Balatonszentgyörgyi Dobó István Általános Iskola

Balatonszentgyörgyi Dobó István Általános Iskola TÖRTÉNELEM 7. Tanmenet 2017/2018 Az OFI által javasolt tanmenetet az osztályra adaptálva és az iskolánk által adott lehetőségekre alapozva átalakítottam. Izsóné Recseg Klára

Tantervi felosztás: Új tananyag feldolgozása Összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés Teljes óraszám: 108óra Kerettantervi órakeret: 65 óra I. A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei 7 3 10 8 II. Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon 13 5 18 12 III. A nagyhatalmak versengése és az első világháború 12 8 20 8 IV. A történelmi Magyarország felbomlása 7 3 10 7 V. Európa és a világ a két világháború között 12 6 18 11 VI. Magyarország a két világháború között 8 2 10 7 VII. A második világháború 16 6 22 12 2

Ismeretanyag: F: fogalmak, szakkifejezések; É: évszámok; N: nevek; T: topográfiai ismeretek; ÉK: értelmező kulcsfogalmak; TK: tartalmi kulcsfogalmak I. fejezet: A NEMZETÁLLAMOK KORA ÉS A GAZDASÁGI ÉLET ÚJ JELENSÉGEI 1. Ismétlőóra Ráhangolódás a tanévre. A polgárosodás korának politika- és gazdaságtörténeti áttekintése. A fontosabb személyek- SNI, BTM csoportmunkában- és fogalmak felidézése. BTM-es tanulók: Csiga Viktória Kardos Csaba Hunor Orsós Gábor Péter Dániel Székeli Trixi SNI- s tanuló: Kovács Brigitta F) A TÖRTÉNELMI KULCSFOGALMAK ISMERETE ÉS ALKALMAZÁSA A ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével. 3

2. 1. Európa a világ élén A 19. századi Nyugat-Európa nagyhatalmainak, Angliának és Franciaországnak a bemutatása. Az alkotmányos monarchiák politikai, társadalmi fejlődésének, polgári jellegük megerősödésének ismertetése, különös tekintettel az ipari forradalomban betöltött szerepükre, az urbanizáció gyorsuló folyamatára, kulturális kisugárzásukra. Anglia gyarmati politikájának, a Nagy-Britanniához tartozó országok eltérő fejlődésének bemutatása. Franciaország kontinentális politikai konstellációinak ismertetése, a gyarmati rivális Angliához, a gyengülő Habsburg Birodalomhoz és az erősödő Poroszországhoz kapcsolódóan. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú). F: világkereskedelem N: Viktória királynő, III. Napóleon T: Nagy-Britannia (Anglia), London, India, Franciaország, Párizs, Poroszország TK: társadalom, társadalmi mobilitás, felemelkedés, népesedés, életmód, gazdaság, kereskedelem, politika, királyság, császárság, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás, birodalom 4

3. 2. A nemzetállamok kora Európa két leendő nagyhatalma, Olaszország és Németország megszületésének bemutatása. A nemzetállamokat létrehozó társadalmi, kulturális mozgatórugók, illetve Itália és a német régió társadalmi, gazdasági, külpolitikai helyzetének ismertetése. A német és olasz egység megvalósításának áttekintése, utalva a francia, orosz, Habsburg érdekekre, ellenérdekekre. Az új Német Császárság erejének bemutatása, és az európai hegemóniára, valamint a gyarmatok újrafelosztására irányuló német törekvések okainak, feltételeinek ismertetése. Az atlasz és a tankönyv vonatkozó térképeinek a használata. SNI, BTM D) TÖRTÉNETI ESEMÉNYEK ÉS JELENSÉGEK MEGFIGYELÉSE ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA A történelmi párhuzamok felhasználása az események, jelenségek értelmezéséhez és megmagyarázásához. 4. Tájékozódás térben-időben B) TOPOGRÁFIAI FELADATOK A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. F: nemzetállam N: I. Vilmos császár, Bismarck É: 1859, 1871 T: Itáliai-félsziget, Szárd Piemonti Királyság, Solferino, Osztrák Császárság (Ausztria), Olaszország, Német Császárság, Németország, Elzász és Lotaringia ÉK: ok és következmény TK: identitás, nemzet, nemzetiség, gazdaság, termelés, kereskedelem, politika, állam, királyság, császárság, köztársaság, birodalom 5

4-5. 3. A lehetőségek hazája. Az Egyesült Államok legmagasabb elnöke (Olvasmány) Az Amerikai Egyesült Államok 19. századi történelmének bemutatása. Áttekintése a préri fokozatos meghódításának, a telepesek és őslakók világának, a köztük lévő összeütközésnek, a vadnyugat lassú beépítésének az ország vérkeringésébe. Az északi és déli államok eltérő gazdasági, társadalmi fejlődésének, az eltérő gazdasági érdekeikből fakadó politikai konfliktus felerősödésének bemutatása. A polgárháború történetének, a küzdő felek és katonai potenciáljuk ismertetése. Kitekintés nyújtása a rabszolga-felszabadítás körülményeire, az Egyesült Államok politikai berendezkedésére, az amerikai kontinensen betöltött szerepére, és vezető nagyhatalommá válására. Az atlasz és a tankönyv vonatkozó térképeinek a használata. SNI, BTM Adatok és információk csoportosítása és rendszerezése különböző szempontok szerint. B) EMBERI MAGATARTÁSOK ÉS DÖNTÉSEK MEGFIGYELÉSE Egy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani. F: ültetvények, rabszolgatartás, polgárháború N: Lincoln É: 1861 1865 T: Egyesült Államok ÉK: ok és következmény TK: társadalom, identitás, nemzet, nemzetiség, népesedés, életmód, gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, demokrácia, közigazgatás 6

6-7. 4. Az ipari forradalom második szakasza A 19. századi ipari forradalom második szakaszának áttekintése. A század második felében bekövetkező technikai, technológiai fejlődés, az új iparágak, vezető ipari ágazatok megjelenésének bemutatása. A szabad piac és az imperialista gazdaságpolitika kettőssége által működő világgazdaság új jelenségeinek taglalása. Az ipari forradalom legfontosabb technikai vívmányainak, találmányainak és feltalálóinak bemutatása,-sni, BTM csoportmunkában- és az ipari forradalomnak a hétköznapokra, az urbanizáció folyamatára, és az ebből fakadó új társadalmi problémákra, a munkásság politikai törekvéseire való hatása. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Néhány fontos tudományos felfedezés és technikai találmány jelentőségének értékelése abból a szempontból, hogy mennyire változtatta meg az emberek életét. F: monopólium, szabad piaci verseny, szociáldemokraták N: Alfred Nobel, Edison, Louis Pasteur É: Karl Marx, Friedrich Engels ÉK: változás és folyamatosság TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, nemzet, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, életmód, gazdaság, állam, demokrácia Ökoiskola: Az ipari forradalom hatásai a környezetre, természetkárosító hatása. 7

