6. A TERÉZVÁROSI SZENT TERÉZ PLÉBÁNIA

Átírás

1 6. A TERÉZVÁROSI SZENT TERÉZ PLÉBÁNIA A Szent Teréz plébánia területe Budapest létrejötte óta egybeesett a fôváros VI. kerületével, és nagyjából egy egyenlô szárú háromszöget képezett. Belsô sarkában a Deák tér állt, majd onnan húzódott a háromszög bal szára a Vilmos császár út 1 Váci út mentén az újpesti vasúti hídig. Jobb szárát a Király u. Városligeti fasor Erzsébet királyné útjának vonala alkotta Pestújhelyig, magában foglalva az egész Városligetet. A Deák tértôl kiinduló két szárat a Rákos kör határvasút vonala kötötte össze, ami egybeesett Budapest akkori határával. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakos élt itt, a katolikusok száma a következôképpen alakult: 1. sz. diagram (B. An.) A fôvárosi statisztikai hivatal kimutatása szerint 1918 elején a Terézvárosban fô lakott, és ha a vallási arányok nem változtak, a katolikusok száma a következôképpen alakult: 2 2. sz. diagram (B. An.) tôl Bajcsy-Zsilinszky út. Budapest teljes utcanévlexikona 86. o. 2 Budapest-Terézvárosi Katolikus Tudósító I. évf. 1. sz. [1918] szept. 5. (A fô római katolikus az 1915-ös adatoknál szerepel az esztergomi névtárak között.)

2 6. A TERÉZVÁROSI SZENT TERÉZ PLÉBÁNIA 595 Az Esztergomi Fôegyházmegye névtárai szerint között a következôképpen alakult a katolikusok száma Terézvárosban: 3. sz. diagram (B. An.) Az elsô lélekszámcsökkenés oka Budapest hatalmas plébániáinak az elsô világháború utáni években történô felosztása. 3 Az elsô világháború utáni években a Szent Teréz plébánia papjai alig gyôzték a munkát, a plébános melletti négy káplánból csak keten mást sem tettek, csak kereszteltek, eskettek, temettek. 4 Gyóntatásra, egyesületek vezetésére és a hívekkel való intenzívebb törôdésre már semmi idejük sem maradt. A vasárnapi nagymisén a mintegy fôs plébániáról csak fô vett részt. 5 Az 1920-as években több templom épült, illetve plébánia szervezôdött a terézvárosi plébánia területén a Kisegítô Kápolna Egyesület 6 munkája nyomán. Ezek a következôk: a lôportárdûlôi Boldog Margit-templom (ma Szent Margit-templom a Lehel téren), a Szent László-templom a Béke téren és a tripoliszi Szent Mihály-templom (a mai Babér utcában). Szintén a fôváros kegyurasága alá tartoztak, és a terézvárosi plébániával összehasonlítva virágzó élet jellemezte ezekben az években. 7 Ekkor alakult meg a mai Szent Család plébánia is Sármány Ferenc atya vezetésével, amely átmenetileg megnehezítette a terézvárosi plébánia újjászervezését az 1920-as évek legelején, ugyanis ezáltal éppen a legjobban szervezett rész szakadt le a plébániáról ben a Szent Teréz plébánia határai a következôk lettek: Nyugati tér a vasút vonala Dózsa György út Andrássy út Bajza u. Városligeti fasor Király u. Erzsébet krt. Wesselényi u. Károly király krt. Bajcsy- 3 Ezzel kapcsolatban lásd HAUSER 168. o. 4 Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia Levéltára. Parochia ad S. Teresiam Budapestini Historia Domus 6. o. A máig fennmaradt Historia Domust Hévey Gyula kezdte el írni plébánosi kinevezése után, és vezette Pápay Ferenc plébánosságától 1948-ig, utána betegsége már gátolta benne. Hévey megemlíti, hogy Edenhoffer György, az elsô plébános feljegyzései szerencsére átélték a forgandóságos évek viharait, fenmaradt írásaiban kitünô rajzát adja a plébánia megalakulásának és kezdeti nehézségeinek. Historia Domus 1. o., Sajnos e feljegyzések ma már nem fellelhetôek. Edenhoffer utódai által írt beszámolók nyomait már Hévey sem találta. 5 Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia Levéltára. Historia Domus 3 4. o., Hévey Gyula körüli lélekszámról ír. 6 A Kisegítô Kápolna Egyesület mûködésével kapcsolatban lásd A Kisegítô Kápolna Egyesület az egyházközségek úttörôje ( ). Samassa Adolfné jegyzetei alapján összeállította Forster Gyula államtitkár. In HAUSER o. 7 Terézváros Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia Levéltára. Historia Domus 6. o. 8 Terézvárosi Egyházközség. In HAUSER , 170. o. A Szent Család plébánia történetének összefoglalását lásd PORPÁCZY Károly: Szondy utcai Szent Család egyházközség története. H. é. n. Gépelt magánkiadás. A Szent Család Plébánia Levéltárában.

