SIÓFOK VÁROS GONDOZÁSI KÖZPONTJÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA 2016.
TARTALOM I. Az intézmény azonosítói 5 1. Az intézmény szociális ellátórendszerben betöltött szerepe 5 II. Az intézmény célja és feladata 5 1. A Gondozási Központ által biztosított ellátások formái 6 2. Jogszabályi háttér 6 3. Az ellátási típusok együttműködésének rendje 7 4. Demográfiai mutatók 8 5. Az ellátásban részesülők száma 8 III. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások részletes bemutatása 9 1. Étkeztetés 1.1. A szolgáltatás célja és feladata 9 1.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 9 1.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 10 1.4. Az ellátás igénybevételének módja 10 1.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 11 2. Házi segítségnyújtás 2.1. A szolgáltatás célja és feladata 11 2.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 12 2.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 12 2.4. Az ellátás igénybevételének módja 12 2.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 14 3. Család- és gyermekjóléti központ 3.1. A szolgáltatás célja és feladata 14 3.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 16 3.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 16 3.4. Az ellátás igénybevételének módja 23 3.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 24 4. Család és gyermekjóléti szolgálat 4.1. A szolgáltatás célja és feladata 24 4.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 24 4.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 25 4.4. Az ellátás igénybevételének módja 32 4.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 32 5. Helyettes szülői ellátás 5.1. A szolgáltatás célja és feladata 33 5.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 34 5.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 34 5.4. Az ellátás igénybevételének módja 34 5.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 36 6. Idősek klubja 6.1. A szolgáltatás célja és feladata 36 6.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 37 6.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 37
6.4. Az ellátás igénybevételének módja 38 6.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 39 7. Nappali Melegedő 7.1. A szolgáltatás célja és feladata 39 7.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 39 7.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 40 7.4. Az ellátás igénybevételének módja 40 7.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 41 8. Éjjeli Menedékhely 8.1. A szolgáltatás célja és feladata 41 8.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 41 8.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 41 8.4. Az ellátás igénybevételének módja 42 8.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 42 9. Idősek Otthona 9.1. A szolgáltatás célja és feladata 42 9.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 42 9.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 43 9.4. Az ellátás igénybevételének módja 46 9.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 49 10. Emelt Szintű Idősek Otthona 10.1. A szolgáltatás célja és feladata 49 10.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 49 10.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 50 10.4. Az ellátás igénybevételének módja 53 10.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 56 IV. Tájékoztatási kötelezettség 56 V. Térítési díj 57 VI. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme, a panaszjog gyakorlásának módja 1. Az ellátottak jogainak védelme 60 2. Az ellátottak jogai 60 3. Gyermeki jogok 61 4. Szülői jogok 64 5. A szociális szolgáltatást végzők jogvédelme 65 VII. Az intézmény szolgáltatásairól szóló tájékoztatás módja 65 VIII. Az intézmény külső kapcsolatai, más intézményekkel történő együttműködés 65 IX. Általtalános rész 66
A szakmai program mellékletei 1. Házirend (Siófok, Korányi S.u.1/a,1/b) 2. Házirend (Siófok, Bajcsy-Zs. u.224.) 3. Az ellátásban részesülőkkel kötendő megállapodások 4. SZMSZ és Szervezeti ábra 5. Korlátozó intézkedés alkalmazásának eljárási szabályai
I. AZ INTÉZMÉNY AZONOSÍTÓI Az intézmény neve: Siófok Város Gondozási Központja Székhely: 8600 Siófok, Korányi S. u. 1/a. Telefonszáma: 84-310-547 84-310-746 84-311-013 Szociális ellátást biztosító telephelyek Siófok, Korányi S. u. 1/a Siófok, Korányi S. u. 1/b Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224. Tel: 84-310-103 Siófok, Szépvölgyi u. 2. Tel.: 84-317-788 Az intézmény alapítója: Siófok Város Önkormányzata Az intézmény fenntartója: Siófok Város Önkormányzata A felügyeleti szerv neve: Siófok Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Az intézmény módosított Alapító Okiratát Siófok Város Képviselőtestülete 227/2015. (XI. 25.) számú határozatával hagyta jóvá. 1. Az intézmény szociális ellátórendszerben betöltött szerepe Siófok Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások biztosítását integráltan, a Gondozási Központ intézményén keresztül valósítja meg. Célja ezzel a rászorulók szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének könnyítése, az ellátás hatékonyabbá tétele. Mivel a szolgáltatások egymásra épülnek, az ellátottak számára a rendszer átjárhatóbb, a nyújtott segítség hatékonyabb lehet. II. AZ INTÉZMÉNY CÉLJA ÉS FELADATA A Gondozási Központ integrált szociális intézmény. Siófok területén biztosítja az időskorúak és hajléktalan személyek részére a személyes gondoskodás keretébe tartozó alap- és szakosított ellátási formákat. Siófok, Siójut településeken