Az elso öt év Mit kapunk az EU-tól?

Az elso öt év Mit kapunk az EU-tól?

AZ EURÓTARIFA ÉS A 112-ES EURÓPAI SEGÉLYHÍVÓSZÁM AZ EU ÁLLAPOLGÁROK DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI VÉDELME Milyen hatással van EU tagságunk mindennapi életünkre? MUNKAVÁLLALÁS A TÖBBI TAGÁLLAMBAN ÉS AZ EU INTÉZMÉNYEIBEN Európa parlamenti választások UTASJOGOK A LÉGI ÉS VASÚTI FORGALOMBAN AZ EURÓPAI UNIÓ ÖKO-CÍMKÉJE SZABAD ÉS DÍJMENTES HOZZÁFÉRÉS AZ EURÓPAI STATISZTIKAI ADATOKHOZ A következő oldalakon összegyűjtöttünk e kérdésre néhány választ... FOGYASZTÓVÉDELEM UNIÓS FORRÁSOK LEHÍVÁSA KÉPZÉSI LEHEToSÉGEK EURÓ EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYA SCHENGEN

AZ EURÓTARIFA Az Európai Unió (EU) bevezette az un. eurótarifát. Ez meghatározza a mobil hívásoknak a legmagasabb árát, melyet a szolgáltatók külföldi hálózat használata esetén felszámolhatnak. A 112-ES EURÓPAI SEGÉLYHÍVÓSZÁM A 112-es szám az egységes európai segélyhívószám, melyen mobil- és vonalas telefonról egyaránt ingyenesen hívható a megfelelő segélyszolgálat az EU minden országában. Az eurótarifa bevezetése csökkentette az EU tagállamain belüli telefonálás költségeit. Ezt két intézkedés segítségével érték el: a barangolási díjak (u. n. roaming) indított hívás esetén nem haladhatják meg a 46 eurócentet (ÁFA nélkül), fogadott hívások esetén pedig a 22 eurócentet (ÁFA nélkül); Baj, baleset esetén az EU bármely országában ingyenesen hívhatjuk a 112-es számot. A 112-es szám csak sürgős esetekben hívható, ha orvosi ellátásra, rendőrségi, tűzoltósági vagy egyéb szakszolgálatok segítségére van szükségünk. További információk a 112-es segélyhívószámról a www.sos112.si webhelyen találhatók. a szolgáltatóknak a külföldi hívásokat másodpercre és nem percre kell elszámolniuk. 2009 nyarán még olcsóbbak lesznek az sms-üzenetek, és alacsonyabbak lesznek a barangolási díjak, mert a tervek szerint a szolgáltatók az indított hívásokért maximum 43 eurócentet (ÁFA nélkül), a fogadott hívásokért maximum 19 eurócentet (ÁFA nélkül) számolnak el percenként. A világon több mint 3,3 milliárd mobiltelefonhasználó él, ami azt jelenti, hogy a különböző hálózatokon át már az emberiség fele elérhető. Spanyolországi nyaralásunkról vagy londoni szolgálati utunkról tehát lényegesen olcsóbban telefonálhatunk haza, mint évekkel ezelőtt, amikor az EU államaiba vagy államaiból indított magasabb hívásdíjak miatt sokkal jobban éreztük a határokat és a tagállamok közötti távolságokat. Február 11.-e (11.2.) a 112-es egységes európai segélyhívószám tudatosításának napja.

EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYA Az Európai egészségbiztosítási kártya biztosítja számunkra, hogy sürgősségi esetben illetve szükség esetén egészségügyi szolgáltatást vegyünk igénybe az EU tagállamaiban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban, amikor ideiglenesen ott tartózkodunk. Az Európai egészségbiztosítási kártya biztosítja számunkra a jogot, hogy sürgősségi esetben illetve szükség esetén egészségügyi szolgáltatást vegyünk igénybe, melynél figyelembe veszik a szolgáltatás természetét és a másik tagállamban való tartózkodás tervezett időtartamát. Az európai kártya csak az egészségügyi közintézményekben érvényes. vesszük igénybe, amely nem tartozik az egészségügyi közintézmények hálózatába). Ilyen eset pl., ha sürgősségi ellátásra van szükségünk, s közvetlen közelünkben nincs egészségügyi közintézmény. Ezért ajánlott mindig megőrizni minden számlát, orvosi vényt és igazolást. Európai egészségbiztosítási kártyára akkor vagyunk jogosultak, ha rendezett a kötelező egészségbiztosításunk. Ingyenesen megrendelhetjük az Interneten keresztül (http://www.zzzs.si/) vagy kiválthatjuk a Szlovén Egészségbiztosító Intézet illetékes területi egységénél. Az európai egészségbiztosítási kártyák kiadásáról és felhasználásáról az egyes országokban további információkat a Szlovén Egészségbiztosító Intézet honlapjának http://www.zzzs.si/, a http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catid=559&langid=hu webhelyén találhatnak. Az egészségügyi szolgáltatást a tagállamok saját szabályzásukkal összhangban biztosítják, a szabályozás országonként eltérő lehet. Bizonyos országokban az ellátás ingyenes, más országokban magunknak kell fedeznünk a költségek egy részét, s van, ahol a teljes költséget ki kell fizetni. A költségek visszatérítését ezt követően vagy az adott ország illetékes szervétől kérhetjük vagy hazatérés után a Szlovén Egészségbiztosító Intézettől. Költségtérítésre bizonyos feltételek mellett akkor is jogosultak vagyunk, ha az egészségügyi szolgáltatásokat nem az európai törvényi szabályozással összhangban vesszük igénybe (pl. nincs európai egészségbiztosítási kártyánk, vagy ha a szolgáltatást olyan szolgáltatónál Az európai egészségbiztosítási kártya nem fedezi a külföldön tervezett gyógykezelések (pl. tervezett műtéti beavatkozás, tervezett szülés) költségeit, amennyiben ez volt a biztosított személy külföldi tartózkodásának célja.

MUNKAVÁLLALÁS A TÖBBI TAGÁLLAMBAN ÉS AZ EU INTÉZMÉNYEIBEN A szlovén állampolgároknak joguk van munkát vállalni, munkát keresni vagy nyugdíjba menni az EU bármely tagállamában. Nekünk, szlovén állampolgároknak szabad hozzáférésünk van a munkaerőpiachoz, jogilag azonos feltételek mellett pályázhatunk a többi tagállam szabad álláshelyeire. A tagállamok többségében nincs szükségünk munkavállalási engedélyre. Ez alól kivétel Ausztria, Németország, Belgium, és bizonyos munkák esetében Dánia, ahol még mindig érvényben van az átmeneti időszak, amelyet a munkaerő szabad áramlása területén vezettek be. 2011. május 1.-e után már ezekben az államokban sem lesz szükségünk munkavállalási engedélyre. mellett megtaláljuk az egyes tagállamok nemzeti munkaügyi központjait, Szlovéniában ez az SZK Munkaügyi Intézete. Az EURES segítségével nyomon követhetjük a kereslet és kínálat alakulását az EU munkaerőpiacán. Az EU-n belül munkavállalási lehetőséget jelent az EU intézményeiben való elhelyezkedés (Európai Bizottság, Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament, Európai Bíróság, Európai Számvevőszék stb.), Az EU intézményeiben való munkavállaláshoz külön versenyvizsgát kell tenni (fr. concours), melyet az EPSO az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal általában évente kétszer ír ki. Az EU állampolgárai, akik egy másik tagállamban dolgoznak, megőrzik a munkához kapcsolódó jogaikat a szociális biztonsághoz és a nyugdíjhoz való joggal együtt. Előfordulhat, hogy bizonyos munkahelyeket a közfeladatok területén, melyek kapcsolatban vannak a közrend fenntartásával vagy az állam érdekeivel (pl. fegyveres erők, rendőrség, igazságszolgáltatás, adóhatóság, diplomáciai szolgálat) csupán az adott ország állampolgárai tölthetnek be. Munkahelykeresés esetén az EU bármely tagállamában nagy segítséget jelent az EURES hálózat (http://ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu). A hálózatban az Európai Bizottság Szlovénia EU tagságának első 5 évében több mint 300 szlovén helyezkedett el az Európai Unió intézményeiben.