3 596 PESTI-BELSÔ ESPERESKERÜLET 1. kép. Terézvárosi Szent Teréz-templom (G. J.) Zsilinszky út. 9 Mára a határvonal a Nyugati tér Teréz krt. Oktogon Andrássy út Izabella u. Király u. részen módosult, a többi változatlan maradt. A második, kisebb arányú lélekszámcsökkenést az okozta, hogy 1930-ban a fôvárosban új kerületeket alakítottak ki, így a Terézváros a VI. kerület egy-egy része az ekkor létrehozott XIII., illetve XIV. kerülethez került. 10 Pest ún. Felsô-külvárosának népessége Mária Terézia uralkodása alatt indult jelentôsen növekedésnek ben gróf Batthyány József hercegprímás új plébánia felállítását határozta el. 12 Az elsô években egy használatra felajánlott majorsági épületben tartották a miséket. Költséghiány miatt csak egy kis ideiglenes fatemplomot építettek 1781-ben a jelenlegi templom helyén, amelyet a Szentlélek tiszteletére szenteltek föl. Az elsô plébános egy volt jezsuita páter, Edenhoffer György november 14-én került a plébánia élére. Ekkor a plébániához mintegy 4000 lélek tartozott. 13 Egy ideig egyori szerzetes papok voltak segítségére, majd 1797-ben a kegyúr egy kápláni állás létrehozása mellett döntött. Második káplán 1805-ben került a plébániára ben Pfingstel Mihályt választották plébánosnak, aki 1801-ben megkezdte a jelenlegi templom építését. 14 A templomhoz Kasselik Fidél terveit fogadták el, és ôt bízták meg a kivitelezéssel is. Mivel az elsô tervváltozatban a templomhajó kicsinek tûnt, ezért Kasselik azt kétszeres hosszúságúra nyújtotta. Az építkezést pénzhiány lassította, így az ünnepélyes alapkôletételre csak augusztus 14-én kerülhetett sor. A templomot végül december 2-án Pfingstel Mihály akit abban az évben választottak meg belvárosi plébánosnak, szentelte föl a Szentlélek tiszteletére. A plébánia lakossága ekkor már csaknem fô. A tûzôrség számára körfolyosóval ellátott torony 1811-re készült el, de pénzhiány miatt nem a tervezett rézsisakkal, hanem egyszerû lapos gúlafedéssel. Ugyancsak abban az évben került öt harang, illetve óra is a toronyba, valamint a fôhomlokzat toronyemeleti fülkéjébe Szent Teréz álló szobra. 15 Jelenleg a templomnak négy harangja van a következô szentek tiszteletére szentelve: Magyarok Nagyasszonya 700 kg, Jézus Szíve 415 kg, 19 BFL IV a. 1882/1922. sz. k. gy. hat. 10 Budapest teljes utcanévlexikona. 54. o. 11 SCHOEN Arnold: A budapest-terézvárosi róm. kat. plébánia-templom. Budapest (a továbbiakban: SCHOEN 1938) 1. o. A Terézváros kialakulásáról lásd LÉTAY Miklós: A Terézváros története 1873-ig. In Terézváros Budapest szívében. Budapest o. 12 WAYAND Géza: Néhány adat a budapest-terézvárosi róm. kath. plébánia-templom történetébôl. = Religio II. félév 33. sz. (a továbbiakban: WAYAND 1888) , 257. o. 13 SCHOEN o. 14 WAYAND o. 15 SCHOEN o., Egy 1915-ös összeírás 6 darab harangot említ: 1500, 670, 450, 200, 70 és 45 kg súlyban. PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat /1915.

