek vannak besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb Vorovszky tézise, miszerint Ladány egy ősi magyar személynév. A mai név biztosan birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, amelyet a váradi püspöknek zálogosított el. Nevét. 1543-ban írták először Püspökladánynak. A város fejlődése a XIX. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek a Göre-parton, majd az Álomzugban és a református temető helyén jöttek létre, de ezt 1554-ben a Maros felől betörő tatárok elpusztították. Ennek ellenére 1558-ban már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra csak megsemmisült, és csak az 1600-as évek elején (1618) népesül be újra a jelenlegi református templom központtal. A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Jól bizonyítja ezt az is, hogy népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1300 fő, 1725-ben 1190 fő, a II. József korában végzett első 26

magyarországi népszámláláskor, pedig 2454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak. A település fejlődésében, növekedésében három körülmény játszott szerepet. Az egyik a kedvező közlekedésföldrajzi helyzet. A Bécsből keletre tartó kereskedelmi főútvonal Budán, Pesten, Szolnokon, Nagyváradon keresztül vezetett Kolozsvárra, s Püspökladány határában ágazott el Debrecen és Szatmár felé. Ez az előnyös helyzet később, a vasút és a biztonságos közlekedésnek megfelelő, állandó nyomvonalú kövesút megépítése a XIX. század második felében fontos területfejlesztő tényező volt. A másik fejlesztést segítő elem a zselléresedési folyamat. Tekintve, hogy Ladány egyházi birtok, jobbágyfalu volt, sokan találtak itt menedéket. A harmadik kedvező hatást kifejtő tényezőt a korviszonyokban kell keresnünk, a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő ellentmondásos országos fellendülésben. Püspökladány 1857. november 23-án kapcsolódott be az ország vasúti vérkeringésébe, amikor átadták a Szolnok-Debrecen vonalat, majd ezt követte 1858. április 24-én a Püspökladány-Nagyvárad, és 1898 decemberében a Püspökladány-Szeghalom vasútvonal. A századvég az ipar fejlődésének is teret adott a településen, és 1896-ban megkezdte működését a Fatelítő vállalat, amely az 1900-as évek elején európai hírnévre tett szert vasúti talpfagyártásával. 1872-ben megépült a nyugat-keleti országos közúti főútvonal is, és ezzel a város a további elágazó vonalakkal együtt- közlekedési csomóponttá vált. A XVII. század végétől a források már Ladányt oppidumnak, mezővárosnak nevezik. A vásártartási engedélyt és a mezővárosi rangot hivatalosan 1847-ben kapta meg. További lendületet adott a városnak a Széchenyi és Vásárhelyi által kezdeményezett nagy folyó- és vízszabályozási munkák, amelyek a XIX. század utolsó évtizedeiben hozták meg az eredményt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán épült meg a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, ennek püspökladányi szakasza 1892-ben készült el. A település kiszabadult a folyóvizek fogságából. A lecsapolást követően lendületet vett a mezőgazdaság, a vízi világot fokozatosan felváltotta a földművelés és állattenyésztés. A közlekedés és az ipar fejlődése ellenére a város agrárjellegű maradt. A gazdaság mellett a közigazgatásban is jó néhány változás zajlott le Püspökladánnyal kapcsolatban. A település az 1876-os közigazgatási területrendezésig Szabolcs vármegyéhez tartozott, annak déli részén helyezkedett el. 1876-ban a nádudvari járás tagjaként csatolták Hajdú vármegyéhez, majd 1910-ban a hajdúszoboszlói járásba sorolták, de ez nem jelentett megyeváltozást. 1929-ben Püspökladány járásszékhely lett. A két világháborúban a város emberveszteségei igen súlyosak voltak, maga a település azonban nem szenvedett nagy anyagi kárt. A közlekedés gyorsan helyre állt, megmaradtak a közigazgatási funkciók. A meghatározó termelési ág még mindig a mezőgazdaság volt. A földosztás és a tsz-ek létrejötte 27

mellett azonban több ipari egység is ekkor alakult (1948-ban a Gépállomás, amely a Mezőgép gyáregysége. 1951-ben Fa-, Fém- és Építőipari Szövetkezet, 1959-ben a Háziipari Szövetkezet. A 60-as években telepítették ki a Vas- és Gombüzemet, és 1976-ban jött létre a Budapesti Kéziszerszámgyár helyi kirendeltsége.) A kisebb ipari üzemek mellett megkezdte működését a gimnázium, a szakképző iskola, felépült a művelődési ház, kiépült az egészségügyi- és szolgáltató intézmények hálózata. Az infrastruktúra fejlődése következtében érthetően megnőtt a város vonzása, és Püspökladányt 1986. január 1-jén várossá nyilvánították. A város épített környezetének értékeit feltáró és rendszerező, a megőrzésük érdekében szükséges teendőket, illetve a velük kapcsolatos bánásmódot meghatározó Helyi Értékvédelmi Rendeletet a településrendezési terv alapján, azzal összhangban szükséges elkészíteni. Püspökladány védendő értékeként kell kezelni, szabályozni, megóvni, megjelenésében még egységesebbé és rendezettebbé tenni azt a településszerkezeti, városképi, építészeti együttest, mely: a műemléki védettségű vasútállomás és környezete a Vasút utcán kialakult gyalogos utca és környezete, az úgynevezett Gólyavár épületével és parkjával a Rákóczi utca széles, parkosított, ligetes városközpontig érő szakasza, az utcát nyugati oldalán kísérő kisvárosias polgárházai és a város főterét jelentő Hősök tere és annak építészeti térfalai alkotnak a város egyik meghatározó építészeti, városképi értékeként kell kezelni a Kálvin teret, az onnan városközpont felé kivezető Kossuth utca Honvéd utcáig tartó szakaszát, azok védett és védelemre érdemes épületeit a Kálvin tér térfalait a városközpontig vezető Kossuth utca épületeit értékéhez méltóan kell megőrizni, a szükséges helyeket átépíteni, fejleszteni a MÁV FAVÉD Fatelítő üzemének század eleji, még ma is működő képes technológiának ad otthont. Az ipartelepen található telítő kazánok és épületük 2009-től műemlékvédelmi védettség alatt állnak a helyi védelem körét ki kell terjeszteni a temetőben fellelhető értékekre, a régi ártézi kutakra, köztéri alkotásokra, ipari emlékekre-, építményekre (víztorony, régi trafóház) A várostól észak- nyugatra található Meggyes-puszta, a Hortobágyi Nemzeti Park legdélibb kapuját jelentő Ágota-pusztába olvad be. A városhoz tartozó Ágota-puszta a Hortobágyi Nemzeti Park része, jellegzetes sziki növényzet jelenik meg rajta. A Hortobágy-Berettyón átívelő Szent Ágota fahíd védett műemlék, melyet 1996- ban újítottak fel. 28

A város határában található a püspökladányi arborétum, melyet az 1924-ben kezdett szikfásítási kutatások keretében létesítettek kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A kísérleti állomás mellett található arborétumot 1954-től, 1962- ig telepítették. A területi bővítés után a jelenlegi 8 hektáros arborétumban az eredetileg betelepített 1300 fajból mára 650 maradt meg. Védett természeti érték a település külterületén a hosszúháti mezővédő erdősáv és a Hamvascsatorna melletti tölgyfasor. A farkas-szigeti erdőt és az Arborétumot távlatilag is környezeti szemléletformáló programok figyelembevételével szükséges fejleszteni. Az Arborétum és Makkodi csatorna közötti területen a valós művelési ágak szerinti hasznosítás fenntartása indokolt. A Hortobágyi Nemzeti Park területének, valamint a NATURA 2000 szerinti területnek a lehatárolása a Hortobágyi Nemzeti Park védettségének fenntartásáról szóló 131/2007. (XII. 27.) KvVM rendeletben valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. A város a fentieken kívül még fellelhető természeti értékeinek feltárására, a velük kapcsolatos intézkedések és szabályok meghatározására Helyi Értékvédelmi Rendelet készítése szükséges. A természeti értékek bemutatására, amennyiben a természeti értéket az nem veszélyezteti, turisztikai útvonalat, gyalogos- kerékpáros- esetleg lovas túraútvonalakat kell kijelölni. Kategória Ssz. Megnevezés 1. Református templom 2. Római katolikus templom Műemlékek Kiemelt helyi védelemre javasolt épületek 3. Vasútállomás épülete 4. Petőfi Sándor utca 17., lakóház épülete 5. Szent Ágota híd 6. Fatelítőtelep, Kiss Ferenc u. 35. 1. Petőfi Sándor utca 9., általános iskola épülete 2. Városi rendőrkapitányság épülete 3. Bíróság Kossuth utca 30. 4. Karacs Ferenc Kollégium 5. a nagyvárosháza 6. A zsidóiskola Bocskai utca 21. 29

