H Í R L E V É L 2009. JÚLIUS / AUGUSZTUS A tartalomból I. MÉDIA... 2 1. Új Médiatörvény... 2 2. TV2 műsorszünet... 2 3. MR2-Petőfi rádió... 2 II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK... 2 1. Személyes adatok védelme... 2 2. Adózás rendjéről szóló törvény... 3 3. Adminisztratív terhek csökkentését célzó kormányrendelet-módosítások... 3 4. Táppénz... 4 I. TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT... 4 1. Avon-bírság... 4 2. Mikrorostos biogél... 5 1
I. MÉDIA 1. Új Médiatörvény Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja egy, a Magyar Hírlapnak adott interjúban elmondta, hogy meglátása szerint az idei parlamenti ciklusban már nem várható, hogy a pártok megegyezzenek az új Médiatörvény elfogadásának kérdésében. Mint emlékezhetünk rá, a parlamenti pártok a 2008-as évben több kísérletet is tettek arra, hogy megtárgyalják és elfogadják az új Médiatörvény tervezetét, azonban három változat előterjesztését követően sem sikerült konszenzusra jutniuk. 2. TV2 műsorszünet Az RTL-Klub után a TV2-t is 12 órás műsorszünettel szankcionálta az ORTT, miután egy délután sugárzott, 12 éven aluliaknak csak felnőtt társaságában megtekinteni ajánlott műsorban foglalkoztak kiskorúak megrontásával. A TV2 azonban bíróság előtt kívánja megtámadni az ORTT döntését, ugyanis nem értenek egyet a döntéssel és sokallják a szankciót. 3. MR2-Petőfi rádió Első fokon az MR2-Petőfi javára döntött a bíróság, és hatályon kívül helyezte az ORTT határozatát, amely kimondta, hogy nem felel meg a közszolgálatiság követelményeinek a Magyar Rádió MR2-Petőfi adójának műsorszolgáltatása. Az ORTT határozata szerint ugyanis a 2007. szeptember 21-i működésével az MR2-Petőfi adó nem biztosította a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének megjelenítését, amelyet a Médiatörvény megkövetel a közmédiumoktól. A közrádió vezetése arra hivatkozva kérte a határozat megsemmisítését, hogy a közrádió összes, bárki által fogható csatornája együttesen felel meg ezeknek a kritériumoknak, márpedig a jogszabály az intézményektől, nem pedig azok egyes adóitól várja el a megfelelést a sokszínűség követelményének. A médiahatóság az első fokú ítéletet megfellebbezi. II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 1. Személyes adatok védelme Jóri András adatvédelmi biztos kezdeményezésére a Büntető Törvénykönyv augusztus 9-től hatályba lépő módosításának értelmében a jogtalan haszonszerzési célból való adatkezelés bűncselekménynek minősül. A törvénymódosítással lehetővé válik a felelősségre vonás azon esetekben, amikor az internetes postafiókon keresztül kéretlen üzenetekben kínálnak megvételre jogtalanul összeállított email címeket, elérhetőségeket, személyes adatokat tartalmazó adatbázisokat a küldők. 2
Bűncselekménynek minősül az illegálisan összeállított direkt marketing célú adatbázisok, listák készletezése, fejlesztése, kereskedelme, illetve küldése is. A hatályos törvények szerint direkt marketing célú elektronikus üzenet csak a címzett előzetes hozzájárulásával küldhető. A megvételre felajánlott adatbázisok általában több száz személy nevét, elérhetőségét és egyéb személyes adatait tartalmazzák, amelyek többnyire jogszerűtlen forrásból származnak, illetve ilyen célú felhasználásuk jogellenes az érintettek hozzájárulásának hiányában. Továbbra is bűncselekménynek minősül a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettség megszegése, amennyiben ez más vagy mások érdekeit jelentősen sérti. 