ellátja a családsegítés, a házi segítségnyújtás és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait. Fő feladata az önmagukat ellátni képtelen vagy csak segítséggel képes, gondozást nélkülöző, szociális helyzetüket tekintve rászoruló egyénekről, családokról való gondoskodás. Cél: Olyan intézmény működtetése, melyben a rászorulók szociális helyzetüknek, egészségügyi állapotuknak megfelelő ellátásban részesülnek, a jogszabályokban meghatározott módon kialakított intézményben, megfelelő szak-alkalmazotti létszám biztosításával. Céljaink megvalósításához az alábbi alapértékeket határoztuk meg: Szükségletközpontúság Biztonság Kiegyensúlyozottság Szükségletközpontúság: Az ellátottak és intézményben élők egyénre szabott fizikai és mentális ellátásban részesüljenek. Törekszünk arra, hogy minden ellátottunk részére életkori sajátosságainak, adott élethelyzetének megfelelő gondozást nyújtsunk. Biztonság: Az intézményben élők számára egyik fő célunk a biztonság megteremtése, mind a
fizikai mind a mentális gondozás szempontjából. Kiegyensúlyozottság: A különböző szolgáltatásokat igénybevevők, az intézményben élő és az újonnan érkezett ellátottak pszichés vezetése, a beilleszkedés segítése, kiegyensúlyozott színvonalú ellátás biztosítása. 1. A Gondozási Központ által biztosított szociális ellátások formái Az alapszolgáltatások keretében: étkeztetés házi segítségnyújtás ( Siófok, Siójut) család- és gyermekjóléti központ ( Siófoki Járás települései) család- és gyermekjóléti szolgálat ( Siófok, Siójut, Balatonvilágos) önálló helyettes szülő idősek nappali ellátása (Idősek Klubja) nappali melegedő A szakosított ellátás keretében: idősek otthona emelt szintű idősek otthona hajléktalanok ellátása éjjeli menedékhelyen 2. Az intézmény szakmai munkáját az alábbi jogszabályok alapján végzi: 1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről, 29/1993.(II.7.) Korm. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, 1998. évi LXXXIV. törvény A családok támogatásáról, 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet A családok támogatásáról szóló törvény 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet végrehajtásáról A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2011.évi CXII. törvény Az információs önrendelkezésről és az információszabadságról 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet A gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet A szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 2012. évi I. törvény Munka Törvénykönyve 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról 9/2000.(VIII.4.)SZCSM rendelet A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról Siófok város helyi rendelete a szociális ellátásokról. Siófok Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások integrációjával komplex és magas színvonalú ellátást kíván biztosítani a városban élő időskorúak, hajléktalan személyek, illetve szociális szempontból nehéz élethelyzetbe került egyének, családok, gyermekek részére. Az ellátottakról való szociális gondoskodás módszerei: Aktív felkutatás, hiszen az idejében elkezdett gondozással lehet csak az állapotromlást megelőzni. A városban élő időskorúak, veszélyeztetett családok, hajlék nélküliek regisztrálása, még akkor is, ha adott időben nem szorul gondozásra. A velük való törődés puszta tudata is biztonsággal tölti el legtöbbjüket. Helyzetfelmérés és a dokumentációk pontos vezetése a változások megítélésénél nélkülözhetetlen. Az előírt, megbeszélt intézkedések megtörténtének és következményeinek ellenőrzése, mely az állapotváltozás okainak megítéléséhez szükséges. E nélkül nem tudható, hogy eredményes volt-e a gondozás vagy más formát kell választani. 3. Az egyes ellátási típusok együttműködésének rendje 2009. január 1-től a siófoki hajléktalan ellátás különböző típusai, Nappali Melegedő, Éjjeli Menedékhely és a Városi Konyha, valamint a Családsegítés, a Gondozási Központ már működő szolgáltatásaihoz integráltan lett megszervezve. 2013. január 1-től az intézmény feladatai kibővültek a gyermekjóléti szolgáltatás és helyettes szülői ellátás biztosításával. 2016. január 1-től a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás és a helyettes szülői ellátás a Család-és Gyermekjóléti Központ keretein belül működik. A házi segítségnyújtás ellátási területe Siófok és Siójut, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás ellátási területe Siófok, Siójut és Balatonvilágos települések. Az ellátási típusok szervesen összefonódnak. Az ellátottak köre évek óta szinte azonos, az ellátás típusai között körforgásban vannak. A Nappali Melegedő, a Városi Konyha és az Éjjeli Menedékhely egy épületben, az intézmény Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224. szám alatti telephelyén található. A Városi Konyhán az étkezést igénybe vevő személyek kétharmada hajléktalan az ellátottak kisebb része családsegítésre szoruló kliensekből tevődik ki. A családgondozás és a hajléktalan ellátás szoros jelzőrendszeri kapcsolatban áll egymással. A családsegítő szolgálat munkája során a veszélyeztető jelek felismerése (pl. szenvedélybetegség, eladósodás) esetén közvetlenül veszi fel a kapcsolatot a hajléktalan ellátásban dolgozó kollegákkal, és ez így hatékonyabb problémamegoldást tesz lehetővé. A még relatíve jobb szociális helyzetben lévő klienseknél, a hajléktalanság fenyegető szakaszában - a szakemberek segítségével és a családsegítés speciális szolgáltatásainak alkalmazásával - az állapotromlás megakadályozható illetve visszafordítható.