7. A picula ma Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. 8. A Gólyavár Baross és a Rákóczi utca sarkán 9. Rákóczi utca 39. eklektikus lakóház 10. Rákóczi utca 14. lakóház 11. Kossuth utca 19. 12. Kossuth utca 28. múzeum épülete 13. Petőfi Sándor utca 24. Lakóház 1. Rákóczi utca 12. Lakóház 2. Rákóczi utca 41. Lakóház 3. Kossuth utca 15. cívis parasztház 4. Kálvin téri általános iskola Kálvin tér 6. 5. Kálvin téri általános iskola Kálvin tér 3. 6. A katolikus iskola karcagi utca 35. 7. Petritelepi általános iskola karcagi utca 28. Javasolt helyi területi védelem objektumai 8. Árpád utca 5. Lakóház 9. Kossuth utca 17. 10. Kálvin téri általános iskola Kálvin tér 8. 11. Nagysándor József utca 10. lakóház 12. Báthory Fejedelem utca 1. lakóház 13. Petőfi Sándor utca 19. lakóház 14. Vörösmarty utca 3. lakóház 15. Batthyány utca 27. Lelkészi lakás 16. Egészségügyi utógondozó épülete (Bajcsy Zsilinszky utca 7.) Helyi értéket képviselő, de védelemre nem javasolt épületek 1. Kolozsvári utca 16. Lakóház 2. Dózsa György utca 42. Lakóház 3. Toldi utca 37. Lakóház 4. Szondi utca 16. Lakóház 5. Jókai utca 45. Lakóház 6. Jókai utca 6. Lakóház 7. Wesselényi utca 27. Lakóház 8. Bem utca 10. Lakóház 9. Szondi utca 8. Lakóház 10. Báthory Fejedelem utca 49. Lakóház 30

11. Szondi utca 31. Lakóház 12. Szondi utca 33. Lakóház 13. Hajnal utca 22. Lakóház 14. Ék utca 13. Lakóház 15. Dorogi Márton utca 8. Lakóház 16. Nagysándor József utca 27. Lakóház 17. Esze tamás utca 105. Lakóház 18. Keleti sor 18. Lakóház 1. Dózsa György utca 92. Lakóház 2. Petőfi Sándor utca 38. Lakóház 3. Arany János utca 215. Lakóház 4. Petri Pál utca 123. Lakóház 5. Mikes Kelemen utca 10. Lakóház Helyi értékvédelmi kataszterbe felvett jellegzetes épületek 6. Petri Pál utca 173. Lakóház 7. Petri Pál utca 119. Lakóház 8. Bercsényi utca 35. Lakóház 9. Dózsa György utca 82. Lakóház 10. Zrínyi utca 22. Lakóház 11. Bercsényi utca 19. Lakóház 12. Báthory Fejedelem utca 30. Lakóház 13. Petri Pál utca 103. Lakóház 2.2.5.2. Lakókörnyezet A főforgalmi utak, valamint a vasútvonalak a város lakóterületeit ma nyolc részre tagolják. A Petritelepet a Püspökladány- Szeghalom vasútvonal, míg az Újtelepet a Záhony- Budapest nagy forgalmú vasútvonal és a 4. számú főközlekedési út is elválasztja a belterület központi részétől. A városközpontban lévő többszintes épületeket, társasházakat, és sorházas beépítést tartalmazó lakótelep, és a főutak mentén lévő városközponti néhány többszintes épület kivételével a településen a családi-házas, kertes beépítés az egyeduralkodó. Püspökladányban a lakások száma a következő évtizedben a jelenlegi közel 6000 db marad, de összetétele, komfortjellemzői változik. A várhatóan 15000 fő körül stabilizálódó népességszámot tekintve, az egy lakásban élők átlagos száma 2,5 fő körül alakul. 31

Lakásállomány 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Lakások száma (db) 5876 5869 5884 5897 5934 5946 5958 5964 2. táblázat: Lakásállomány alakulása 2001-2008 között (Forrás: Önkormányzat) A lakások számát 2001 és 2008 között vizsgáltuk. 2001-ben 5876 lakást tartottak nyilván a statisztikák, és ez a következő évben minimálisan csökkent, melyet 2003-tól folyamatos növekedés követ és 2008- ra majdnem elérte a 6000 db-ot. 7. ábra: Lakásállomány alakulás 2001-2008 között (Forrás: Önkormányzat) 2001-ben a lakások 97 %-a volt a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás, 2008-ra ez az arány elérte a 100 %-ot. A közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2001-ben 35 % volt (2095 db), míg 2004-ban a lakások több mint fele (3006 db, 50, 9%) rendelkezett szennyvíz bekötéssel, a vizsgált időszak végére ez az arány meghaladta a 75 %-ot. A vizsgált időszak végére jelentősen nőtt a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: míg 2001-ben ez 38,2 km volt, 2008-ra 93 km-re nőtt. Az ivóvízvezeték-hálózat hossza kis mértékben csökkent 77,7 km-ről 75 km-re a vizsgált időszakban. 32

8. ábra:közműolló alakulása 2001-2008 között (Forrás: Önkormányzat) A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások és a közcsatornára kötött lakások aránya közötti különbséget jelző közműolló alakulását mutatja az alábbi ábra. 2008-ra, a nagymértékű szennyvízcsatorna-hálózat bővítés eredményeként a közműolló 23,2 % volt. 2.2.6. Közszolgáltatások Püspökladány Város Önkormányzata három többcélú, közös igazgatási közoktatási intézményt tart fenn. Az Egyesített Óvodai Intézmény hét tagóvodával és egy bölcsődei intézményegységgel rendelkezik. A Püspökladányi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat három általános iskolai tagintézményt, egy alapfokú művészetoktatási intézményegységet, kistérségi feladatokat is ellátó pedagógiai szakszolgálati intézményegységet, SNI tanulók általános iskolai és előkészítő szakiskolai tagozaton történő nevelésioktatási intézményt működtet. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedig hat -, öt, - négy évfolyamos gimnáziumi képzéssel, szakközépiskolai, szakiskolai, szakképző iskolai és kollégiumi neveléssel-oktatással működik. Az óvodába járók száma 2008. októberi adat alapján: 532 fő, közülük hátrányos helyzetű 247 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 139 fő. Az általános iskola októberi statisztikai adatok szerint 1392 általános iskolás tanuló van. 645-en hátrányos helyzetűek, 312-en halmozottan hátrányos helyzetűek. Az SNI tanulók száma a tagozaton: 42 fő, 29 fő hátrányos helyzetű, 17 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A középiskolások száma: 1310 fő (ebből 505 fő nem püspökladányi lakos, bejáró, illetve kollégista). Az összes tanulóból hátrányos helyzetű 507 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 167 fő. 2009. októberi adatok alapján 511 fő az óvodások létszáma, mely az előző évhez képest csökkenést mutat. az óvodai férőhelyek száma 520 fő, ez alapján a kapacitáskihasználtság 98 %-os jelenleg. Az 33

