PEST-DÉLI ESPERESKERÜLET 7 1. A JÓZSEFVÁROSI SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA A XVIII. század derekán Alsó-Külvárosnak, majd Pacsirtamezô-Külvárosnak hívott Józsefváros hivatalos elnevezésére 1777. november 7-én került sor: a lakosság kérelmére Mária Terézia királynô fiáról a késôbbi II. Józsefrôl a középkori városfalakon kívül fekvô rész a Josephstadt nevet kapta a nádortól. Ekkor a város területén 424 házat számoltak össze, amelyekben hozzávetôlegesen 3200 ember élt. Az új város alapvetôen mezôgazdasági jellegû volt, mivel itt majorságok, kertek, szántók terültek el. Az elsô jelentôsebb betelepülés 1720 körül kezdôdött, amikor német származású katolikus parasztok és iparosok kaptak itt birtokokat, majd 1740-tôl szlovákok is megvetették a lábukat. Mellettük cseh, morva, lengyel, román és ruszin családok is letelepedtek, illetve a délszláv nemzetiségek figyelmét sem kerülte el az otthonteremtés lehetôsége. A XVIII. század végén a magyarság számaránya 16 22% körül volt. 1 A népesedés következtében a területen, amely a belvárosi plébániához tartozott, Batthyány József hercegprímás 1777. szeptember 30-án önálló plébániát létesített és lelkészévé Mechler Józsefet nevezte ki. A lakosok már korábban is létesítettek olyan szakrális helyeket, ahol hitüket megvallhatták. Idetartozik a késôbb ismertetésre kerülô Kálvária, illetve az 1771-ben emelt harangláb. 2 A harang felirata: GOSS MICH JOHANN KOHL PESTH 1771, VON DER GEMEINDE IN DER PESTHER VORSTADT LERCHENFELD BIN ICH GESCHAFT WORDEN. Az új plébánosnak szerény körülményekkel kellett beérnie, a kegyúr, azaz a város által bérelt ház egyik szobája szolgált lakóhelyéül. Az elsô templom fából készült, de a hajó mindössze 380 fô befogadására volt alkalmas. Egy 1781-es vázlatos leírás szerint az egyháznak volt három hordozható faszobra amelyek Szûz Máriát, a Feltámadt Krisztust és Szent Vendelt ábrázolták, három harangja, egy kis orgonája. Az oltáron álló Segítô Szûz Mária-kegyképen kívül még negyven különbözô képpel rendelkezett, illetve három ereklyét Krisztus keresztfájának egy darabja, Szent Anna csontjának egy darabja, Szent Balázs hamvai ôriztek. 3 A templom azonban egyre inkább szûknek bizonyult, ezért a polgárok elhatározták, hogy lebontják, és helyére egy nagyobb befogadóképességû díszes templomot építtetnek. A hívôk II. Józsefhez fordultak kérelmükkel, amelyben az építkezésen kívül engedélyét kérték arra, hogy a templom Szent József nevét viselhesse, a védôszent választásával egyúttal gesztust gyakoroltak az uralkodó felé. A császár 1786 szeptemberében jóváhagyta a beadványt, az építkezés felügyeletét a Pesti Kamarai Hivatalra bízta. A józsefvá- 1 TURÁNYI Kornél: A Józsefváros kialakulása. = TBM 15. (1963) 329 362., 329 342. o., TURÁNYI Kornél: A Józsefváros története I. Budapest 1972. 1 5. o. 2 SCHOEN Arnold: A budapesti-józsefvárosi róm. kat. plébánia-templom. = Történetírás 2. (1938) 3. (a továbbiakban: SCHOEN) 311 328., 311. o. 3 SCHOEN 312. o.
630 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET 1. kép. Józsefvárosi Szent József-templom (M. A.) rosi tanács döntése ellenére a hivatal Pest város bírájának, Hülff Bálintnak a Conti (ma Tolnai Lajos) és Veréb (ma Fecske) utcák közötti fekvô telkét vásárolta meg 1788. augusztus 29-én. A józsefvárosiak tetszését egyáltalán nem nyerte el ez a megoldás, mivel ôk központi fekvésû telket szerettek volna megszerezni. 4 A Tallher József építész által készített tervek kivitelezésével a Kundt Ignác vezette kômûvesmestereket bízták meg. Az alapkô letételére 1788. szeptember 28-án került sor, az ünnepélyes szertartást Kondé Miklós sasvári fôesperes tartotta. Már az elsô kapavágásoknál kiderült, hogy a rendkívül vizes talajú telek alkalmatlan ilyen nagyszabású építkezéshez. A város vezetôsége 1791. augusztus 18-án fordult a hercegprímáshoz. Batthyány József határozott fellépésének köszönhetôen a kamarai hivatal hozzájárult ahhoz, hogy a harangláb helyén építsék fel a Szent József-templomot. 5 Azonban a polgárok nagyon nehezen tudták elôteremteni az anyagi alapokat, ezért ismét a hercegprímás sietett segítségükre. 1796-ban kieszközölte a királytól, hogy a bezárt Kálvária-kápolna vagyonát, több mint 10 000 forintot, a józsefvárosi templom felépítésére fordítsák. A hercegprímás személyesen tekintette meg a helyszínt, a tervezést Kundt Ignácra bízta, aki szeptember 9-ére összeállította a költségvetést, majd a tervekkel együtt október 8-án benyújtotta a Helytartótanácshoz. Ezeket a nádor december 20-án hagyta jóvá. Sokat segítettek a lakosok is, mivel az alapanyagokat maguk szállították át a félbemaradt építkezésrôl. A munkálatokat 1797 tavaszán kezdték meg. Az építkezés gyorsan haladt, július 2-án Kondé Miklós már mint belgrádi püspök megszentelhette az alapkövet. Az építkezés elsô szakasza 1799 késô ôszéig tartott, a kivitelezésben Lichtenwallner Ferenc ácsmester, Alter Antal asztalos, Mayer Mihály és Feszl Mihály kôfaragómester, Salm Lipót szobrász és Schöfft József festô vett részt. Mivel a templomra égetô szükség volt, nem várták meg a torony és a fôhomlokzat elkészültét. Sôt új felszerelést sem vásároltak, hanem a régit használták fel. A felszerelés a következôkbôl állt: az egyszerû kôantependiumú oltáron fából ácsolt szentségház állt Segítô Szûz Mária és Szent József festményével. Két mellékoltára közül az egyiket a pesti klarisszák megszüntetett templomából származó Páduai Szent Antal képével díszítették, a másik a Szent Kereszt tiszteletére szolgált. A szerény szószék és a kis orgona szintén a fatemplomból került ide. A templomban végül 1799. november 17-én Pfingstl Mihály terézvárosi plébános tartotta az elsô ünnepi misét. A szertartás alatt Fournier Lujza énekelt. 6 A gyors munka azonban szomorú következményekhez vezetett. Már pár héttel az átadás után, december 5-én a kórus az orgonával együtt leszakadt. A december 9-én megtartott helyszíni szemlén újabb problémákra derült fény. Zitterbarth Mátyás és Hild 4 PILINYI Péter: A Józsefváros története. 1718 1848. Budapest 1997. 23 24. o. 5 A leendô templom helyeként felmerült Harruckern báró telke, de az özvegy nem járult ehhez hozzá. 6 SCHOEN 313. o.
