Levél Rendezési terv felülvizsgálata 2009. április Jóváhagyandó dokumentáció TH-08-02-09

Tér-Háló Kft. Levél Településrendezési terv felülvizsgálata 2008 9024 Győr, Babits M. u 17/A. Levél Rendezési terv felülvizsgálata 2009. április Jóváhagyandó dokumentáció TH-08-02-09 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Gyárfás Henriett TT-2 08-0442/2006 Közműtervező: Elektromos tervező: Gáztervező: Kerttervező: Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064 Perger Ágoston HK-2; HSz-2; HTr-2; HV-2 08-0291 Dr. Ladocsy Gézáné MK 08-0168, 167/1988 BSZFG-1/j Rozsos Katalin K-2 08-0236/04 Limpné Csemez Magdolna K1-08-0056/04-1 -

TARTALOMJEGYZÉK 1 Előzmények... 5 2 Vizsgálat... 5 2.1 Módszertan... 5 2.2 Levél külső környezete... 6 2.2.1 A település elhelyezkedése... 6 2.2.2 A település fejlődésére ható folyamatok meghatározottságai, és lehetséges hatása... 6 2.3 A település társadalmi összetétele, humán erőforrások... 7 2.3.1 Lakosságszám vizsgálat... 7 2.3.2 Lakónépesség, Népsűrűség... 8 2.3.3 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás... 8 2.3.4 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis... 10 2.4 Nemzetiségi megoszlás... 11 2.5 Vallási megoszlás... 12 2.6 Humán Infrastruktúra - szociális ellátás, szociálpolitika... 12 2.6.1 Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények... 12 2.6.2 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság... 12 2.6.3 Oktatási intézményekkel való ellátottság... 12 2.6.4 Továbbtanulási szokások... 13 2.6.5 Közbiztonság, rendőrség, tűzoltósághelyzete... 13 2.7 Kommunikáció... 14 2.7.1 Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiumok... 14 2.7.2 Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehetőség a döntéshozatalban... 14 2.8 Gazdasági bázis... 15 2.8.1 Gazdaság, foglalkoztatottság... 15 2.8.2 Gazdasági szervezetek... 15 2.8.3 Intézményi ellátottság... 17 2.9 Környezeti adottságok, elhelyezkedés... 19 2.9.1 Regionális kapcsolatok... 19 2.9.2 Domborzati, földtani adottságok... 19 2.9.3 Éghajlat... 19 2.9.4 Vízrajz... 19 2.9.5 Természetes élővilág, talaj... 20 2.9.6 Épített környezet... 20 2.10 Környezetvédelem... 21 2.10.1 Levegőtisztaság... 21 2.10.2 Zajhatások... 21 2.10.3 Hulladékgazdálkodás... 25 2.10.4 Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata... 26 2.11 Településtörténet... 26 2.11.1 Levél rövid története... 26 2.12 A település területi jellemzői... 28 2.13 Településszerkezet... 29 2.14 Infrastruktúra, Levél intézményi ellátottsága... 30 2.14.1 Lakásviszonyok... 30 2.14.2 Épületállomány... 31 2.15 Vonalas infrastruktúra... 32 2.15.1 Közúthálózat, vasúthálózat... 32 2.15.2 Közüzemi hálózatok... 34 2.16 Levél SWOT analízise... 37 3 A vizsgálatok értékelése... 39 2

3.1 Az eddigi fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők... 39 3.1.1 Domborzati adottságok:... 39 3.1.2 Közlekedési adottságok:... 39 3.1.3 Természeti és mezőgazdasági adottságok:... 39 3.1.4 Gazdasági helyzet:... 39 3.1.5 Gazdaságfejlesztés:... 39 4 A településszerkezeti terv felülvizsgálata... 40 4.1 Határozat tervezet... 40 4.2 A rendezési terv felülvizsgálatakor figyelembe vett területfejlesztési dokumentumok... 41 4.2.1 Országos területrendezési terv... 41 4.2.2 Megyei területrendezési terv... 42 4.3 A településszerkezeti terv leírása... 45 4.3.1 A fejlesztés területi irányai... 45 4.3.2 Beépítésre szánt területek... 46 4.3.3 Beépítésre nem szánt területek... 48 4.4 A területfelhasználás vizsgálata- és változása... 51 4.5 A település biológiai aktivitásértéke... 54 A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása:... 54 A település tervezett biológiai aktivitás értékének számítása:... 55 5 Alátámasztó munkarészek... 56 5.1 Tájrendezési javaslat... 56 5.1.1 Tájalakulás... 56 5.1.2 Természeti környezet... 58 5.1.3 Konfliktusok... 58 5.1.4 Fejlesztési javaslat... 59 5.2 Környezetalakítási javaslat... 62 5.2.1 Levegőtisztaság-védelem... 62 5.2.2 Zaj- és rezgésvédelem... 62 5.2.3 Vízminőség- és talajvédelem... 63 5.2.4 Klíma... 64 5.2.5 Élővilág... 64 5.2.6 Táj- és természetvédelem... 64 5.2.7 Örökségvédelem... 64 5.3 Közlekedési javaslat... 65 5.3.1 Fő közlekedési kapcsolatok... 65 5.3.2 A közlekedési kapcsolatok továbbfejlesztése... 65 5.3.3 Településközi utak... 65 5.3.4 Belterületi utak... 66 5.3.5 Tömegközlekedés... 66 5.3.6 Kerékpárutak... 67 5.4 Közművesítési javaslat... 67 Vízellátás... 67 Szennyvíz-elvezetés... 67 Felszíni vízelvezetés... 68 Gázellátás... 69 Villamos energia ellátás... 69 5.5 Elektroniku Hírközlési javaslat... 69 6 Szabályozási terv... 71 6.1 Leírás... 71 6.1.1 A terv szükségességének indoklása... 71 6.1.2 A szabályozás alapelvei... 71 3

6.1.3 A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása... 71 6.1.4 A szabályozási terv önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásai... 71 6.2 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek... 72 6.3 Jóváhagyandó munkarészek... 72 7. Intézkedési terv... 107 8. Örökségvédelmi hatástanulmány A régészeti örökség védelme Művi értékvédelem... 107 Mellékletek... 107 6.2 Intézkedési terv... 108 6.3 A rendezési terv elhatározásainak megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi- és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása... 108 RAJZJEGYZÉK Á-1 Áttekintő helyszínrajz M 1: 25 000 V-1 É-0 Területhasználati vizsgálat Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből M 1: 10 000 M 1: 8 000 SZ-1 Kivonat a hatályos szabályozási tervből M 1: 2 000 (belterület) É-1 Településszerkezeti terv M 1: 8 000 T-1 SZ-1/É SZ-1/D Tájrendezési- és környezetalakítási terv Szabályozási terv (belterület) Észak Szabályozási terv (belterület) Dél M 1: 10 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 SZ-1/G Szabályozási terv (belterület) Gazdasági M 1: 2 000 SZ-2 Szabályozási terv (külterület) M 1: 8 000 K-1 Közlekedés átnézeti helyszínrajz M 1: 18 000 K-2 Kö-1 Kö-2 Közmű átnézeti helyszínrajz Közműellátás (gáz, ivóvíz ellátás) Közműellátás (szennyvíz, csapadék) M 1: 15 000 M 1: 4 000 M 1: 4 000 MELLÉKLET Önkormányzati határozatok Örökségvédelmi hatástanulmány Mintakeresztszelvények Az előzetes véleményezési eljárás dokumentumai A tervtanács állásfoglalása Válaszlevél a tervtanács javaslataira Közműegyeztetések Véleményezési eljárás dokumentumai Eltérő vélemények egyeztetése Végleges főépítészi vélemény 4