8 8. 5. Az idő és a távolság legyőzése Az ipari forradalom folyamatába ágyazva, a 19. század második felében bekövetkező infrastrukturális fejlődés bemutatása. A vasút és a robbanómotorok elterjedésének köszönhető fejlődés bemutatása a közlekedésre, áruszállításra, kereskedelemre nézve SNI, BTM csoportmunkában. Annak ismertetése, hogy a tengeri közlekedés fejlődésével a kontinensek és kultúrák gazdasági, politikai és kulturális összekapcsolódásával a globális világ kialakulásának első szakaszába érkezett a civilizáció. A kommunikáció, a távíró és a telefon megjelenése, a sajtó elterjedése pedig tovább erősíti ezt a folyamatot, tömegkultúrát teremt, integrálja az elzárt és elmaradott régiókat a nemzetgazdaságba és a világpiac rendszerébe, valamint teret enged az eszmék és ideológiák terjedésének. 9. Összefoglalás A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak megoldása SNI, BTM páros munkában. Eseményekről, jelenségekről szerzett információk rendezése okok és következmények szerint. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE A közlekedés fejlődésének bemutatása képek segítségével. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Egyes történelmi változások jelentőségének megítélése. B) Beszámoló készítése. A történelmi személyekről, eseményekről és korszakokról gyűjtött információk összerendezése megadott szempontok szerint. F: tömegkultúra T: Szuezi-csatorna, Panama-csatorna ÉK: változás és folyamatosság TK: társadalom, népesedés, életmód, gazdaság, termelés, kereskedelem Ökoiskola: A vasútépítések természetkárosító szerepének bemutatása. A robbanómotorok levegőszennyező hatásának bemutatása.

10. Ellenőrzés Számonkérés. II. fejezet: ÖNKÉNYURALOM ÉS KIEGYEZÉS. A DUALIZMUS KORA MAGYARORSZÁGON 11. Ismétlőóra. Projektmunkatervezés a témakörben, megbeszélés 12-13. 6. Magyarország az önkényuralom éveiben A polgárosodás és szabadságharc korának politikatörténeti átismétlése. A fontosabb személyek,- SNI, BTM páros munkában- és fogalmak felidézése. Az 1848 49-es szabadságharc bukásától az osztrák magyar kiegyezési tárgyalásokig tartó időszaknak, az önkényuralom korának áttekintése. Annak megismerése, hogy Magyarországnak milyen lehetőségei voltak az önkényuralommal szembeni politikai fellépésre, és annak számbavétele, milyen európai, külpolitikai folyamatok hátráltatták és segítették a közeledést a kiegyezéshez. A passzív ellenállás politikájának és Deák Ferenc ebben betöltött szerepének bemutatása, valamint annak ismertetése, hogy Kossuth és a magyar emigráció tevékenysége milyen szerepet játszott nemzetközi pozícióink erősítésében. F) A TÖRTÉNELMI KULCSFOGALMAK ISMERETE ÉS ALKALMAZÁSA Az ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével. Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt. F) TÖRTÉNELMI PROBLÉMÁK FELISMERÉSE ÉS ELEMZÉSE Információk gyűjtése és mérlegelése egy-egy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez. F: csendőrség, passzív ellenállás, emigráció N: Alexander Bach, Deák Ferenc, I. Ferenc József É: 1861 T: Magyar Királyság, Bécs ÉK: történelmi nézőpontok TK: társadalom, életmód, nemzet, nemzetiség, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom 9

14-15. 7. Az osztrák magyar kiegyezés A kiegyezéshez vezető fontosabb politikai eseményeknek, Ausztria és Magyarország elképzeléseinek ismertetése a birodalom új politikai berendezkedésére és a két ország közötti közjogi viszony meghatározására vonatkozóan. Annak vizsgálata, hogy milyen nemzetközi és belpolitikai, gazdaságpolitikai és nemzetiségi okok játszottak szerepet a kiegyezés kompromisszumában mindkét fél oldaláról. Az 1867-es kiegyezési törvény, Ferenc József megkoronázásának bemutatása,-sni, BTM páros munkában- érintve a dualista berendezkedés előnyeit és hosszú távú veszélyeit, valamint Kossuth jóslatát a kétpólusú, de soknemzetiségű birodalom jövőjéről. D) ISMERETSZERZÉS MÁSODLAGOS FORRÁSOKBÓL A szereplők tulajdonságainak, döntéseinek, tetteinek bemutatása és jellemzése. Következtetések és feltételezések megfogalmazása magyarázó ábra alapján. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. F: kiegyezés, amnesztia, közös ügyek, dualizmus N: gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József É: 1867 T: Osztrák Magyar Monarchia ÉK: történelmi nézőpontok TK: társadalom, nemzet, gazdasági rendszer, politika, állam, államforma, államszervezet 10

16-17. 8. Beköszöntenek a boldog békeidők Magyarország 1867-től a századfordulóig tartó időszakának bemutatása politika- és gazdaságtörténeti vonatkozásban. Az ipari forradalom elől elháruló akadályok miatt bekövetkező intenzív gazdasági fejlődés, a modern infrastruktúra kiépülésének, a polgárosodás és városiasodás folyamatának ismertetése. A Tisza Kálmán-kormányzat modernizációs politikájának és Baross Gábor minisztersége jelentőségének bemutatása, a polgári állam, a modern közigazgatás kiépítésének, a gazdaság élénkítési folyamatának áttekintése. A közjogi vitából fakadó belpolitikai feszültségek, az ellenzéki politikai sajátosságok, valamint a munkásság lassú politikai fejlődésnek taglalása, Ganz Ábrahám bemutatásával pedig a magyar nehézipari sikertörténet bemutatása SNI, BTM csoportmunkában. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE A politikai, társadalmi, gazdasági változások megkülönböztetése egymástól. E) A FÖLDRAJZI TÉNYEZŐK SZEREPÉNEK FELISMERÉSE AZ EMBEREK ÉLETÉBEN Földrajzi adottságok jellemzése, összehasonlítása, következtetések levonása. F: agrárország N: Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám, Mechwart András É: 1875 TK: társadalom, életmód, város, nemzet, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, gazdasági teljesítmény, pénzgazdálkodás, adó, politika, állam 11