Az időskorúak szociális ellátása a Gondozási Központ keretein belül az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás és a normál ápolást-gondozást nyújtó, illetve az emelt szintű idősek otthona szolgáltatásain keresztül valósul meg. Az időskorú lakosságnak nyújtott alapszolgáltatások az intézmény székhelyén (Siófok, Korányi S. u. 1/a) lettek megszervezve. Az idősek otthona a székhely és a közvetlen szomszédságában lévő telephelyen (Siófok, Korányi S. u. 1/b) kapott helyet. Általában elmondható, hogy az idősellátás szakosított formáit igénybevevők korábban az alapszolgáltatások valamelyikében már részesültek. Az idősotthoni ellátásban részesülők gyakran a kórház krónikus osztályáról érkeznek. 4. Demográfiai mutatók * Siófok és a Siófoki Járáshoz tartozó települések lakosságszáma (2015) Települések Lakosságszám 0 18 évesek Siófok 25 024 4 164 Ádánd 2 198 402 Balatonendréd 1 378 225 Balatonföldvár 2 374 300 Balatonöszöd 547 76 Balatonszabadi 2 996 555 Balatonszárszó 2 213 281 Balatonszemes 1 885 274 Balatonvilágos 1 408 212 Bálványos 573 107 Kereki 562 76 Kőröshegy 1 405 165 Kötcse 527 71 Nagyberény 1 397 254 Nagycsepely 397 68 Nyim 306 62 Pusztaszemes 382 38 Ságvár 1 909 364 Siójut 618 130 Som 730 150 Szántód 672 70 Szólád 581 63 Teleki 216 50 Zamárdi 2 664 407 Összesen 52 962 8 564 (forrás: SKÖH, 2015. január 1-jei adat) 5. Az ellátásban részesülők száma ** A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat igénybevevők száma a 2013. éves statisztika alapján: Étkeztetés: Népkonyhai ellátás: Házi segítségnyújtás: 70 fő 37 fő (naponta beírt jelenlét) 54 fő
Családsegítés: Gyermekjóléti szolgáltatás: Helyettes szülői ellátás: Idősek nappali ellátása: Nappali Melegedő: Éjjeli Menedékhely: Idősek Otthona: Emelt Szintű Idősek Otthona: 1489 fő (a szolgálatnál megfordult kliensek száma) 339 fő ( ebből az új kliensek száma) 177 fő (rendszeresen gondozottak száma) 195 fő (kizárólag tanácsadáson megjelent) 0 fő 6 fő 36 fő ( naponta beírt jelenlét) 33 fő ( naponta beírt jelenlét) 76 fő 13 fő ** ( A Gondozási Központban ellátottak száma az intézmény 2013. évi adatszolgáltatása alapján) III. AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 1. Étkeztetés 1.1 A szolgáltatás célja, feladatai: Étkeztetés keretében azoknak a rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodnunk, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az ellátás célja, hogy az ellátási területen élő valamennyi rászorulónak biztosítani tudjuk ezt a fajta segítséget. 1.2 Az ellátandó célcsoport jellemzői A koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai- vagy szenvedélybetegségük, valamint hajléktalanságuk miatt rászoruló egyének. Étkeztetés (lakcímre történő kiszállítással) Városi konyha: siófoki állandó lakcímmel rendelkező személyek ha az igénylő kora vagy egészségi állapota miatt önmaga nem képes biztosítani napi egyszeri meleg étkeztetését. Siófokon hajléktalanná vált és a városban életvitelszerűen tartózkodó személyek, jövedelemmel nem rendelkező személyek, vagy akinek jövedelme annyira alacsony, hogy abból a napi egyszeri meleg étkezés nem biztosított, állandó vagy ideiglenes lakcímbejelentéssel vagy lakcímbejelentés nélkül életvitelszerűen Siófokon élő, krízishelyzetben lévő felnőtt és kiskorú személyek.