1. A JÓZSEFVÁROSI SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA 631 János építômester megállapította, hogy Kundt komoly hibákat vétett a kivitelezésben. A szakember elvesztette a belé vetett bizalmat, ráadásul Kasselik Fidél és Brein Fülöp építômesterek további veszélyekre hívták fel a figyelmet: repedéseket észleltek a templom boltozatán. Kialakulásukat a nedves talaj okozta, de az is befolyásoló tényezôt jelentett, hogy nem hoztak létre kriptát. Ennek ismeretében nem meglepô, hogy 1804. december 14-én Schrajer Ádám plébános a templom befejezését Kasselik Fidélre kívánta bízni. Annak ellenére, hogy a homlokzatot fadeszkák helyettesítették, az építômesterrel végül csak 1807. december 23-án kötöttek szerzôdést. Kasselik gyökeresen szakított elôdje korábbi, középtornyos tervével, ô két toronyban gondolkodott. Az engedélyeket 1810 januárjában kapta meg, a kivitelezésben Kronberger János kôfaragó- és Wieser Ferdinánd ácsmester vett részt. A munkálatok 1814-ben fejezôdtek csak be, de a pénzhiány miatt a tornyokat nem rézsisakkal, hanem lapos gúlatetôvel zárták le. A homlokzati orompárkány közepén álló kô Szent József-szobor, amelyet Dunaiszky Lôrinc szobrász alkotott, csak 1820 áprilisára készült el. 7 Az 1822-es kánoni látogatás felmérte a templom belsô részét. A kôbôl épített és márvánnyal borított fôoltár szentségházát a Segítô Szûz Mária képe díszítette, mögötte a falon Szent József képe, fölötte a Szentháromság képe függött. A hajó jobb oldali elsô mellékoltárán a Szent Kereszt, illetve a Kálvária szobrait állították fel. Ezen az oldalon a második mellékoltárt a megszüntetett klarisszák Páduai Szent Antal képével díszített, fából készült oltára képezte. Az oltár mellé helyezték a pesti halászok céhének rossz állapotú oltárát, amely szintén a Segítô Szûzanyát ábrázolta. A bal oldali oltárok közül az egyiket Nepomuki Szent János tiszteletére emelték, az építményen Szent Rókus és Sebestyén szobrai is helyet kaptak, illetve a brünni Mária kegyképével és Joachim Anna és Zakariás Erzsébet képeivel ékesítették. A másik oltár közepébe pedig a Segítô Szûz Máriának 1694-bôl származó képét állították, körülötte Szent Imre képe és Péter és Pál apostol faszobrai voltak. A kegyképek mûvészi értéke csekély volt, elhelyezésükben semmiféle mûvészi koncepciót nem lehetett kimutatni. Egyedül a Kálvária-oltár emelkedett ki a sorból, amelyet 1801-ben vagy 1802-ben állítottak fel. Rudnay Sándor hercegprímás már a vizsgálat során javasolta a berendezés módosítását, amit késôbb jelentôsebb átalakítás követett. 1825-ben Koller Krisztina 2000 forintot adott, hogy a Nepomuki Szent János-oltár helyére újat emeljenek. A mû 1826. július 23-ára készült el Zofahl Lôrinc tervei alapján. A tanítványai között prédikáló Szent János evangélistát ábrázoló olajfestmény Landau Lénárt keze munkáját tükrözte. 8 Ugyanakkor az új mû még jobban kiemelte a fôoltár szegényes voltát. Az új fôoltár elkészítésére már 1801 óra folyt gyûjtés, a komolyabb adományok azonban 1825 után érkeztek. Rendkívül sokat nyomott a latban Wolschlag József 1832-ben tett, mintegy 10 000 forintnyi adománya. Schönbach József plébános 1833. február 10-én kérvénnyel fordult a városi tanácshoz, amelyben a kegyurat a fôoltár létesítésére biztatta. Nehezményezte, hogy a plébániának 56 éve nincsen méltó központi oltára, és ígéretet tett, ha idén megkezdik az építkezéseket, akkor a hívek ingyen biztosítják a téglát és követ. A kegyúr viszonylag gyorsan lépett, a terveket Brein Ignác, illetve Landau Lénárt készítették el, azonban nem tudni, mi okból, 1833. június 26-án egyiket sem engedélyezték. 9 Két évvel késôbb a neves tervezô, Hild József koncepciója került elôtérbe. A fôoltár érvényesülése érdekében szükség volt bizonyos átalakításokra: elbontották a szentély- 7 SCHOEN 316. o. 8 SCHOEN 317. o. 9 SCHOEN 318. o.