18. 9. Az Osztrák Magyar Monarchia együtt élő népei A dualizmus kori Magyarország etnikai, nemzetiségi viszonyainak és azok első világháborúig bekövetkező változásainak ismertetése. A nemzetiségek földrajzi megoszlásának, -SNI, BTM csoportmunkában- kultúrájának és társadalmának ismertetése. Az 1868-as horvát magyar kiegyezés és a nemzetiségi törvény bemutatása, ezen keresztül érintve a nemzetiségi jog, a politikai és kulturális autonómia, a nacionalizmus és az asszimiláció fogalmainak ismertetése, és a magyar politika és a nemzetiségi törekvések közötti ellentmondásos viszony taglalása. Az etnikai, nemzetiségi arányok változásának bemutatása a taglalt korszakban, a migráció, az asszimiláció, a városi és tömegkultúra viszonylatában. F) TÖRTÉNELMI PROBLÉMÁK FELISMERÉSE ÉS ELEMZÉSE Példák alapján annak bemutatása, hogy az egyes népek kultúrája miként hatott másokéra; ennek a jelenségnek az értelmezése az emberi kultúra fejlődése szempontjából. F: vallási egyenjogúság, állami anyakönyvezés, polgári házasságkötés ÉK: eltérő értelmezések TK: társadalom, társadalmi csoport, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, politika, állam, birodalom, vallás 12

19-20. 10. Társadalmi változások Magyarországon a 19. század második felében 21. Összegzés, gyakorlás Múzeumlátogatás, könyvtárlátogatás, forrásgyűjtés internet segítségével Magyarország társadalomtörténetének bemutatása a 19. század második felére vonatkozóan. Az új, alkotmányos alapokon kibontakozó ipari fejlődés a társadalom minden rétegét érintő változást hozott. A régi társadalmi szerkezetben bekövetkező átalakulás, és egy új, polgári és munkás társadalom születésének megismerése. A jellegzetesen közép-európai torlódott társadalom felépítésének és működésének, a régi feudális rétegek és a paraszti társadalom, valamint az urbánus, polgári társadalom egymás mellett élésének bemutatása. Az új polgári létforma jelenségeinek, a városi társadalom mindennapjainak megismertetése.sni, BTM csoportmunkában. Az ismeretek elmélyítése, szélesítése különböző forrásbázisok alapján. A munkafüzet feladatainak megoldása. C) ISMERETSZERZÉS ELSŐDLEGES FORRÁSOKBÓL A képi források áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. F) A TÖRTÉNELMI KULCSFOGALMAK ISMERETE ÉS ALKALMAZÁSA Az ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján. D) ISMERETSZERZÉS MÁSODLAGOS FORRÁSOKBÓL Médiahasználat (könyvtár, internet, sajtó): információk gyűjtése megadott témákról. E) IKT-HASZNÁLAT Információk és adatok gyűjtése az interneten elérhető forrásokból. F: arisztokrácia, nagypolgárság, kispolgárság, középrétegek TK: társadalom, társadalmi csoport, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, vallás 13

14 22-23. 11. Oktatás és egészségügy a dualizmus korában 24-25. 12. A sokarcú város: Budapest. Magyarország városiasodása (Olvasmány) A dualizmus kori magyar társadalmi fejlődés két sikeres területének, az oktatásnak és az egészségügynek az áttekintése. Az Eötvös-féle oktatási reformokhoz kapcsolódó közoktatási rendszer kiépülésének, a szakoktatás és felsőoktatás új intézményeinek, európai színvonalának bemutatása. A dualizmus kori közegészségügy helyzetének, az új életkörülményekből fakadó javuló népegészségügynek a megismertetése. Az analfabetizmus, a tömegkultúra, a csecsemőhalandóság, az átlagéletkor, az életkori megoszlás fogalomköreinek megismertetése, magyarázata. SNI, BTM páros munkában. A dualizmus kori magyar városiasodás folyamatának áttekintése. Annak bemutatása, hogy Budapest fővárossá fejlődésének folyamata milyen szakaszokból állt, továbbá hogy világvárossá növekedésének milyen okai és feltételei, pozitív és árnyoldalai voltak. A klasszicista-szecessziós belváros és az első külvárosi munkásnegyedek kiépülésének, a millenniumi ünnepségekhez és a világkiállításhoz kötődő fejlesztéseknek az áttekintése. A városi társadalom, a városi élet mindennapjainak, és néhány regionális központ, vidéki nagyváros fejlődésének bemutatása. A) KÉRDÉSEK ÉS FELTEVÉSEK ÖNÁLLÓ MEGFOGALMAZÁSA Személyes érdeklődésen alapuló kérdések megfogalmazása. C) RAJZOK, MODELLEK, MAKETTEK ÉS TÁRGYAK KÉSZÍTÉSE Egyszerű vázlatrajz vagy magyarázó ábra készítése. C) ISMERETSZERZÉS ELSŐDLEGES FORRÁSOKBÓL A művészeti alkotások alapján következtetések levonása arról, hogy milyennek látták az életüket a korabeli emberek: pl. mit láttak benne szépnek és örömtelinek, és mit láttak benne rossznak és elkeserítőnek. B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE Képzeletbeli levelek, naplók, beszámolók készítése egy korabeli ember nevében. F: gimnázium, reáliskola N: Eötvös József É: 1868 TK: társadalom, életmód, város, politika, állam F: millennium, Szabadság híd, Műcsarnok, Iparművészeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Nagykörút N: Podmaniczky Frigyes É: 1873, 1896 T: Budapest TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, állam, közigazgatás Ökoiskola: Az ipar fejlődése súlyosan szennyezi a levegőt, a talajt és a vizeket.

