Jelöltállítás rendje, közveszélyes lopás és az újragondolt ötágú vörös csillag Áprilisban fontos törvények születtek és módosultak: megszavazták a vitatott válasz tási törvényt, módosult a Btk., a költségvetési törvény, valamint számos agrár tárgyú jogforrás. Kiemelkedő jelentőségű döntéseket hozott az OVB és az Alkotmánybíróság, elindult az I. világháborús rendezvénysorozat és új külképviseleteknek örülhetnek a külföldön tartózkodók. A 2013. évi XXX. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt módosítja. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény kiegészült azzal a rendelkezéssel, miszerint a személyes adatok kezelését tisztességesnek és törvényesnek kell tekinteni, ha az érintett véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása érdekében az érintett véleményét megismerni kívánó személy az érintettet lakóhelyén vagy tartózkodási helyén felkeresi, feltéve, hogy az érintett személyes adatait a törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelik és a személyes megkeresés nem üzleti célra irányul. A személyes megkeresésre a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napon nem kerülhet sor. Megjelent a KSH közleménye a különböző ellátások alapjául szolgáló főbb statisztikai adatokról. A közlemény rögzíti, hogy a különböző ellátások megállapításának alapjául több statisztikai adat szolgál, ezért a Központi Statisztikai Hivatal 2012. évre vonatkozóan az ehhez szükséges főbb adatokat (kerekített formában) közzétette. 2012-ben a bruttó átlagkereset 223 000 Ft/fő/ hó, a nettó átlagkereset 144 000 Ft/fő/hó, a bruttó átlagkereset index 104,6%, a nettó átlagkereset index 102,0%, a fogyasztói árindex 2012 decemberében 105,0%, a 2012. éves átlagos fogyasztói árindex pedig 105,7%. A 2013. évi XXXV. törvény az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szól. A jogszabály módosítja többek között a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt. Fontos új rendelkezés, hogy a haszonbérbe adó személyében bekövetkező változás esetén ide nem értve a törvényes öröklés esetét a haszonbérbe adó jogutódja a haszonbérletet 60 napos felmondással a gazdasági év végére megszüntetheti, ha a felmondással egyidejűleg kötelezettséget vállal arra, hogy a tulajdonába került termőföldet öt éven belül nem idegeníti el, és azt saját maga használja. A szerződés megszűnésekor eltérő megállapodás hiányában a haszonbérbe adó jogutódja és a haszonbérlő kötelesek egymással elszámolni. A 103/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet az egyes ágazatokban működő munkáltatók által, a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásról, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletet módosítja. A jogsza- 2
bály rögzíti, hogy a munkaügyi központ a munkáltató részére kérelmére támogatást állapít meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összege 2013. január 1. napjától bekövetkezett emelkedéséből adódó költségeinek csökkentéséhez. A rendelet részletezi, hogy mely munkáltatók milyen munkavállalók után igényelhetik a támogatást. A támogatás iránti kérelmet 2013. május 31-éig kell benyújtani, a támogatásról a munkaügyi központ 21 napon belül dönt. Az 1182/2013. (IV. 5.) Korm. határozat az első világháború centenáriumi rendezvénysorozatáról rendelkezik. A Kormány kifejezte azon szándékát, hogy a XX. század egyik legfontosabb, a magyar és az egyetemes történelemnek is meghatározó, hatásaiban legmesszebbre nyúló eseménye, az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából 2013 és 2020 között centenáriumi keretprogram-tervben meghatározott megemlékezések kerüljenek megszervezésre és lebonyolításra. Ezen kívül felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy a centenáriumi keretprogram-tervben meghatározott programok előkészítési, tervezési, szervezési és lebonyolítási munkáihoz szükséges források biztosításáról legfeljebb 1000,0 millió forint erejéig gondoskodjon. I. Világháborús lövészárok: felkészülés a centenáriumra A 2/2013. (IV. 15.) NMH utasítás heti adatszolgáltatási kötelezettség elrendeléséről szól a többségi külföldi tulajdonú cégek támogatásának mértéke tekintetében. Az utasítás személyi hatálya a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi központjának, és a járási (főváros kerületi) hivatalok munkaügyi kirendeltségének személyi állományára terjed ki. Az utasítás szerint a munkaügyi központnak az általa különböző jogcímeken megítélt és kifizetett támogatások összesített adatairól hetenként elkülönítetten, minden hét első és utolsó munkanapja közötti időszakra vonatkozóan adatokat kell szolgáltatnia a Nemzeti Munkaügyi Hivatal részére. Az adatokat elektronikus formában, a tárgyhetet követő hét első munkanapján 10.00 óráig kell megküldeni az NMH Kutatási és Elemzési Főosztályára. A többségi külföldi tulajdonú cég tulajdoni hányadát a támogatások megítéléséhez benyújtott cégkivonat alapján kell meghatározni. A 9/2013. (IV. 16.) OVB határozat aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról rendelkezik. Az OVB országos népszavazási kezdeményezés tárgyában az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy a bírók 100%-os mértékben, teljes vagyonukkal feleljenek az általuk hozott téves ítéletekből eredő károkért? Az OVB megállapította, hogy a kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alaptörvényben meghatározott alkotmányos jogokat korlátozná, és az Alaptörvényt módosítaná, ami viszont tiltott tárgykör, így a kérdésben nem tartható népszavazás. Az OVB megállapította azt is, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az egyértelműségi követelménynek sem. A kérdés továbbá megtévesztő mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy a kezdeményező pontosan mit ért a 3