632 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET választó diadalív jobb oldali homorú falához épített erkélyszószéket. A kivitelezési munkálatok Maurer János márványozó stukkátor, Engelbrecht János aranyozó, Wieser Ferenc ácsmester, Bauer Mihály szobrász és Kauser János kôfaragómester nevéhez fûzôdtek. Az óriási méretû Szent József apoteózisát ábrázoló olajfestményt Kuperwieser Lipót készítette, a keretet Mentschik Benedek faragta. A fôoltárt 1837. karácsony másnapján Viszhoffer József budavári apátplébános áldotta meg. 10 A kutatás felhívta a figyelmet, hogy a fôoltár kialakításánál Hildet befolyásolta édesapjának, Jánosnak a belvárosi templom számára készített mûve. A dísztelen menza és arra állított klasszicista stílusú szentségház puritán egyszerûségû, szinte ókeresztény hatású együttesét lenyûgözô méretû építészeti keretbe foglalta. A kompozíció azért is érdemel figyelmet, mert ez tekinthetô az esztergomi székegyház fôoltára legfontosabb elôtanulmányának. 11 Az építkezések azonban teljesen kimerítették a pénzügyi forrásokat, ezért a plébánia már nem tudott új orgonát beszerezni, erre csak évtizedekkel késôbb, 1854 késô ôszén került sor. Az 1838. évi nagy pesti árvíz a templomot sem kímélte. A pusztítás pontos mértékét sajnos már lehetetlenség rekonstruálni, de az 1844. évi leltár szerint a károk jelentékenyek lehettek. Páduai Szent Antal, Segítô Szûz Mária és a halászcéh mellékoltára olyannyira megrongálódhattak, hogy le kellett bontani. A pénzhiány miatt a szomorú állapot nem fordult jobbra. Az 1846. évi jegyzôkönyv továbbra is a fôoltárt, a Szent Kereszt és Szent János evangélista oltárát említette állóként. Ez a kánoni látogatás beszámolt a templom öt harangjáról. A legkisebb 1771-bôl, a második 1800-ból származott, mindkettôt Kohl János mester öntötte. A harmadikat Szent Flórián, szeráfi Szent Ferenc, Szent Erzsébet és Mária reliefjei díszítették. A negyedik harangon a Szentháromság, Nepomuki Szent János, Szent Ferenc és Szent Erzsébet kapott helyet, a mûvet Hafner Ferenc és hitvese, Füstinger Erzsébet öntette Eberhard Henrikkel 1822-ben. A legnagyobb és legnehezebb harangot, amely Krisztus szenvedésének, Mihály arkangyalnak és Szent Erzsébetnek medalion-reliefjeivel volt ékesítve, szintén Eberhard Henrik öntötte 1834-ben. Az anyagiakat Wiszmüller Henrik és felesége, Eleonóra végrendelete biztosította. Az idô múlása miatt az 1850-es években szükségessé vált a templom részleges renoválása. Ennek a kezdeményezésnek élére Sujánszky Antal plébános állt. 1856-ban kicserélték a toronypár fedélszékeit, 1859-ben esôvíz-levezetô csatornákat szereltek fel. Ezek a munkálatok csak ideig-óráig bizonyultak elégségesnek. 1863-ban szükségessé vált a tetôszerkezet és a fedélszék megújítása. A terveket ismét Hild József készítette, a megvalósításban Lohr Antal építész, Wieser Gyula ácsmester, Strommayer Ferenc és Kauser János kôfaragómesterek vettek részt. A 11 darabos tervsorozatból Hild a tetôszerkezet és az oldalhomlokzat tervét szignálta. Az új tetôzettel egy idôben a hajó külsô támasztópilléreit az oldalfalak magasságáig emelte és felül timpanonnal lezárt, magas nyílású bejárati elôtornácot alakított belôlük. A fedélszéken végzett munkálatok közben azonban eléjük tárult a boltozatok addig nem is sejtett, tarthatatlanul rozoga állapota, ezért a városi tanács elrendelte a régi boltozatok lebontását és Hild terve szerint új boltozatok felépítését. Ezzel 1865 nyarán készültek el. 12 10 SCHOEN 319. o. 11 RADOS Jenô: Hild József Pest nagy építôjének életmûve. Budapest 1958. 202. o. 12 HIDVÉGI Violetta: Hild munkásságának utolsó évei: tervei Pest város Építô Bizottmánya anyagában. In Hild József építészete. Tanulmányok az építész halálának 140. évfordulóján rendezett konferencia anyagából. Szerk.: Marótzy Katalin. Budapest 2008. 35. o.
