Alice Rejtvényországban
A LOGIKA VILÁGA Raymond Smullyan: A hölgy vagy a tigris? Raymond Smullyan: A tao hallgat Raymond Smullyan: Emlékek, történetek, paradoxonok Raymond Smullyan: Mi a címe ennek a könyvnek? Raymond Smullyan: Seherezádé rejtélye Raymond Smullyan: Sherlock Holmes sakkrejtélyei
Raymond Smullyan ALICE REJTVÉNYORSZÁGBAN Carrolli mesék nyolcvan év alatti gyermekeknek Martin Gardner bevezetıjével és Greer Fitting illusztrációival Budapest, 2009
Az eredeti mő címe: Alice in Puzzle-land 1982 by Raymond M. Smullyan This translation was published by an arrangement with William Morrow and Company, Inc. Hungarian translation Horváth Hedvig, Mónus Attila, Typotex, 2001 Ötödik, javított kiadás ISBN 978 963 279 065 7 ISSN 1787-3037 Témakör: logikai fejtörık Kedves Olvasó! Önre gondoltunk, amikor a könyv elıkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkat szorosabbra főzhetjük, ha belép a TypoKlubba, ahonnan értesülhet új kiadványainkról, akcióinkról, programjainkról, és amelyet a www.typotex.hu címen érhet el. Honlapunkon megismerkedhet kínálatunkkal is, egyes könyveinknél pedig új fejezeteket, bibliográfiát, hivatkozásokat találhat, illetve az esetlegesen elıforduló hibák jegyzékét is letöltheti. Kiadványaink egy része e-könyvként (is) kapható: www.interkonyv.hu Észrevételeiket a velemeny@typotex.hu e-mail címen várjuk. Kiadja a Typotex kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztık Egyesülésének tagja Felelıs kiadó: Votisky Zsuzsa Felelıs szerkesztı: Rácz András Mőszaki szerkesztı: Bíró Bálint Fried Katalin Grafikai terv: Finart Design Alef Borítóterv: Szalay Éva Terjedelem: 13 (A/5) ív Nyomta és kötötte: László András és Társa Nyomdaipari Bt. Felelıs vezetı: László András
Tartalom Előszó 7 Bevezető 9 I. CSODAORSZÁG FEJTÖRŐI 13 1. Melyik Alice? 15 2. Ki lopta el a lepényeket? 20 3. Ki a bolond? 35 4. A Griffmadár és az Ál-teknőc 46 5. A király története 71 II. TÜKÖRORSZÁG FEJTÖRŐI 83 6. A tizenkettedik kérdés 85 7. Subidam vagy Subidu? 95 8. És ez benne a legszebb! 107 9. A Fehér Huszár nem emlékezett egészen pontosan 124 10. Tükörország logikája 138 11. A Fekete Király elmélete 151 12. Melyik Alice? 158 Megoldások 162
Előszó Ez a könyv, csakúgy, mint az Alice Csodaországban és az Alice Tükörországban, igazából korhatár nélkül íródott. Ezen nem azt értem, hogy az egész könyv mindenkinek szól, hanem, hogy mindenkinek szól belőle valami. A negyedik fejezet rendkívül egyszerű fejtörői például főleg a legkisebbeknek, akik még nem tanultak algebrát (ahogy a Griffmadár mondja: Ehhez nem kell algebra! ). Másrészt viszont az ötödik és a kilencedik fejezet jutalomfejtörői épp annyira fogják érdekelni a szakmabelieket, mint a kezdőket. A tizedik fejezet szerepe különleges és nem mindennapi. Ebben az évben (1982) ünnepeljük Lewis Carroll születésének százötvenedik évfordulóját, s ezt a könyvet neki ajánlom. Azt hiszem, Carroll a Dingidungi utánozhatatlan stílusában írt, paradoxonokról szóló fejezetet élvezné a legjobban. Nagyon szórakoztató volt megírni ezt a fejezetet (csakúgy, mint a többit!). Igazából az egész igyekezet, hogy újrateremtsem Carroll írásainak hangulatát, az elejétől a végéig nagy örömömre szolgált. Szívbéli köszönetem Greer Fittingnek az összes kedves illusztrációért; Maria Guarnaschellinek kiváló szerkesztéséért; és Iver Kernnek, aki figyelmesen végigolvasta az egész kéziratot, és rengeteg hasznos észrevétellel szolgált. Raymond M. Smullyan Elka Park, New York, 1982. január 1.