téves ítéletek kifejezés alatt, ezáltal a feltenni kívánt kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. A 2013. évi XLV. törvény a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálását tartalmazza. A jogszabály a hatályos Büntető Törvénykönyvben a lopás törvényi tényállását kiegészíti azzal a rendelkezéssel, miszerint a lopás minősített eseteként rendeli büntetni, ha a bűncselekményt közveszély színhelyén követik el. Ezen túl az új Btk. is eltérő szöveggel lép majd hatályba a lopás tényállása tekintetében. A 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról szól. A jogszabály az alapvető szabályok között rögzíti a hatályát, a választási eljárás alapelveit, az értelmező rendelkezéseket és a választás kitűzésének időpontját. Ezt követően részletesen tartalmazza a választási bizottságokra és a választási irodákra vonatkozó rendelkezéseket. A törvény szerint a szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője határozattal állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb ezerötszáz, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. Ezt követően a jelöltállítás, a szavazás, valamint az eredmény megállapításának rendjét, továbbá a jogorvoslati lehetőségeket tartalmazza. A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A 24/2013. (IV. 18.) OGY határozat a Gárdonyi Géza emléknapról rendelkezik. 2013-ban ünnepeljük nemzeti irodalmunk egyik legkiválóbb alkotója, Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból az Országgyűlés október 17-ét az egri vár védőinek a török seregek felett aratott dicsőséges győzelmének napját Gárdonyi Géza emléknappá nyilvání- Egri vár: Gárdonyi Géza emléknap lesz totta és felkérte az oktatásért felelős minisztert, javasolja a köznevelési intézményeknek, hogy ezen a napon Gárdonyi Géza: Egri csillagok című művével foglalkozva emlékezzenek az íróra és a magyar történelem e kiemelkedő eseményére. Az 5/2013. (IV. 23.) MNB rendelet a jegybanki alapkamat mértékét tartalmazza. A rendelet rögzíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a jegybanki alapkamat mértéke április 24-től 4,75%-ra csökken. A 2013. évi XLVIII. törvény az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szól. A módosítás szerint a Büntető Törvénykönyv a következő szövegezésű 269/B. -al egészül ki: Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörö s- csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő módon terjeszt, vagy nagy nyilvánosság előtt használ, vagy közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen kívül a jogszabály akként rendelkezik, hogy több, a büntetőjogot érintő törvényben a nemzeti szocialista szövegrész helyébe a nemzetiszocialista szöveg lép. 4
A 10/2013. (IV. 25.) AB határozat az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 13. (1) bekezdése és 14. (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról rendelkezik. Az Alkotmánybíróság elutasította a Házszabály 13. (1) bekezdése és 14. (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó országgyűlési képviselők 2011. október 22-én kiléptek a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportjából, majd Demokratikus Koalíció néven új képviselőcsoportot kívántak alakítani. Azonban az Országgyűlés alelnöke a bejelentést nem tudta tudomásul venni, mivel a Házszabály 2012. április 19-ei módosítása értelmében a DK nem felelt meg a Házszabályban előírt feltételeknek. A 2013. évi XXXI. törvény a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvényt módosítja. A módosítás rögzíti, hogy az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2013. évi bevételi főösszegét 15 323 816,1 millió forintban, kiadási főöszszegét 16 205 150,9 millió forintban, hiányát pedig 881 334,8 millió forintban állapította meg. Szemétdomb Romániában: hulladéklerakás járulékmentesen A 2013. évi XXXIII. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szól. Fontos változás, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. -ában a sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan szövegrész helyébe a kiegyensúlyozottan szöveg lép. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének kinevezésére és megbízatására vonatkozó rendelkezéseket módosítja és egészíti ki. A 104/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet a hulladéklerakási járulék megfizetésének részletes szabályait tartalmazza. A jogszabály szerint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján hulladéklerakási járulék fizetésére kötelezett a bejelentkezést az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség részére a rendelet mellékletében található formanyomtatvány egy példányban történő megküldésével teljesíti. A járulékfizetésre kötelezett a járulékot az OKTVF Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287261-30006016 számú fizetési számlájára történő átutalással fizeti meg. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a befizetéssel érintett negyedévet. A 2013. évi XLIV. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényt módosítja. A jogszabály értelmében a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény akként módosult, hogy a fogadó szervezet a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszternek köteles előzetesen bejelenteni az önkéntesek foglalkoztatását, és a bejelentett adatokban bekövetkező változásokat. A bejelentést a miniszter által e célra rendszeresített és a miniszter által vezetett 5
inisztérium honlapján, a Civil Információs m Portálon, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell teljesíteni. Ezen kívül a rendelet rögzíti a bejelentéshez csatolandó iratok körét is. Az 1221/2013. (IV. 23.) Korm. határozat az egyes külképviseletek nyitásához kapcsolódó feladatokról szól. A határozat értelmében új magyar külképviseletek fognak nyílni különböző országokban. Így új magyar főkonzulátus nyílik Eszék székhellyel Horvátországban, Torontó székhellyel Kanadában és Krakkó székhellyel Lengyelországban. Ezen túl Konzuli Iroda nyílik Melbourne székhellyel Ausztráliában, továbbá Marosvásárhely és Nagyvárad székhellyel Romániában. Megjelent a NAV közleménye a 2013. május 1-je és május 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról. A közlemény szerint az ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin ára 438 forint, a gázolajé 438 forint, a keveréké 469 forint, az LPGautógázé pedig 272 forint literenként. A közle- 6 Krakkói látkép: ott is nyitnak külképviseletet ményben szereplő áraknak azért is van jelentősége, mert ha a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie. Bodolai László XX. évfolyam 5. szám n 2013. május