1.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége Az Étkeztetés személyes gondoskodást biztosító alapszolgáltatás. Siófok városa az étkeztetést kétféle formában szervezte meg. A hajléktalan személyek részére a népkonyhán (Városi Konyha) biztosít lehetőséget a napi egyszeri meleg étkezésre, míg az étkezést saját otthonukba kérő rászorultak, időskorúak ellátását az étel házhoz szállítatásával oldja meg (területi étkeztetés), de emellett lehetőség van az étel intézményben történő elfogyasztására is. A területi étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt biztosítunk szervezett formában. Az intézmény saját főzőkonyhával nem rendelkezik, a meleg ételt vállalkozóval kötött szerződés útján biztosítjuk. A kiszállítást a vállalkozó saját gépjárműveivel végzi. Az ellátást igénybevevők száma nincs korlátozva. Az ellátás hétfőtől szombatig biztosított, vasárnap és ünnepnapokon nem biztosítjuk a házhozszállítást. Diétás étkezés csak intézményen belüli ellátási formánál kérelmezhető. A népkonyhai étkeztetés a Városi Konyhán (Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224.) biztosított 40 fő részére. A 95/1999.(VI.24.) sz. Képviselőtestületi határozat alapján maximum 40 férőhelyen hajléktalan vagy egyéb krízishelyzetben levő felnőtt, és kiskorú személyek napi egyszeri étkeztetése, az étel hazaszállításának biztosítása nélkül. A népkonyhai étkeztetés a Városi Konyhán helyben fogyasztással történik, kivéve kiskorúak esetében. Részükre a szülő/törvényes képviselő éthordóban viheti el az ebédet. A népkonyhai ellátás munkanapokon 11.30-13.30 közötti időszakban vehető igénybe. Diétás étkezés nem biztosított. Nagyobb ünnepeken (karácsony, újév, húsvét) anyagi lehetőségeinkhez mérten szeretetvendégség keretében meleg ételt vagy hideg élelmet biztosítunk az arra rászorulóknak. Több napos ünnep esetén ezzel próbáljuk megakadályozni, hogy a kliensek ellátatlanul maradjanak. 1.4. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. A területi étkeztetés biztosításához a kérelmet írásban az intézmény formanyomtatványán kell benyújtani az intézményvezetőnek. A kérelemhez mellékelni kell az egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolást. A népkonyhai étkezés iránti igényt a hajléktalan személyeknek szóban, a krízishelyzetben lévő családok, személyek esetében írásban, az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon lehet kérelmezni. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más
szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Az étkeztetésre vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük (népkonyhai ellátás kivételével). A nyilvántartás a Szt. 20. -a szerinti adatokat tartalmazza. Az ellátásra való jogosultság esetén az intézményvezető a szóbeli értesítést követően írásbeli megállapodást köt az ellátottal (kivéve a városi konyhán étkező hajléktalan személyek). A szolgáltatás igénybevételének dokumentálása az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 4.sz. melléklete szerinti étkeztetésre, illetve népkonyhai ellátásokra vonatkozó igénybevételi naplóban történik. A népkonyhai étkeztetés térítésmentes, míg az egyéb étkeztetési formákért a hatályos jogszabályok és Siófok város helyi szociális rendelete alapján megállapított térítési díjat kell fizetni. 1.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás Az étkezés iránti igényt személyesen a Gondozási Központ irodájában (Siófok, Korányi S. u. 1/a), népkonyhai ellátás esetén a Nappali Melegedő (Siófok, Bajcsy Zs. u. 224.) szociális munkásánál lehet kérelmezni. Az ellátás biztosításáról az intézményvezető dönt, és erről írásban értesíti az igénylőt. Az igénylő saját otthonában biztosított étkezés esetén, ha a kérelmező mozgásában korlátozott illetve betegsége miatt nem tudja ügyeit személyesen intézni, akkor a Gondozási Központ dolgozói személyesen keresik meg illetve telefonon tartják vele a kapcsolatot. Étkeztetésnél az ebédek lemondása, illetve szüneteltetésének bejelentése személyesen illetve telefonon történhet a megállapodásban leírt határidők betartásával. 2. Házi segítségnyújtás (Siófok, Siójut) 2.1. A szolgáltatás célja, feladata Az ellátás célja a bentlakásos intézményi ellátás késleltetése, hogy a gondozottak az intézmény által nyújtott segítséggel minél tovább tudják saját lakókörnyezetükben, családjukkal élni életüket. Azon személyek gondozását jelenti, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. A házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk az alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátását, a vészhelyzetek kialakulásának megelőzését, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Az ellátás magában foglalja a meleg étel házhozszállítását, bevásárlást, a testi- személyi higiénia biztosítását, az orvoshoz kísérést, a hivatalos ügyek intézésében való közreműködést. 2.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői Ha a kérelmező az ellátási terület településein állandó lakcímmel rendelkezik, ellátását saját maga nem képes megoldani,
ellátásáról senki sem gondoskodik, napi 4 órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkezik. 2.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége A házi segítségnyújtás az alapszolgáltatások keretében nyújtott olyan ellátási forma, mely a szolgáltatást igénybe vevő részére biztosítja önálló életvitelének fenntartását saját lakásán, lakókörnyezetében. A területi gondozás célja, hogy fenntartható legyen a nyújtott segítséggel a gondozott aktivitása, izoláció ne alakuljon ki, és hosszabb időre elkerülhető legyen az olyan mértékű állapotromlás, amely miatt intézményi elhelyezés, illetve kórházi kezelés válik szükségessé. A házi segítségnyújtás akkor felel meg a gondozottak igényeinek, ha: szervezett formában biztosított, tehát az egész ellátási területre kiterjed, rendszeres és folyamatos, az orvosi gondozással rugalmasan együttműködik, igazodik a gondozott igényeihez, tiszteletben tartja az idős embert, bánásmódjával megnyeri bizalmát és feloldja függőségi érzését. A várható eredmények: Az ellátottaknak nyújtott segítséggel késleltetni képes a betegségek romlását, megakadályozza a kóros idő előtti öregedést. A szolgáltatás rendszeressége: Az ellátás a hét 5 napján (illetve munkanapokon) biztosított. Az intézmény működési engedélyében szereplő maximálisan ellátható személyek száma 135 fő. A szolgáltatás iránti igénybejelentés esetén az ellátottak számára nyitva álló helyiségek: 8600 Siófok, Korányi S. u. 1/a Telefon: 84-311-013 8652 Siójut, Kossuth L. u. 14. Telefon: 84-355-033 2.4. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, és az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki a jogosultság fennállása esetén biztosítja az ellátást. A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM r. 1. sz. melléklet I.rész szerinti orvosi igazolást valamint az egyéb, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást.