1 ELŐZMÉNYEK Levél Község Önkormányzata 2008-ban bízta meg a Tér-Háló Kft. építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) felülvizsgálatának elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII, illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A településre 2002. év folyamán már elkészült egy középtávú településfejlesztési koncepció, melyet a képviselőtestület a 11/2003.(II.17.) sz. határozattal elfogadott. Ezt követően a településre 2004. év folyamán elkészült egy településrendezési terv és helyi építési szabályzat, melyet az önkormányzat a 10/2004.(II. 23.) ök. határozattal és a 2/2004. (II.26.) sz. ök. rendelettel elfogadott. Az eltelt időszakban két alkalommal kerület sor a rendezési terv módosítására, egyszer 2005.-ben és egyszer 2006.-ban. Az említett módosításokat az önkormányzat a 3/2005.(III.24.) sz. és14/2006.(xii.21.) sz. határozatokkal és 1/2005. (X.27.) sz. rendelettel fogadta el. A hatályos rendezési tervet és a módosításokat cégünk a Tér-Háló Kft. készítette. A településrendezési terv jelenlegi felülvizsgálatának szükségességét a módosult jogszabályi környezet és településfejlesztési prioritások, a különböző kül- és belterületi területfelhasználási igények indokolják. Emellett szükségessé vált a szabályozási terv teljes körű felülvizsgálata is mivel az évek során jelentősen megváltoztak a településen a lakossági igények a telekméretek, beépítések tekintetében. Az Önkormányzat településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott fő elhatározásai lényegében nem módosulnak. Így ennek figyelembe vételével készül el Levél településrendezési tervének felülvizsgálata. A településrendezési terv készítése során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja Győr-Moson-Sopron Megyei Mellékúthálózat fejlesztési koncepció Győr-Moson-Sopron Megyei turizmusfejlesztési koncepció Levél Településrendezési Terve 2004. Levél Településrendezési Tervmódosítás 2005. Levél Településrendezési Tervmódosítás 2006. 2 VIZSGÁLAT 2.1 MÓDSZERTAN A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetjük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége (GYMSM megye). Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. Ezért a csoportokra jellemző, az elmúlt évek folyamatait az 1. táblázatban mutatjuk be. A megye településeinek száma folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A második csoport a megye községeinek összessége, városok nélkül (GYMSM községek). A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. A harmadik csoport az Levéllel azonos lakónépességű községek csoportja (1000-1999 közötti lakos számú települések). Fontosnak tartottuk, hogy Levél lakónépességének megfelelő csoport, a kétezerháromezer fős lakos számú községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek, mivel ez adja a legjobb összehasonlítási alapot a különböző mutatókkal. Levél lakónépességének megfelelő csoport településeinek száma folyamatosa növekedett, majd 2006-ban óta csökkent. 5

Szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Mosonmagyaróvár kistérség jellemzői is bemutatásra kerüljenek (KSH kistérség). A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei 1 alapján végeztük el. Település db 1996 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 173 175 175 173 182 182 182 182 GYMSM. községei 167 169 168 167 174 174 174 173 Levél 1 1 1 1 1 1 1 1 1000-1999 fős tel. 47 48 50 50 51 51 52 48 KSH kistérség - - - - 26 26 26 26 1. táblázat: Települések száma településcsoportonként 1996-2006 2.2 LEVÉL KÜLSŐ KÖRNYEZETE 2.2.1 A település elhelyezkedése Levél a Nyugat-dunántúli Régióban, Győr-Moson-Sopron megyében, az 1-es sz. főútvonal és a Bécs-Hegyeshalom-Budapest vasúti fővonal között, az országhatártól 7 km-re keletre, Mosonmagyaróvártól 5km-re nyugatra fekszik. Területén halad át az M1 és M15-ös autópálya és a Lajta folyó illetve csatornái. A fekvése kiváló. Magyarország legfejlettebb vidéki régiójában, egy európai közlekedési folyosó fejlesztési sávjában található. Levél természetföldrajzi szempontból a Kisalföldön (nagytáj) belül, a Győri - medence (középtáj) Mosoni - síkon (kistáj) fekszik. A kistájon fekszik még Levélen kívül Abda, Bezenye, Hegyeshalom, Kimle, Kunsziget, Levél, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Pinnyéd, Rajka, Várbalog. 2.2.2 A település fejlődésére ható folyamatok meghatározottságai, és lehetséges hatása A település térszerkezeti adottságainak köszönhetően Közép-Európa, illetve Magyarország egyik legpezsgőbb jövőjű gazdasági egységének közvetlen közelében fekszik. A településhálózati és a térszerkezeti adottságok együttes eredményeként a település Mosonmagyaróvár és mára Pozsony lakó övezetének tagja. A település annak köszönhetően, hogy egy agglomerálódó övezetben fekszik jelentős népességgyarapodásra tehet szert. A magyarországi társadalom és városfejlődés most ért el abba a szakaszba, amikor jellemzővé válik a szuburbanizáció. A szuburbanizáció az a folyamat, amikor a városban lakók egyre inkább a tágasabb, tisztább, de távolabbi életkörülményeket választják. Jelen pillanatban Mosonmagyaróváron és Pozsonyban a magas telekárak miatt megindult az agglomerálódás a környező településekre. A településen a befektetők és magánszemélyek egyaránt keresik a lehetőségét kisebb társasházak, sorházak és családi házak építésének. Mivel a településen a lakófunkciók jók (viszonylag alacsony telekárak, nem nagy távolság az agglomerációs magtelepülésektől), már régebbtől megfigyelhető a bevándorlási folyamat. A bevándorlási folyamatnak köszönhetően javul a település korszerkezete, a közintézmények fenntarthatóbbakká válnak, az új házaknak, felújításoknak köszönhetően javul a településkép. 1 A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa 2006. évi adatokat tartalmazó kiadvány volt. 6