általános iskolás tanulók létszáma 1365 fő, mely a 2008-as adatokhoz képest csökkenést mutat, és a népesség fogyásból és a óvodások számának csökkenéséből kifolyólag hosszabb távon ezen a területen is további csökkenés várható. Hasonló a helyzet a középiskolás korúak esetében is, ugyanis a 2008-as adatokhoz képest 69 fővel csökkent a tanulói létszám. 2.2.7. Közigazgatás Püspökladány város egyben a Püspökladányi Kistérség központja. Önkormányzat Cím Tisztségviselő (neve, beosztása) Arnóth Sándor polgármester Püspökladány Város Önkormányzata 4150, Püspökladány, Bocskai u 2. Társulás elnöke Báránd Község Önkormányzata 4161, Báránd, Kossuth tér 1. Kiss Sándor polgármester, tanácstag Bihardancsháza Község Önkormányzata 4175, Bihardancsháza, Kossuth u. 17. Major József polgármester, tanácstag Biharnagybajom Község Önkormányzata 4172, Biharnagybajom, Rákóczi u. 5. Szító Sándor polgármester, tanácstag Bihartorda Község Önkormányzata 4174, Bihartorda Kossuth u. 73. Dr. Szabó József polgármester, tanácstag Földes Nagyközség Önkormányzata 4177, Földes Karácsony S. tér 5. Jeneiné Egri Izabella polgármester, tanácstag Kaba Város Önkormányzata 4183, Kaba Szabadság tér 1. Szegi Emma polgármester, tanácstag Nádudvar Város Önkormányzata 4181, Nádudvar Fő u. 119. Beke Imre polgármester, tanácstag Nagyrábé Nagyközség Gyarmati Sándorné 4173, Nagyrábé Kossuth u. 5. Önkormányzata polgármester, tanácstag Sárrétudvari Nagyközség Bodó Sándor polgármester, 4171, Sárrétudvari Kossuth u. 72. Önkormányzata tanácstag Szerep Község Önkormányzata 4163, Szerep Nagy u. 53. Győri Balázs polgármester, tanácstag Tetétlen Község Önkormányzata 4184, Tetétlen Kossuth u. 65. Bernáth László polgármester Társulás elnök-helyettese Sáp Község Önkormányzata 4176, Sáp Fő u. 24. Karacs Imre polgármester, tanácstag 3. táblázat: A Püspökladányi kistérségi társulás tagjai (Forrás: Önkormányzat) A kistérség lakosainak száma mintegy 52.079 fő a 2001-es Népszámlálási adatok alapján. 2.3. Funkcióelemzés A funkcióelemzés célja, hogy az adott település, illetve annak településrészei milyen funkciókkal bírnak. Ez megmutatja, hogy a város (melyet a falutól központi szerepköre különbözteti meg) 34

mennyire bír valós központi szerepkörrel, mennyire lehet képes elvben ellátni környezetét, illetve a vonzási-kapcsolati viszonyok hogyan alakulnak a települési egységgel kapcsolatosan. 9. ábra: Püspökladány átnézeti képe (légi fotó; Forrás: Google map) Az elvégzett funkcióelemzés során öt funkciócsoportban, összesen 82 kategória (funkció) megléte került vizsgálat alá az alábbiak szerint: Humán szolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Közösségi funkciók Közlekedési, távközlési funkciók Gazdasági funkciók A funkcióvizsgálat módszere a kérdőívezés volt. A funkciócsoportok mindegyikére önálló kérdőív készült, melyet a pályázó jogosult képviselője töltött ki. A funkciólapokat tehát a településen töltötték ki, annak adattartalma az adatfeldolgozás során nem került változtatásra, vagy értelmezésre. 35

Humán szolgáltatási funkciók Objektum Felnőtt háziorvosi rendelők Gyermek háziorvosi rendelők Felnőtt orvosi ügyelet Gyermek orvosi ügyelet Központi városrész Keleti városrész Déli városrész Petri telep Darányi telep Újtelep Szegregátum I. Szegregátum II. Összesen 3 1 0 1 0 1 0 0 6 3 0 0 0 0 1 0 0 4 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Gyógyszertárak 3 0 0 1 0 0 0 0 4 Járóbetegszakellátás 25 0 2 0 0 0 0 0 27 Felnőtt fogászati rendelő 4 0 0 0 0 0 0 0 4 Gyermek fogászati rendelő 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Kórház 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Mentőállomás 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Egészségügyi szolgálat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Gyermekgyógyász szolgálat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Idősek klubja (nappali ellátás) 1 0 0 1 0 1 0 0 3 Időskorúak bentlakásos 0 0 0 0 0 0 0 0 0 otthona Hajléktalanok nappali ellátását 0 0 0 0 0 0 0 0 0 végző intézmény Hajléktalanok éjszakai ellátása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ÁNTSZ 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Pszichiátriai Gondozó 0 0 0 0 0 0 0 0 0 RTG Ernyőképszűrő állomás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Tüdőgondozó Intézet 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Állatorvosi hivatal 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Állatorvosok 4 0 1 0 0 0 0 0 5 Bölcsődék 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Óvodák 1 0 1 1 0 1 0 0 4 Általános iskolák 2 0 0 1 0 0 0 0 3 Középiskolák 4 0 0 0 0 0 0 0 4 Szakiskola (Szakközép) 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Kollégiumok 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Felsőoktatási 0 0 0 0 0 0 0 0 0 36

intézmény (telephely) Kutatóintézet 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Bármely más K+F funkció 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb oktatási intézmények 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen: 57 1 4 5 0 4 0 0 71 4. táblázat: Humán szolgáltatási funkciók (Forrás: Önkormányzat) Megjegyzés: A város oktatási rendszere az elmúlt években nagy átalakuláson ment keresztül, így Egyesített Óvodai Intézmény működik 4 tagintézménnyel. Az alapfokú iskolai nevelés-oktatás egy többcélú intézmény keretében működik, melyen belül 3 tagintézmény lát el általános iskolai feladatokat, ezen kívül alapfokú művészetoktatás, illetve kistérségi szintű pedagógiai szakszolgálati ellátás folyik. A középfokú oktatás többcélú közös igazgatású intézményként működik, mely 4 telephelyen található intézményt foglal magában. 10. ábra: Humán szolgáltatási funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat) 37

Államigazgatási funkciók Objektum Központi városrész Keleti városrész Déli városrész Petritelep Dar ányi tele p Újtele p Szegregátum I. Szegregátum II. Polgármesteri Hivatal 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Okmányiroda 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Területi hatósági intézmények 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Rendőrség (rendőrkapitányság) 0 0 0 0 1 0 0 0 1 Rendőrségi körzeti megbízottak 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Bíróság 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Ügyészség 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Büntetésvégrehajtási 0 0 0 0 0 0 0 0 0 intézmény Tűzoltóság 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Polgárőrség 0 0 0 0 1 0 0 0 1 Összesen: 6 0 0 0 2 0 0 0 8 5. táblázat: Államigazgatási funkciók (Forrás: Önkormányzat) Összesen 11. ábra: Államigazgatási funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat) 38

Közösségi funkciók Objektum Önkormányzati közművelődési könyvtár Nem önkormányzati közművelődési könyvtár Művelődési otthon jellegű intézmény (telephely) Központi városrész Keleti városrész Déli városrész Petritelep Darányi telep Újtelep Szegregátum I. Szegregátum II. Összesen 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Kulturális központ 1 0 0 1 0 0 0 0 2 Színház 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Mozi 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Múzeumok (kiállító helyiségek) 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Sportpálya, sporttelep 0 1 0 0 0 0 0 0 1 Szabadidőcsarnok 0 0 0 0 1 0 0 0 1 Szabadidőközpont /-csarnok, 0 1 0 0 1 0 0 0 2 sportcsarnok Uszoda 0 0 1 0 0 0 0 0 1 Strand 0 0 1 0 0 0 0 0 1 Rendezvénycsarnok 1 0 0 0 1 0 0 0 2 Terek 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Játszótér 4 1 3 1 1 1 0 0 11 Temetők 0 0 1 0 0 1 0 0 2 Összesen: 11 3 6 2 4 2 0 0 28 6. táblázat: Közösségi funkciók (Forrás: Önkormányzat) 39