1. A JÓZSEFVÁROSI SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA 633 A kiegyezés után Pest városában is óriási fejlôdés indult meg. Józsefváros lakossága jelentôsen megnôtt, új háztömbök egész sorát létesítették. Dacára minden erôfeszítésnek, a józsefvárosi templom külcsíne és belbecse mégis provinciális maradt. Kanovics Mór plébános lépéseket tett a kegyúrnál a helyzet változtatása érdekében. Barcza Elek mérnök 1889-ben készítette el részben neobarokk, részben neoreneszánsz stílusú terveit. A külsô részt 1891-tôl, a belsô teret 1893 májusától kezdték átalakítani. Az építész a templom külsejét tagozni akarta, ezért a fôhomlokzat új kapuzatot kapott, amelynek angyalokat ábrázoló csoportjait Szécsi Antal szobrász 1892 márciusára készítette el. A homlokzat két oldalszárnyába épített fülkékbe Szent Margit és Szent Gellért kôszobrait állították. Páros pilaszterrel szegélyezett középrizalitja reliefes frízt és timpanon-díszt, attikája pedig a Dunaiszky-féle Szent József kôszobrának a megtartásával vázás balusztrádpártát, két lapos gúlafedelû tornya pedig kupolás sisakot kapott. Két nyitott oldaltornácát zárt elôcsarnokú bejárattá alakították át, emeletes oratóriummal. A két oldalbejáratnak szemöldökpárkányán álló angyal egyházi jelvényeket tart, a szobor Köllô Miklós és Senyei Károly mûhelyében készült. A többi díszítô szobrászmunka, a szentély hátfalának plasztikája, az ablakok keretének aljához illesztett Rafael-féle angyalfejjel, Langer Ignác és Bernhardt Gyula mûvészek alkotása. 13 A belsô tereket is jelentôsen átalakították. A szentély két oratóriumát új ablakkerettel látták el, hajójának középsô szakaszába az oldalbejáratok fölé egy-egy erkélyes oratóriumot emeltek. A zenekarzatot íves balusztráddal tették tágasabbá, a Szent Kereszt-oltár oromzatára két angyal szobrocskája került. Régi szószékét neobarokk alkotásra cserélték le, amelyet Barcza tervei alapján Ruprich Károly mûasztalos faragott. A világítást rézkandeláberekkel oldották meg. Kacziány Ödön restaurálta a Kupelwieser-féle fôoltárképet. A boltozatok ornamentális díszét Scholtz Róbert, a Szentháromságot, Szent József álmát, Szent József megdicsôülését, a magyar szentek és a magyarság hódolatát ábrázoló figurális freskókat Roskovics Ignác festette. A korábbi, Schillinger-féle orgona helyére a Rieger cég új hangszert épített. A restaurálás 1895. május 4-én fejezôdött be, erre vonatkozik az orgonakarzat mellvédjének a közepén lévô évszám: MDCCCLXXXXV. 14 A teljes renoválás után szükséges volt a hiányzó mellékoltárok pótlása. 1898-ban az evangélista Szent János-mellékoltárt Szûz Mária-mellékoltárrá alakították át, majd késôbb felépítették Páduai Szent Antal szobros mellékoltárát, mindkettôt az Antony család adományából. 1907-ben pedig a Jézus Szíve-mellékoltár létesítésére került sor. 15 Az elsô világháború csillapíthatatlan féméhsége a józsefvárosi harangokat is elérte. Három harangot olvasztottak be, a Mária- és a lélekharang maradtak csak meg. A Blieszner Ágoston vezette összefogás gyors eredményt ért el, 1921. karácsony másnapján szentelték fel a 371 kg súlyú, Szent Katalinról elnevezett harangot. 16 A harmadik harang Szent Ágoston nevét viselte, a 614 kg-os érctárgy 1925. február 8-án kezdte meg mûködését. Október 18-án Csernoch János bíboros az 1462 kg súlyú nagyharangot szentelte fel 13 SCHOEN 321 322. o. 14 SCHOEN 322. o. 15 A templom monográfusa a dél-tiroli mesterek munkáját gyatrának tartotta. A templom belsejének összhatásából kevés ízléssel kirívó új mellékoltárok jellemzô emlékei annak a tiroli oltárépítô és szoboráradatnak, amely a felelôs közegek mûvészettörténeti ismereteinek hiánya folytán számos nagyértékû régi oltárunkat semmisítette meg és az illetékes tényezôk vagy kegyes adományozók hiányos ízlése következtében mûvészileg silány tömegáruval árasztotta el országszerte templomainkat nem utolsó sorban mûvészeinknek ilyenfajta munkák iránt való készséghiánya és közönye folytán. SCHOEN 323. o. 16 TARNÓCZI János: Amirôl a józsefvárosi harangok beszélnek. A budapesti Szent József plébániatemplom, plébánia és városrész története. Budapest 1933. (a továbbiakban: TARNÓCZI) 185. o.
634 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET Szent József tiszteletére. A negyedik harang súlya 188 kg, az ötödiké 60 kg. Ugyanekkor került fel a Magyarok Nagyasszonyának a harangja is. Ennek felirata: OH, SZENT JÓZSEF, JÉZUS KRISZTUS NEVELÔJE, LÉGY VÉGÓRÁNK SEGÍTÔJE. LEBEGJ ELÔTTÜNK TISZTES, ÔSZ HAJADDAL, BIZTASS, EMELJ TÜNDÖKLÔ PÉLDAKÉNT, HOGY KÜZDVE GONDDAL ÉS EZERNYI BAJJAL EL NE VESZÍTSÜK SOHA A REMÉNYT. KÉSZÜLT SZENT JÓZSEF, EGYHÁZUNK ÉS PLÉBÁNIÁNK VÉDÔSZENTJÉNEK TISZTELETÉRE A JÓZSEFVÁROSI HÍVEK BUZGÓ ÁLDOZATKÉSZSÉGÉBÔL, BLIESZNER ÁGOSTON C. PRÉPOST-PLÉBÁNOS ÉS GLATZ GÉZA TEMPLOMATYA IDEJÉBEN. ÖNTÖTTE AZ 1925. ÉVBEN WALSER FE- RENC, BUDAPEST. 17 A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való tekintettel 1937-ben egy újabb restaurálásra került sor, megtisztították a Roskovics-féle freskókat. A képeket övezô ornamentális díszeket Hende Vince és Halápy Ede mûvészek újrafestették. A mellékoltárok és szobrok új aranyozást kaptak, a szószéket renoválták. 18 Az elsô világháború és a forradalmak korának nyomora után többen is a templom segítségére siettek. A Luczianovits család Kölber Dezsô tervei alapján Palka József üvegfestôvel díszes ablakokat készíttetett. 1924. március 10-én a fôváros megindította a templom belsô tatarozását. 1925-ben szintén a fôváros finanszírozta az empire stílusú díszes kegyúri pad felállítását. Más hívek részérôl is számos felajánlás érkezett: Valnicsek Jánosné egy értékes szekrényt, özvegy Mahunka Imréné egy szép szônyeget adományozott. 