Bevezető Raymond Smullyan olyan személyiségek egyedi összessége, amely magában foglal egy filozófust, egy logikust, egy matematikust, egy zenészt, egy varázslót, egy humoristát, egy írót és egy csodálatos fejtörőketkitaláló fejtörőgyárost. Minthogytehetséges író és humorista, szívesen önti fejtörőit narratív formába, amelyek sokszor egy-egy népszerű regény paródiái. Ezt annyira jól csinálja, hogy bármennyire is hihetetlen, de fejtörős könyveit még akkor is élvezet olvasni, ha soha egyetlen rejtvényt sem próbálunk megfejteni! Ray (azért hívom Raynek, mert régi jó barátom) első könyvének a Mi a címe ennek a könyvnek? címet adta. Ebben bemutatta lovagjait (akik mindig igazat mondanak) és lókötőit (akik mindig hazudnak), valamint olyan szereplőket, mint Craig felügyelő, Bellini és Cellini, Drakula gróf, Lewis Carroll Alice-e és a Csodaország teremtményei. Természetesen azok az olvasók, akik gondolkodtak e könyv (bármi is a címe) fejtörőin, duplán érdekesnek tarthatták azokat, hiszen a végén igazán figyelemre méltó ráadásban volt részük, betekinthettek Kurt Gödel híres bizonyításába, amely a modern matematika legnagyobb felfedezése. A Sherlock Holmes sakkrejtvényei Ray első eredeti sakkfeladvány-gyűjteménye, amelyben minden probléma Holmes- és Watson-körítéssel szerepel. Ezek a történetek annyira hűek az eredeti
10 ALICE REJTVÉNYORSZÁGBAN mű hangulatához, hogy azok a Sherlock-rajongók is élvezettel olvassák magukért a párbeszédekért, akik soha sem sakkoznak. A második sakkfeladvány-gyűjtemény, Az arab éjszakák sakkrejtvényei a problémákat Seherezádé történeteinek paródiaformájában örökíti meg. Ebben a kötetben Alice és barátai visszatérnek Tükörországból egy fergeteges fejtörőparádé erejéig, amely éppen annyira örömére lesz a Carroll-rajongóknak, mint az első sakkrejtvénykönyv a Baker Street-i partizánoknak. Raynek megint sikerült. Szereplői nemcsak hogy pontosan úgy beszélnek és viselkednek, mint az eredetiek, de a könyvben hemzsegnek a jellegzetesen carolli szójátékok, a logikai és metalogikai problémák, valamint a súlyos filozófiai ellentmondások. Carroll képtelen világában két Alice volt: a képzeletbeli és a valós életbeli kislány, barátja, Alice Liddell. Ray képtelen világában is két Alice van: Ray egyik barátja és a képzeletbeli Alice az első könyvéből. Carroll bizonyára mindkettőt nagyon szerette volna. És elámult volna Ray Tükörországán, amely csak akkor bontakozik ki igazán, ha az ember igazán belegabalyodik, és elámult volna száz más szeszélyen, amit akkor gondolt volna magáról, ha meg tudta volna álmodni Raymond Smullyant. Mint Ray könyveiben mindig, a furcsa metafizikai kérdések meglepetésszerűen fogják érni az olvasót. Amikor például Dingidungi azt mondja Alice-nek, hogy mindenre kellene gondolnia, Alice bölcsen kijelenti, hogy ez lehetetlen. Azt nem mondtam, hogy képes vagy rá felelte Dingidungi. Csak azt, hogy kellene. De van értelme azt mondani, hogy kellene valamit tennem, ha képtelen vagyok rá? Ez egy érdekes kérdés az etikában. De most túl messzire vinne minket. Valóban! Ray ugyan nem árulta el, de Dingidungi egy híres problémát vetett fel, amelyet Hintikka paradoxonjaként ismer-