A házi segítségnyújtásra vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20. -a szerinti adatokat tartalmazza. A szolgáltatás biztosítása előtt az intézményvezető vagy az általa megbízott személy megvizsgálja az ellátást igénylő gondozási szükségletének mértékét. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, így vizsgálandó az egészségi állapot, az ápolási igény és az önkiszolgálási képesség. A gondozási szükséglet vizsgálata a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3.sz. melléklete szerinti értékelő adatlapon történik. Az intézményvezető a gondozási szükséglet vizsgálat eredményéről a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 4. sz. melléklete szerinti igazolást állítja ki, melynek felülvizsgálatát az intézmény fenntartójánál, Siófok Város Önkormányzatánál lehet kérelmezni. Az ellátásra való jogosultság esetén az intézményvezető a szóbeli értesítést követően írásbeli megállapodást köt az ellátottal. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. Házi segítségnyújtást csak fertőzésmentes lakókörnyezetben biztosítható. Az igénybevevő által a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díj számítás alapja, az ellátott rendszeres havi jövedelme. Az igénylő által kitöltött 9/1999. (XI.24.) SzCsM r. 1.sz. melléklet II. rész szerinti jövedelemnyilatkozat alapján az intézményvezető jövedelem vizsgálatot végez és megállapítja a fizetendő térítési díjat, melyről az ellátott a megállapodás megkötésével egyidejűleg írásban értesül. Amennyiben az ellátott illetve hozzátartozója az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését önként, írásban vállalja, nem történik jövedelemvizsgálat. A házi segítségnyújtás módját az igénylő egyéni szükségletei határozzák meg, a gondozási feladatokról egyéni gondozási tervet kell készíteni. Az ellátott állapotában bekövetkezett változásokról a házi gondozást végzők, a háziorvos javaslatának figyelembevételével gondozási-ápolási lapot vezetnek. A gondozási terv tartalma három havonta, illetve jelentős állapotváltozás esetén felülvizsgálatra kerül. Az egyéni gondozási terv tartalmazza: az ellátott fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás illetve egészségmegőrzés érdekében szükséges és javasolt feladatokat, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv tartalmazza: az egészségi állapot leírását, az ápolási tevékenység részletes tartalmát, az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, az ápolás várható időtartamát, szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését (ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést stb.). A gondozási és ápolási tervek elkészítésénél, módosításánál illetve a meghatározott feladatok elvégzésénél az ellátottak háziorvosaival folyamatos együttműködés szükséges.
A házi segítségnyújtást végző dolgozók napi gondozási tevékenységükről a 29/1993. (II. 17.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti gondozási naplót vezetnek. 2.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás A házi gondozás iránti kérelem beadása a Gondozási Központ irodájában, illetve az ellátási terület településein kijelölt helyeken személyesen történik az ellátást igénylő, hozzátartozója, illetve törvényes képviselője által. A kérelmekről az intézményvezető dönt, és erről írásban értesíti az igénylőt. Ha a kérelmező mozgásában korlátozott illetve betegsége miatt nem tudja ügyeit személyesen intézni, akkor a Gondozási Központ dolgozói az ellátás megkezdése előtt személyesen keresik meg, illetve telefonon tartják vele a kapcsolatot. 3. Család- és gyermekjóléti központ Ellátási terület: (Siófoki Járás települései) Ádánd, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ságvár, Siófok, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Teleki, Zamárdi. 3.1. A szolgáltatás célja, feladata Ellátja a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatait, valamint a Gyvt. 39. (3a) bekezdése és a 40/A. szerinti feladatokat. A Siófoki Járáshoz tartozó településeken élők számára egyéni és csoportos speciális szociális és gyermekjóléti szolgáltatások, programok nyújtása. Hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenység ellátása. A járás területén működő család-és gyermekjóléti szolgálatok részére szakmai támogatás nyújtása. Alapvető célok: A Siófoki Járás településein élők számára a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő egyéni és csoportos speciális szolgáltatások, programok nyújtása. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenység ellátása. A járás területén működő család-és gyermekjóléti szolgálatok feladatainak szakmai támogatása, részükre rendszeres konzultáció nyújtása. A család- és gyermekjóléti központ fő feladatai: Egyéni és csoportos speciális szolgáltatások, programok nyújtása keretében: Utcai és lakótelepi szociális munka (ha a helyi viszonyok indokolják) Kapcsolattartási ügyelet, ennek keretében közvetítői eljárás Kórházi szociális munka (ha a helyi viszonyok indokolják) Gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálat Jogi és pszichológiai tanácsadás Családkonzultáció, családterápia, családi döntéshozó konferencia Óvodai és iskolai szociális segítőtevékenység biztosítása A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenység ellátása keretében:
a) Kezdeményezi a járási gyámhivatalnál gyermek/ek védelembe vételét vagy súlyos fokú veszélyeztetettség esetén ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét. b) Javaslatot készít a járási gyámhivatal felé a gyermek/ek védelembe vételére, ill. a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, harmadik személynél történő elhelyezésére, családba fogadására, családba fogadó gyám kirendelésére, a gyermek családból történő kiemelésére, leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére. c) Együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását. d) Családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez (vérszerinti családgondozás) az otthont nyújtó ellátást, ill. a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához. e) Utógondozást végez az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. f) Védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, családgondozást végez, ill. gyámhatóság megkeresésére pénzfelhasználási tervet készít Jelzőrendszer járási szintű koordinálása a) Koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját. b) Szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához. c) Összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket. d) Család és gyermekjóléti szolgálat megkeresése alapján segítséget nyújt, sz.sz intézkedik e) Segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család-és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában. f)megteszi a Gyvt. 17. (4) bekezdése szerinti jelzést. g)a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal. h)a járási szintű jelzőrendszeri feladatok koordinálását járási jelzőrendszeri tanácsadó végzi. Szakmai támogatást nyújt a járás területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára, ennek érdekében a) Havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart a járás területén működő szolgálatok számára és sz.sz. konzultációt biztosít. b)tájékoztatja a szolgálatokat az általa nyújtott szolgáltatásokról, a változásokról, a járás területén elérhető más személy, ill. szervezet által nyújtott, közvetíthető szolgáltatásokról, ellátásokról. c)ha a család és gyermekjóléti szolgálat feladatkörébe tartozó szolgáltatás szükségességét észleli, a Gyvt. 40/A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben bevonja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtásába, egyéb esetben felhívja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtására. 3.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői szociális és mentálhigiénés/életvezetési problémákkal küszködő gyermekek, egyének,
családok, csoportok krízishelyzetbe került gyermekek, egyének, családok, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett kiskorúak kapcsolattartási problémákkal küzdő családok járás területén működő család-és gyermekjóléti szolgálatok Speciális szolgáltatások célcsoportjai: magatartási, beilleszkedési, tanulási problémákkal küzdő gyermekek kallódó, csellengő, kulcsos gyermekek bántalmazott, elhanyagolt vagy más okból veszélyeztetett kiskorúak külön élő szülővel/nagyszülővel való kapcsolattartási problémákkal küzdő gyermekek, szülők párkapcsolati problémákkal küzdő párok, családok mentális gondokkal küszködő kiskorúak és családtagjaik 3.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége A család-és gyermekjóléti központ személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás, mely általános és speciális segítő tevékenysége során a szociális munka eszközeit és módszereit használja fel. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt: Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyelet biztosítja: A gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt. A felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét. Az érintettek kérésére, valamint a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció), melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása. A konfliktuskezelő szolgáltatást vagy az önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatást.
A család- és gyermekjóléti központ a felügyelt kapcsolattartás elmaradása esetén annak elmaradásáról öt napon belül, megvalósulásáról, az ott történtekről, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy és a gyermek kapcsolatának alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre, vagy felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt. A felek hatósági eljárást mellőző kezdeményezése esetén gyermekvédelmi közvetítést az a személy végez, aki a szociális továbbképzések rendszerében minősített konfliktuskezelő vagy mediációs programon képzésben részesült. Utcai (lakótelepi) szociális munka Az utcai helyi viszonyok által indokolt esetben lakótelepi szociális munka feladata: A magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek segítése. A lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. A gyermekek beilleszkedését, szabadidejük hasznos eltöltését segítő programok szervezése a járás területére vonatkozóan, az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban, illetve egyéb helyszíneken, vagy a család- és gyermekjóléti központ területén, lehetőség szerint bevonva a gyermek családját is. Kórházi szociális munka A kórházi szociális munka feladata: A szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése. A gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. (2) bekezdése szerinti intézkedések megtétele. A Siófok Város Kórháza felnőtteket ellátó, főként a pszichiátriai és a rehabilitációt végző osztályaival való együttműködés. A család- és gyermekjóléti központ szerződést köt az egészségügyi intézménnyel, amelyben rögzítik a kórházi szociális munka biztosításának kereteit, valamint az együttműködés módját. Iskolai szociális munka Az iskolai szociális munka a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak nyújt támogatást azáltal, hogy egyéni és csoportos formában segíti: A gyermeket a korának megfelelő, nevelésbe, oktatásba való beilleszkedéséhez, tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében. A gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását. A gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában. A gyermek családját a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában. Amennyiben a szociális munka helye és a lakóhely különböző család-és gyermekjóléti központok területén található, a család- és gyermekjóléti központ értesíti a lakóhely szerinti központot a veszélyeztetettségről.