2. Adózás rendjéről szóló törvény Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) módosítása folytán módosultak a közbeszerzési eljárás során teljesített kifizetésekkel kapcsolatos igazolások kiadására vonatkozó szabályok. A módosítások értelmében a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó, 2009. július 9-ét követően teljesítendő kifizetéseknél nem érvényesül a visszatartási kötelezettség azoknál a tartozásoknál, amelyek az adóhatóság igazolása szerint 2008. szeptember 30-át követően keletkeztek. Amennyiben az igazoláson 2008. szeptember 30-án vagy azt megelőzően keletkezett tartozás is feltüntetésre került, akkor ezen tartozásösszegre az Art. 36/A. -ában foglaltakat továbbra is alkalmazni kell. 3. Adminisztratív terhek csökkentését célzó kormányrendelet-módosítások a) Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet [217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet] augusztus 7-én hatályba lépő módosítása értelmében az állami előirányzatokból nyújtható támogatásokhoz kapcsolódóan támogatási szerződés azzal a szervezettel nem köthető, amely az Art. rendelkezéseinek értelmében nem minősül köztartozásmentes adózónak. A köztartozás fennállásának hiányát a szervezet igazolhatja (i) 30 napnál nem régebbi, az adóhatóság által kiállított nullás igazolással, (ii) vagy azzal, hogy szerepel az adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban. Amennyiben azonban a pályázati kiírás többletfeltételként a nullás igazolás bemutatását követeli meg, a támogatást igénylő szervezet nem mentesülhet annak beszerzésétől, annak ellenére, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Az APEH az adózó kérelmére, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap tízedik napján felveszi az adózót az adatbázisba, ha az előírt feltételeket teljesíti. Ezeket a feltételeket tételesen felsorolja az adózás rendjéről szóló törvény. Az adatbázis adatait minden hónap 10- én frissítik. Az úgynevezett nullás adatbázis alapjait az Art. 2009. január 1-jén hatályba lépő módosítása vezette be, a cégek ugyanis ettől kezdve kérhetik az adatbázisba való felvételüket, 3
amely a közbeszerzési eljárások során az alvállalkozók részére 200.000,- Ft-ot meghaladó kifizetések esetén is az együttes adóigazolás benyújtásának kiváltásra szolgál. b) Szintén augusztus 7-én lépnek hatályba azon kormányrendelet-módosítások, amelyek a különböző eljárásokban megkövetelt közjegyzői aláírási címpéldány benyújtása helyett lehetővé teszik az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta elfogadását is. Mint ismeretes, az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta ez idáig csak és kizárólag az elektronikus cégeljárásban volt felhasználható, amennyiben a társaság létesítő okiratát vagy annak módosítását az aláírás-mintát készítő ügyvéd szerkesztette, illetve jegyezte ellen. 2009. augusztus 7-től azonban mind a földhivatali eljárásban, mind a vezető tisztségviselők bankszámla feletti rendelkezési jogosultsága igazolása tekintetében megfelelő az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta a közjegyzői címpéldány helyett. Továbbá a módosításról rendelkező kormányrendelet általánosságban is kimondja, hogy ahol kormányrendelet vagy miniszteri rendelet aláírási címpéldány benyújtását írja elő, e kötelezettség ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírásminta benyújtásával is teljesíthető. 4. Táppénz 2009. augusztus 1-jével változnak a táppénzre vonatkozó szabályok is: a táppénz mértéke 10 százalékkal csökken. Jelenleg még a 15 napos betegszabadságra a távolléti díj (ami sok esetben a bruttó bér) 80 százaléka illeti meg az alkalmazottat, ez 70 százalékra módosul. A baleseti táppénz összege pedig a bér 100 százalékáról 90 százalékára mérséklődik. A 16. naptól kezdve járó táppénz összege is alacsonyabb lesz. Akinek legalább kétéves biztosítási jogviszonya van, annak betegség esetén ezentúl a 16. nappal kezdődően a bruttó bérének 60 százaléka jár normál táppénzként a mai 70 százalékkal szemben. Akinek nincs kétéves biztosítotti jogviszonya, az pedig 60 helyett 50 százalékát kapja a bérének táppénz gyanánt. Csökken a passzív táppénz időtartama is, 45 napról 30 napra. Passzív táppénz annak jár, aki a biztosítási jogviszonyának megszűnését követő három napban megbetegszik. A folyamatban lévő táppénzeket a változás nem érinti. I. TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT 1. Avon-bírság A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 40 millió forint bírságot szabott ki az AVON Cosmetics Hungary Kft.-re. 4