Azonban a betelepülésnek vannak más hatásai is. A korábbi zárt közösség megbomlik, a beköltözők első generációja még nem tud annyira beilleszkedni a közösségi életbe, mint az ott született őslakosok. Azonban ez a probléma már nem jelentkezik az un második generációs beköltözötteknél, akik már itt járnak óvodába, iskolába, baráti ismerősi kapcsolataikat itt építik ki. Negatív hatásként kell szembesülni a napi ingázásból adódó közlekedési problémákkal. A napi ingázás gyorsabb elhasználódást eredményez az utakon, és a károsanyag-kibocsátás is megnő. Mivel a település egy gazdaságilag növekvő agglomerációs térségben fekszik, megnő az esélye annak, hogy a gazdasági bázisát is növelni tudja. Itt elsősorban letelepedő cégekre, megerősödő helyi vállalkozásokra, illetve a turizmus növekedésére lehet gondolni. Ez azonban egy lassú folyamat, amely több év alatt következhet be. A település vezetőinek felelőssége az, hogy a letelepülő gazdaság ne károsítsa a meglévő természeti adottságokat és a helyi hagyományokat. 2.3 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE, HUMÁN ERŐFORRÁSOK 2.3.1 Lakosságszám vizsgálat 1900 1945 1960 1980 1985 1990 Megye összesen 315 431 383 764 396 401 433 551 430 246 427 488 Községek, nagyközségek 203 562 223 762 222 343 196 480 201 937 191 227 Levél 1 495 1 465 1 354 1 376 1 462 1 519 1995 2000 2001 2002 Megye összesen 425 823 434 706 435 256 435 088 Községek, nagyközségek 190 245 190 001 190 769 186 879 Levél 1 601 1 720 1715 1696 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Megye összesen 440 138 439 922 441 606 442 667 - - Községek, nagyközségek 191 804 192 203 186 625 187 138 - - Levél 1713 1700 1744 1776 1823 1845 KSH 72 585 72 861 73 094 73 529 - - 2. táblázat: Népességszám alakulása 1900-2007. A 2. ábra alapján látható, hogy a KSH kistérségre jellemző trend figyelhető meg Levél esetében is. Az 1960-as évektől megfigyelhető kismértékű népességnövekedés 1990-től megindul és ettől kezdve elég nagy arányú, bíztató növekedés a jellemző. A nagyobb időtávot átfogó népességszám vizsgálat alapján elmondható, hogy a település lakosságszáma (350 fővel) növekedett az elmúlt 118 évben. 2000-től kezdve már a szuburbanizáció hatása is megfigyelhető, amely következtében a népesség száma növekedésnek indult. Különösen az elmúlt két évben figyelhető meg jelentős népességszám növekedés a településen. 7

2.3.2 Lakónépesség, Népsűrűség Lakónépesség az év végén fő 1996 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 425 470 434 706 435 256 435 088 440 138 439 922 441 606 442 667 GYMSM. köz. 189 809 190 001 190 769 186 879 191 804 192 203 186 625 187 138 Levél 1636 1720 1715 1696 1713 1700 1744 1776 1000-1999 tel. 66 384 68 578 72 048 72 386 74 978 74 404 75 765 70 171 KSH kistérség - - - - - 72 861 73 094 73 529 Népsűrűség fő/km2 GYMS megye 104,7 103,5 106,5 106,4 104,6 104,5 104,9 105,1 GYMSM. köz. 55,9 55,4 56,2 56,0 55,5 55,6 56,4 56,5 Levél 65,6 69,0 68,8 68,0 68,7 68,2 70,0 71,2 1000-1999 tel. 60,5 61,7 62,3 61,2 62,8 64,4 64,6 65,0 KSH kistérség - - - - - 78,0 65,0 53,0 3. táblázat: Lakónépesség és népsűrűség 1996-2007. A település lakónépessége a vizsgált (2008-ban már 1845 fő) időszakban mintegy 209 fővel nőtt. Látható, hogy a lakónépesség 1996 óta kis ingadozásokkal, de növekvő tendenciát mutat. Megfigyelhető, hogy a megye népességszáma is (16 000 fővel) jelentősen növekedett. A községek és a kistérség népességének csökkenése pedig arra vezethető vissza, hogy a megyeközpont Győr lakosságszáma jelentősen megnövekedett. A népsűrűség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2006-ban 71,2 fő jutott. A népességszám növekedésének köszönhetően a település pár év alatt négyzetkilométerenként mintegy 6 fővel növelte népsűrűségét. Ugyanennyi idő alatt népsűrűség tekintetében a községi átlag csak 0,5 fővel nőtt. 2.3.3 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületés fő 1996 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Levél 21 25 19 22 23 18 23 14 24 Élveszületés /1000 fő GYMS megye 9,6 9,1 9,1 9,2 9,0 9,2 9,9 9,8 GYMSM. köz. 10,0 8,8 8,9 8,9 8,4 8,7 9,2 9,2 Levél 12,83 15,06 11,0 12,9 13,4 10,5 13,1 7,8 13,0 1000-1999 tel. 10,4 8,5 8,8 8,7 8,1 9,0 9,3 9,8 4. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1996-2007. A népességszám alakulására elsődlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezők hatnak. A természetes szaporodás két tényezője közül először az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen átlagosan 23 gyermek született az elmúlt években. A születések száma jelentősen ingadozást nem mutat. A statisztikákban ugyan még nem szerepelnek a 2007, 2008 évi adatok, de a népességszám növekedéséből következtethető, hogy a születésszám is emelkedik a településen. Amennyiben összevetjük a település adatait a vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy Levél 2005-ig és 2008-ban is kimagaslóan jó értéket mutat, ami a jövőre nézve bíztató. Halálozás fő 8

1996 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Levél 26 14 16 24 11 25 14 17 19 Halálozás /1000 fő GYMS megye 12,7 12,2 11,5 11,9 12,4 12,1 12,3 11,9 GYMSM. köz. 14,3 13,3 12,8 12,8 13,5 12,8 13,9 13,0 Levél 15,89 8,43 9,3 14,1 6,4 14,7 8,0 9,5 10,2 1000-1999 tel. 13,5 12,4 12,2 12,6 12,9 11,2 12,3 12 5. táblázat: Halálozások száma és aránya 1996-2007. A természetes szaporodás másik összetevője a halálozás. Az átlagos halálesetek száma Levél esetében 20 fő. Az ezrelékes adatok tekintetében a települési halálozási mutató átlagos. A halálozások ezrelékes adatai a népességszám növekedése miatt várhatóan csökkeni fognak a közeljövőben. Természetes szaporodás illetve fogyás 1996 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Levél -4 11 3-2 12-7 9-3 5 Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre GYMS megye -3,1-3,2-2,4-2,8-3,4-2,9-2,5-2,1 GYMSM. köz. -4,2-4,6-3,9-3,9-5,1-4,2-4,7-3,8 Levél -2,4 6,3 1,7-1,1 7,0-4,1 5,1-1,6 2,7 1000-1999 tel. -3,10-3,90-3,4-3,9-4,8-2,2-3,0-2,2 6. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1996-2007. A fentiek tekintetében várható, hogy a természetes szaporodás negatív eredményű, szinte minden vizsgált év esetében. Levél átlagosan évente 3 főt veszített el a természetes folyamatok eredményeképpen. Az ezrelékes adatokat vizsgálva a természetes szaporodás vesztesége többször a legalacsonyabb Levél esetében. A demográfiai jellemzők másik összetevője a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Levél a vizsgált években két év kivételével végig pozitív értékekkel rendelkezik. 1996 és 2006 között átlagosan 13 fővel növekedett a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetően. Vándorlási egyenleg fő 1996 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Levél 35 14 5-10 -5-7 27 25 64 Vándorlási egyenleg /1000 fő GYMS megye 2,2 2,2 2,7-2,8 4,55 3,2 3,2 2,9 GYMSM. köz. 1,9 6,4 6,8-3,9 4,93 5,5 4,1 4,2 Levél 21,39 8,43 2,9-5,8-2,9-4,1 15,4 14,0 34,7 1000-1999 tel. 4,0 5,3 8,7 10,3 9,6 6,5 5,8 5,6 7. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1996-2007. Ez a kedvező mutató annak a térszerkezeti helyzetnek köszönhető, amelyre a külső környezet bemutatásánál utaltunk. A szuburbanizáció folyamatának egyik jellemzője, hogy a nagyobb központok közelében lévő településeken felerősödik a bevándorlás, hiszen természet-közelibb életkörülményeket biztosítanak az ott élőknek, mint a zsúfolt város. Figyelembe véve a Mosonmagyaróvár környéki településeken végbemenő migrációs trendeket, feltételezhető, hogy Levél esetében a kialakítható telkek számának és a telekárak függvényében folyamatos bevándorlással kell számolni. 9