Készenléti szolgálat A készenléti szolgálat célja a család- és gyermekjóléti központ nyitvatartási idején kívül felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálatot állandóan hívható telefonszám biztosításával kerül megszervezésre oly módon, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. A család- és gyermekjóléti központ tájékoztatást nyújt a lelkisegély-telefonvonal elérhetőségéről. A jelzőrendszer járási szintű koordinálása körében a család- és gyermekjóléti központ koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket a család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresése alapján segítséget nyújt, szükség esetén intézkedik segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család- és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában, megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban megteszi a Gyvt. 17. (4) bekezdése szerinti jelzést, és a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal A család- és gyermekjóléti központ a jelzőrendszer járási szintű koordinálására, ill. a fenti feladatokra járási jelzőrendszeri tanácsadót jelöl ki. Javaslattétel hatósági intézkedésre A család- és gyermekjóléti központ javaslatot tesz a gyámhivatal részére a gyermek védelembe vételére, megelőző pártfogására, ideiglenes hatályú elhelyezésére, nevelésbe vételére, családba fogadására, harmadik személynél történő elhelyezésének kezdeményezésére, családbafogadó gyám kirendelésére, tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, gondozási helyének megváltoztatására, után járó családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. A javaslattétel során a gyermek bántalmazástól, elhanyagolástól való védelemhez való jogát, a saját családjában történő nevelkedéshez és családi kapcsolatainak megtartásához, ápolásához való jogát, valamint a gyermek véleményét kell elsősorban figyelembe venni. A javaslat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapjain ismerteti a gyermek helyzetét, különösen: A veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását. A szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét. A gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó, adatlapon szereplő adatokat.
A javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat. A gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát. Azt, ha a gyermeket gondozó szülő együtt él a szülői felügyeleti jogától megfosztott másik szülővel, és emiatt a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt. Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogás elrendelését, mellőzését, fenntartását vagy megszüntetését alátámasztó körülményeket. A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a veszély tényének és jellegének megnevezésével, a többi adat feltárásának mellőzésével, telefonon haladéktalanul, majd azt követően elektronikus formában kell javaslatot tenni a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat utóbb a hatóság felhívásától függően kell beszerezni. Ha a javaslattételre a család- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezése alapján kerül sor, a család- és gyermekjóléti központ: a)javaslatában megjelöli a kezdeményező család- és gyermekjóléti szolgálat és a gyermeket gondozó családsegítő adatait. b)védelembe vétel esetén a javaslatot mérlegelés nélkül, azonban szükség szerint kiegészítve továbbítja 3 munkanapon belül a gyámhivatal felé. A család- és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a család- és gyermekjóléti szolgálattal és a kirendelt eseti gyámmal. Az együttműködés keretében tájékoztatják egymást a gyermek elhanyagolásból származó veszélyeztetettség alakulásáról, a megszüntetése érdekében tett intézkedésekről és a természetbeni formában nyújtott családi pótlék felhasználásának tapasztalatairól. A család- és gyermekjóléti központ figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a gyámhivatalnál a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát. A család- és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása felülvizsgálata során: A gyámhivatal megkeresésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása eredményéről és a családi pótlék természetbeni formában történő további nyújtásának szükségességéről. Ha a család helyzetében, ill. a gyermek szükségleteiben bekövetkezett változások indokolják, új pénzfelhasználási tervet készít, és azt megküldi a gyámhivatalnak. Részt vesz a gyámhivatali tárgyaláson. Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek védelme A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében a család- és gyermekjóléti központ szolgáltatásait a gyámhivatal, illetve a bíróság határozata alapján kell biztosítani. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében az esetmenedzser: Együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel. Tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről. Elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet, szervezi a megvalósítását. Közreműködik a családból kiemelt gyermek visszahelyezésében, utógondozásában.