19 A két világháború között virágzott a plébánia élete. Az 1933-as egyházlátogatási jegyzôkönyv bejegyzése szerint körülbelül 50 000 lélek tartozott hozzá. Számos egyesületet, kongregációt tartottak számon. Ezek közül a Józsefvárosi Keresztény Munkásifjak Egyesülete 1930. január 5-én ünnepelte fennállásának 10 éves évfordulóját, amelyre méltó módon emlékeztek. A reggel 8 órai szentmisén 150 munkás ifjú közösen áldozott, fél 11-kor díszközgyûlést tartottak. Este 7 órakor 80 új tagot avattak, amit egy színielôadás követett. 20 Komoly elôrelépést jelentett az új plébánia megépítése. 21 Az anyagi alapokat a fôváros teremtette meg, a tervezésnél figyelembe vették, hogy a hitoktatóknak is ott kell lakást biztosítani. 22 A kezdeti elképzelések szerint két ilyen típusú lakást alakítottak volna ki, végül azonban csak egyet valósítottak meg. A földszinten kapott helyet a plébánia hivatala (két szoba), a sekrestyés szobája és konyhája, illetve egy hitoktatói lakás. Az elsô emeletet a plébános négyszobás lakása foglalta el, a második emeleten a négy kápláni szobát, három kétszobás lakást, egy egyszobás lakást és egy kis vendégszobát létesítettek. 23 A plébánia hatalmas területének felosztása 1928-tól kezdôdött el. Április 2-án Serédi Jusztinián érsek levelében tudatta, hogy június 1-jével a belsôjózsefvárosi plébánia megkezdi mûködését. 24 A külsô részen a Jó Pásztor Lelkészség alakult meg 1942. január 17 TARNÓCZI 188. o., PL Canonica Visitatio. Lib. 1084. 1933. Visitatio canonica in parochia Budapestinensi ad S. Josephum peracta die 13. mensis Septembris anni 1933. 18 SCHOEN 324. o. 19 TARNÓCZI 190. o. 20 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 4348/1930. 21 TARNÓCZI 185. o. 22 Mészáros János általános érseki helytartó világosan fogalmazott. precedens jellege volna annak, ha a józsefvárosi plébánialakban néhány hitoktató számára lakást biztosítanának. Erre különben is a nevezett plébánia központi fekvésénél foga is rendkívül alkalmasnak mutatkozik. Továbbá azért is nagyon indokolt volna, hogy a Szent- József plébánián lakjék néhány hitoktató, mivel a nagy Szent József-templom lelkipásztori teendôinek ellátása igen sok papot igényel. PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 24. 4328/1929. 23 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. C. 78/1931. 24 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 1579/1928.
1. A JÓZSEFVÁROSI SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA 635 1-jével. 25 A tendencia a háború után is folytatódott. 1946. március 27-én a Béke Királynôje Lelkészséget a józsefvárosi plébániáról választották le. 26 Mindszenty József 1946. április 1-jén alapította a Szent Rita Lelkészséget, amely 1992. augusztus 15-én vált plébániává. 27 A plébánia jelenlegi határai a következô területet ölelik át: Bérkocsis u. József krt. Üllôi út Bókay János u. Práter u. Szigony u. Baross u. Koszorú u. Nagyfuvaros u. Budapest 1944 1945-ös ostroma alatt a papok jelentôs része komoly lélekjelenlétrôl tett tanúbizonyságot: bátorították, járták a híveket, temették a halottakat. A második világháború során a templom és a plébániahivatal épületeit több belövés érte, illetve az orosz csapatok fosztogatásait is el kellett szenvedniük. 28 A közeledô front 1945. január 13-án érte el a plébánia közvetlen környezetét. 29 A templom tornyai megsérültek, szerencsére ez utóbbiak nem omlottak össze. A tetôzet több bombát kapott, de közülük csak egy okozott súlyos károkat. A fôkapu tönkrement, csak nehezen lehetett ideiglenesen helyrehozni. 2. kép. Józsefvárosi Szent József-templom belülrôl (M. A.) A légnyomás miatt az összes, még le nem szerelt ablak darabokra tört. 30 Az oroszok megrongálták az orgonát, összetörték a zenekar nagybôgôjét és hegedûit. A katonákat egyáltalán nem zavartatta a szakrális tér: ott tanyáztak, fôztek, sôt illemhelyként használták. Az istentiszteleti rend 1945. február 28-án állt helyre, a toronyban egy harang szólt. A plébánia épülete fôleg az utcai részen szenvedett komoly károkat, ráadásul 7 hétig tartották megszállva a szovjetek. Ezalatt mindent teljesen kifosztottak, szerencsére az anyakönyvek sértetlenek maradtak. A kommunista hatalom hosszú távú célul tûzte ki a vallásosság felszámolását, a legfontosabb azonnali feladatot az egyházi tevékenység visszaszorítása jelentette, lehetôleg a templom falai közé. Ennek kivitelezése azonban nem ment olyan könnyedén, amit jól mutat, hogy az 1950-ben meghirdetett szentévben a plébánia szépen képviseltette magát. Március hónapban este 8 és 9 óra között kilencedet tartottak, illetve Sigmond Ernô hittanár A szeretet kereszteshadjárata címû elôadása miatt zsúfolásig megtelt a templom. Szent Benedek triuduumát vesperással mondták. Májusban férfizarándoklatba kapcsolódtak be, május utolsó keddjén pedig a plébános vezetésével a hívek Máriaremetére vonultak. Pünkösdhétfôn a bencésekkel együtt Csobánkára zarándokoltak. Július 16-án fejezôdött be Szunyogh Xavér Ferenc háromnapos lelkigyakorlata. Szeptember 17-én 25 Schem. 2007. 356. o. 26 Schem. 2007. 348. o. 27 Schem. 2007. 358. o. 28 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok 399/1946. Kimutatás az Esztergomi Fôegyházmegye templomainak, kápolnáinak, egyházi középületeinek, intézményeinek háborús kárairól. 29 UNGVÁRY Krisztián: Budapest ostroma. Budapest 2005. 132. o. 30 A jelentés kitért arra, hogy még a légitámadások elején a nagy színes ablakok közül kettô tönkrement, a többit biztonságba helyezték.