2.3.4 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis év fő 0-4 74 5-9 59 10-14 119 15-19 94 20-24 108 25-29 106 30-34 174 35-39 191 40-44 151 45-49 163 50-54 170 55-59 139 60-64 101 65-69 58 70-74 65 75-79 27 80-84 18 85-6 Levél lakosságának korcsportok és nemek szerinti megoszlása 2007 A 2007-es lakosszám a településen 1823 fő. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők: 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 252 fő, a lakosság 14 %-a. 15-54 évesek korcsoportja: Összesen 1157 fő, a lakosság 63 %-a. Kiugró értékekkel rendelkezik ez a csoport, hiszen ők a Ratkó gyerekek és azok gyermekei. 55-59 évesek korcsoportja: Összesen 139 fő, a lakosság 8 %-a. 60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 275 fő, a lakosság 15 %-a. A vándorlási adatokból látható, hogy 1996-tól kiugróan magas volt a beköltözők száma. Feltételezhető, hogy a beköltözők elsősorban családokkal gyarapították a falu lakosságát. A beköltöző családok elsősorban a 30-40 évesek (szülők), illetve a gyermekek korcsoportját növelte. A település öregedési indexe jelenleg nagyon jónak mondható. A hatvan év felettiek korcsoportja mindössze 1%-kal több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 275 fő Y= 14 év alattiak száma: 252 fő 252 = 0,92 Ζ= Öregedési index: = X Y = 275 Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog javulni, amennyiben folytatódik a betelepülés, mivel így a fiatalok aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat. 10

Várható halálozás 20 év alatt: (18 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (1996-2006) halálozása húsz évre vetítve ~360 fő Szülőképes korú nők: ~292 fő Születendő gyermekek száma: 1,3 gyermek esetén: ~380 fő 1,5 gyermek esetén: ~438 fő 2,0 gyermek esetén: ~584 fő 2,3 gyermek esetén: ~972 fő Várható lakónépesség 20 év múlva: 1,3 gyermek esetén: ~ 2203fő 1,5 gyermek esetén: ~2261 fő 2,0 gyermek esetén: ~2407 fő 2,3 gyermek esetén: ~2795 fő Várható bevándorlás 20 év alatt: (14,4 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (1996-2006) halálozása húsz évre vetítve ~288 fő A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település csak abban az esetben tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha legalább 1,3-ös átlagos gyermekszámmal számolunk hiszen, más esetben többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentősen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Levélben már megindult a bevándorlási hullám, amely alapvetően változtathatja meg a település jövőjét. Amennyiben a jelenlegi betelepülési létszám figyelhető (14,4 fő/év) meg akkor az elkövetkezendő 20 évben minimum 288 fővel fog növekedni a beköltözők száma. A fentiek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves időtávlatban kb. 2200-2700 fős lakosságszámmal számolunk. 2.4 NEMZETISÉGI MEGOSZLÁS A 2001. évi népszámlálási adatok alapján a település lakosságából 70 fő német nemzetiségűnek, 7 fő horvát nemzetiségűnek, 4 fő cigány nemzetiségűnek, 2 fő szlovák nemzetiségűnek és 2 fő román nemzetiségűnek vallja magát. Ez a vegyes nemzetiségi megoszlás érthető is, ha a település Ausztriához közeli fekvését és a történelmét tekintjük. A településen külön Német Nemzetiségi Önkormányzat is működik. 11

2.5 VALLÁSI MEGOSZLÁS A 2001. évi népszámlálási adatok alapján Levél vallási tekintetben vegyes képet mutat. Ennek oka a történeti leírásban található. Ugyanis a település jelenlegi lakosainak ősei az ország vallásilag különböző területeiről származnak. Vallás Arány Római katolikus 64% Evangélikus 10,5 % Református 6% Levél felekezeti megoszlása (becsült adat) 2.6 HUMÁN INFRASTRUKTÚRA - SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SZOCIÁLPOLITIKA 2.6.1 Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények A településen a Polgármesteri Hivatal mellett közösségi célokat szolgáló intézményként működik művelődési ház, posta, takarékszövetkezet is és az egészségügyi intézmények. 2.6.2 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság A település egészségügyi feladatait ellátó alap intézményei mind helyben találhatóak. A település saját orvossal, rendelővel (Ág u. 1.), védőnővel és ápolónővel rendelkezik. Fogorvosi ellátás Levélen a Szövetkezet u. 88. sz. alatt működik. Az állatorvosi szolgálatot Mosonmagyaróváron lehet elérni. A gyógyszertár is helyben megtalálható (Fő u. 6.). Szakrendelők a szomszédos Mosonmagyaróváron érhetők el a település lakossága számára. 2.6.3 Oktatási intézményekkel való ellátottság 2.6.3.1 Óvoda A településen található óvoda 75 férőhelyes. 2006-ban 62 gyermeknek, 2007-ben pedig 69 gyermeknek adott ellátást az intézmény, melyben 6 képesítéssel rendelkező óvodapedagógus dolgozik minden nap 2. Mellettük a kisegítő dolgozók száma: 3 fő Az óvoda, mint intézmény jellemzőinek vizsgálatakor a legfontosabb adat az óvodások száma. Látható, hogy a lakosságon belüli arányuk magas, a többi kategóriák feletti. Az egy pedagógusra jutó gyermekek száma 10,3 fő, mely érték a gyermekek számára nagyon kedvező. A település óvodájának jelenleg a kihasználtsága 82%-os. Óvodás gyermekek száma 1996 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 GYMS megye 16 561 15 301 14 133 13577 13569 * * * * GYMSM. köz 7 481 7 069 6 251 5778 5753 * * * * Levél 74 79 72 66 55 44 48 62 69 Óvodás gyermekek 1000 lakosra GYMS megye 38,9 36,1 32,5 31,2 30,8 * * * * GYMSM. köz 39,4 37,4 32,8 30,9 30,0 * * * * Levél 44,6 45,9 41,9 38,9 31,2 25,8 27,5 34,9 37,3 *nincs adat 8. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1996-2007. 2 Önkormányzati adatközlés 12

Az óvodába beíratott gyermekek száma jelentősen ingadozott az utóbbi időszakban. A létszámnak megfelelően csökkent az ezer lakosra vetített arány, ez azonban azzal is magyarázható, hogy a Mosonmagyaróvárra ingázó szülők óvári intézményekbe íratják gyermekeiket. 2.6.3.2 Általános Iskola Az iskola 200 férőhellyel rendelkezik, 2007-ben 136 fős tanulószámmal 68%-os a kihasználtság foka. Pedagógusok száma: 13 fő+3 óraadó, melyből mindenki rendelkezik képesítéssel. Az intézményben 4 fő kisegítő dolgozó van. A tanulók száma stagnál. A polgármesteri hivatallal egy épületben lévő iskolát a közelmúltban átalakították és felújították. További bővítést nem terveznek. Az általános iskolai tanulók számát az óvodai létszámhoz hasonlóan jelentős mértékben meghatározza a demográfiai adottság. Általános iskolai tanuló 1996 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 GYMS megye 40 742 4 096 38 282 38082 37688 36953 35328 * * GYMSM. köz. 17 281 16 500 15 998 15305 15418 14991 13810 * * Levél 144 133 125 130 132 135 141 138 136 Általános iskolai tanuló 1000 lakosra GYMS megye 96,0 94,0 88,0 88 85,6 84 80 78 GYMSM. köz. 91,0 87,0 84,0 76 80,4 78 74 72 Levél 88,0 77,3 72,8 76,6 77,0 79,4 808 77,7 73,2 9. táblázat: Általános iskolai mutatók változása 1996-2007. 2.6.4 Továbbtanulási szokások Az általános iskolások általában Győrben, Mosonmagyaróváron, Csornán és Sopronban tanulnak tovább. A továbbtanulók intézménytípusonkénti megoszlása a következőképpen alakul: Intézménytípus Arány Gimnázium 10 % Szakközépiskola 70 % Szakmunkásképző 20 % 27. táblázat: Továbbtanulási helyek 2.6.5 Közbiztonság, rendőrség, tűzoltósághelyzete 2.6.5.1 Közbiztonság Levél településen közbiztonsági szempontból reflektált helyen fekszik, mivel az 1 sz. fő út mentén helyezkedik el. Körzeti rendőrőrs Hegyeshalomban működik. A közbiztonság, közlekedési biztonság jónak mondható a településen Közlekedési balesetek statisztikája az elmúlt évben: Értékelt időszak 2006 Sérülés nélküli 2 Könnyű sérüléses 1 Súlyos sérüléses 2 Halálos kimenetelű 0 13