Az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő az együttműködés keretében szükség szerint közösen végeznek családlátogatást és közösen hallgatják meg a gyermeket. A család- és gyermekjóléti központ lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez. Az esetmenedzser a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt: A védelembe vétel körében végzett tevékenységéről, az eset előrehaladásáról, a gyermek veszélyeztetettségének alakulásáról. Szakmai érvekkel alátámasztott javaslatot tesz a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, vagy a gyámhivatal általi más, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések megtételére. Egyéni gondozási-nevelési terv A gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési terv tartalmazza: a veszélyeztető körülmények megjelölését a védelembe vétel megszüntetéséhez, a családból kiemelt gyermek visszahelyezéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében az esetmenedzser, a szülő és a gyermek feladatait, határidők megállapításával a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósításába bevont család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint egyéb intézmények, szolgáltatók, személyek megjelölését, feladataiknak és azok határidejének meghatározását a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket és megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén: az esetmenedzser, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait Az esetmenedzser az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítása érdekében bevonja a gyermekkel és családjával kapcsolatos szociális segítőmunkába a család- és gyermekjóléti szolgálatot, bevonja a szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, szolgáltatókat, személyeket, az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozókat, valamint tevékenységüket koordinálja, elősegíti a szülő és gyermek esetében: Az egyéni gondozási-nevelési terv céljainak elfogadását, azokban való közreműködését. Azt, hogy a szülő és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek nyilatkozattal vállalják az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak betartásában, megvalósításában történő együttműködést. A gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítását, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének szülő általi biztosítását, így a védelembe vétel megszüntetését. Az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítását az esetmenedzser értékeli, és sz. e. módosítja vagy kezdeményezi a módosítását. Amennyiben a megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak
felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor, és javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására, és amennyiben a megvalósítás az egyéni gondozási-nevelési tervben megjelölt intézmények, szolgáltatók, személyek és az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók mulasztása miatt nem valósult meg, írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak. Családból kiemelt gyermek visszahelyezésének, családbafogadásának elősegítése A családból kiemelt gyermek visszahelyezését és amennyiben a családjába történő visszahelyezés nem lehetséges családbafogadását a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján kell elősegíteni. A gyermek visszahelyezése érdekében az esetmenedzser együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal, ennek körében támogatja a szülőket, a családbafogadó személyt a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A nevelésbe vételt követően és annak minden felülvizsgálata előtt az esetmenedzser a gyermeket gondozási helyén felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről kivéve, ha a gyermek örökbefogadható. A nevelésbe vétel időtartama alatt az esetmenedzser folyamatosan kapcsolatot tart a gyermek gondozási helyével, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal és a gyermekvédelmi gyámmal, ha a gyermek és a szülő, vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy kapcsolattartásának, a gyermek visszahelyezésének elősegítése a gyermek érdekében áll. Az esetmenedzser javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülő vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a család- és gyermekjóléti központ tájékoztatja a gyámhivatalt: a gyermeknek a szülővel, valamint a más kapcsolattartásra jogosult személlyel való kapcsolatának alakulásáról, a szülők életkörülményeinek alakulásáról, és a családbafogadás lehetőségéről. Az esetmenedzser a visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Ennek keretében segíti a gyermek családjába történő visszailleszkedését, lakókörnyezetébe történő beilleszkedését, tanulmányai folytatását vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatását. Az utógondozás során az esetmenedzser szükség szerint együttműködik az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel Az esetmenedzserek tevékenységüket a Szociális Munka Etikai Kódexének betartásával végzik. A szolgáltatások köre: kapcsolattartási ügyelet készenléti szolgálat jogi tanácsadás drog tanácsadás
pszichológiai tanácsadás családterápia, családkonzultáció konfliktuskezelés (mediáció) csoportfoglalkozás (önismereti, személyiségfejlesztő, kommunikációs tréning,) A szolgáltatások rendszeressége: kapcsolattartási ügyelet időpont egyeztetéssel munkanapokon nyitva tartási időben vagy nyitva tartási időn kívül péntek délután és szombat délelőtt készenléti szolgálat naponta nyitvatartási időn kívül, 16-08 óráig, pénteken 13.30 órától hétfő reggel 08 óráig jogi tanácsadás hétfői napokon drog tanácsadás nyári hónapokban hetente, egyébként 2 hetente pszichológiai tanácsadás időpont egyeztetéssel munkaidőben konfliktuskezelés (mediáció): időpont egyeztetéssel munkaidőben családterápia, családkonzultáció időpont egyeztetéssel munkaidőben csoportfoglalkozás munkaidőben előre meghirdetett időpontokban A szolgáltatások elérhetősége: Siófok 8600 Siófok, Szépvölgyi u. 2. Munkanapokon kedd kivételével 07:30-16:00 h Pénteken 7.30 13.30 óráig A családsegítő- és gyermekjóléti központ tevékenységei során alkalmazott munkamódszerek egyéni esetkezelés szociális csoportmunka iskolai szociális munka Egyéni esetkezelés folyamata: A család- és gyermekjóléti központhoz beérkező ügyfeleket (védelembe vett, utógondozott, átmeneti nevelt gyermek, törvényes képviselői, hozzátartozói) az esetmenedzser fogadja. Az esetmenedzser rögzíti a személyes adatokat, a problémamegoldó modell segítségével feltárja a problémát, a rendelkezésre álló információk alapján, a szükséges alternatívák összegyűjtésével tájékoztatást, útmutatást ad a fő probléma megoldására. A szükséges adminisztrációt az esetmenedzser végzi: a gyermekeink védelmében elnevezésű adatlaprendszer megfelelő adatlapját vezeti. Védelembe vett gyermek esetén egyéni gondozási nevelési tervet készít. Az egyéni gondozási nevelési tervben sorba veszi a problémákat (fontossági sorrendben), megoldási alternatívákat javasol, illetve a probléma megoldására a szülővel/törvényes képviselővel, családsegítővel és a készítésbe bevont más személyekkel közösen megoldási határidőt jelöl meg. Amennyiben az egyes problémák megoldódtak, azokat lezártnak tekinti. Az egyéni esetkezelés célja a probléma megoldása, a veszélyeztetettség megszüntetése. Ha úgy ítéli meg, hogy krízis helyzet áll fenn, krízis intervenció alkalmazásával oldja meg a problémát. A családlátogatás szabályai Az esetkezelésnek a szükséges mértékig mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Az egyéni esetkezelés része a családlátogatás, mely a szupportív (támogató) környezet feltárásával segíti az esetmunkát.