636 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET került sor a máriaremetei éves zarándoklatra, amelyen a Szent József-templomon kívül a Béke, a Szent Rita és a Jó Pásztor hívei vettek részt. 31 Ugyanakkor a hangulatjelentések tanúsága szerint a megfigyelések szinte állandóak voltak. 32 Az egyházra nehezedô nyomás némi enyhülése után 1960-ban a templom elôtti téren felállíthatták Pázmány Péter szobrát. Radnai Béla alkotása egészen 1945-ben történt elbontásáig eredetileg a Kígyó téren (ma: Ferenciek tere) kapott helyet. A II. Vatikáni Zsinat határozatainak megfelelôen a liturgiát közelíteni kellett az ôsegyház idejében kialakulthoz. Ennek megfelelôen sor került a liturgikus tér átalakítására. A terveket Sedlmayr János és felesége, S. Beck Zsuzsa készítették. A koncepció komoly átgondolást igényelt, mivel több problémával kellett szembenézni. A gazdag architektonikus és szobrászati elemekkel díszített nagyméretû fôoltár a szentély végfalát töltötte be. A szentélyt a hajótól szentélyrekesztô rács választotta el. 33 A szembemisézô oltár és az ambo carrarai márványból készült, felszentelését Paskai László bíboros végezte 1988-ban. A taizéi közösség megalapítója, Roger Schütz többszöri kísérlet után 1983-ban kapott beutazási engedélyt Magyarországra. Október 14-én délben a józsefvárosi plébánián csendes szentségimádáson vett részt. Feltételül szabták ugyanis, hogy Magyarországon a nyilvánosság elôtt sehol sem szólalhat meg, taizéi énekek sem hangozhatnak fel. 34 Kalkuttai Teréz anya 1986-ban látogatott a templomba. Második látogatásakor négy nôvért hagyott Magyarországon, néhány évvel késôbb pedig házat alapított a közeli Tömô utcában. Az 1989 1990-es változás idején a plébánia élen járt a nôi szerzetesközösségek újjászervezôdésében, a hitoktatás megindításában. Jean Varnier a Hit és Fény közösség alapítója a magyarországi csoportnak itt beszélt Isten atyai szeretetérôl 1987-ben. Giovanni Salerno atya a Harmadik Világ Szegényeinek Szolgái Mozgalom alapítója is többször látogatott el a plébániára. A plébánia nagy hangsúlyt fektet továbbá a roma pasztorációra. 1994-tôl mûködik az Itiner program, mely sokoldalúan segíti a romák beilleszkedését az Egyházba és a társadalomba. A jobb kommunikáció érdekében 1996-ban újraindult az Egyházközségi Tudósító. A plébánia kitárta a kapuit a lelkiségi mozgalmak elôtt. Elsôként a Regnum Marianum csoportjainak adott otthont, 1983-tól minden évben itt tartja december 8-i fogadalomújítását. 2001-ben megalakult a helyi, Józsefvárosi Regnum Marianum. Újjáéledt a cserkészcsapat, amely Pázmány Péter nevét viseli és a Keresztény Munkás Ifjak Országos Egyesülete is. A különbözô családközösségek lelkesen támogatják a plébániai megmozdulásokat. A Szent Skolasztika Énekes Liturgikus Közösség a legnehezebb idôkben is kitartott. Teréz anya világi munkatársai létrehozták az éjjel-nappal üzemelô telefonos imavonalat. 2002-ben létrejött a Józsefvárosi Élô Kövek Alapítvány, amely a templom esedékes külsô tatarozását tûzte ki céljául. 2003-ban tartott missziós hét során a közösséghez nem tartozókat szólították meg. 35 31 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 5080/1950 Budapesti plébániák jelentései a szentévi búcsúájtatososságokról. 32 Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953. Szerk., a bevezetô tanulmányokat írta és a mutatókat összeállította SZABÓ Csaba. Budapest 2000. 127. o. (1953. febr. 8.); 147. o. (1953. már. 8.); 232. o. (1953. júl. 4.). 33 Jelek, tervek, képek. Sedlmayr János & S. Beck Zsuzsa Ybl-díjas építészek. Szerk.: MÁTÉ Zsuzsanna. Budapest 2005. 35. o. 34 A magyar katolikusok szenvedései 1944 1989. HAVASY Gyula dokumentumgyûjteménye. Budapest 1990. 297. o., Megrendítô találkozásokban vált láthatóvá a kommunista országok néma egyháza: a fiatalok zsúfolt templomokban várták Roger testvért, aki hangtalanul imádkozott együtt velük. LUKÁCS László: Taizé negyedszer. = Vigilia 67. (2002) 2. sz. 81. o. 35 http://www.jozsefvaros.plebania.hu/tortenet.php?id=plebania
1. A JÓZSEFVÁROSI SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA 637 A szlovákság temploma Józsefváros volt a budapesti szlovákság legjelentôsebb szigete. A XIX. század második felében felsô-magyarországi éhínségek és járványok elôl sokan menekültek a fôvárosba, ahol fôleg iparosként próbáltak meg elhelyezkedni. A szlovákok számaránya úgy 10,9% lehetett, a századfordulón 4%, majd 1910-ben 2,8%-ra tehetô. 36 A munkásokon és a kisiparosokon kívül a közhivatalnokok, kereskedôk és az értelmiségi osztály tagjai is jelentôs számban képviseltették magukat. A budapesti szlovákok 80%-a római katolikus vallású volt, 13 14%-uk evangélikus, a többiek görög katolikusok vagy más felekezetûek. A XIX. század második felében a jelentôsebb, szlovákok lakta kerületekben, így a Józsefvárosban is rendszeresen tartottak szlovák nyelvû szentbeszédeket. Egy, a századforduló körül kiadott kalauz szerint vasár- és ünnepnap fél hétkor szlovák nyelvû prédikáció, hét órakor szlovák nyelvû szentmise volt. 37 Az 1933-as kánoni látogatás szerint szintén fél hétkor volt szlovák nyelvû szentbeszéd. 