2.6.5.2 Önkéntes tűzoltóság Levél településen sok éves múltra tekint vissza az önkéntes tűzoltók jelenléte. Az önkéntes tűzoltó egyesület 1889-ben alakult. A jelenleg is működőképes civil szervezetre, ha nem is nagy létszámmal, de mindig számíthat a település. Rendszeresen gyakorlatoznak, versenyeken vesznek részt. 2.6.5.3 Kultúra, művészet, sport Levél településen élénk kulturális élet folyik. Egész évben számos rendezvény kerül megrendezésre. A hagyományőrző csoportok állandó rendezvényei mellett számos külön programot is szerveznek az önkormányzatok, civil szervezetek, egyesületek. A településen az alábbi bejegyzett civil szervezetek működnek: Levéli Önkéntes Tűzoltóegyesület Levél Községi Sportegyesület Levél Barátainak Egyesülete Levéli Horgászegyesület HOKA Lovasklub Levéli Nyugdíjasklub Települési Gyermekönkormányzat Levéli Bakancsosok Vöröskereszt helyi csoportja Hagyományőrző csoportok: Levéli Népdalkör Lábatlan Néptánccsoport Német Kisebbségi Önkormányzat Énekara Levéli Harmonikások Levéli Alkotókör Kézimunka Szakkör Katica Néptánccsoport Pacsirták Mindezeken kívül alapítványok is segítik a település életét melyek a következők: Levélért Takarékoskodó Alapítvány Levéli Általános Iskola Diákjaiért Alapítvány Óvodai Csiga-Biga Palota Alapítvány 2.7 KOMMUNIKÁCIÓ 2.7.1 Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiumok Levél településen az információs, kommunikációs rendszerek jól működnek. A helyi kábeltelevízió heti rendszerességgel élő műsorral jelentkezik. A nap 24 órájában önálló csatornán színes képújság adta lehetőséggel tájékoztatnak, illetve juttatnak el minden információt, tudnivalót a falu lakosságának. E kábeltelevíziós hálózatra a lakosság 70 % -a csatlakozott. A település helyi újsággal is rendelkezik, mely negyedévente a település aktuális híreiről ad részletes információt. Levél Község önálló internetes honlappal ( www.level.hu ) is rendelkezik, mely mindig aktualizált információkat továbbít a világhálóra. A településen korszerű és gyors ADSL internetezési lehetőség mindenki számára biztosított. 2.7.2 Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehetőség a döntéshozatalban 14

Rendszeresen kikérik a lakosság véleményét kérdőívek kiadásával, továbbá a honlapon keresztül e- mail továbbításával is adott a lehetőség az információk, lakossági észrevételek, érdekérvényesítések számára. Az Önkormányzat a gyors ügyintézést személyes fogadóórákon kívül a közvetlen távbeszélő vonalak, illetve internetes e-mail-ek elérhetőségével is segíti. Ezek mellett rendszeresen tartanak a különböző aktuális témákban lakossági fórumokat ill. a testületi ülések is nyilvánosak a településen. 2.8 GAZDASÁGI BÁZIS 2.8.1 Gazdaság, foglalkoztatottság Az önkormányzati adatközlés alapján Levél munkaképes korú lakossága kb.1100 fő, az aktív keresők száma kb. 684 fő. A munkanélküliek száma 39 fő, arányuk 2,1 % amely az országos átlagot tekintve elfogadhatónak mondható. Nagyobb foglalkoztatók: Foglalkoztató Típus Foglalkoztatottak száma MOL Nyrt. (2 db benzinkút) Vállalkozás 44 fő Nyugati Kapu Szövetkezet Vállalkozás 12 fő Architectura-Exp Szövetkezet Vállalkozás 11 fő Tesco Global Vállalkozás 8 fő EDO Hungary Kft. Vállalkozás 8 fő Önkormányzati intézmények Önkormányzat 41 fő Marché Restaurant Kft. Vállalkozás 54 fő Mosda Bt. Vállalkozás 8 fő Kerék Fogadó Vállalkozás 5 fő A településen a szolgáltatott adatok alapján elmondható, hogy minimum 250 fő dolgozik helyben. Ez a szám a munkaképes korúak 22,5%-a, mely azt a következtetést vonja maga után, hogy Levélen a munkaképes korúak többsége a település közigazgatási határain kívül végzi mindennapi munkáját, így életében az ingázás meghatározó jelentőségű. Magyarországon belül a legtöbben Mosonmagyaróvárra, Rajkára, Győrbe, Mosonszolnokra, Hegyeshalomba, Jánossomorjára és Dunakilitire járnak dolgozni. Jelentős azonban a közeli Ausztriában dolgozók száma is a településen. 2.8.2 Gazdasági szervezetek A település gazdasági életét a legjelentősebben határozzák meg a helyi vállalkozások. Az Levélen található vállalkozások száma 2006-ben 123 darab volt. A vállalkozások száma a vizsgált időszak alatt jelentősen növekedett. A növekedés nem volt egyenletes, de az indulási évtől (1996) számítva 36 darabbal növekedett a vállalkozások száma. Az összes többi település kategória esetében is növekedés volt tapasztalható. Ez mind a nominális, mind a százalékos és ezrelékes adatok estében látható. 15