4 6. A TERÉZVÁROSI SZENT TERÉZ PLÉBÁNIA 597 Szent Ágoston 210 kg és Szent Edith Stein 80 kg. Utóbbi kettôt 2009-ben öntötte Gombos Miklós harangöntômester Ôrbottyánban. 16 Az ideiglenes fatemplom szerény belsô berendezését felállították ugyan az elkészült templomban, ez azonban nem töltötte ki a hatalmas teret. A berendezés egy része adakozás útján került a helyére, így az ezüstözött örökmécses, a vörösmárvány medence a bejárat mellé a szenteltvíznek, valamint a süttôi márványból készült keresztelômedence is ben készült a szentély kôkorlátja, illetve a szentély mögötti külsô falnál lejárat a kriptába, ami feleslegessé tette a templom belsejében lévô addigi nyílást ben Dunaiszky Lôrinc faragta meg a szószéket ben egy gazdag polgár festette meg Jenny Alajos festôvel Szent József haldoklását egy mellékoltár számára, aminek a fölépítése a nagy költségek miatt elmaradt. Ennyi volt készen a belsô berendezésbôl, amikor Rudnay Sándor hercegprímás május 28-án meglátogatta a templomot. A templom épülete elnyerte tetszését, a helynek megfelelô nagyobb és díszesebb oltárok felállítására, majd a hiányzó berendezés pótlására pedig szóban és írásban buzdította Schrajer Ádám plébánost. 17 A hercegprímás e látogatásakor elrendelte, hogy a Terézváros plébánia-templomának a védôszentje, a többi pesti városrész példájára, amelyeknek patrónusuk az elnevezésükben levô név szentje, Szent Teréz legyen. 18 Az oltárokra a pénzgyûjtés már a fôpásztori vizitáció elôtt megindult. A fôoltárral szemben állva jobb oldalon a Szent József-mellékoltár épült meg elsôként Pollack Mihály terve szerint, az oltárkép Jenny Alajos 1821-ben készült festménye lett ben több építômester terve után a korinthoszi oszlopokkal tervezett fôoltár elkészítését is Pollackra bízták. Az oltárépítmény maga már a következô évben állt, teljesen azonban csak 1828-ra lett készen, amikor a dór stílusú keresztelôoltárral együtt áldották meg. Schöfft József festette a fôoltár oltárképét, amely Szent Teréz eksztázisát ábrázolja. A bal oldalon a Szent József mellékoltárral szemben épített mellékoltárt Szent István királynak szentelték. Oltárképét ugyancsak Schöfft József festette. Rajta Szent István Szent Imrével együtt ajánlja fel koronáját Szûz Máriának. Ez utóbbi két mellékoltár szintén Pollack Mihály terve alapján készült. 19 A Szent József-mellékoltár melletti keresztelôoltár (ma Jézus Szíve) képe az elhalványult mesterjegy szerint a Wagner festôcsalád egyik tagjának alkotása kép. Terézvárosi Szent Teréz-templom belseje (G. J.) 16 Millisits Máté mûvészettörténész szíves közlésébôl. 17 SCHOEN o. 18 SCHOEN o. 19 SCHOEN o. 20 A szignatúra alapján feltételezhetjük, hogy a Pesten a században élô és alkotó Wagner festôcsalád egyik tagja festhette a képet. BASICS Beatrix: Budapest, Terézvárosi plébániatemplom. (TKM 240.) H. n (a továbbiakban: BASICS 1938) 8. o.