Közlekedési, távközlési funkciók Objektum Távolsági autóbusz-megálló Központi városrész 12. ábra: Közösségi funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat) Keleti városrész Déli városrész Petritelep Darányi telep Újtelep Szegregátum I. Szegregátum II. Összesen 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Vasútállomás 0 1 0 1 0 0 0 0 2 Postahivatal (fiókposta) 1 1 0 0 0 0 0 0 2 Helyi autóbuszjárat 3 0 2 2 0 1 0 0 8 Tömegközlekedés 3 0 2 2 0 1 0 0 8 Benzinkút 0 0 1 0 0 2 0 0 3 Taxiállomás 0 1 0 0 0 0 0 0 1 Közüzemi vízhálózat 1 1 1 1 1 1 1 1 8 (hol nincs) Zárt csatorna hálózat (hol nincs) 1 1 1 1 1 0 0 0 5 Összesen: 10 5 7 7 2 5 1 1 38 7. táblázat: Közlekedési, távközlési funkciók (Forrás: Önkormányzat) 40

13. ábra: Közlekedési, távközlési funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat) Objektum Gazdasági funkció Központi városrész Keleti városrész Déli városrész Petritelep Darányi telep Újtelep Szegregátum I. Szegregátum II. Piacok száma 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Összesen Kiskereskedelmi üzletek 115 18 43 12 13 4 0 0 205 Bankok 2 0 0 0 0 0 0 0 2 Pénzügyi szolgáltatók 2 0 0 0 0 0 0 0 2 Szolgáltató központok 4 0 3 0 2 0 0 0 9 Kereskedelmi központok 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Ipartelepek (ipari területek) 0 1 0 1 1 0 0 0 3 Ipari parkok 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Logisztikai központ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Innovációs központ 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Irodaházak 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Panziók 0 2 1 0 0 0 0 0 3 Magánszálláshelyek/fizető vendéglátás, falusi turizmus 4 0 5 5 5 0 0 0 19 Szállodák 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Vendéglátó egységek 19 14 14 5 2 3 0 0 57 Összesen: 150 35 66 23 23 7 0 0 304 41

8. táblázat: Gazdasági funkciók (Forrás: Önkormányzat) 14. ábra: Gazdasági funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat) A kitöltött adattáblákból levéve a mennyiségi értékeket, 0/1 változós adattábla képezhető. Ez, funkciónként az alábbiak szerint volt értelmezhető. PÜSPÖKLADÁNY SSZ. FUNKCIÓ- CSOPORT FUNKCIÓ Központi városrész Keleti városrész Déli városrész Petritelep Darányi telep Újtelep Szegregátum I. Szegregátum II. Összesen: 1. HUMÁN Felnőtt háziorvosi rendelők A 1 1 0 1 0 1 0 0 4 2. SZOLGÁLTATÁSI Gyermek háziorvosi rendelők B 1 0 0 0 0 1 0 0 2 FUNKCIÓK 3. Felnőtt orvosi ügyelet C 1 0 0 0 0 0 0 0 1 4. Gyermek orvosi ügyelet CS 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5. Gyógyszertárak D 1 0 0 1 0 0 0 0 2 6. Járóbeteg-szakellátás E 1 0 1 0 0 0 0 0 2 7. Felnőtt fogászati rendelő F 1 0 0 0 0 0 0 0 1 8. Gyermek fogászati rendelő G 0 0 0 0 0 0 0 0 0 42

9. Kórház GY 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10. Mentőállomás H 1 0 0 0 0 0 0 0 1 11. Egészségügyi szolgálat I 0 0 0 0 0 0 0 0 0 12. Gyermekgyógyász szolgálat J 0 0 0 0 0 0 0 0 0 13. Idősek klubja (nappali ellátás) K 1 0 0 1 0 1 0 0 3 14. Időskorúak bentlakásos otthona L 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Hajléktalanok nappali ellátását 15. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 végző intézmény M 16. Hajléktalanok éjszakai ellátása N 0 0 0 0 0 0 0 0 0 17. ÁNTSZ NY 1 0 0 0 0 0 0 0 1 18. Pszichiátriai Gondozó O 0 0 0 0 0 0 0 0 0 19. RTG Ernyőképszűrő Állomás Ö 0 0 0 0 0 0 0 0 0 20. Tüdőgondozó Intézet P 0 0 0 0 0 0 0 0 0 21. Állatorvosi hivatal Q 1 0 0 0 0 0 0 0 1 22. Állatorvosok R 1 0 1 0 0 0 0 0 2 23. Bölcsődék S 1 0 0 0 0 0 0 0 1 24. Óvodák SZ 1 0 1 1 0 1 0 0 4 25. Általános iskolák T 2 0 0 1 0 0 0 0 3 26. Középiskolák U 1 0 0 0 0 0 0 0 1 27. Szakiskola (Szakközép) Ü 1 0 0 0 0 0 0 0 1 28. Kollégiumok V 1 0 0 0 0 0 0 0 1 Felsőoktatási intézmény 29. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 (telephely) W 30. Kutatóintézet X 0 0 0 0 0 0 0 0 0 31. Bármely más K+F funkció Y 0 0 0 0 0 0 0 0 0 32. Egyéb oktatási intézmények Z 0 0 0 0 0 0 0 0 0 33. Polgármesteri Hivatal A 1 0 0 0 0 0 0 0 1 34. Okmányiroda B 1 0 0 0 0 0 0 0 1 35. Területi hatósági intézmények C 1 0 0 0 0 0 0 0 1 36. Rendőrség (rendőrkapitányság) D 0 0 0 0 1 0 0 0 1 37. ÁLLAMIGAZGAT Rendőrségi körzeti megbízottak E 0 0 0 0 0 0 0 0 0 38. ÁSI FUNKCIÓK Bíróság F 1 0 0 0 0 0 0 0 1 39. Ügyészség G 1 0 0 0 0 0 0 0 1 40. Büntetés-végrehajtási intézmény H 0 0 0 0 0 0 0 0 0 41. Tűzoltóság I 1 0 0 0 0 0 0 0 1 42. Polgárőrség J 0 0 0 0 1 0 0 0 1 43. KÖZÖSSÉGI Önkormányzati közművelődési FUNKCIÓK könyvtár A 1 0 0 0 0 0 0 0 1 44. Nem önkormányzati közművelődési könyvtár B 0 0 0 0 0 0 0 0 0 45. Művelődési otthon jellegű intézmény (telephely) C 1 0 0 0 0 0 0 0 1 46. Kulturális központ D 1 0 0 1 0 0 0 0 2 47. Színház E 0 0 0 0 0 0 0 0 0 48. Mozi F 1 0 0 0 0 0 0 0 1 49. Múzeumok (kiállítóhelyiségek) G 1 0 0 0 0 0 0 0 1 43