Működő vállalkozások száma 1997 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 30 831 37 428 38 150 38 684 39 940 50 904 51 917 51 023 GYMSM. köz. 9 440 10 997 11 031 11 255 11 972 14 783 14 751 14 491 Levél 87 93 84 90 85 120 121 123 1000-1999 tel. 3 472 4 001 4 207 4383 4765 5860 6045 5474 Működő vállalkozások számának változása (1997=100%) GYMS megye 100% 121% 124% 125% 130% 165% 168% 165% GYMSM. köz. 100% 116% 117% 119% 127% 156% 156% 153% Levél 100% 106% 96% 103% 97% 137% 139% 141% 1000-1999 tel. 100% 115% 120% 126% 136% 168% 174% 157% Működő vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 72,6 88,4 87,6 88,9 90,7 115,7 117,5 115 GYMSM. köz. 49,8 58,0 57,8 60,2 62,4 76,9 79,0 77 Levél 61,8 71,3 68,8 69,4 70,6 70 69 69 1000-1999 tel. 51,6 58,34 58,4 60,5 63,6 78 79 78 10. táblázat: Működő vállalkozások 1997-2006. Társas vállalkozások 1997 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 9 459 13 096 13 733 14252 15 242 17 359 18 030 32 176 GYMSM. köz. 1 908 2 725 2 865 3034 3 389 3 923 4 047 10 204 Levél 24 35 31 33 30 33 31 31 1000-1999 tel. 788 1 055 1 183 1277 1445 1619 1720 1669 Társas vállalkozások számának változása (1997=100%) GYMS megye 100% 138% 145% 151% 161 183% 191% 199% GYMSM. köz. 100% 143% 150% 159% 178% 205% 212% 129% Levél 100% 145% 129% 137% 125% 137% 129% 129% 1000-1999 tel. 100% 133% 150% 162% 183% 205% 218% 211% Társas vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 22,3 30,9 31,6 32,8 34,6 39,5 40,8 42,5 GYMSM. köz. 10,1 14,4 15,0 16,2 17,7 20,4 21,7 22,9 Levél 14,5 20,0 18,0 19,4 17,5 19,4 17,7 17,4 1000-1999 tel. 11,7 15,4 16,4 17,6 19,3 21,7 22,7 23,7 11. táblázat: Társas vállalkozások 1997-2006. Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A vállalkozások száma a vizsgált időszakban 1997-től összességében emelkedett. A társas vállalkozások száma azonban az utóbbi időben stagnál. 16

Egyéni vállalkozók 1997 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 21 372 24 332 24 417 24 432 24 698 33 545 33 887 32 176 GYMSM. köz. 7 532 8 272 8 166 8 221 8 583 10 860 10 704 10 204 Levél 63 58 53 57 55 87 90 92 1000-1999 tel. 2 684 2 946 3 024 3 106 3 320 4241 4325 3805 Egyéni vállalkozók számának változása (1996 100%) GYMS megye 100% 114% 114% 114% 116% 156% 158% 150% GYMSM. köz. 100% 110% 108% 109% 114% 144% 142% 140% Levél 100% 92% 84% 90% 87% 138% 142% 146% 1000-1999 tel. 100% 109% 112% 115% 123% 158% 161% 141% Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye 50,3 57,4 56,1 56,2 56,1 76,2 76,7 72,7 GYMSM. köz. 39,7 43,7 42,8 44,0 44,7 56,5 57,3 54 Levél 38,1 33,7 30,9 33,6 32,1 51 51 51 1000-1999 tel. 40,0 42,9 41,9 42,9 44,2 56,9 57,1 54 12. táblázat: Egyéni vállalkozók 1997-2006. Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvéről és lehetőségeiről. Az egyéni vállalkozók számában dinamikus növekedés volt tapasztalható, 29 darab egyéni vállalkozóval több a 2006-es szám, mint az 1997. évi állapot. Az egyéni vállalkozók számának növekedése minden vizsgált kategóriában megfigyelhető. Jelenleg már csak 68 db. egyéni vállalkozó van a településen. Az egyéni vállalkozók megoszlása: ipari termelés: 14 db mezőgazdaság: 9 db kereskedelem: 14 db szolgáltatás: 21 db egyéb: 10 db A településen az egyéni vállalkozók bő választéka lefedi nemcsak a lakossági igényeket, hanem az átutazók ellátásába is bekapcsolódnak. Mint látható Levél gazdasági szerkezetében az egyéni vállalkozók dominálnak, de jentős a gazdasági társaságok száma is. Az országos átlaghoz viszonyítva, ahol a társas vállalkozások aránya jóval kisebb, mint az egyéni vállalkozóké Levélen nagyon kedvező a helyzet. Ugyanis a társas vállalkozások azok a gazdasági tényezők, amelyek pozitív irányba képesek egy település fejlődését lendíteni. 2.8.3 Intézményi ellátottság A település intézményi ellátottsága a település szintjének megfelelő. 2.8.3.1 Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte A kereskedelmi intézmények jelenléte egy település lakossági ellátottság fontos elemei, ezenkívül a gazdasági szereplők jelentős része is az ellátást biztosító vállalkozók közül kerül ki. A helyi ellátás fontosságát senki sem vitatja. Azonban a helyi ellátást végző kereskedők nem képesek versenyezni a mosonmagyaróvári, esetleg bécsi diszkontáruházak áraival és kínálatával. 2006-ban 18 kiskereskedelmi egység működött Levélen. A kiskereskedelmi boltok száma ingadozáson ment keresztül. Bár az egységek száma csökkent a településen, még így is jelentősen magas az ezer lakosra vetített érték a többi vizsgált kategóriához képest. 17

Kiskereskedelmi boltok összesen 1996 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 7 175 7 511 7 576 7 670 7768 7 771 7 793 7819 GYMSM. köz. 2 341 2 172 2 063 1 968 1 972 1 960 1 846 1787 Levél 42 27 24 22 22 22 19 18 1000-1999 tel. 779 731 738 717 747 474 750 692 Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra GYMS megye 16,9 17,7 17,4 17,6 17,6 17,6 17,6 GYMSM. köz. 12,3 11,5 10,8 10,5 10,3 10,2 9,9 9,5 Levél 25,6 15,6 13,9 12,9 12,8 12,9 10,8 10,1 1000-1999 tel. 11,7 10,7 10,2 9,9 10,0 6,3 9,8 9,8 13. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1996-2006. Élelmiszerboltok száma 1996 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 2 189 1 732 1 706 1 661 1 649 1 590 1 573 2034 GYMSM. köz. 972 843 797 770 758 732 693 776 Levél 17 11 10 8 9 9 7 6 1000-1999 tel. 317 278 277 270 276 268 262 285 GYMS megye Élelmiszerboltok 1000 lakosra 5,1 4,1 3,9 3,8 3,7 3,6 3,5 4,5 GYMSM. köz. 5,1 4,5 4,2 4,1 4,0 3,8 3,7 4,1 Levél 10,3 6,3 5,8 4,7 5,2 5,2 5,7 3,3 1000-1999 tel. 4,8 4,1 3,8 3,7 3,7 3,6 3,4 4,0 14. táblázat: Élelmiszerboltok 1996-2006. Az élelmiszerboltok száma szintén csökkent az elmúlt időszakban. Ez annak tudható be, hogy ezt a kereskedelmi bolttípust veszélyeztette a nagy kereskedelmi központok megjelenése a leginkább. Az ezer lakosra jutó élelmiszerboltok értékének csökkenése azonban a lakosságszám növekedésének is betudható. Vendéglátóhelyek száma 1996 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GYMS megye 2 445 2 478 2 565 2 641 2 792 2 810 2 876 2905 GYMSM. köz. 947 967 974 969 1 035 1 039 1 011 1015 Levél 27 18 21 20 21 21 15 15 1000-1999 tel. 319 350 380 387 426 423 203 402 Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra GYMS megye 5,8 5,9 5,9 6,1 6,3 6,3 6,5 6,5 GYMSM. köz. 5,0 5,1 5,1 5,2 5,4 5,4 5,4 5,4 Levél 16,5 10,4 12,2 11,7 12,2 12,3 8,6 8,4 1000-1999 tel. 4,8 5,1 5,3 5,3 5,7 5,6 2,6 5,7 15. táblázat: Vendéglátóhelyek 1996-2006. A vendéglátóhelyek száma jelentősen visszaesett az elmúlt időszakban. De az ezer lakosra vetített mutatók alapján Levél még így is jelentősen magasabb mutatókkal rendelkezik, mint a többi kategória. A saját településkategóriáját tekintve 3 egységgel előzi meg az átlagot ezer lakosra vetítve. 18