38 A hívek kedvelték a különbözô zarándoklatokat, a józsefvárosi plébániatemplomból is szerveztek búcsújárást az óbudai Maria Steinbe (Kövi Szûz Mária), a Pozsony melletti Máriavölgybe vagy a fôvároshoz közel fekvô Pilisszentkeresztre. 39 A Szent József-plébániatemplom a szlovákság egyik fô központját jelentette. A szlovák katolikusok csak a XIX. század utolsó éveiben léptek az önszervezôdés mezejére, több száz fôs csoportot pedig csak a józsefvárosi római katolikus plébánia tudott mozgósítani. A Bundala János és Szokol János káplán által szervezett Józsefvárosi Katolikus Kör adta az indíttatást Sándorfi Ede plébánosnak, hogy a templom köré toborozza a szlovák nyelvû híveket. 40 1902-ben az Óriás utcai Nyesztor-féle vendéglôben került sor a Budapeštiansky katolicky delnícky kruh (Budapesti Katolikus Munkáskör) nevû keresztény szocialista munkásegyesület megalapítására. A legfôbb célt az jelentette, hogy a szlovák munkásokat távol tartsák a Szociáldemokrata Párt befolyásától. Sándorfi igyekezett a tagokat vallási és erkölcsi nevelésben részesíteni, képezni, tanítani, mivel a fôvárosban a szlovákság körében volt a legmagasabb az analfabetizmus és legalacsonyabb az iskolázottság mértéke. Március 23-án Sándorfit választották elnökké, két nappal késôbb pedig elküldték a 28 pontból álló alapszabályt a Belügyminisztériumba. 41 Az egylet tagjai, akikre szigorú szabályok vonatkoztak, csak férfiak lehettek. Ha valamelyikük munkászendülésben vett részt, házasságon kívüli kapcsolatot tartott fenn, bebizonyosodott róla, hogy már legalább háromszor részegeskedett valamelyik kocsmában, vagy belépett valamilyen szocialista szervezkedésbe, akkor nem lehetett tagja a munkáskörnek, illetve kizárták. Az 1904-es kimutatás szerint a kör 170 fôs tagsággal rendelke- 36 KOVÁCS Anna: A szlovákok élete és kultúrája Budapesten a dualizmus korában (1867 1918). Piliscsaba Esztergom 2006. (a továbbiakban: KOVÁCS) 27. o. 37 IZSÓF Alajos: A katholikus Budapest. Kalauz azok számára, kik Budapest katholikus intézményei iránt érdeklôdnek. Belefoglalva azon állami vagy városi intézetek is, melyek katholikus vezetésre vannak bízva. Budapest [é. n.] 33. o. 38 PL Canonica Visitatio. Lib. 1084. 1933. Visitatio canonica in parochia Budapestinensi ad S. Josephum peracta die 13. mensis Septembris anni 1933. 39 KOVÁCS 44. o. 40 Ezt a szlovákok mindig is számon tartották, amire egy 1936. szeptember 10-én megfogalmazott levél világosan utal. Körünk megalapítása óta, tehát már 34 éve a sajátjának tekintette a budapesti Szent József-templomot, mely egyházközségben a fôtisztelendô urak között mindig volt egy olyan is, aki a tót anyanyelvû magyar állampolgárok lelkiszükségletérôl gondoskodott, akit egyesületünk egyben hivatalos elnökének is tekintett. PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 46. 3575/1936. 41 KOVÁCS 100. o.
638 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET zett. Saját jelvényük is volt: fehér szélû, kék színû zománcozott kitûzô, közepén aranyszínû kereszttel. Kezdetben a szôlômunkások egyesületének zöld zászlaját akarták megszerezni, de az átadás akadozott, így 1904-ben újonnan komponált, fekete színû zászlót szenteltek fel ünnepélyes keretek között. 42 Az egyesület sokáig helyiségproblémával küzdött, végül a Mária Terézia tér 16. sz. alatt telepedtek meg 1913-ban. A szlovákság asszimilációjának folyamatosságát jól illusztrálja a következô eset. A józsefvárosi tót ajkú hívek 1934-ben panaszt emeltek Sarkady Béla ellen, mivel nem tud tökéletesen szlovákul. Olyan lelkivezetôre lenne szükségük, aki a tót nyelv teljes birtokában van. 43 Blieszner Ágoston elôször el akarta távolítani Sarkadyt, majd késôbb visszakozott. A plébános szerint a tótok egyre kevesebben lesznek, van köztük egy pár izgága, aki még Trencsénbôl is hozna káplánt. A jó öreg tót nénikék szépen beszélnek már, s meghallgatják szívesen a magyar prédikációt is. Végül azonban Sarkady elhagyta a plébániát, így a szlovákok ismét pap nélkül maradtak, amit 1936-ban szintén nehezményeztek. Blieszner megértette a problémát, ugyanakkor a helynökségnek írt levelében jelezte, hogy az egész fôvárosból mintegy 100 szlovák jár a templomba, és a fiatalság már nem tud szlovákul. 