50. Sportpálya, sporttelep H 0 1 0 0 0 0 0 0 1 51. Szabadidőcsarnok I 0 0 0 0 1 0 0 0 1 Szabadidőközpont/-csarnok, 52. 0 1 0 0 1 0 0 0 2 sportcsarnok J 53. Uszoda K 0 0 1 0 0 0 0 0 1 54. Strand L 0 0 0 1 0 0 0 0 1 55. Rendezvénycsarnok M 1 0 0 0 1 0 0 0 2 56. Terek N 1 0 0 0 0 0 0 0 1 57. Játszótér O 1 1 1 1 1 1 0 0 6 58. Temetők P 0 0 1 0 0 1 0 0 2 59. Távolsági autóbusz-megálló A 1 0 0 0 0 0 0 0 1 60. Vasútállomás B 0 1 0 1 0 0 0 0 2 61. Postahivatal (fiókposta) C 1 1 0 0 0 0 0 0 2 62. Helyi autóbuszjárat D 1 0 1 1 0 1 0 0 4 KÖZLEKEDÉSI- 63. Tömegközlekedés E 1 0 1 1 0 1 0 0 4 TÁVKÖZLÉSI 64. FUNKCIÓK Benzinkút F 0 0 1 0 0 1 0 0 2 65. Taxiállomás G 0 1 0 0 0 1 1 0 3 66. 67. Közüzemi vízhálózat (hol 1 1 1 1 1 1 1 1 8 nincs) H Zárt csatorna hálózat (hol nincs) I 1 1 1 1 1 0 0 0 5 68. Piac A 1 0 0 0 0 0 0 0 1 69. Kiskereskedelmi üzlet B 1 1 1 1 1 1 0 0 6 70. Bankok C 1 0 0 0 0 0 0 0 1 71. Pénzügyi szolgáltató D 1 0 0 0 0 0 0 0 1 72. Szolgáltató központ E 1 0 1 0 1 0 0 0 3 73. Kereskedelmi központ F 0 0 0 0 0 0 0 0 0 74. Ipartelep G 0 1 0 1 1 0 0 0 3 75. GAZDASÁGI Ipari park H 0 0 0 0 0 0 0 0 0 76. FUNKCIÓK Logisztikai központ I 0 0 0 0 0 0 0 0 0 77. Innovációs központ J 1 0 0 0 0 0 0 0 1 78. Irodaház(ak) K 1 0 0 0 0 0 0 0 1 79. Panzió L 0 1 1 0 0 0 0 0 2 Magánszálláshelyek/fizető 80. 1 0 1 1 1 0 0 0 4 vendéglátás, falusi turizmus M 81. Szálloda N 1 0 0 0 0 0 0 0 1 82. Vendéglátó egység O 1 1 1 1 1 1 0 0 6 összesen: 48 13 16 17 13 13 2 1 123 9. táblázat: Funkciócsoportok áttekintése városrészenként (Forrás: Önkormányzat) A fenti táblázatból megkapjuk a városrészek súlyozott funkcióellátottságát, amelyet az alábbi diagramon láthatunk. 44

15. ábra: A városrészek funkcióellátottsága (Forrás: Önkormányzat) Ha a fenti mátrixot, mint ábrázolható elemeket (mennyiség nélküli funkciókat) a település részeire vetítjük, akkor az alábbi képet kapjuk. 45

16. ábra: Püspökladány funkciótérképe A jelkulcsot lásd a fenti táblázatban. A térkép megmutatja, hogy a funkciócsoportok és a funkciók egyes típusai a térben milyen megoszlásban vannak jelen. Ebből megállapítható, hogy a településen a funkciók eloszlása részben nem kiegyensúlyozott. A funkciók (funkciócsoportok) koncentrálódása figyelhető meg a Központi városrész területén. A fentieknek megfeleltethető és további információt nyújt a kitöltött funkciótáblák értékeivel való megfeleltetés, mely a funkciótérkép elemeinek súlyozását teszi lehetővé. Amennyiben csak a település központi részét (városmagját) vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a településmagban a funkciók eloszlása sokszínű és koncentrált. 46

17. ábra: EAT Püspökladány Összegezve, a város, mint település megfelelő, valós, részben koncentrálódott funkciókkal bír. A funkciók ellátása jórészt a városközponti területeken történik, míg a külső városrészek kevesebb funkcióval rendelkeznek. 47

3. Városrész léptékű fejezetek: 3.1. A városrészek területi megközelítésű elemzése 3.1.1. Városrészek lehatárolása 7. térkép: Püspökladány város térkép jelölések nélkül

8. térkép: Városrészek, szegregátumok lehatárolása Központi városrész: Bajcsy-Zsilinszky u. 1-7.; Bajcsy-Zsilinszky u. 2-30.; Batthyány u.; Bezerédi u. páratlan oldala; Bocskai u. 1-19.; Bocskai u. 2-18.; Csillag u. 2-20/a; Damjanich u. 1-31.; Felsőbányai u.; Gábor Áron u. 1-7; Gagarin u.; Hajdú u.; Honvéd u.; Hősök tere; Iskolaköz; IV. Béla páratlan oldala; Jog u.; Kálvin tér 1-3; Kálvin János u.; Kiss Ferenc u. 1-33; Kodály Z. u. páratlan; Kossuth u.; Nagykárolyi u.; Nagyszalontai u.; Petőfi u. 1-29; Petőfi u. 2-30; Rákóczi u. 2-34.; Rákóczi u.1-19.; Ságvári u.; Széchenyi u. páratlan oldala; Szent István 2-50.; Szigligeti u. páros oldala; Tompa M. páratlan oldala; Zrínyi u. 1-37.; Zrínyi u. 2-8. Keleti városrész: Baross u. páratlan oldala; Bercsényi u.; Bethlen Gábor u.; Bezerédi u. páros oldala; Bocskai u. 20-68.; Bodó u.; Borbástó u.; Dózsa György u. 1-55.; Dózsa György u. 2-48.; Északi sor; Görbetó u.; Győrffy u.; Hajnal u.; Hargita u.; Hétvezér u.; Illyés Gyula u.; István király u.; IV. Béla páros oldala; Kalapács u.; Karcsú köz; Kecskés Gyula u.; Keleti sor 1-25.; Kolozsvári u.; Kőrösi-Csoma u.; Lehel u.; Liszt Ferenc u.; Mikes Kelemen u.; Péchy Mihály u.; Rákóczi u. 21-; Rákóczi u. 36-; Remény u.; Rettegi u.; Sárrét u.; Sport u; Szénatér u.; Szent István u. 52-; Szent István u. páratlan oldala; Szűcs Sándor u.; Táncsics u.; Thököly u.; Vajda u.; Vasút u.; Zrínyi u. 10-; Zrínyi u. 39-49

Déli városrész: Arany János u.; Árpád u. 1-55.; Árpád u. 2-60.; Attila u.; Báthory fejedelem u.; Bem tábornok u.; Bocskai u. 21-; Csokonai u.; Damjanich u. 33-; Damjanich u. páros oldala; Deák Ferenc u.; Déli sor; Dembinszky u.; Dobó Várkapitány u.; Dózsa György u. 50-; Dózsa György u. 57-; Erőss Lajos u.; Gábor Áron u. 9- ; Gábor Áron u. páros oldala; Hunyadi János u.; Jókai u.; Kaán Károly u.; Klapka u.; Kálvin tér 4-5-6-7.; Keleti sor 26-; Kisfaludy u.; Kinizsi u.; Kurucz u.; Lázár u.; Madách u.; Munkácsy u.; Nagy Lajos u.; Nagysándor József u.; Nap u.; Nép u.; Petőfi u. 32-.; Radnóti Miklós u.; Széchenyi u. páros oldala; Szigligeti u. 14-; Szigligeti u. páratlan oldala; Teleki Mihály u.; Toldi u.; Tompa M. páros oldala; Török Bálint u.; Vörösmarty u.; Wesselényi Miklós Petritelep: Akác u.; Árpád u. 57-59.; Árpád u. 62.; Bányász u.; Béke u.; Budai-Nagy Antal u.; Dió u.; Dorogi Márton u.; Ék u.; Erdő u. páros oldala; Esze Tamás u.; Forint u.; Görepart u.; Hámán Kató u.; Karcagi u.; Kis u.; Kút u.; Nyíl u.; Petri Pál u. 17-; Petri Pál u. 26-; Posta u.; Szél u.; Sziget sor 9-; Szondi u.; Váczi Mihály u.; Vásártér u.; Virág u. Darányi telep: Ady Endre u.; Bajcsy-Zsilinszky u. 32-; Bajcsy-Zsilinszky u. 9-; Balaton u.; Baross u. páros oldala; Csenki u.; Csillag u. 22-; Csillag u. páratlan oldala; Erkel Ferenc u.; Hadházi u.; Haladás u.; Karacs térképcsináló u.; Katona József u.; Késmárki u. ; Kiss Ferenc u. 35-; Kiss Ferenc u. páros oldala; Kodály Zoltán u. páros; Komáromi u.; Lajta u.; Losonczi u.; Maros u.; Mikszáth Kálmán u.; Petri Pál u. 1-15.; Petri Pál u. 2-24.; Rába u. u.; Rozsnyói u.; Sió u.; Somogyi Béla u.; Szabó Pál u.; Szamos u.; Szent László u.; Sziget sor 1-7.; Zalka Máté u.; Zentai u.; Zöldfa u.; Zsák u. Újtelep: Bessenyei u; Bólyai János u.; Debreceni u.; Fazekas Mihály u.; Mező Imre u. Szegregátum 1.: Bartók Béla u.; József Attila u.; Kölcsey u.; Mező Imre u.; Móricz Zsigmond u.; Szegregátum 2.: Rózsa Ferenc u. 50