Általánosságban elmondható, hogy a turizmust illetve az átmenő forgalmat kulturált módon kiszolgáló infrastruktúra jelentős mértékben megtalálható a településen. 2.9 KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK, ELHELYEZKEDÉS Levél a Mosoni-síkon (kistáj) fekszik. A Mosoni-sík a Kisalföldön (nagytáj), ezen belül a Győri-medence (középtáj) található a Szigetközzel, mint szomszédos kistájjal együtt. A szomszédos településekkel megfelelő közlekedési kapcsolattal rendelkezik, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Hegyeshalom, Rajka és Bezenye településekkel határos. 2.9.1 Regionális kapcsolatok A település jelenlegi regionális kapcsolatait elsősorban az M1, M15 autópályák és a Budapest Hegyeshalom vasúti fővonal adja: ezek a közlekedési útvonalak biztosítják az összeköttetést a győri és a mosonmagyaróvári és a pozsonyi városi régiók felé. Az úthálózat mellett a közműhálózat is jól szemlélteti a regionális kapcsolatokat. A településen áthalad az energia folyosó magasfeszültségű vezetékekkel és a Győr-Baumgarten nagynyomású földgázvezeték. 2.9.2 Domborzati, földtani adottságok Levél a Kisalföld nagytáj, Győri medence középtáj és a Mosoni-sík kistáj része. A település egy magas ártéri helyzetű hordalékkúp síkságon fekszik. A környezetben homokdűnékkel fedett teraszszigetek maradványai is megtalálhatók. A tengerszín feletti magasság 120-124 mbf. Az alacsony szintkülönbségek mellett völgyhálózat nem jött létre a területen, a felszínt csak a vízfolyások medrei tagolják. A domborzat vonatkozásában a területhasznosítást semmi nem akadályozza. Az környék antropogén felszíni elemei közül az autópályát és a kavicsbánya-tavakat lehet kiemelni. A táj jellegzetes részét képezik a Mosoni-Duna és a Lajta vízfolyásainak korai holtág maradványai és öblei. A terület földtanilag a Kisalföld süllyedő medencéjébe épült dunai hordalékkúp déli lejtővidéke. A felszínt iszapos-löszös hordaléktakaró borítja. A mélyebb rétegek 50-200 méteres mélységig jó víztározó folyóvízi iszapos, homokos-kavicsrétegből állnak. A kistáj és benne Levél alkalmas 80 C os hőmérsékletű termálvíz feltárására. A terület nyersanyagai közül a betonozáshoz és építéshez használható kavics jelentős mértékben kitermelhető. 2.9.3 Éghajlat Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja a az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C. A fagymentes időszak átlagosan 180 nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás 15,5 C - +33,0 C között várható. A csapadék évi összege 580 és 600 mm, amely a vegetációs időszakban 330-340 mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma átlag 35 nap, maximális hóvastagság 29 cm. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3,0-3,2 m/s. Az éghajlat alapján termeszthető kultúrnövények: gabonafélék. 2.9.4 Vízrajz A táj nagyobb része a Mosoni-Duna vízgyűjtő területe. Levél a Lajta vízgyűjtő területéhez tartozik, melynek vízminősége III. osztályú, szennyezett. Ez a folyó a Mosoni-Duna első jelentősebb jobb oldali mellékfolyója. Jelentősebb vízfolyás a területen a Lajta és a Lajta jobb pari-csatornája. Természetes tavak a területen nem találhatóak. Van viszont több kavicsbánya tó, melyek közül néhányat már rekultiváltak és szabadidős területként, horgásztóként hasznosítanak. 19

A talajvíz mélysége 2 m körül van. A talajvíz kémiai jellege kalcium hidrogénkarbonátos lágy víz. Sókoncentrációja alacsony. A rétegvizeket a mélységi kavicsos víztartók tárolják. 2.9.5 Természetes élővilág, talaj A terület az Arrabonicum flórajárásba tartozik. Potenciális erdőtársulás a fűz- és égerligetek, illetve keményfa ligetek, a tölgy kőris - szil ligeterdők. Aljnövényzetben a ligeterdők jellegzetes fajai mellett a bükkösök elemei is megtalálhatók. Jellegzetes fajok a medvehagyma, ibolya, őszi kikerics. Erdészetileg a fiatal, kemény- és lágylombos fajok jellemzőek a kistájon. A mezőgazdaságilag művelt területeken az árpa, kender, búza, a kukorica és a cukorrépa a döntő. A talajtakaróra jellemző a változatosság, de döntően a réti öntés és a lápos réti talajok jelentősek. A kisalföldi homokos-kavics klaszteren található talajok változó termőképességűek, mezőgazdasági művelésre alkalmasak. A külterületen az autópálya mentén fellelhető eredeti talajszerkezet és vastagság csak nyomokban követhető, az autópálya építés során a terület talajviszonyai jelentősen megváltoztak. 2.9.6 Épített környezet A településen országosan védett műemlék nem található. A település a hatályos rendezési tervében viszont számos épületet és egyéb objektumot helyi védelemre javasol. Helyi védelemre javasolt épületek: Római katolikus templom (66.hrsz.) Evangélikus katolikus templom (42.hrsz.) Polgármesteri hivatal, Fő u.12. (54-56.hrsz.) Régi ravatalozó a temetőben (610.hrsz.) Helyi védelemre javasolt lakóépületek: Újhelyi tér 7. (68.hrsz.) Újhelyi tér 9. (71.hrsz.) Fő u. 2. (60.hrsz.) Fő u. 17. (220/1.hrsz.) Fő u. 16. (51.hrsz.) Fő u. 18. (50.hrsz.) Fő u. 20. (49.hrsz.) Fő u. 25. (226.hrsz.) Fő u. 32. (42.hrsz.) Fő u. 38-48. (35-40.hrsz.) Fő u. 18. (50.hrsz.) József Attila u. 14. (442.hrsz.) Alsófő u. 4. (450.hrsz.) Tó u. 5. (530.hrsz.) Tó u. 3. (558.hrsz.) Tó u. 10. (533.hrsz.) Helyi védelemre javasolt egyéb objektumok: Millenniumi fakereszt az Újhelyi téren (5/8.hrsz.) Második világháborús emlékmű az Újhelyi téren (5/8.hrsz.) Kőkereszt a Vasút utcában (594.hrsz) Kőkereszt a József Attila utcában a Nyugati Kapu Mg.Tsz. mellett. (525/46.hrsz.) Kőkereszt a temetőben. (610.hrsz.) Fából készült stációk az Ág utca északi végén, a temetőhöz vezető gyalogút mentén 20