26. Projektóra. Projektmunkák bemutatása, vagy a korszak ismereteinek elmélyítése kötetlenebb egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében. G) SEGÉDKÖNYVEK, ATLASZOK, GYERMEKLEXIKONOK HASZNÁLATA A) ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK ELBESZÉLÉSE B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE E) IKT-HASZNÁLAT F) BESZÉLGETÉS ÉS VITA 27. Összefoglalás, csoportmunka, gyakorlás A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak megoldása. SNI, BTM páros munkában. A) ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK ELBESZÉLÉSE Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE A történelmi személyekről, eseményekről és korszakokról gyűjtött információk összerendezése megadott szempontok szerint. 28. Ellenőrzés Számonkérés. 15

III. fejezet: A NAGYHATALMAK VERSENGÉSE ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ 29-30. 13. A gyarmatbirodalmak kora A 19. századi gyarmatosítás lényegének és folyamatának, valamint a hagyományos és újonnan felemelkedő nagyhatalmak gyarmati versengésének bemutatása. A lecke Anglia, Franciaország és az új nagyhatalmak, az USA, Olaszország, Németország és Japán rivalizálását követi nyomon Ázsia, Afrika újrafelosztásáért. A gyarmatosító országok és gyarmatok eltérő politikai, gazdasági kapcsolatainak, a gyarmati társadalmak és a kézművesipar szétzilálásának, termelésük kiszipolyozásának megismertetése. A gyarmati lakosság sorsának, a rabszolgaság kérdéseinek, a birodalmi és szabad piac közötti ellentmondásoknak, a gyarmatosító és gyarmatok közötti kulturális kölcsönhatásoknak a bemutatása. Az atlasz és a tankönyv vonatkozó térképeinek a használata. SNI, BTM. A tettek és a következmények közötti kapcsolatok felismerése. F) A TÖRTÉNELMI KULCSFOGALMAK ISMERETE ÉS ALKALMAZÁSA A tanult történelmi fogalmak értelmezése a konkrét példák alapján és segítségével. A) ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK ELBESZÉLÉSE Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. F: kereskedelmi raktárak, katonai támaszpontok, gyarmat, a világ újrafelosztása, nyersanyaglelőhely, kivándorlás É: 19. század T: Ázsia, Afrika ÉK: történelmi nézőpont TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erőforrás, gazdasági teljesítmény, politika, állam, birodalom, szuverenitás, háború, hadsereg 16

31-32. 14. A nagyhatalmi ellentétek kiéleződése Az európai politikatörténet bemutatása a 19. század második felére vonatkozóan. A nagyhatalmak eltérő gazdasági fejlődéséből származó új erőviszonyok, a köztük lévő érdekellentétek taglalása. A balkáni helyzet ismertetésén keresztül rámutatni a kibontakozó európai konfliktusra, bemutatva Németország, Olaszország, az Osztrák Magyar Monarchia, Oroszország és Törökország érdekeit. Az első világháborús szövetségi rendszerek kialakulásának, az egyre fokozódó fegyverkezési versenynek és a nagyobb nemzetközi konfliktusoknak a bemutatása. Jegyzetkészítés csoportmunkában SNI, BTM. A tettek és a következmények közötti kapcsolatok felismerése. F) A TÖRTÉNELMI KULCSFOGALMAK ISMERETE ÉS ALKALMAZÁSA A tanult történelmi fogalmak értelmezése a konkrét példák alapján és segítségével. A) ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK ELBESZÉLÉSE Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. F: kettős szövetség, központi hatalmak, antant, torpedó, tengeralattjáró N: Bismarck T: Balkán, Franciaország, Anglia, Oroszország, Osztrák Magyar Monarchia ÉK: ok és következmény TK: nemzet, nemzetiség, gazdaság, politika, állam, birodalom, szuverenitás, háború, hadsereg 17

33-34. 15. Az első világháború kirobbanása. A tömegek és gépek háborúja. 35-37. Filmnézés. Forrásgyűjtés internethasználattal. Könyvtárlátogatás. Projektóraszervezés a témakörben, megbeszélés. Annak bemutatása, hogy az első világháború milyen körülmények között robbant ki. A konfliktus kiszélesedésének és az ehhez vezető közvetlen okoknak a bemutatása. A háborús felek stratégiai elképzeléseinek ismertetése, továbbá a hadviselésben bekövetkező forradalmi változások és azok háborúra gyakorolt hatásainak bemutatása. A fontosabb hadszínterek bemutatása a térképen SNI, BTM önállóan. A gépesítés, a tömeghadsereg, az állóháború és lövészárokharc, a hátország fogalmainak ismertetése, valamint a haditechnika, a tengeri hadviselés, a gazdasági háború és a vegyi fegyverek kérdéseinek taglalása. Az első világháborús ismeretek bővítése különböző egyéb források használatával. Forrásgyűjtés inernethasználattal SNI, BTM páros munkával. Annak helyes értelmezése, hogy a történelmi eseményeknek egyszerre többféle oka és következménye lehet; az okok és következmények összegyűjtése, csoportosítása, rangsorolása különböző szempontok szerint. B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján. 4. Tájékozódás térben-időben B) TOPOGRÁFIAI FELADATOK A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. Események, információk bemutatása térkép vagy térképvázlat segítségével. F: szarajevói merénylet, fegyverkezés, nagy háború, állásháború N: Ferenc Ferdinánd É: 1914. július 28. T: Balkán, Szarajevó, Szerbia, Oroszország, Törökország, Románia, Bulgária, Ypern TK: nemzet, nemzetiség, erőforrás, politika, állam, birodalom, háború, hadsereg Ökoiskola: A háború súlyosan szennyezi és tönkreteszi a természetet. 18

38-39. 16. Az önkényuralomból a diktatúrába: Oroszország a bolsevikok kezében Az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom és a polgárháború áttekintése. A cári birodalom helyzetének bemutatása az első világháború idején. SNI, BTM rövid beszámoló készítése páros munkában. Azon tényezők, társadalmi feszültségek, gazdasági nehézségek ismertetése, amelyek az alkotmányos erők gyengeségéhez vezettek. Lenin politikai pályájának, a kommunista-bolsevik ideológiának, a szovjet hatalomátvétel stratégiájának bemutatása. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követően berendezkedő bolsevik hatalom programjának és az ellenforradalmi erőkkel, valamint az intervencióval folytatott harcának taglalása. Egyszerű cselekményvázlat készítése. Eseményekről, jelenségekről szerzett információk rendezése okok és következmények szerint. B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján. F: szovjet, bolsevik, proletár, világforradalom, titkosrendőrség, vörösök, fehérek N: II. Miklós, Lenin É: 1917. (november 7.) T: Oroszország, Szentpétervár ÉK: történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi csoport, életmód, város, gazdaság, gazdasági teljesítmény, politika, állam, államforma, államszervezet, birodalom, háború, hadsereg 19