KÉPZÉSI LEHETOSÉGEK Mi, szlovén állampolgárok azonos feltételek mellett vehetünk részt a képzésben az EU más tagállamaiban, mint az ottani állampolgárok. Az EU programjai lehetővé teszik számunkra, hogy az EU többi tagállamában tanuljunk. Ha eleget teszünk a felvételi követelményeknek (beiratkozási feltételeknek), tanulhatunk az EU bármely egyetemén. A tudás és tapasztalat szabad áramlását az EU különböző oktatási, képzési és együttműködési programjai ösztönzik. Ez érvényes az egyénekre és az oktatási és egyéb intézményekre is. A programok lehetővé teszik a diák- és oktatócserét, a szakmai gyakorlatot, továbbá az egyéb tapasztalatszerzést az EU többi tagállamában. A programok a következők: Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, Gruntvig, Erasmus Mundus és más hasonló programok. a felnőttoktatásban. Az Erasmus Mundus program az európai egyetemek nemzetközi kapcsolatait és mobilitását támogatja az unión kívüli, un. harmadik országokkal, ösztönzi a kultúrák közötti kapcsolatokat a harmadik országokkal. A programokról további információkat a http://www.cmepius.si/ webbhelyen talál. A Comenius program célja az iskolák és tanárok együttműködése az óvodai és általános iskolai képzésben. Az Erasmus program a felsőfokú képzésben való együttműködést segíti, célcsoportjai a hallgatók és az oktatók. A Leonardo da Vinci program lehetővé teszi a jó gyakorlat cseréjét, különböző szakmai és szakképzési tapasztalatok megszerzését EU szinten. A Grundtvig program a szakmai tudás továbbfejlesztését célozza meg Az Erasmus program a 15. század egyik legnagyobb humanistájáról, Rotterdami Erazmusról kapta a nevét. A program már több mint 20 éves, az első évben 3244 hallgató vett benne részt, 20 év múlva a közreműködők száma több mint 150.000 lett.

Európa parlamenti választások Az Európai Unió polgáraként jogunk van választónak és választhatónak lenni az Európai Parlamentben. Ez a jog akkor is megillett minket, ha állandóan valamely másik tagállamban élünk, melynek nem vagyunk állampolgárai. Szlovénia EU csatlakozásával mi, szlovén állampolgárok megkaptuk a jogot, hogy választók és választhatók legyünk az Európai Parlamentben. Az EU állampolgárság lehetővé teszi számunkra, hogy választhassunk, illetve jelöltessük magunkat valamely más tagállamban, ha állandóan ott élünk. Így például az a szlovén állampolgár, aki állandó tartózkodási hellyel rendelkezik Belgiumban, az ottani választási jegyzékbe törvények kialakításában, melyek meghatározzák mindennapjainkat, dönt az EU költségvetésének felhasználásáról és ellenőrzi az EU egyéb intézményeit. Szlovénia a 785 fős Európai parlamentben 7 képviselővel rendelkezik. A 2009-es választásokon 7 képviselőt választunk az Európai Parlamentbe, melynek létszáma a Nizzai Szerződés alapján 736 főre csökken. történő felvételi kérelme alapján, melyet az illetékes belga szervekhez nyújt be, választhat Belgiumban. A jegyzékbe történt felvételről Belgium értesíti Szlovéniát, amely a kettős választójog illetve jelölés elkerülése érdekében, a jelzett állampolgárt nem veszi fel választói névjegyzékébe. Fontos az Európa Parlamenti választásokon való részvétel, hiszen így dönthetünk saját és majdnem 500 millió uniós polgár jövőjéről. Az Európai Parlament közreműködik az európai A 2009. évi Európai Parlamenti választások vasárnap, június 7-én lesznek Szlovéniában.