A GVH az AVON Cosmetics Hungary Kft. több terméke esetében vizsgálta, hogy egyes reklámokban (katalógusokban) tett állítások megfelelnek-e a valóságnak, s azt a vállalkozás tudja-e bizonyítani. A GVH az Avon több szempillaspirálja esetében is megállapította, hogy az akár tizenkétszer vagy akár 75 % -kal dúsabb pillák ígérete alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére, ugyanis a vállalkozás a reklámokban nem tüntette fel, hogy a festék huszonnyolcszori felvitele eredményezte a látványos eredményt. Az ilyen mértékű használat azonban a termék mindennapi szokásos használatától jelentősen eltér, az erről való tájékoztatás hiányában azonban a fogyasztóban téves képzet alakulhatott ki a termék lényeges tulajdonsága, a használatától várható eredmények tekintetében illetően. A GVH jogsértés állapított meg több ránctalanító krémre vonatkozó állításokkal összefüggésben is. Egyes reklámjaiban az Avon a krémek ránctalanító hatására vonatkozó kijelentéseit csak szubjektív hatékonysági vizsgálattal tudta alátámasztani, azaz a fogyasztók egy kis csoportjának tapasztalatait használta fel hivatkozási alapul, miközben a reklámban azt állította, hogy a nagyfokú ránctalanító hatást klinikai vizsgálat igazolta. Azonban az Avon objektív alapú klinikai vizsgálatokat nem végzett el a hatásvizsgálat során. Másrészről a GVH azt is megállapította, hogy még a szubjektív vizsgálat sem támasztotta alá a reklámban tett kategorikus, minden fogyasztó irányában megfogalmazott ígéreteket. Más ráncatalanító krémek esetében viszont kiderült, hogy az azonnali jelentős változást ígérő állításokat olyan vizsgálatokra alapozták, amelyek során a terméket a mindennapi viszonyoktól eltérő körülmények között használták. Ennek következtében a GVH szerint nem zárható ki, hogy a mindennapi használat során az eredmények kedvezőtlenebbek, mint a vizsgálat során mért eredmények, vagyis a fogyasztó nem kapott reális képet a termékről. Megint más esetekben az Avon egyáltalán nem szolgált bizonyítékokkal a krémek eredményességét mérő teszteket illetően, csupán azt állította a reklámokban, hogy a fogyasztók körében végzett felmérések igazolják a hatékonyságot 2. Mikrorostos biogél 3 millió forintos bírságot szabott ki a GVH a Yess Europe Kft.-re, mert gyógyhatást tulajdonított az általa forgalmazott ún. biogélnek, és ezzel megtévesztette a fogyasztókat. Mivel a termék élelmiszernek minősül, külön hatósági vizsgálat, és engedély hiányában nem állítható róla semmiféle gyógyhatás. Azonban a tájékoztatások összhatásukban olyan benyomást keltettek, hogy a termék alkalmas betegség megelőzésére, kezelésére, gyógyhatás kiváltására. A GVH nem tartotta elfogadhatónak a gyártó azon előadását sem, amely szerint az Állami Egészségügyi Kutatóintézetben 2009 áprilisában vagy májusában klinikai vizsgálatok kezdődnek meg a termékkel kapcsolatban, mivel a termékről szóló információk valóságtartalmát igazoló bizonyítékoknak már a közzétételkor rendelkezésre kellett volna állni. Kiemelendő, hogy a Yess Europe Kft., mint az emberi egészséggel kapcsolatos termék forgalmazója, az ilyen vállalkozásokkal szemben az átlagosnál egyébként is magasabb szintű elvárást megalapozó tájékoztatások ellenőrzése során nem tanúsította az elvárható szakmai gondosságot, amikor nem ellenőrizte, hogy az általa közzétett tájékoztatások tartalma megfelel-e a valóságnak, az állítások bizonyítottak-e. 5
Mivel a termék gyártójának, a Natura-Pro Kft.-nek a tájékoztatások megjelenésében játszott szerepe nem volt egyértelműen megállapítható az eljárás során, a GVH a bírság kiszabását vele szemben mellőzte. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a gyula.panszky@kkplaw.hu e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük. Budapest, 2009. augusztus 12. Pánszky Ügyvédi Iroda 6