3.1.2. Gazdaság bemutatása városrészenként 3.1.2.1. Az egyéni vállalkozások helyzete Egyéni vállalkozások aránya az összes vállalkozások tekintetében, % Egyéni vállalkozások megoszlása, % Egyéni vállalkozók száma, db Központi városrész 65% 29% 176 Keleti városrész 66% 19% 118 Déli városrész 65% 18% 110 Petritelep 66% 17% 105 Darányi telep 66% 13% 76 Újtelep 68% 3% 21 Összesen: - 100% 606 10. táblázat: Az egyéni vállalkozások megoszlása székhely alapján (Forrás: Önkormányzat) 18. ábra: Az egyéni vállalkozások megoszlása a városrészek között és arányuk a városrészekben található összes vállalkozásban (Forrás: Önkormányzat) Az egyéni vállalkozások adják az összes vállalkozás több mint 65 %-át a városban. A többi vállalkozási formához képest (bt., kft., rt.) az Újtelep városrészben a legmagasabb az egyéni vállalkozók aránya (68 %), a központi és a déli városrészben pedig a legalacsonyabb (65 %). Az összes egyéni vállalkozást vizsgálva a városban az állapítható meg, hogy a Központi városrészben található az egyéni vállalkozások 29 %-a, a keleti városrészben 19 %, a déli városrészben 18 %, a Petritelepen 17 %, a Darányi telepen 13 %, míg az Újtelepen ez az arány mindössze 3 %. 51

Az egyéni vállalkozások egyenletesen oszlanak el a városrészek között, kivéve a központi és az Újtelep városrészt, ahol a különbség majdnem tízszeres. 3.1.2.2. A betéti társaságok helyzete Bt-k aránya az összes vállalkozások tekintetében, % Bt-k megoszlása, % Bt-k száma, db Központi városrész 12% 29% 32 Keleti városrész 12% 19% 21 Déli városrész 12% 18% 20 Petritelep 11% 17% 18 Darányi telep 12% 13% 14 Újtelep 13% 4% 4 Összesen: - 100% 109 11. táblázat: A betéti társaságok megoszlása székhely alapján (Forrás: Önkormányzat) 19. ábra: A betéti társaságok megoszlása a városrészek között és arányuk a városrészekben található összes vállalkozásban (Forrás: Önkormányzat) A betéti társaságok adják az összes vállalkozás több mint 11 %-át a városban. A többi vállalkozási formához képest (egyéni vállalkozás, kft., Nyrt.) az Újtelep városrészben a legmagasabb a betéti társaságok aránya a vállalkozások teljes létszámán belül (13 %), a Petritelepen pedig a legalacsonyabb (11 %). Az összes betéti társaságot vizsgálva a városban az állapítható meg, hogy a Központi 52

városrészben található a betéti társaságok 29 %-a, a keleti és déli és Petritelep városrészben 19 %-18 %-17%-a, míg az Újtelep városrészben a fennmaradó 4 %. A betéti társaságok egyenletesen oszlanak el a városrészek között, kivéve a központi és az Újtelep városrészt, ahol a különbség több mint hétszeres. 3.1.2.3. Korlátolt felelősségű társaságok helyzete Kft-k aránya az összes vállalkozások tekintetében, % Kft-k megoszlása, % Kft-k száma, db Központi városrész 20% 29% 53 Keleti városrész 20% 19% 35 Déli városrész 20% 18% 33 Petritelep 20% 18% 32 Darányi telep 20% 13% 23 Újtelep 19% 3% 6 Összesen: - 100% 182 12. táblázat: A korlátolt társaságok megoszlása székhely alapján (Forrás: Önkormányzat) 20. ábra: A korlátolt felelősségű társaságok megoszlása a városrészek között és arányuk a városrészekben található összes vállalkozásban (Forrás: Önkormányzat) A korlátolt felelősségű társaságok adják az összes vállalkozás több mint 19 %-át a városban. A többi vállalkozási formához képest (egyéni vállalkozás, Bt., Nyrt.) a központi, keleti, déli, Petritelep, Darányi 53

telep városrészekben egyenlően magas a korlátolt felelősségű társaságok aránya (20%), de az Újtelep városrész sem sokkal marad le a városi átlagtól (19 %). Az összes korlátolt felelősségű társaságot vizsgálva a városban az állapítható meg, hogy a Központi városrészben található a korlátolt felelősségű társaságok 29 %-a, majd fokozatosan csökkenő arányban keleti városrész 19 %-tól az Újtelep mindössze 3 %-áig. A korlátolt felelősségű társaságok egyenletesen oszlanak el a városrészek között, kivéve a központi és az Újtelep városrészt, ahol a különbség majdnem tízszeres. 3.1.2.4. A részvénytársaságok helyzete Nyrt/Zrt-k aránya az összes vállalkozások tekintetében, % Nyrt/Zrt-k megoszlása, % Nyrt/Zrt-k száma, db Központi városrész 3% 31% 8 Keleti városrész 3% 19% 5 Déli városrész 4% 23% 6 Petritelep 3% 19% 5 Darányi telep 2% 8% 2 Újtelep 0% 0% 0 Összesen: - 100% 26 13. táblázat: A részvénytársaságok megoszlása székhely alapján (Forrás: Önkormányzat) 21. ábra: A részvénytársaságok megoszlása a városrészek között és arányuk a városrészekben található összes vállalkozásban (Forrás: Önkormányzat) 54

A részvénytársaságok adják az összes vállalkozás több mint 2 %-át a városban. A többi vállalkozási formához képest (egyéni vállalkozás, bt., kft.) a déli városrészben magasabb a részvénytársaságok aránya (4 %), míg a központi, keleti és Petritelep városrészben alacsonyabb (3 %), a Darányi telepen alacsonyabb (2 %) és az Újtelep városrészben pedig nem található részvénytársaság. Az összes részvénytársaságot vizsgálva a városban az állapítható meg, hogy területileg egyenlőtlenül helyezkednek el a városban, mert a központi városrészben 31 %, a déli városrészben 23 %, a keleti és a Petritelep városrészben egyaránt 19 %, a Darányi telepen 8 % és az Újtelep városrészben egyáltalán nem található. A részvénytársaságok sokkal egyenlőtlenebbül oszlanak el a városrészek között, mint a többi vállalkozási forma esetében tapasztalható. 3.1.2.5. Szegregátumok elemzése A szegregátumokra vonatkozóan átfogóbb kifejtést lásd az Anti-szegregációs terv fejezeten belül. 3.1.2.6. Az élelmiszerüzletek területi elhelyezkedése Élelmiszer üzletek aránya az összes vállalkozások tekintetében, % Élelmiszer üzletek megoszlása, % Élelmiszer üzletek száma, db Központi városrész 2,49% 49% 23 Keleti városrész 0,65% 13% 6 Déli városrész 0,54% 11% 5 Petritelep 0,76% 15% 7 Darányi telep 0,33% 6% 3 Újtelep 0,33% 6% 3 A város egészére vetített mutató - 100% 47 14. táblázat: Az élelmiszerüzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) 55

22. ábra: Az élelmiszerüzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) A lakossági ellátás szempontjából legfontosabb üzlet a 47 db élelmiszerüzlet. Darabszámot tekintve az központi városrészben található a legtöbb belőlük, az összes élelmiszer üzlet 49 %-a ebben a városrészben van, és a többi üzlet típushoz viszonyított aránya is itt a legmagasabb, 9,02 %. A központi városrészben van az élelmiszer üzletek 49 %-a, de ez csak 9 %-a az itt található üzleteknek. A Petritelepen található az élelmiszerüzletek 15 %-a, míg a Keleti városrészben és a Déli városrészben 13-11%-a, a Darányi telepen és az Újtelepen ez csak 6-6 %. Következtetés: A központi városrész fejlett üzleti körében a többi városrészhez magas az élelmiszerüzletek aránya. A központi és az Újtelep városrész közt az élelmiszer üzletek száma közt mintegy hétszeres a szorzószám. 56