40-41. 17. A háború befejeződik Az első világháború utolsó két évének áttekintése, a német fegyverszünet megkötésével bezárólag. Fontosabb hadszínterek bemutatása a térképen SNI, BTM csoportmunkában Annak ismertetése, hogy az anyagháborúban kimerülő Németország tengeralattjáróháborút folytatott az antant hatalmakkal szemben, hogy elzárja őket a világpiactól, gyarmataiktól, az Egyesült Államok gazdaságától. Annak taglalása, miért esett ki Oroszország 1917-ben, és az Egyesült Államok Angliával és Franciaországgal való érdekközösségének felvázolása. A központi hatalmak 1917 1918-as utolsó, az olasz és nyugati fronton való erőfeszítéseinek, illetve az USA hadseregével megerősödő antant 1918-as ellentámadásának és győzelmének bemutatása. Egyszerű cselekményvázlat készítése. Eseményekről, jelenségekről szerzett információk rendezése okok és következmények szerint. B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján. F: Lusitania, spanyolnátha É: 1917 tavasza T: Egyesült Államok TK: erőforrás, gazdasági teljesítmény, politika, állam, háború, hadsereg 20

42-43. 18. Párizs környéki békék Az első világháborút lezáró béketárgyalások és békeszerződések bemutatása. A vesztesekkel szembeni elbánást illetően a győztes hatalmak érdekeinek és céljainak ismertetése SNI, BTM cselekményvázlat készítése.. A Párizs környéki békék résztvevőinek és menetének, a versailles-i rendezést követő új európai berendezkedésnek és kihívásoknak a bemutatása. Az Osztrák Magyar Monarchia utódállamainak és a közép-kelet-európai országok új határainak áttekintése. Az önrendelkezési jog, a nemzetiségi jog, a kisantant, az egészségügyi kordon fogalmainak, illetve a török állammal kötött békeszerződéseknek a taglalása. Egyszerű cselekményvázlat készítése. Eseményekről, jelenségekről szerzett információk rendezése okok és következmények szerint. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Egyes történelmi változások jelentőségének megítélése. 4. Tájékozódás térben-időben B) TOPOGRÁFIAI FELADATOK A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. Események, információk bemutatása térkép vagy térképvázlat segítségével. F: Párizs környéki békeszerződések, Négy Nagy, Nemzetek Szövetsége, jóvátétel, Anschluss, békediktátum, Népszövetség N: Clemenceau T: Versailles, Csehszlovákia, Lengyelország, Saar-vidék, Szerb Horvát Szlovén Királyság (Jugoszlávia), Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország TK: nemzet, nemzetiség, gazdaság, erőforrás, politika, államforma, birodalom, szuverenitás, hadsereg 44-45. Projektóra. Gyakorlás. Projektek bemutatása. Gyakorlás egyéni és csoportos feladatmegoldáson keresztül. 46-47. Összefoglalás A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak megoldása SNI, BTM csoportmunkában. 48. Ellenőrzés Számonkérés. 21

IV. fejezet: A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG FELBOMLÁSA 49. 19. Magyarország az első világháború előtti években A századfordulótól az első világháború kitöréséig tartó időszak magyar történelmének áttekintése, a közjogi vitából és véderővitából fakadó belpolitikai válság és a Szabadelvű Párt bukásának taglalása. Az ellenzéki kormány ellentmondásos helyzetének és Tisza István első világháború előtti kormányzatának bemutatása, valamint a magyar érdekek és a központi hatalmak érdekei közötti különbségek ismertetése, a háború veszélyeit Magyarországra nézve. A századelő társadalmi feszültségeinek, a magyar munkásmozgalom és szociáldemokrácia erősödésének a bemutatása. A közjogi vita, a véderőtörvény, az obstrukció, a zsebkendőszavazás, a házszabály, a szociáldemokrácia és keresztényszocializmus fogalmainak ismertetése. Egyszerű cselekményvázlat készítése. Eseményekről, jelenségekről szerzett információk rendezése okok és következmények szerint. B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE A történelmi személyekről, eseményekről és korszakokról gyűjtött információk összerendezése megadott szempontok szerint. F: Nemzeti Munkapárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, általános és titkos választójog N: gróf Tisza István É: 1890 ÉK: ok és következmény TK: társadalom, társadalmi csoport, nemzet, nemzetiség, politika, állam, államszervezet, parlamentarizmus 22

23 50. 20. Magyarország az első világháborúban 51. 21. Az őszirózsás forradalom Magyarország első világháborúban betöltött szerepének, részvételének bemutatása. Annak áttekintése, hogy melyek voltak a közös hadsereg és a magyar honvédség harcainak főbb színterei, hogyan alakultak az egyes frontok, a nagyobb csaták. Magyarország stratégiai céljainak és érdekeinek bemutatása, különös tekintettel Románia és Szerbia viszonylatában. A magyar hátország helyzetének, a belpolitikai erőviszonyok megváltozásának az ismertetése. Magyarország háborús veszteségeinek taglalása. Hogyan teltek a háborús évek hétköznapjai a frontokon és a hátországban SNI, BTM beszámoló készítése az olvasottak alapján. Az első világháború utáni magyarországi belpolitikai események, az őszirózsás forradalom, és a Károlyi-kormány demokratikus reformok bevezetésére tett kísérletének bemutatása. A háború utáni gazdasági, politikai válság, az új politikai irányzatok és pártok erőviszonyainak bemutatása. A Magyar Nemzeti Tanács politikai programjának, Magyarország elszakadásának a Monarchiától és az őszirózsás forradalom főbb eseményeinek áttekintése. A Károlyikormány demokratikus politikai törekvéseinek, illetve megvalósítási lehetőségeinek és eszközeinek ismertetése. Egyszerű cselekményvázlat készítése. A történelmi események értékelése különböző személyek és csoportok helyzete és érdekei szempontjából. B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján. Egyszerű cselekményvázlat készítése. B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján. F: olasz front, jegyrendszer N: IV. Károly É: Kárpátalja T: Szerbia, Oroszország, Románia, Doberdó, Isonzó, Piave TK: nemzet, politika, állam, birodalom, háború, hadsereg F: nemzeti tanács, Magyar Nemzeti Tanács, őszirózsás forradalom, népköztársaság, földosztás N: (gróf) Károlyi Mihály É: 1918. ősz TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, nemzet, nemzetiség

52. Gyakorlás Gyakorlás egyéni és csoportos feladatmegoldáson keresztül. Dramatizálás, szövegelemzés, forrásfeldolgozás. 53. 22. A történelmi Magyarország megszállása Magyarország 1918 1919-es fokozatos antant megszállásának bemutatása. A Károlyi-kormány nemzetiségi politikájának ismertetése, SNI, BTM egyszerű cselekményvázlat készítése páros munkában. A Károlyi-kormány külpolitikai céljainak és lehetőségeinek, a wilsoni pontokon alapuló pacifista politika kudarcának ismertetése. Az antant és a magyar kormány közötti tárgyalások és a Vix-jegyzék belpolitikai erőviszonyokra gyakorolt hatásának ismertetése. Annak taglalása, miként szerezte meg a hatalmat a Magyar Kommunista Párt. Egyszerű cselekményvázlat készítése. B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján. 4. Tájékozódás térben-időben B) TOPOGRÁFIAI FELADATOK A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. F: Károlyi-kormány, Vix-jegyzék É: 1919. március (20.), 1919. március (21.) T: Észak-Magyarország TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, város, nemzet, nemzetiség 24