FOGYASZTÓVÉDELEM Mi, szlovén állampolgárok bárhol vásárolhatunk az EU belső piacán. Az európai törvények biztosítják számunkra a fogyasztói érdekek magas szintű védelmét, a biztonságos árut, tiltják a félrevezető reklámozást és a tisztességtelen eladási gyakorlatot. Mi, szlovén állampolgárok az EU bármely tagállamában vásárolhatunk anélkül, hogy hazatéréskor vámot vagy további ÁFA-t kellene fizetnünk. Az EU-n belüli áruvásárlás esetén az eladó köteles elmondani nekünk az áruról szóló alapvető információkat (pl. az áru összetételéről, arról, hogy tartalmaz-e génmódosított anyagokat, illetve a szavatossági idejéről). Az európai törvények tiltják a gyógyhatásról hazug állításokat, illetve a hazug ingyenes ajánlatokat. Egy szlovén állampolgárnak ideiglenes spanyolországi tartózkodása alatt ellopták a gépjárművezetői jogosítványát. Az illetékes spanyol hivatalban kérelmet nyújtott be, hogy új jogosítványt szeretne, de 4 hónapig nem kapott választ. A szlovén SOLVIT központhoz fordult segítségért, amely a spanyol központ segítségével megállapította, hogy a kérelmező nem melléket minden szükséges dokumentumot. Amikor a szlovén állampolgár ezt követően benyújtotta a rendőrségi jegyzőkönyv másolatát, először ideiglenes jogosítványt kapott, majd egy hónap múlva megkapta az állandó gépjárművezetői engedélyt. A megoldáshoz csupán 10 nap kellett. Az EU kiépítette a SOLVIT elektromos hálózatot, melyen keresztül a polgárok és a cégek megoldhatják problémáikat, ha egy másik tagállam hatóságai az egységes piac szabályait helytelenül alkalmazzák, s ezáltal az egységes piacra vonatkozó közösségi szabályokban lefektetett jogok csorbulnak. A SOLVIT elektromos hálózatot a viták alternatív megoldási mechanizmusának is nevezhetnénk. Sokkal gyorsabban működik, mint a Az európai törvénykezés a táv pénzügyi szolgáltatások esetében 30 nap gondolkodási időt engedélyez, ez alatt az egyén felbonthatja a szerződést. Ez idő alatt értesítheti a biztosítási ajánlattevőt, aki köteles visszafizetni a befizetett összeget. A többi tagállamban való vásárlás esetén különösen figyeljünk a szerződés apró betűs részeire illetve az általános feltételekre; a vásárolt terméknek európai garanciájára, melyet minden tagállamban érvényesíthetünk, hiszen az EU törvényei szerint a garanciaadás nem kötelező; hogy a fogyasztói jog esetleges érvényesítése érdekében a vásárlás után két évig megőrizzük a számlát. A fogyasztói jogok érvényesítésénél információt és segítséget kaphatunk az Európai Fogyasztói Központokban (EFK). Szlovéniában az EFK-n túl ingyenes fogyasztóvédelmi tanácsadó szolgálat is működik (ingyenes telefonszáma 080 88 99). panasz hivatalos benyújtása. Elvileg az állampolgárok vagy vállalatok minden olyan határon átnyúló problémájával foglalkozik, mely azért keletkezik, mert egy másik tagállam hatóságai az egységes piac szabályait helytelenül alkalmazzák. A rendszer magában foglalja az egyes tagállamok fogyasztói központjait, melyek a felmerülő életszerű problémákat igyekeznek maximum 10 héten belül megoldani. Szolgáltatásaik ingyenesek. Szlovéniában SOLVIT központ a Gazdasági Minisztérium keretein belül működik. E központhoz fordulhatunk, ha nehézségeink adódnak, pl. a diplománk elismertetésekor, gépjárművünk forgalomba helyezésekor, tartózkodási engedély beszerzésekor a többi tagállamban, stb. További információkat a http://ec.europa.eu/solvit/ webbhelyen talál.