5 598 PESTI-BELSÔ ESPERESKERÜLET Kasselik Fidel a templom késôi munkálataiban betegsége miatt már nem mûködött közre, 1830-ban bekövetkezett halála után az általa tervezett terézvárosi templom kriptájában helyezték nyugalomra. Szintén Pollack Mihály volt az, aki 1835-ben átalakította és megnövelte a karzatot, hogy az új, Deutschmann Jakab által készített neoklasszikus stílusú orgonát fogadni tudja. Az orgonát december 22-én adták át ben három csillár került a templomhajóba. Ugyanabban az évben megnagyobbították a sekrestyét, és föléje emeletet húztak, ami raktár gyanánt szolgált. 21 Az 1838-as tavaszi árvíz idején 5 láb magasan állt a víz a templomban. 22 Az árvíz március án elért magasságát német nyelvû felirat jelzi a fôoltár oldalán. Az épületben nem keletkezett kár, csak az oltárok alsó része sínylette meg kicsit az árvizet. A szomszédos házak ugyanakkor jelentôs kárt szenvedtek. Szerencsére a budai Vár 1849-es ostroma sem tett kárt a templomban. A Heinrich Hentzi által szétlôtt Vigadó egyik hatalmas csillárját, ami 1832-ben készült, 23 a pesti tanács a Szent Teréz-templomnak adta. Az 1830-as évek végétôl lényeges változás nem történt ben cserélték le a torony gúlafedését a ma is meglévô, Ybl Miklós által tervezett díszesebb rézsisakkal. Aranyozott keresztet erôsítettek a csúcsára. E munkálatok kétharmadát a hercegprímás, egyharmadát a fôváros állta. 24 Az 1888-as felújítás a neobarokk stílus jegyében történt. A kapu- és ablakkeretek újultak meg, valamint a torony két oldalán lévô Kasselik által tervezett domború szárnytetôzetet vázákkal díszített balusztrádra cserélték le. A templombelsôben az ablaküvegek és a boltozatok megfestése jelentett csak változást, lényeges módosításra nem került sor. Az egységes koncepciót nélkülözô üvegfestmények félhomályba borították a belsô teret. 25 A XIX. század végén néhány napra országos figyelem középpontjába került a terézvárosi templom, amikor 1894-ben a református Kossuth Lajos holttestét Torinóból hazaszállították. Vele együtt ugyanis hazahozták római katolikus felesége, Meszlényi Teréz, 21 SCHOEN o. 22 WAYAND o. 23 BASICS o. 24 SCHOEN o. 25 SCHOEN o. 3. kép. A Magyar Szentek mellékoltára (G. J.)

6 6. A TERÉZVÁROSI SZENT TERÉZ PLÉBÁNIA 599 és Vilma lánya koporsóit is, akiket március 30-án a Szent Teréz-templomban ravataloztak föl. Innen vitték ôket március 31-én a Kerepesi temetôbe ban a fôoltár mellé két díszes kandeláber került a hívek adományaiból ban a Rieger cég gyártotta új orgonához jutott a templom. Az elsô világháború elején ismét renoválták a templomot. A szentély alatti kriptába a központi fûtés szerkezete került a kegyúr rendelkezésének megfelelôen, miután a megmaradt holttesteket cementpadló alá fektették ben újrafestették a boltozatokat, a szentély oldalfalaira pedig hat magyar szent Gizella, Szent István, Szent Imre, Szent Margit, Szent László és Szent Erzsébet egész alakos képe került. A világháború a templom három harangját követelte, amelyeket 1926-ra sikerült pótolni. 27 A fôváros mint kegyúr telén rendbe hozatta a templomot. Hévey Gyula plébános már 1936 elején bejelentette a képviselô-testületnek, hogy a templom igen rossz állapotban van. 28 A plébánia által felállított küldöttség a polgármesternél a közelgô XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hivatkozott, valamint arra, hogy templomuk a második legrégebbi a pesti oldalon. 29 Az októberi gyûlésen bejelentették, hogy a világi elnöknek és az alelnöknek köszönhetôen a kegyúr pengôt szavazott meg a felújításra, és a munkálatok már el is kezdôdtek. Többletkiadások merültek föl, amelyekre a fedezetet a plébániának kellett elôteremtenie, így gyûjtést hirdettek áprilisára a templombelsô teljesen megújult, amely nemcsak a hívek körében keltett nagy megelégedést, hanem a fôváros által kiküldött mûvészi bizottság tetszését is legjobban a terézvárosi templom nyerte el a restaurált templomok közül. Húsvét után a külsejét is lefestették. 31 E felújítás során eltávolították a fôhomlokzat balusztrádjának vázáit, és a kapuzat fölötti ablakba épített keresztet talapzatával együtt. A templombelsôben megújították az aranyozásokat, a falak világosabb színt, míg a boltozatok ornamentális díszítést kaptak. A hat magyar szent képe közül négy a templomhajóba került a két mellékoltár mellé. A félhomályt terjesztô üvegfestményeket a Mária-kápolnában és a kóruson lévôk kivételével eltávolították, így a barokk struktúrájú belsô és a hozzá szervesen hangolódó Pollack-féle neoklasszikus oltárok sora hatását egyedül helyesen érvényesítô napfényhez jutott. 