Helyi védelemre javasolt fasorok: Május 1.utca (518/4.hrsz.) Vasút utca park melletti folytatása (604.hrsz út) Park (605.hrsz.) Vasút és József A. u. összeköttetése (601.hrsz. út) Újhelyi tér (5/8.hrsz.) Temető előtti gyalogút, stációk melletti fasor (518/48.hrsz.) Temetőben lévő gyalogos ösvényeket övező fasorok (610.hrsz.) Ezen védett objektumok mellett a Fő út és az Alsófő utca utcaképe helyi védettség alá tartozik a helyi építészeti jellegzetességek őrzése céljából. Itt a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását kell szem előtt tartani. A korábbi rendezési tervekből és tervmódosításokból átvett régészeti lelőhelyek: 1. Újhelyi Imre tér 2. Tízholdasok 3. Tízholdasok II. 4. Tízholdasok III. 5. Tízholdasok IV. 6. Tízholdasok V. 7. Katolikus templom 8. Alsóföldek 9. Gázátadó állomás 10. Borjúlegelő 11. Borjúlegelő II. 12. M1-M15 csomópont és környéke 2.10 KÖRNYEZETVÉDELEM 2.10.1 Levegőtisztaság A településen a levegő minősége jónak mondható. A közigazgatási területen egyetlen jelentős szennyező a külterületen található gázátadó, gázfogadó, szagosító és gázelosztó állomás. A mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a területen lévő lombos növényzet nagyrészt kiszűri a levegőből. A községben ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás jelenleg nincs. A lakóterületek és a természeti élőhelyek közelsége miatt megjelenése nem kívánatos a jövőben sem. A kén-dioxid és szén-monoxid emisszió a hagyományos vegyestüzelésű fűtés háttérbe szorulásával folyamatosan csökken. A gázhálózat kiépülésével a háztartások fokozatosan átállnak a környezetkímélő fűtési módra. 2.10.2 Zajhatások 2.10.2.1 Az üzemi tevékenységből származó káros zajterhelés meghatározása Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről jelenleg nincs tudomás a településen. A lakóterületek miatt a megjelenése nem is kívánatos. 2.10.2.2 A közúti közlekedésből származó káros zajterhelés meghatározása A közúti gépjármű-közlekedésből eredő környezeti zajterhelése az 1. sz. országos főútnak van. A közúti közlekedésből eredő zajterhelés meghatározása az ÚT 2-1.302: 2000 útügyi műszaki előírás szerint: 21

A számítás célja a közúti közlekedésből eredő, a megváltozott körülmények során fellépő környezeti zajkibocsátás illetve a változás mértékének meghatározása. A számítás alapja a hosszútávú forgalom (2015) adatsora. A forgalom nagysága tekintetében kiindulási adatok: 2015 év évi átlagos napi forgalom szgk kistehe Busz tehergépkocsi mkp Összes forgalom r szól ó csukló s közé p Neh éz Pótk. nyerge s speciáli s Jármű/na p Ejármű/na p 7413 807 143 -- 294 165 112 1010 14 82 10086 10244 2015 Járműkategóriánként I. II. III. 8302 437 1301 Évi átlagos nappali óraforgalom Q in j/h Q1n Q2n* Q3n* A1n x ÁNF1/16 A1n x (ÁNF2+ ÁNF4 + ÁNF4 ) /16 A1n x /ÁNF3 + ÁNF5 + ÁNF6 ) /16 2015 467 25 73 Évi átlagos éjszakai óraforgalom Q ie j/h Q1e Q2e* Q3e* A1n x ÁNF1/8 A1n x (ÁNF2+ ÁNF4 + ÁNF4 ) /8 A1n x /ÁNF3 + ÁNF5 + ÁNF6 ) /8 2015 103 63 16 Referenciatávolság : d ref = 7,5 m Megítélési idő: nappali 06-22 óráig 16 óra (57600 mp) nappali 22-06 óráig 8 óra (28800 mp) mértékadó sebesség: belterület, v = 50 km/óra Mértékadó zajterhelés: a forgalomnagyság és a mértékadó sebesség felhasználásával számított eredő hangnyomásszint A referencia egyenértékű A-hangnyomásszint (L Aeq (7,5) g,s,t,j )értékei a távlati állapot szerint 2015 (L Aeq (7,5) g,s,t,j ) nappal 69,4 db (L Aeq (7,5) g,s,t,j ) éjjel 62,9 db A szélső forgalmi sáv középvonalától d távolságban levő megítélési ponton fellépő zajszint csökkenés 7,5 K d = 12,5 x log /dba/ d A 8/2002(III.22) KöM-EüM sz. rendelet 3. sz melléklete szerint a tárgyi útvonal környezete a 2.sorszám alatti Kisvárosias, ketvárosias, telepszerű beépítésű terület. A nappal 60 dba, éjjel 50 dba zajterhelési határérték abban az esetben teljesül a létesítendő védendő épületek út felőli védendő homlokzatai előtt, ha a szélső forgalmi sáv középvonala és a homlokzat közötti távolság d 40 méter 22

Az M1 autópálya közúti zajterhelése a lakóterületek szempontjából a nagy távolság miatt nem számottevő. A külterületen meglévő és a tervezett széltornyok zajkibocsátása a lakott (beépítésre szánt) területek védőtávolságainak betartásával minimalizálható. 2.10.2.3 A vasúti közlekedésből származó káros zajterhelés meghatározása Összhangban a vonatkozó építési előírásokkal a beépítés során a vágánytól számított 50 méteren belül lakófunkciójú épület nem létesíthető. Szükséges ugyanakkor az 50 méteren túli terület vasúti forgalomból eredő zajterhelésének, a megengedett határértékek (a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet szerint L TH nappal = 65 dba, éjjel 55 dba)) teljesülésének vizsgálata, illetve a lehetséges beépítési vonal és a vágányok távolságának meghatározása. A számítási módszert az MSZ 07-2904-1990 szabvány írja elő. A számítás során a vizsgált szakaszon átmenő forgalmat kell figyelembe venni vonat fajtánként és napszakonként, a nappali 16 óra (06-22) illetve az éjszakai 8 óra (22-06) időszakban. A számítás célja a megítélési pontban várható és a határértékekkel összevethető mértékadó A- hangnyomásszintek meghatározása. A jellemző forgalomnagyságot és összetételt lásd a táblázatokban. (Az adatok forrása a MÁVTI zrt. ) A vasúti pálya az elmúlt évek során teljes felújításon esett át ennél fogva műszaki állapota jó, a levéli állomás csak vasúti megállóhely funkciót tölt be a két közeli nagy pályaudvar között. Egyes személyvonatok kivételével átmenő vonatforgalom van a jelzett szakaszon. A vasúti közlekedésből eredő zajterhelés meghatározása az MSZ - 07-2904-1990 szabvány szerint Az egyes vonatfajtákra vonatkoztatott kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása L Aeqi (25) = L oi + 10logQi + 10log l i vi + 20log loi voi ahol L oi - az i-edik vonatfajta vonatkoztatási egyenértékű A-hangnyomásszintje db Q i - az i-edik vonatfajta mértékadó forgalma vonat/ó l i - az i-edik vonatfajta hossza m l oi - a vonatkoztatási vonathossz m v i - az i-edik vonatfajta tényleges vonatsebessége km/ó v oi - vonatkoztatási sebesség km/ó Az egyes vonatfajtákra számított L Aeqi (25) egyenértékű A-hangnyomásszintekből az LAeq(25) kiindulási egyenértékűa hangnyomásszintet a következő összefüggéssel számítjuk: m 0,1LAeqi L Aeqi (25) = 10log 10 (25) ahol i= 1 m a vonatfajták száma A nappali forgalmi adatok és a kiindulási LAeq meghatározása Vonatforgalom nappal Vonat tipus darab Sebesség Km/h Hossz m Nemzetközi gyors, EC 25 100 330 59,4 Belföldi gyors 6 100 220 50,5 Távolsági személy 24 60 220 52,5 LAeq 25m) dba 23