UTASJOGOK A LÉGI ÉS VASÚTI FORGALOMBAN Az európai törvények bizonyos jogokat biztosítanak számunkra, ha repülővel utazunk. Ezek az információkkal, késésekkel, lemondásokkal, túlfoglalással, a sérült vagy elveszett poggyásszal kapcsolatosak. Az EU vasúton való utazás esetén is szabályozza az utasok jogait. Az EU szabályozása bizonyos jogokat biztosítanak számunkra, ha repülővel utazunk, melyek eltérőek lehetnek kellemetlen helyzet esetén, amelybe önhibánkon kívül kerültünk, legyen szó késésről vagy túlfoglalásról, a járat törléséről, elveszett, sérült vagy megsemmisült poggyászról. Ilyen esetekben a repülőtársaságnak gondoskodnia kell ételről, italról, szükség szerint fel kell ajánlania egy másik járatot, gondoskodnia kell szállodai elhelyezésről, kommunikációs eszközökről vagy pénzbeli kártérítésről. Jogainkról a repülőtársaság köteles írásban tájékoztatni minket. A jogok a menetrendszerű és charter járatokra egyaránt érvényesek az EU-n belül, illetve azokra a járatokra, melyek EU-s reptérről indulnak vagy érkeznek, ha járatot Eu-s repülőtársaság végzi. Az EU a légi forgalomban részt vevő utasok biztonságának növelése érdekében un. feketelistát állított össze azokról a légitársaságokról, melyeknek a biztonsági előírások miatt tilos az európai légtérben repülni (http://ec.europa.eu/transport/air-ban/). 2009. december 3.-án lép életbe az az EU rendelet, mely javít a vasúti forgalomban résztvevő utasok jogi helyzetén. A vasúttársaságoknak már az indulás előtt tájékoztatniuk kell az utasokat a menetrendről, a leggyorsabb és legolcsóbb utazási lehetőségről, a mozgáskorlátozott személyek szállítási lehetőségeiről, a kerékpár-szállítás lehetőségéről és az egyéb szolgáltatásokról a vonaton. Út közben gondoskodni kell a soron következő állomásról, a vonat szolgáltatásairól és az esetleges késésről szóló információkról, megérkezés után pedig az elveszett poggyászról is tájékoztatni kell az utasokat.

AZ EURÓPAI UNIÓ ÖKO-CÍMKÉJE Az Európai Unió öko-címkéjét azok a termékek illetve szolgáltatások nyerik el, melyek eleget tesznek a szigorú ökológiai előírásoknak, illetve a használhatóság mértékének. Az EU öko-címkéjét (környezetbarát védjegyét) megtalálhatjuk tisztítószereken, gépeken, berendezéseken, ruhákon, kenőanyagokon, papírtermékeken, háztartási és kerti eszközökön, turisztikai szállásokon. Az öko-címke odaítélésénél figyelembe veszik, hogy a termék teljes élettartama alatt a gyártástól a hulladékig minél kevesebb negatív hatást gyakoroljon a környezetre. Érvényessége kiterjed az EU minden országára, továbbá Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre. Szlovéniában a címkét (védjegyet) a Szlovén Köztársaság Környezetvédelmi Ügynöksége ítéli oda igazgatósági határozattal. A személy, aki az öko-címkét megkapta, külön illetéket fizet. Ha az Európai Unióban évente eladott hűtőszekrények 5%-a megfelelne az EU öko-címke követelményeinek, éves szinten a széndioxid kibocsátást 74.850 tonnával csökkenthetnénk amely megfelel egy autó felhasználásának, mely 11.500- szor kerüli meg a Földet. A védjeggyel rendelkező termékek jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a többi termék. Kevesebb energiát használnak, tartósságuk és a jó pótalkatrész ellátás következtében élettartamuk hosszabb, könnyebb az újra hasznosításuk, s kevesebb természeti forrást (vizet, nyersanyagot) használnak fel. A védjegy segítségünkre lehet, ha pihenési, üdülési lehetőséget keresünk, hiszen elvezethet minket egy olyan szállodáig vagy kempingig, amelyben ügyelnek az energiatakarékosságra, a megújuló energiaforrások használatára, takarékoskodnak a vízzel, s gondot fordítanak a hulladékkezelésre. További információkat a http://www.eco-label.com/hungarian/ webbhelyen talál.