32 A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alatt a terézvárosi templom elhelyezkedése révén kiemelt szerephez jutott. Az ünnepélyes körmenet nagyrészt a plébánia területén haladt, illetve a templom gyülekezési helyként is szolgált a Kongresszus nagyszabású eseményeihez. A plébánia területén többen felajánlották lakásukat vendégek részére, amiért Hévey Gyula plébános hálás köszönetét fejezte ki. Ugyanakkor kérte, hogy idegen nyelven tudók vállalják külföldi vendégek kalauzolását, továbbá, hogy a körmenet mentén lévô házak tulajdonosai figyelmét a hívek hívják fel azok feldíszítésére. 33 Az 1938-as Szent István év elmúltával Hévey köszönetet mondott munkájukért mind 26 SCHOEN o. 27 SCHOEN o. 28 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 6039/1936. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek. A plébánia irattárának nagy része a proletárdiktatúra alatt sajnos elpusztult., SCHOEN o. 29 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 7006/1937. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek. 30 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 7127/1937. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek. Az ebbôl a gyûjtésbôl befolyt pénzbôl jelentették meg kis füzet alakjában Schoen Arnoldnak a terézvárosi plébániatemplomról írt mûvét. Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia Levéltára. 8085/1937. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek. 31 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 8053/1938. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek. 32 SCHOEN o. 33 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 7127/1937. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek.

7 600 PESTI-BELSÔ ESPERESKERÜLET közvetlen munkatársainak, mind a képviselô-testületnek. A plébános szerint az egyházközség mindent megtett, ami erejébôl telt, és ennek köszönhetô, hogy a munka simán, zavar nélkül folyt. 34 És ez a munka nem volt felesleges, hiszen e világra szóló események nyomában járó eredmény óriási volt, mert felrázta a lelkeket, a templom látogatottsága is megnôtt. 35 A második világháború elôtti évtizedben a terézvárosi plébánia életét az ország sok másik plébániájához hasonlóan az Actio Catholica 36 keretén belül fölállított öt szakosztály fogta össze. Országos, egyházmegyei, esperesi és egyházközségi szinten is öt szakosztály létezett: hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi, kulturális, sajtó, szociális és karitatív, illetve szervezési szakosztály. 37 Fennmaradt a központi szakosztályok elnökeinek látogatásakor készített jegyzôkönyv 1936-ból, valamint a budapesti központ által a plébániai szakosztályoktól kért éves beszámolók az es és az as munkaévrôl. 38 A vallási életre vonatkozó adatok szerint 1936-ban 162 házasságot kötöttek a plébánián (köztük 24 volt a vegyes házasság), 107 fôt kereszteltek meg, köztük 64 felnôttet. Vasárnap hívô járt misére, hétköznap , míg az áldozások száma 400, illetve körül volt. 39 Az 1943-ra vonatkozó adatok szûkszavúbbak: 213 házasság köttetett (közülük 42 vegyes), illetve hívô vett részt misén vasárnaponként. 40 Az 1930-as években a plébániai élet fejlôdésnek indult, a második világháború elôtt már 14 különféle egyesület volt jelen. 41 Mûködésük központi helyszínéül az egyházközségi kultúrház szolgált. Az egyházközség Dessewffy Sándor volt csanádi püspök házát vette meg a Hegedûs Sándor utca 9. sz. alatt pengôért, és székházzá alakította át. 42 A terézvárosi plébánián az egyesületek szervezésének akadályait a szemtanúk a papság csekély számában, illetve túlterheltségében, 43 valamint a kerületben lévô nagy fluktuációban látták. Utóbbi miatt Hévey Gyula plébános elsôsorban a Terézváros mintegy 6000 fôs törzslakosságát tervezte bevonni a plébánia életébe Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 9007/1939. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek. 35 Uo. Sok résztvevônek, így Christ Györgynek, késôbbi terézvárosi plébánosnak is nagyon szép emlékei vannak a kongresszusról, amikor ministránsként részese lehetett a Hôsök terén folyó szertartásoknak mint azt egyik interjújában kifejtette. Plébánosok Terézváros szülötte és díszpolgára. Rögzítette: SZABÓ Ferenc. In Terézváros Budapest szívében. Szerk.: Szabó Ferenc. Budapest , 98. o. 36 Mihalovics Zsigmond, az Actio Catholica országos igazgatója így foglalja össze annak lényegét: a hívek tevékeny részvétele az egyháziak apostoli munkájában. MIHALOVICS Zsigmond: A világi apostolkodás. Budapest (1942) (a továbbiakban: MIHALOVICS 1942) 13. o. A világiak munkálkodása nem volt új dolog az Egyházban, csak ennek az értékes segítségnek céltudatos megszervezése, egységes irányítása és vezetése. MIHALOVICS o. 37 MIHALOVICS o. 38 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 6059/1936. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek, valamint 7067/1937., 4022/1943. Actio Catholica. 