54. 23. Tanácsköztársaság, proletárdiktatúra Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság történetének feldolgozása. A proletárdiktatúra győzelme körülményeinek, a tanácskormány belpolitikai törekvéseinek, a kommunista erőszakszervezetek működésének, a főváros és a vidék között kialakuló politikai törésvonalaknak és az ellenforradalmi erők szerveződésének bemutatása. A Kun Béla-kormányzat politikai játékterének, a Vörös Hadsereg honvédelmi harcainak ismertetése- SNI, BTM a történelmi térképről- a vereségig, a proletárdiktatúra bukásáig. Egyszerű cselekményvázlat készítése. B) EMBERI MAGATARTÁSOK ÉS DÖNTÉSEK MEGFIGYELÉSE Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján. 4. Tájékozódás térben-időben B) TOPOGRÁFIAI FELADATOK A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. F: Kommunisták Magyarországi Pártja, tanácsköztársaság, Forradalmi Kormányzótanács, államosítás, Vörös Őrség, Vörös Hadsereg, proletárdiktatúra, forradalmi terror N: Kun Béla É: 1919. augusztus 1. TK: társadalom, társadalmi csoport, elitréteg, középréteg, alsó réteg 25

55-56. 24.A Horthykorszak kezdete. A trianoni békeszerződés A trianoni békediktátum feldolgozása. Az ellenforradalmi magyar kormány diplomáciai lehetőségeinek, a békedelegáció tagjainak, érveinek és eszközeinek bemutatása. Az antant résztvevők és a leendő kisantant államok érdekeinek, a wilsoni eszme és a reálpolitika ellentéteinek ismertetése. A békepontok és azoknak a Kárpátmedence társadalmaira, gazdaságára, nemzetiségi, etnikai helyzetére gyakorolt hatásainak bemutatása. Annak helyes értelmezése, hogy a történelmi eseményeknek egyszerre többféle oka és többféle következménye lehet; az okok és következmények összegyűjtése, csoportosítása, rangsorolása különböző szempontok szerint. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. F: békekonferencia, Nagy-Trianon palota, trianoni béke, revízió, civitas fidelissima N: Apponyi Albert gróf É: 1919. január, 1920. június 4. T: Burgenland, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék ÉK: ok és következmény TK: lesüllyedés, nemzet, nemzetiség 57. Összefoglalás A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak megoldása. SNI, BTM páros munkában. 4. Tájékozódás térben-időben B) TOPOGRÁFIAI FELADATOK A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. 58. Ellenőrzés Számonkérés. V. fejezet: EURÓPA ÉS A VILÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 26

59-60. 25. A világ a húszas években. A témakör kiselőadásainak megtervezése, megbeszélése. Projektfeladat 61-62. 26. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az emberek hétköznapjai a Szovjetunióban (Olvasmány) Az 1920-as évek egyetemes történetének feldolgozása, a világháború után, a húszas évek közepén kibontakozó általános gazdasági fellendülés és az európai enyhülési folyamat bemutatása. A Népszövetség rendszerének, Közép- Kelet-Európa belső feszültségeinek, a nacionalista és autoriter kis államok sokrétű ellentéteinek áttekintése. A fasiszta Olaszország megszületésének és berendezkedésének bemutatása SNI, BTM rövid beszámolóval. Az USA világhatalommá válási folyamatának bemutatása. A Szovjetunió történetének feldolgozása a második világháborúig. Sztálin hatalomra kerülésének, a diktatúra fő jellemzőinek, a személyi kultusz és a rendőrállam kiépülésének ismertetése. A szocialista tervgazdálkodás működésének, az erőltetett iparosítás folyamatának, a mezőgazdaság kizsákmányolásának bemutatása. A totalitárius kommunista rezsim internacionalista külpolitikájának, a szovjet tagállamok helyzetének és a keleteurópai térségben való hatalmi terjeszkedésének bemutatása a Nagy Honvédő Háború -t megelőző években. Eseményekről, jelenségekről szerzett információk rendezése okok és következmények szerint. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján (termelés, fogyasztás, elosztás) Eseményekről, jelenségekről szerzett információk rendezése okok és következmények szerint. B) EMBERI MAGATARTÁSOK ÉS DÖNTÉSEK MEGFIGYELÉSE A tanulságok levonása történelmi személyek tettei alapján. F: kisantant, fasiszta mozgalom, Duce (vezér), menetelés Rómába, Fasiszta Nagytanács, villany üzemeltetésű háztartási gépek, dzsessz, charleston N: Benito Mussolini É: 1920, 1921, 1922 ÉK: történelmi változások TK: társadalom, társadalmi csoport, gazdaság, politika, állam, államforma, államszervezet, egyeduralom, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra F: kényszermunkatáborok, GULAG, személyi kultusz, tervgazdálkodás, kulák, kolhoz, kollektivizálás, Sztahanov-mozgalom N: Sztálin, Alekszandr Szolzsenyicin, Sztahanov TK: társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági teljesítmény, politika, állam, államforma, államszervezet, egyeduralom, diktatúra, közigazgatás 27

63-64. 27. Társadalmi szerep, öltözködés, életmód. Nők a húszas-harmincas években 65-66. Kiselőadások, ismeretszerzés az osztály tagjaitól. Első témakör A nők társadalmi szerepének bemutatása a 20. század első felében. A polgári életmód terjedéséből fakadó új gazdasági, családi szerepkörük, a női polgári életmód mindennapjainak ismertetése. SNI, BTM páros munkában. A női jogegyenlőség és emancipáció jelenségeinek, illetve közéleti, politikai szerepvállalásuknak a bemutatása. A korszakot meghatározó találmányok és egyéb vívmányok bemutatása. Az információk csoportosítása az esemény, tevékenység vagy jelenség típusa szerint: társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, vallási. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján (termelés, fogyasztás, elosztás). F: a nemek társadalmi és gazdasági egyenlősége, női választójog, szabadidős tevékenységek, rádiózás, reklámok É: harmincas évek TK: társadalom, életmód, város, gazdaság 28