EURÓ Szlovéniában 2007. január 1.-én vezettük be az eurót, melyet az EU 16 tagállamában használhatunk (euróövezet). Az euróövezetbe való utazásunk előtt nem kell többé pénzváltót keresni, valutát beváltani. Átszámítások nélkül vethetjük össze a termékek árát Szlovéniában és Németországban. A bankautomatából való pénzfelvétel, a bankkártyával vagy a bankutalvánnyal való fizetés költségei euróban (50.000 euróig) az egész euróövezetben azonosak. Az euró nemzetközi kulcsvaluta lett, napjainkban mintegy 320 millió európai állampolgár használja. A pénzhamisítók elleni védekezés miatt a euróbankjegyek többféle biztonsági elemet tartalmaznak, aminek köszönhetően egyetlen pillantással meg lehet győződni a bankjegy valódiságáról. AZ EURÓÖVEZET ORSZÁGAI: Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Németország, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország. vagy barnára változik. (az 50, 100, 200 és 500 címletű bankjegyeken), illetve látható egy aranysárga csík (az 5, 10 és 20 címletű bankjegyeken). A bankjegyeknél ajánlatos minél több biztonsági elemre odafigyelni, ez csak néhány másodpercet vesz igénybe. A hamisított bankjegyeket egyszerű teszttel ismerhetjük fel: TAPINTSUK MEG VEGYÜK SZEMÜGYRE MOZGASSUK MEG. A bankjegyek tapintása jellegzetesen ropogós, kemény (nem puha vagy viaszos). A felületből kidomborodó nyomat úgy tapintható ki, ha ujjunkkal végigsimítjuk, vagy körmünkkel óvatosan megkarcoljuk. A bankjegyet fény felé tartva válik láthatóvá a vízjel, a biztonsági szál, felületén van egy összetett szám is, amely azonban nem látható. Mozgassuk meg a bankjegyet. A hologramon az értékjelzés ablak, illetve kapubejárat képével váltakozik. A hátoldalon látható értékjelzés színe liláról olajzöldre Euróval 6 olyan országban is fizethetünk, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de szintén eurót használnak (Monaco, San Marino, Vatikán, Andora, Montenegró és Koszovó). A tengerentúli francia területeken is eurót használak (Guadeloupe, Martinique, Francia-Guajana és Réunion), valamint a Saint-Pierre-et-Miquelon, Mayotte, Azori-szigetek, Madeira és Kanári-szigeteken, amelyek formálisan ugyan nem tagjai az Európai Uniónak.

SCHENGEN Az ún. schengeni övezeten belül szabadon utazhatunk, megállás nélkül haladhatunk át a határon, nincs útlevél vagy személyi igazolvány ellenőrzés. Szlovénia állampolgárai szabadon utazhatunk az egész schengeni térségben. A schengeni térség államai közötti belső határok átlépéséhez már nincs szükség útlevélre vagy személyi igazolványra, de mindig legyen nálunk legalább egy dokumentum. A rendőri feladatok keretében saját területén minden állam ellenőrizheti az személyazonosságot. A belső határokon történő határőrizet megszüntetése következtében az EU külső határain fokozott az ellenőrzés. Szlovénia fokozott ellenőrzést végez a repülőtéri és a kikötői határátkelőhelyeken valamint a szlovén-horvát határon, ahol a schengeni térséghez történő csatlakozásával őrzi az EU közös külső határát és határellenőrzést végez a schengeni térség valamennyi tagállama részére. Szlovénia és Horvátország a határforgalomról és az együttműködésről megállapodást kötött, amely többek között úgy rendelkezik, hogy Szlovénia és Horvátország állampolgárainak, akik a határmenti térségben bejelentett állandó lakóhellyel rendelkeznek, csak határátlépési engedély szükséges a két állam közötti határátkelőkön történő határátlépéshez. A közös határokon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szóló megállapodás (Schengeni Egyezmény) a nevét a luxemburgi városkáról kapta, ahol 1985-ben aláírták a megállapodást. A SCHENGENI TÉRSÉG TAGÁLLAMAI: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Izland, Norvégia és Svájc.

