Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológiai Tanszék Minőségirányítás alapjai Minőségirányítási rendszer kiépítése ISO 9001:2008 szerint előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár
A MIR bevezetésétől várható előnyök: - A bevezetés során végzett alapos helyzetfelmérés számos rendszerbeli és működési hiányosságot feltár, ezek kijavítását a működő MIR biztosítja (szabályozott működés); - Növekszik a személyes felelősségvállalás szervezeten belül a feladatok és felelősségek egyértelmű meghatározása révén; - Vevői elvárásoknak megfelelő termék/szolgáltatás létrehozása; - A szervezet versenyképességének, piaci pozíciójának növelése; - A folyamatos fejlesztések, az ismétlődő külső és belső auditok rendszere garantálja a szervezet folyamatos fejlődését; - A minőségköltségek csökkenek a hibák megelőzése révén, stb.
A rendszerépítés szakaszai I. MIR kiépítéséhez szükséges előkészítő feladatok II. Dokumentációs rendszer kialakítása III. A MIR bevezetése IV. A MIR tanúsítása
I. Előkészítő szakasz fő tevékenységei 1. Stratégiai célok meghatározása 2. Vezetőség felkészítése, oktatása 3. Minőségirányítási vezető kinevezése 4. Szakértő munkacsoport összeállítása 5. Oktatások, képzések (minőségirányítási vezető képzése, középvezetők képzése, szakértő munkacsoport képzése, alapképzés minden munkatársnak) 6. Helyzetfelmérés (vevői igény és elégedettség) 7. Prezentáció a vezetőségnek, helyzetfelmérés elemzése 8. Bevezetési munka és ütemterv készítése 9. Erőforrások meghatározása 10. Döntés a bevezetésről
A rendszerépítés folyamata
A rendszerépítés folyamata
I/8. Bevezetési munka és ütemterv elkészítése A munkatervnek a következőket kell tartalmaznia: - A rendszerépítés fő fázisait, szakaszait, azokat a szakaszhatárokat, ahol a vezetőség ellenőrizheti a rendszer kialakítás előrehaladását, valamint módosításokat kezdeményezhet; - A készítendő és átdolgozott dokumentumokat, folyamatleírásokat (eljárásokat); - A rendszerépítésben résztvevő dolgozókat, külső szakértőket és tanácsadókat, feladataikat és felelősségeiket; - A szükséges képzéseket és ennek költségeit; - A rendszerépítésben szükséges beruházásokat, várható költségeit; - A munkaterv végrehajtásának személyi és technikai feltételeit, költségeit; - A kiépítés részfeladatainak sorrendjét, tervezett időtartamát és végrehajtási határidejét (külön bevezetési ütemterv formájában); - A tanúsítás tervezett idejét és költségét.
MIR bevezetésének ütemezése
I/9. Erőforrások meghatározása - Cél: erőforrások feltüntetése és időbeli ütemezése Erőforrások: helyzet- és vevői igényfelmérés költségei, képzési költségek, dokumentáció készítés költségei, beruházások, gépek, mérőeszközök, infrastruktúra, információtechnológia-fejlesztés költségei,stb. - 20-30%-os tartalék biztosítása.
II. Dokumentációs rendszer kialakítása 1. Dokumentációs rendszer felépítésének megtervezése 2. Minőségpolitika megfogalmazása 3. Eljárások (folyamatleírások) kidolgozása 4. Munka és vizsgálati utasítások készítése 5. Feljegyzések készítése 6. Kézikönyv készítése 7. Feltételrendszer biztosítása, működés előkészítése
Példák folyamatleírásokra
II/4. Minőségirányítási munka- és vizsgálati utasítások készítése Részletes szakmai szabályozásokat tartalmaznak, valamely folyamatleíráshoz, vagy kézikönyv fejezethez kapcsolódnak. Az eljárásban, vagy kézikönyv fejezetekben hivatkozni kell a kacsolódó munka- vagy vizsgálati utasításokra. A szakterület szakértői készítik és a szakterület vezetője hagyja jóvá. Példák munka- és vizsgálati utasításokra
III. A MIR bevezetése 1. Munkatársak képzése 2. Kézikönyv és szabályozások hatályba léptetése 3. Folyamatos működtetés 4. Belső audit és javítások 5. Vezetőségi átvizsgálás
III/3. A rendszerdokumentáció szerinti folyamatos működtetés A tanúsító testület elvárása: a szervezet legalább 2-3 hónapig működtesse az új előírások szerint a folyamatait. A próbaüzem oka: a) A rendszer egészének együttműködésével kapcsolatos problémák felszínre tudjanak kerülni (ne a tanúsítás során derüljenek ki); b) A vállalat elegendő írásbeli bizonyítékot gyűjtsön össze a MIR hatékony működésének bizonyítására. A próbaüzem során: a) Mérni kell a folyamatok hatékonyságát, tapasztalatok össze kell gyűjteni; b) Módosítások bevezetése. Fel kell venni a kapcsolatot a tanúsító testületekkel: A tanúsító kiválasztásának szempontjai: - Milyen iparágakban rendelkezik referenciákkal és milyen cégek rendelkeznek tanúsítványával; - Tanúsítványát az ügyfélkörünk elismerik-e; - A nemzetközi tapasztalata ill. hírneve milyen; - A tanúsító akkreditációja.
IV. A MIR tanúsítása 1. Tanúsítás előkészítése, előaudit és javítások 2. Dokumentáció átvizsgálás 3. Helyszíni audit 4. Tanúsítvány megítélése
IV/1. A tanúsítási audit előkészítése A tanúsítandó szervezet választása szerint történhet: a) Kérdéslista kitöltésével; b) Előaudit megtartásával (gyakoribb). Előaudit: a) Részletes értékelést ad a vezetőség számára a szabványnak való megfelelés mértékéről; b) A tanúsító audithoz hasonló terjedelmű, mélységű vizsgálat; c) A szervezetre nézve hátrányos következménnyel nem jár; d) Feltárja azokat az eltéréseket, amelyek a tanúsítás sikerét veszélyeztetik.
IV/2. Dokumentáció átvizsgálás A tanúsító szervezet bekéri: - a minőségirányítási kézikönyvet, - az eljárásokat. A vizsgálat célja: - A tanúsítandó szervezet működése megfelel-e a szabványban előírt követelményeknek; - Megfelelés esetén: tanúsítási audit program elkészítése és kiküldése.
IV/3. Helyszíni audit A helyszíni vizsgálat célja: - A MIR-t az előírt dokumentumok, vállalat által leírt szabályozások alapján működtetik-e; - A dolgozók a szabályozásokban leírtak szerint végzik-e tevékenységeiket. Hiba esetén: eltéréslap felvétele, Auditjelentés készítése; Megfelelés esetén: javaslat tanúsítvány kiadására; Nem megfelelés esetén: utóaudit.
IV/4. A tanúsítvány kiadása A tanúsítvány megítélése a tanúsítóhelynél történik egy hivatalos eljárás lefolytatásával. Eredménye: certifikáció kiállítása és hivatalos regisztrálása A tanúsítvány érvényessége: 3 év. Eközben évente felügyeleti auditokon ellenőrzik a MIR működőképességét és a folyamatos fejlesztést. 3 év után: ismétlő audit