3.1.2.7. A ruházati-textilüzletek területi elhelyezkedése Ruházati-textil üzletek aránya az összes vállalkozások tekintetében, % Ruházati-textil üzletek megoszlása, % Ruházati-textil üzletek száma, db Központi városrész 8,24% 84% 21 Keleti városrész 0,78% 8% 2 Déli városrész 0,00% 0% 0 Petritelep 0,78% 8% 2 Darányi telep 0,00% 0% 0 Újtelep 0,00% 0% 0 A város egészére - 100% 25 vetített mutató 15. táblázat: A ruházati-textil üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) 23. ábra: A ruházati-textil üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) A lakossági ellátás szempontjából fontos üzletek a ruházati és textil üzletek, 25 található a városban. Darabszámot tekintve a központi városrészben található a legtöbb belőlük 21 db, tehát az összes azonos típusú üzlet 84 %-a ebben a városrészben van, és a többi városrészi üzlet típushoz viszonyított 57

aránya is itt a legmagasabb, 8,24 %. Ezen kívül még a Keleti városrészben és a Petritelepen található ruházati-textil üzlet, mindösszesen 8 %-ban. Következtetés: A ruházati-textil üzletek számát kiemelkedően nagy különbség van a központi városrész és a többi városrész közt. 3.1.2.8. A vendéglátó jellegű üzletek területi elhelyezkedése Vendéglátó jellgű üzletek aránya az összes vállalkozások tekintetében, % Vendéglátó jellegű üzletek megoszlása, % Vendéglátó jellegű üzletek száma, db Központi városrész 8,24% 40% 21 Keleti városrész 4,71% 23% 12 Déli városrész 3,14% 15% 8 Petritelep 2,35% 11% 6 Darányi telep 1,18% 6% 3 Újtelep 1,18% 6% 3 A város egészére - 100% 53 vetített mutató 16. táblázat: A vendéglátó jellegű üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) 24. ábra: A vendéglátó jellegű üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) 58

A lakossági ellátás szempontjából meghatározó vendéglátó jellegű üzletek száma 53 darab, ez 6 darabbal több, mint az élelmiszer üzletek száma. Eloszlásuk egyenletes a többi városrészi bolttípushoz képest. Ez az üzletforma minden városrészben tehát nagyjából azonos súllyal van jelen. A darabszámot tekintve a központi városrészben van 40 %-uk, a Keleti és Déli városrész viszi el a vendéglátó jellegű üzletek 15-23 %-át, míg a Petritelepen 11 %, a Darányi telepen és az Újtelepen található 6-6 %-uk. Következtetés: A vendéglátó üzletek számának megoszlását tekintve a legfejlettebb és legfejletlenebb városrészek közötti szorzó szám mintegy hétszeres. 3.1.2.9. A műszaki-vegyi áruüzletek területi elhelyezkedése Műszaki-vegyiáru üzletek aránya az összes vállalkozások tekintetében, % Műszakivegyiáru üzletek megoszlása, % Műszakivegyiáru üzletek száma, db Központi városrész 6,67% 74% 17 Keleti városrész 0,78% 9% 2 Déli városrész 1,18% 13% 3 Petritelep 0,00% 0% 0 Darányi telep 0,39% 4% 1 Újtelep 0,00% 0% 0 A város egészére vetített mutató - 100% 23 17. táblázat: A műszaki-vegyiáru üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) 59

25. ábra: A műszaki-vegyiáru üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) A műszaki-vegyi áru boltok azonos nagyságrendet képviselnek a ruházati-textil üzletekhez képest és megoszlásuk szintén nem egyenletes. A központi városrészben található 17 ilyen üzlet (74 %), de az itt található üzleteknek ez csupán csak a 6,67 %-a. Ezt az értéket egyik városrész sem közelíti meg. A Déli városrészben összesen 13 %-a található meg az üzleteknek, ami mindössze 3 db-ot jelent, míg a Keleti városrészben 2 ilyen típusú üzlet van, a Darányi telepen pedig 1, ami az összes műszaki-vegyi áru üzlet 9 %-a. Következtetés: A műszaki-vegyi áru boltok tekintetében a területi eloszlás, több mint tizenhétszeres különbséget mutat a központi városrész javára, a Petritelep és Újtelep városrésszel szemben, ahol egyáltalán nem található meg az üzletek ezen típusa. 60

3.1.3. Társasalom bemutatása városrészenként 3.1.3.1. Demográfia 61

27. ábra: Állandó népesség száma (Forrás:KSH) 28. ábra: Lakónépességen belül a korcsoportok megoszlása (Forrás: KSH) A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya a városi átlaghoz (20,4 %) viszonyítva a központi városrészben minimálisan magasabb (20,8 %). A munkaképes korúak aránya (15-59 év közöttiek) lényegében a városi átlag (61,6 %) körül ingadozik, ettől csak minimálisan tér el a központi városrész (65,6 %). A 60 éven felüliek arányában a városi átlaghoz (17,9%) képest a központi városrészben 62

eltérés tapasztalható (13,7 %). A kimutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a központi városrészt az aktív korúak alkotják döntő többségben. Egyértelműen kimutatható, hogy a központi városrész elöregedőfélben van a többi városrészhez viszonyítva. 3.1.3.2. Iskolai végzettség 29. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (Forrás: KSH) A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a központi városrészben 20,4 %, ez 11,7 %-kal alacsonyabb az egész városhoz képest. Ez az érték szintén a központi városrészben a legalacsonyabb, míg a legmagasabb az Újtelepen. 63

30. ábra: Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (Forrás: KSH) A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 17 %-ot tesznek ki a központi városrészben, mely messze magasabb, mint az egész városban ugyanilyen végzettségűek aránya, míg a legalacsonyabb az Újtelepen. Úgy látszik, a felsőfokú végzettségűek körében erősen preferált a központi városrész. A püspökladányi értelmiségi lakosság szívesen választja a központi városrészt lakóhelyéül, a felsőfokú végzettségűek aránya e városrészben 17 %, míg az általános iskolai végzettségűek aránya kicsivel meghaladja a 20%-ot. 64

3.1.3.3. Munkanélküliség, foglalkoztatottság 31. ábra: Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (Forrás: KSH) A munkaképes korú népesség körében a foglalkoztatottak aránya a központi városrészben 55,4 %, ez a városi átlagtól 7,6 %-kal kedvezőbb, sajnos az arányok tekintetében ismét az Újtelep zárja a sort, mely a városi átlag alatt marad 14,7 %-kal. 32. ábra: Rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (Forrás: KSH) 65

A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a központi városrészben 41,4 %, ez a városi átlagtól negatív irányban tér el, 7,2 %-kal alacsonyabb. 33. ábra: Foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya (Forrás: KSH) A központi városrész a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában a legkedvezőbb helyen áll (33,3 %). A városi átlag 42 %, míg az Újtelep városrészben 51,7 %. 34. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (Forrás: KSH) 66