44 A Kálvária A mai Epreskertben, tehát a Terézvárosban álló Kálvária a Józsefváros egyik ékessége volt. A kutatások szerint megépítésének ideje 1724 és 1732 közé tehetô. Weiss Anna budai polgárasszony kérésére a tôle kapott pénzbôl Schwartz Anna Mária állítatta fel az elsô Kálváriát, amely viszonylag egyszerû kialakítású lehetett. Néhány esztendô múlva azonban nem várt fordulat következett be. Schwartz Anna Mária veszekedés közben megölte a férjét, tettéért életfogytiglani börtönnel sújtották. A vallásos és komoly vagyonnal rendelkezô asszony büntetését a pálosok kolostorában töltötte le. A zárdában határozta el, hogy vezeklése jeléül egy jóval nagyobb kápolnát fog építtetni. 1739-es végrendeletei még mein gedachte Calvary Bergként említették, a felállításához szükséges ingatlanokat és az alaptôkét a pesti belvárosi plébániatemplom a városi tanács ellenôrzése mellett vette kezelésbe. 45 A munkálatokat 1746-ban kezdték meg, amelyek 1749 tavaszán fejezôdött be. Sajnos a források nem ôrizték meg a tervezô nevét. 46 Az 1756-os egyház-látogatási jegyzôkönyv szerint a Kálvária nagy népszerûségnek örvendett, többen tettek adományokat a Kálvária-alap javára. 1759-ben Linkiss Antal piarista atya és belvárosi plébános a kápolna felszentelésére kért engedélyt a Nagyszombatban tartózkodó érseki helynöktôl. 47 1773-ban a városi Tanács díszes vasrács létrehozását finanszírozta. Batthyány József 1777. november 14-én hozott rendelete értelmében a Kálvária a józsefvárosi plébániához került. Az 1780-as kánoni látogatás arról tanúskodik, hogy a kompozíció kiegészült Mária, Mária Magdolna és János evangélista szobraival. A lépcsôk alatt az úgynevezett Krisztus börtönét alakították ki. Az árkádsort tagoló kilenc teljes magasságú árkádszakasz miatt felmerülhet, hogy az építmény a kilencstációs 42 KOVÁCS 104. o. 43 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 21. 2705/1934. 44 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 46. 3575/1936. 45 RÉH Elemér: Adatok a régi pesti kálvária történetéhez. = Arch. Ért. 43. 1929. (a továbbiakban: RÉH) 202 222., 204. o. 46 A mesterek között felmerült Johann Bernhard Fischer von Erlach, Johann Lucas Hildebrandt és Mayerhoffer András neve. 47 RÉH 206. o.
1. A JÓZSEFVÁROSI SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA 639 kálváriák típusába tartozott. 1786-ban II. József rendelkezése következtében bezárták ezt a kápolnát is, de a hívek továbbra is nagy számban gyûltek össze ünnepi alkalmakkor. 1806-ban újra megnyitották. A plébánia és a lakosok régi kívánsága volt, hogy adományokból stációkat emeljenek a Kálváriahegy körüli üres telken, ezeket az 1846-os egyházlátogatási jegyzôkönyv említi. 48 A Kálváriát Stróbl Alajos kezdeményezésére 1893-ban szállították át a Terézvárosba, a Bajza utca 41. sz. alatti úgynevezett Epreskertbe. Az eltávolítását többféleképpen indokolták, de a közlekedési szempontok mellett közbiztonsági és köztisztasági okok is szerepet játszottak. A lebontáshoz 1889-ben járult hozzá a fôvárosi közgyûlés, és az akcióra 1893 július-augusztusában került sor. A Kálváriadombot elhordták, a teret parkosították. A Kálváriát kövenként szállították át új helyére, a mûveletet vélhetôen szakmailag maga Stróbl felügyelte. Valószínû, hogy Schulek Frigyes is közremûködött az újraépítésben, melynek során néhány dolgot megváltoztattak az eredeti elrendezéshez képest. Ez nem vált a Kálvária kárára, mivel a kápolna sajátos, centrális tere egységesebbé vált. Sajnos a karbantartás hiánya miatt nagyon jelentôs állagromlás következett be, ezt az 1970-es évek restaurálása csak ideiglenes tudta hátráltatni. 2002-ben úgy tûnt, hogy a végromlás útjára lépett. Szerencsére a széles körû társadalmi és szakmai összefogás megakadályozta ennek a bekövetkezését. 49 A köztudatban ma már Epreskerti Kálváriaként ismert építmény egyedi voltát az építészeti megfogalmazás adja. A körbefutó árkádsornak köszönhetôen a terasz szinte elveszítette súlyát, s ezt a hatást tovább fokozza az áttört mellvédek és a teraszra vezetô lépcsôk mozgalmassága. A tervezô feltehetôen osztrák vagy cseh területen végezte tanulmányait, és létrehozta a város egyik legszebb és legelegánsabb köztéri barokk mûalkotását. Archontológia 1777 1789 Mechler József 1789 1798 Csáky László Pfingstl Mihály 1798 1809 Schrajer Ádám 1809 1822 Czettner Jakab 1850 1854 Sámuel Alajos Szántófy Antal Klempa Simon 1854 1869 Surjánszky Antal 1869 1905 Kanovics Béla Mór 1905 1912 Krizsán Mihály 1912 1919 Hock János 1919 1921 Liha Béla 1921 1948 Blieszner Ágoston 1948 1949 Kovács Arisztid dr. OSB 1949 1952 Blieszner Ágoston 1952 1957 Halász György dr. 1957 1961 Papp Ferenc 1961 1973 Potoczky János 1973 1982 Galambos János dr. 1982 Bajzáth Ferenc SZENDE LÁSZLÓ 48 RITOÓK Pál: A város elsô kálváriája volt. = Budapest, a városlakók lapja. 27. 2004. 2. 6 10., 6 7. o. 49 A restaurálásra lásd Az epreskerti kálvária. Egy kétszázötven éves barokk mûemlék újjászületésének története. Szerk.: BUZA Péter. Budapest 2006. 16 23. o. A helyreállítást a Barokk Kálváriákért Egyesület szervezte meg.