AZ EU ÁLLAPOLGÁROK DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI VÉDELME Minden olyan EU-n kívüli országban, ahol Szlovéniának nincs diplomáciai-konzuli képviselete, EU állampolgárként jogosultak vagyunk átfogó konzuli védelemre az EU bármely másik tagállamának képviseletén. Szlovénia az EU minden tagállamában rendelkezik saját képviselettel, ahol a szlovén állampolgároknak segítséget és védelmet nyújtanak súlyos baleset, komoly betegség, halál, előzetes letartóztatás, támadás vagy a hazatéréshez szükséges útlevélkiadás megtagadása esetén. Az Európai Unión kívüli országokban, ahol Szlovénia nem rendelkezik saját képviselettel, EU állampolgárként jogosultak vagyunk bármelyik tagállam diplomáciai vagy konzuli szervének védelmére a saját állampolgáraira vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett. Ha például Tunéziában tartózkodunk, ahol Szlovéniának nincs saját képviselete, úgy bármelyik EU tagállam Tunéziában lévő képviseletéhez fordulhatunk. Az alábbi honlapon közzétett képviseletek áttekintése az egész világra kiterjedően: http://www.mzz.gov.si/si/predstavnistva_po_svetu_in_informacije_o_drzavah/. Útlevele ill. személyi igazolványa elvesztése esetén az elvesztést vagy az eltulajdonítást annak az államnak a rendőrségén kell bejelenteni, ahol dokumentuma elveszett. A hazatéréshez szükséges útlevél kiállításához a diplomáciai-konzuli képviselethez be kell nyújtani a dokumentum elvesztéséről ill. eltulajdonításáról tett bejelentést bizonyító rendőrségi igazolást, valamint egy fényképet. Az igénylőnek továbbá bizonyítania kell személyazonosságát, amelyhez egy fényképpel ellátott személyi okmányra van szüksége. Ajánlatos a külföldi utazás előtt egy hitelesített útlevél másolatról gondoskodni, melyet őrizzünk az eredeti okirattól elkülönítve.

UNIÓS FORRÁSOK LEHÍVÁSA Szlovénia EU-csatlakozásával jogosult az uniós források igénybevételére, amelyek főként a fejlesztés és a foglalkoztatás ösztönzését szolgálják, a pénzeszközök jelentős része a mezőgazdaságba irányul. Európai kohéziós politika Az európai kohéziós politika központi célja a fejlettségben mutatkozó különbségek csökkentése az Európai Unió különböző régiói között. A közös költségvetésből a források mintegy harmadát erre a célra fordítják. A források lehívása a Kohéziós Alapból és két strukturális alapból történik: az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból (ESZA). További információt a mezőgazdasági, vidékfejlesztési és halgazdálkodási pályázatokról az alábbi honlapon találhatnak: http://www.mkgp.gov.si/si/javni_razpisi/. Közös mezőgazdasági politika Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancialapból (EAGGF) finanszírozzák a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetéseket és állati eredetű termékek EU-n kívüli exportja utáni pótlékokat. Az EU ezzel hozzájárul a vidék megóvásához a tagállamokban, és hogy az állampolgároknak elegendő élelmet biztosítson a legmegfelelőbb áron. Erre a célra Szlovéniának nyújtott összeg fokozatosan növekszik és 2013-ra eléri a kb. 144 millió eurót évente. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozzák a vidékfejlesztési programokat, többek között a gazdaságok és a élelmiszer-feldolgozó vállalatok technológiai fejlesztését, a turizmus fejlesztését, a falvak felújítását és fejlesztését, jelentős részét pedig a nehezebb körülmények között történő mezőgazdaságra fordítják. Ezek a források a gazdáknak lehetővé teszik a természetbarát mezőgazdálkodást. A szlovén vidék a 2007 2013. évi költségvetésből 900 millió euróra jogosult. További információ az európai kohéziós politika megvalósításáról az alábbi honlapon áll rendelkezésükre: http://www.euskladi.si/. Az európai források lehívására a tagállamok programot dolgoznak ki, amelyben definiálják, hogy milyen célokra fordítják a pénzt és mennyit. Ennek alapján valósulnak meg a pályázatok és választják ki a projekteket. Forrásra jogosultak a közjogi jogi személyek (helyi közösségek, közintézetek, főiskolai, kutatási és állami intézmények stb.), a magánjogi jogi személyek (vállalatok, nem kormányzati szervezetek, egyesületek, stb.), valamint a természetes személyek. A kiválasztott projektet az EU nem finanszírozza teljes egészében, hanem csak részben. A jóváhagyott összeget az Európai Bizottság fokozatosan fizeti ki a már teljesített munkákról szóló bizonylatok alapján. Amennyiben nagyobb szabálytalanságokat észlel, a támogatást leállíthatja vagy korlátozhatja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Szlovénia az állami költségvetésből biztosítja a forrásokat a végrehajtás alatt álló és társfinanszírozásra kiválasztott projektekre, csak ezután kapja meg a pénzt az európai költségvetésből. Az EU a tagállamokban ösztönzi a halászatot és a halgazdálkodást. Az Európai Halászati Alapból (EHA) Szlovénia részére mintegy 21 millió euró áll rendelkezésre. Szlovénia 2008. évi európai pályázaton a A kiválóság központja: nanotudomány és nanotechnológia című projekttel vett részt, amely az EU tagállamok által benyújtott projektek között az egyik legjobb helyezést kapta. A projekt 3,4 millió eurót nyert, a Regionális Fejlesztési Alap hozzájárulása pedig 1,9 millió eurót tett ki.