39 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 7067/1937. Actio Catholica. Mivel az áttérôk száma is 64 volt abban az évben, ezért mind a 64 felnôtt megkeresztelt közülük való volt. 40 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 4022/1943. Actio Catholica. A vasárnapi misehallgatók magas számának némileg ellentmond, hogy az egyetlen fennmaradt számlálás szerint november 28-án az öt vasárnapi misén összesen 4741 hívô vett részt, közöttük 652 volt iskolás. Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia Levéltára. 6795/1943. Actio Catholica. 41 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 9007/1939. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek. 42 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. Historia Domus 8. o. A székházként és kultúrházként is emlegetett épület megvételének pontos idôpontja nem szerepel a fennmaradt jegyzôkönyvekben, de az 1930-as évek elején kerülhetett sor rá februárjában még pengô adósság volt a kultúrházon. Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 7006/1937. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek. 43 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 4022/1943. Actio Catholica. 44 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 6059/1936. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek.

8 6. A TERÉZVÁROSI SZENT TERÉZ PLÉBÁNIA 601 A plébánia területébôl 1946-ban jött létre a Szeplôtelen Fogantatás Lelkészség a Lovag utca sz. alatt, amely 1959-ben megszûnt. A közösségi élet Az alább tárgyalt egyesületek közül szinte mindegyik egy-egy országos szervezetnek volt a terézvárosi tagegyesülete. Ez azt jelentette, hogy az országos központtól kapták a szervezeti felépítés mintáját, programtervét és segítséget az egyesületi élethez különféle sajtótermékeken keresztül. Ezenkívül minden országosan szervezett egyesület külön foglalkozott a saját vezetôivel is, képzéssel vagy külön írásokkal. A Szívgárda a gyermekek egyesülete volt. Sok helyen valamelyik iskolán keresztül kapcsolódtak a plébániához, mint a Terézvárosban is ban a Szívgárda a terézvárosi plébánián 90 taggal mûködött. 45 A Jézus Szíve Testôrgárdának (Szívtestôr) célja az alsó osztályú középiskolás diákoknak vallásos tömegszervezetbe való szervezése 46 volt. Tagjai csak fiúk lehettek. A lelki élet mellett szintén nagy hangsúlyt helyeztek a szórakozásra, kirándulásra is. A diákkongregációkkal (lásd Mária Kongregáció) ellentétben nem voltak elitjellegûek. 47 A terézvárosi Szívtestôrnek 1943-ban 18 tagja volt. 48 A Szent Hedvig Clubot és a Katolikus Ifjak Clubját, 1934 folyamán Hohmann Antal káplán alapította. 49 Nem kötôdtek egyetlen országos szervezethez sem. A Terézvárosban nyújtottak az ifjúságnak közösséget vallási és kulturális téren egyaránt, külön a lányok és a fiúk részére. A terézvárosi plébánia területén 1937-ben alakult meg a Katolikus Iparos- és Munkásifjak Országos Egyesülete tanoncotthona az egyházközség égisze alatt. Bakos Mihály vezetése mellett olyan tanoncok nyertek itt elhelyezést, akiknek Budapesten nem volt hozzátartozójuk: hogy ifjú éveiket gondos felügyelet alatt, egy katholikus intézmény kebelében éljék át, hogy majdan, ha kikerülnek az életbe, mint becsületes, jó katholikusok álljanak helyükön. 50 A szociális szakosztály 1937-es beszámolója szerint akkor 36 lakója volt. 51 Az 1939 szeptemberében tartott egyházközségi képviselô-testületi ülésen felvett jegyzôkönyv szerint: a tanoncotthon szépen fejlôdik, az egyházközség kulturális életében már gyakran játszott szerepet. 52 A KIOE terézvárosi egyesületének 1943-ban 90 tagja volt ban ehhez a tanoncotthonhoz hasonló leányotthont kívánt a Katolikus Dolgozó Leányok Országos Szövetsége a plébánia területén az egyházközség égisze alatt létesíteni. A meginduláshoz Kösztler (Köstler) Hedvig 1000 pengôt kér az egyházközségtôl, de annak rossz anyagi körülménye miatt a Központi Tanácshoz fordul, és az egyházközség nevében ágyalapítványok gyûjtésébe kezd folyamán nyílt meg a Liszt Ferenc 45 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 4022/1943. Actio Catholica. 46 MIHALOVICS o. 47 Uo. 48 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 4022/1943. Actio Catholica. 49 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. Historia Domus 8. o. 50 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 7127/1937. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek. 51 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 7067/1937. Actio Catholica. 52 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 9089/1939. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek. 53 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 4022/1943. Actio Catholica. 54 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 8127/1938. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek.