67-68. 28. Gazdasági világválság az Egyesült Államokban és Európában A nagy gazdasági világválság mezőgazdasági hatásai Az 1929-es amerikai gazdasági összeomlás és az ebből kialakuló világgazdasági válság bemutatása a harmincas évek közepéig. Az amerikai tőzsdekrach okainak és a washingtoni kormányzat rövid távú válaszlépéseinek ismertetése. A válság belső fokozódásának és az európai gazdaságokra, illetve a világgazdaságra való kihatásának ismertetése. A Roosevelt-kormányzat New Deal programjának, valamint hatásainak, a gazdasági világválság megszűnésének áttekintése. A gazdasági válság és a szélsőséges politikai eszmék terjedése közötti összefüggések bemutatása. A tankönyv vonatkozó ábráinak, képeinek és táblázatainak használata SNI, BTM. Az információk csoportosítása az esemény, tevékenység vagy jelenség típusa szerint: társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, vallási. B) EMBERI MAGATARTÁSOK ÉS DÖNTÉSEK MEGFIGYELÉSE A tanulságok levonása történelmi személyek tettei alapján. A) ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK ELBESZÉLÉSE Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. F: részvény, tőzsde, eladási pánik, gazdasági világválság, gazdasági visszaesés, elszegényedés, tömegessé váló munkanélküliség, New Deal (új irányvonal), közmunka, agrárválság N: Franklin Delano Roosevelt É: 1929. október vége, 1933 ÉK: történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi mobilitás, lesüllyedés, életmód, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági teljesítmény, gazdasági válság, politika, állam, államforma, demokrácia, parlamentarizmus 29

69-70. 29. Hitler hatalomra kerülése Németországban Adolf Hitler politikai pályájának és a Német Nemzetiszocialista Munkás Párt hatalomra kerülésének bemutatása. SNI, BTM csoportmunkában. A náci ideológia, az antiszemitizmus, a rasszizmus, az élettér és az übermensch fogalmainak ismertetése. A weimari köztársaság válságának és a szélsőséges politikai pártok megerősödésének gazdasági, politikai okainak feltárása. Az 1923. évi puccs és a választások eredményeinek bemutatása. Az információk csoportosítása az esemény, tevékenység vagy jelenség típusa szerint: társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, vallási. B) EMBERI MAGATARTÁSOK ÉS DÖNTÉSEK MEGFIGYELÉSE A tanulságok levonása történelmi személyek tettei alapján. A) ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK ELBESZÉLÉSE Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. F: gazdasági válság, jóvátétel, márka, Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, kancellár, náci rohamosztagosok, Führer, antiszemitizmus, koncentrációs tábor N: Adolf Hitler É: 1933. január 30

71-72. 30. A náci terjeszkedés kezdetei Európában 73. Projektmunka, a totalitárius rendszer elemzése 74. Kiselőadások, ismeretszerzés az osztály tagjaitól. 1933-tól a náci Németország külpolitikájának, revizionista törekvéseinek és közép-kelet-európai hatalmi terjeszkedésének bemutatása. A náci párt belpolitikai, gazdasági stabilitásának és megerősödésének, és ezzel párhuzamosan a versailles-i békerendszer lebontásának, a fegyverkezési és diplomáciai függetlenség visszaszerzésének áttekintése. Az átalakuló európai erőviszonyok taglalása, különös tekintettel Kelet-Európa kényszerpályára állására a náci Németország és a kommunista Szovjetunió szorításában. Megadott szempontok szerinti bemutató előadás tartása. Híres személyek életútjának áttekintése. (Ajánlás: Mussolini, Sztálin, Hitler, F. D. Roosevelt, Churchill, Chamberlain.) SNI, BTM csoportmunkában. Második témakör 75. Összefoglalás A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak megoldása. SNI, BTM páros munkában. 76. Ellenőrzés Számonkérés. Az információk csoportosítása az esemény, tevékenység vagy jelenség típusa szerint: társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, vallási. A) ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK ELBESZÉLÉSE Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. 4. Tájékozódás térben-időben B) TOPOGRÁFIAI FELADATOK Az események helyszíneinek megkeresése térképen. F: fegyvermentesített övezet, tengely É: 1936, 1938. március, 1938. szeptember T: München, Prága, Csehszlovákia ÉK: történelmi nézőpontok TK: államforma, államszervezet, egyeduralom, diktatúra, birodalom 31

VI. fejezet: MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 77-78. 31. A Horthykorszak első évei. Bethlen konszolidációs politikája A Horthy-rendszer első évtizedének bemutatása. A proletárdiktatúrával szemben szerveződő ellenforradalmi erők megerősödésének és győzelmének, a politikai konszolidáció feltételei megteremtésének, a parlamentáris kormányzás helyreállításának, az új Magyar Királyság alkotmányos alapjainak ismertetése. Az első Teleki-kormány tevékenységének,- SNI, BTM páros munkában- a király visszatérési kísérleteinek, és a trónfosztás kérdésének a bemutatása. Trianon negatív társadalmi és gazdasági hatásainak elemzése, illetve a bethleni konszolidáció gazdasági, kulturális és ideológiai összetevőinek bemutatása. Eseményekről, jelenségekről szerzett információk rendezése okok és következmények szerint. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Egyes történelmi változások jelentőségének megítélése. A) ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK ELBESZÉLÉSE Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. F: konszolidáció, numerus clausus, ellenforradalmi erők, Nemzeti Hadsereg, fehérterror, kormányzó, parlamentáris kormányzás, földreform, birtokreform, a Habsburg-ház trónfosztása, Egységes Párt, nyílt szavazás, gazdasági konszolidáció, pengő N: Horthy Miklós, Bethlen István gróf, Teleki Pál (gróf) É: 1920. március 1., 1926 ÉK: történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, nemzet, nemzetiség 32

79. 32. Oktatás, művelődés, tömegkultúra 80. Városok, falvak, uradalmak. Magyarország társadalma (Olvasmány) A Horthy-korszak kultúrtörténetének bemutatása. A Klebelsberg-féle oktatási reformnak, a közoktatás és közművelődés gyakorlati feltételei megteremtésének, új intézményeinek, és a két világháború közötti oktatáspolitika eredményeinek a bemutatása. A tömegkultúra új jelenségeinek, a rádió és a mozi hatásainak ismertetése.sni, BTM csoportmunkában. A szabadidős tevékenységek, a turizmus és a tömegsport új jelenségeinek, valamint az új építészeti irányzatok megjelenésének bemutatása. A Horthy-korszak magyar társadalmának bemutatása, Magyarország demográfiai helyzetének, új etnikai összetételének, az elcsatolt területekről történő bevándorlásnak az ismertetése. SNI, BTM csoportmunkában. A modern városi társadalom és a hagyományos vidéki közösségek jellegzetességeinek, régi és új társadalmi rétegek egymás mellett élésének taglalása. Az információk csoportosítása az esemény, tevékenység vagy jelenség típusa szerint: társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, vallási. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján (termelés, fogyasztás, elosztás). F: kultúrfölény, analfabetizmus, koedukáció, társadalmi mobilitás, reáliskola, reálgimnázium, mozi, sikersportág, labdarúgás, modern építészet, modern stílus N: Klebelsberg Kuno gróf TK: társadalom, felemelkedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, életmód, város, nemzet, nemzetiség TK: társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, életmód, város, nemzet 33