SZABAD ÉS DÍJMENTES HOZZÁFÉRÉS AZ EURÓPAI STATISZTIKAI ADATOKHOZ Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) honlapján szabadon és díjmentesen kaphatunk statisztikai adatokat. Eurostat honlapja több mint 300 millió statisztikai adathoz kínál szabad és díjtalan hozzáférési lehetőséget a hét minden napján naponta 24 órán át, angol, német és francia nyelven. Az adatokat naponta frissítik. Amennyiben az Eurostat adataival először találkoznak vagy ha a keresett adatokat illetve információkat nem sikerült megtalálniuk, úgy Szlovéniában az SzK Statisztikai Hivatala ingyenes segítséget nyújt. A Hivatal tanácsadói tanácsot adhatnak és segítséget nyújtanak az adatok keresésében valamint az Eurostat honlapra vonatkozó programeszközök használatában. További információt az adatok hozzáférhetőségéről az alábbi honlapon találhatunk: http://www.stat.si/esds_vstopna_stran.asp, de a következő e-mail címre is írhatnak nekik: esds.stat@gov.si. Az Eurostat adatai szerint 2008-ban a közel 500 millió embert számláló Európai Unióban a háztartások 48 %-a használt szélessávú Internetet. Szlovéniában, amely 2 millió lakosával az EU összlakosság 0,4 százalékát teszi ki, pedig a háztartások 50 %-a használta.

CIP - Kataložni zapis o publikaciji Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana 061.1EU(035) AZ első öt év : mit kapunk az EU-tól? / [szerkesztő Špela Simšič; fordította Magda Berden]. - Ljubljana : A SzK Kommunikációs Kormányhivatala, 2009 ISBN 978-961-6435-53-6 1. Simšič, Špela 245110784 Kiadja: Az SzK Kommunikációs Kormányhivatala A szöveg a minisztériumokkal és a kormányhivatalokkal való együttműködésben készült Szerkesztő: Špela Simšič Szerkesztőbizottság: Nataša Bušljeta, Alenka Čebular, Tamara Mavko, Helena Vodušek, Špela Simšič Technikai szerkesztés és tördelés: Bons d.o.o. Fordította: Magda Berden Nyomdai munkák: Eurograf d.o.o. Példányszám: 2.000 2009. április

EVROFON 080 2002 EVRONABIRALNIK Gregorčičeva 25, 1000 Ljubljana EVROSPLET http://evropa.gov.si/ E-CÍM evrofon@gov.si Szlovénia uniós tagságával kapcsolatos kérdéseiket várjuk az alábbi elérhetőségeken: evrofon 080 2002, europostaláda (Gregorčičeva 25, 1000 Ljubljana), valamint evrofon@gov.si elektronikus cím. További információt találhat a http://evropa.gov.si/ honlapon is. A jelen kiadvány díjmentesen megrendelhető a fenti címeken. Amikor az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire keresi a választ, a Europe Direkt hálózathoz is fordulhat. Felhívhatja a 00800 6 7 8 9 10 11 ingyenes telefonszámot vagy felkeresheti a hat szlovéniai információs központ egyikét Celjében, Mariborban, Muraszombaton, Nova Goricában, Novo mestoban és Ravne na Koroškem településen. További információ: http://ec.europa.eu/europedirect/ http://europa.eu.