9 602 PESTI-BELSÔ ESPERESKERÜLET tér 6. sz. alatt 55 az internátus, amelyben mintegy 50 lány lakott. 56 A Dolgozó Leányok Egyesülete a Terézvárosban 1943-ban 62 taggal mûködött. 57 Országszerte a Szent Zita Körök közéjük tartozott a Szent Terézia Leánykör is fogták össze a katolikus háztartási alkalmazottakat, központjuk a Mária utcában volt. Az elsô kör hasonló feladattal még 1910 elôtt megalakult. Az 1940-es évek legelején összesen mintegy 4000 lány volt valamelyik kör tagja. 58 A terézvárosi plébánia havi 40 pengôvel támogatta ôket. 59 Nem véletlen, hogy a terézvárosi plébániatemplom kivitelezésére, felújítására többször nagy összeget költöttek, és építésénél közismert építészek mint Pollack Mihály és Ybl Miklós mûködtek közre. A templom elhelyezkedésénél és igényességénél fogva is képviselte azt a nagyságot és tekintélyt, amit az jelentett, hogy a XVIII. század végétôl Pest egyik legdinamikusabban fejlôdô negyedének plébániatemploma volt. Az 1910-es évek végéig megfigyelhetô sivár egyesületi és hitbuzgalmi életnek nagyrészt a mamutplébánia által lefojtott papok mûködésképtelensége volt az oka. Az 1920-as években az új plébániák megalakulása körüli átszervezési nehézségek után az évtized végére egyre pezsgôbb élet alakult ki a Szent Teréz plébánián. A plébánosi teendôknek itt elsôsorban az esketésekre, a keresztelésekre, a temetésekre és az anyakönyvezésre kell gondolni az új plébániák közötti megoszlása által felszabadult papok nagyobb energiával fordulhattak közvetlenül a hívek felé. A plébániai élet fellendülését országszerte nagyban segítette az 1930-as években az Actio Catholica megalakítása. A bemutatott terézvárosi egyesületek sokfélesége megfelelt a fôvárosi létnek és egy fôvárosi plébániával szemben támasztott követelményeknek. Mindenki megtalálhatta a maga egyesületét nemtôl, kortól és társadalmi helyzettôl függetlenül. E katolikus megújulás nagyszabású megmutatkozásának, csúcspontjának tekinthetô a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, ami a Szent Teréz plébániát fekvésénél fogva közelebbrôl érintette. Ugyanakkor az 1938-as szentév nem jelentett egyben végpontot is, amit pl. a templomba járók száma is mutat. A templomban ma is virágzó közösség mûködik. Archontológia Edenhoffer György Pfingstel Mihály Schrajer Ádám Wohldrann János Klempa Simon Stieber Vince Pápai Ferenc Hévey Gyula dr Mag Béla Christ György 2005 Horváth Zoltán István GARAY JÁNOS 55 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 116/1940. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek. 56 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 9089/1939. Egyházközségi képviselô-testületi jegyzôkönyvek. 57 Terézvárosi Szent Teréz Plébánia Levéltára. 4022/1943. Actio Catholica. 58 MIHALOVICS o. 59 Szent Teréz Egyházközségi Értesítô. I. évf. 1. sz., Karácsony. 15. o.