A munkaerőpiacon a leghátrányosabb helyzetű réteg, a legfeljebb általános iskolai végzettségű munkavállalók köre. Ezen aktív korú emberek közül a városban 22,7 % nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Ettől az értéktől a központi városrészben tapasztalható lényeges eltérés. A központi városrészben ez az érték jóval alacsonyabb, 14,7 %, ez ellentétes irányú kiemelkedően magas eltérést az Újtelep városrész mutat, ahol ez az arány 43,9 %. A központi városrészben (a déli városrész mellett) a legjobbak az ott élők munkavállalási és életesélyei. 3.1.4. Lakókörnyezet bemutatása városrészenként Püspökladányban az összes lakásállomány 5860 db, ez a következőképpen oszlik meg a városrészek között: a déli városrészben 1426 db lakás található, ez 24,33 %-ot jelent, a Keleti városrészben 1127 db lakás épült, ami a 19,23 %-ot tesz ki az egész város lakásállományában. A Központi városrészben ezeknél kevesebb, mindösszesen 1117 db lakás található, amely 19,06 %-ot jelent teljes Püspökladányhoz viszonyítva. A Petritelepen 913 db lakás van, amely 15,58 %-ot jelent, a Darányi telepen 685 db lakás van, amely 11,69 %-ot jelent, még az Újtelep városrész adatai 561 db lakással a legalacsonyabbak, mely százalékos arányban mindössze 9,57 %-ot tesz ki a város arányában. A szegregátumokban nagyon kevés a lakásállomány, az első szegregátumban összesen 284 db lakás található, amely a városhoz képest is kevés, csupán 4,85 %-ot tesz ki, míg a kettes szegregátumban az értékek még ennél is kisebbek, összesen 45 db lakás található, amely a városhoz képest 0,77 %-ot tesz ki. 67

35. ábra: Lakásállomány száma (Forrás: KSH) Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Püspökladányban 26,7 %. Az Újtelep városrészben ez az érték 41,2%, amely 14,5%-al több mint az egész városban. A Déli városrészben ez az érték jelentősen alacsonyabb, csupán 31,1 %, ennél valamivel több, mint 5,4 %-al magasabb a Petritelep, ahol 36,5 %- ot mutat ez az érték, még a Darányi telepen 25,7 %-ot tesz ki. A Keleti városrészben ez az érték, 23,3 %, amely 3,4 %-kal alacsonyabb a városi átlagnál. Az arányok tükrében a legalacsonyabb értéket a Központi városrész képviseli 8,6 %-kal, mely 18,1 %-kal marad a városi átlag alatt. A szegregátumokban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya nagyon magas. Az első szegregátumban 42,6%-ot, míg a kettes szegregátumban 31,1 %-ot tesz ki, melyek magasabbak, mint az egész városra vonatkozó érték. 68

36. ábra: Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (Forrás: KSH) Következtetés: Püspökladányban a legtöbb lakás a Déli városrészben található, ahol 1426 db lakás van, míg a legkevesebb az Újtelep városrészben, 561 db. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya az Újtelep városrészben a legmagasabb, 41,2 %, míg a legkisebb arányszám a Központi városrészben, 8,6 %. 3.1.5. Infrastruktúra bemutatása városrészenként Vízrendezés A város közigazgatási területe az 53 jelű Ágotai és az 54 jelű Hamvas- Sárréti belvízöblözet területére esik. A csatornák fő befogadója a Hortobágy- Berettyó összekötő csatorna, melyhez a belvízcsatornák szivattyútelepekkel csatlakoznak. A területen található a K-IX. öntöző főcsatorna, a K-IX-8., a K-IX-9. és a K-IX-10 öntöző csatornák egyegy szakasza, melyekhez öntöző telepek csatlakoznak. A belterület 5 fő vízgyűjtő területhez tartozik. A belterületi vízrendezés érdekében 2 db csapadékvíz átemelő üzemel, melyek biztosítják a belterületi vízelvezető hálózatok víztelenítését. Az elmúlt évek csapadékosabb időjárása ráirányította a figyelmet a belvízelvezető rendszer hiányosságaira. A probléma megoldására több ütemre bontott, komplex megvalósíthatósági tervet 69

kell készíteni. A még hiányzó vagy lefolyástalan területek víztelenítésére új vízelvezető csatornákat kell építeni. Többek között meg kell oldani az A1, az A-13 Petriérvölgyi főgyűjtőcsatornák iszaptalanítását, az A1-1 csatorna 42-es főút- Árpád utca közötti szakaszának burkolattal való ellátását. Vízellátás A települési vízmű az Árpád utcán üzemel 6 db mélyfúrású kútról. A kutak a Püspökladány Szeghalom vasútvonaltól D-re üzemelnek. A mélyfúrású kutakból kitermelhető vízmennyiség 5.049 m 3 /d, míg a beépített búvárszivattyúk kapacitása 4567 m 3 /d. A kutakból kitermelt víz gáztartalma 19,09 82,12 Nm 3 /l gáztartalmú, ezért a vízműtelepen Reginjekt típusú gáztalanítók kerültek beépítésre, melyek kapacitása 6.600 m 3 /d. A vízműtelepen 2 db 150 m 3 es és 1 db 500 m 3 es térszíni tároló került beépítésre. Az előkezelt vizek vastalanító szűrőn kerülnek átvezetésre. A vízműtelepen beépített hálózati szivattyúk NÁ 300 vezetéken csatlakoznak a város NÁ 200 méretű vezetékből megépített gerinchálózatához. A gerincvezetékhez 200 m 3 es magastározó csatlakozik, mely ellennyomó medenceként üzemel. A vízmű mértékadó kapacitása 4.567 m 3 /d, mely a jelenlegi igényeket kielégíti. A vízigény hosszútávon 2 db új kút létesítésével kielégíthető, mely a nagytávú igények kielégítésére is alkalmas. A szolgáltatott ivóvíz minőségét a jövőben tovább kell javítani. 37. ábra: Ivóvíz hálózatba bekötött lakások aránya (Forrás: Önkormányzat) 70

Szennyvízelvezetés és tisztítás A várostól DNy-ra üzemel a szennyvíztisztító telep. A telepre nyomóvezetéken érkező szennyvizek kétszintes ülepítőre kerülnek. A visszamaradó szennyvíziszap a jelenlegi szeméttelepen kerül elkülönített elhelyezésre, de a szeméttelep rekultivációja távlati elhelyezését (hasznosítását) véglegesen meg kell oldani. A város domborzati viszonyai miatt a gravitációs szennyvízcsatorna hálózaton átemelők elhelyezése szükséges. A csatornahálózat bővítése jelenleg is folyamatban van. A következő évek fejlesztéseinek meghatározó elve kell, hogy legyen a közműberuházások folytatása. A közeli jövőben megvalósítandó cél az Újtelepi városrészen a még hiányzó szennyvízhálózati rendszer kiépítése. 38. ábra: Szennyvíz hálózatba bekötött lakások aránya (Forrás: Önkormányzat) 71

39. ábra: Közműolló hossza városrészenként (Forrás: Önkormányzat) Energiaellátás A város energiaellátásában a gázellátás megjelenése az energiahordozók teljes átrendeződésével járt. Ma a fűtésienergia döntő többségét a gázenergia felhasználás biztosítja. A város külterületén halad az NÁ 800 méretű Összefogás gázvezeték. A várost ellátó nagy középnyomású vezeték a belterület mellett az NÁ 800 vezetékkel párhuzamosan halad. A gázátadó állomás a belterülettől D-re a 4. sz. főút mellett létesült. A település teljes területén kiépült a középnyomású gázvezeték hálózat. Az újonnan kiépülő gazdasági területek energiaellátása, a közműhálózat ezzel összefüggő bővítése szükséges. A városban a távhő ellátás a városközpontban megjelenő lakótelep építésével egyidőben valósult meg. A korábban olajtüzelésű kazánok döntő többsége a ma már gázüzemű fűtőműből induló távfűtési vezeték építésével kiváltásra került. A meglévő hálózat a többszintes lakóépületek nagy részét, valamint az intézmények egy részét látja el távhővel. A hálózat építése, fejlesztése a telepszerű többszintes építési mód visszaesésével lényegében le is állt. A távhőszolgáltatásnál az olyan felújításokat, korszerűsítéseket kell elvégezni, mely javítja az ellátás színvonalát, egyben inflációkövető díjemelést tesz lehetővé. A település elektromos energia ellátása a város dél- keleti részén lévő 120/20 kv-os táppontról történik. A meglévő 20 kv-os hálózat állaga jó, a légvezetékek 95 mm 2 es, illetve a földkábelek 150 mm 2 - es keresztmetszete a távlati igények kielégítésére is megfelelő. A telepítendő ipari létesítmények ellátása szükségessé teszi az elektromos rendszer kapacitásának növelését. A belépő új állomások ellátása földkábeles kiépítéssel történhet. 72