81. 33. A világgazdasági válság hatásai Magyarországon. Magyar feltalálók és tudósok a 20. században (Olvasmány) A Horthy-korszak 1929 1936-ig tartó időszakának feldolgozása. A gazdasági világválság Magyarországra gyakorolt hatásainak bemutatása, gazdasági ágazatonként vizsgálva a visszaesés mértékét. A válságból, munkanélküliségből fakadó társadalmi feszültségek ismertetése, a Bethlenkormányzat sikertelen válaszlépéseinek és bukásának áttekintése. A válságból való kilábalással párhuzamosan Gömbös Gyula politikai pályájának bemutatása, a parlamentáris rendszer felszámolására tett kísérlet és a magyar külpolitikai mozgástér új lehetőségeinek felvázolása. Az információk csoportosítása az esemény, tevékenység vagy jelenség típusa szerint: társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, vallási. B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján. F: világgazdasági válság, nemzeti jövedelem, államcsőd, sztrájk, Nemzeti Munkaterv, Nemzeti Egység Pártja N: Bánki Donát, Kandó Kálmán, Gömbös Gyula, Csonka János, Kármán Tódor, Asbóth Oszkár, Fonó Albert, Jendrassik György, Weiss Manfréd, Bay Zoltán, Mihály Dénes, Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő, Gábor Dénes, Neumann János, Teller Ede É: 1930. szeptember 1. TK: társadalom, lesüllyedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, életmód, város, nemzet 34

82. 34. Magyarok a határokon túl. A kultúra közösségteremtő ereje. Magyarok a határokon túl (Olvasmány) Az elcsatolt területeken élő magyar kisebbségek két világháború közötti sorsának bemutatása. A Trianont követő elvándorlás, az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatának, a magyar kisebbségek jogainak és a kisebbségvédelem lehetőségeinek ismertetése. Az erdélyi és felvidéki magyarság két világháború közötti kulturális felvirágzásának bemutatása. SNI, BTM páros munkában. Az információk csoportosítása az esemény, tevékenység vagy jelenség típusa szerint: társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, vallási. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján. F: kulturális intézmények és egyesületek, kisebbségvédelmi szerződések, Erdélyi Szépmíves Céh N: Kós Károly TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, életmód, város, nemzet, nemzetiség 35

83. 35. A revíziós külpolitika eredményei 84. 36. Hírközlés, tömegtájékoztatás, propaganda Az 1936 és 1939 közötti időszak magyar történelmének feldolgozása. A megerősödő Németország árnyékában kialakuló külpolitikai, revíziós törekvéseink új lehetőségeinek ismertetése,- SNI, BTM páros munkában- érintve a politikai kényszerpálya fogalomkörét, a sikeres revíziós politika és az ország szuverenitása közötti ellentmondásokat. A náci Németországgal szembeni függés erősödésének, a kisantant szétesésének, katonai függetlenségünk visszaszerzésének bemutatása. Az első bécsi döntés eredményének, és egy bekövetkező európai háborús konfliktus esetén alkalmazandó magyar stratégiának a bemutatása. A média és a propaganda világháborúk között megnövekedő szerepének bemutatása, ismertetve annak jelentőségét a tömegtájékoztatásban, a nemzeti revizionista politika támogatásában. Bepillantás nyújtása a nemzeti propaganda retorikájába és szimbolikájába, és az új médiumok, a rádió és a mozi,- SNI, BTM páros munkában- valamint a hagyományos sajtó és a plakátok szerepének fontosságába. Adatok és információk csoportosítása és rendszerezése különböző szempontok szerint. G) SEGÉDKÖNYVEK, ATLASZOK, GYERMEKLEXIKONOK HASZNÁLATA A történelmi atlasz használata. B) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján. C) A TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Néhány fontos tudományos felfedezés és technikai találmány jelentőségének értékelése abból a szempontból, hogy mennyire változtatta meg az emberek életét. F: revízió, első bécsi döntés, Nemzetek Szövetsége, revizionizmus É: 1938. (november 2.), 1939. március TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, nemzet, nemzetiség F: Telefon Hírmondó, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda, Magyar Film Iroda, antibolsevista, illetve nemzetvédelmi propagandafilm, N: Puskás Tivadar É: 1925 TK: társadalom 36

85. Összefoglalás A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak megoldása SNI, BTM csoportmunkában. 86. Ellenőrzés Számonkérés. VII. fejezet: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ 87-88. 37. A második világháború első szakasza, 1939-40 Új technikai találmányok alkalmazása a háború kezdeti szakaszában (Olvasmány) A második világháború 1939 és 1941 közötti időszakának bemutatása. Annak ismertetése, hogy melyek voltak a háború kitörésének közvetlen okai, milyenek voltak az európai nagyhatalmak erőviszonyai, és milyen érdekek vezérelték őket. A Molotov Ribbentroppaktum ismertetését követően a német lengyel háborúnak és Lengyelország feldarabolásának a bemutatása. Az 1939 1940-es furcsa háború okainak és körülményeinek feltárása, majd Skandinávia megszállásának és az 1940- es franciaországi hadjáratnak a bemutatása. A villámháború, a furcsa háború, a gépesített hadviselés, a bábkormány fogalmainak ismertetése. Az angliai légi csata és a stratégiai bombázás jellegzetességeinek bemutatása.. Fontosabb hadszínterek bemutatása a térképen SNI, BTM csoportmunkában. Adatok és információk csoportosítása és rendszerezése különböző szempontok szerint. 4. Tájékozódás térben-időben B) TOPOGRÁFIAI FELADATOK A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. F: második bécsi döntés, invázió N: Hitler, Winston Churchill É: 1939. szeptember 1., 1940 T: Lengyelország, Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Románia, Erdély ÉK: változás és folyamatosság TK: politika, állam, államforma, államszervezet, diktatúra, birodalom, emberi jog, polgárjog Ökoiskola: A bombázások súlyos környezetkárosító szerepe. 37